Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-15 / 62. (2579.) szám

1 mearesifelt eSi§ad@fleiséi Irta: Tarján Ödön Az elinél-eít és gyakorlat, a nyilvánosság előtt hirdetett erkölcsi szempontok, kor­mányzati teóriák és a tényleg alkalmazott ■módszerek közötti különbség minden kor­mányzatnak erkölcsi fokmérője. Hogyha az istenadta népnek a politikáról és politiku­sokról alkotott véleménye általában nemi is nyugszik a megdönthetetlen bizalom pillé­reim, mégis szerencse, hogy nemcsak a né­peknek úgynevezett széles rétegei, hanem még a közügyek iránt jobban érdeklődő mű­veltebb osztályok sem láthatnak azok mögé a kulisszák mögé, ahol a népek sorsát befo­lyásoló tervek megszületnek. Ha az emberek az újságokban hirdetett, gyakran országok sorsát közelről énintő terveket egészen tisz­tám látnák és a külömibözo kísérő jelenségei?; okait fölismerhetnék, még jobban megreu- daime a tekintély tisztelete. A imái kor embere megszokta azt, hogy szánté naponta u-j, nagyszabású megmozdulá­sokról olvas, amelyek az emberi szolidaritás jelszava alatt, rendesen a béke biztosítása érdekében indulnak meg, gazdasági kérdé­seket ölelnek fel és végeredményben akárki ia vália&ja a szerzőséget, az emberiség lövő­iének biztosítása érdekében lesznek fölhaez- nflbatft. Hiba volna a politikai és társadalmi fejlő­dés irányát félreismerni és az eddigi mérsé­kelt eredmények alapján az emberi szolida­ritás érzésére épített együttműködés jelentő- cégét lebecsülni. Hogyha a bizalom a legte* kin'téíyesebb fórum, a népek száz millióinak érdekeit képviselő népszövetség iránt még mindig nem tudott a népek gyökerében mé­lyebb gyökeret verni, ennek oka főképp az a körülmény, hogy a népszövetség munkájából is hiányzik az őszinteségnek az a mértéke, amely a bizalom megszilárdításához szüksé­géé, erkölcsi alapot szolgáltatná. Nem a tényleges igazság keresése, vagy az esetle­ges hibák becsületes beismerése irányítja azökmak cselekedeteit, akiknek a történelem itéüőszéke előtt a népek sorsénak intézéséért majd félelmiők kell, hanem apró praktikák, mások megtévesztése, az igazság leplezése érdekében folyik a végeredményéiben amugyis céltalan munka, melynek egyetlen következménye a mai áldatlan. Európa sok millió lakosa részére elviselhetetlen nyomor fenntartása anélkül, hogy ez az igazság érvé­nyesülését megakadályozhatná. Legfeljebb kitolja ennek időpontját csak azért, hogy az időveszteség még több könnynek és szenve­désnek formásává váljék. Nálunk is ilyen játék folyik most Nagy reklámmal jelentette be Beues-Reinhardt az előkészítés alatt lévő nagy müvet, amelynek különösen a rendezés teljesen uj módszerei­vel kellett volna kitűnnie. Az előadáshoz az összes előkészültetek megtörténtek és szak­körökben különös érdeklődéssel várták, hogy a zenekar, amelyet a karmesternek ez alkalommal a kulisszák mögül kellett volna dirigálnia, miképp fog működni. Feszült vá­rakozás előzte meg a főpróbát, amelynél azonban végzetes hiba történt. Benes-Rein- hardt számítását keresztülhúzta valami indi­szkrét .kulisszatologató. Az egyik kulissza eddig érthetetlen okokból eldőlt és a közön­ség felfedezhette a színpad mögött dolgozó karmestert. Bem esnek a Paris Midi-ben bejelentett ak­ciója megindult, de az idegesség, amellyel munkához látott és az egymással össze nem függő kérdések zűrzavaros összekapcsolása csak azt mutatja, hogy az egyébként józanul számító ember is elveszti tisztánlátását, hogy ha az igaz ügy elgáncsolására vállalkozik. A szlovák .nemzeti tanács körlevelének be- ieleiniése Remes legközelebbi megnyilatkozá­sáról, a kerületi főnökökhöz intézett fölszóli- tás élénk fényt vetnek azokra a módszerek­re!, amelyekkel hangulatot teremteni és a figyelmet a reális tényekről elterelni óhajt­ják. A magyar országi szlovákok érdekében azok megkérdezése nélkül megindított moz­galomról ma már világosan tudjuk, hogy azt ugyanaz a Renes irányítja, aki mindig kész­nek nyilatkozik a Magyarországgal való őszinte jőviszony megteremtésére és aki leg­újabban — bizonyára tudja, hogy miért — mindenáron junktimot akar létesíteni a ma­gyarországi szlovákok problémája és az itte­ni magyar kisebbségi kérdés .megoldása kö­zött. Holott a kettő közötti különbség annyi­ra nyilván való, hogy alig szorul bizonyításra. Cséhszlo:vákáa a köztársaságban élő fcisebb­j ségek jogainak védelmét a szövetséges és | társult hatalmakkal 1919 február 10-én Saimt j Germiainben kötött szerződésben vállalta és j ezen kötelezettséget semmiképpen sem le- ! hét most felfedezett juuktimokkaö elhomá- ! lyositani. Mi nem óhajtunk a magyarországi szlovákok ügyében állást foglalni, csupán megállapítjuk azt, hogy tudtunkkal közülük senki nemzetközi fórumok előtt Magyaror­szág ellen panaszt nem emelt. Ennek eset­leg nagyon egyszerű oka is lehet, például az, hogy a Magyarországon élő szlovákság megelégedett és miután boldogulását gazda­sági téren biztosi tani tudta, nyelvét megőriz­te, önként vállalja azt a szerepet, amit év­századok óta betölt és amely közte és a ma­gyar többség közt igazi testvéri széliéin ki­alakulásához vezetett. A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség­nek azonlban politikai, közigazgatási, kultu­rális és gazdasági téren sokszor hangozta­tott, egész jövő fejlődését veszélyeztető sérel­mei vannak, amelyeknek orvoslását eddig hiába kívánta. Mi hiába kíséreltük meg a törvényhozásban, előbb a megyéknél, most a tar tornán,ygyülésen befolyásaink érvényesíté­sét, hogy abból a hozzánk egyáltalában nem méltó másodosztályú sorból, amelybe jutot­tunk, az egyenlő elbánás elvének érvén,yeei- tésévél ezen állam teljesjogu polgáraivá lép­jünk elő. Panaszainkat senki meg nem hall­gatta. A parlamentarizmus struktúrája ná­lunk olyan, hogy a kevésszámú magyar tör­vényhozóinak a törvényhozásra befolyása nincs. A közigazgatásban nem elégíthet ki bennünket az, hogy kormányoztatunk, isko­láinkban a magyar tanulók száma n aprói- napra csökken, a magyar nemzeti vagyon egy tekintélyes részét elvitte a földreform, pénzintézeteinket eltemették a háború utáni viszonyok és a banktörvények alkalmazása, de segítő kezet, jóakaratot, amely őszinte, becsületes szándékkal nyúlna hónunk alá, eddig nem találtunk. Ne csodálkozzék tehát senki az itt ólő magyar kisebbség elkesere­désén, .melyet osaik fokoznak az olyan meg- állapítások, amelyeknek az utóbbi napok­ban tanúi lehettünk. A hatalom birtokosai­nak játékából hiányzik az őszinteség és a komoly felelősségérzet. Még mindig a né­pek kiskorúságára spekulálnak és nem érde­mesítenek bennünket arra, hogy vélemé­nyünket komolyan Negyeik és nem akarják föltételezni rólunk azt, hogy jövőnk megíté­lése tekintetében nagykorúak vagyunk. Mert ha nem igy volna, aligha próbálkoznának, az olyan komédia rendezésével, amiről most véletlenül sikerült a leplet lerántani. Remél­jük, hogy a siker teljes lesz és a rendező le­mondja az előadást. A francia kamara eltagadta as 1932>es kdltségvetésf 1 mesterséges egyensúly — Flandin győzött — Bizalom a kormánynak Pária, március 14 Az 1932-es francia j költség vetési a kamara tegnap este végér-! vény esen elfogadta. Az állam bevételei a j költségvetés szerint 50.754 millió frankra j rúgnak, a kiadások 50.742 millió frankra, j azaz a fölösleg mindössze 12 millió frank, s ez a fölösleg is csak a papíron létezik. Az egyensúlyt csak az amortizációs pénz­tárból származó 3 milliárd állíthatta hely­re s még igy is egymilliárdos deficit mu­tatkozik. Fedezésére az adókat föl kellett emelni és a tőzsdei adót megduplázni. A szocialista párt javaslatát, amely a 16 és félmilliárdos katonai költségvetést 2 szá­zalékkal csökkenteni akarta, a kamara 303 szavazattal 150 szavazattal szeműben eluta­sította. A költségvetést végül 460 szavazat- j tál 120-szal szemben elfogadták. Cachin j kommunista képviselő a következő szavak-; kai kis érte az eredmény kihirdetését: — A francia adófizető nem igen fog j örülni ennek a döntésnek. Az adófizető az 50 milliárdos állami adók mellett 20—25 milliárd községi adót i fizet, úgy hogy az ország adminisztrálása j lefoglalja a nép jövedelmének több mint! egy harmadát. íz Aero-Postale ögfe Paris, március 14. A Flandin-ugyet La-1 val kormánya a kamara tegnapi ülésén j szerencsésen leszerelte. A kamara csak- j nem másfél napig tartó ülése után tegnap délelőtt szóbakeriilt az Aero-Postale össze­omlásának az ügye is. A vita a kormány győzelmével végződött. A kamara 125 sza­vazatnyi többséggel bizalmat szavazott Lá­vái kormányának, A támadások után Laval miniszterelnöik emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy Flandin teljes bizalmát élvezi. A minisz­terelnök azután kérte a kamarát, hogy fo­gadja el a kormány javaslatát, amely m Aero Postaié ideiglenes támogatásáról szól. A kamara a javaslatot elfogadta. Léon BInm később bizalmatlansági javas­latot tett, amelyet a ház 310 szavazatta) 215-tel szemben elvetett. a London, március 14 MacDomald minisz-} terelnék tegnap Ncrthainp tonban a Labour Party belső együttműködése mellett fog- j Ja.lt állást. Ha a kormány most megbukik, j akkor nem a konzervatívok vagy a liberá- j lisok buktatják meg, hanem a munkáspárt j tagjai, akikben nincs kötelességérzés és nem teljesitik azt, amit megígérték, A munkáspárt egyes képviselői ügy efogyott taktikájukkal szétugraszthafcják az egész pártot. Beszéde hátralevő részében Mac- Donald a munkanélküliség kérdéséről nyi- j latkozott és kijelentette, hogy egyetlen or­szág sem áldozott annyit a munkanélkülie­kért, mint Anglia. A segélyezés azonban csak ideiglenes hatású. A baj gyökereit kell orvosolni, hogy a veszedelmes helyzet tisztázódjék. A kormány a legnagyobb ne­hézségre a vas- és az acéliparban bukkant, nuert az elavult telepek, a régi módszerek és a rossz szervezkedés ebben az iparban okozzák a legnagyobb kárt. Ez az ipar je­lenlegi formájában nem élheti tol a krí­zist. A kormány hiába szólította föl. hogy szervezze át munkáját, a vas- és az acél­ipar vezérei nem hallgattak az okos szórta- Az impérium nem vezetheti be a szabad kereskedelmet, de a véd vámok rendszerét sem. Németországban látható, hogy véd- vámja és kitűnő szervezettsége ellenére több mint négymillió munkanélküli él a birodalomban. A premier beszédének vé- gén megtámadta a lordokat. Kijelentette, hogy küzdött a kommunisták ellen is, de sohasem volt küzdelme oly súlyos, mint a lordok elleni. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ara 2 korona X. évf. 62. 12579) szám • Vasárnap « 1931 március 15 Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- a i j <•. * 1 11 '7* * Szerkesztőség; Prágait, Panaká uiiee 12. evre 76, havonta 26 Kő; külföldre; évente 450, A szlovenszkoi es ruszinszkor ellenzéki partok ». emelet, - Telefon, som. - Kiadóhivatal;' (élévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt Fówerüesi/Ő- politikai napilapja * ; szetkes&tö ^rág* p»nská ullce IX Hl. emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több COSSl€rK€2>%lO, ' t SJlCtKcSílu- Telefon: 34184. Egyes szám ára 1,20 K&, vasárnap 2,-Kt ö^í/jMA,F/ [^ASctLO {"ÖR&AdP CifcJÍA SÖRtSÓHYClM; HÍRLAP, PRflHR Az angol kormányt a kormánypárt fogja megbuktatni ? MacDonald northamptoni beszéde — A premier a lordok ellen

Next

/
Thumbnails
Contents