Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-13 / 60. (2577.) szám

rPR»;GAT-MAfAATJ.-H! Rlt 1931 március 13, pántot. A modern gyermeknevelés irányelvei Irta: Hübschmann Zsigmond dr. gyermekorvos Eperjes noheaibi meg, hogy a válásra vonatkozó tör­IV. Az isholásgyermekeh előmenetelét befolyásoló okok Az is kolásgye remekek egyéni hajlamai és kedvtelései annál jobban érvényesülnek, mi­nél idősebbek lesznek. Az egyik gyermek a tu­dás vágyától ösztönözve csak könyveket kíván, hogy azokból ismereteit gyarapitkassa, míg a másikat a legszükségesebb olvasmányokra is nehezen lehet rávenni, mert foglalkozást és szórakozási a legkülönbözőbb technikai dol­gokban keres. Némely gyermek nagyon pedáns, míg má­soknál a rendszeretet nem eléggé van kifejlőd­ve. Nem tartom azonban szükségesnek külön­böző tulajdonságaikat mind felsorolni, mert az azokból eredő következmények a nevelés szempontjából, csak akkor bírnak jelentőség­gel, ha súlyos fokot érnek el. Az orvosa tapasztalat bizonyítja, hogy a su- íyceabb formák oka nem egyedül a hibás ne­velés, hnem többnyire az illető gyermek lelki rendellenességére vezethető vissza. Nem a véletlenen múlik tehát, ha ilyen esetekben a gyermek iskolai előmenetének csökkenését ta­pasztaljuk. Az orvosi vizsgálatnak kll olyankor eldön­tenie, hogy nem-e valamely lelki, vagy testi megbetegedés az iskolai előmenetelcsökkenés- oek az oka. Minden esetben tékát, amikor azt tapasztal­juk, hogy az iskolásgyermek előmenetele fel­tűnően csökkent, a pontos orvosi vízságlatot keli megejtenünk. Ha a vizsgálat eredményes, akkor a baj meggyógyitásával a gyermek is­kolai előmenetele is többnyire megjavul. A magánoktatás fettételei Hogy gyermekeinket az iskola — esetleges ♦— káros hatásaitól megvédhessük, a magán­oktatás bevezetésére csábi tólag hat az egyéni sajátosságok tekintetbevételének a lehetősége Ha az illető gyermek sohasem lesz kénytelen nyilvános Iskola látogatását igénybe venni, akkor a magántanulás utján nyújtott egyéni oktatás ellen semmi.ellenvetésünk nem lehet. Ha azonban a gyermek leőrelátbatólag előbb, vagy utóbb nyilvános iskolát látogatni lesz kénytelen, akkor abból az oktatási mód válto­zása miatt nehézségek szoktak előállani. Orvosi szempontból magánoktatást csak kivételes esetekben szoktunk ajánlani. Ennek a feltétele szintén az, hogy több gyermek együttesen vehessen részt benne. így kelét­hez^ egy kisebb iskola: korlátozott tani!ási idővel és az egyéni oktatás nagyobb lehető­ségével. Az egyes gyermek magánoktatása csak ak­kor indokolt, ha egy szellemileg gyengébb, vaqy beteg gyermekről vau szó. Azonban nem szabad magánoktatásban részesülnie az ideges szii’ök gyermekének és különösen óvnunk kell magánoktatástól az „egyetlen" gyermeket Az „egyetlen" gyermek nevetése Arra való tekintettel, hogy az egygyerme­kes családok száma ijesztő módon szaporodik, az „egyetlen“-gyermek neveléséről külön kell beszélnünk. Az egyetlen gyermek testi ápolásáról álta­lában a szükségesnél többet gondoskodnak. Itt a gyermeket rendesen tultáplá:ják és fe­leslegesen higiénikus intézkedéseknek vetik alá. Még több ártalom fenyegeti az egyetlen gyermeket a lelki nevelése terén. A szülők ter­mészetesen egyetlen gyermekükkel állandóan fog'atkoznak. A felnőttekkel való kizárólagos érintkezésüknél fogva az egyetlen gyermekek lelki fejlődésükben bizonyos fokozalot elmel­lőznek. Ez a fokozat pedig az első gyermek­kor. amely soha többé vitssza nem térhet. Az ilyen gyermekek az egykorú pajtásaikkal való játékban nem lelnek örömet. Hiányzik ben­nük a normális gyermek természetes életörö­me és vidámsága. Unatkoznak, mert a gyer­mekjátékokban nem találnak élvezetet és a szüleik szórakozásaiban még sem vehetnek véezl Hogy ezeket mind elkerüljük, szükséges az egyetlen gyermeknek mindazt nyújtanunk, ami a többgyermekes családban magától adó­dik. Arról kell godoskodnunk, hogy az egyet­len gyermek közel egykorú pajtásokkal le­hessen együtt. Sohasem játszik egy gyermek ^egyedül oly ártatlanul és na/ivul, mint azt gyermekek egymás között towaik. További leggyakoribb és legsúlyosabb kö­vetkezményekkel járó hibája az egyetlen gyermek nevelésének az, hogy egyrészt az alá­rendeltség fogalmára, másrész az ön uralomra nem tanítják meg. Ezen hibás nevelés továb­bá arra vezet, hogy az egyetlen gyermek többnyire ideges emberré nevelődik. Ugyanez a somsa a késői és az u. n. kedvenc gyermek­nek is. Az ilyen gyermekek nemcsak szüleik idegességét, hanem a jellembeli bábáikat és rossz szokásaikat is megfigyelik és átveszik. Ideális neveléshez telit a szülőknek minden irányban jó példával kell szolgálóitok. Az alá­rendeltség és az önuralom fogalma: ezen két legfontosabb \kö ve bed mén ye a helyes nevelés­nek, nehezen fog az olyan gyermeknél kifej­lődni, akinek szülei egymást kölcsönösen sem respektálják és már a legkisebb ókból az önuralmukat egymással szemben is elvesztik. Hasonló okokból igen sajnálatra méltó hely­zetben varrnak a külön, vagy elváltán é’ő szü­Berlin, március 12. A március és az ápri­lis Németország kriminalisztikai éle lében két nagy szenzációt hoz. Március folyamán megy végbe a regens- burgi esküdtszék elölt a Tetzner-hazaspár gyilkosság! bünpörének tárgyalása, április­ban pedig a „hantéin'* kérdi a dihsoideudi esküdtbiróság elé és a düsseldorfi közönségnek olyan tárgyalá­si izgalmakban lesz része, arninök a híres hamburgi Hármán n-pör óta nem remeg tet­ték meg az idegeket. A Teízner-házaspár gyilkosság! bűn pőre elé is igen nagy érdeklődéssel tekinternek, mert a kriminalisztikában szinte páratlanul ál­ló bűnügyről van szó. A gyilkos házaspár, Kiirt Erich Tetzner és felesége Lina Tetzner, a borzalams bűntény elkövetése előtt Münchenben élt. Tetzner 10 000 márkával résztvett a Pesta- Iozzi-kiadóvállalat üzleti tevékenységében, amely pedagógiai munkák publikálásában állott és üzleti összeköttetései révén sikerült hozzájutni a Szászország szabad állam terüle­tére az iskolai könyvek terjesztésének ve­zérképviseletéhez. Hogy munkáját könnyeb­ben végezhesse, autót vásárolt. Nem sokáig élt a házaspár Münchenben, hanem hamaro­san Lipcséibe költözőit át. Pénzt,., minden áron:.. A könyvekkel való kereskedés nem hozta meg azokat a reményeket, amelyeket Tetz- ner hozzá fűzött, a jövedelem nagyon sze­rény volt és nem biztosított olyan gondtalan élétot a Tetzner-liázaspár számára, amely magasra fokozott igényeinek megfelelt volna. A nyugtalan vérű ember állandóan olyan terveket forgatott agyában, hogy miképpen juthat gyorsan és nagyobb megerőltetés nél­kül megfelelő vagyon birtokába. Hiába törte a fejét, nem talált megoldást és ezért felesé­gét is belevonta a tervszövésbe. Az asszony megijedt férje mohóságától, amely odáig fej­lődött, hogy az erőszakos ember azt hangoztatta, begy bűntény elkövetésétől sem riad vissza, csak hogy vagyonhoz jusson. Az asszony egyelőre megelégedett volna az apró mindennapi gondoktól való megszaba­dulással. Azt ajánlotta az urának, hogy adják el az autót, szerezzenek egy kisebb kölcsönt is és az így megszerzett pénzből szanálják pillanatnyilag magukat, a többit majd meg­hozza a jövendő. Tetzner azonban nem a szanálásra és a tovább vegetálásra gondolt, hanem tovább is a hirtelen vagyonosoddá tervén spekulált. Már 1929 októberében négy különböző bizto­sító társaságnál összegen 145.000 márka értékben biztasi­vényee intézkedések az ártatlan gyermekre nincsenek kellő tekintettel. A gyermeknek az elvált házas társak között való ide odaküldöz- gebéee, annak érzékeny lolkületét támadja meg és pedig különösen akkor, ha az elváltán élő szülők tekintélyüket kölcsönösen tönkre­teszik. Az elmondottak minden szülő számára a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazzák azon nemes cél érdekében, hogy gyermekeiket a mai kor követelményeinek megfelelően ne­velhessék. Remélem, hogy minden szülő készséggel fogja vállalni, hogy gyermeke érdekét az újabb felfogásnak megfelelően megvédje és akkor a saját nevelési munkájának kiegészíté­sére követelni fogja, hogy az említett modern követelményeknek megfelelően gyermeke is­kolájában mielőbb a torna- és játékórákat be­vezessék és hogy az iskolának külön iskola­orvosa is legyen, aki az összes gyermekek rendszeres orvosi ellenőrzését kell. hogy vé­gezze. A szülők, a tanítói kar és az iskolaorvos együttműködésének lehet csak olyan eredmé­nye, amely a mai kor gyermekének igényeit kielégítheti. Csak ilyen módon készíthetjük elő gyermekeinket a mai élet küzdelmeire, amelyben az „uj idők uj embereket" kivan­nak. (Vége.) tást kötött baleset következtőbeni elhalá­lozás esetére. Azonnal ki is fizette az első esedékes pré­miákat, hogy a biztosítások érvénybe lépje­nek. Már ekkor világosan kibontakoztak benne a terv részletei. Elhatározta, hegy autóbalesetet fog utánoz­ni, az autót porrá égetj^ az autóban vala­kit, akár egy hullát is, üszőkké éget és igy azt a látszatot kelti, hogy ő maga lett a halálos katasztrófa áldozata. Mind jobban elhatalmasodott benne a bűnö­zési szándék és 1929 novemberében már hozzá is lálott szörnyű eszméjének realizálá­sához. Az egyik eh emuit zi újságban apróhirde­tést adott fel, amelyben fiatal, mintegy huszonnégyéves, független utazót keresett, aki őt üzleti utjain elkísérje. Számos jelentkező akadt és közülük egy Stro-bl nevii fiatalembert választott ki, mert termetre, alakra ez hasonlított hozzá a legjobban. Stróbl azonban bizalmatlanná vált munka­adójával szo-mibein és igy alkalmaztatása el is maradt. Az első hisérlet meghiúsul Köziben közeledett a terminus a biztosítási részletek kifizetésére. Tetzner nők már sem­mi pénze nem volt, hogy kötelezettségének eleget tegyen. Ezért elhatározta, hogy tervét most haladéktalanul végrehajtja. 1929 november 21-éu indult el Lipcséből végzetes útjára, miután előzetesem feleségével a legalaposab­ban megbeszélte a terv részlete’! és a ké­sőbbi teendőket. Kocsijával München felé vette útját. Az első éjszakát Plauenben töl­tötte. Másnap délelőtt kilenc óra tájban el­hagyta Plauent és az országúton haladt München irányában. Az ut egy nagyobb pa­gonyban vezetett, mindkét oldalon süriln emelkedtek a fák. Az autó csakhamar egy magányos vándort ért be. Egy Orlnc-r Alajos nevii szegény vándorló volt a gyalogos, aki Münchenben élő szüleit akarta gyalogszcrre-l felikeresni. Tetzner tülkölt, hogy figyelmeztesse a fiút. hogy hajlandó autójára fölvenni. Elérkezettnek látta az időt borzalmas tervének végrehajtá­sára. Megállította az autót és fölvette a vándort. nofon haladtak keresztül, itt meg is állottak és Tetzner vendégének még italt is fizetett. Azután tovább robogott a kocsi Ingolstadt felé. Amint. Nürnibergen túl voltak, Tetzner egy tank állom ásón megállóit és benzint vett fői, amire tervének végrehajtásához szüksége volt. Az esti órákban, a szürkület beálltakor Tetz- ner a Geimersheim melletti erdei gazdaság közelében megállóit és azt mondta nőtársá­nak, hogy valami nem működik jól a kocsin, utána akar nézni a dolognak. Leszállt a ko­csiról Ó3 a motorhoz ment, azon igazgatott valamit, mintha tényleg baja volna a kocsi­nak. Majd megkérte Ortnert, hogy segítsen neki egy csavarkulcsot nyomott a kezébe és azt mondta neki, hegy bújjon a kocsi alá és csavarja ki az olajcsapot. ^Amikor a szeren­csétlen ember a megbízást elvégezte és a kocsi alól előmászott, Tetzner egy három­negyedméter hosszú vasruddal fejbesujtotta, a második ütés a vállra zuhant. A súlyosan sebesült ember erejének végső összeszedésé- vel védekezni próbált, Tetznernek arcába vágott, de ellentállása mindinkább gyengült. Tetzner egy étlierrel átitatott zsebkendőt szorította a vándor arcához, hogy elkábitsa. A vándor azonban mégis kiszabadította ma­gát és az erdő sűrűje felé igyekezett. A gyil­kos nyomon követte. A szerencsétlen ember egy magányos erdei házba szaladt be, ahol bizalmatlan arccal fogadta a gazda, annak ellenére, hogy a nyomorultból patakokban ömlött a vér. A végén mégis befogadta, majd egy arra elhaladó szekérre rakta fel a súlyo­san sebesültet és igy szállították be súlyos fejsérülésével az ingolstadti kórházba a bor­zalmas kalandon átment embert. Tetzner kerülő utón visszatért Lipcséibe. Elmondotta, feleségének a kudarcot vallott me­rényletet, ennek ellenére azonban azt is kije­lentette, hogy egyáltalában nem mond le ve­szedelmes tervéről, haneüt újra útnak indul, hogy egy másik kísérletet tegyen. Feleségétől borsot kért, mert ez alkalommal már jobban készíti elő a tettet. Most a dolog­nak sikerülnie kell. Sikerül az ördögi terv 1929 november 26-án esti 5 óra tájban Bay- reuth közelében az országúton ismét egy vándorlegény szaladt az útjába, Tetzner íoí.eíte kocsijára és Nürnberg irányában to­vább hajtott vele. Hajnali ’ három óra tájban már Hohenscham- baclion haladt át a koc»si. Tetzner a község ha­tárából visszafordította az autót, hogy benzint vegyen föl. Az utat vissza azonban égyed.ü tet­te meg, utitársának azt mondta, hogy a határ­ban várakozzék rá. Amikor a benzint fölvette, visszatért és utitársával együtt tovább hajtott. Ettersausen közelében, a kilences jelzésű ki­lométerkőnél megállította a kocsit. Szorosan az árok szélén állott meg az autó. Tetzner kiszállott az autóból, elővette a tartalék- benzinkannát, a kocsi elülső részéhez lépett és lecsavarta a benzintank fedőjét. A tank nyilasát, a kocsi jobboldalának lépcsőjét, az autó fedőjét és a kocsi egész hátulsó részét benzinnel öntötte le. Amikor mindent előké- sziteít, útitáskáját kivette és az útra állította. Ezután a kocsi hátsó részéhez lépett, gyufát gyújtott és meggyujtotta a kocsit. Az autó egy szempillantás alatt lángralobbant. A vándorlegény, aki a belső ülésen aludt, a Tan­góktól, füsttől és hőségtől annyira elkábult, hogy nem tudott lemászni és teste a fölismer- heíetlenségig összeégett. Temetési tragikomédia Tetzner a gyilkosság elkövetése után vissza­tért Regcnsburgba és a legközelebbi vonattal Münchenen át Parisba utazott. Már napokkal azelőtt beszerezte a szükséget; okmányokat. Felesége értesitetíe a halálesetről a négy biztositótársaságot, „férjének4* megszenese- dett hulláját Lipcsébe vitette s a temetés alkalmával gyásza annyira őszinte és meg­rázó veit, hogy rokonai egy pillanatig sem kételkedtek a temetés valódiságában. Megírni ült. a nyomozás, amely hamarosan eredményre vezetett. A szövevényes bűnügyet minden részletében földerítették és most a Te tzn er-házaspár gyilkossággal és biztosítási csalással vádoltan került a regensiburgi esküdt­szék elé. A bünpör tárgyalását szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg. Ssityes fegiLiíbüntetésre! sújtották Atkcrmann Izidor ungaiegyel kereskedő gyi.osait Kassa, március 12. (Kassai szerk esz', őség tinik te­le főnjeienktee.) A kassai esküdtszék két napom ke­resztül tárgyalta Móricz dr. tanácselnök e nök'eié- vei a három év előtti Rező (Ungvár meiltelt) köz­ségben történt gyilkosságot, amikor meggyi(kohók Ackenmann Izidor bezői kereskedőt. A nagyszabá­sú bűn per egy időben már fogíaikozutita a koreai esteiidtszékol, amikor a tárgyalás fölmentő Ítélettel végződött. Időközben ujaibb bizonyítékok merültek fel a vidítottak ettem, amiiit periéivé!e>l követett és igy kerüíit az ügy ujbó! a kassai esküdtszék elé. A vádlottak padján Kakija János bacsód és Váradd József zaohari cigányok üdék, akiket az ügyészség a gyilkosság elkövetésével vádolt, vak:uniót bűn­pártolás miatt <i vádlottak padjára körülit Váradi József anyj;p Váradi Júlia is. Az államügyészség vádirata szerint 1928 március 27-én ők gyilkolták meg Zahar község közeiében Ackerbaum Izidor kereskedőt, aki éppen hazatérő­ben volt az ungvári vásárról és akinél nagyobb összegű pénzt sejtettek. A nyomozás alatt a három cigány a csendőröknek bevallotta a gyilkosság el­követését, azonban, amikor beszállították őket a kassasi ügyészség fogházába, már mindent tagad­tak. A mai tárgyaláson szinten tagadták a gyilkos­ság elkövetését és Kakija azzal védekezett, hogy a jelzett napon ö egy másik községben követett el betörést. Ez a védekezése azonban a tanuk vallo­mása alapján megdőlt. Az esküdlek kétnapos tár­gyalás után bűnösnek mondták ki a három vádlot­tat a kereskedő meggyilkolásában. \ verdikt alap­ján a bíróság Kaluja Józsefet 12 évi íogyhá-zra, Váradi Józsefet 8 évi fegykázra 6e Viradi Juliit 10 kóuapi börtönre Ítélte, lök gyermekei. Ezt különösen azon körülmény Két nagy bűnügyi szenzáció kerül tavasszal tárgyalásra a német bíróságok előtt is# Színlelt szerencsétlenség mosott gyilkosság és biztosítási csalás A Tetzner házaspár szörnyű bűne 6

Next

/
Thumbnails
Contents