Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-27 / 48. (2565.) szám
1931 február 27, pontok. ^RKCM-MAGiÍAR-BflMiMí 5 oá SZEMESZTER-VÉG ELŐTT A prágai magyar egyetemi hallgatóság a közeli napokban tartja szemeszter-záró közgyűlését. A csehszlovákiai magyar kisebbség ifjúságának életében és mozgalmainak történetében most bezáruló szemeszter — emlékezhetünk rá — az érdeklődés, figyelem és pozitiv munkavórás kérdő szemei előtt Indult Jelentősnek Ígérkezett ez a félesztendő, nem csak azért, mert az elmúlt évek sturm und drang j periódusa csillapodni látszott, de azért is, mert a nagyon gyakran már tintaszagba és a fantasztikumok ködébe fulló ifjúi viták teóriái helyett az ifjúság közös, összefogó, építő munkájának megkezdését Ígérhette. Bátran mondhatni, hogy ettől a szemesztertől határkövet vártunk. Az élet természetéből folyik, hogy az Ideális keretek feltételezésével kitűzött célokat nem szokás százszázalékban elérni. Pláne nem, ha ifjúságról, forrongó fejlődő emberanyagról^ a természet legértékesebb matériájáról van szó, •amelyik naturájából kifolyólag maga is hajlamos a célba vett pont fölé célozni és idealizálni. Kisebbségi életünk egyik kimagasló vezére azonban magas nézőpontból érezve fői ezt az ifjúi sajátosságot, találóan mondotta, hogy ,,ez nem végzetes hiba, mert mégis csak magasabbra lő az, aki az eget veszi célba, mint az, aki csak a szomszéd akácfán ülő verebet". Mikor maga a fiatalság is korszakos fordulatot várt ettől az egy szemesztertől, kétségtelenül az eget vette célba. Az eget nem lehet elérni, de az Is megállapítható, hogy magasabbra értek, mintha a szomszéd fára Irányozták volna a vizlrt A most múló szemeszter, egész érthetően, nem jelenthet korszakos, csodateremtő, noch nle dagewesen fordulatot, ahhoz mindenekelőtt kevés is az idő és aztán, ilyenre nincs is szükség. De határkőnek joggal nevezhető, mert a forrongás évei után tavaly beálló és le-nem- tagadható visszaesés és deprimáltság után — minden vonalon — a megállapodás, a kiforrás és a zajtalanabb, tehát jobban megolajozott munka felé jelent Jelentős lépést. Általánosságban, mint azt ősszel Is érezhettük, a magyar diák-mozgalmát e szemeszterben, külsőt keresve, az jellemzi, hogy a diákélet súlypontja — annyi év után megint — Prágába helyeződött. Ehhez kétségtelenül (a belső oltókat nem Is számítva) nagyban hozzájárult a prágai magyar diák-klub felállítása, amely nem csak társadalmi tényezővé emelte Prága magyar diákságát a prágai magyar sziget életében, de otthont biztosított a diákság önmüvelő szemináriumi munkájának is. A diákotthon gondolatának megvalósítása a gyakorlatban is bevált s már eddig Is Igazolta a támogatók és megvalósítók nemes igazát. Mindazok, akik segítségükkel eddig éá ezután hozzájárulnak annak fenntartásához és virágzásához, őrömmel vehetik tudomásul, hogy itt, akárcsak a magyar menzák támogatásánál, a legjobb célra áldoznak. A prágai diákság életének másik Jellemző sajátsága a szemináriumi munka évek óta Felszínen forgó eszméjének Intézményes megvalósítása volt. A szemináriumi munka reorganizációját elhatározó diákértekezleten, minden optimizmusom dacára sem hittem, hogy a reorganizált munka egy félesztendő alatt legalább qyantUative, Ilyen, komoly sikert arasson. A két szeminárium betartotta munka- programját és ez nagy szó. Hogy a kezdet egyúttal nem jelenti a megállást Is és hogy qualitativ belső munkájában még nagy és kívánatos fejlődés előtt áll, az nem von le semmit az eddig végzett őn- nevelő munka értékéből s éppen ifjúsági körök kritikai álláspontja az Ígéret arra, hogy a megindult fejlődés e téren te sokat várhat még a Jövőtől. Ami a három egyetemi város diákságának viszonyát Illeti, határozott kiegyensúlyozottságról lehet beszélni. Ha a főleg anyagi kérdések miatt késéssel megjelenő diáklap, a „Diákszemle**, — mint várható — a jövő szemeszterben már programszerűen jelenhet meg; ha a tervbe vett három egyetemi városban tartandó Ifjúsági kuiturankétot megtartják; és ha a bárom egyetemi város diákságát egyformán közelről érintő s nagy érdeklődéssel várt országos Ifjúsági pályázatokat kiirják, akkor a három egyetemi város magyar diákságát ezek is csak közelebb hozzák, egyöntetű munkaritmusra, egységesebb szellemi érdeklődésre és még erősebb testvéri kö- . zösségre fűzik össze, amelyben jól és nagyobb zavar nélkül elhelyezkedhetnek az egyes szellemi csoportok, a maguk speciális, vajúdó, de lassacskán mégis csak az élet gyakorlati harmóniájába elhelyezkedő külön munkájukkal. Jogos érdeklődés várja a fiatalság szemeszter- végi beszámolóit, melyben ők maguk tesznek jelentést egymásnak s az utánunk érdeklődő társadalomnak az őszí félév munkájáról, történetéről, t az ezekből levont tanulságok alapján leszürödő jövő szemeszter! munkaprogramról. Lássák meg múltjuk tapasztalataiban, ami jó és előbbre visz; és ce téljenek szemébe nézni azoknak a jelenségeknek sem, amelyeket a kritika nem tart kívánatosnak. Az előbbbieket állítsák be fokozottan jövőjük szekerébe, az utóbbiakat pedig fokozottan hárítsák el az egészséges fejlődés aljából. (ALFA.) ... Apponyi Albert Tripoliszból Tuniszba ut azott. Budapesti s&ei^esztőöógünk telefondíja : Apponyi Albert gróf feleségével együtt egyheti tartózkodás után elhagyta Tripolisz városát. Elutazása alkalmával melegen megköszönte a váróé vendégszerető fegadteUMt, majd Ttmiwztbn otarott Április végén indul 20.000 mérföldes utjara a sarki jég alá a Nautilius Lady Wilkins résztvesz az expedícióban — Mi a vakmerő vállalkozás tudományos jelentősége? Montreal, február 26. Sir Hubert Wilkiősnek, a rettenthetetlen sarki repülőnek szenzációs észak sarki expedíciója áll most a tudományos és technikai világ érdeklődésének központijában. Húszezer mérföld a tenger alatt oinnü csodálatos könyvében Verne arról mesél, hogy 1866-bain egy titokzatos és felderithetetlen rejtelem izgatta fel a fantáziákat. „Egy óriási valami, egy hosszú orsó formájú szörny, amely néha foszfor eszkálit is és mozgásában, mozdulataiban nagyobb volt a legnagyobb bálnánál, fáradhatatlanul és rejtelmesen vonult át időnként a tengeren4'. És ma, 65 évvel később újra egy hasonló hir kelt általános feltűnést, az a hiír, hogy egy tengeralattjáró indul az északsarki jég tengerében a Spitzbergáktól Alaszkáig, hogy elhaladjon az északi sark alatt. Amikor Wilkins kapitány szenzációs terve megjelent a világsajtó hasábjain, a legélénkebb tudományos vita indult meg a vállalkozás körűi Mint minden korszakalkotó uj dolognál, a vélemények most is két táborra oszlanak. Az egyik tábor vakmerőségnek és őrültségnek tartotta a vállalkozást, amely már eleve kudarcra var Ítélve, sőt sokan az elkerülhetetlen katasztrófát jósolják meg a vakmerő vállalkozónak. Egy sereg tudós komolynak tekintette a tervet, mert tisztában van vele. hogy a tudománynak sok minden sikerül, amit a mindénrapi elme kivihetetlennek vél, hogy uj tények lehetségessé teszik az uj tudományos problémák megoldását és igy akadályokat és veszedelmeket legyőzhetünk, ha tisztában vagyunk velük. Sir Hubert Wilkins expediciójának előkészületei már nagyjában lezárultak. A Nauti- Ims-U-naszád április elején már megkezdi próba u,bjjaát és április végén már meg is indul északsarki útjára. Az expedíció résztvevőt Az expedíció vezetése csupa kiváló szakember kezében van- Olyan emberekében, akik már sokat tapasztaltak és tudják, hogy hogyan kell egy ilyen nagystílű vállalkozást uyélbeütiM. A vállalkozásban résztvesz az amerikai geográfiái társaság, a Camegie Ingtuk, a norvég földrajza társaság, a Wood‘s Halé óoeánografiai intézet és a clevelandi természettudományi muzeum. A vállalkozás hivatalos neve: Észaiksarkrvidiékii tengeralattjáró expedíció ée vezető emberei a kővetkezők: Sir Ilubert Wilkins / elnök, igazgató és pénztáros, Lincoln Ellsworth alel nők és a tudományos kutatások vezetője, Soan Danen- hower alelnök, tengeralattjáró parancsnoka, H. U. Swcrdrub dr. alelnök, a tudományos osztály vezetője, Issiah Bowm&n dr., az amerikai földrajzi társaság igazgatója, R. H. Bi- gelow dr., a Wood‘s Hole óceánografiai társaság igazgatója, Simon Laké, a tengeralattjáró lárkonstruktőrje, Wilhjamiur Stafansson, az ismert utazó, Herbert Adams jogügyi tanácsadó, a legénység, Jules Verne egyik unokája és az expedíció vezetőjének felesége, Lady Wilkins. Lady Wilkinsnek ugyancsak minden rábeszélő képességét igénybe kellett vennie, míg megkapta férjétől az engedélyt az expedícióban való részivótelre. — Férjem meggyőződött arról, hegy az északi sarkra való tengeralatti utazás teljesen veszélytelen, — jelentette ki Laly Wilkins. — Az utazás alatt ugyanolyan kényelemben élhetek, mint egy nagy óceánjáró fedélzetén. Természetesen az ut kissé egyhangú lesz, ha több hónapig tart. Az expedíció vezetői mind elsőrangú szakemberek. EHsworth az első amerikai, aki 1925-ben repülőgépen megközelítette az északi sarkat és 1926-ban átrepült a sark fölött. Danenhower az annapoliisi egyetem doktora, kiváló tengeralattjáró mérnök s fia Danenhower hadnagynak, a Delong Jeanette északsarki expedíció hajózási tiszt jének. Swerdiruibt dr. kilenc éves tapasztalattal rendelkezik a sarki tengereken. Stefa-nsson már 1913-ban felkeltette Wilkins figyelmét aziránt, hogy a tengeralattjárót északsarki kutatásra is fel lehet használni. A személyzetet csupa kipróbált emberekből válogatta ki Sir Wilkins és ezek mind szolgáltak már tengeralattjárón. Az expedíció tudományos célfai Az expedíció sok tudományos céllal indul útnak, amelyek közül Wilkins húszat sorol fel: !. Megállápitani, hogy lehetséges volna-e kutatóknak bázist teremteni a jégen az északi sark és az alaszkai Pótot Barrow között. Ez nagyon érdekes volna az aero sarkvidéki társaság meteoaológiaj megfigyeléseivel öszr sKoköttobédb en. 2. Kikutatni a sarki tenger mélye égvismo- nyait. 3. A sarki tengeri vízből különböző mélységekben mintát venni és azokban megvizsgálni az állati életet és ásványi tartalmat. 4. A sarkvidéki áramlatok gyorsaságát és irányát megáilapitani. 5. A víz nyári hőmérsékletét megmérni és különböző mélységekben és magasságokban kipróbálni az északsarkvidék jég- és légviszonyait. 6. Megállapítani a sarki tengerben az úgy- j nevezett kontinentális part kiterjedését. Tud-i valevő ugyanis, hogy a kontinentális part j messze elnyúlik a tenger felszíne alatt. 7. Meghatározni a mágneses élt éléseket és i a vízszintes és a függőleges mágneses erőt - az északi magas szélességi fokokon. 8. A Gyro-kompasszal fizikai kísérleteket végezni az északi-sark alatt. 9. A föld csúcsát a nehézkedési ingával megmérni. 10. Szeizmikus kísérleteket végezni. 11. Tanulmányozni a földréteg geológiai állapotát az északi 9arkon és megállapításokat végezni a föld eredetéről. 12. Drótnélküli távirókisérleteket végezni. 13. Azon a ponton, amely a legközelebb vau a föld tengelyéhez, kísérleteket végezni drótnélküli hangátvitellel. 14. A napfénynek az erejét megállapítani a földnek azon a pontján, amely a legtávolabb van a naptól. 15. A fénynek a hatását tanulmányozni az állati és növényi életre a víz alatt és a viz felett. (A sarki vizeken tudvalevőleg több élet van, mint bárhol máshol a földön.) 16. Meteorológiai megfigyeléseket végezni az északi szélességi fokokon, úgy a föld felszínén, mint a magas légrétegekben. 17. A jégviszonyokat figyelemmel ki sémi a sarkvidéken. 18. Az alacsony hőmérséklet hatásának tanulmányozása a tengeralattjáró motorán és gépein. 19. Bebizonyítani, hogy a tengeralattjáró alkalmas arra, hogy Kanadának Hudson-öböl területén közlekedési szolgálatot teljesíthessen. 20. Bebizonyítani, hogy Amerika és Európa között a TTudsonöbo- lön át tengeralattjáró teherszállítást bonyolíthat le, amely sokkal olcsóbb, miimt a közönséges járat Hosszúlejáratú időwstás Bjerkens dr. norvég és R. G. Mossmarrn- beim dr. argentínai meteorológus arra a tényre mutat rá, hogy a meteorológiád változások a sarkvidéken szabályszerűen a mérsékelt övi meteorológiai jelenségekkel függnek össze. Wilkins epediciója főcéljának a meteorológiai viszonyok tanulmányozását is tekinti. Wilkins 82 meghatározott állomást gondol el az északi sark és 12 ugyanilyen állomást a déli sark vidékén, amelynek mind rádió segítségével meteorológiai jelentéseket adnának le az egész világnak, ezeket a jelentéseket összehasonlítanák a föld más pun íjáról érkezett tudósításokkal é« igy el lehetne érni azt, hogy hosszú időre meg lehetne állapítani az időjárást. Wilkinst megfigyelései arról győzték meg, hogy a jégen lehetne ilyen állomásokat berendezni. De mielőtt egy embert azzal bízná naik meg, hogy egész évszakon át a jégen tartózkodjék, meg kel! állapitaini, hogy kellő biztonságban van-e és 'hogy nem veszelyez- teti-e az életét és ezáltal megfigyeléseinek komolyságát. Ezért kell felkeresni a jeget és megvizsgálni a jég viszonyokat. Légi közlekedés az északi sark fölött Az expedíció második főfel-adata, hogy a sarki légi közlekedési utakat megvizsgálja. Wilkins meggyőződése, hogy a légi forgalom a sarkvidék fölött teljesen mindennapos lesz már csak azért is, mert nagyban megrövidíti az interkontinentális távolságokat. Az arktikus tenger mélységei Amundsen a Spitzbergák és az északi sark között 14.000 láb tengernyi mélységet talált, Wilkins pediig Eielsonnel G00 mérföldnyire Point Barrowtól a jégen 18.500 láb mélységet mért. Ettől a két mélységméréstől eltekintve az arktikus tenger mélységei teljesen ismeretlenek. A mélységmérő, amelyet Peary magával vitt az északi sarkra, nem ért, talajt, la ián van valami mégis abban a teóriában, hogy a föld tengelyének a helyén egy lyuk van? És milyen élet ram, im vám a sarki tör. jwr Bágyadtnak érzi magát? Nem megy jól a munka és rosszul alszik ? A feltör még bizonyára nem ismeri a Sanalógén csodálatos, erősítő hatásai, Önnek is jói fog tenni Próbálja meg azonnal. Erősítő és ídegtápláló szer. Szelvényt Inf. NEUMANN & Co., Praha II., Vysehradská 33. — Küldje meg nékem ingyenes felvilágosító brosúráját. „Akarat as egészséghez** 2<" jéghideg vizében? Mindennap uj ólő és élettelen dolgokat fedeznek fel, vájjon milyen ismeretlen életre bukkan a Nautilos ezen a szűz területen? Bizonyára sok olyan ismeretlen organizmus lakja a sarkvidékek vizeit, amelyek eddig a kutatás elől el voltak rejtveA Nautilius Az Egyesült Államok haditengerészete egy7 tengeralattjáróját bocsátotta az expedíció rendelkezésére, amelyet az uj flottameg- egyezés értelmében nem iktathattak be a hajórajba és három négy ed millió dollárba került. Verne híres hajójáról Nautiliusuak nevezték el az expedíció tagjai. Hatalmas gépereje van, 175 láb hosszuy- 7000 mérföld akciósugara van, 14 csomót tesz viz fölött és 9 csomót viz alatt Olyan berendezésű, hogy 2 és fél napon át szakadatlanul viz alatt lehet. A biztonsági óvószabályokat a legpontosabban keresztüi'vitték. Két ötszázlóerős gépe mellett van egy eegitőgépe. A tengeralattjáró két évre visz magával élelmet, holott azt remélik, hogy az egész utazás nem fog két hónapnál hosszabb ideig tartani. Három hatalmas, erős fúróval van fölszerelve, amelyek fölfelé dolgoznak majd, hogy esetleg a jégen keresztül nyerhessen levegőt. A legnagyobb fúró két láb átmérőjű és belül üres, úgyhogy ezen a csövön a legénység kimászhatna jégre, hogy ott kutatásokat végezzen, vagy pedig baj esetén megmeneküljön. Ezek a fúrók különböző hosszúságúak. Az, amely levegőről gondoskodik, 60 láb hosszú, az pedig, amelyen át napvilágra lehet kerülni, 13 láb. Ez teljesen elég erre a célra, mert úgy számitják, hogy az Északi tenger jege körülbelül 2—20 láb vastagság között váltakozik és általában tíz láb vastag jégrétegre vannak elkészítve. Arra az esetre, ha a géperő fölmondaná a szolgálatot, minden gépet kézierővel is lehet hajtani és minden óvórendszabályt megtettek arra az esetre, ha esetleg a jégen át kell menekülni. Buvárföl,szerelésről is gondoskodtak, hogy ha kívülről kell javításokat eszközölni a hajón, azokat is elvégezhessék. Remélik azonban, hogy a buvárfölszerelést csupán tudományos kutatásoknál kell igénybe venni. Az egészen természetes, hogy hatalmas rádióállomás fogja fönntartani a Nautilius érintkezését a világgal, amint csak egy anténát állíthat föl az expedíció a jégen, vagy pedig a. hajó felszínen lesz, rögtön megteremtik a külvilággal a kapcsolatot, bár a kísérletek arra engednek következtetni, hogy rádióösszekötetést a viz alól is létesíteni lehet Hogy a Nautilius nagy jégtáblákkal, vagy .jégtömegekkel ne ütközzék össze, azzal akar ják elérni, hogy lehetőleg mélyen a jég alatt haladnak. Általában arra számítanak, hegy 8 méter mélységben mehetnek. A hajó azonban egészen 250 méter mélységnyire lemerülhet, ha erre szükség van. Az a veszedelem, hogy a Nautiliue jéghegyekkel ütközik össze, nem áll fönn, mert a sarki tengereken nincsenek jéghegyek. A jéghegyek rendszerint Grönland partjairól szakadnak le és sodródnak az Atlanti óceánba, amelynek vizében az elmúlt, nyáron összesem 12 jéghegyet jeleztek a jégőr hajók. Az útirány a kővetkező: Nowyork—London—Spitzbergáik —Északi sark—-Amerika nyugati partja—Panaf
