Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

% 'q^cinMAG^aR-yfTRLap 1981 másrdn* fft wílftfr-MJlL matrfL.z «®s „A Szolfc és a Bor havonként 32 —40 oldalon megjelenő szőlészeti és borászati szaklap, Kiálitása és tartalma olyas eisőreoou, hogy a legnagyobb bortermelő államok hasonló termé­keivel is áilja a versenyt. A Podkarpatszkaraszi Szöllötermelök Országos Szövetségének a hivatalos lapja, de járatása míiden magyai ni olvasó szSUőterme* lőnek egyformáé érdeke. Előfizetési ára tgy évre 24 - Ke Tessék mutatványszámot kérni. Seresssáss' MunStöcsl-ii. 0. Tizennégy cayennei néger szenzációs bűnügye a nantesi esküdtszéken 4 cayennei szent Bertatan-éjszaka véres titkai várnak felderítésre a hetekre nyúló tárgyaláson — 4 primitív kultúra s az európai civilizáció érintkezése hunt és rothadást teremtett Cserhészfubiíeum Pozsonyban Pozsony, március 25. A pozsonyi „Kiskárpátok" cserkészcsapat vasárnap délelőtt tartotta jubiláns ünnepségét a Vigadó nagytermében a csapat tízéves fönn­állása alkalmából. A nagy számban megjelent közönség meleg szeretettel ünnepelte a 10 éves csapatot, tag­jait, de különösen a csapat alapitó parancsno­kát: Hornyák Odilo tanárt. A cserkészindnló eléneklése utón Pogány Károly mondta, el prológusát, majd a cserkész­csapat férfikara ifj. Rajíer Lajos ezen alkalom­ra irt „ünnepi dal" című szerzeményét adta elő. A fiatal szerző újból bebizonyította magas tu­dását, zenei kiforrottságát. Az énekben előfor­duló tenorszólót Fügerssy Gyula énekelte. Rövid szünet után szétnyílik a függöny és 130 cserkész áll a Vigadó színpadán. Ott látjuk a kis farkaskölyköket, ott látjuk a diákokat, fcanoncokat, öregcserkészeket, mind egy helyen, egymás mellett, hirdetve az összetartozandósá- got, a baráti együttérzést. Bézay Dezső pa­rancsnok. keresetlen szavakkal köszöni a nagy- közönség eddigi támogatását, kérve ezt a jö­vőre is. Az üdvöz'ések beláthatatlan sorozata következett ezután. Pelikán Károly elnök a Kis kárpátok turista egyesület, Horky József a csehszlovák cserkészszövetség végrehajtó-bi­zottsága, valamint a pozsonyi megye nevében, Lukacsovics József, a polgári ápolda lelkésze, a szlovák katolikus cserkészszövetség nevében -üdvözölte a jubiláló cserkészcsapatot. Freneti­kus taps jutalmazta Lukacsovics beszédét, aki bejelentette, hogy 30 csapat nevében meghajt­ja az elismerés zászlaját a pozsonyi magyar cserkészek előtt. Majd Zsittnyán József az ér- sekujvári, Mrenna József országos titkár a szlo­vén &zk ói magyar cserkészek nevében, Taubin- ger István a komáromi, Troechinger József a rozsnyói, Ghillányi Antal az eperjesi cserké­szek nevében köszöntötte a pozsonyi magyar cserkészeket. Ifj. Aisinger László a főiskolások, Eércig -pa­rancsnok a német cserkészek nevében, dr. Frie­bais-z Gyű'iá né a magyar leánycserkészek nevé­ben köszöntötték a „Kiskárpátok45 cserkész- csapatát. Tamás Lajos a Toldy-Kör, Bátorffy Sándor a PTE, Gálfy Zoltán a MAKK. Stromp Gyula az YMCA nevében üdvözölte még a jubiláló csapatot. írásban üdvözölték a csapatot: Hornyák Odilo alapitó parancsnok, a cseh­szlovák cserkészszövetség, a B. K. K. cserkész- csapata, Szörényi Ferdinánd dr. a ruszinsz'kói magyar csapatok nevében, Corvin Mátyás cser­készcsapat, Fábry Viktor, az eperjesi' magyar parancsnok, a magyarországi cserkész eszpe- perantó liga. Budapest, a katonacserkészek ne­vében Farkas Mihály. Jicsin, a Magyar Akadé­mikusok Köre (MÁK), Prága, a Proohászka- Kör, Prága. Végül a cserkészszülők megbízásá­ból Friebeiez Gyula dr. üdvözölte a jubiláló csapat minden tagját: Az üdvözlések után Fügerssy Gyula énekelt régi magyar nótákat cigányzenekari kísé­rettel. Szünet után a kisceerkészek tornám utalvá­nya következett, melyet Gutt F. és Seereiner A., a PTE tornaszakosztály vezetői tanítottak be. Majd Kopasz Elemér főiskolás cserkész Ko­dály Ádagio-ját adta elő brácsán ifj. Rajter Lajos zenetanár zongorakieérete mellett. Sík Sándor: A vizek estéje című költeményét Fekete Bandi szavalta el nagy hatással. Vége­zetül a csapat cigányzenekara magyar nóták­kal szórakoztatta a hallgatóságot Fekete Bandi prímás vezénylete mellett. Határkövet jelent a 10. év a pozsonyi tn«/- gyár cserkészcsapat életében. Határtalan sze­retettel, jóakarattal, önföláldozó munka árán sikerült a tízesztendős ünnepet mogttlni. A ve­zetőség nagy munkáját dicséri az elmúlt tíz 'esztendő. Legyen a jövő-ben is határtalan szeretet, 8n- föláldozáe, akaraterő ahhoz, hogy a legrégibb pozsonyi s legnagyobb ezlovenszkói magyar csapatunkat tovább vezethessék. Mi is örömmel köszönt,jtik derék pozsonyi magyar cserkészein­ket s Isten áldását kérjük további munkáinkra! Kg. Flgyewem l Figyelem! Cigányzenekar Berki Lajos prímás vezetésével naponta játszik a Batex étteremben Praha I., ktvú'uiní inda. la, a. Kefcva palota mellett Sonierrain. Soalearrin. Paris, március 25. Amíg az európai olvasó- közönség nagy érdeklődéssel figyelte a két nagy gyilkossági büripörnek, a Bauer-ügynek és a Tetzner-házasipár biztosítási gyilkossá­gának tárgyalását, addig a franciaországi Nantes városának esküdtszéke előtt szintén egy szenzációs biinpör tárgyalása folyik, amely annyira komplikált, hogy hetekig fog tartani, amíg a tényállást tisztázni lehet és az esküdtszék kimondhatja a-z Ítéletet. A francia közönség hihetetlen nagy érdeklődés­sel kiséri a nantesi tárgyalás eseményeit, pe­dig ez alkalommal nem kedvenc csemegéről, házassági tragédiáról folyik a szó a tárgyaló­tereim ben. hanem politikai természetű bünügy, tömeges poli­tikai gyilkosság foglaí&oztatja a bíróságot. Hogy az érdeklődés mégis olyan nagyarányú, az abból magyarázható, hogy ennek a bünpörnek eseményeiben két külön világ drámai összeütközése bontakozik ki. Az egyik a francia kolónia színes lakóinak különleges világa, a maga babonás, ősi hité­vel, szokásaival, külön erkölcseivel; a rnásjk a gyarmatosító fehérek világa, amely korrupt moráljává-: a színesek előtt a legkedvezőtle­nebb beállításban reprezentálja a fehér fajt és ellenszenvet, elkeseredést kelt maga ellen, amely azután végzetes katasztrófában rob­ban ki. A francia közönségnek tulajdonképen ez alkalomra'Aéelőször nyílik alkalma bete­kinteni ogyíjafoli gyarmat életébe, megis­merni a kolJPvuis gazdálkodás rejtelmeit és rájönni arra a tényre, hogy a fehér ember még ma is mennyire kihasználja, mennyire önző, egyéni céljainak szolgálatába állítja a gyarmatok leigázott, szerencsétlen népét, amelyet mesterségesen tart ailacsonv kultoir- fokon. A forrongó gyarmat Cayenne tudvalevőleg az a távoli ország, ahol a bors nő és amelyen a Franciaország­ban deportálására ítélt fegyencek a biztos