Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-14 / 61. (2578.) szám

.....<*"- ' ■■ —---------------------------------------­Mi a téléiipe ? Telefon és táviróhéazíiék együtt Másféí éwaeájad óta aa emberiség jogjgiai !ki- ^4mwKikod8iMi(k, hogy vájjon mái. fog hozni leg­közelebb a technika a fejlődése. A kíváncsiság különösen a mai korban indokolt, mert aa elmúlt 15 évben sürü egymásután jelentkeztek o techni­kád fejlődte eredményei, Gondoljunk csak a volllla- shos porszívókra, sa irodai munkagépökre, a rá­dióra, a miise!yenigyártáera te q többi néhány év <á(la elterjedt cikkek ive, Aliig van négy éve, hogy egyszerre csak bevezették aa automata te’efonkap- csolást. Máról holtnapra mér nem jelentkezett a telefookisasszony, mert csak té rceázm kékéit, hogy a kívánt össaeikiöM éttel megkapjuk. Gyorsan te ütemesen halad a teditnilloa és bizonyára nrwn- denikit érdekel az, hogy milyen kilátások vauinak egyes területeken. Most a távíróról lesa szó. Mióta a távíró haezná- lata elterjedt, azóta a találmányon sokféle javí­tást végeztek, de a használati módja nem változott. Ha valaki süvrganyöaná akar, el keíl mennie a tóviróhivatalba, ott várakozik, inig a tiiszlviise'ő- nek fizet és feladhatja a táviratot. Nem lehet azt mondani. hogy a táviiratozás kellemes volna. Ellen­kezőleg, viszonylag sok fáradságot követel ez em­beriéi: a táviróhávöteilba kell menni, ott várakozni, a fe'adást elnntézná kell, úgyhogy mindenkit csak akkor táviratozik, amikor elkerülhetetlenül szük­séges. Az üzletemberek elébe helyezik a telefonit a távírónak 6 inkább telefonéinak, mint távíratoz- ank. Így a tőzsdék között az összeköttetésit is a telefon biztosit.ja. telefonon közluk az arbttrage papírok árfolyamát. Pedig e óéira sokkal jobban aiegfe'elne a távíró. mint a telefon, de nem veszik igénybe a távírót, éppen annak következtében, hogy használata nehézkes. Általában három hátránya van a felefónnak. Hiába akarok közölni valamit vatofkávei, ha hívom « számot és nem jelentkezik. Másodszor a telefon­beszélgetésnek nem marad nyoma, pedig sokszor igen fontos do’gokat beszélnek meg te'efonon: üzleteket kötnek, jogi következménnyel járó nyilat­kozatokat tesznek és mindezekről bizonyíték egyik fél számára sem áll rendelkezésre. Ezért szokták az üzleti életben a telefonbeezé’getós eredményét utólag levélváltással megerősíteni. Harmadik hátrány, hogy a telefonbeszélgetést akusztikai za­varok nehezítik. Neveket, egyes szavakat könnyen félne lehet érteni, ezért szoktak aztán betűzni. (E. mint Ede.) A távíró ezekkel a hátrányokkal nem rendelkezik. A vevőkészülék az üzenetet ak­kor is felveszi, ha nincs ott senki. Az írásos üze­net egyúttal okmány is. amellyel könnyen lehet bi­zonyítani. Tartalmi tévedést a távíró-üzenet nem tartalmazhat, mint a telefonüzenet. A távírót kevésbé használják, mint használni tehetne. A telefon szorította a távírót háttérbe, mert a telefon otthon van s hazulról ©ok minden! kényelmesen el lehet intézni. Hogy a távíró je­lentőségében növekedjék, ahhoz az szükséges, hogy a táviró bevonuljon az irodákba, a lakások­ba és magánúton ép úgy lehessen táviratozni, minit I telefonálni. A mostani távírókiészí!lékkel erre gon­dolni sem lehet, mert hiszen ahhoz az kellene, hogy mindenki megtanulja mondjuk a Moree- a)bc-t és a leadásba belegyakorolja magát. De most jön a technika fejlődése. Sikerült már Olyan készülékeket gyártani, amelynek segítségé­vel a leggyakorlatlanaibb ember is táviratozhat hazulról. Ép úgy lehet magán távíró, miint ahogy sn-agántelefonok vannak. Ez a készülék a „Tólétype" nevet kapta. Ezen a készüléken az Írógépeken láthat ó billeniy-üsoro- zat található; minden bílleniyüütós automatikusan a megfelelő betűjel elküldését jelenti. Nincs kü­lön abc, csak le kell 11’mfi és táviratozhat minden- ká. A táviratozást megkönnyíti, hogy nincsen szük­ség külön hálózatra. A telefonhálózatot távi/rato- zá6 céljaira is fel lehet használni. Ha bizonyos mennyiségű áramot küldünk a telefondróton, nem zavarja a telei ón-beszélgetést és így lehet aztán ugyanazt a drótot telefon és távirat céljaira igény­bevenni. A Tólétype készü léket a telefonnal együtt kell majd használni. Telefonon rendesen hívni kell azt a számot, amellyel beszélni, illetve amelynek táviratozni akar az emb^r és utána le kell játszani a billentyűkön az elküldendő szö­veget, amelyet a hívott fél távirókészüjlóke fel­vesz. A Télélype még csak ezentúl fog elterjedni. Külföldön már találkozunk az ilyen készülékekkel. Legutóbb Pária és Brüsszel közölt vezettek be magán-távírót. két hónapig kifogástalanul műkö­dött. de be keltett szüntetni, mert a posta mono­pol-jogára hivatkozva, kívánta. A Tólétype hasz­nálata kétségkívül el fog terjedni, a jogi akadályo­kat a fejlődés legyőzi s talán nemsokára is be­vonul a technikai fejlődés legújabb eredménye. Mussolini Napoleon-dráinája Németországban. Mussolini drámája, a Campo di Maggio. még ebben a szezónban Németországban is többhelyiitt színre fog kerülni. Az első német bemutató a berlini Deut- Bches Künstler Tbeaterben lesz. Közvetlen azután bemutatja a darabot Frankfurtban a Neues Theater Ó3 Brémában a Schauspielhaus. A német lapok is úgy emlékeznek meg a darabról, hogy szerzője Bénító Mussolini. A darab német címe: Maifel-d. FIgyeeml Figyelem! Cigányzenekar Berki Lajos prímás vezetésével naponta játszik n Batex étteremben Praha I., Revoluíní th’da la, a Kotva palota mellett. Sonterralo. Souterraín. 6 Nagyszombat, március 13. (Saját tudási tónk­tól). A Szakolca melletti Chro-pkov községben borzalmas bűnesetet lepleztek le, melynek áldo­zata egy szerencsétlen, gyengeelméjű fiatalember, akit szülei minden emberi mivoltukból kivet­kőzve évek hosszú során át a legborzalma­sabb módon kínoztak. Az eset felderítése révén a hatóságok közegei a szerencsétlen fiatalembert kiszabadították bor­zalmas helyzetéből és kórházban helyezték el, de kevés remény van arra, hogy sikerülni fog az életnek megmenteni. Majdan János chropkovi illetőségű, jómódú gaz­da fia, Károly egy baleset folytán 16 esztendős korában elveszítette eszét és apja a pozsonyi pszichiáter klinikára szállította, ahol két esz téri­dőn keresztül megfigyelés alatt állott. A pozso­nyi klinikáról a bazini elmegyógyintézetbe ke­rült-, ahol szintén egy évig volt megfigyelés alatt. Mintán a bazini intézetben egy esztendőn keresztül nyugodtan viselkedett és semmi ok sem volt arra, hogy tovább megfigyelésen le­gyen, mint csendes bolondot elbocsátották azzal, hogy számára az otthoni csendes élet a legjobb gyógyszer. Majdan János hazakerült és a szomszédos falvakban kóborolt, anélkül, hogy valakinek is ártott volna. 1929-ben a szerencsétlen fiatal­ember életében változás állott be, mert apja nem jó szemmel nézte, hogy fia minden munka nélkül él és ezért, elhatározta, hogy a sertésólba zárja és igy megszabadul a to­A fenti cím elolvasásaikor az olvasó talán unot­tan arra gondol, hogy a.z erjedésiről való elmél­kedés nőim nyújthat semmi érdekeset, hiszen minden szőlősgazda órákon át tud róla beszélni, ©öt jó szüreti adomáikkal is fűszerezné mondóká- ját. Holott éppen az erjedés elméletének fejlődése, a tudományos magyarázat kialakulásának törté­nete iskolapéldája a lassú, fárasztó, sokszor hely­telen irányba terelődő tudományos kutatásnak, melynél számos szakember évtizedeken át tartó megfigyelésével hordj a. az egyes téglákat egy nagy átfogó elmélet pompás palotájához, melyet azután egy lángcsz, a tudományban korszakot alkotó tu­dós épít fel. Az erjedés elméletének fejlődése mellett fiigy elem-remiéi tó az a nagy gyáripar, ez a sok gyakorlati alkalmazási mód, melyek a tudósok elméleti megáilapukásáiból erednek. A gyakorlati felhasználás érdekes esetenként említhető, hogy a háború alatt a Németországból a volt monarchiá­ba importált gloisaébőr tekintélyes mennyisége nem is állati eredetű bőr volt, hanem egy hártya- képző, ecetsavas erjedést előidéző baktérium összefüggő telepe. Ameddig ismereteink csőik visszanyúlnak az emberiség történelmének sötét homályába, tudjuk, hogy az erjedési jelenségeket mindenkor haszno­sították. Mai ismereteink alapján ezt nem is kép­zelhetjük el másként, hiszen az erjedést okozó alacsony rendű növények élesztőgombák a termé­szetben igy a levegőben is nagy mértékben el vannak terjedve és mihe^tt megfelelő táptalajhoz jutnak, elkezdik életműködésükkel kapcsolatos erjedést. Az őskori ember ezeket a jelenségeket ismerte és hasznosította — már Noé apánk is ivott bort —, de megmagyarázni nem tudta. Sok uj ismeret megszerzésére volt szükség az emberiség tudása óriási haladást tett meg addig, míg az er­jed és elméletének titkára világosság derült. Az ókorban is megfigyelték a must erjedésénél fellépő jelenségeket, igy az üledókképződ'tet is, ezért az erjedést tisztulási folyamainak hinti ők. A must gázfejlődés mellett megzavarosodiik és fehér üledék képződése mellett nemes termék, a nagy- rabocsült bor képződik. Ezt a folyamatot tapasz­talták más, cukrot tartalmazó folyadékoknál is, •p'. gyümölcslénél, mézn ól etb. Az újabb kor tudó­sai sokat foglalkoztak az alkoholos erjedéssel és megállapítot'ák az erjedéshez szükséges és az er­jedés folytán keletkezett anyagokat, de a bomlást előidéző okokra világosságot nem vetetlek. Csak. miikor már mikroszkóppal vizsgálták az eddig fi­gyelmen kívül hagyott és tiszt áfái anságnak minő­sített üledékek jutottak arra az eredményre, hogy szabadszemmel nem látható, mikroszkópikus ki­csinységéi élő növényi szervezetek okozzák az erjedést. Hogy ezek az élő szervezetek hogyan kerülhetnek lezárt edényben tartott cukrot tartal­mazó folyadékba, azt másként, mini a középkor­ban elterjedt őenemzés elméletének (generatio aequivoca) segítségül hívásával nem tudták. Az ős. nem zés' elmélele szerint, élettelen anyagból kedvező körülmények közölt élő szervezet szár­mazhat. Egy középkori/ tudós teljes komolysággal receptet irt arról, hogyan lehet élettelen anyagból egeret létrehozni. Nem kell ehhez semmi más, mint egy piszkos pincesorok, mindenféle Mini Jómmal, inegtetózve nnébány lapát báziazeniérttel vábbi gondozásától. Az elhatározást tett követte és az emberi érzé­kéből teljesen kivetkőzött apa bezárta fiát a sertésólba, amely oly kicsi volt, hogy a szeren­csétlen fiatalember abbank csak fekve helyez­kedhetett el. Ettől a perctől fogva Majdan Já­nosra a kínzások sorozata várt. Egyszer napjá­ban kapott enni, akkor is csak hulladékokat, a bezárt ólból soha nem került ki, rongyos ruhá­zata a tisztát lanság révén teljesen lefoszlott tes­téről. A szerencsétlen fiatalember több, mint e«ry évig volt az ólban lógva tartva és ez idő alatt teljesen elveszítette emberi formáját, beszélni nem tud és a sötét zárka a szemevilágát is megrónia tt a. Majdan János szomszédjainak feltűnt, hogy éjjelenként állati hangok zavarják Majdan János udvarának csendjét, miire jelentést let­tek az esetről a járási hivatalnak, ahonnan a napokban bizottság szállott kJ a helyszínre. A viszgálóbiizottság a sertésólban a fiatal­embert borzalmas helyzetben találta és a sze­rencsétlent álig lehetett a szűk lyukon kihúz­ni. Múltán az ólban csak összehúzva felehetett, a hosszú hónapok alatt a lábal annyira ösz- szezsugorodtak, hogy azokat kiegyenesíteni nem lehetett. A kórházban az orvosok a vizsgálat után kijelentették, hogy kevés remény van arra, hogy megmenthessék az életnek. A sző’ők el­len a csendőrség megtette a bűnvádi feljelen­tést. és bizonyos, hogy rövid idő múlva az egerek vi- goiu kuncognak olt. Ennek a tanmaik a középkor­ban sok nagy tudomány u hívője volt, hiszen olyan lángelmének kellett jönnie, mint Pasteur, hogy bebizonyítsa ennek a tannak a lehetetlenségét és megállapítja az alapvető tant: omne vivum ex vívó (minden élő, élőből származik). Pasteur minden kétséget kizáróan bebizonyí­totta, hogy az ősnemzés tana hibás, ment bármely cukrot tartalmazó folyadék esztendőkig nem rom­lik meg, ha felforr a lás után. azaz a folyadékban levő élő szervezetek elpusztítása után levegőtől elzártam — például teforrasztva — tantijük. Meg­állapította, hogy a cukros okiatokban mindenkor erjedés megy végbe, ha az élesztők táplálásához szükséges szervetlen anyagok jelen vannak, — Pasteur volt az első, aJki a zéteeztőeejtokét mikrosz- kópikus tanulmány tárgyává tette és megállapí­totta, hogy különböző erjedési jelenségeket más és más élő szervezetek okozzák. Tanulmányozta az egyes élesztő, de egyáltalában a mikroszkopikus kiestevsegii gombafajok legkedvezőbb életkörül­ményeit. a hőmérsékletet, a táp talajt, az oxigén - szükségletet és az egyes étesztőfajokra mérgező hatású anyagokat, és ezzel megvetette nemcsak az azóta nagy fejlődési fokot elért erjedési iparok alapját, hanem segítségére sietett a szenvedő emberiségnek, mikor a kórokozó baktériumokra mérgező hatású anyagok tanulmányozásával lefek­tette a íerlőHenitte alapját. Ezeknek a vizsgála­toknak a kiterjesztésé vezette Pasteurt a nevéről elnevezett védő-oltóanyag előállításához, mellyel megszabadította az emberiséget a veszettség bor­zalma® ragályától. Pasteur megállapításai máig is érvényben van­nak. Az újkor tudósai rájöttek arra, hogy az er­jedést voltaképpen az é teszt őse-j tökben levő fehér- jeszerü anyag okozza és ezt az anyagot e'nevezték enzymmek, fermentumnaik. Az enzymet ki lehet vonni az élesztőből és oz élesztő je'enléto nélkül is erjeszt, de az enzymnek mesterséges előállítása mindez ideig nem sikerült Az erjedési folyamatokon felépülő gyáripar az emberiség ellátásában tekintélyes helyet foglal el. Meg kell jegyezni, Jhogy nem minden erjedési fo­lyamat hasznosítható, mert az erjedési folyamatok nagy része nem kívánatos termékeket hoz léire és igy étet működésük nieggát.láso igen fontos. Iparilag főleg a szeszes és ecetsava® erjedés hasz­nos! tlia tó, mig a káros erjedések megakadályozá­sának céljait a konzervipar szolgálja. Az élesztőgombák legkedvezőbb életkön:'mé- * nyelnek ismerete alapján lehetségessé vált az egyes élesztő fajoknak a többi jelenlévő élesztő- fajok rovására való elszaporitáea. Az élesztőfajták által létrehozott erjedési ter­mékek más élesz'olajokra mérgező hatásúak., te­hát az erjedte mintegy védekezés, létért való küzdelem. Ezzel magyarázható meg, hogy a sör­gyárak eokhektoliteres erjesztőkádjaihau a helyes irányú erjedés megy végbe, elnyomva a mindig jelenlevő vadé tesz! ők működését. Harison és líocli olyan eljárásokat dolgoztak ki., melyekkel tökéle­tes tisztaságú élesztőtenyészetet állíthatunk elő. Az eljárás alapja az. hogy egyetlen egy éleezlőeej- tet szaporít minik ol, életeién laboratóriumi később ipari móreWkbea. , Míg a sör erjedteót az árpoiléhez hozzáadott élesztő hajtja végre, addig a must erjedéséit « szőlóbogyókkal a mustba kerülő élesztő idézi elő. Bortermő vidékeken a levegőben, a szőlők homok- jó bam nagy mennyiségben található oinnak a txW“ vidéknek niéhány tipikus élesztőfajtája, mert a aok- százados h-asznátet az egyes borvidékeknek viszo­nyainak megfelelő é tesz tőfajtákat tenyészti ki Újabban próbálkoznak azzal, hogy pL tokaji bor- ■élesz'őteny-óaztéssel m-ás borvidékről származó mus­tot oltanak be. miáltal jobb za-matunyagu bort kap­nak. A trágyázásra is használt törköllyel az élesztő a földeikre kerül és igy megvan a lehetőség e-ma, hogy a következő esztendőiben már ez a nemesebb élesztő erjeszti el uj haziáiáuaik mustját. Felmerült az a gondolat is, hogy a must sterilizálása, azaz a szőlőfü rtö'k-rő! a mustba jutott éleeztőgo-mhák efc. pusz'.itá&a után adjunk a musthoz nemes élesztő- fajtákat és igy az erjedés helyeesógttt a vélietlenek- től függelienitjüik. Előrelátható, h-ogy időik múltán a borkésztté© komoly ipar lesz,, borvidékeken köz- ponili erjesztőtetepek fognak létesülni, melyek a® eddigi csekélyehh értékű borokat feljavítják. A szeszgyártás is a keményítőből lebontott cukoir- oldat erjesztésén alapszik. A szeszgyártásnál is a cefréhez hozzáadott élesztő végzi ez erjesztést, itt teljesen tiszta, idegen élesztőktől mentes élesztő­vel dolgoznak, de az erjedési folyamatot úgy kell vezeteti, hogy az élesztő infekciója, azaz idegen- ká­ros élesztők bekerülése leheie!en legyen. Szeszes erjedés megy végbe a sütőé!osztó gyártásánál is, de mig az előbbiekben az aíkoholnyered-ék mennyisé­ge volt a fontos, addig itt az erjedést úgy vezetik, hogy a körülményeit az élesztő szaporodásának kedvezzenek. A savanyú eried-te legfontosabbika az eceígyá-r- tás melynél az alkoholt alakítjuk át alacsony-rendű gombákkal ece'savvá. A káposzta savanyításénál a keletkező savak konzerválják és Ízesítők a káposz­tát. Számos más az erjed-ési jelenségeken alapuló iparágat ismerünk még, de a felsoroltaik voltak a leglényegesebbek. L. J. — ------------jiium — , i i— II mss^ar nemzeti párt orfzugss párt¥ezet@$ési ülése A magyar nemzeti párt orsziágos pártvez©- tősóge 1931 március 22-én, vasárnap délelőtt Sél 11 órakor Kimaszombatban a Tátra-szálló emeleti termében országos pártvezeíösógi ülést tart, amelyre yan szerencsénk a.z orszá­gos púrívezetőségnek igen tiszteli tagjait meghívni. Tárgysorozat; 1. Elnöki megnyitó: Törköly Józsei dr. or­szágos elnök. 2. Politikai és parlamenti helyzet imertetése; Szent-Ivány József pártvezér. 3. Mezőgazdasági válság: Szilassy Béla dr. ügyvezető elnök. 4. Ipari válság: íSj. Koczor Gyula, a komá­romi kerület ügyvezető elnöke. 5. Gazdasági szervezkedés és a pártszerve­zetek összeegyeztetése: Fodor Jenő, a me­zőgazdasági szakosztály ügyvezető elnöke. fi. Esetleges indítványok. 7. Elnöki bezáró. Az esetleges indítványok írásban március lf-ig küldendők be Nagy Sándor országos pártigazgató, Rimaszombat, Tompa-tér 1. címre. Akik elszállásolásra igényt tartanak, azo­kat kérjük, hogy ebbeli igényüket előre kö­zölni szíveskedjenek ugyancsak Nagy Sándor országos pártigazgató címére. Magyaros köszöntéssel: Nagy Sándor s. k. Törköly Józsei dr. s. k. párt igazgató. országos elnök. Uj szlovcnszkói verskötet. Erdőházi Hugónak, a fiatal te teliéIscges kemúix>iui poétának váloga­tott versei a közel jövőben hagyják e! a sajt-ót. A kőiét iránt, melynek ciáné a „Térkép" s mely egy szimpatikusán induló költő újabb termését mutatja be, máras élénk az érdeklődte. A budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás ée Vásár, miint ismeretes, március 20—25. napjain fog lezajlani. A kiállítás iránt Szlovenszkóu te Ruszin szívón is nagy az érdeklődés. A vásár vezető­sége az utazást messzemenő kedvezmények nyúj­tásával könnyíti meg. A magyar vasutakon, a MFTR te a DDGS hajóin 50 százalékos, a cseh­szlovák vasutakon 33 százalékos me-netdijkedvez- ményt adnak. Ezt a kedvezményt a 35 koronás vásárigazolvánnyal lehet elérni. Ez az igazolvány a halárnak vizűm nélkül való átlépésére is jogosít március 14-lőt 25-ig. U!ó'o& a vásártérijeién kell a vízumot beszerezni egyharmad árért, igazolvá­nyok a pozsonyi m. kir. konzulátuson kaphatók 35 Kő te 3 Kő porlódij előzetes beküldése e'tené- ben. A kiállítás te vásár színhelye az állami tenyéssz- és haszon vásárt elep (Budapest, X„ Pongrácz-ut). Legnagyobb jelentősi'ge ezúttal is a* állat kiál tiltásnak van, amely Magyarország híres tenyészá'latanyagának színe-javét egy helyen ée egy időben ös. pontosítja. A vetőmag- és ter- ménykiállitás. a tejgazdasági cikkek, a kísér lei- ügyi iulézuiények kiáliitása. a tudományos és szak oktatásügyi kiállítás, a mezőgazdasági gép- és eszközikiáliiitás. a házi ipar. élelmiszeri pár, gyu- mölcstezet, erdészet, halászat, fásítás te méhásast AbiAlfiiteM nwad JuUdKánüiőa ssemzációksi igáraeÉc» Áz erjedés és az emberiség Az ősnemzés hibás elmélete az erjedés félreértése 'PRmzi-MAc&AR-mpj>x&_____________________________________________________ 1931 március 14, s«wnsb«<t Egy évig az óiban kínozta gyengeelméjű Hát egy szakolcavidéki gazda­A kiszabadított Hat kórházba szállították, de kevés a remény életbenmaradásához — A szülők ellen megindult az eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents