Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-22 / 44. (2561.) szám

10 Ufói február 88. REGÉLÓ ROMOK DIENES ADORJÁN IX. LUBLÓ Miután sikerült Róbert Károlynak a roz- gonyi csatában a rettegett Csák Máté oli­garchát megtörni, megbízta Tamás eszter­gomi érseket, hogy menjen ama Scepus és Sarus területeire és castigáija a bitorlókat, dónál ja az érdemeseket. Ma ezt birtok rendezésnek mondanék és el­tartana évekig. De akkoriban megment az egykettőre, rnert Csák uram embereit az ér­sek egyszerűen kitette a várakból, a király embereit pedig beültette oda. így került a lublói vár Kakas kamarai gróf kezére, ki­nek neve ugyan Gallus, Gall, Gál vala, de ezt családi köbén Kakasra fordították, hon­nan aztán hivatalos okmányokra is odakerült e ragasztott név. Különben hiszen eme Ka­kas csak visszakapta Lublót, melyet a mull század végső éveiben Kun László király tá­mogatásával 5 épített föl. De midőn Kakas Sárosfában kapott bitókot és ott a Börzeviczy család egyik ágának megalapítója lett, a Drugeíhek kezére jutott Lubló. Ezek is Ho-- monnára s vidékére kezdtek gravitálni és igy került ismét a király birtokába a vár, melyet aztán a szepesi főispánok, illetve en­nek helyettesei uraltak. Ebben az időben (13S4) Lubló egy alka­lommal fényes társaságnak nyitotta meg ka­puit. Nagy Lajos király özvegye engedett a lengyelek kérelmének és odaadta nékik ki­sebbik leányát, Hedviget, hadd tegyék hát meg királynéjuknak. Es ezzel nagyon okos dolgot cselekedett özvegy Erzsébet királyné, mert egyrészt oly királynét adott a lengye­leknek, akinek emlékét ezek még most is szeretve tisztelik, másrész pedig megmentet­te ezáltal leányát ama mérhetetlen keresz­tek hordozásától, melyeket az 5 saját s má­sik leányának, Mária királynőnek vállára Horváth! János horvát bán s társai raktak. A kis Hedvig még csak tizenhárom évet számlált, de testileg-lelkileg fejlett volt és már megvolt a szerelmi regénye. Szivének szerelme Vilmos osztrák herceghez vonzotta, de hát anyjának parancsával, epv ország óha­jával szemben mit tehetett az ő nyiladozó kis szive. Csak kesergő ti, csak merengett, csak várta s leste szerelmesét. Lengyelhoüba utazlában minden utkanyamlatnál, minden pihenőnél..« Hát hozta Pozsega várából Hedviget fé­nyes kíséret élén farnovszky János lengyel gróf és megállapodott veié 'Lubló várában, hogy aztán pihent erőben érjenek a lengyel határra. Nagy csörömpöléssel ereszkedett le a hatalmas fölvonóhid, nagy majesztássál vo­nult he rajta a kiséret maga. A kis király- leány azonban szerényen húzódott meg a magyar és lengyel urak között; arca sápadt, mosolytalan s fürkészve nézdegélt erre is, arra is. Tarnovszky leemelte őt lováról és Hedvig éppen bemenni készült á kapun, mi­dőn öreg cseléd asszony férkőzött hozzá s mi­alatt megcsókolta ruhája szegélyét, halkan motyogta: —• Krakkóban látni fogod őt... Es eltűnt a tömegben. Néni kérdezte Hed­vig,- hogy kit fog látni. Tudta s megérezte azt az ő szive és e pillanattól kezdve a mo­soly rózsái nyiltak arcán, vigságos szavak fa­kadtak ajkán. Hogy azután. Vilmos helyett a kis királyleány Jagelló Ulászlóval kötött há­zasságot, hogy emiatt szive vérzett és keser­gett, hogy rövid huszonnyolcéves élete után ez a rabigába parancsolt szive vétteg meg­szűnt dobogni: ez már nincs Lubló várával kapcsolatban. * Azonban valamelyes vonatkozásban ismét visszatért oda az ő szelleme, midőn 1412-ben a már azóta másodszor megnősült Ulászló időzött a várban. Találkozója volt ott Zsig- mond magyar királlyal. Zsigmondot pedig minden érdekelte, ami szép, értékes és föl­tűnő. Meglátott Ulászló ujjún egy sziporkázó, drágák öves gyűrűt. Érdekelte, honnan szár­mazik és talán tán meg is szerezheti — oT oson. — Ez a gyűrű — felelte érdeklődésére Ulászló — első feleségem, a feledhetetlen Hedvig jeggyürüje. Azé az áldott léleké, akit az isteni Gondviselés rendelt oldalamra azért, bogv engem, a pogány bálványimádót, az egy igaz Isten megismerésére vezessen és ezzel népemet is hivő kereszténnyé tegye. Csak a halál húzza le ujjúmról e drágia erek­lyémet és akkor is az Egyház kapja meg. Tudja ezt már Olesniezky Zbignew krakkói püspök. Zsígmond hát nem érdeklődött tovább el­halt sógorasszonyának jegygyűrűje iránt, ha­nem más üzlethez fogolt: ott mindjárt a vár réfektóriumában ékes szavak kíséretében há­rom lengyel főurank a sárkány rendét nyúj­totta át. A magas rendjellel járó egyéb és üzleti ügyeket elintézték azután a két király iródiákjai. Kiállították az okmányokat és reájuk írták, hogy „SofutumL Ami azt je­lentette. begy rendben van, de azt is jelent­hette, hogy — fizetve. Mikor pedig Zéigmond neje, Borbála kí- rálya^szony és a lengyel királyné is megér­keztek, akkor Lubló vára legfényesebb nap­jai következtek el. Ünnepély lépett üíme- pély nyomába, a hatalmas kiterjedésű vár­test csak úgy visszhangzott a vigság s az igrí- cek hangszereinek danáitól és a magyar, meg Jeti gyei urak nem egy lándzsát törték a ki­rályi dámák tiszteletadására. Kápráztató fény és dús lakomázás járta Lubló várában ama tiz tavaszi napon át, melyek alatt £sig- mond vendégül látta ott királyukkal élén a lengyel urak ssinejavát: de már e találko­zásnak mditóokaí nem voltak oly fényesek és vigságosak. Ügy állt elő e találkozás szükségessége, hogy azelőtt két évvel a lengyelek Tannen- bergnél alaposan megverték a német lovag­rendet. Ezek Zsigmondihoz, mint a német- római császárhoz" fordultak segélyért, aki el is indult a lengyelek ellen, de a litvániai herceg békeközvetitése sikerült és a béke föltételeit Zsigmond esküvel is megerősítet­te. Azonban ez eskü alól ilyen-olyan rezer­váció val mindig kibújt és tovább folytatta kétszínű fondorlatait. Végre XII. Gergely páoa fülébe is eljutott a dolog és megcsó­válta. fájót: — Ej, ej, ez a Zsigmond. Mikor komolyo­dik már meg? No, majd Írunk neki egy szi­gorú ep iskolai. E pápai dorgaíófiumnak volt eredménye az, hogy Lublőn a mawar és lengyel urak összejöttek, akik előtt Zsigmiönd ismételten esküt tett a béke megtartására, ügy látszik, használt a pápa atyai intelme, mert igy es­küdött: — Nuncergo íidem servabo. Sic me Deus adjuvet el sanda Crux. (Vagyis: Most már tehát igazán megtartom eskümet Isten engem u~" seteljan és a szent kereszt) A lengyelekkel ugyan megbékélt Zsíg­mond, de megint a velencei köztárssággal akaszkodolt össze a dalmát partok miatt Igen ám, de honnan vegyen pénzt erre az újabb nem várt csatározásra? — Hopp! megvan — csavarinifcoti egyet amúgy is ~£acskaringós bajuszán a király —, Lubló vára s vidéke nagyon tetszett Ulász­lónak. Hátha lehetne ezen az alapon pénzt csikarni ki tőle? Ulászló kapva-kapott az alkalmon, hogy a szép Szepességet országába kebelezze és igy rövidesen megtörtént az alku: Lubló várát s környékét tizenkét más várossal együtt Zsig­mond király zálogba adta Ulászló lengyel ki­rálynak 37 ezer prágai széles garasért, vagy­is egymillió és 77 ezer ezüst márkáért. En­nek fia, I. Ulászló magyar király, tett ugyan Ígéretet hitellevelében arra nézve, hogy az elzálogosított részeket minden váltságdíj nél­kül visszadja a magyaroknak, de hát ez csak olyan „ígérd meg — ne add meg" volt a jó­hiszemű magyarok részére. Sőt később ugyanez az Ulászló már határozottén kijelen- tetíe: — Scepusium Pólón is perpetuum cédát, vagyis a Szepesség örök időkre Lengyelor­szágé marad. *) Miután február 8.4 számunkat az elkob­zás miatt olvasóink tulnyomőrésze nem kap­hatta meg, Dienes Adorján írás-sorozatának est a fejezetét ma újból közöljük. Az is maradt, nem ugyan őrökre, de so­káig. Mindazonáltal Lubló a magyarokkal nem vesztette el összeköttetéseit. A hatal­mas Lubomirszky-hercegek szívesen látták a várban a. Bocskay-, Thököly-, Rákőczi-mop- pálmák menekültjeit. Sőt baráti viszonyban is állottak Lubló lengyel vár uraival a ma­gyar urak s egymásnak ajándékokkal kedvei kedtek, amint ezt például Wesselényi Fe­renc nádor tette, aki Lubomirszky Györgynek, két darab tevét küldött. Hogy ez utóbbi mi­vel tromfolta le az egzótikus ajándékot, arról nem szól a krónika. De könnyen viszonozhat­ta, mert hiszen a szepességi őserdőkben vi- gan csörtettek nem ugyan tevék, hanem bö­lények, medvék s mi egyéb olyan állatok, melyeknek értéke fölért a tevékével. A Lubomirszkyek után Poniatovszky Mik­lós kezére került Lubló. De még megmele­gedni sem ért reá ott, mert Lengyelországot három darabra szakították és Lubló Mária. Terézia alatt a többi elzálogosított területek­kel együtt 360 éven idegenben való kalan­dozás után ismét a magyar szent korona ár­nyába tért vissza. A múlt század elején a bécsi udvar ország-világnak hírül adta: — Eladó Lubló s tartozékai! Ki ad töb­bet érte? Mint magánbirtok ismét lengyel kézre ke­rült. Most az idő rombolé.sát föl sem vevő s azzal vígan dacoló vár, Kuzsbaoh fürdővel együtt a Zamoyszky grófok birtoka és az ő szépségüket, bőkezűségüket dicséri (A következő közlemény sw&reén* 8-áM számunkban jelenik meg.) Futtában Szlovenszkón Az „egy cigány—egy király* íaiiijá SajógömSr, február. Hó esők itt is és csúszós az ut A Sajó fa- gyoskodik s dombok oldalában katona síel. Lila hegyek, fehér sapkával, (gondozatlan ut, döcög rajba a Mankensen-hagytá autó. Ennek a falunak az a híressége, hogy hói nagy király, hol nagy cigány látogatta. A nagy király néhai! való Corvin Mátyás volt, királynak, embernek egyképpen nagy & ott adogatta a példát a gömöri unaikna'k, a szellő simogatta szőlőhegyen, egy kis korai Ízelítőt adva a sajőpariti kastélyoknak a mrumíkás- probléma akkori állásáról. Való iga®, hogy beleizzadtak az uraik a nagy király-adtá pél­dába, viszont az is igaz, hogy az akkor meg- kapált, szőlő nedűje .még ma is ízletes. A szobra a nagy királynak ott áll a temp­lom töviben, Fadrusz alkotta bronzba, szép szobor, megiIletodJöríen állunk előtte, 'vállán köntös ragyog fehér hótáikarőból, fején a ko­szom zöldéi, mert a bronz patinája megfös- tötte már a király babérját A másik király, ideihez köze van Sajogö- mernek, a magyarok majdnem leendőit kirá­lya, Rákóczi fejedelem- Nem kisebb ember került innen a fejedelem udvaréiba, mint ép­pen a fejedelem egyik fő-fómrulaltatája, a ké­sőbbi Czinfea Panna nagyapja, cigányprímás. Mert nem Cainka Panna volt a fejedelem mu­zsikusa, hanem annak nagyapja, aki a bujdo­só fejedelmet Rodostóba is elkísérte. Ott is halt meg a fejedelem nőtamestere a szám­űzetésben. Két fia visszajött azonban hazai földre s az egyiknek lánya lett ama neveze­tes Cainka Panna. Czinka Panna édesapja és nagybácsija hozták haza a bujdoáasból a feje­delem kedves nótáit. Etekből szerezte Czinka Panna ma m fennmaradt táncnótáít: A há­romszáz özvegyasszony táncát, a Halottak táncát és ősapáink táncát. Az úgynevezett . haliga tő-nótának" is ő volt megterem tője egy Barna nevű edgánnyai együtt. így pareutáija el a sajógömöri evangélikus lélkészi hivatal naplója a híres Ozfinka Pan­nát: „Die fchr. 5. 1772. Sepalta est íamosa Kin­gára Czinka Panna dicta, ob artem canendi fidibus celebris érán core." Azaz; ,4772 fabr. 5. El temetfetett Czinka Pan­na nevű cigányiasszo-ny. Híres volt kórusávél húros hangszeren való művészetéről." Százhatvan évé ennek éppen. A sajőgömö- riek országos ünnepélyt rendeznék Imiéi­kor a nevezetes Czinka Panna emlékének megörökítésére. ★ Hált merre is lakhatott az a Osinka Panna? Csúszós utakon megyünk a falu .széle felé. Fehéren terül el a hó, emberek járnak rözse- ért a kegybe. A falu és a cigánynegyed kö­zött domb áll? egyik felét lemosta a víz. Ez a domb volt a pégi Sajógömör temolketesl he­lye. Rögtön kiviláglik ez alkkoir, ha aiz ember alámegy a hegynek s pontosabban megnézi, ugyan mi nyúlik ki oldalt a sárga agyagból ? Csorilok nyúlnak ki, elkophad't, igazi porladó osontok. Éppen most vaknak útban ama bib­K oh ö gj é s, Rí u r u t, «*amárh6!*8géí Á Kapható öyógysxertárskbán és drogériákban haj mondás beteljesülő?© feM, amit. ...porból vétettél, porrá leszel" jelszó alatt kitünően ismerankT Ez a régi temető. Ahogy a Via mossa, per­geti a talaj sárga agyagját, úgy állnak ki a csontok a hegyből. Rétegesen, egymás alatt, fölött egy-egy boadasorozat, egy lábszárosont, egy fej. Megvan mindegyik jó párszáz éves. Erről a helyről mondta Petőfi utaleveleiben, hogy Sajógöipjörön kétszer fognák meghalni a halottak s .kétszer támadnak föl. Mert a íölfemadásl zür-zaivairban mindegy ik el tévesz­ti majd a lépést., kitöri a menedék hegyen a nyakát, újra meghal s csak azután támad föl véglegesen. Ámbár — est azonban már nem Petőfi mondja — nem igen lesz alkalom itt föltámadná az öreg csoaitöikaalc, úgy ezátihardja őkét a szél. Bojt idején aztán a sajógömöri hívek a lelkész buzdítására összeszedik a hegyből kiálló csontoikat s-ujra eltemetik bé- kességgei. A hegy mögött azonban élét van. Rongyos kis élet, de mégis. Itt laknak a hires sajó- giámörl cigányéi?, akik között a prímás is úgy fest szőke bajuszává!, mint egy magyar kis­gazda. Alszik a primás, ahogy bekukfeanunk a szobájába, versenyt horkol a rádiójával, mórt az is van neki, hogy tudná különben az. uj slágereket? Alszik, mért .sokáig talál­tak elmülatgiateá a ■ sajógömöM népek a teg­napi S2AÍKE-bálon. Hja., persze, a S-zMKE-bál. Sajőgömöt'öin nagy kulturélóí van. Polgári iskolája megadja, a lehetőséget arra., hogy a nép továbbfejlessze magát s igyekszik is lé­pést tartani a ikuflturával. Szedtem! vezetői, élén Egyed Aladár evangélikus lelkésszel, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Sajogd- írjför kulturétete versenyezzen a városokéival. Mokt folyt le éppen Egyed Aladár és Kisfa­ludy Laijós réndózésébán a Szloverrsnkói Ma­gyar Kultur Egjdet sajógiömöri debüje egy nagyszerű Kisfaludy Károly emléktimiep al- kabná'X’al s igaz öröm volt nézni azt a sok kedves szereplőt, akik mind rátermetten mo­zogták a polgári iskola tornacsaniokában fölálJított sziinpadon. Nem -sajnálták a sajo- gömöriék a fárad súgót s ® költséget, hogy szép kiáUitáéban, jó előadásban mutassák be az ünnepély kis darabjait, jeleneteit. Éz a falu nagyon előre jutott .már a kultúrában, szívesen és rátermetten szerepéi is. Milyen furcsa, hogy más falvakban viszont a legéle­sebb ellenkezést váltja Jd, ha valaki szere­pelni akar. (Nemrégen egv faluban majdnem öngyilkosságba kergették két leányt a falusi varroda nyelybajnoknöi. Csupa irigységből mindenkire rápiri'tottak,, akik csak vállalni merték a ttsatetetes által rájuk szabott szere­pet, Szomorúan a<do>ni ezt közzé, miint adalé­kot a magyar falu telkéhez.) De Sajógöinörön nem igy van, vendégsze­rető, okos f#u «iZ. Néüiösak Petőfi emléke- ’zött meg róla, .hanem Mikszáth is, egyik kit novellájában. A sajógömöri Szomtáighkuria kapujáról irta a nagy palóc, hogy az sósé volt még becsukva. Megnéztük az óritóágntra könyöklő kúria Jvítouját. Váló, ámít Mikszáth irt. Gömörben igy vaunak. Egyre kevesébloin, persze. Vár, nos aa nincs máir a áajóigömöiá várhe­gyen. Őai vár volt pédig- Mindig is kőd'vélték a niágyatrok. Ánpádék .idejében meg éppen pogány ipáigyi^ir oltár Püötölgött a hegyen. Pógáily hideg van- Megállunk az uccán és eldiiskürálunk a biiró urnái. Kicsit előfogta 'bíró uraniial i* á nálhaláiz, énnéJifoigi\ a álét. ha­Kérje a csizi iőá-bróíE ivó* is (Srdőkorák használati utasítását. c®izmtús, za, ajánlunk neki mindeníéle medácánát a rossz versd^: ellem * Ám itt van E^yed Aladár, Sajőgömlör staép temploonáinaik papja, népének nemcsak léHká- orvosa, hanem testi betegedének gyógyítga- tója is. Az előszioibájnk falán függő kis ládá- kából előkerül a giargallzáló szer, a vatta s igy próbálunk v-édekezná az ellenséges ba- oi'líuShjadaik elleo, sajnos, olykor re.mény.tete- nüL Mant magyar kulturrefereno is, elől jár jó példával, van evangélilcus leányegyeeüXetük, énekkaruk, olvasőkörük, községi és ífjuságí könyvtáruk. Jól esik ezt leírni, a ©ok salo- veuszkói probtemarengetegben. A SzMKE-- nek van zenei és spontalosztálya itten, még a cimbalmot és a bőgőt és maguk , canállák á. tagok. A knlturegytot -külön előadásokat tarr asszonyoknak, láaiyókuak, legényeknek, íe^-j nőtt férfiaknak. Mindenkinek azt, ami érdekiá. Ismeretterjesztő előadások, gazdasági, egész- ségvédelíná, irodalmi felolvasások hérközuap sűrűén. Vasárnaponkmt kulturális est, (Valami, aonit Itt megjegyeznünk keiiL Akik beavatottak a srzíoven^kól magyar falu éle­tében, tudni is fogják, miire értem. ? Sajógömör egyike azoknak a ritka közsé­geknek, ahol pap és tamitö jő barátságban, egyetértve, közös terv szerint dolgozik.) Egyed Aladár nagyon agilis ember. Sok $tző esett ügyéről az utóbbi időben. A kassai fel- sőb íróság hat hónapra ítélte el egy beszéde miatt, amit a tornaijai hősök emlék-szobra felavatáisá© mondott. A brümni legfelső bíró­ság ezt viszont három hónapra szállította te véglegesen. Tekintve íizonban a-st, hogy per­újítással élt, reméljük, hogy büntetése letöl­tésére soir nem fog kerülni. A vád korouata- unja ellen ugyanis hivatalból éppen az Egyed Aladár ügyéből kifolyólag büntetőeljárás in­dult s a bíróság mindaddig nem határoz, a pörujrafeivótel ügyében, amig ez, asz utóbbi ügy. be nem fejeződik. A tanú, Leső József ugyanis a kassai táblához beadványt, nymjtott be, amelyben a kerületi bíróságon tett vallo­mását Egyed Aladár javára megmásítja és helyesbíti (S ha már itt tartunk, kérdezzük meg fe­le, miért neon vállalta a somórjai evangélikus szabadegyház papi állását? — Kaptam egves vezető állásiban tevő ,ao- mórjai egyház tagból levelet, melyben érdek­lődnek, megválasztatásam esetén elvállal­nám-e az állást, de nemmel kellett felelnem Sajögömöri egyházam uj iskolája építésénél nagyobb kölcsönt vett föl s nehéz anyagi hely­zetében nem hagyhatom magára. A tornaljaa amssaióbán uj templom építését kezdtem meg, szeretném be is fejezni. De legfőbb indok az volt elhatáirozásomnól, hogji- mint. a somorjai szabadegyház lelkésze, a SzJovenszkói Ma­gyar Evangélikus Szövetség alapszabályai értelmében teljesen kikaipcsolödnék abból a védolmi frontból, mely intra niuros védd a szlovenszikói evangélikus érdekeket s így har­mincezer magyar evangélikus helyett csak négyszázra zsugorodna össze védelmi mun­kám. Nálunk pedig minden magyar evangé­likus munkájára nagy szükség van, - mon­dotta nekünk Egyed Aladár.) * Iskoláiból jönnek ki a gyerekek. Fázósan szaladnak haza, vékonyan csillog a napfény.. Egy kis leányka pöszög csendesen. Biztosan megva.llátták a tudomány felől, de ebben a juigy hidegben megfagy az észnek tudománya is.. * Szombath)- Viktor.

Next

/
Thumbnails
Contents