Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-24 / 69. (2586.) szám

6 1901 márdus líeiM, 4148 uj tanteremre van szükség Szlovenszkón a népoktatás terén A hiányzó tantermeknek megfelelő építkezésre 465 millió kellene „A Szol és a Bor" havonként 32—40 oldalon megjelenő szSllészeti és borászati szaklap. Kiállítása és tartalma olyan elsőrendű, hogy a legnagyobb bortermelő államok hasoalé termé­keivel is állja a versenyt A Podkarpatszkarnsxi Szöllőtermdok Országos Szövetségének a hivatalos lapja, de járatása minden magyaml olvasd szölíöterme- lőaek egyformán érdeke. Előfizetési éra tjy évre 24 - Ki Teaaék mutatványszámot kérni. Beregssásii Munie&csl-u. ©. Legalább közgazdasági hírek A Zsolnai Hitelbank betétesei nem károsodnak. A Zsolnai Hitelbank szombaton tartotta meg rend­kívüli közgyűlését. A közgyülée megbizta az igaz­gatóságot, hogy ez haladéktalanul indítsa meg a kényszeregyezségi eljárást. Az igazgatóság emellett hangsúlyozta azt, hogy az intézet szanálását célzó tárgyalások kedvező eredménnyel kecsegtetnek s legkésőbb egy hónapon belül befejeződnek és igy a kényszeregyezségi eljárás tisztára alakiság. Troj­ka szenátor ,a közgyűlés elnöke, a föltett kérdések­re kijelentette, hogy az intézet helyzete az adott körülmények között kedvező és hogy a kis betéte­sek érdekeit veszély nem fenyegeti, mert betétjei­ket teljes összegben megkapják. Dánia mezőgazdasági temiányexportja. Dánia 1930-ban összesen 1217 millió dán korona értékű mezőgazdasági terméket exportált az 1929. évi 1285 millióval szemben. A vajkivitel 169 millió kg-ot tett ki 458.4 millió dán korona értékben, ami 4 milliárd cseh koronánál nagyobb összeget jelent. Dánia mezőgazdasági kivitele csehszlovák valutá­ban kifejezve meghaladja a 11 milliárd koronát. A textilipar elógedfeien a kormány mai gazda­sági politikájával. A oseheelovákim texMlgyárosok érdekegyesülete a miiHt napokban megtartott köz­gyűléséin igen éle6 kritika hangzott el a kormány hivatalos gazdasági, kütöntoeen külkereskedelmi politikájáról. A textiliiparceok nézete szerint az erős vámvédelimi politikát eem-rni sem igazolja. Teljesen célját tévesztette a mezőgazdasági vám­védelmi politika, mert a csehszlovák köztársaság mezőgazdasági termelése nem elegendő a szük­séglet fedezésére. Ezzel szemben a kormány má­sodrendű éirdekiként kezeli az ipari kivitel segélye­zését A földművelésügyi minisztérium közvetít a cukorgyárosok és répatermelők között. A múlt napokban, hogy a répatermelők és cnkorgyárosok több hetes eredménytelen tárgyalásai után a felek a földművelésügyi minisztériumhoz fordultak, hogy ez közvetítse és vezesse a répa átvételi áraira vo­natkozó tárgyalásokat. A földművelő-"’-rryi minisz­térium vezetésével ma tartották meg az első érte­kezletet s azt a jövő héten folytatná fogják. Prága, március 23. A szlovenszkői elemi ie* kották létesítésével és építésének tárgyában foglalkozó miniszteri bizottság március 20.-án az iskolaügyi minisz téri untban ülésezett és elhatározta, hogy 20 csehszlovák tannyelvű, 4 ruszin tannyelvű iskolát építtet A bizottság az uj iskolaépületekről is tárgyalt és elhatá­rozta, hogy építési pályázatot ir ki a füleld. és rácséi iskolák építésére. Ezután vita tárgyát képezte a sz'oveszkói elemi iskolák hiányos elhelyezésének a kérdése. Megállapitást nyert, hogy a jelen tanévben 4148 uj tanteremre válna szükség. Rogy ezen a hiányon segíteni le­A január havi borfogyasztás. Január hóban a belföldi szükséglet számára 39.958 hl (1930 janáur- ban 39.157) bort adóztattak meg. Ezenkívül 4692 (5367) hl gyümölcsbor fogyott el. A fogyasztás a múlt év januárjával szemben 2 százalékkal emelke­dett, mig a december havi fogyasztással szemben 27.7 százalékkal csökkent. A nagymihályi sörgyár a Legióbank tulajdonába megy át. A Národni LÍ6ty értesülése szerint a nagy- mihályi sörgyár igazgatósága és a Legióbank kö­zött a sörgyár átvételére vonatkozó tárgyalások kedvező mederben befejezésükhöz közelednek. A sörgyár évi kapacitása 30.000 hl. Változatlan a nagykereskedelmi árindex. Az ál­lami statisztikai hivatal most kiadott jelentése sze­rint a közszükségleti cikkek nagykereskedelmi ár­indexe februárban a múlt év februárjával szemben mindössze 0.1 százalékkal csökkent és pedig 108.9- röl 108.8-ra. Emellett az élelmiszerek és élvezeti cikkek indexe 104.3-ról 103.7-re esett, a takarmány­nemüké változatlanul 77.2 g igy e két csoport indexe 102.8-ről 102.2-re esett. Az ipari anyagok és termé­kek indexe 0.4-del magasabb e 115.6-ről 116.-ra emelkedett. A zab 1.7 százalékkal esett, ezzel szem­ben az összes többi gabonafajta, liszt és őrlemény megszilárdult és pedig a búza 1.5, a rozs 5.4, az árpa 2.1, a kukorica 6.2, a külföldi búzaliszt 14.3, a rozsliszt 3.8 százalékkal; a burgonyánál idényszerü áremelkedés észlelhető s ez 7. 2százalékot tett ki. A vaj "4.9, százalékkal megdrágult, mig az összes egyéb állati termésk ára esett; igy a marhahús 1.9, a sertéshús 4.7, a borjúhús 5, az ürühus 2.4, a sonka 10.3, a belföldi zsir 6.7, a külföldi zsir 1.2, a marga­rin 7, a tojás 13.1, a nyerskávé 4.4, a tea 5.9 szá­zalékkal esett. A fémárak általános megszilárdulása alól kivétel az ón, amely 3.6 százalékkal esett. A réz 6.7. a cinn 6.2 s az ólom 5.5 százalékkal esett. A textiliparban is általános áremelkedés észlelhető; igy a nyersgyapot 9.8, a pamut 2.2, a juta 4.6 száza­hessen, szükség volna legalább 465 millió korona építkezési költségre. A szegény közeégek hathatós állami támoga­tás nélkül nem képesek ezen a hiányon segí­teni, viszont az áililam ma nem tud olyan óriási összeget a szalovenszíkói népiskolák ki­építésére fordítani. Ez a szomorú kép is bizonyítja azt, hogy a szlovenszkői iskolaügy ügyében felhozott pana­szok teljesen helytállóak. A felekezeti iskolák elleni szocialista kampány is mintha enyhült volna, ami főleg azzal magyarázható, hogy az iskolaügyi minisztérium m örül annak, ha az egyházak fizetik a népiskoláik tárgyi kiadá­sainak két harmadát. lókkal emelkedett. Jelentős a selyem áresése, ami 5.2 százalékot tesz ki. — A nyersbőr 6, a lenolaj 3.7 százalékkal esett vissza. Négy uj szövetkezeti szeszgyárat engedé­lyeztet. A pénzügyminisztérium a múlt na­pokban adott engedélyt négy uj szövetkezeti szeszgyár felállítására. A négy uj szeszgyár közül hármat Cseh és Morvaországban, egyet pedig Szlovenszkón — Szencen — fognak fel­áll i tárni. A Szőlő És Bor oimü, kitünően szerkesztett, Beregszászon megjelenő havi szaklap most meg­jelent, egyesített második-horniadilk számában a következő értékes cikkeket közli. A vezércikk: A menekülés útja — a borszövetkezetek szövetségé­nek támogatósa; Ladányi Zoltán törvényszéki biró: Éjszakáiból hajnatlhasadás. A szövetség akciói: a válság csúcspontján. Móczár József dir. re algimná­ziumi tanár a tárcarovatban „a bor a magyar nép dalokban “ című értékes irodalmi tanulmányát adja. — Néhány őszinte szó a munkásk erdősről. A szöJOőtermelők és betegségé!yző közti nagy per tovább tart. Biró István: Csak a többtermelés hozhat jobb jövőt. Spolarioh János: Hogyan trá­gyázzuk szövőinket Észrevételek a szőj lő löké metszésénél. Az eredményes termelés alapja a mész. Kubránszky Béla: Német, francia és olasz szőlőkön át. Az edaifou, miint a talaj termékenység oka. Egy életrevaló javaslat ö ruszinszkói borterme­lés taipraólilMsára. Teleki Sándor: A modern szőlőgaada teendői. Egy közelgő veszedelem: ki­pusztulnak sziílvuíáimlk. Az élet folyása a szöllő- t őkében. Kiveszett szöllőtőkiéfk pótlása termő szöli'őkben. A talajmunkákról, különös tekintette! a trágyázásra. Spolarioh János: A szőlőművelés történetéből. Mezey Zoltán: A gyümölcsfa szerepe a SEÖÜő'zetben. Mutatványszámot ingyen küld a lap kiadóhivatala melynek oiime: Beregszász Mun­kácsi ucca 8. Skót viccek A történet színhelye egy glasgowl hotel. Késé este volt, az igazgató utolsó ellenőrző körútját tette meg az emeleteken. Az ötödik emelet egyik szobájának ajtaja előtt a cipőtisztító fiúval talál­kozott, aki a földön guggolva kefélt egy pár ci­pőt. — Ejnye, fiam, — mondta az igazgató — nem tudod, hogy ez tilos. Azért van a pincében külön helyiség, ahol az ilyen piszkos munkát végzik, hogy a cipőt is oda vidd. — Igen, igazgató ur, tudom, hogy e* a szabály, — mondta a fiú, — de ebben a szobában egy skót ur lakik. — És akkor nem viheted le a cipőt? — Nem, mert fogja a zsinórját az ajtó alatt. # Egy aberdeevi polgár elhatározta, hogy búcsút mond a siralomvölgyének és öngyilkos lesz. Sokáig habozott a különböző ha'álne- mek főzött és végül a gáz mellett döntött. Es­te, amikor minden elcsöndesedett, átment a szomszéd házba, kinyitotta a gázcsapot és Ráfeküdt. * A skót kisfia a vízbe esett. Egy járókelő utána- ugrott és élete kockáztatásával kimentette. Az- , után felvette a kabátját és tovább ment. Egyszer­re rohanva jött utána az apa: — Maga húzta ki a fiamat a vízből? — Igen. — És hová tette a gyerek sapkáját? # A Londonban élő skót ur északi hűvösséget megcáfoló hévvel udvarolt egy szép francia asz- szonynak, aki ugyancsak hosszabb időt töltött az angol fővárosban. Az asszonyka sokáig ellentállott a heves ostromnak, mig végre egy napon engedett és a következőiket mondotta: — Kedves barátom, a férjem ma este üzleti ügy­ben egy napra elutazik. Elutazása után szívesen látom, egy csésze feketekávéra. Hét órakor mar bcsötétedik, maga legyen házunk előtt az uccán és ha férjem eltávozik, az lesz a jel, hogy fogok dob­ni az áblakból egy shillinget. Minden úgy történt, ahogy előre megbeszélték. Az asszonyka ledobta a pénzt, azután várt. Múltak a percek, a látogató nem jelentkezett. A várakozó hölgy idegessége egyre nőtt, végre félóra múlva fellepte az ablakot és kinézett az uecára. Leg- nagyob megrökönyödésére meglátta lovagját, aki négykézláb állt a járda szélén. — Mi az? — kérdezte haragosan. — Hát miért nem jött fel? A lovag szomorúan felelt: — Nem találom a shillinget (*) Tagja Ön már a Szlovenszkői Kulturegylet- nek? Tagdija: rendes tagnak évi 12 korona, pártoló tagnak 3 korona. Rendes tagok tagilletménye a MAGYAR VASÁRNAP. Ha szivén viseli magyar kultúránk ügyét Szlovenszkón, álljon tagjaink kö­zé! Komárom-Komarno, Kultúrpalota. uasmmmiwuuKMimiawwmai»MimaBemscm^,7»»mwjniS!£2Z2m£®niKt3amüBBn2i’inwami VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndlcate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (77) — Egy évvel ezelőtt ez a fiú — és Willy Albertre mutat — két bajtársával együtt egyedül kuporgott egy gép-puska~fészekben, ez volt az egyetlen biztos pontunk már az egész szakaszon és támadás jött... de ez a három ember nyugodt volt, célzott és várt és nem lőtt tulkorán; pontosan hasmagas­ságba céloztak és mikor az előttük levő oszlo­pok már azt hitték, hogy szabad az ut és ro­hamra indultak, csak akkor tüzeltek és tüzel­tek szakadatlan és csak sokkal később kap­tak erősítést. A támadást visszaverték és mi aztán összeszedhettük azokat, akiket a G. P. lekaszált. Nem kevesebb, mint huszonhét ki­fogástalan haslövés volt, egyik éppolyan egzakt, mint a másik, tudniillik valamennyi halálos, hogy a többiről, láblövésekről, here- lövésekről, gyomorlövésekről, tüdőlövésekről ne is beszéljek. Az a fiú — megint Albertre mutat — két bajtársával együtt egész kór­házról gondoskodott, noha persze a legtöbb haslövéses már nem jutott el odáig. Elsőosz- tályu vaskeresztet kapott érte és dicséretet az ezredestől. Meg bírjátok most már érteni, hogy az az ember miért nem tartozik a ti paragrafusaitok és civil törvényeitek elé? Ho­gyan kívánhatjátok tőle, hogy egyszerre csak bűncselekménynek tartsa azt, ami évekig kö­telessége volt és amiért rendjelet kapott? Nincs jogotok elitélni! ö katona, miközénk való és mi felmentjük! Végre szóhoz jut az ügyész: — Az a végzetes elvadu lás — mondja ful­ladozva és a supóra ordát, hogy tartóztassa le Wi'llyt Újabb ramazuri. Willy megint dühbe gu­rul: — XlndultoT Olt W mM Forcliíorla: Szabó Lőrinc Ti! Ti valamennyien a mi törvényszékünk vádlottjai vagytok! Ti forgattatok ki ben­nünket a háborútokkal! Csukjatok le min- gyárt valamennyiünket, az lesz a legjobbI Mit tettetek értünk, amikor visszajöttünk? Semmit! Semmit! Csak a győzelmekért mara­kodtatok, háborús emlékműveket állítottatok fel, hősiességről beszéltetek és kuksoltatok a felelősség elől! Pedig kellett volna, hogy se­gítsetek! De mi vöt amit tettetek? Nagy­lelkűen engedélyeztetek néhány külső köny- riyitést! Pár hónap iskolaidő ajándékba! Né­hány tantárgy lekerült a vizsga műsoráról! Azonban elhagytatok bennünket, ép a legne­hezebb időben, amikor az egyensúlyunkat kellett volna visszaszereznünk. Minden szó­székről azt kellett volna prédikálnotok, a le­szerelésnél azt kellett volna utravalóul adno­tok, szakadatlanul azt kellett volna hirdetne­tek, hogy ,.Mindnyájan rettenetesen téved­tünk! Próbáljunk most közösen megtalálni a visszavezető utat! Ne csüggedjetek! A ti sor­sotok a legnagyobb megpróbáltatás, mert ti mögöttetek nem volt semmi, ami most vissza­fogadhatna benneteket! Várjatok türelem­mel!" Meg kellett volna tanítanotok megint, hogy hogyan kell élni! De ti cserben hagyta­tok! Tani tanotok kellett volna, hogy hogyan hihetünk megint jóságban, rendben, építés­ben és szeretetben; ehelyett újra kezd tétek a hamisítást és a heccelést és megint műkö­désbe hoztátok a paragrafusaitokat. Egy kö­zülünk már tönkrement rajtuk! Most ott áll a második! Elvesztettük minden önuralmunkat. Willyt még sohasem láttam ilyennek. Minden düh, minden elkeseredés, minden csalódás elő­forr belőlünk. Vad káosz uralkodik az egész teremben. Sokáig tart, mig végre kissé hely­reáll a rend. Bíróság előtti illetlen magatar­tás ciánén valamennyien cgy~eg£ nagd fogdát kapunk és azonnal el kell hagynunk a ter­met. Még most is könnyen lerázhatnánk nya­kunkról a supót; de nem akarjuk. Alberttel együtt börtönbe akarunk jutni. Szorosan mel­lette vonulunk ki, hogy megmutassuk: vele tartunk valamennyien. Később halljuk, hogy háromévi- börtönre Ítélték és ő szótlanul fogadta a büntetést. II. 1. Ibolya és március szagával van tele a föld. A nedves avar alól hóvirág búvik elő. Lilásan ragyognak a szántóföldek barázdái. Egy erdei ösvényen haladunk. Elől Willy és Kosole, mögöttük én, meg Valentin. Kari egész napra rendelkezésünkre bocsátotta az uj autóját. ,ő maga nem jöhetett, nem ér rá. Tegnap egy házat vásárolt, ma egy részvény- köteget akar biztosítani. Nagyon sokat keres, mert a márka esik és a pénzromlás kedvez az üzleteinek. A soffőre hozott ki bennünket. — Tulajdonképpen mit csinálsz, Valentin? — kérdezem. — Vásárokra járok, — mondja, — hajó­hintával. Elképedve nézek rá. — Mióta? — Már jő ideje. Akkori partnemőm hama­rosan faképnél hagyott. Most egy bárban tán­col. Foxtrottot meg tangót. Ez ma jobban kell. Na és ehhez én, vén tuskó katona, nem va­gyok elég finom. — És van valami jövedelmed a hajóhin­tából? — kérdezem. Legyint. — Hagyjuk! Megélni kevés, meghalni sok. Gyönyörűen dögrovásra jutottunk mi, Ernst, De hol bujkál Jupp? Vállatvonok. — Hát Artihur? — Az nemsokára milliomos lesz, — mon­dom. — Na persze! — bólint Valentin komoran. Kosole megáll és nyújtózik. — Fiuk, olyan szép dolog a séta; — csak j móip.1 ne vo|n& kft&b$n az ember! f — Semmi remény, hogy rövidesen megint állásba juss? Ferdinand megrázza a fejét: — Fekete listára tettek. Nem vagyok elég jámbor. Na, egyelőre pumpolom Tjadent. Az nyakig ül a zsírban. Willy elővesz egy doboz cigarettát, amit Karitól kapott. Valentin arca felderül. Lete­lepszünk és füstölünk. Kosole felfigyel. Messziről hangok hallat* szanak. Gyermekhangok. Bizonyára vándor­madarak, akik ezen az ezüstfátyolos napon, itárosan és szalagosán első kirándulásra in­dultak. Eszembe jutnak azok a vándorlások, melyeket Ludwiggal és Georg Rabéval tet­tem, a pásztortüzés esték, a népdalok, a gitár, meg az ünnepélyes éjszakák a sátorban. Köz­vetlenül a háború előtt. Az akkori vándorma­darakban még élt az ifjúság uj romantikája és a lelkesedés, amely a lövészárkokban egy darabig még tovább lobogott és 1917-beu a materiális háborúban összeomlott. A hangok közelednek. Most már csak egy hallatszik. Ágak roppannak és a talaj reng a sok talp alatt. Megint kiáltás. Utána lépések, recsegés, csönd. Aztán, tisztán és érthetően, harsány vezényszó: — Jobbról felvonuló lovasság — rajvonal jobbra — indulj!... Kosole felugrott, összenéztünk. Kisértetek játszanak velünk? Mi ez? Megőrültünk? Erre a hátunk mögül már elő is tör a zsi- vajgás, gyermekek rohannak az erdő szegé­lyéig és ott földre vetik magukat. — Irányzók négyszáz! — kerepli az előbbi hang. — Egyes tűz, tovább tüzelni! Kopogás és ropogás. Hosszú sor tizenhat - tizennyolcéves fiú fekszik egymás mellett az erdő szélén. Nyakig begombolt zubbonyt vi­selnek és bőröv feszül derék szijjként a csípő­jük fölött. Valamennyi egyforma ruhában van, szürke zubbony, lábszártekercs, jelzéses sapka. Az uniformizáltság szándékosan hang­súlyozódik az öltözetükön. Mindegyik begy- ' mászó botot, tart a kezében, azzal verik a fák ! törzsét, hogy a puskaropogást utánozzák. , L(F»ljrtatluia ,.

Next

/
Thumbnails
Contents