pusztulásnak mennek elébe. Többet nem igen tudunk róla. Pedig, aki csak így látja Cayn- nét, az alaposan téved. Cayenne éppen olyan gyarmattérület, mint minden más. A fogház- őrökön és fegyenceken kívül egyéb lakossága is van, vannak benszülöttei és gyarmatosítói. Nehány ezer fehérember, persze a legtöbbje francia, lakik ott Cayennében vannak bankok, vannak üzle­tek, gépfegyverek és kávéházak, szép néger­lányok és fehér hölgyek. Vannak farmerjei, vásárjai, élénk kereskedelmi és ipari élete és végül van a francia parlamentben műkö­dő külön képviselője, vannak politikai párt­jai. és választói. Ennek következtében itt is magasra Hangolnak a politikai szenvedélyek, sőt tekintettel a déli hőmérsékletre, talán kissé hevesebben is lobognak, mint másutt. Cayenne életéből az európai politikai élet sokat „tanulhat". Például megtanulhatja, hogy miképpen kell a választási propagan­dát kézigránátok sortüzével hatásosabbá ten­ni, vagy miképpen kell a lövések dörrenésé­nek muzsikájában bedobni a szavazócédulá­kat az urnába. Aavagy miképpen kell gyor­san és kényelmesen végezni a politikai el­lenfelekkel, amikor a szószékről hirdetik pártjuk igazságát és egy jól alkolmazott bo- ro tv a metszés sel hogyan lehet ilyenkor a szó­noknak a gégéjét elnyisszantani. Ez mind nem fantázia, hanem a teljes igazr ság. A guayanai pokoltól távol. Nantesben fo­lyik most ez a szenzációs pör, amelynek tu­lajdonképpeni tárgya Cayennének ez a kü­lönleges választási módszere. Fiatal leány a gyilkosok vezére A francia államügyészség 14 benszülőttet vádol gyilkossággal. A fővádlott, a gyilkos bandának vezére, egy szép barna leányka, aki esak 22 éves. Bár Franciaországban és gyarmataiban a nők­nek nincs választójoguk, ezt a fiatal leányt szenvedélyes politikai hév hevíti. A komédia tragikus hősnőjének valóban operettbe illő neve van. Lisa Radicalnak hívják. Hogyan jutott ez a fiatal leány a vádlottak padjára? A história kiesé körülményes. Galmot papa és protezsáltja Az újságolvasó közönségnek még élénk emlékezetében van, hogy mik történték 1929 júliusában Cayennében. Galmot papának a halála váltott ki a gyar­matban olyan szenvedéiSyes vihart, mely azután a politikai gyilkosságra vezetett. Cayen/nében hihetetlen népszerűségnek ör­vendett évtizedeken át Moesieur Gamot, akit a benszülöttek is annyira szerettek, hogy csak papának nevezték. Évtizedeken át képvisel­te "gyarmatát a francia parlamentben. Ezt a hivatását, hol jól, hol rosszul töltötte be. Amikor Galmot papa megöregedett, betelt a törvényhozói működés gyönyörűségeivel és fárasztónak találta a sok óceáni utazást gyarmata és az anyaország között, j mandátumáról lemondani késziiift és utód­ról akart gondoskodni. Egy párisi újság- ! íróra esett a választása és ez a választás, I mint később kiderüli, nem volt valami si­került, mert Georges Anquetil később nem | annyira politikai működésével^ mint inkább i zsaroló manővereivel tűnt ki. Anquetil ur volt a Rumieur cinrü .lap kiadója, Ő írta a hírhedt „A sátán, mint előtáncos" cí­mű könyvet és irt még azonkívül számos obszcén munkát, közben aztán szorgalmasan zsaroígatta Madame Hanaut, míg végül uíól- érte az igazságszolgáltatás büntető keze és most három évi fogházbüntetését tölti ki. A jelölt tulajdonságait persze nem ismer­ték Cayennében, csak azt tudták, hogy Gal­mot papa ajánlja és az elég garancia volt a benszülöttek számára. A gyarmat barátságo­san fogadta Anquetil urat, jó akaratulag hall­gatta meg beszédeit, itta ki a sok rumos pa­lackot, amik a korteskedés alkalmával fogy­tak és felkészülődött a választásra. Anquetil- nek azonban ellenjelölt]© is volt, aki dinién, j szorgalmasan dolgozott és amikor a vá.'nsz- j fásra került a sor, bekövetkezett a nagy meg­lepetés. Nem Anquetilí választották meg, hanem az ellenjelöltet. A megvert Anquetil rosszkedvűen hagyta el a trópikus országot és Galmot papa sem élte túl protezsáltjának kudarcát, rosszindulatú láz verte le a lábáról és végzett vele. Szent Bertalan-éjszaha Cayennében ! Galmot papa halála kimondhatatlan szen­vedélyeket robbantott ki. A benszülöttek po­litikai vezér nélkül állottak és természetesen arra gondoltak, hogy Galmot papát politikai ellenfelei tették eU láb alól. Visszaemlékeztek vezérükre, aki annyiszor emelt szót értük a francia kamarában és any- nyi jót tett velük. Most titokzatos híreket ter­jesztettek, hogy a papa nem természetes ha­lállal halt meg, hanem politikai ellenfelei tét­mi—smmammmmmmmsmammmsmammmmmmmmsmmmmmmmm (Stfegbalokndí Kérje a csisi lódbróm ivó- és fűrdőkurák használati utasítását. Csizfürdő. ték el láb alól. A győztes képviselő nem érezte biztosnak a talajt lába alatt, gyorsan hajóra szállt és a mandátummal a zsebében Franciaországba utazott. Alig hagyta el a hajó a kikötőt, amikor kitört a vihar. Anqnetil hívői összeesküvést szerveztek, Lisa Radical kisasszony vette át a vezetést és az este beálltával az összeesküvők meg­támadták politikai ellenfeleiket Bosszújuk .elsősorban Jean orvos eUen irányult, mert őt gyanúsították azzal, hogy Galmot papát megmergozte. Az orvost kihurcolták laká­sából és agyonütötték. A vérengzésben azonban nem állottak meg, házakat gyújtot­tak fel, üzleteket fosztottak ki és öt fehért meggyilkoltak. A rendőrség csak a legnagyob fáradtsággal tudta másnap reggel hely reá Ili tani a rendet és ekkor tartóztatták le a 14 benszülőttet is, akiket azzal vádolnak, hogy 1929 julius 4- ének éjszakáján ők hajtották végre a borzal­mas vérengzést. Az elfogott embereket aztán behajőzták és Franciaországba hozták, hogy itt, távol a gyarmati élet szenvedélyeitől ítélkezzenek felettük. Tizennégy vádlott, köztük több asszony ül most az esküdtszéki tárgyalóteremben és gyilkossággal!, lázadással, közbéke-háhori- tással vannak vádolva. A vád súlyos és a büntetés i* valószínűleg magas lesz. Primitív világ a modern tárgyalóteremben Ami ezt a bünpört érdekessé teszi, nem maga az esemény, amely körül a tárgyalás folyik, hanem az a körülmény, hogy olyan primitív naivitást! emberek ülnek a vádlottak padján, aminők Európában csu­pán a középkorban voltak, A Podkarpatskarussi Széüotermelók Országos i Szövetsége, Beregszász, a’anl a legprímább minőségű, garantált la;tiszta 2 éves gyökeres vadvessaőt és oltványt, ugyszirtén gyümölcsfát teljes rait- esa mellett) beszerzési, t .• hát 2egol­csóbb áron. Megkeresésre ajánlattal szolgálunk Ezek a primitív emberek ütköztek össze a legmagasabb civilizáció szokásaival és er­kölcseivel. Képzeljük csak el: már két hete folyik a pör és mindennap megtörténik a kö­vetkező: Bevezetik a vádlottakat, leültetik őket a vádlottak padjára. A legnagyobb lelki feszültségben függesztik tekintetüket a kü­szöbre, amelyen az elnöknek és a bíróságnak kell belépnie. v Arra figyelnek, vájjon az elnök a jobb, avagy a bal lábával lép a küszöbre. | Ha a jobb lábával, valamennyi vádlottnak | arcán bizakodó, barátságos mosoly szalad végig. Ma nem történhetik velük semmi baj, ma jó csillagzat védelme alatt állanak. És a kedves feketék egészen megfeledkeznek a helyzet komolyságáról. Vagy hirtelen nagy izgalom támad a vád= lottak között. Egy pók szalad végig a pádon. Mintha iz­gató bika viadalt látnának, úgy követik nyo­mon a pók útját. Hirtelen az egyik feketének komorrá válik az arckifejezése, míg a többiek boldogok, széles vigyorra nyílik a szájuk, úgy hogy messzire villognak fehér fogaik. Mi ennek az oka? Az 5 babonás hitükben a pók nagyha­talmú lény, embersorsok irányítója. Az a néger, aki előtt a pók elhagyja a padot, egé­szen bizonyosan magára van hagyva és rossz lesz a sorsa, a többieket nem éri baj. A minden ttudó pók megjósolta ezt nekik és ők ben9Ő bittel vannak meggyőződve a jóslat igazságáról Ha hat éves gyermekeket kellene kihall­gatni, akkor aom menne nehezebben a tár­gyalás. Senki sem akar tudni semmiről, sen­ki sem vállalja a tettet, mindenki úgy tünteti fel magát, mintha a legártatlanabb bárány lenne. A tárgyalást vezető elnöknek nem irigylésre méltó a sorsa. Miden nap, minden órában mást vallanak a vádlottak. Ha valaki azt mondja, hogy julius harma- dikán érkezett valahonnan és tizenhetedikén elutazott, tiz perc múlva már úgy vall, hogy harmadikén utazott el és tizenhetedikén jött vissza. És a többi néger emlázissal bólogat, hogy ez az igazság. Annyira megy a dolog, hogy amikor az egyikről négy tanú bizonyitja be, hogy ju­lius negyedikén itt és ott látták, akkor szé­les mosollyal ezt mondja: — Egész bizonyosan nem én voltam. ha­nem valami rossz szellem. Mivel a négereket mégsem akarják úgy el­itéi ni, hogy perrenszerűen ne folytassák le az eljárást, ezért a tárgyalásnak több hétig kell eltartania. A gyarmati gazdálkodás titkai A tárgyalás azonban azért is jellemző, mert rendkívül érdekes dolgokat tár fel a gyarmati gazdálkodásból. Ezek egyáltalán nem hizelgőek a francia gyarmati közigaz­gatásra. Megtudjuk például, hogy Franciaország csupán azokat a tisztviselő­ket küldi Cayennebe. akiktől meg akav szabadulni. És a négerek, akik csak két fajtáját ismerik a fehér embernek, vagy deportált fegyence- két, vagy büntetésből áthelyezett tisztviselő­ket, ezektől az emberektől nem sok jót ta­nulhatnak, mert mi történt, amikor a láza­dás kitört és a fehéreket a lemészárlás ve­szélye fenyegette? Cayenne rendőrfőnöke rendőreit nem a közönség védelmére küldte ki, hanem az egész őrséget a maga villájának védelmére rendelte ki. A többiek sorsával nem törődött. És mit tett az a rendőrtisztvi­selő, aki Jean dr. meggyilkolásának vizsgála­tát vezette? Hogy ne legyen sok baja a dolog­gal, azt a javaslatot tette, hogy mondják ki, valóban Jean mérgezte meg Galmol-t és hogy meggyilkolásával bűne méltóképpen nyert megtorlást. így akarta megnyugtatni a néger lakosságot. Bárhogy álljon is a dolog, a nantesi pör tanulságai nagyok. Franciaország nem na­gyon irigylésremélto gyarmataiért és azokért a tisztviselőkért, akik ezeket a gyarmatokat igazgatják. v

Next

/
Thumbnails
Contents