Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-26 / 47. (2564.) szám

A pozsonyi keresztényszocialista városatyák klubjának nyilatkozata Ludwig Vilmos volt alpolgármester „vádjai” ügyében Fomonj, február 25. A pozsonyi k©resztényszocialista párti vá­rosatyák klubja február 21-én tartott ülésén elhatározta, hogy következő nyilatkozatának közlésére kéri fel a Prágai Magyar Hirlapot: A G renaböte-bam február 7-én megjelent « a politikamentes községi gazdasági párt választmányi üléséről szélé hír szerint Lud­wig Vilmos ur volt polgárm-esterhelyettes az országos k©resztényszocialista pártiéi a következőképpen b yilalkozott: „Más pártok segítettek a polgármesternek, hogy beválthassa Lúdwig poígármesterhe- lyettes eltávoliitásáira vonatkozó Ígéretét és megakadó lyoztáik az én megválasztásomal helyettes polgármesterré.” Azonkívül kije­lentette még: „Nekünk nem kell félnünk a passzív rezisztenciától, mert mindkét man­dátummal rendelkező tagunk (Ludwíg és Stein Max) többet végeztek két és fél év aiartt, mint tizenegy mandátummal rendel­kező tag tíz év alatt.” Épp így Bondy vezérigazgató ur és Al­im ássy mérnök ur is beszéltek arról, hogy „egyes őslakos pártok cserben hagyták Lud- wigot.” Minthogy a fenti állít ások nem felelnek meg a valóságnak és arra valók, hogy a pár­tok munkáját a pozsonyi városházán hamis színben tüntessék föl, az országos keresz­tény szocialista párt szükségesnek tartja a következőknek megállapitáát. illetve helyes­bítését és kéri azoknak közlését a Prágai Magyar Hírlapban, mivel a Grenzbote meg­tagadta a közlést: Az országos keresztényszocialista pártnak mindig az volt az álláspontja, hogy az ősla­kos pártok az őslakosság érdekében ne küzd-, jenek egymás ellen és eszerint is viselkedett mindig, pedig gyakran lett volna és van is oka, hogy jogosan bírálhatná más pártok magatartását. Minthogy azonban a pártot most igaz talonul megtámadták, szükségesnek tartja, hogy a vádakra válaszoljon úgy a sa­ját, mint pedig a köz érdekében. A párt mindenekelőtt megállapítja a köz­ismert és ® politikamentes gazdaságii párt által is megerősített tényt, hogy Ludwíg Vil­mos urat csak a csehszlovák pártok támoga­tásával választották meg második helyettes polgármesterré. A választásnak kifejezett és ugyancsak közismert célja az volt, hogy gyön­gítsék az országos ke resztén yszocia lista párt befolyását a városi ügyekben ée elvegyék a párttól az eLső helyettes polgármesteri tiszt­séget, amely a törvény szerint megillette a pozsonyi városházán a legerősebb egységes politikai csoportot s amely tisztséget az az­óta meghalt Molec Dani viselt évekig általá­nos megelégedésre. Ez a tény egymagában is ■följogosította volna, az országos keresztény- szocialista pártot arra, hogy fölvegye a po­litikamentes gazdasági párt által megkezdett harcot s hogy teljesen tartózkodóan viselked­jen a második helyettes polgármesternek megválasztott Ludwíg úrral szemben. A párt azonban nem igy cselekedett, hanem ellenke­zően a kereszténvszooialista városatyák gyak­ran védelmezték Ludwigot, akcióit támogat­ták, ha azok a közérdeket szolgálták és Lud- wig ur úgyszólván kizáróan csakis a keresz- tényszociaiisba párt táomgaiásának köszön­heti, hpgv meg tarthatta két évig helyettes polgármesteri tisztségét Ludwig ur, illetve hívei az őslakos pártok hálátlanságáról beszélnek. Ha valakinek jo­ga van szemrehányást tenni e tekintetben, az csakis az országos keresztényszocialista párt lehet, mivel Ludwig ur jogos figyelmez­tetés és a polgármester befolyása ellenére a keresztényszocialista jelöltet