Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-26 / 47. (2564.) szám
10 rPl«<MMAG^ARHlRLAP 1931 február 26, csütörtök. KftZ<3ÍAZPAiSÍÁ6n A gazdasági válság egyik oka Legutóbb a munkácsi gazdasági ólet egyik tényezőjének a gazdasági váság é« munkanélikiiiliiftég problémájáról szóló cikkéi közöttük. Ma egy kassai! iparos tollából hozzuk a® atábbá hozzászólást Kassa, február 25. Mi okozza a gazdasági válságot? Merész voloa csekélységem tői, ha azt állítanám, hogy megfelelek erre a fogas kérdésre. Mindössze a gazdasági válság egyik fattyúhajtására kívánok rámutatni. Sokszor olvassuk, hogy a nagy pénzbőség okozza a gazdasági válságot, máskor ennek el- ellentéte, a pénzhiány van kiélezve s most legújabban Oroszország erőszakos árleszorító hullámára kenünk mindent. Nézetem szerint a pénzbőség sohasem okozhat válságot, mert az nem fog bekövetkezni sohasem, hogy mindenkinek sok pénze, túl sok pénze legyen; de valószínűbb az, hogy amíg élet lesz, addig mindég fesztiekszükséget szenvedők. A közelmúltnak valuta-okozta gazdasági válságai bizonyos mértékben óvatosságra tanították az embereket és ennek tulaj doni tható, hogy ma a túlsók pézzel rendelkezők túl óva fősek és voltaképpen ez az óvatosság okozza a válságot. Kérdés már most, hogy helyes-e ma ez a túlzott óvatosság? Szerintem nem! Mert ahogy mindent bizonyos mértékkel mérünk, tehát ha- tárolunk, Ugyanúgy meg kell szabni határait a pénz elhelyezésének is. Mértéktelen, hogy a nagybank összevásárolja néhány nap alatt a kisbank részvénytöbbségét, avagy a nagyvállalat tönkreteszi és ezáltal megábaszivja a kisvállalatot és mivel bőven rendelkezik tartalékkal, tehát könnyen szüneteltetheti és szünetelteti is üzemét, miáltal hozzájárul a gazadasági válság kiéleződéséhez. Ha mértékletes volna, könnyen áldozhatná fel nagy tartalékának egy csekély hányadát, miáltal enyhítené a gazdasági válságot A világháború előtt egy 30—40 ezer lakosú városban volt 6—7 bank, melyek a helyi és környékbeli igényeket (igaz egy százalékkal magasabb kamatláb mellett) minden nehézség nélkül és sokszor — mondhatni — csak jbecsületszóra, de ellátta. Ezek mellett volt egy-két ügynöke egy-két nagyobb banknak, akik csekély provízió ellenében nagyon kedvező amortizációs kölcsönt folyósítottak. Ezeknek áldásos működése csendes megelégedést és hangsúlyozom, nyugalmat biztosítottak. Az evvel kapcsolatos üzleti élet állandóan foglalkoztatott mindenkit, vagyis ismeretlen fogalom volt a nagyfokú munkanélküliség, az éhezés, az egymást taposó zsúfoltság, a pince, vagy disznóól-lakás és végül az általános elégedetlenség. Ezzel szemben mi van ma? Dacára a világháborúnak mindenütt szépszámú a szaporodás és az azelőtt 40 ezer lakosú város, ma 70 ezer lelket számlál, 7 kisbankja helyett ma 3 szövetkezete, 21 bankfiókja, 6 banküzlete, számtalan bankügynöke van, melyek — ha adnak is — nagyon drágán adják a pénzt. Ez azonban még nem volna a legsúlyosabb baj, hogy drágán adnak, de nagyobb baj, hogyha adnak kölcsönt, akkor legalább 5—6-szorosau akarnak biztosítva lenni. De tulnyomórészben egyáltalában nem folyósítanak kölcsönöket. Amortizációs kölcsönről szó sem lehet, mert bár van egy filiálé, amelyik csupán ezzel foglalkozna, de annak lebonyolítása legkevesebb egy félévet vesz igénybe. miért is pl. uj építkezéseknél közben egy- ideiglenes kölcsönről is kell gondoskodni, ami méregdrágává teszi az üzletet, tehát nem vehető igénybe. Vagyis mit csinálnak a nagybankok? összevásárolták a kicsinyek részvénytöbbségét és létesítettek helyettük fiókokat, amelyeknek szabad kezük nincsen s föladatuk minél több betétet szerezni, azokat a központba küldeni, ahol biztos trezorokban nyugodtan halmozha tők és halmozódnak mindaddig, mig a pénzkapacitások megelégelik és mesterségesen nem csinálnak egy jobb konjunktúrát. De vájjon lesz-e ebhez idejük? Már most, nézzünk széjjel egy kissé az ipar és kereskedelem lenén is. Mi történik itten? A kisiparost tönkre tette a jelemtelen kon- íárság s aki ezt Lg elbírta, azt tönkre tette vagy tönkre fogja tenni a gyáripar. A kisgyárakat felszívta a nagygyár, a nagygyárak egyben kereskedők is lettek és még ezzel sem elégedtek meg, hanem európai karteleket létesitettek s mo-:» vannak kialakulóban a világka delek. Mi következik ebből? Világos, hogy nem más. mint a pénznek, vagyis a legnagyobb földi hata’omnak minél szükebb körzetbe való tömörítése, tehát az egészséges verseny megszüntetése és a pénz hatalmas, mindent uraló diktátuma. Amit ma Amerikában egy néhány pénzíejedelem, bár még nem egyetértve, de már gyakorol is. & ez a meggondolatlan, nöpő gazdasági politika okozza elsősorban a gazdasági válságot. Meggondolatlan és helytelen gazdasági politika, mert ennek folyománya az, hogy tönkre ment és válságba jutott a közhivatalnok, a kispogár, az iparos, a kereskedő s végül különösen a munkás! Tehát a tulajdon képzeld adófizetők, vagyis az államién tartók ma már túlnyomórészt teljesen vagyontalanok és fizetőképtelenek. Az ember azonban öntudatos és cselekvő lény, miértig ez a folyamat még távolról sem nyert befejezést, illetőleg folytatódni fog. És mi lesz ennek a folytatása? Ezt nem is kell körvonalazni, mert a természetszerű következményeket minden józan, nyitott szemű embernek látnia kell és ettől joggal félhetünk. Nem azokat féltjük, kik ezt előidézték, de féltjük azt a millió és millió ártatlan embert, akik ennek szenvedő alanyai lesznek. Most még nem késő, most még lehet változtatni ezeken a félelmetes ki’átásokon, az eddigi határtalan önzésből és pénzébességből kell az illető köröknek egy keveset, egy nagyon keveset engedniök. Nem kell senkinek munkanélküli segély, nem kell pénzpocsékoló sziikségmunka, nem kell álmos és semmit el nem végző ankét, mert ezek mind csak az adóterheket emelik fölöslegesen. De adjanak mindenkinek, akinek jár, a megélhetéshez elegendő nyugdijat, tisztességes rokkant ellátási dijat, a munkaképeseknek pedig mindenkinek munkát. Munkát? Kérdezhetik sokan kétkedőén mosolygva. Igen, munkát! Mégpedig úgy, hogy a kapitalisták ne üljenek a pénzen, de forgassák azt méltányos kamat ellenében, adjanak amortizációs kölcsönöket és gyorsan adjanak. Ne nézzienek mmdeuikit gazembernek, hisz van még becsületes ember is. S ne legyenek kapzsiak! Szűnjenek meg a kartelek, fejlődjön ki ismét az egészséges verseny. Egy ember any- nyit keressen, amennyire tényleg szüksége van, miáltal jut más embertársának is. Legyen megértő gazdasági politika minden vonalon és mindenkivel szemben s ha már muszáj határvámokkal dolgoznunk, azok mindegyik fél érdekeit egyenlően védjék. Az sem szerencsés politika, hogy munkanélküli segélyekre súlyos milliókat fordítanak, amelyek annyira elapróztalak, hogy a munkásoknak még levegőre sem elegendő és ezzel szemben az adóterhek mindég nagyobbak s az adókönnyítéseket (pl. a llázadó mentességet) egyre 6zükebb korlátok közé szorítják. Holott ellenkezőleg az adókedvezményeket ki kellene bővíteni és a kivetéseket méltányosan kellene kezelni, miáltal kifejlődhetne az adómorál. Ha a pénz nem a trezorban fog heverni, de közhasználatban lesz, ha a kartelek megszűnnek, ha az államok minden tisztviselőjüket megfizetik, nem kegyelemkenyeret, de nyugodt megélhetést biztosító fizetéssel, nem protekciós, de igazi munkásokat fognak alkalmazni, törlik a 703-as és hasonló törvényeket akkor nem lesznek megveszlegések, nem sikkasztás, korrupció, lovás, rablás, gyilkolás, nem lesz szükség oly sok börtönpa’otá- ra. mert mindenkinek lesz munkája és megélhetési lehetősége. Akkor ismét teherbíró lesz a polgár, ismerni fogja az adómorált és szívesen fogja fizetni a reá kirótt méltányos adót, marosak azért is, mert az nem lesz ellenérték nélkül felhasználva. Erőskezfl, helyeeirányu s akadályt nem Ismerő politikusok kellenének a mai gazdasági problémák megoldásához, akik megtudnák menteni a gazdasági megsemmisüléshez közeledő vén Európát. "» Re&atkó Endre. A Csehszlovák Nemzeti Bank a gazdaság! helyzetről. A Csehszlovák Nemzeti Bank bank tanácsa tegnap tartott ülésén megátlapitóttá, hogy a pénzpiac likvideége újév óta ismét növekedett. A januári ultimé igen csekély hiteligények mellett teljesen sima lefolyású volt. A pénzintézetek valamennyi csoportba leszállította a kamatlábat. A tőzsdei helyzet némileg megjavult, az osztalékpanirok egyes csoportjai ielontő'S árfolyamcmelkedést, értek el. — A mezőgazdaságban idényszerü nyugalom van. Az őszi vetések állása jónak mondható. Az ipar foglalkoztatottsága az éveled szokásos holt idánv következményeit mutatja. Egyes jelekből. igv a készülő beruházási tervekből, a raktárak kiegészítésének terveiből arra lebot. következtetni. hogy a legközelebbi hónnnokbnn a l gyáriparban némi élénkség várható, hacsak a gazdasági válság nemzetközi relációi nem fognak súlyos befolyást gyakorolni a csehszlovák piacra. A január havi külkeroskedelein terjedelme nagyon csekély volt, emellett az árszínvonal ismét süllyedt a nemzetközi piacokon is. A január havi fizetésképtelenségek száma nagyon magas volt; a régebbi jelentésekben megállapított indokokon kívül erősen hatott az évszak is. — A csehszlovák korona árfolyama nyugodt maradt, a devizakészlet csökkent, a csökkenés azonban kisebb, mint az előző évek megfelelő szakában. Autonóm vámot vezetnek be az autók behozatalára? A február 20-án aláirt csehszlovák-francia kereskedelmi pótszerződés Csehszlovákiának az automobil vámok megállapításánál való kötöttségét felmondotta, miután Franciaország kijelentette, hogy autóiparának semmi különösebb érdeke sem fűződik a csehszlovákiai autóiparhoz. Ez azt jelenti, hogy Csehszlovákia most tetszése szerint emelheti az autó vámját- Ezek a hírek nagy feltűnést keltettek egyrészt ama belföldi körökben, amelyeknek az autósport fellendülése a szivén fekszik, másrészt a külföldi autóiparban is, amely megijedt, hogy most Csehszlovákia tényleg védővámokat fog bevezetni az autóbehozatalra. A belföldi autógyárak egyelőie azzal igyekszenek megnyugtatni a közvéleményt, hogy az esetleges vámemelés a belföldi autók árát nem fogja megdrágítani. Ha ez igaz is, ezzei szemben kétségtelen az is, hogy az autó további áresését a magas vámok fel télien üi megakadályoznák. A Lidové Noviny értesülése szerint* az autonóm automobilvámokat a kormány a legrövidebb időn belül be akarja vezetni, egyelőre azonban nem lehet még tudni, hogy az milyen formában fog megtörténni. A külföldi autógyárak képviselői a mai napon til- takoz.tak a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszternél az autóvámok hirtelen és elő nem készített emelése ellen. Az európai enyvkartell csökkenti a termelést. Az európai enyvkartel a közelmúltban határozta el a termelés tiz százalékkal való redukálását. A kartel a múlt napokban Pá- risban tartott ülésén elhatározta az újabb 10 százalékos redukciót. Hatalmas szovjetorosz megrendelések Lengyelországban. Az orosz kereskedelmi képviselet a felsősziléziai acélszindikátusnál 70 ezer tonna hengerelt acélárut rendelt meg s ezt a rendelést állítólag 100 ezer tonnára fogja felemelni. A megrendelés pénzügyi oldalának lebonyolításáról most társainak. A szén és koksziürmelék szállítási kedvezménye. A csehszlovák állami vasutak kedvezményesen szállítják a barnaszenet és a koksztörmeléket a következő vonalakon: Ba- dovee államhatárról Podbrezová, Hnusta állomásra. LinJiairtovcéröl Vluehovo, Rozsnyó- báuya, Hnusta, Goinbaszőgbánya állomásokra. A szállítási dij kedvezményt az év végén visszatérítés formájában adják meg, feltéve, hogy legalább 10.000 tonna barnaszenet, illetve összesen 28 ezer tonna barnaszenet és koksztörmeléket szállítottak. A prágai Kroditansta.lt der Deutschen a múlt napokban tartott közgyűlésén, elhatározta, hogy 4.5 százalékos osztalékot fog fizetni, vagyis ugyanannyit, mint a múlt évben. Az 1030 évi tiszta nyereség 1 mlilió S0G ezer 355 korona volt. „A gazdasági válság oka! s enyhítésének lehetőségei". Spitaler dr., a reichenbergi keretkedeliui és iparkamara 6zakíérfija most adta ki a fent közölt címen egy érdekes szaktanulmányát, amely *20 koronáért k3-pható a Stiepel könyvkiadóvállalat rei- chenbergi központjánál. A kis kötet a gazdasági válságra vonatkozó statisztikai adatok gazdag tárházát adja, majd a válság okai körül kifejlődött vitákat. Ismerteti, végül részletesen előadja a gaz ia- eági válság politikai természetű szülőokait s az ezek megszüntetésére irányuló törekvéseket (F’án- európa, középeurópai mozgalmak) ismerteti. A második részben a marxizmusnak a gazdasági válsághoz való viszonyát fejti ki s ennek kapcsán megismerteti az olvasóval Schmalenbach, Bronn. Fer- dinand Fried elméleteivel. A szerző a továbbiakban Cassel, Lederer, Kevnee. Lloyd George, Görbéim tanait ismerteti s különösen Amno-u berni közgazdász érdemeit méltatja. — Külön részben foglalkozik a mezőgazdasági válsággal. A könyvecskének minden gazdasági kérdéssel foglalkozó egyén szá mára érdekes mondanivalói vannak. Az osztrák mezőgazdaság védelme. Bécs- ből jelenük: Az alsóausztriai Landbund közgyűlésén egyebek között Winkler mérnök, belügyminiszter azokról a kormányintézkedésekről referált, amelyekkel az osztrák mezőgazdaságot védelmezni kívánta. Ezen kívül a mezőgazdaság védelmét célzó tervezetekről is referált. így az osztrák kormány rendeleti utón fogja megtiltani a fagyasztott hús behozatalát. Á kormány a lengyel ser- téskivitoli szindikátussal abban állapodott meg, hogy az évi 506 ezer darab sertéskontingenst heti részekre fogják felosztani. A gabonabehozatali központ — lényegében a gabonamonopoliurn — tervéről végleg a jövő héten fognak dönteni. Ez a terv azonban olyan nagy nehézségekbe ütközik, hogy Win- ter miniszter nem bízik életrehivápában. A Jugoszláviával, Olaszországgal é* Magyarországai folyamatban levő tárgyalások a kon- lingenlálás elvén alapuló kölcsönösségei akarják megvalósítani. A miniszter ama reményének adott kifejezést, hogy ezt az újfajta kereskedelmi szerződ és típust sikerül megkötni s akkor ezek a szerződéseik is nagy mértékben fogják védeni az osztrák mezőgazdaság érdekelt. Szőlőoltványok Ripária portális alanyon készült, gyökeres, fás oltványok. A legelterjedtebb csemege és borfajták és néhány különlegesség, lugas művelésre is alkalmas eladók. Gerő István szőlésznél, N1 irtt-Z obof, Martinská dolina. A csehszlovák kereskedők központi tanácsa jóváhagyta a kamarai novellát. A kereskedelmi és iparkamarák reformjáról szóló törvényjavaslatról az érdekeit szak teltül etek mostanában tárgyalnak. Mig a gyáripari érdekeltségek a törvénytervezet némi módosítását követelik, különösen a kamarai választásokra vonatkozó intézkedéseknél, addig a csehszlovák kereskedők központi'tanácsa a múlt napokban tartott ülésén a kamarai javaslatot- műiden módosítási kívánság nélkül, mint. a kereskedők érdekeivel egyezőt, elfogadta. Az állami ipartanáes általános bizottsága ugyancsak a múlt napokban tárgyalta a kamarai javaslatot, s annak alaoelveit jóváhagyta, mindössze ama kívánságának adott kifejezést, hogy a törvényhozás a kisiparosok érdekeit a kamarákban jobban juttassa érvényre. Az Odera—Élbe—Duna összekötő csatorna tervéről tárgyaltak az ipari és kereskedelmi szakérdekeltségek, a kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei s a központi állami hivatalok képviselői a múlt napokban Máhriseh Ostrau- ban megtartott, értekezleten. A tárgyalás alapjául a viziutakat építő igazgatóság által kidolgozott terv szolgált. A terv szerint a hatalmas csatornát az Odera vízrendszerének a szabályozásával kezdenék meg. Az előkészítő munkák részben befejeződtek, részben még folyamatban vannak. A pénzügyi kérdés megoldását. a vizgazdasági alapról szóló, most alkotandó törvénytől remélik. Az értekezleten a hatalmas terv ellen semmi lényeges ellenvetés nem hangzott el. A francia acélgyárak a távoli kelet számára dolgoznak. Néhány francia vasgyár, közöttük a d‘ Homocourt. de Wendel, Hudir és de Rombas vállalat a Kinába irányuló kereskedelem lebonyolítására külön kereskedelmi társaságot alapítottak. Ez a tény annak a bizonyítéka, hogy a francia vasgyárak erősen érdeklődnek a távol Kelet piacai iránt. Meghosszabbították a német-román kore«- kedeómi egyezmény hatályát. A február 28- án lejáró német-román kereskedelmi egyezmény hatályát a két állam kormánya közős megegyezéssel határozatlan időre moghosz- szabbitotta azzal, hogy a szerződés egy hónapi felmondással hatályon kívül helvez>- liető. Ford után Citroennel tárgya! Jugoszlávia. Beugródból jelenítik: Font végleg lemondott arról, hogy Jugoszláviában autógyárat alapítson, mert azok a kedvezmények, amelyeket a jugoszláv kormány neki felajánlott, nem e'égitiik ki. Most Citroen párisi autógyárossal tárgyai a belgrádi kormány. Prágai Mintavásár-sorsjegyek. A hetedik prágai tárgysors játékra 5 koronáért kaphatók sorsjegyek, melyeket mindenütt árulnak, igv a Vá&árhivat-al'ban, Prága, VII., Velctrzni tr. 200 (Sorsjáték-osztály) is. Első díjként egy luxus Tatra-antomobií, vagy ékszerek, vagy egy luxusüikásberendezés szerepel á 150.000 Ké értékben. Második dij egy kétszobás lakásberendezés, vagy motorkerékpár á 30.000 Ke értékben, harmadik dij egy pianínó, vagy egy motor- kerékpár, vagy egy női bunda á 10.000 Ké értékben, negyedik dij egy 12 személyes ezüst evőkészlet, egy lakásberendezés, vagy egy férfibunda á 10.000 Ive értékben. A további 2500 nyeremény közül van olyan, amely értéke meghaladja az 5000 Ké-t. Az első és második dijat a nyerő kívánságára készpénzben is kifizetik. Mivel 5 sorsjegyet 25 korona helyett. 20 koronáért árusítanak, a sorsjegyek hamaros elfogyásával lehet számítani. Tanácsos tehát a sorsjegyeket idejében beszerezni, mivel az 1931 április G-ára kitűzött húzás előtt már aligha lesznek kaphatók. Hodzsa előadást tart a Középeurópai Intézetben. A briinni Középeurópai Intézet- március 5-én, csütörtökön 18 óra 30 perekor tartandó vitaestjén Hodzsa Milán volt miniszter fog előadást. tartani erről a tárgyról: Csehszlovákia és Középeurópa. Az előadás színhelye a briinni kereskedelmi Cs iparkamara előadóterme l^sz. Vendégeket szívesen látnak. Az előadás iránt, már most igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A postatakarékpénztár április elsején kezdi meg működését. Az 1930 szeptember végén a postatakarékpénztár megszervezéséről szóló törvény meghozatala óta az illetékes körök serényen dolgoztak a törvény végrehajtásának az előkészítésén. A munkálatok annyira haladtak, hogy a postatakarékpénztár a Ive tét gyűjtési szolgálatot előreláthatólag április elsején megkezdheti. A nemzetközi acélkartellben oly irányzat kezd megszilárdulni, hogy az általános értékesítési válságra való figyelemmel a kartell jelentőben csökkentse a termelést. A kartell tagjai csaknem kivétel nélkül egyetértenek ezzel a tervezettel, csak a francia csoport vall némileg eltérő nézetet. Franciaország ugyanis azt kívánja, hogy a belföldi piacon teljesed szabad kezet kapjon s a korlátozás csakis az exportcélokra gyártott acélra vonatkozzék.
