Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-19 / 65. (2582.) szám
Szomorú hír GenfbőS • (sp.) Prága, március 18. Nem megy. Nem lehet. Hiába tornyosul- ,nak nap-nap után egyike sötétebb, egyre le- jebb szálló fellegek az európai égen, a népek közötti ellentétek nem tűmnek el s nincs •egyedül üdvözítő „viribus umitis“ fölkereke- dés a bajok ellen. Tűlmiagy a szakadék, mely a népeket egymástól elválasztja s hiába fenyeget gazdasági összeroppanás vagy kommunista rém, még ennél a veszedelemnél is nagyobb a népek közölt a lebirhatatlan és elepesztő ellentét. Európa elvakult. De mesterségesen vakították meg és senki ne csodálkozzék, ha most világtalanul bugdáosol sorsa tövises országutjám. Nem használ mankó, sem bot, a népszövetség hü kutyája is csak féleszköz ahhoz, hogy ezt az elvakultat helyes irányba terelje és megóvja a veszedelemtől. Ma délelőtt Géniben Collijn, a csodálatosan jóakarata és ügyes, de épp oly tisztalátá- su és őszinte elnök lecsapta az agemdát és reménytelenül bejelentette, hogy a hosszú ádő óta tárgyaló ós civakodó vámkonferencia nem tudott eredményt elérni. A világgazdasági konferencia és több kiküldött bizottsága három éves keserves munka után 1930 március 24-én komvenciós tervezetet fogadott el, amely célszerű módom szabályozni kívánta az európai vámokat, az árucserét, racionalizálni a termelést és a piacot, egyszóval közös nevezőre hozni a kontinens gazdasági életét é§ kiküszöbölni azokat a fölösleges halárak adályokat, melyek lehetetlenné teszik, hogy Európa egyetlen jólkidolgozott, egyensúlyban termelő és fogyasztó gazdasági makrókoz- mosz legyen a mai torzsalkodó s egymásnak útban álló végzetes mikrokozmosz rendszer helyett. A konvenció jó volt, első lépés a gazdasági szolidaritás felé és kétségtelenül enyhültebb atmoszférát hozott volna a mai válságba. De mivel egyrészt sok államot megfosztott volna vámjövedelme jelentős részétől, .másrészt sok „belföldi'* rozoga és szuverénül drága ipart kitett volna a külföldi lekonkurálás veszedelmének (ámbár a racionalizálással és a speciális iparok kifejlesztésével előrelátó gondoskodás történt a helyi iparokról is, melyeknek feladata csupán az előnyös átcsoportositás lett volna, amibe sok kényelmesen élő nagyiparos nem egyezett bele, néhány érdekeit féltő állam nem akarta ratifikálni az egyezményt s miivel a mostanáig tartó utólagos tárgyalások nem használtak, az egyhangúság híján az egész praktikus tervet el kellett vetni. Tovább élhetünk a drága rossz világban. Tovább bízhatnak a munkanélküliség statisztikai adatainak kövér számoszlopai. És tovább ömölhet a pénz a magas vámok, a túlzott ipari adók és az egyéb megterheltetések pazar jövedelmeiből a nacionalista illúziókat szolgáló célokra, amelyek körülbelül ugyanannyiba kerülnek évente, mint amennyiből a mai rosszul élők jól élhetnének. Az európai szolidaritás hangzatos elméletét Genfben súlyos csapás érte. Nincs szolidaritás, csak bizalmatlanság van. Nincs jól (elfogott közös érdek, csak sanda egyéni érdekek vannak. Nincs áldozatkészség, csak kapzsiság van. Ilyen körülmények között hiteink sorra elköszönnek, s mindiuntalan elő kell venni régi sípunkat, melyen váltig fújjuk: csak mélyreható változtatások segíthetnek Európa kolera-atmoszféráján s toldoz- gatás, foldozgatás helyett általános „generál- reparalurára" van szükség, hogy például olyan botrányos és valamennyiünk zsebére menő csődök ne képesszenek el bennünket nap-nap után, mint amilyen a mai genfi szomorú gazdasági fiaskó. A 1 eh angol tsá g óriási. Még" a pillanatig nem nyugvó s titáni élet- akarással jobb sorsot vívó német birodalom uj elhatározása sem vigasztalhat meg, amely ( éppen éppen a genfi csőd idején egy bécsi ' regionális’ gazdasági konferenciával akarja megmenteni azt, ami még menthető, — ez is csak toldozgatás, foldozgatás és hosszabb időre meau garantálja a megoldást. ü genfi gazdasági konferencia csődje után Németország megragadja az inidatifát A ma délelőtti szomorú genfi zérőülés — Collijn pesszimizmusa Bécsben ma kezdődött a kőzépeurőpai gazdasági konferencia üenf, március 18. Az európai koranányok megbízottai hosszabb idő óta tárgyaltak Genfiben, hogy az 1930 március 24-én hozott kereskedelmi konvenciót kiegészítsék és elfogadják. t Ez a nagyjelentőségű gazdasági konferencia, amelynek föladata az európai gazdasági rend stabilizálása és a bajok okainak kiküszöbölése lett volna, ma végleges csőddel zárult. A gazdasági konferencia résztvevői megállapító tíák, hogy a múlt évi konvenciót nem lehet életbeléptéink A Sikertelenség következtében azok az államok szabad kezet nyertek, amelyek tavaly már aláírták a konvenciót. Közöttük van Németország is. Hosszú vita után Sir Sidney Chapman an0ol delegátus azt ajánlotta, hogy halasszák jobb időre a clöiést. Colijn, a konferencia elnöke, hiába tett kétségbeesett kísérleteket, hogy bizonyos egységes pozitív állásfoglalást harcoljon "ki, a delegátusok nagyrésze hajthatatlan máradt. Végül is Sfcuc'ki svájci delegátus; azt ajánlotta, hogy oszlassák föl a -konferenciát és jelentsék ki, hogy a konvenciót nem sikerült elfogadtatni az európai kormányokkal. Ezt a javaslatot a delegátusok többsége elfogadta.. Genf, március 18. A harmadik és valószínűleg a legutolsó vámbékekonferencia ma délelőtti záróülése valóban temetési hangulatban folyt le Genfben. Posse német delegátus kérésére a konferencia elhatározta, hogy a záróprotokoüumot csak azok az államok Írják alá, amelyek az elmúlt évi márciusi kereskedelmi konvenciót ratifikálták. Colijn, a konferencia elnöke, aki mindmáig rendkívül energikusan és ügyesen vezette a konferenciát, kijelentette, hogy nem mondja el záróbeszédét, mert nem akar sirbeszédet tartani, holott a jelenlegi helyzetben mást nem mondhatna. Egy-két szóval tehát csak arról >:tt említést, hogy a népszövetség négyéves gazdasági munkáját a mai nap megsemmisítette. Az európai kormányok képtelenek voltak arra, hogy a világgazdasági konferencia tavalyi döntését elfogadják. A tulmagas vámhatárokat nem hajlandók leépíteni és nem engedélyezik a kért könnyítéseket a nemzetközi árucserében. A genfi delegátusok munkája tehát teljesen csődöt mondott s az egyetlen reménység az, hogy a népszövetség európai bizottságának, amely március 24-én ülésezik Parisban, sikerül elérni azt, ami a genfi konferenciának nem sikerült. Amikor Colijn elbúcsúzott munkatársaitól, az angol delegátus a következőket kiáltotta feléje: „A közeli viszontlátásra!" A holland elnök melankolikusan megrázta szép tengerészfejét és szomorúan válaszolta: „Nem, ebben nem hiszek. Valószínűleg sok év fog eltelni, amig Európában kedvezőbb szelek fújnak majd és létrejön a népek együttműködése." — Az ülés után Colijn magánbeszélgetéseiben nem volt annyira pesszimista, mint az ülés alatt. Kifejezte azt a reményét, hogy Briand az európai bizottság ülésén mindent el fog követni a kereskedelmi konvenció francia ratifikálása érdekében és a májusi genfi Európa-tárgyalásokra már a ratifikált konvencióval érkezik meg. Kérdés azonban, nem késő-e ez már és életbeléphet-e még akkor a tavalyi konvenció. A bécsi konferencia B é c s, március 18. Az osztrák-magyar monarchia utódállamai Németország és Bulgária részvételével ma délelőtt nyitották meg Bécsben a középeurópai gazdasági konferenciát, amelynek főkérdése a középeurópai vámkedvezményes szerződések megkötése lesz. A konferencia középpontjában Riedel Richárd dr. volt berlini osztrák követ előadása áll, aki pompás tervezetet dolgozott ki a regionális szerződések megkötésére. A genfi általános vámkonvenció elbukása után a bécsi középeurópai gazdasági konferenciának rendkívül nagy jeletősége van, mert esetleg elvégezheti azt Középeurópában, amit Genf egész Európára nem tudott elvégezni. Bécsben a hangulat bizakodó. Középeurópában akkora a nyomor és annyira nagy a népek gazdasági együttműködése szükségességének belátása, hogy a delegátusok mindent el fognak követni, hogy a szerződéseket megkössék. Ilyen körülmények között a regionális szerződések megkötésének mindenütt óriási jelentősége * nem lehetetlen, hogy a bécsi megállapodásos; nyomán tisztultabb gazdasági atmoszféra alakul ki Középeurópában. A németek keleteurépai tervei Berlin, március 18. A birodalmi kabinett ma délután ülést tart és meghallgatja Cur- tius dr. beszámolóját a bécsi tárgyalások eredményéről. Mint ismeretes, ezeknek a tárgyalásoknak elsősorban gazdasági és kereskedelempolitikai jelentőségük volt. A genfi vámtárgyalások kudarca után az osztrák-német gazdasági közeledés sokat nyert aktív jelentőségében. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy a genfi váxrtbéke csődje esetén az európai államok regionális megegyezésére kell törekedni. A birodalmi német érdeklődés elsősorban Európa délkeleti részére irányul s a hid Jugoszlávia és Magyarország felé természetesen Bécs. A németek teljes aktivitással hozzáláttak ahhoz, hogy az általános európai megegyezés híján saját gazdasági megegyezéseiket kiépitsék g a bécsi tárgyalások ennek az uj aktivizmusnak első pillérét jelentik. A ma megkezdődött bécsi középeurópai gazdasági konferencia a birodalmi német gazdasági rendszer kiépítésének második alap- ril’éfe lesz, amennyiben végleg szabályozza, Németország, Ausztria és Csehszlovákia, azaz a három középeurópai iparállam viszonyát Jugoszláviához, Romániához, Magyart országhoz, Bulgáriához és esetleg Törökországhoz és Görögországhoz és, Lengyelországhoz is, azaz körülbelül az egész keleteurópai agrárvidékhez. A lengyel—német kereskedelmi szerződés ratifikálása után valószínűleg Lengyelország Is belép ebbe a gazdasági struktúrába, sőt Olaszország felé is közeledés történt. Izgalmas szöcsaták a magyar képviselőházban a kormánypárt és a szociáldemokraták között Budapest, március 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülése izgalmas szóosaták közt folyt le és különösen az interpellációk tárgyalása során az egységes párt és a szociáldemokraták között több Ízben heves összetűzésre került a sor. A földtehermentesitési javaslat tárgyalása során Várnai Dániel szociáldemokrata élesen állást foglat a javaslat ellen, amit politikai spekulációnak tart. Kijelentése körül percekig tartó viharos kavarodás támad, majd- Mayer János földművelésügyi miniszter veszi védelmébe a javaslatot. Ezután az interpellációkra térnek át. Farkas Tibor független kisgazda, ellenzéki 'képviselő interpellációjában előadta, hogy a Festetíoh- féle hercegi uradalom egy nagyobb területet ajánlott föl parcellázás céljaira. Az interpelláló 6z érint örffy Imre képviselő az Országos Központi Hitelszövetkezettől nagy kölcsönt kapott, ezt a birtokot megvásárolta és ő maga parcellázta föl, amiből nagy haszna volt. Mayer földművelésügyi, miniszter válaszában kijelentette, hogy az interpellációra ma még nem tud érdemleges választ adni. Annyit megállapít azonban, hogy Farkas több állítása téves. A legközelebbi interpelláció® napon ad érdemleges választ, miután a mai napon fölmerült kérdéseket teljes egészében tisztázni neon lehetett és. a szükséges adatokat beszerezni nem tudta. Györki Imre dr. szociáldemokrata képviselő interpellációjában azt kifogásolta, hogy a kormányzó tízéves jubileuma alkalmával elhatározott közmunkákat még mindig nem hajtották végre. Bethlen miniszterelnök válaszol az interpellációra. Visszautasítja Györki vádját a k t ntnkák, halogatása tárgyában. Nekem egy birám van — mondotta a miniszter- elnök —: a képviselőház. A kormány mindent elkövet, hogy a közmunkákat megvalósítsa, de meg keil várnia a kedvező időpontot. Sokan azt állítják rólam, hogy megszegtem ígéretemet, de ezek tudatos perfid vádak. Györki viszonválaszában kijelenti, hogy egy törvényhozónak joga van bírálatot mondani. Bethlen: De tisztességes hangon. Györki (nagy zajban folytatja.): És kötet ességei is vannak a miniszterelnöknek, nemcsak joga arra, hogy szalonkocsiban vadászatra utazzék. Erre a kijelentésre nagy lárma tör ki, a képviselők fölugrálnak helyükről és alig lehet hallani egy szót is. Végre nagynehezeu helyreáll a rend és Györki folytatja beszédét. Lapunk zártakor az*’ülés még tart. ml utarank 12 oldal 85. (2582) oftm • ClUArMk • 1931 március 19 gngyilllpjgggffiWMffiriflflWRIFMBBaBaBiMaaiM Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* A '7 * Szerkesztő*égj Prága n. Pániké ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre> évente 450, SZlOVenSZKOl CS TUSZlTkSZKOl tLÍCTkZekl pQTlOK ■. emelet — Telefoni 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt DolÍtÍli.aÍ TÍOTiílcLTliCL , ,, fi» PlAlká Hllce II 111. emelet fi melléklettel h.vonxtn. 2.50 Kt-.al több ftfeerfes** pOUUKM. napilapja Telefon: 34184. Effyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2,-KiL DZURANYÍ LÁSZLÓ FORQÁGl GÉM SŰRQÖRYCIMi HÍRLAP, PRflHfl