a nyugatszlo- venszkői villamos, társaságban és a párt je­löltjét a villamos vasutaknál háttérbe akar­ta szorítani, hogy ő foglalhassa el ez álláso­kat. Ludwig egyik esetben sem érte el cél­ját, mindkét álíást a csehszlovák pártok töl­tötték be és igy elvesztek ezek az őslakosság számára. Ilyen tapasztalatok után természe­tes, hogy az országos kereszténvszooialista párt a legutóbbi po 1 gármestérválasziásná 1 nem Ludwig urat, hanem a saját jelöltjét tá­mogatta, mert ha ellenkezően cselekszik, en­ne*. csak a pozsonyi Őslakosság vallotta vol­na . árát. A kereszfényszociali®ta párt teljes joggí i igényelte a helyettes polgármesteri állárt, amely a pártot og és ‘örvény szerint megi!le‘‘ s amelyet csak intrikák vehettek el ideiglenesen tőle í'gvébként i- bírálható Ludwig urnáit mi ír polgár-'e^AThelvettehnek a tevékenysége a vá" -házán az őslakosság és a kisebbségek szempontjából. Például Ludwig ur iridibá- nyo/ta a városi tanácsban, hogy a pozsonyi Csixi jód Brőm Gyógyvíz A. kontinens 'e.geronebb ód-bróm forrásai. » c n-t. ívékor* használati utasítását uerákaí, utakat és tereket csak államnyel­ven, tehát a magyar és német nyelv mellő­zésével jelöljék meg. A k e re!- z tón yszocia lusta párt üaenkét évi fönnállása óL» mindig az őslakosságért küzd és legkevésbé rém vallják a párt és annak képviselői, hogy egyes személyek nélkü'ő?­Leietlenek a közéletben. Ez nyilvánvalóan a politikamentes gazdasági pártnak a fölfogá­sa. Az erőviszonyok a pozsonyi városházán olyanok, hogy csakis valamennyi őslakos összefogása lehet eredményes. Eredményte­len azonban egyes személyek tevékenysége, akik a csehszlovák pártok zárt frontjával ál­lanak szemben és azon áttörni nem tudnak, miként azt legjobban bizonyítja Ludwig volt helyettes polgármester esete. A munkanélküliség széles tömegek egészségét rombolja össze Elgyöngült elnyomorodott emberiség nyögi a munka- nélküliség átkát — Mens sana in corpora sano Csíz fürdő. Prága, február' 25. Nincs ma aktuálisabb kérdése Európának, mint a munkanélküliség problémája. Ez a kérdés nem csupán szociá­lis és gazdasági jelentőségű, hanem nagyon fontos népegészségügyi oldala is van, amire idáig meglehetősen nagyon kevés figyelmet fordítottak. A kérdésinek ezt az oldalál vilá­gítja meg az a kitűnő emlékirat, amelyet Moses Gyula dm, a kiváló német orvospro­fesszor, a kormányhoz és a parlamenthez in­tézett. Az emlékiratban a tudós professzor híres klinikusoknak, higiéniikusoiknaik, egész­ségügyi tiszt viselőknek, gyakorló orvosok­nak észleleté és tapasztalatait csoportosítja és a tárgyra vonatkozóan igen gazdag anya­got hoz fel. A munkanélküliség egészségügyi kihatásai nemcsak a közvetlenül érintettek­re terjednek ki, hanem igen széles nópréie- gekre vonatkoznak, melyeket a .munkanélkü­li ség csupán közvetve érint. Ezzel azután a munkanélküliség problémája a legfontosabb népegészségügyi problémává is. vált. Nemcsak a® éhség és a hiányos táplálko­zás az egyetlen következményei a munka-nél­küliségnek. Ez a két jelenség miindeneslre lényeges ok, ahol több gyermek növeli az éhes szájak számát, ahol kulturális igények és egy bizonyos szociális standard fenntartá­sa, miint például a magánallcaLmazottaik csa­ládjában, a nwxnka-néLkülii segély lényeges ré­szét már eleve felemészti, hol a lak ás bér a kiadásoknak jóval jelentősebb részét teszi, mint mennyi ezekben a rétegekben különben általánosan szokásos. Már az étrend egyhan­gúsága is uvegrontja az étvágyai, a rántott levesek csupán a gyomrot töltik meg. anél­kül, hogy tápláló erejük voLna. A halavány, gyakran püffedt arc, a bőrnek és izmoknak renyhe feszültsége tanúi a sovány, napról- tnaipra ismétlődő étrendnek, amelyben mind­az hiányzik, ami mint iz a jobb táplálékokat élvezhetővé teszi.