Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-03 / 27. (2544.) szám

1931 február 3, kedd. emamm POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő-ueca 69.. I. em. Jobbra. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovles ucca 2. ♦ VÍZUMOT Magyarországba, Romániába Olaszor­szágba. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap1' pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17 II. (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- lezzük. A több? államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12, III. em. eszközöl. VÉR A vér különös nedű, rejtelmes nedű — de vájjon értékes nedü-e? Azt hinné az ember. Világ kezdete óta a legtöbbet emlegetett jelkép a vér — a vér, ami nem válik értéktelen vízzé, a vér, amire esküszünk, a vér, legnagyobb, legfonto­sabb szerződések pecsétje, aranybullánál drágább, nehezebb — vér, aranyl'iirdőnél ritkább választóvíz, egyetlen ellenszere a becsület gyalázatának, oltha- tatlan és letöriilhetetlen foltoknak, amilset csak „vérrel lehet lemosni“. Ifjúságunk leghatásosabb költője is egyértékii- nek vallotta az arannyal — úgy rémlik, inkább utóbbit mérve előbbihez, mint megfordítva. Egymás mértékei vér és arany 8 éppen ezért, nehéz eldönteni, melyik a mértékegység. A hadvezér nagy tételekben dolgozik az egyikkel, a bankvezér nagy tételekben a másikkal — valahogy mégis egyensúlyban vannak, mert ha magadnak, egy szál embernek akad szüksége bármelyikre, a hadvezér éppen úgy életedet kéri egy szál katonája kedvéért, mint ahogy a bankvezér is egyetlen csigaházad, egyetlen jövőd lehetőségét kéri biztosítékul annyi aranyért, amennyi egy szál embernek kell, egy életre. Ma reggel az egyik újságból végre számszerűen tudtam meg a vér értékét. Valaki, aki vérátömlésztéshez szokott vért adni, minden alkalommal száz pengőt kap. Száz pengő szép pénz. Különösen, ha részletekben is ráér termelni az ember. Száz pengőn vehet annyi életet, amiből egy liter vért újra ki lehet gyártani. Mintagazdaság, többtermelés, hozadék — a kamatokból mindig ki lehet egészíteni a tőkét. Persze kissé kedvezőtlenebb a helyzet, ha az ember olyan bajba kerül, hogy egyszerre kell eladni az egész hat litert, amennyi vére van az embernek. Ez összesen hatszáz pengő. Nem túlsók, de azért tisztességes. Nem lehet panaszkodni. Nem is volna igazságos. Nem nagy igényű, szolid, takarékos, törekvő polgárember (dí- rekt megnéztem a Pompes Funébre prospektusá­ban) a mai időkben meg lehet elégedve egy hat- százpengős temetéssel. Karinthy Frigyes. — Magyar Katolikus istentisztelet Prágá­ban. Richt-er János szenátor február 1-én a Prohászika Kör meghívására szentmisét ce­lebrált és szentbeszédet mondott a prágai maigyar katolikusok részére. Nagyszerű be­szédében a katolicizmusnak nagy szociális értékeire mutatott rá. Az ifjúságnak köteles­ségévé teszi a szociális kérdés tanulmányo­zását, de úgy, hogy sohase kerüljön ellentét­be a vallás szociális tanaival. A mély hatású szent'beszédet több mint száz prágai maigyar hallgatta végig. Köztük a prágai magyar ko­lónia sóik előkelősége, Masirevidh Szilárd meghatalmazott miniszter, magyar királyi 'követtel az élén. — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket hogy a nagy képes naptárunkért az 5 korona portó- é9 csomagolási költséget szíveskedje­nek előfizetési dijukhoz csatolva kiadóhiva­talunkhoz beküldeni. — Özvegy Szmrecsányi Jenőné halála. Buda­pesti jelentés szerint özvegy Szmrecsányi Jenő­né, született Berzeviczy Ninon, néhai Szrareceá- nyi Jenőné, a magyar közigazgatási bíróság ta­nácselnökének, volt eároei főispánnak özvegye és Berzeviczy Albertnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének testvére egy budapesti sza­natóriumban nyolcvanhároméves korában meg­halt. Az elhunyt nagyasszony Kassa magyarsá­gának társadalmi életében hosszú időn keresztül igen jelentékeny módon vett részt, amelynek kimagasló egyénisége volt. Halála nagyszámú tisztelőjén és baráti körén kívül előkelő kiter­jedt családot borit gyászba, köztük Szmrecsányi Lajos egri érseket is, akinek az elhunyt sógor­nője volt. özvegy Szmrecsányi Jenőnét január 31-én helyezték örök nyugalomra a daróci csa­ládi sírboltban. — Magyar diákbál Prágában. I’ebruár 12 ón este lesz a Rádió-palota termőben a prágai Magyar Aka­démikusok Körönök II. reprezentációs bálja, Min­den magyar ott legyed ^rkgmMac&\rhirlai» 7 Izgalmas hasis-vadászat Egyiptomban Nyolc előkelő csempész regényes elfogassa — Secchi olasz konzulátusi tisztviselő meUbetőtie magát Alexandria, február 2. Mint Amerikában az alkoholcsempészeik, úgy állnak örökös harcban a rendőrséggel Egyiptomban a kokain, heroin és épLumcsem- pészek. A rendőrségnek egész külön osztálya fog­lalkozik a bóditószercsempészét elleni küz­delemmel. Az osztály vezetője, Russel basa most utazott Genfbe, hogy évi jelentését az ópiumbizott­ság été terjessze. Az ópium- és kokaincsempészek hallatla­nul merészek és furfangosaik. A legagyafur- tabb módszereket találják ki — de még ezek között is rekordot állított fel a most kézrekerült csempészbanda. Tudni kell, hogy az egyiptomi rendőrség 'kü­lön híradókat tart a Földközi tenger minden nagyobb kikötőjében, akik időnként igen fon­tos információkat küldenek a bóditószerke- i reskedelemről. Egy szép napon az alexandriai rendőrség hírt kapott Stamöulból, hogy egy több száz kilós hasisküldeményt indí­tanak rövidesen Egyiptomba. Az alexandriai reodőriroda vezetője, Bimba- si Naldrett-Jays ezredes a hir vétele után felkészült a harcra. Mindenekelőtt elküldte egyik legügyesebb emberét Stamibulba. A ki­küldött hamarosan sürgönyben jelentette, hogy egy olasz hajóra öt gyanús nagy bőrkoffert raktak fel. Ezeknek a koffereknek nem volt kísérőjük. Elvárjáh oz öt koffert Az alexandriai rendőrség izgatottan várta a hajó érkezését. Mikor a hajó befutott, a rakpart tele volt detektivekkel. Ott volt álruhában Naldrctt-Jays ezredes is. Autón jött és autójának soffőrje szántén egy magasrangu rendőrtiszt volt. Amikor a hajó kikötött, a koffereket kirak­ták és bevitték a vámvizsgáló terembe. Egy­szerre csak megjelent egy ur és felmutatott egy levelet, amelyet az olasz konzulátustól hozott. A levél kérte, hogy az öt bőröndöt, amelyet az olasz konzulátus címére küldtek, vámvizsgálat nélkül adják át. Ezt a levelet a vámigazgatóság is láttamozta. A vámtiszt természetesen nyomban kiadta a bőröndöket, amelyeket autókra raktak. Az autók rögtön meg is indultak a város felé. Naldrett ezredes és titkosrendőrei nyomon követték a titokzatos autókat. A Mohamed Ali téren az autók megálltak és utasaik a taxisoffőrök'kel kezdtek tárgyalni: velük akarták tovább vitetni a bőröndciket. A titkosrendőrök a soffőrök közé kevered­tek és hamarosan felajánlották, hogy rendkí­vül olcsón el fogják szállítani a bőröndöket Glymenopuloba, Alexandria villanegyedébe. A bőröndöket megosztották: a soffőrnek öltözött rendőrtiszt is kapott két bőröndöt. Hamarosan meg is érkeztek a megadott hely­re, Glymenopulo egy elegáns villájába, a Summor Palace-szállóval szemben. Az álsoffőr-rendőrfőnök szintén segített a bőröndök lerakásánál, sőt olyan előzékeny volt, hogy be is vitte a villába a két koffert. Közben természetesen mindent alaposan szem-ügyre vett a ház­ban. Miután a bőröndöket sikerült a villába vinni, a tulajdonosok, mint akik dolgukat jól végez­ték, átmentek a szemközti szállodába, ahol néhány más ur várta őket. Egész fennhangon újságolták, hogy sikerült az „arut“ baj nélkül hazaszállítani. Ekkor megjelent megint az álsoffőr és egy kis borravalót is kért, mert úgy találta, hogy a fuvart nagyon olcsón szállította. A jókedvű urak sört és ennivalót hozattak neki és a tor­nászon a melletük levő asztalnál vendégelték meg. Közben bejött ugyancsak álruhában Naldrett ezredes, ő is letelepedett a soffőr asztalához és most mind a ketten hallgatták a szomszédasztalnál ülők beszélgetését. A kihallgatott titok Vagy egy félóraliosszat üldögéltek itt, ami­kor egyszerre csak megjelent a szálloda por­tása és jelentette, hogy Makris urat (igy hív­ták az egyik csempészt) Kairó kéri telefon­hoz. Makris ur a telefonfülkébe sietett. Nal- dxett utánament és kihallgatta, amint Makris ur nagy örömmel újságolta Kairó­nak, hogy az áru rendben megérkezett a villába. Ekkor Naldrett egy néma jelt adott és mint­ha a földből nőttek volna ki, egyszerre körülötte termettek a szállodai szolgáknak öltözött titkosrend őrök. Egy pillanat múlva már bilincsben volt mind az öt gyanús ember Makris úrral együtt. Be­vitték őket egy külön szobába és rögtön meg­kezdték kihallgatásukat. S alighogy a kihall­gatás megkezdődött, ismét szólt a telefon, megint Makris urat kérték. Naldrett ment he­lyette a telefonhoz: — Nos, mi van? — kérdezte egy hang. —Az áru rendben megérkezett, — mondja erre a rendőrfőnök — a villában van, jöjjön azonnal a villába. Rövid negyedóra múlva megérkezett egy autó a villa elé. Két ur száll ki belőle, indulnak a ház felé. Alig hogy beérnek a kapun: bi­lincs volt a kezükön. Ezzel tehát kézrekerültek a csempészek és az öt bőrkoffer, amelyekben 462 kiló hasis volt. Ennek a rengeteg kábitószernék az ér­téke körülbelül 12.000 font. Az ügy azonban ezzel még nem volt lezárva. Ki kellett nyo­mozni a nagyarányú csempészbanda többi tagjait is. Nyomozni kezdtek a titokzatos kai­rói telefonáló után és hamarosan meg is ta­lálták Uadjijanu dúsgazdag alexandriai keres­kedő személyében, öt is letartóztatták. Ez a Hadji- janu egyébként Alexandria legnagyobb szál­lodájának, a Majestienek a tulajdonosa. Miután a gazdag urat lakat alá tették, most azt alkarrák kinyomozni, hogy miképpen ju­tott az olasz konzulátus levélpapírjához és pecsétjéhez, mert. csak a konzulátus legmaga­sabb tisztviselői kezelik a pecsétet. Hamaro­san kínos meglepetéssel járt a nyomozás. Ki­dé mit, hogy a pecsét az olasz főkonzulátus egyik ma- gasrangu hivatalnokától; lovag Secchitől, Rhoílos sziget ügyeinek igazgatójától szár­mazik. Diszkréten értesítették erről az olasz főkon- zulátust, amely felhatalmazást .adott a rend­őrségnek, hogy Seochit tartóztassa le. Ez nem volt olyan könnyű feladat, mint amilyennek látszott, tekintettel arra, hogy Socchi mindig töltött revolverrel járt és emellett hevesvérű embernek ismerték. Ezért óvatosan, csellel kellett a dolgot nyól­beütni. Múlt szerda éjjel egy órakor Borbrook rendőrkapitány egy olasz konzulátusi szolga kiséretélien megjelent lovag Secchi lakásán. Bejelentették, hogy elfogtak egy olaszt és a konzulátus részéről Secchit kérik meg, hogy azonnal kihallgassa a tettest. Secchi mit sem sejtve autóba ült a rendőr­tiszttel, aki az európaiak börtönébe, Kom- el-Diekbe vitte. Borbook kapitány udvariasan bevezette a szó- bájába. Itt már várt két rendőr. Odaugrottak Seccbihez és a zsebébe nyúltak, de mozdulatuk nem volt elég gyors, Secchi kirántotta hátsózsebéből a revolvert és — mellbelőtte magát. A lovagot most már átszállították az olasz kórházba. Állapota válságos, úgy hogy egye­lőre még nem is lehetett kihallgatni. A vizsgálat megállapította még azt is, hogy az olasz konzulátusi levélpapirra a szöveget a Majest felszálló írógépén Írták. Letartóztatták még Hadjijanu vejét, Umiberto Signorint is, aki a Majestic-száUoda igazgatója volt. A nagy csempészleleplezés óriási szenzá­ciót kelt egész Egyiptomban. E pillanatban nyolc ember van letartóztatásban, hat görög és két olasz alattvaló. A nyomozás ■még nem ért véget: valószínűleg még további letartóztatásokra lehet kilátás. R. D. ^ panBBHRMaNB . íhmmbmhb ^ÜhrucUn^ jobb sxoi>osdgban~ hap&abcu I | a h&szcMr oóJje^rz! ii ii ni rtiTiwHWriiwf A cári gárda délceg tisztje volt Iván Barilov, a lezüüötí orosz emigráns, a nyitrai ügyészségi iogház bús lakófa Nyitra, február 2. (Bajáit tudósítónktól.) Szombati számunkban hírt adtunk arról, hogy Érsekújvár közelében hosszas keresés után egy csendőrőrjáratnak sikerült letartóztatnia Iván Barilovot, egy lezüllött orosz emigránst, akit különféle súlyos bűncselekmények elkövetésé­vel gyanúsítanak. A letartóztatás érdekes kö­rülményei csak most váltak ismertté. Amikor Iván Barilov a Komárom felől jövő vonattal megérkezett Érsekújvárra, a vasúti állomáson szolgálatot teljesítő csendőröknek föltűnt a szálas ember, akiben pillanatok alatt fölismerték a körözés alatt álló Iván Barilovot. A csendőrök feléje siettek, Barilov azonban idejében észrevette a veszélyt és menekülni próbált. Amikor észrevette, hogy az esyik csendőr a nyomában van, vad futásban keresett menedéket. A csendőr utána rohant. Több, mint egy kilo­méteren keresztül tartott a vad hajsza a me­zőkön keresztül, mig végre a csendőrnek sikerült beérnie Barilovot, aki ekkor megadta magát. Azonnal beszállították őt a csendőréilomásra, ahol kihallgatták, majd szombaton reggel be­szállították a nyitrai ügyészség fogházába. Ba­rilov, mint ismeretes, régi ismerőse a nyitrai, pozsonyi és a többi szlovén szikói város bírósá­gainak, amennyiben különböző bűncselekmé­nyek miatt már több esetben ítélték el súlyos börtön- büntetésre. Iván Barilov szökési kísérlete is amellett bizo­nyít, hogy a (szénáját nem érezte rendben s igy még jobban megerősítette az ellene fölmerült gyanút a terhére irt bünc&eiokményekkeil kap­csolatban, Barilov ugyanis a börtönből való kiszabadu­lása után eleinte Középszlovenszkón követett el különféle törvénybeütköző cselekményeket, majd K etetsz ío vonsz k óba tette át székhelyét t\e ott garázdálkodott tovább. A le súlyosabb bűn­cselekmény, amellyel gyanúsítják, egy Lőcse mellett történt bestiális gyilkos­ság, de ezenföllül egy csendőr ellen Pozsony környé­kén elkövetett revei veres merényl etet is a ter­hére írnak a betöréseken, kasszaf lírásokon és számtalan lopáson kívül. Iván Barilov kereken tagadja, hogy bármiféle bűncselek­ményt elkövetett volna és azt hangoztatja, hogy az utóbbi hónapokban nem is tartózko­dott Szlovenszkón, hanem Lengyelországba utazott a börtönből való kiszabadulása után, majd onnan Ausztriá­ba és Magyarországba ment, ahonnan pénteken tért vissza, amikor i>s azonnal letartóztatták. Arra a kérdésre azonban, hogy mit keresett ezekben az országokban ée honnan szerezte a pénzt a költséges utazgatásokra, nem tudott kielégítő választ, adni s igy szerepe egyre titokzatosabbá tűnik. Viselkedésével láthatólag igyekszik titokza­tossá tenni magát, különösen azóta, amióta ki­derült róla, hogy a régi orosz cári gárda tagja volt és egyik legdélcegebb tisztje volt a cári gárdá­nak. A nyomozás során több súlyos gyanítok merült föl a rovottmultu Barilov ellen és az egyes ese­tekben megadott személyleirás pontosan illik rá az orosz óriásra. így nehezen fogja elkerül­ni, hogy a büntetőbíróság elé ne állítsák. — Halálozás. Szemdrey István dr.-né, szül. Ajtay Erzsébet, Lőrinczy volt ungi alispán nevelt lánya, hosszú szenvedés után a szal­ui ár megyei Erdődön elhunyt. •— Temetése ugyanott volt a Petőfi-várban lévő családi sírboltban. Az elhunytat férjén, Szendrey István dr. ungvári orvosán kívül, Mária kis­lánya siratja. A fiatalasszony halála egész Ungvárott nagy részvétel keltett, támadt. — Várnay Ernő pártfőtítkár gyásza. Kassai ezer­keszfőségüník jelenti: Mint röviden megírtuk, sú­lyos oyipás érte a magyar nemzeti párt kassai fő­titkárát, Várnay Ernőt. Édesanyja január 24-én Ba­ján hosszú szenvedés után elhunyt. A nagy kert elért mairóna a nemes lelkületű, hősies magatar­tásai nagy magyar asszonyok sorába tartozott, ekük­nek példaadó hivatásából bőségesen nehéz része jutott a baja—pécsi háromszögnek a szerbek álltai történt megszállása idején. A kiváló nagyasszony­nak atyja madarasi Hosszú Antal 48-as honvéd­százados volt, akit municiós .kolóniával a pali esi tő mellett szerb bandák robbantották halálra. Várnay Ernő édesanyjának elhunytét életbemmaradt egyet­len fián kívüli, nagy és kiterjedt rokonsága, vitéz Horvay Artkur alezredes, Zayugróoi Őreit Henrik ny. os. és kir. huszárezredes, V. Wiener, Horcsin, óvári iíávor és lisznyai Lissák családok gyászolják. A nagyasszonyt, aki a halotti szentségek felvétele után január 24-én szén derült jobblétre, a bajai Rókus-temető kápolnájában ravatolozfák fel. 26-án temették el nagy részvét mellett, 27-én pedig gyász- misét mondottak az elhunyt lelkűid véért. Baja vá­ros egész társaidé'ima, magyarságunk minden tagja érző szívvel fordul Várnay Ernő főtitkár felé és rokonéraő részvétével igyekszik enyhíteni fiúi fáj­dalmát. — áíagán jelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. (Pozso nyi sze rk eszt őségünk tel efonje’ entóse.) Bú­zában az irányzat nyugodt. Rozs 2 fillérrel, zab 3—4 fillérrel, korpa 1 fillérrel drágább, miig tengeri 1—2 fillérrel olcsóbb. Általában az üzletmenetet az ünnep miatt csekély forgalom jellemezte. HLva- taloe jelentést holnapi számiunkban adniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents