Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-19 / 65. (2582.) szám

Szomorú hír GenfbőS • (sp.) Prága, március 18. Nem megy. Nem lehet. Hiába tornyosul- ,nak nap-nap után egyike sötétebb, egyre le- jebb szálló fellegek az európai égen, a népek közötti ellentétek nem tűmnek el s nincs •egyedül üdvözítő „viribus umitis“ fölkereke- dés a bajok ellen. Tűlmiagy a szakadék, mely a népeket egymástól elválasztja s hiába fe­nyeget gazdasági összeroppanás vagy kom­munista rém, még ennél a veszedelemnél is nagyobb a népek közölt a lebirhatatlan és elepesztő ellentét. Európa elvakult. De mes­terségesen vakították meg és senki ne cso­dálkozzék, ha most világtalanul bugdáosol sorsa tövises országutjám. Nem használ man­kó, sem bot, a népszövetség hü kutyája is csak féleszköz ahhoz, hogy ezt az elvakultat helyes irányba terelje és megóvja a veszede­lemtől. Ma délelőtt Géniben Collijn, a csodálato­san jóakarata és ügyes, de épp oly tisztalátá- su és őszinte elnök lecsapta az agemdát és reménytelenül bejelentette, hogy a hosszú ádő óta tárgyaló ós civakodó vámkonferencia nem tudott eredményt elérni. A világgazda­sági konferencia és több kiküldött bizottsága három éves keserves munka után 1930 már­cius 24-én komvenciós tervezetet fogadott el, amely célszerű módom szabályozni kívánta az európai vámokat, az árucserét, racionali­zálni a termelést és a piacot, egyszóval közös nevezőre hozni a kontinens gazdasági életét é§ kiküszöbölni azokat a fölösleges halár­ak adályokat, melyek lehetetlenné teszik, hogy Európa egyetlen jólkidolgozott, egyensúlyban termelő és fogyasztó gazdasági makrókoz- mosz legyen a mai torzsalkodó s egymásnak útban álló végzetes mikrokozmosz rendszer helyett. A konvenció jó volt, első lépés a gazdasági szolidaritás felé és kétségtelenül enyhültebb atmoszférát hozott volna a mai válságba. De mivel egyrészt sok államot megfosztott volna vámjövedelme jelentős ré­szétől, .másrészt sok „belföldi'* rozoga és szu­verénül drága ipart kitett volna a külföldi lekonkurálás veszedelmének (ámbár a ra­cionalizálással és a speciális iparok kifejlesz­tésével előrelátó gondoskodás történt a helyi iparokról is, melyeknek feladata csupán az előnyös átcsoportositás lett volna, amibe sok kényelmesen élő nagyiparos nem egyezett bele, néhány érdekeit féltő állam nem akar­ta ratifikálni az egyezményt s miivel a mosta­náig tartó utólagos tárgyalások nem használ­tak, az egyhangúság híján az egész prakti­kus tervet el kellett vetni. Tovább élhetünk a drága rossz világban. Tovább bízhatnak a munkanélküliség statisztikai adatainak kö­vér számoszlopai. És tovább ömölhet a pénz a magas vámok, a túlzott ipari adók és az egyéb megterheltetések pazar jövedelmeiből a nacionalista illúziókat szolgáló célokra, amelyek körülbelül ugyanannyiba kerülnek évente, mint amennyiből a mai rosszul élők jól élhetnének. Az európai szolidaritás hangzatos elméle­tét Genfben súlyos csapás érte. Nincs szoli­daritás, csak bizalmatlanság van. Nincs jól (elfogott közös érdek, csak sanda egyéni ér­dekek vannak. Nincs áldozatkészség, csak kapzsiság van. Ilyen körülmények között hi­teink sorra elköszönnek, s mindiuntalan elő kell venni régi sípunkat, melyen váltig fúj­juk: csak mélyreható változtatások segíthet­nek Európa kolera-atmoszféráján s toldoz- gatás, foldozgatás helyett általános „generál- reparalurára" van szükség, hogy például olyan botrányos és valamennyiünk zsebére menő csődök ne képesszenek el bennünket nap-nap után, mint amilyen a mai genfi szo­morú gazdasági fiaskó. A 1 eh angol tsá g óriási. Még" a pillanatig nem nyugvó s titáni élet- akarással jobb sorsot vívó német birodalom uj elhatározása sem vigasztalhat meg, amely ( éppen éppen a genfi csőd idején egy bécsi ' regionális’ gazdasági konferenciával akarja megmenteni azt, ami még menthető, — ez is csak toldozgatás, foldozgatás és hosszabb idő­re meau garantálja a megoldást. ü genfi gazdasági konferencia csődje után Németország megragadja az inidatifát A ma délelőtti szomorú genfi zérőülés — Collijn pesszimizmusa Bécsben ma kezdődött a kőzépeurőpai gazdasági konferencia üenf, március 18. Az európai koranányok megbízottai hosszabb idő óta tárgyaltak Genf­iben, hogy az 1930 március 24-én hozott keres­kedelmi konvenciót kiegészítsék és elfogadják. t Ez a nagyjelentőségű gazdasági konferencia, amelynek föladata az európai gazdasági rend stabilizálása és a bajok okainak kiküszöbö­lése lett volna, ma végleges csőddel zárult. A gazdasági konferencia résztvevői megállapí­tó tíák, hogy a múlt évi konvenciót nem lehet életbeléptéink A Sikertelenség következtében azok az államok szabad kezet nyertek, amelyek tavaly már aláírták a konvenciót. Közöttük van Németország is. Hosszú vita után Sir Sidney Chapman an0ol delegátus azt ajánlotta, hogy halasszák jobb időre a clöiést. Colijn, a konferencia elnöke, hiába tett kétségbeesett kísérleteket, hogy bi­zonyos egységes pozitív állásfoglalást harcol­jon "ki, a delegátusok nagyrésze hajthatatlan máradt. Végül is Sfcuc'ki svájci delegátus; azt ajánlotta, hogy oszlassák föl a -konferenciát és jelentsék ki, hogy a konvenciót nem sikerült elfogadtatni az európai kormányokkal. Ezt a javaslatot a delegátusok többsége elfogadta.. Genf, március 18. A harmadik és való­színűleg a legutolsó vámbékekonferencia ma délelőtti záróülése valóban temetési hangu­latban folyt le Genfben. Posse német delegá­tus kérésére a konferencia elhatározta, hogy a záróprotokoüumot csak azok az államok Írják alá, amelyek az elmúlt évi márciusi ke­reskedelmi konvenciót ratifikálták. Colijn, a konferencia elnöke, aki mindmáig rendkívül energikusan és ügyesen vezette a konferen­ciát, kijelentette, hogy nem mondja el záró­beszédét, mert nem akar sirbeszédet tartani, holott a jelenlegi helyzetben mást nem mond­hatna. Egy-két szóval tehát csak arról >:tt említést, hogy a népszövetség négyéves gaz­dasági munkáját a mai nap megsemmisítette. Az európai kormányok képtelenek voltak ar­ra, hogy a világgazdasági konferencia tava­lyi döntését elfogadják. A tulmagas vámha­tárokat nem hajlandók leépíteni és nem en­gedélyezik a kért könnyítéseket a nemzet­közi árucserében. A genfi delegátusok mun­kája tehát teljesen csődöt mondott s az egyetlen reménység az, hogy a népszövetség európai bizottságának, amely március 24-én ülésezik Parisban, sikerül elérni azt, ami a genfi konferenciának nem sikerült. Amikor Colijn elbúcsúzott munkatársaitól, az angol delegátus a következőket kiáltotta feléje: „A közeli viszontlátásra!" A holland elnök melankolikusan megrázta szép tenge­részfejét és szomorúan válaszolta: „Nem, eb­ben nem hiszek. Valószínűleg sok év fog el­telni, amig Európában kedvezőbb szelek fúj­nak majd és létrejön a népek együttműkö­dése." — Az ülés után Colijn magánbeszél­getéseiben nem volt annyira pesszimista, mint az ülés alatt. Kifejezte azt a reményét, hogy Briand az európai bizottság ülésén mindent el fog követni a kereskedelmi kon­venció francia ratifikálása érdekében és a májusi genfi Európa-tárgyalásokra már a ra­tifikált konvencióval érkezik meg. Kérdés azonban, nem késő-e ez már és életbeléphet-e még akkor a tavalyi konvenció. A bécsi konferencia B é c s, március 18. Az osztrák-magyar monarchia utódállamai Németország és Bulgá­ria részvételével ma délelőtt nyitották meg Bécsben a középeurópai gazdasági konferen­ciát, amelynek főkérdése a középeurópai vám­kedvezményes szerződések megkötése lesz. A konferencia középpontjában Riedel Richárd dr. volt berlini osztrák követ előadása áll, aki pompás tervezetet dolgozott ki a regionális szerződések megkötésére. A genfi általános vámkonvenció elbukása után a bécsi közép­európai gazdasági konferenciának rendkívül nagy jeletősége van, mert esetleg elvégezheti azt Középeurópában, amit Genf egész Európá­ra nem tudott elvégezni. Bécsben a hangulat bizakodó. Középeurópában akkora a nyomor és annyira nagy a népek gazdasági együttmű­ködése szükségességének belátása, hogy a de­legátusok mindent el fognak követni, hogy a szerződéseket megkössék. Ilyen körülmények között a regionális szerződések megkötésének mindenütt óriási jelentősége * nem lehe­tetlen, hogy a bécsi megállapodásos; nyomán tisztultabb gazdasági atmoszféra alakul ki Középeurópában. A németek keleteurépai tervei Berlin, március 18. A birodalmi kabinett ma délután ülést tart és meghallgatja Cur- tius dr. beszámolóját a bécsi tárgyalások ered­ményéről. Mint ismeretes, ezeknek a tárgyalá­soknak elsősorban gazdasági és kereskedelem­politikai jelentőségük volt. A genfi vámtár­gyalások kudarca után az osztrák-német gaz­dasági közeledés sokat nyert aktív jelentősé­gében. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy a genfi váxrtbéke csődje esetén az európai államok regionális megegyezésére kell törekedni. A birodalmi német érdeklődés első­sorban Európa délkeleti részére irányul s a hid Jugoszlávia és Magyarország felé termé­szetesen Bécs. A németek teljes aktivitással hozzáláttak ahhoz, hogy az általános európai megegyezés híján saját gazdasági megegye­zéseiket kiépitsék g a bécsi tárgyalások ennek az uj aktivizmusnak első pillérét jelen­tik. A ma megkezdődött bécsi középeurópai gazdasági konferencia a birodalmi német gaz­dasági rendszer kiépítésének második alap- ril’éfe lesz, amennyiben végleg szabályozza, Németország, Ausztria és Csehszlovákia, azaz a három középeurópai iparállam viszo­nyát Jugoszláviához, Romániához, Magyart országhoz, Bulgáriához és esetleg Törökor­szághoz és Görögországhoz és, Lengyelország­hoz is, azaz körülbelül az egész keleteurópai agrárvidékhez. A lengyel—német kereskedel­mi szerződés ratifikálása után valószínűleg Lengyelország Is belép ebbe a gazdasági struk­túrába, sőt Olaszország felé is közeledés tör­tént. Izgalmas szöcsaták a magyar képviselőházban a kormánypárt és a szociáldemokraták között Budapest, március 18. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülése izgalmas szóosaták közt folyt le és külö­nösen az interpellációk tárgyalása során az egysé­ges párt és a szociáldemokraták között több Ízben heves összetűzésre került a sor. A földtehermentesitési javaslat tárgyalása so­rán Várnai Dániel szociáldemokrata élesen ál­lást foglat a javaslat ellen, amit politikai spe­kulációnak tart. Kijelentése körül percekig tartó viharos kavarodás támad, majd- Mayer János földművelésügyi miniszter veszi védelmébe a javaslatot. Ezután az interpellációkra térnek át. Farkas Tibor független kisgazda, ellenzéki 'képviselő interpellációjában előadta, hogy a Festetíoh- féle hercegi uradalom egy nagyobb területet ajánlott föl parcellázás céljaira. Az interpelláló 6z érint örffy Imre képviselő az Országos Központi Hitelszövetkezettől nagy kölcsönt kapott, ezt a birtokot megvásárolta és ő maga parcel­lázta föl, amiből nagy haszna volt. Mayer földművelésügyi, miniszter válaszában kijelentette, hogy az interpellációra ma még nem tud érdemleges választ adni. Annyit meg­állapít azonban, hogy Farkas több állítása téves. A legközelebbi interpelláció® napon ad érdem­leges választ, miután a mai napon fölmerült kérdéseket teljes egészében tisztázni neon lehe­tett és. a szükséges adatokat beszerezni nem tudta. Györki Imre dr. szociáldemokrata képviselő interpellációjában azt kifogásolta, hogy a kor­mányzó tízéves jubileuma alkalmával elhatáro­zott közmunkákat még mindig nem hajtották végre. Bethlen miniszterelnök válaszol az interpel­lációra. Visszautasítja Györki vádját a k t ntnkák, halogatása tárgyában. Nekem egy birám van — mondotta a miniszter- elnök —: a képviselőház. A kormány mindent elkövet, hogy a közmun­kákat megvalósítsa, de meg keil várnia a kedvező időpontot. Sokan azt állítják rólam, hogy megszegtem ígé­retemet, de ezek tudatos perfid vádak. Györki viszonválaszában kijelenti, hogy egy törvényhozónak joga van bírálatot mondani. Bethlen: De tisztességes hangon. Györki (nagy zajban folytatja.): És kötet essé­gei is vannak a miniszterelnöknek, nemcsak joga arra, hogy szalonkocsiban vadászatra utazzék. Erre a kijelentésre nagy lárma tör ki, a képviselők fölugrálnak helyükről és alig le­het hallani egy szót is. Végre nagynehezeu helyreáll a rend és Györki folytatja beszédét. Lapunk zártakor az*’ülés még tart. ml utarank 12 oldal 85. (2582) oftm • ClUArMk • 1931 március 19 gngyilllpjgggffiWMffiriflflWRIFMBBaBaBiMaaiM Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* A '7 * Szerkesztő*égj Prága n. Pániké ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre> évente 450, SZlOVenSZKOl CS TUSZlTkSZKOl tLÍCTkZekl pQTlOK ■. emelet — Telefoni 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt DolÍtÍli.aÍ TÍOTiílcLTliCL , ,, fi» PlAlká Hllce II 111. emelet fi melléklettel h.vonxtn. 2.50 Kt-.al több ftfeerfes** pOUUKM. napilapja Telefon: 34184. Effyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2,-KiL DZURANYÍ LÁSZLÓ FORQÁGl GÉM SŰRQÖRYCIMi HÍRLAP, PRflHfl

Next

/
Thumbnails
Contents