Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-28 / 49. (2566.) szám

4 1981 február 28, aapjubal Egyházi kérdések és sérelmek Irta: Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő VII. A demokráciával sehogy som egyeztethető össze- a vallásügyi referá tusnak eljárása ama lelkészek kei szemben, akik negyven évnél is hosszabb időn át lelkészkednek im­már Szlovensakó területén s mégis ilvan hosszú és becsületesen teljesitelt szolgálat után a csak kezdőket megillető kongruát ál­lapítják meg az ő részükre az esetben, ha véletlenül valahol a határon túl születtek és ha állampolgársági jogaikat ennek folytán csak most szerezhették meg. A politikai hovátartüZiáe többeken segít ugyan, de az mégis csak hallatlan dolog, hogy sok paptársam kénytelen látszólag be- j szervezkedni olyan pártba, amelyet benső- i lég egész lelke felháborodásával utál s pap létére véteni kénytelen saját papi becsülete j és lelki ismerete elten. Mi a demokrácia ne­vében is tiltakozunk az ellen, hogy az ilye­nek nem tárgyi elbírálásban részesülnek, hanem politikai hovatartozásuk szerint. A kegyúri jogok rendezetlensége (a föld­reform) következtében ma igen sok plébá­nia és templom tisztán csak az isteni gond­viselés kegyelmére van hagyatva. És ugyan­akkor, amidőn illetékes körök mindent el­követnek, hogy, a leiké szí karnak igényei­hez képest megélni és a kultúra előnyeit papi méltóságának megíelelőleg élvezni ne legyen móljában, ugyanakkor patronátusi failletménybe® és egyéb jára dóságok tekin­tetében mindenütt csak rövidséget, sőt a jö­vőre nézve teljés bizonytalanságot kényte­len zseb re vágni a mi lelkészkedő papsá­gunk. Ugyanis legtöbb esetben a kegyúri teherviseléssel egybekötött birtokokat a kegyúri kötelezettségek előzetes biztosítása nélkül széparceHázták a nép között, amely most hallani sem akar ezekről a terhiekről. Az már pláne nevetséges, hogy amidén az uj Túszt.rum uj jövedelmi Összeírás és annak mindeo tortúrája elé állított bennünket, ugyanakkor ezido szerint még számtalan lel­késznek a kezéhez nem jutott él az előbbi összeírás és kongmamegállapítás. IBrre pél­dául szolgálhat sz én esetem is.) Kívánatos volna még ez utolsó ómban is megfelelő lépéseket tenni aziránt, hogy az uj össze Írásnál me>ilózteeaék az olyan mel­lékleteknek újból való becsatolása, amelyek az állandó jellegű tételekre vonatkoznak és csak a változó tételekre «Mn>rt hreataloe bi­zonylatok esatoltassanak be. Még egyet! Ahogy a lelkészek kötelesek a javadalmat összeírni, azon kép pen a refe rá­táié is köteles a kongruát kivétel nélkül minden lelkész számára a íeglelkiismerete- sebben megállapítani. És mégis számtalan esetben a referátus ezt a kötelességét, mint említem, a mai napig sem teljesítette. Mindenkinél? joga van ahhoz, hogy a kon- gruáját részrehajlás nélkül állapítsák meg s kétszeres sérelem azokra nézve, akik mai napig sem részesültek előlegben vagy kon- g mában, bár jogosultak rá. Pedig a törvény rigorózus betűje szerint a kongruamegvonás csak az olyanokkal szemben engedhető meg, akik államellenes vétségben biróilag de facío el vannak ítélve s kongruáHs illetmé­nyeiktől, kimondott határideig, birői ítélet­éi meg vannak fosztva. Tisztán azért, hogy valamelyik egyházi személv valamelyik po­litikai exoonen9nek nem tetszik, bizonyos besu^áeok folytán a kongruát senkitől sem tehet jogosan megvonni törvénysértés nél­kül. H a tá r ozat í java sla ta im: 1. Mondja ki a pártvezetőség határozati- tag, hogy az egyháznak az államhoz való vi­szonyát nem az antíkatolikus és hitetlen fel­fogások szerint, hanem a történelmileg ki­fejlődött és kifejlesztett jogszerűség alapján akarjuk és követeljük fenntartani és a meny­nyiben ez a viszony máris meg van bolygat­va, egyensúlyba hozni. 2. Követeljük, hogy a katolikusok úgy a fan fel ügyelet tekintetében, mint más közál­lásoknál számarány szerint tudjanak érvé­nyesülni SzlovensrAón, még pedig nemzeti­ségi különbség nélkül. 3. Amennyiben Ruszin szkőn egy uj görög- katolikus püspökségnek megszervezése van tervbevéve. a keresztényszocialista párt igaz örömmel kész támogatni a maga erkölcsi sú­lyával is ezt a tervet. Miután azonban éppen a legilletékesebb és legkomolyabb görög- katolikus ruszin nemzetiségű faktorok ré­széről halljuk az aggodalmakat, telve va­gyunk mi is aggodalmakkal aziránt, vájjon 'minek a tervnek a keresztülvitele csak­ugyan a katolikus egyház ók ruszin híveinek lelki szükségletei érdekében lesz-e fogana­tosítva, vagy nem-e más, a lelki élettől tá- vodálló propagandacélból? Épp azért résen kell lenmiök a szolidáris katolikus gondolat nevében a római katolikusoknak is s teljes őszinteséggel segítő kezet kell nyújtani a görögkatolikus Irányadó köröknek aziránt, hogy ez a kérdés elsősorban az egyház és Róma elgondolása, nem pedig a politikai klikkek szándékai szerint nyerjen végleges eldöntést. 4. Követelünk a katonai, lelkészet számára olyan lelkipásztori munkakört, amin őt. az Budapest, február 27. Ismerete©, hogy XIII. Leó pápa. századának legnagyobb embere 18Ö1 május tő én bocsátotta világgá a „Reruim novarutn" című haiBhaíajbtain éneik,bikáját, melyet a keresztény viliág a szociális kahoiioizmaiÉ alapokmányának tekint A nagy pápa előrelátható bölcsessége századokra szóló programot adott, hogy a közéletben és szociális té­ren mit kelt tenni és bölcs tanításai, melyek az is­kolákra. a nevelésre, a családra, a közjóra, a köz- erkölcsre, a népvédelemre, a munkakérdésre, a po­litikára, a törvényhozásra, az állam és az egyház vi­szonyára vonatkoznak, a mai szoclááliis bajokban aioylődő életben a legüdvösebb irányitó és útmutató •gondolatok. Ez a nagyíontossógiu enoifclika kibo­csátásának 40 éves évfordulójához érkezeit és eb­ből az alkalomból Róma újból megszólalt és szeretette! hívta fel a világ minden katolikus munkásszervezetét, vala­mennyi szociális intézményt a Rómában megtar­tandó fontos eseményeken való részvételre. A. római központi bizottság már részletesen össze- álilttóoíta a „jRerum Novarum" jubileumi ünnepsé­geinek programját A részletes program szerint május 14-én az ed­digi bejelentések értelmébe® 43 nemzet zarándo­kai vesznek részt a laterám bazi'loikábaai megtar­tandó ünnepi lajentoiséai, majd utána megikoszoruz- aák XIII. Leó pápa sáremlékét A legmegkapöbb ümniepeég lesz május 14-én, amikor a viliág minden részéből {eszeeeregitett amníkáeok ée aaomkaadék, pohrfikuaok ée nagy állainíértiaác, héborosoík, érse­kek, püspökök veootéaévsl SslvomEiaak a ieteróná oasiáfea udvarán fé&AMtett tjwjtrikáeeBoborhoB, aivoá rovsű KSronsteoGBi a nemzetek dolgoséi leteszik koszorúikat a sse- gények Szentje, assisi Szent Ferenc szobra köse­Prága, február 26. Tulajdonképpen csodá­latos, .hogy tisztán érzés szerint milyen ke­vés terjedelemben tudjruk felfogni, a hőmér­sékleti különbségeket. Ugyan a hideg- és me­leg érzése iránt, amint azt Goldschneider dr. fiziológiai professzor kimutatta, éppen úgy meg van a külön érzékszervünk, mint ahogy szemünk a fénybe nyomások és fülünk a hang­ben yomáfcok felvételére rendeltetett, de a hi­deg- ée melegérzetnek kvantitativ felfogása ezekkel a bőrünk felületén szabóiytalánul megosztott meleg ée hideg pontokkal csupán igen kis terjedelemben lehetséges. Ez a fo­gyatékosság a legjellegzetesebben tűnik ki a fürdővíz hőmérsékletének megadásánál. Ami az egyik embernek úgy tűnik fel, hogy köze pes melegsógü, azt a másik szervezet már forrónak találja. De nagyjában és egészében helyesem mondhatjuk, hogy körülijeiül 40—50 fokos határig a hőmérsékletet megközelítőén helyesen tudjuk felbecsülni. A bidageégi fo­kok lépcsőjén megkülönböztető képességünk mintegy a tizedik fokig terjed. Az olyan hő­mérsékleteknél, amelyek ez alatt a határ alatt fekíisznek, a dolog már kritikus. Az oka en­nek a jelenségnek talán abban rejlik, hogy az ember, akinek normális testmelegsége 37 fok körül van, a test hőmérsékletének 22—24 fok­ra val ó süly ed ésével az életlehetőség határára j ütött. Nagyon márkáiig bizonyítékot szolgáltat emellett az állítás mellett az a kisér'etsoro- zat, amelyet két ‘bnerikai kutató, Jackson dr. ég Hígjaid dr. végzett. Ez a két tudós nagyon könnyű ruházatban egy 30 fog hideg­sége hMöhc'yiségbe zárkózott be, hogy sa­ját, testükön tapasztalják az Ilyen hőmérsék­leti fokok hatását az emberi szervezetre. A kísérlet, azzal végződött, hogy a két kutató már .17 és fél perc múlva eszméletlenül ros­betőRött a múltban, mivel ee az inőé&roény manapság semmi más, mint egyszerű gép­id a tiiszta s mint ilyen, a lelki élet elmélyíté­se tekintetében semmi in gerendája sincs a helyőrségekre. Ma ugyanis valósággal lehe­tetlenné teszik a katonaság közös, imponáló, másokra is buzdító hatást gyakorló kivonu­lását és részvételét az isteni tiszteleteken és a prédikációikon. Mi azzal nem érhetjük be, hogy katonafiaink csakis egyes állami ünne­pélyeken mint parádéstatiszták vegyék kö­rül a tábori oltárt és a tábori lelkészt. 5. A. lelkész} kar vitális érdekeivel az or­szágos keresztény szocialista párt mint ilyen teljesen azonosítja magát és mindennemű lelkészt sérelmek megszüntetésére egész erejével és presztízsével küzdeni és dolgoz­ni fog. lében a munka dicsőítésére felállított szobor tal­pazatára. Ugyawazaiaip délután 4 órakor a „Rovum Kővárnál" enctkildfea kálbocsájtásánaík 40 éves jubiláns ünnep­sége az apostoli oanceharia palotájában lesz, ame­lyen a résztvevő nemzetek képviselői üdvözlő beszédet nxo<nidan<aik. Május 15-án XI. Pius pápa a pápai udvar díszes kisérésével megjelenik á Széni Péter bazi likában, ahol Szent Péter eiirja feletti oltárnál szentmisét mond. Ugyanaznap délután 4 órakor a Rómában tartózkodó nemzeti zarándofclá- sok résztvevői megjelennek a Vatikániban, ahol a pápa kihallgatáson fogadja őket­Erre & világraszóló nagyszabású esemtényre a magyar katolxcizm'Us is megkapta a maga meg­hívását, amelynek jelentőségéi; nagyba® emeld aa, hogy Seród/i Justiin'iiáai dr. bíboros, Magyarország hercegprímása áll magyar részről a Rea-trm Nova- rum jubiiLeumi ünnepségeinek élére e az ő vezeté­sével indulnak ed a magyar munkások', mimMs- szervezetek, saociális intézmények és a magyar kaitehc.ÍBjmius képviselői májúé Idén Budapestről országos nemzeti zaTánniioklás&at Rómába- Május 14-én a iateráná bafflláikábaia megtartott SBentimÍÉe után a magyarok külön. ünnepségeit rend&mefc a ínagyar szentkoronát ajándékozó StóWesuteir pápa eiremi'ékénél és azt megkoszorúzzák. A magyarok ezen zarándokSásükat ósezekapoBol- ják páduai Szent Antal oe®tenári/umá Onaoepeégieá- vei is ás május 18-ác a horoegprisnás ^esetésével Padijába érkéznek, ahol szentmiséi hsájgatmak. él- zanándokolmik Seeot Antal edarjáboe, terójjéSc • nagy szem előtt kegyeiet-üket, majd megtekárnttSs a város nevezetességeit A zarándokok méji* 19-é® érkeznek vissza Budapestre, roskadt össze. A kisérletét most azonnal fél- • beszállították. A bét kutatónak a száj boltoza­tában megmérték a hőmérsékletet és azt még mindig' 28 foknak találták. A 'két kutató csu­pán egy órán belül tért magához annyira, hogy a kísérlet idejéu tett megfigyeléseikről beszámolhattak Nagyon érdekesek azok a^ megfigyelések, amelyeket a iacsonyabbrendü növényekkel és állatokkal végeztek. Ezeknél azt tapasztalták, bog igen mély hidegség! fokokat károsodás nélkül tudnak kibírná. így például egynéhány kovaalga-fajta és a penószgomba spórái két­száz fok hideget kibírtak. Állítólag egy bizo- nyo sí ajtajú fonálféreg kibírta a 268.5 fok hő­mérsékletet, tehát szervezete 4 ée fél fokkal az abszolút hidegségi fok előtt még életképes maradt. Ilyen alacsony hőmérsékleteket csú­fján laboratóriumban folyékony hélium hűté­sével lehet elérni. Ezen a téren a legnagyobb eredményeket Kammedinoh-Onnes ért el le id e n i hídeg- laboratóriuinábam. A hidegségi experimentumoknak nagyon fi- gyelemreméltó ellenkisérletei azok a munká­latok, amelyeket Groot dr. és Broiones dr. angol kutatók vége ízek. Ez a két kutató egy sütőkályhába záratta ma­gái és ebben 12 percig kibírták a 111 főkos meleget. Gyönge sególykiáltásaikra a.z állan­dóan készültségben lévő megfigyelők a kály­hát kinyitották. Bámulatra méltó, hogy & két bátor kutató ezt a kőborturét túlélte, mert a mai tudományos felfogás szerint 100 fok hő­ségnél a tüdőben megalvad a vér. Mellesleg jegyezzük meg, hogy a legtöbb állati szerve­zetre vonatkozólag, már a 60 fokos meleg ns rendkívül kritikus, amit azt olyan állatokéI végzett kísérletek is mutatják, amelyek külön ben trópusi éghajlat alatt élnek. Vannak azonban bacillusiok, aininők például a széna­40 millió fok hőség... 30 fofeos hidegben és ül tokos melegben saját bőrükön vizsgálták a kutatók a hőhatásokat ~ Egymillió CeSsius-fok a laboratóriumban Magyarok a „Rerum Novarum“ jubileumi ünnepségein Rómában Serédi hercegprímás vezeti Magyarország küldöttségét az Örökvárosba TAVALYI HÚ Milyen szépen azjálliingézik! Áanolyog a ilevegében, tűnődik, szórakozottan megfor­dul egy imésiik pehely után — biztosan nő­nemű az illető — darabig követi, aztán meggondolja a dolgot, á, ezek a mai lányók, gondolja, hol találok köztük tisztát, mint a hó, — lódul egyet, neki megy az ablakom­nak, csodálkozva megtapad. Hópehely. •. Gyönyörű fölösleg, váratlan ajándék, meg­lepetés., ingyen öröm, porcukor a keserves, kemény földgombóc te tejérre, hogy marci­pánnak kép&ekL, ami alatta van. Hópehely... Könnyelműség, futó boldogság fehér, pa­rányi bókegailamibja, pirtnyó fehér kendő, amit zordon ellenséged, Tél és Halál pilla­natnyi hangulata lobogtat utánad, — annyi időd sincs, hogy felelj ,ré, magiad is kitűzd a zászlót, már nincs sehol — örök törvényt hirdető hatszögű, kristály, megvillan és eltű- ! nitk. | Mire leírtam, mire elolvasod, talán ir- J magja sincs már sehol, csodálkozva kérded, ■ snit akarok a hótól, a hótól, a tavalyi hótól, j a tegnapi hótól, a pillanat előtti hótól, — ké- j pót, ha festenéd, be sem fejecshotaód, a foto- ; gafálótenose se éri utói. Nem újságírónak való téma. Egy óra mul- ! va talán már nem időszerű, j Villon versében dermedt csak örökéle tű­vé „mais ou sont les neiges d‘antan?“ ' Tavalyi hó... | És mégis, tegnap délelőtt, mintha a fülem ; káprázott volna. Eg,v irodában veszekedtem j valamiért és akkor bejött egy kékzubbonyos hivatalnok és mérgesen rászólt valakire. — Fuksz, hol van a tavalyi hó? És Fuksz nem nézett rá csodálkozva, nem vont vállat, hanem igen tárgyilagosan és Üz­letszerűen, fel se nézve, azt felelte „fent a harmadik rekeszben, már mondtam a kellé­kesnek." Egy pillanatra azt hittem, viccelnek vagy halandzsáznak, aztán ráeszméltem, hogy a népszerű operetísziaház irodájában vagyok- ahol egy telet ábrázoló darabot mitanak fel. Itt még megvan. Használható állapotban, gyakorlati, nem átvitt értelemben, mint a költő rímei közt. ő, haüfeaiatlasj művészet! KaidnÜiy Frigyes­bacáltook, amelyek 130 főik meleget kibírnak a szervezet mindem károsodása néiküL De mindez a hőfok messze elmarad a nap ! felidelének hőmérséklete mellett, amelyet Wirsehing és Schneider 1909-ben végzett méréseik alapján 5200 fogban állapítottak \ meg Amint fotometrikus mérésekkel megállapítot­ták, egyes fehéren izzó csillagok felületének hőfoka a 12.000—13.000 Celsius fokot is el­éri. Az a probléma, hogy hogyan pótol ódik a nap energiavesztesége, amely a hideg világ- i űrben való melegmennyisége kisugárzása kö­vetkeztében áll elő, .annak az elméletnek a felálíitására vezetett, hogy az elveszett ener­giát a meteorkövek pótolják, amelyek a nap gravitációs mezejébe vonzanak. Eddíngton, az ismert angol asztronömus, aki igen nagy figyelmet fordít a nap energiájá­nak problémájára, azon a véleményen vau, hogy a meteor-teória nem kielégítő. Az ő véle­ménye és számításai szerint a nap belsejé'en az emberileg el sem képzelhető 40 millió hőfok uralkodik. Ez az óriási hőség végzi az atom- felbomlás munkáját. Az atom felbomlásával mérhetetlen eneirgiatömegek szabadulnak fel, amelyek különben kihasználatlanul szunnyad­nának az atomok belsejében. Az atomközi energia ezen kimeríthetetlen forrásadói nye­ri tehát Eddíngton szerint a nap sugárzási energiáját. Mivel a föld energia-gazdálkodá­sának szempontjából is végtelen jelentős-ágii lenne, ha sikerülne az atomokban megkötött energiatömegek felszabadítása, a tudósok már hosszú ideje foglalkoznak azzal, hogy óriási hőfokokat áUitsanak ölő és az atomok fel­bontását ilyen módon hajtsák végre. Termé­szetesen nem olyan egyszerű dolog 40 milliós hőfokot produkálni. Még néhány évvel ezelőtt a földön előállítható legmagasabb tempera- túra 5000 Celsius fok körül mozgott. Me’eg- fonrásuak az első kísérleteknél az elektromos fény szolgált. > • Újabban a tudománynak sikerült olyun energia koncentrációt elérnie, amely egymil­lió Celsius fok hőmérsékletnek felel meg. Ezt a hatalmas temperaturát a cambridgei Ca- vendish-iabxKratóriumban hatalmas - elektro mágnesek segítségével Capidza dr. érte el. Hogy azután a technika, a hiányzó 30 millió Celsius fokhoz fog-e jutni, az természetesen más kérdés. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents