Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-20 / 66. (2583.) szám

1961 március 30, pénzelt, (

___, „ _______ ______________________________________________________________________9

Sz

mHÁzKönWKaLTCiRA..

A Magyar Kuliuregyes

a lelkes munkásság jegyében alakult meg a Bodrogközben

Szabó Adorján az egyesület feladatairól és bodrogközi munkaprogramjáról

Királyhdmec, március 19.

* iA Magyar K u!itoreigye>.sütet bodrogközi merveizele> a 'közeimuiifcban alakult m-e-g a ’kíöv«ítk>e®ő e-lSBjárőtsággal: Elnök Szabó Adorján prem. házfőnök és fotevól táros Letesz, ailelmöCiiölk Dionos Adorján pápai kamarás 'SNagyiköveöd, Mécs László pr-ewn. pléb. K.- H-eliniec, Mis'kotozy Endre ref. lelkész Bodrog szentes, ügyvezető titkár Virágh Béla re?. leDlflész K.-Heil'inec, pénztáros Erdély: Irma K .-Hetene-c, ellenőrök Pladh-y Imre urad. igazgató Perbenyiik, Virág Endre ny. ig. tamilé Kistárkány. A választmány tagjai: Dodeik Jenő pápai kam- Bély, Fuohs Béla földbiirtökO'S Királyhelmec, Gönczy Pál ref. ’lel'kióaz Kisrát, Ham rák János esperes-pléb. Bo-iy, Koireszíury László ref. lelkész Nagyikövesd, Lengyel László ügyvéd Királyhel- mec, Négyessy János tanító Őrös. Ssfelár Jenő gör. kát. pLéb. Kisdobra, Stetoteszt Ödön dr. ügyvéd K.-Helmec, Molnár Istvánná Csap, Petráik Géza földbirtokos Kistárkány, Kulcsár István Királyhelmec.

Március 15-lkén, vasárnap választmányi üllést tartott az egyesület. Az ülés tárgysorozatának főpontja Szabó Adorján elnöki megnyitója volt. A tudós házfőnök ismertette a Szlovemazikéif Magyar Kultur-Egyesület áll alános céljait és működési körét, közelebbről pedig kifejtette a Bodrogközi; Kuk! tur-Egyesület részletes munkatér vét.

A magyar nemzet viharos múltjából, főleg pedig a katasztrofális viszonyai között is fegimagyarabb, legnemzetibb korszaknak, Mohács századának történeti szemléiletéből tevőn t tanulságok saedtemóibein, körvonalazna a Kuitur-Egyesület rendelte lését és feladataid a magyarság nemzeti öntudatának, a magyar léleknek ébrentartása és az egymáshoz tartozandóság érzésének ápolása körül e a magyar nemzeti kultúra beható gondozása és sokoldalú fejlesztése terén. Kifejtette, hogy a közművelődés ügye ép- l>en olyan nagyjelentőségű létkérdése a magyarságnak, mint amilyen főbenjáró érdeke az ágamnak is, amelynek ereje, hatalma és külső tekintélye a testét összetevő memzetek kulturáltságán fordul meg s az állami élet keretei között helyei foglaló egyes nemzetek kultúrájának fejlettsége biztosítja a leghathatósabban, hogy az állam teljesíteni tudja az önmagával 6 az egész emberiség művelődésének elősegi lésével szemben tartozó kötelességét.

Amikor azonban a Magyar Kuítur-Egye- isület a szlovenszkói magyarság kultur ér lékeinek széleskörű gazdagításával a magyar egyéniséget megőrizni és azt megvédelmez- ni törekszik, korántsem akar a csak mindig hátra tekintge tő maradiság hirdetője lenni; hanem éppen ellenkezőleg nemzeti ■talajra helyezkedve, de a jövőbe mélyedő tekintettel, a haladó és fejlődő világ szellemében s az előtte járó nemzetek kultúrájának értékesítésével s az idegen eszméknek és formáknak a magyar lélek természetének megfelelő áthaso ni tusival akar kulturált embereket nevelni. Kialakítja a magyar jellem vonásának épségben tartásával az ismeretekben bővelkedő, erkölcsi és esztétikai érzelmeiben kicsiszolt, hitében és akaratában megingathatatlan, cselekvő, munkás, kötetes ség tudó, produktív, szociális és állampolgári öntudatának birtokában tevő magyar ember típusát.

Különös gonddal és szeretettel karolja fel a Magyar Kultur-Egyesütet a magyar nép nevelésének, kiművelésének ügyét, a magyar faluét, ahol még érintetten tisztaságában szuinuyad a magyar lélek, amelynek életre kel lése, felfrissítése életbevágó érdeke a magyar társadalomnak is.

Ebből az építőm un kából veszi ki a maga kötetes részét a Szláv. Magyar Kultur-Egye- mitet bodrogközi kerülete is. Nemcsak a bodrogközi magyarság jelenének és jövőjének, hanem múltjának is tartozott azzal, hogy végre létrejöjjön, mert a Bodrogköz ara a legmagyarabb képviselője az egykor! Zemplénnek, amely mindig önfeláldozó részese volt az egyetemes magyarság létkliz- delimelmek, szülötteinek hosszú sorozatában pedig oly sok kimagasló vezórfónfiut adott

a magyarság szellemi és anyagi kultúrájának.

Majd részletesen fejtette ki az elnöki megnyitó a bodrogközi Magyar Kultur- Egyesüllet munka tervét, amely kiterjed majd népszerű előadások sorozatában ismertetve a magyar nyelvre és irodalomra, a külföldi, valamint a modern irodalom termékeire, a magyar és világtörténetre, a művelődéstörténetemre, a képzőművészetekre, a föld- és természetrajzra, a modern gazdasági és ipari életre és a gyermeknevelésre. Szinielőadásokon kívül küllőn kultűréstélye- ket rendes, felolvasásokkal, szavalatokkal, zene- és énekszámokkal, helybeli és meghívott szakemberek, írók, költők, művészek és műkedvelőik szerepel bélésével. A népművelés munkájába belevonja a Bodrogköz valamennyi községét és rajta lesz, hogy

Prága, március 19. A legfiatalabb szlovák irodalmi generáció folyóirata, a LUK (Lite- ratura-Umenle-Kritika) érdekes kritikai cikket közöl Ady Endrének a szlovák irodalomra gyakorolt hatásáról. „Túlsók Ady" cimü cikket, melynek szerzője P. J&s, a következőkben ismertetjük:

— Az utóbbi időben mind gyakrabban bukkannak föl Ady-forditások szlovák nyelven a Slovenské Pohlady, a Rozprávy Aven- tina, az Elán s más politikai napilapok hasábjain és egyebütt. Lukáö állítólag egész gyűjteményt készül kiadni Ady költészetéből B. Müller cseh re fordítja a fordításait szlovák lapban (Slovensky VeŐeraik) teszi közzé. Eltekintve attól, hogy a fordítások közül igen sok válogatás nélkül Ady értéktelenebb verseit adja, ez az Ady-portálás kissé feltűnő. Ady Endre aránylag nagy befolyást gyakorolt a forradalom utáni fiatal szlovák költészetre és általában az irodalomra. Borin teljesen át van itatva vele. Lukác is átvett egyet-mást tőle. ílt-ott Niznansky is uánozza. Ponicam kezdetben az ő nyomdokain haladt. Zarnovban' sok vau Ady kifejező eszközeiből és éles harciasságából. Krcméry némelyik költeményén is érezhető. De Gáspárnál és másoknál is. Természetes, hogy mindezek a hatások szinte önkéntelenek, öntudatlanok és természetesek. Nem lehet védekezni ellenük. A nagy jetenséigek mindig vonzók. Ady — egészen földrajzi értelemben véve — kétségkívül a legnagyobb költői jelensége korunknak, aki a szlovák gondolathoz és érzéshez egész közel esik. A szimbolizmus, -a dekadencia, a proletár költészet nagy dalnoka, a velünk szomszédos vidék klímájának költője, mely vidékkel ráadásul egészen az államfordulatig államjogi, szociális és egyéb tekintetben közös sorsunk volt. Ezért van olyan sok közös kapcsolat egyrészt az ő gondolat és eszmevilága, másrészt a mi fiatal költőinknek, a fiatal Szlovenszkő eszmei és művészeti reformátoraink világa között. Harcolni a hazafiság régi hamis eszméje ellen, az élet és művészet régi szűk formái és értékei ellen, a régi társadalmi rend ellen és uj, egészségesebb, jobb utakat keresni: ez a nóvum Advnál. Uj dal, uj haza, uj Isten stb. Mindez igen jól jött a mi ‘harcos fiatal intellekiuelljeinknek. Sokan olyat is láttak Szlovén szikón, aimi nálunk nem volt, de meg volt Ady költészetében. S az is érdekes, hogy főleg azokra volt befolyással, akik területileg közelebb estek hozzá (szinte fizikai törvényszerűség), akik Prágába távoztak, azok más példák után mentek. Egészben véve Ady befolyása irodalmunkra nem hozta meg a kívánatos művészi színvonal uj értékeit, akik legjobban utánozták, azok a legkisebbek maradtak. Ady fölültnulásáról szó sincs. Poni- cannak sikerült kikerülnie Adyt, Zarnov nem ragaszkodott hozzá, Lukácot a francia költészet fosda meg, csak Borin merült el Adyban és többet nem került ki belőle. Miért káros ez a túlzott adyzmus nálunk. Azért, mert a tegalacsonyabbrendü epigőnság. S az idegen gondolatok nagyméretű átvételében, kopiro- zásában áll tekintet nélkül arra, hogy van-e azoknak vonatkozásuk hozzánk és földünkhöz. Az ilyen epigóoság mindig veszedelem a táléntumos írók számára, ha nem tudják

mielőbb Kultur házakat emeljen, előadó- és olvasótermekkel, könyvtárakkal stb- fölszerelve. Művelni fogja a sport különböző nemeit, kirándulásokat és egyébfajta társas összejöveteleket rendez, összegyűjti a Bodrogköz történeti emlékeit, a népköltészet eredeti termékeit, nép mondáit, népszokásait és hagyományait. Magáévá teszi a magyar könyv ügyét és tőle tethetőleg elősegíti a szlovensztkói uj magyar irodalom föllendülését.

Az elnök végül lelkes szavakkal buzdította az elöljáróságot és választmányt, hogy együttérző és megértő testvériességben ösz- szefogiva és a politika, valamint a felekeze- tieekedés szigorú kizárásával mozdítsa elő ki-ki magyar szive és legjobb tehetsége, tudása szerint a bodrogközi magyarság kulturális érdekeit.

Majd az alapszabályokat olvasta fel Vi- rágh Béla ügyvezető titkár; a taggyüljtés módozatainak megbeszélésével kapcsolatosan pedig Dodek Jenő és Plachy Imre bejelentették, hogy az alapitő tagok sorába lép- neík. Végüil az egyes ügyviteli kérdések megvitatása után határozatba ment, hogy a kerület első, bemutató kulturostélyét bus- vét után tartja meg, amelynek mennél magasabb színvonalú rendezésiét az elnökségre bízza.

A gyűlés, amelyen szépszámú érdeklődő közönség is vett részt, igen telkes hangulatban folyt te a legbiztatóbb kilátásokat ígérvelegyőzni magukban saját mestereiket, ha nincs elegendő teremtő erejük. Legtöbbször a saját alkotó erejüket is agyonütik vele, mert nemcsak inditékokat, gondolatokat vesznek át, de idővel a költő gondolatát és élményét megtestesítő formát is, egészen átitatódnak vele s oly testestül-lelkestül deter- minálódnak általa, hogy utoljára megmerevednek és nem tudnak megváltozni. Legtöbbször visszakérődzik, ismételgetik, emésztik azt a programot, amelyből kiindultak, elsekélyesi tik, ellapositják az eredeti gondolatokat, újakat nem adnak hozzájuk és így elsorvadnak. A hiba abban van, hogy nem maradnak csupán a motívumok átvételénél s művészi kifejezési eszközeik tökéletesítésénél, meg kedvenceik alkotásainak utánzásánál, hanem mindezt piócák gyanánt szívják, átömlosztik magukba, mint aibszolut értéket és gyakran ez az átültetés a legkevésbé megfelelő talajon történik. Ez az epigőnság meddő földje többnyire s amilyen Ady költészetének túlságos terjesztése nálunk/ Tekintetbe kell venni, hogy Ady költészete sem bír már azzal az időszerű ható erővel, amely a mai kornak megfelelne. Inkább dekadens, mint konstruktív s Adynak átplán tálasa művészi szeretet nélkül tisztán eszmei rokonságból ma már meglehetős elmaradottságot jelent. Épp azért azt a jelentőséget, hogy ma mindenütt ott látjuk fordításait, nem tartom a szlovák irodalomra nézve sem egészségesnek, sem örvendetesnek, sem előnyösnek. Sőt inkább terhet jelent. Ezt minden tendenciózus mellékiz nélkül mondom. Mert nekem, bevallom, Ady a legkedvencebb íróm. Ez azonban nem változtat a lényegen.

(•) A SzMKE országos vezetőcégének fi lése. Komáromból jelentik: A Szlovemszkői Magyar KuMur- EgyLet országos vezetősége Komárom bán március 32-én délelőtt 11 óraikor ülést tart a Kultúrpalota kóptártenmóben. A gyűlésen sok közérdekű kulturális ügy kprül tárgyalás alá Elnökölni Jankó- vics Marcell dr. fog. Vasárnap délután a Jókai Egyesületiben Jamikováos Marcell székfoglalóját tartja meg, utána Sohmidt Viktor zeneszerző tartja szerzői estjét, melyen szerepe] a Dal-egyesület, Mo- lecz Margit énekimüvésenő, ThököM Gusztáv és zenekara. Bevezetőt Szombaitthy Viktor mond.

(•) A Földes-társulat pozsonyi vendégszereplései. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Hétfőn

este a Földes-féle nyugatszlovenszkói színtársulat, amely jelenleg Galántán játszik, Wllde Oszkár Buobury eisnü vígjátékét adta elő vendég nélkül munkáselőedás keretében. Az előadás általában jó volt és ez főként Rajz Ferenc érdeme, aiki ez- alkalommal — mint rendező is — előnyösein mutatkozott be. A szereplők kivétel nélkül naímszerüen megállották helyüket. F. Mihályi Lioi, R. Mihályi Vücsi. Kemény Erzsi, Rajz Ferenc, Simái Danis egyaránt, sikert könyvelhettek el Kedden „Rád bízom a feleségem", Vaszary János szellemes és mulattató vígjátéké került színre két pesti vendég Lázár Mária és Juszt Gyula vendégfelléptével. Lázár Mária gyönyörű alakjával és bájos, elegáns megjelenésével nagyszerű benyomást keltett. Közvetlen játéktónusa véglegesen meghódította a közönséget. Juslb Gyula kedvesen groteszk, naiv épi- lésze mindvégig kacagletó, nagyszerű figura volt. akiit a közönség, mint régi kedvencét, örömmel ünnepelt. F. Mihályi Lioi, Vilcei, Danis. Simái. Pajor, lanka Dóir a és a. többiek mind elsőrangúan a LkaiMILYEN IDŐ VARHATÓ

Ai égési Köiépeurépában felmelegedés és derült időjárás lépett fel. A hőmérséklet átlagos mai ima. ma 7 tok, csapadékot sehonnét sem jelentettek. —=> Időprognózis: Szép, további hőmérsékletemelkedés^ •el, délkeleti széllel.

mszkodtak a® előadás színvonalához. Földes igaz gató egy kis epizódszerepben kacagtatta meg a hé Ma közönséget.

(*) Kodály budapesti szerzői estje. Budapestről jelentik: Kedden a Zeneművészeti Főiskola

nagytermében tartotta Kodály Zoltán ezidei szerzői estjét, mely a budapesti ezezónnak eddig kétségkívül „legproduktivabb" zenei eseménye volt. Négy vegyeekarkompozició — „Este", „Kö szöntő", „Mátrai képek" ée Vidróczki betyáréle léről szóló ciklus — továbbá szopránhangra és zongorára irt öt népdalfeldolgozás került bemutatásra. De produktív volt ez a koncert nemcsak, a magyar zeneiradolam, hanem az egész magyar vokális kultúra szempontjából is. A kórusokat Karvaly Viktor vezetésével megszólaltató Székesfővárosi Énekkarnak, ugyanig ezúttal (min denekelőtt az „Este" cimü kompozíció keretében) a modern karénektechnika egészen rend kívüli feladatait kellett megoldania. Kitünően szerepelt a hangverseny két szólistája is: Báthy Anna, aki az újdonságokon kívül még Kodálynak egy-egy Balassi- és Kisfaludy-dalát, továbbá híres „virágénekét" énekelte, és Palló ímre:, aki régi bordalokat és székely népdalokat adott elő. Az instrumentális kíséretről Rieger orgona- művész és Herz Ottó zongoraművész gondoskodott. A közönség több számot megujrázva lelke sen ünnepelte a közreműködőket és a szerzők

C) A Viktória bemuíató előadása a kassai ssl®- vák színházban. Kassal szerkesztőségünk jelenti; Abraihám Pál világsikert ért operettjét, u Viktóriát most mutatta be a Kassán szereplő olmütai operett- társulat jó előadásban, telt ház előtt. Ebben az eset ben a fordító pontosabban alkailmazkedotit a librettó eredeíiszövegéhez, de minden elismerést meg* érdemlő, nagyszerű munkát végzett az előadás zenei vezetője, Sohöffer karmester is, aki azonkívül, hogy a partitúra legértékesebb tételeiből külön nyitányt irt, tökéletesen hozta ki a muzsika minden szépségét fegy elemezett és preciz munkát v-égzö zenekarával. Ezzel szemben a rendezés csak az első és második felvonásban nyújtott elfogadható munkát, miig a harmadik felvonást annyira kiforgatta eredeti valójából, hogy még tatón maguk a nézők eem ismertek volna rá. Ez- volt az előadás legnagyobb hibája. A szereplők közüli a címszerepet játszó Piekáóková közvetlen tónusu előadását, Műnk István egyre kiegyeneuty-oaottabb e a darab leve gőjélhez talán a legközelebb álló Játékát, Leteasky és Nechyba mulatságos figuráit, valamint Kokúiévá és Bezruéová értékes, kedves, ezésp alakitásait tartójuk ©nuMjtéere 'méltónak. Hatásos vek a gör!ök!,; első fel vonásbeid tánoproduíkoiója, a második felvonás elegáns diszletezéBe, ugyancsak jól hatottak Gavor és Miranda, vadamnak Jeaoik ügyes tánc- számai. A közönség sokat tapsolt aa előadásnak,

(•) A nagysBombati német kuituregyesület kői- gyűlése és estélye. A Német Kulte-Egyesület nagyszombati csoportja március 15-én tartotta meg a* évi közgyűlését. A DKV az elmúlt eeztendőbea eredményes munkát fejtett ki a város kulturéle-té- bea. Sikerrel megoldotta a városi német könyvtár megjavítását. A könyvtár a több ezer koronát ka~ tévő városi segélyek jóvoltából a legújabb német irodaimii termők eket is beszerezte. A német iskola terve már annyira megérett, h-ogy az rövid időn belül mégvalósulásra is fog kerti tó. Egyelőre a tanterem hiánya képezi a legnagyobb akadályt, de a DKV az érdekeit szülőkkel karöltve mind ént megtesz, hogy ee az akadály is iegyőzeesek, Az egyesület tavalyi vezetősége nagyrészt megmaradt az idén is. Elnök: Daimovsky Ferenc, elnökhelyettesek: Eteler E. Frigyes és Dengter József, a vigalmi osztály elnöke: Gesteridh Vilmos, városi könyv- tanácsosok: Elsiet E. Frigyes és TrtpoM Leó. —• A közgyűlést kedélyes est követte, mely minden ízében jól ©iker ült. Az estélyen Geeierlch Vilmos konferált. Osztoztak vele a sikerben Zsítmyán Urna é* Bauer Irma (hegedű), Mühlbatíh Miici (cselló), Jorde Paula, Takács Teta ée Duschinsky Hasis (zongora)- számaikkal). Eh.m Artúr zeneiannitó szótő-számaival meleg óváeióbam részesült Grtimer Jozefim, Adélt Vince, Jorde Róbert ée Jorde Gusztáv énekszámokkal arattak zajos elismerést,

AZ IVÁN-SZINTARSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN:

Péntek: A töltőtoll. Vígjáték.

Szombat: A nőtlen férj. Vígjáték

PÖZSOfTVI MOZIK MŰSORA:

ÁTLÓN: Ha sir a hegedűm,

AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA;

Március 22-ig: Dreyfus. (Német beszélőfilm).

Március 25-ig: Magyar népdalverseny és Mécs est Mároius 26—80: Cs. és k. tábornagy. (Burian).

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA;

ALFA: őfelsége a szerelem. (Nagy Kató, Lederer) AVION: A Dreyfus.pör. (Német beszélőfiím.) 4. bét. FÉNIX: A forróvérű város. (Br. Helm.) 8. hét FLÓRA: Ai élet kereke. —- A halálból kimentve KOTVA: A szenvedések útja Rio felé. (Német b.-f.) LUCERNA: Marokkó. (Martene Dietrich.) 3. hét MACESKA: Vége a dalnak, (Liáné Hadd, W. ForsL) METRÓ: Olympia. (Molnár F., német beeaélőfi'm.) PASSAGE: Mese a benzlnkutr*4!. (L. Harvey.) SVÉTOZOR: A kacagó asszony, (Beli beazélőfölns |

Ady Endre nagy hatása

a iiaiaí szlovák irodalomra

A legfiatalabb szlovák irégenerácló folyóirata túlzott* nak tartja a fordításokban megnyilvánuló Ady-kultuszt