Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-24 / 45. (2562.) szám

a nípszAmuüjís védelmezői Irta: Törköly József dr. A népszámlálás eredménye hivatalosan még nincs megállapítva, Most kezd a statisztikai hivatal a feldolgozáshoz. És amint már emlí­tettem, vannak, akik az eredmény korrekt-! ségét, az eredményt létrehozó eljárás tisztasá­gát előre védelmezik. Ezzel szemben a pana­szok folyton folyvást hangzanak, jönnek a bi­zonyítékok, az okiratok, ami mégis támpon­tot ad annak a feltevésnek, hogy vannak olyan tények, amelyek igazolják, hogy a nem­zeti kisebbségednek nemzetközi szerződések­ben biztosított jogait a csehszlovákiai nép- számlálás megsértette. Igen érdekes Hrusovsky Igor képviselő­nek, aki tudvalévőén különösen a magyar ügyekben Benes külügyminiszter szócsöve, a legutóbbi képviselőházi beszédben elmondott indokolása arra vonatkozólag, hogy a hivata­los eredmény ismerete nélkül mi alapon be­szélhetnek a népszámlálás korrektségének a védői a magyarság létszámának a csökke­néséről. Ez a politikai nagyság szóról-szóra ezeket mondta: „Nem ismerjük még a népszámlálás ered­ményét, különösen í em a nemzetiségi szám­arányokat illetőleg. Beérkeztek ugyan többé- kevésbé nem hivatalos jelentések a népszám­lálás eredményeiről az egyes, városokban s. oly jelentések is érkeztek, hogy azokban a városokban, amelyek tiszta szlovák vidéke­ken, vagy a nyeivhatáron azelőtt tisztán ma­gyar enklávék voltak, ott a magyarság szá­ma most jelentősen csökkent." Itt önként merülnek fel a következő kér­dések. Hová érkeztek azok a többé-kevésbé nem hivatalos jelentések ?Kik küldték azo­kat? És miért voltak ezek a jelentések töb­bé-kevésbé nem hivatalos jelentések és miért nem voltak azok többé-kevésbé hivatalos je­lentéseknek veendők? És ezekre a kérdésekre kilencven százalé­kos valószínűséggel meg lehet a helyes fele­letet konstruálni. A jelentések a járási főnö­köktől jöttek az országos hivatalhoz, az or­szágos hivataltól a belügyminisztériumba, ahol azokba a külügyminiszter körinyen be­tekintést nyer és igy Hrusovsky is informá­ciót kapott. A népszámlálóbiztosok és revi­zorok jelentést tettek a járási főnököknek működésükről és a járási főnökök jelentést tettek az országos hivatalnak, hogy igazolják a beléjük helyezett bizalmat. Miután pedig a jelentés csak „szigorúan bizalmas" jelzés alatt mehetett, tehát azért mondja Hrusovsky, hogy többé-kevésbé nem hivatalos jelenté­sek az információk. Hogy ezek a jelentések az indiszkréció fogalma alá esnek-e, azt iga­zán Auerhan dr.-nak, az állami statisztikai intézet elnökének döntésére kellene bízni. A jelentések Hnusovsíky szavaiból kiol­vashat ólag főképpen a tiszta szlovák vidé­keken lévő ama városokra vonatkozhatnak, amelyek azelőtt magyar eokMvék voltak. Nyílra, Zólyom, Eperjes sbb. Vagy azon városokra, amelyek a nyelvhatáron voltak magyar enklávék: Érsekújvár, Ipolyság, Lo­sonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Nagy- kapus, Gálszécs. Nem vonatkoztak Turóo szentmártoura, Trencsénre, Kabinra, Zsol­nára stb. És ezen jelentések alapján konstatálja Hrusovsiky, hogy a magyarság száma most jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a ^jelen­tősen" szó magyarázatánál kételyek lehet­nek, mert Benes a Paris Midinek adott in­terjújában azt mondja, hogy a népszámlálás­nál jelentős eltolódás nincsen. Vagy tatán ezt nem vonatkoztatta a magyarságra? De Hrusovsky mintha .az elvitathatatlan belső öröme mellett félne is a jelentések alapján megkonstruált tuljó eredménytől. Tehát még senki sem lámad és ő máris vé- keziík. Azt rnondja: „De e.z természetes jelenség. Ma a szabad államban valamely nemzetiség többsége mesterségesen nem tartható fenn." Nos, vegyünk egy magyar várost analízis alá, hogy, a Hrusovsky-féle igazság ez oldal- rét is megbírálható legyen. Rimaszombat a nyelvhatáron fekszik és északi körzete a szlovák nyelvkörzetbe esik. 1910-ben 94 százalék volt a magyarsága, 1921-ben már csak 69. A hozzám beérkezett többé-kevésbé nem félhivatalos jelentések szerint most 60 százalék lenne a magyarság arátiyszéma. természetes jelenség fogal­ma alá vehető, hatótényezők közé sorozab­dók : a természetes szaporulat és a magyar­ság abszolút kulturális ereje. A mesterséges fejődés eszközei közé: az idegen hivatalos és nem hivatalos beözönlés és a katonaság. Hogy ezek összhatását miként lehet a ma­gyarság csökkenésének igazolására felhozni, gzt megvilágítja az a tény,bhogy". RiSnaazo^n- bat lakossága tíz év alátt.’1512 lélekkel sza­porodott és hogy a népszámlálás adatai eb­ből a szaporulatból egy lelket sem juttattak a magyarságnak. Az egyke-rendszer, mely­ről Hrusovsky beszél, egyáltalán nem elfo­gadható indok a magyarság csökkenésének megmagyarázására. Az egykéről csupán a zselizi járásban lehet szó, de ott sem csök­kenti a magyarság viszonylagos számát, amely 9-4 százalékos. Ez a védekezés azért gyanús s talán az egyke-argnmuntűm is az­ért hozatott fel, mert igen súlyos és nagy­számú panasz érkezett és áll rendelkezé­sünkre a.z ottani népszámlálási visszaélések ellen. De nem keli félni! A Prager Pressében már megírta egy Sz'ovenszkón ki váltképpen közbizalomnak örvendő csehszlovák agrár­párti képviselő, hogy a csökkentést az okozta, hogy a magyarság nagyon megszerette a köz­társaságot főképpen a demokráciája miatt, oly­annyira, hogy a magyar anyanyelvét is meg­tagadta és csehszlovák anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát. Hát ez azután hatalmas „természetes" jelenség, vagy aho­gyan a benésá interjú mondja, nagyszerű „ter­mészetes folyamat". És ezek a szeretett számok annál értéke­sebbek ée megmagyarázóbbak, mert ezek alatt olyan egyének is szerepelnek, a1, sebül vagy szlovákul, ül eve csehszáki íu.'élSegy írva mukkot sem tudnak. Vagyis van olyan anya- nyelv is,,amelyet ennek magyar hordozója égyáltaláhán rneib is itud beszélni^ de - a de­mokrácia és a demokratikus köztársaság irán­ti szeretet leíkikényszere a boldog magyar ha­landót ennek anyanyelvűi való elismerésére készteti. Érdekes, hogy Hrusovsky egy Losonc vidéki ne vet len magyar falut fel is sorakoztatott a parlamentben az anyanyeív-változtatási szere­tet teóriájának és a népszámlálóbiztosok, meg járásfönökök objektivitásának praktikus iga­zolására. Kár. hogy a hivatkozásban nem volt. szerencséje, mert kisült, hogy oly nevetien, vagy neves magyar falu Losonc vidékén nem is létezik, amelynek szinmagyar lakói megta­gadták, vagy meg akarták volna tagadni magyar anyanyelvűket. Még érdekesebb, hogy Benes — ugyan a vidék megnevezése nélkül — de már• községekről beszél és hirtelen vál­tozásról. A hirtelen szó értelme iázáu csak vb tás lehet és kérdés, hogy azok a községek nem á Hrusovsky országában vannak-e. A szeretet teóriájának megvilágosátására még csak annyit, hogy ha a Hrusovskyak ál­tal természetes jelenségnek feltüntetni kívánt mágyar létszámcsökkenés ezzel igazolható volna, akkor 300.000 magyarnak, köztük vagy hetvenezer kiskorúnak kellett volna magyar anyanyelvét s nemzeti érzését megtagadnia. Ezt a lelki sülyedést a magyarságról egyet­len igazságos nemzet sem tudja feltételezni, mert ismeretié*: előttük a magyar lélek tér- mósaetrajsá éfl ez cáfolhatatlan éilenargume»u tűm. - . ■ ■. Briand Parisban megnyitotta az európai mezőgazdasági konferenciát Huszonnégy állam képviselője vesz részt az üléseken — Olaszország első javaslata 3.500.000 tonna termelési fölösleg Páris, február 23. Briand vezetése alatt ma délben tizenkét órakor a Qoai d‘0r- sayom megkezdődött a nagy nemzetközi mezőgazdasági konferencia, amelyen hu­szonnégy európai ország képviselője vesz részt. A huszonhét meghívott hatalom kö­zül csak Portugália, Albánia és Litvánia neon küldött delegátusokat, mig Szovjet- oroszországot és Törökországot nem hív­ták meg az összejövetelre. Mint ismeretes, a konferenciát az európai föderáció ügyé­ben Géniben létesített tanulmányi bizott­ság hívta össze. A konferencia két, csaknem önálló rész­re bomlik. Az első a tavalyi európai ter­més fölöslegeinek elosztásáról fog dönteni. Az erre vonatkozó tanácskozásokat való­színűleg szerdáig befejezik és csütörtökön megkezdik a második rész tárgyalását. Itt szóba kerül a közép- és keletenrópal me­zőgazdasági államok krízisének kérdése, különösen a jugoszláv, a román, a bolgár, a lengyel és a magyar ügyek. Ugyanakkor azokkal a rendszabályokkal is foglalkozni fognak, amelyeket életbe kell léptetni a jövő évi termés elhelyezésére. Briand csapán át üdvözlő beszédet mon­dotta el és nem vett részt a tanAeskozáso­kon. Tardieu francia mezőgazdasági mi- niézter szintén csak rövid ideig volt a te­remben. A francia delegációt Francois Poneet, a nemzetgazdasága minisztérium aláHamtitkára vezeti. A .lommal szerint a mezőgazdasági kon­ferencia az európai szolidaritás kérdésé­nek első próbaköre lesz. A radikális Rc- pnblique teljes sikert kivan a konferen­ciának, mert mindaddig szó sem lehet Európa általános megnyugvásáról, amig a mezőgazdasági krízist nem sikerül likvi­dálni. Az Écho de Paris szerint a tavalyi termés fölöslege 3,500-000 tonna. Olaszor­szág az első ülésen javaslatot tesz annak megállapítására, hogy mennyi az egye® európai államok termésfölöslege. A lap rosszalja, hogy a szovjetet nem hívták meg Párisba és úgy tudja, hogy a meghí­vást Németország és Olaszország gáncsolta él. A Szovjetunió dumpingjávai lenyomja a gabonaárakat és KÖZép- és Kelet-Euró­pa mezőgazdasági államaiban ezáltal kri­tikus helyzetet teremtett. A német köztársasági szervezetek monstre-tüntetést rendeztek Hitler és a kommunisták ellen Hörsing optimizmusa —160.009 „Schufo" - A frankfurti gyűlés Berlin, február 23. A köztársasági Reiehs- banner szövetség vasárnap a birodalom több városában tömeggyüléseket tartott, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a lakos­ságnak megmutassa a köztársasági organi­záció erejét. A felvonulások mindenütt a nemzeti szocialisták és a kommunisták el­len irányultak. A szövetség az utóbbi he­tekben mindenfelé védelmi formációkat szervezett a nemzeti szocialisták rohamcsa­patainak mintájára s e formációkat „Schu- fo“-nak nevezte el. Hörsing, a Reichsbanner vezetője, tegnapi berlini beszédében beje­lentette, hogy a Schufonak máris 160.000 tagja van. A vezér Berlinben húszezer em­ber előtt beszélt és a belpolitikai helyzetei természetesen sokkal kedvezőbb sziliekkel ecsetelte, mint a valóságban van. Megálla­pította, hogy az utóbbi időben sok minden fejlődött a köztársaság javára és a köztár­saságiak védekező organizációi erősebbek, mint a szélsőséges elemek rohamosztagaii Amikor a Reichsbanner tömegek elvo­nultak a Lustgartenből, több helyen össze­ütközés támadt a köztársaságiak, a nemzeti szocialisták ée a kommunisták között. A rendőrség kénytelen volt több ízben be­avatkozni ée m orcákat megtisztítani. A tömegből néhány lövést aöotak le a rend őrökre. Negyvenöt egyént letartóztattak. A szombatról vasárnapra virradó éjjel Stuttgartban súlyos összeütközésre került a na! nimnik 12 «r«al ^ **ám * KMM' 1931 február 24 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki Bőrtok * * félévié 226, negyedévre 114. navonta 38 Kt nCkliilltfil Finniifiniíl . , , Írágí HL ^anélíd ulice ® í 01 emelet A képei melléklettel havon én: 2.50 Ké-val több Főszetkesziő: pVUUKUl nupuup/ telelő* szerkesztő* Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2> - k t DZURANYt LÁSZLÓ FORGAth GÉZA sürgőn v <pi Mi no r'l a p. * r a h a

Next

/
Thumbnails
Contents