- A munkanélküli családok­ban mind gyakrabban és gyakrabban jelent­kezik ennek a táplálkozásnak következtében az angol betegség a gyermekkorban lévők­nél és a tuberkulózis a felnőtteknél. Azok az asszonyok, akik a házimunka elvégzésén kí­vül a férj elmaradt bérét saját keresmé­nyükkel pótolják, igen gyorsan fonnyadnak. A munkanélküliség következtében a ruhá­zat elhanyagolása lép fel szükségszerüleg. A fehérneműt nein mossák kielégítően éshosz- szu ideig viselik. A ruhanemű nem alkalmaz- kodhatik az időjáráshoz s ennek következté­ben a bőr funkciójának el vesztését előmoz­dítja. A hiányos táplálkozás által már elreny- liült bőr már nem reagál normális módon kipirosodással és elhalványulással a beható hőingerre, a vastag ruhadarabok alatt, ame­lyeknek a test melegét kellene fenntarta­niuk, a bőr állandóan egyforma, izzadt álla­potban van. Ennek következtében gyakori a hülés és ez az általános nátha-láz-járvány, amely ebben az évben is újból megrohanta Középeurópát, egyik egészségügyi következ­ménye a munkanélküliség és a rossz gazda­sági viszonyok fniatt előállott kényszerű rossz öltözködésnek. A tisztátalan ruhák vi­szont könnyen okoznak gyulladásokat, ekcé­mákat és elférgesitik a testet. A hiányos láb­beli szántén elősegíti a meghűlést és a növek­vőben levő gyermekeknél befolyásolja a láb normális fejlődését. A fűtőanyag beszerzésének nehézsége kö­vetkeztében a család telenként egyetlen szűk szobában kénytelen meghúzód ni, amelyet nem szellőztetnek kielégítően, hogy a meleg ki ne menjen. A nehéz levegő meggátolja a tűnő kellő szellőztetését, megakadályozza a test párázását és kielégítő melegszaibályozá- sát. A testnek azonban szüksége van a munka erősítő izgalmára is. Amint az egész termé­szetben általános jelenség, hogy a tétlen or­ganizmus elmyomoirodiik, amint a jól táplált gazdag embereknél is feltűnik, hogy mivel testüket sejti munkával, sem sporttal nem ed­zik, erőteljes ki nézésük az elzsirosodásnaik és nem az izmoknak a következménye, úgy a hosszabb munkanélküliig a fizikai munká­sok szervezetében is káros elvállozáisokat hoz sano létre és elsősorban az izomrendszer elnyo- morodásával jár. Ha újból munkát talál, nagy fáradságába kerül, hogy testét újból hozzá­szoktassa a fizikai munkához. Különösen ne­héz ez azoknál, akik hivatali alkalmazásból mennek át testi munkára. A felnőtteknél ez a hivatásváiloztatás sokkal nehezebben tör­ténik, mintha valaki fiatal kora óla szokik a nehéz munkához. Ezeknél az újból munkába állóknál azután a legkülönbözőbb káros jelenségek mutatkoz­nak főleg izomzatúkban és csontozatukban. Igen gyakori, hogy az izomzai és a csontozat deformálódik, súlyos neuraigiák lépnek fel, például isiász, vagy olyan embereknél, akik­nek n ehéz terhet kel l emel utók vál Lukra, ha­marosan bekövetkezik a karidegzet neural- giája. Másoknál a hosszabb szünet után be­következett uj imtmikaperiódus erősen kihat a szívre. Átmeneti szivtáguiások, szivizomgyen- ge ségek lépnek fel szubjektív kisérő jelen­ségekkel, heves szívdobogással, lélegzet- hiánnyal, rossz alvással, rossz étvággyal. Ter­mészetesen mindez alaposan befolyásolja a fi­zikai teljesítőképességet A leggvako riabbak azonban azok a® egész­ségügyi károk, amelyek a lelki kínból szár­maznak, anég pedig nem csupán az exiszten- eia miatti gondból, hanem a munkakör el­vesztése miatt is, amelybe egyes emberek szinte belenőttek. Már a nyugalmazott tiszt­viselőknél is tapasztalható, hogy milyen gyorsan pusztul ezeknek lelki, szellemi és testi erejük. Izgalom, álmai lanság és étvány- tavar, szubjektív természetű betegségi pana­szok lépnek fel, amelyeket hiába kezel az or­vos csillapító eszközökkel, vagy pedig vassal és arzénnal. Súlyos idegkitörések, düh roha­mok jelentkeznek, amiig a test teljesen szét nem esik, a súly rohamosan nem fogy és a belső kiválasztás szabályozása teljesen meg nem szűnik. Ez a műnknélMiieknél kizáró­lag a tótieaség lelki hatásának a következmé­nye. A különböző életkorban levők különféle­képpen reagálnak ezekre a jelenségekre. Az öregedő ember depresszióra hajlik, a java- korában levő férfi szamgvinikus kitörésekben robban ki, az ifjúkori pedig apátiába süllyed. Az asszonyok nincsenek ilyen erős mérték­ben kitéve a munkanélküliség hatásának, mert a háztartásban mindig találnak valami­lyen munkaalkalmat, mely eltereli gondola­taikat a tétlenség kínzó gondolatkörétől. Ezeknek a lelki-testi változásoknak talaján azután közvetve más károk is előállanaik. Aki a munkától elszokott, könnyebben lesz bal­esetek áldozata. A munkanélküliség által alá­aknázott családi élet a családfenntartót a® al­koholizmus karjaiba űzi. A fiatal munkanél­küli kikénvszeritett cölibátusa a nemi beteg­ségek terjedését és a mesterséges magzat­elhajtás szaporodását idézi elő. Pozsony a legdrágább város az egész köztársaságban Prága, február 25. A nagy gazdasági vál­ság közepette nem lesz érdektelen statiszti- kaii kimutatást közölni arról, hogy a köztársa­ság mely városa a legolcsóbb, melyik a leg­drágább. Az állami statisztikai- hivatal ki­mutatásából kitűnik, hogy Csehszlovákia nagyvárosai között januárban Pozsony volt a legdrágább város, ahol az élelmiszerek ár­indexe 127, a legolcsóbb volt Prága (103.5), azután Fi lsen és Brilmn (104). (Természe’e- sen a kisebb - Árosak Prágánál is sokkal ol­csóbbak.) A közélelmezési cikkek közül csu­pán a burgonya drágult 3.7 százalékkal s drá­gább lett a zöldség és a gyümölcs.. Áresések történtek: ken véri i színéi 0 6 százalék, fehér kényé rü sztnél 1.3, feketénél 1.6, ház.i búza­lisztnél 1.3, nulláslilsztmél OA százalék. A husnemüe1: is olcsóbbodtak: marhahús eleje 2 5 százalékkal, hátulja 2.1 százalékkal, ser­téshús 5.2 százalékkal, a pecsenyehus 4.2 mi fefrraár 26, csütörtök. Eladom biztos existenciát nyújtó régi, hírneves, üzemben tévő villanyerore berendezett túrói* váramat, te'ies elszereléssel, 2 őrlőmalommal, árukészlettel. Ko­moly érdek ődők Írjanak: Szepesi Lajos, nagy- ) kereskedő, Kézmarok. százalékkal, borjúhús 2.6 és birkahús 1.2 szá­zalékkal. A hús árának olcsóbbodása követ­keztében a füstölt hústermékek is olcsóbbak és pedig a prágai szalámi 1 százalékkal, len­gyel szalámi 2.1 százalékkal stb. A sertés­zsír árcsökkenése: belföldi nyers szalonna 3.5 százalék, olvasztott zsir 2.7 százalék és' a külföldi zsíré 1.1 százalék. A vaj 6.5, a friss tojás 2 és a meszes tojás 3.4 százalékkal ol­csóbbodott. Az élet szükségleti index decem­berrel szemben a munkáscsaládnál 0.8 szá­zalékkal, a hivatalnokcsaládnál pedig 1.3 százalékkal csökkent Pöstyém levelek 1. Egy szegény, magyar író végre abba a helyzetbe került, hogy néhány hetet tölthet Postyénben. Ln­nék a luxusnak persze ránézve te drága ára van: másfélévi heves, kínos szenvedés, egy makacs teohiás miatt. Ezzel tudott csak meggyőzni orvost, betegsegélyzöt arról, hogy jussa van Pöstyénhez ... A szegény, magyar iró még sohasem volt meg­előzőleg Pösíyénben. Ha útja el te vezetett egy néhányszor ezen a fővonalon, Pöstyént mindig el kellett mellőznie. Szegény volt és még tecbiása sem volt. Csak úgy könyvekből ée elbeszélésekből hal­lott csodákat róla ée mankót törő emberéről) mint egykor Toldiról, aki félkezével vendégrudat kapott fel, vagy Kühizsi Pálról, aki malomköveket öltött karjára. Romantikus körvonalakban imboly­gó tt előtte égy színes és ragyogó kép a világhírű, fürdőhelyről Ée íme: most szemtől-szembe láthatja... 2. (Elárulhatom, hogy a szegény magyar iró megelő­zőleg azt sem tudta pontosan, hogy mi az az ischiáe. Fürdőreklámok hirdetéseiben fel-fel villant ugyan a szeme előtt ez a szó, e negyven év alatt elvétett panaszok megütötték ugyan a fülét techiádikue fájdalmakról: a szó értelme békés homályban maradt a számára, Most már ismeri, tapasztalta ezt *. Ezzel is gazdagabb lett a sze­gény magyar író. Elárulhatom azonban azt is, hogy tapasztalata szerint igen sok máé müveit ember, főleg asszony simce tisztában azzal, hogy mi az az fechiás, Ha & szegény iró másfél év során ennek ie, annak is elpanaszolta, hogy megint szenved az ischiása miatt, rendezer int megkérdezték tőle: — És mondja, kérem, hol fáj önnek tulajdonkép­pen? Melyik ízületében, vagy testrészében? Ha igazán mulatságos társasjátékot akar rátáid) indítványozza csak a Jhogy tetszik?”-nél, hogy ad­ják föl találós kérdésnek az iechi&st, Ó, nyája* olvasó: és Ön tudja már, mi az a* techiaa? 0, bárcsak ne tudnám még mindig én sem.) % A* állomástól az autónk jellegzetesen kisvárosi uccán robog előre velünk, mely alig igér valamit. De azután, hirtelen, minden átmenet nélkül világ­városi méretek között találja magát az ember. A Royal-szálló előtt állunk meg. Minden oldalról világvárosi méretű palotákat, hoteleket és szana­tóriumokat látunk magunk körül, amelyeknek leg­többje a legmodernebb stílusban épült. Kirakatok előtt haladunk el, amelyek fővárosi igényeket elégí­tenek ki Különös kép ez a gyönyörű parkrészlet, ahogy ragyogó paloták és pompás villák egymástól füg­getlen elszigeteltségben bele vannak helyezve a méteres nagy hóba. Mintha nem te valóság len­nének, csak díszlet, festmény, vagy óriások játék- épülete. Kép. Kép. Hiányzik róluk, közülük minden esetleges ée nem jellemző részlet. A Vágón robogunk át, amely most hatalma* jégtáblákat tutajoztat a hátán. Már látjuk » Thermia pazar palotáját, ax Irma-fürdőt. Balra kanyarodunk. Utitársaim a Cyrillbe hajtanak. Vasárnap délután van: csend, tisztaság, rend és szive* barátság fogadnak. 4. (Magányos embeT voltam mindig. Akkor is, ami­kor sokan voltak körülöttem. Szeretem ezt a magá­nyosságot. Erre rendeltettem. Erős vagyok benne. De, amikor annyi szépség, fény és öröm felélé­séről van szó, ;uint a szegény magyar írónál most, amikor egy világfürdő vendége lett: érzem, hiány­zik a nő, vagy a gyerek, akik segitenek benne. Elindulok magányos sétámra. Itt van újra a Thermia-palota, Fényárban úszik. Nincs mellettem asszony, vagy gyerek, akinek mondjam, s áld naivul tud lelkendezni: — Nézd azt a lépcsőjáratot... Megyek át a Vág hidján. Megcsap a folyó fagyos szele. Asszouy kell, vagy gyerek, akit a mádk .dalára küld magának az ember és úgy fogja fel előte a szél vágásait. Ragyogó kávéház, fényes vendégsereggel: lvi nyok az udvarlóikkal, drágaköves asszonyok írt fiaikkal. Asszony kell, vagy gyerek, akinek eső- koládé-kávét rendel az ember kuglóffal, cukra- süteményeket, válogat és képes-újságokat hozat . asztalhoz... Magányos ember vagyok. Kifosztott. De eiA kemény,) V—-y—I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents