Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-28 / 49. (2566.) szám

10 rPJWGAItMAfifeAR-HlRLAP 1931 február 28, womrcbat. Az Ungvári AHéühm Club közgyűlése Ungvár, február 27. Vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését Kárpátalja legrégibb sportegyesülete, az UAC. Caibur Sándor elnöki megnyitó beszédében üd­vözli a szép számban megjelent logokat és vázolja az elmúlt év történetét. A távollevő I>obrovols»kj Béla főtitkár jelenté­sét ríj. Leskovits István helyettes főtitkár olvassa fel. Az egyes ivét működés éneik minden mozzanatá­ra kiterjedő kitűnő jelentést a közgyűlés egy­hangúlag veszi tudomásuk Veress Andor főpénztáros jelentését a jövő évi költségvetéssel és a szám vizsgál ők jelentésével egyetemben Joó Ferenc diszkig, a számvizsgáló bizottság elnöke adja elő. Az indítványok során a közgyűlés egyhangúlag elfogadja a választmánynak azt a határozatát, hogy az UAC alapítási évének az Ungvári Tennisz Egy­let alapítási évét tekinti, amelyből, mint magból sarjadt ki a többi sportágak művelését is program­jába vevő Ungvári Atlétikai Club. Az alapszabály megfelelő szakászát módosítás céljából beterjesz­tik o hatóságnak. Az egyesület pecsétjébe az 1906 évszám kerül, így a folyó évben ünnepli meg az UAC husz-on- ötéves jubileumát. A Veress Andorból Székely Gy. Leventéből. Markó Bertalanból és Dobrovolszky Bélából álló jelelő bizottság beterjeszti jelentését;. Miután az elmúlt évben három évre szóló tisztújítóé volt csupán a távozók helyeinek betöltése, a védnökök, diszbagók és a választmány kiegészítése vált szük­ségessé. Az uj'akkal kiegészített vezetőség a következő: örökös diszelnökök: Novak Endre dr., Rohn Se- verin, Tahy Endre dr., Gulovios Tivadar. — Disz­elnökök: Antal Miklós, Füiöp Árpád. — Véd­nökök: Aczél Aimold, Borsai Géza, özv. Csuha Istvánná, Csuha László, Csuha Sándor, Egry Fe­renc, Gaar Ivón, Gubmanné Virányi Rózsi, Jacziík Miklós, Kende Csaba dr., özv. Kende Petemé. Kerekes István dr.. Korláth Endre dr., Lám Ele­mér, Lukács Géza dr., Papp Antal. Piotényi Nán­dor, Révay István, Russay Gábor dr., Széchenyi László, Szemere Gyula, Sz'áray Gábor, Sztárey Irma. Tomcsányii Ödönné. özv. Virányi Sámdomé, Szatlánczyné Tomosányi Emi. — Disztagok: Alföldy Károly. Bo-ross Zsigmond, Bradács Gyula, Daílej- osáík Endre, Fekésházy József, Groszmann Emii dr., Fejér Lipót f, Gulovios Titusz dr., Heverdle Fri­gyes f. Ij'jász Gyula, Isaák Imre, Jamniczky Nán­dor. Joó Ferenc, Láliner Kálmán, Lehóczky Ti­bor f. Lux Árpád, Pálosaimé Roleizek D usi, Roledeefc Mátyás, Speck Sándor, Strassemé Vdirányd Erzsébet, Szabó Géza dr. — Elnök; Czibur Sándor. — Alelnökök: Kozár Lajos, Markovezky Sándor, Székely Gy. Levente, Tomcsányi Béla. — Főtitkár: ifj. Leskovits István. — Titkárok: Janusovszky Dezső. Nyiibnay Béla, Sárkány Endre. — Háznagy: Czier Mihály. — Ügyészek; Ackermamn Füiöp dr.. Randi Károly dr. — Főpénztáros: Verese Andor. —• Pénztárosok: Barna Dezső. Nagy László, Rajkó István, Roledzefc Zoltán. — Ellenőr: Molnár Sán­dor. — Számvizsgálók: Joó Ferenc, Pajkcssy ©tliíOBii-lédkurák Kérje az otthon) csizi ivó és fürdő kúrák használati utasítását. Csizfürdő seaiHBauhWga Győző. — Főjegyző: Mondók Gyula. — Helyettes főjegyző: ifj. Mo’dt Károly; — Jegyző: Auliiuger Sándor. — Zászlótartók: Hérosz János, Roamos Já­nos. — Építészek és mérnökök; Ceomgár I-arjos, Fodor K. Béla, Heniz János, Kavasoh Sándor, Há- mos László, Mibállka Gyula, Marlcovios Menyhért, Székely Gy. Levente. — Orvosok: Bloch Henrik dr., Braun Sándor dr., Huokel Sándor dr., Mandel Mór dr., Szendery István dr., Szőke Andor dr., Lebovics dir. — Szakosztályvezetők: Asztali teo- nisz: Flatthy György; helyettese: Pauidncsák Fe­renc. — Atlétika: Markó Bertalan. — Birkózó: Molnár Samu. — ökölvívó (box): Szalay Miklós. — Korcsolya: Veress Andor. — Jéghookey: Papp Ferenc. — Labdarúgás: Markó Bertalan. — Kerék­pár: Plemczner Lajos. — Si és szánkó: Rauoh Ká­roly dr. — Társadalmi: Füiöp Arpádné, Welknaon Mihály. — Műkedvelő: Tomcsányi Béláné. — Tit­károk: ifj. Kozár Lajos, Pazar Árpád. — Tennisz: Székely Gy. Levente. — Torna: Esték Gyula- — Úszás és vizipoló: Roleizek Zoltán. — Vívás: Rozganyii Endre. — Választmány: Bőhtm Blanka, Fodor Bélámé, Papp Ilonka, Schmiiidit Lászlómé, Székely Anett. Bóka Papp Lajos, Hansányá Mihály, Iíerz Lóránt, Havas Tibor. Demeter Zoltán, Homy Oszkár, Kerekes Ferenc, Kováié Miklós, Köszörű Károly, Klein Leó. Konisratovioh Győző, Kom Ala­dár, Danfcó István, Lipót József, Leuobtag Pál, Molnár Károly. Platzer József, Pritula József, Ple tenyi'k József, Pletenyik Sándor, Dobrovolezky Béla, Pelteárezky Imre dr., Petkó Lajos, Reiohart Ignác, Sájghy István, Rátz István. Székely Imre, Sztak ó István, Saller György, Szolicsánsaky János, Szász Károly, Tirpák János. Tomcsányii Miklós, Virányi György. Czibur elnök köszönetét mond munkatársadnak, kéri támogatásukat a pálya építéshez és a juibiiáriis ünnepségek megrendezéséhez, majd bezárja a pál- dásan lefolyt közgyűlést. I Legfőbb Jártasát; lalálhozóhelye SEC? Síyímá «a5. )( A beaulieui nemzetközi tenniszversenyen a osehszlovák Hecht—Robrer pár a bécsi Artens— Matejka kettőst 6:3, 7:5 arányban legyőzte. Az elődöntőiben azonban Rohrer gyönge játéka mii alt a Dell Bono—Minerbi olasz kettőstől kikaptak, annak dacára, hogy már 6:2, 4:1 arányban vezet­tek. Az olaszok három szélben győztek, azonban a középdöntőben az angol Oliff—Rogers pártot ve­reséget szenvedtek. A bajnokságot azután meg­lepetésszerűen a jugoszláv Sohafer—Kukuljevics pár nyerte, 6:1, 1:6, 7:5, 5:7, 6:1 arányban győz­vén le az angolokat. — A férfi egyesben Rogers győzött a francia Duplaáx ellen. — A svéd kiirály is gyzozöfct a vegyespárosban Miss Bebty N utiha:[il­lat együtt. — Monacóban a Kehrling—Gaibrovitz pár a svájci Aesohiimann—Billen kettőst 6:1, 8:6, 6:4 arányban verte meg. Artens és Matejka a Lan- dau—Meddőin párral végeztéik. )( A newyorki fedettpálya atlétikai versenyen az 1000 yardon Ray Comgetr 2:141. alatt győzött Bullwiinikile. va'laimiint a francia Sera Martin és Keller előtt. A 600 yardon Edwards győzött 1:12.8 adott Sera Martin előbb )( Magyarország ökölvívói Morvaország ellen a következők: Erős, Énekes, Szabó, Fogas, Zsida, Szigeti. Kéri Körösy. A meccs vasárnap folyik le Budapesten. )( Megváltozott a berlini négyes jéghockcy-torna képe, amennyiben Svédország helyett ez SC Riser- see vesz részt a versenyem Ma az LTC Prága a Rieensee-vel, Kanada pedig a Berliner SC-ba! mérkőzik. Holnap Kanada Prágával játszik. RÁDIÓMŰSOR ■■%?:\ mama VASÁRNAP: PRÁGA: 8.00 Reggeli hangverseny közvetítése Karlsbadbál. 12.00 Harapgszó a Szent Ludimiiifla templomiból. 12.05 Fúvós-zenekar hangversenye. 13.05 Gramofon 18.00 Német leadás. 19.05 A ron­csai tárni1 ó (humoros előadás a stúdióból). 21.00 Népszerű hangverseny. 22.00 Legújabb hírek és sportreferáda. — POZSONY: 9.00 Istentisztelet a Szent Márton dómban. 13.10 Gramofon- 16.00 Dél­utáni hangverseny. 17.50 Vigjáíókelőadás a stúdió­ból. 18.30 Fúvós-zenekar hangversenye. — KASSA: 12.00 Harangszó a dómból. 12.05 Gyulai Jénő zon- gonaihangverseuye. 12.30 Détí hangverseny. 18.25 Tudományos előadás. 10.05 Német Miklós ének- hangversenye. — BÉCS: 10.30 Modern orgona- hangverseny. 11.05 A bécei szimfonikus zenekar hangversenye. 13.45 Romantikus zongoraszonáták. 14.50 Recklenwakl zenekarának délutáni hangver­senye. 16.45 Bólyeggyüjbés. 17.00 Papp Dezső dr.: Fantasztikus utazás a csillagokba. 17.30 Kamara­zene. 18.00 Áriák és dalok, énekli Maria Gardii. 19.00 A. Döblin müvedből olvas fel. 19.40 Zongora­koncert. 20.15 J. Nestroy: Tamnhauser, paródia há­rom felvonásban. 22.25 Gangelíberger zenekarának hangversenye. — BERLIN: 7.00 Reggeli gimnasz­tika. 8.50 Istentisztelet. 11.30 Orgonaihnngverseny. 12.00 Kegyeleti hangverseny, rendezi a Hősök Sír­jait gondozó szövetség. 13.00 Zenekari hangverseny. 16.15 Stedner zenekarának népszerű hangversenye. 1)8.00 Zenekari hangverseny Wagner, Bruckner és Haydn müveiből]. 20.00 Egyházi hangverseny e wittenbergi templomiból. — BUDAPEST: 9.00 Új­sághírek. kozmetika. 10.00 Református istentiszte­let a Kálvin-téri templomiból. Ravasz Lásztó püs- pf>k prédikál. 11.00 Egyházi éneik és szentbeszéd a vár-plébániatemplomból. Utána a magy. kiir. opera­ház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. A hangverseny Bzlinetében Heti krónika: elmondja Pap Jenő. 14.00 Graimnfonibangveiseny. 15.00 A rádióélei gye rmok játszó órája. 15.30 A főklimüve- IJőrtiigyii miLnisztóriuim rádlióelőadássiorozata.. 16.15 lokoán kívüli népművelés rádióélőadiáea. 17.15 A ezékf/fővárosi zenekar hangversenye a Vigadó nagyterméből. 19.00 Reklám és művészet: Kairiuthy Frigyes előadása. 19.30 A Gül Baba cáimii operett előadása a stúdióból. Az első felvonás után sport­eredmények, az előadás után sport- és ügetőverseny­eredményiek, majd Rácz Béla cigányzenekairámaik hangversenye a Pannoni a szállóból. HÉTFŐ PRÁGA: 11.15 Gramofon. 16.00 Tőzsdehírek. 18.30 Német leadás. 20.45 Szimfónikus hangverseny Sme- tana müveiből. 23.00 Harangszó a Szent Ludmilla templomból. — POZSONY: 13.30 Gramofon. 13.50 Magyar és német hirek. 14.00 Pozsonyi terménytőzs­de hírei. 16.00 Gramofon. 16.30 Hangverseny Sme- tana müveiből, a zeneszerző 107. születésnapja al­kalmából. 17.50 Kamarazene. — KASSA: 11.30 Gra­mofon. 13.30 Magyar hírek. 17.00 Modern tánczene. 18.00 Gramofon. 18.40 Orosz leadás Ruszinszkó ré­szére. — BÉCS: 18.25 R. Ettinger előadása az eu­rópai vivóbajnokságról. 19.30 Vasa Prihoda hegedű- hangversenye a bécsi szimfónikus zenekar közremű­ködésével. 21.30 Beszélgetés Karin Micbaelis-szel. 22.15 Jazz. — BERLIN: 7.00 Reggeli gimnasztika. 16.05 Pfeiffer: Egy ujságiró benyomásai az egyen­lítő alatt. 16.30 Délutáni hangverseny. 17.30 J. Ha- ringer saját verseiből olvas fél. 19.00 Könnyű zene. 20.30 Gramofon. 21.10 Az opera fejlődése. 22.15 Időjárás, napi és sportesemények, majd 0.30-ig tánczene. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házi kvar­tettjének hangversenye. 9.30 Hirek. 9.45 A hang­verseny folytatása. 12.00 Déli harangszó az Egyete­mi templomból. 12.05 A Mámlics szalónzenekar hangversenye. 12.25 Hirek. 12.35 A hangverseny folytatása. 14.45 Hirek, élelmiszeráraik, piaci árak, árfolyamhirek. 16.00 Asszonyok tanácsadója. 17.00 Turohányi István novellái. 17.30 Hangverseny a stú­dióból, közreműködik Tíeopor Jolán (zongora) és Setét György (hegedű). 18.30 Német nyelvokiatás. 19.00 Berzeviczy Albert dr. előadása: A nemzeti ellenállás módszerei és eredményei az abszolutizmus alatt. 19.30 Magyar dalest, közreműködik Nagy Margit és Szende Ferenc, az Operaház művészei, zongorán kisér Polgár Tibor. 20.80 Diszszemlo a Vérmezőn ,,artninc évvel ezelőtt. Vitéz Borkó István előadása. Utána hirek, majd idősebb Debreceni Kis Béla cigányzenekarának hangversenye a Boiló-ká vékásból. KőzdAZPAgtÁcr1, A fáin sorsa a gazdasási válságban irta: IP0LYV0LGYI Az odvaBÓközönsóg amkétja során ma egy kisgazda okos hozzászólását közöljük. • Tesiraag, február 27. Annyi szó esett az utóbbi időben a gazdaságii válságról és aranyi tervet szőttek a leküzdésére, hogy már csu­pán ezért is megérdemelnék, hogy a bajok megszűnjenek, az emberiség sorsa jobbra forduljon. De valahogy ez neon megy! Még az időjárás is a nyomort szolgálja; nem akar az idén kitavaszodni, sőt a tél vé­gén jön be a hófuvásos, zuz.ru arás hideg. A kopott, elnyűtt, sok esetben a képzelt kabá­tokat kell magunkon szorosra fűznünk és a csontig ható szél ellen keressük a menedéket a sokszor fütetlen szobáiban. Most, hogy kezembe veszem a tollat, nem azért teszem, hogy szánalmat, megértést éb­resszek a gazdasági válsággal sújtottak iránt, nem, hiszen manapság ebben a civilizált, mo­dern korban ezek az érzelmek talán nem is léteznek, sem pedig azért, hogy hivatottnak érzem magam annyi hozzáértő, tárgyilagos cikikiró véleményéihez az én saját földszagiu nézeteimet is hozzácsatolni, egyszerű földet- turó paraszt vagyok, teszem ezt csupán azért, hogy leszögezzem azon tényt, hogy mi parasz­tok is élünk és érezzük vállalókon a nyo­masztó terhet és keressük mi is a kibonta­kozás lehetőségét; mert kibontakozás keli, hogy legyen és van is, csak kölcsönös meg­értésre van szükség. A szerencsétlen emlékezetű világháború előtti években többAkevésbé, de megelége­dett volt a világ népe. Kevés kivétellel min­denkinek volt betevő falatja, ruhája, némi aprópénze. De jött a háború! Hangzatos jel­szavak tűzétől volt mámoros a nép, daloltak a halálnak, a pusztulásnak, amíg csak bele nem fáradtak. De a dalt felváltotta a sírás, elnémította a nyomor! A népek nyomorúságán kiemelkedtek a semmiből háborús exísztenoiák, megfertőz­ték a világ józanságát, puritán becsületessé­gét. A baj ragadós volt, úrrá lett sok embe­ren a túlhajszolt nyereségvágy, mindenki a másikon akart meggazdagodni rövid napok, esetleg órák alatt. Keserves idők voltak ezek! Idővel megnyugodtak a szenvedélyek, meg­kezdődött a munka. Eleinte bizony drágán, de mégis vehetett mindenki, amire szüksé­ge volt, mert volt munkaalkalom, volt ke­reslet, volt pénz. A háború ipari elmaradott­ságát pótolni kellett és ez munkát adott, a nélkülözések ideje alatt kiürült tárházakat be kellett tölteni élelmiszerekkel és ez ke­resletet csinált. Azt hittük, hogy visszajött a régi békeidők jómódja, megelégedettsége. De csalódtunk! A kiábrándulás csakhamar bekövetkezett. A tárházak megteltek, a búza és egyéb földművelésből származó cikkek után a kereslet megcsappant, az árak leszáll­tak, a földművesnél mindig ritkábban látott vendég lett a pénz és miindsürübben kopog­tatott a végrehajtó. Ekkor aztán, mikor a föld terményeinek, az állattenyésztésből kapott termékeknek és állatoknak árleszállása bekövetkezett, amely árcsökkenés maga nem okozott volna katasz­trófát. nem következett be az ipar, kereske­delem, közterhek és egyéb közszükségletek áridomulása, kezdetét vette a gazdasági vál­ság. Ez hat már most nyomasztólag az iparra és kereskedelemre és nem is fog javulni a helyzet mindaddig, amiig a feldolgozó és ér­tékesítő szervek árai le nem hasonulnak a termelés áraihoz, vagy pedig az 5 áraiknak megfelelőleg mén dotálják a termelőket. A termelés, feldolgozás és értékesítés árai kö­zött nincsen meg az összhang és ez okozza a fogyasztás csődjét is, szerény véleményem szerint a következők miatt: A parasztság, a világ népének kétségtele­nül legszámosabb tényezője, a rossz keres­let, leszállt árak miatt máról-holnapra fize­tésképtelenné vált, vásárlóereje a nniniimuim- ra csökkent. Ez maiga után vonta azt, hogy a parasztság nem gondolhatott oly mérték­ben szükségletei fedezésére, hogy az ipar urai teljes üzemük rentabilitását megőriz­hessék; tehát hekövetkezett a kohók, gyárak, szövődék és egyéb ipartelepek leépítése. Be­következett majdnem minden országban az ipari munkások nagy hányadának elbocsátá­sa. A tegnap még jól fizetett munkások ezrei az uccára kerültek és kereset híján növelték a termelés és fogyasztás aránytalanságát. Ha az ipari és kereskedelmi kartellek és trösz­tök a kisebb haszontól való féléi műkl>en nem redukálták volna üzemüket, vagy a törvény, mely a földtől a meg nem művelés esetén is behajtja a kivetett adóikat, módot találna ar­ra, hogy az ipar egoista érdekekből ne re­dukálhassa tizemét és ezzel munkások ezrei! tegye tönkre, a válság a miraiimuimra csök­kenne. Az ipar és kereskedelem urai a háború és háború utáni idők manrufhasmaira támasz­kodva egyideig még kibírják ezt az állapo­tot, de a föld már csuszák, ha még teljesen ki nem csúszott tulajdonosai lába alól, akik­nek az a hátrányuk is megvan, hogy ha az időjárás volt ugyan oly kegyes, hogy a ter­mést be hagyta takarítani, még mindig két­séges, megkapják-e befektetett tőkéjüket, mert az eladási árat nem a termelőnek van joga megái lepi tarai, aki azzal dolgozott. Ha nem hajlandó azon az áron odaadni, ahogy azt mások megszabják, ömlik az amerikai, kanadai búza; azt lehet olcsón adni, ott gé­pek dolgoznak. Fentebb már említettem, hogy ezen olcsó­ság nem a főhiiba, de akkor logikus követe­lés az is, hogy az ipar, kereskedelem árai, a közterhek, fizetések, orvosi, ügyvédi stb. di­jak is redukáltassainak, vagy pedig az ipart sem védjék meg a más országbeli ipari be­hatásoktól a földművelés kárára. Sióval egyenlő elbánást kérünk! A baj nem lokális jelentőségű, össze kell fogni minden nemzetnek, nehogy a baj ka­tasztrófává fajulhasson, mert az erőszakos ki­törések mindig visszavetették a népek fejlő­dését. Kölcsönös megértésre van szükség! Ha majd nem nézik azt, hogy szlovák, ma­gyar vagy akár tüzföldii ez a nyomorgó nép, ha majd kivétel nélkül megelégszik mind a termelés, mind az ipar és kereskedelem tisztességes, arányos keresettel és nem akar­nak több műveltséggel rendeLkező osztályok az egész világon az elmaradottabb és alacso­nyabb műveltséggel rendelkező rétegek ká­rára érvényesülni, nem kell a föld páriáinak 15—18 órát egy nap robotolni, enyhülni fog a válság és létrejöhet a megelégedettség kor­szaka. Jelenleg forrongó vulkán az egész világ és ez a vulkán kitöréssel fenyeget és elpusz­títhatja önömmagát a valóban jó vagy képzelt jó rendszereivel együtt; de akiknek a hata­lom a kezükben van, kell, hogy rátaláljanak arra az útra. mely a kibontakozáshoz vezet, annál is inkább, mert ez nemcsak, a nyomor­gók, de a jólétben élőknek is érdeke. Politika és kereskedelempolitika Beregszász, február 27. Az egész világ siránkozástól hangos. Mun­kanélküliség, pénztelenség, gazdasági de­presszió, csődök és kényszeregyezségek min­denfelé, a gyárak leállnak, a munkások tö­megei növelik naponta a munkanélküliek ijesztő millióit és beszélnek arról, hogy az ál­lam az ő nagy erőforrásaival segítségére siet a vergődő iparnak és kereskedelemnek. Lesz munkaalkalom, lesz megértő vasúti tarifapo­litika s végre megszüntetik azt a kiáltó igaz­ságtalanságot, ami ezidőszerint a vasúti ta­rifa kérdésében a történelmi országok és Szlovenszkó és uszinszkő között fennáll! Már meg is kezdték ezt a nagy munkál íme, olvassátok: A vasmtügyi minisztérium f. évi január 22-én kelt 1Ó73—III. 4—1931. számú rendeletével (lásd Hivatalos Lap 41. számát) a tűzifa vasúti fuvardíját belföldi forgalomban 10 százalékkal mérsékelte Ez a mérséklés azonban kifejezetten csakis a történelmi országokra vonatkozik, a szlovenszkói és rusziniszkói vasúti állomá­sokon feladott fát továbbra is a régi drága fuvarral szállítják. Most, amikor a Magyar- országgal való vámháboru folytán a szloven­szkói és a rusziraszkóü fatermelést és keres­kedelmet halálos csapás érte ,most, amikor erdőmunkások ezrei állnak munka nélkül, most, amikor ezen országrészeken legalább százezer vagon tűzifa hever eladatlanul, most, amikor a fa belföldön 100 kilométernél nem mellet tovább vasúton, mert a fuvar ilyen tá­vol ságnál már nagyobb, mint az áru értéke. Kell ebihez kommentár? A Csehszlovák Nemzeti Bank tegnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen Poepi- sil kormányzó hosszabb expozét tartott a gazdasági helyzetről és a Nemzeti Banknak a belföldi pénz­piachoz való viszonyáról. A közgyűlés elhatározta, hogy az 52 millió 456.717 kor. 20 fill. tiszta nyere­ségből részvéuyenkint 280 korona osztalékot fog­nak fizetni, ami körülbelül 8.3 százaléknak felel meg. A magv arországi Falnszövétség oj figyregetőj®. Budapestről jelentik: A Failuszőveiteég igözgaité­válaeatimáinyi üléséin Mayer János földművelésügyi miinnezter bejelentette, hogy Wedsz István dr. nw- misateri tanácsost, a szövetség eddigi ügyvezető­ig! agat óját. visszarendelték a népjóléti miniszté­riumba és helyette Berki Gyula O'rezággyüléai kép­viselőt biztálk meg a szövetség vezetésével. Berki Gyula kétségtelenül hivatott arra. hogy ügyvezeté­sét irányítsa ennek a kiváló intézménynek, mely­nek már eddigi működése is erős nyomokat hagyott a magyar fáin gazdasági és kulturális életeben. Berki, akii nagyatádi Szabó István oldalán körülit be a törvényhozásba, egész poiliiiliiktiii pályáján a kis­gazda -wozgKvlinwiikjNiik volt lelkes, kitartó és meg­győződéséé harcosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents