Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-21 / 43. (2560.) szám

1*31 február ti, womfeat. 11 Köz^AZPAjSfier1, SziSsssy szenátor és társig! interpellációja a miniszterelnökhöz és pénzügyminiszterhez a kormánynak a gazdasági válságban folytatott bankpolitikája tárgyában Prága, február 17. Szila&sy Béla dr. magyar nemzeti párti szenátor a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez az alábbi szövegű inter­pellációt intézte. A kormány tagjai a gazdaságii válság kér­désével foglalkozva több Ízben megállapítot­ták, hogy annak fokozódása, jórészben a biza­lom megrendülésére vezethető vissza. Annái érthetetlenebb, hogy a kormány, illetve a pénzügyminiszter ur éppen ezekben a válsá­gos időkiben sokkal merészebben nyuil bele a magángazdaságba és kezdeményez olyan ak­ciókat, amelyek a gazdasági válsággal küzdő lakosság körében úgy a kormány, mint a pénzügyminiszternek nemcsak politikája, ha­nem részben már a személye iránti bizalom megreüdítősére alkalmasak. Kétszeresen érinti a pénzügyminiszternek egyes érdekeltségeket kedvezményekben ré­szesítő eljárása és a készüld uj banktörvény­ről rövid idővel ezelőtt tett kijelentése az itt élő kisebbségeket, amelyek az 1934-ben élet­beléptetett banktörvények hatásának követ­keztében gazdasági fejlődésük legfontosabb pilléreit veszítették el. A pénzügyminiszter urnák az Attglo-Cesko- slovenská, a Prágai Hitel s a cseh Kereskedel-1 mi bank fúziója körüli tevékenysége és az ennek keresztülvitelére a konszolidációs alap­ból a törvényhozás megkerülésével rendelke­zésre bocsátott 300 millió korona még kor­mány-támogató körökben is súlyos aggodalma­kat váltott ki. Közismert a pénzügyminiszter urnák a Szlo­vák Általános Hitelbanknak a Légióbankkal való fúziójában játszott szerepe. Az állami j költségvetésben a légionáriusok kártalanításá­ra felvett 150 millió korona, egyirészt az ősz- szeg nagysága, másrészt a légionáriusokkal | létesített megegyezés időpontja következté- f ben is, bankkörökben és a gazdasági kérdé­seket figyelemmel kísérő nagyiparos és ke­reskedői körökben, fokozza a pénzügyi kor­mányzat elfogulatlanságával szemben, a pénz­ügyminiszter ur előbb említett eljárásával te­remtett bizalmatlanságot Most ismét hírek hallatszanak, hogy a pénz­ügyminiszter ur a fuzionált Angüo-CeekosJo- venská-Prágai Hitelbanknak ismét a törvény- hozás megkerülésével újabb 200 millió koro- mát szándékozik rendelkezésére bocsátani s hogy szándékának megvalósításától pillanat­nyilag csupán a Zsivnobank vezórgiazgatójá- nak a tiltakozására volt kénytelen eláiíani. A pénzügyminiszter ur politikája, mely leg­utóbbi kijelentése szerint a pénzintézetek szá­mának csökkentését kívánja keresztülvinni, súlyos aggodalmat kelt kisebbségi körökben, mert a pénzügyminiszternek egyes érdekelt­ségeket nyíltan favorizáló eljárása, meggyő­ződésünk szerint az általa támogatott pénzin­tézetek érdekébeu a még önállóságukat meg­mentett néhány kisebbségi pénzintézet pusztu­lását fogja eredményezni Amidőn mi mindé® ilyen szándék ellen már eleve tiltakozunk, követeljük, hogy a kormány ezekben a kérdésekben már most előre, ha- térozottt felvilágosításokat adjon. A felelős­ség a köztársaság lakosságának mai súlyos I Vérszegény gyermekek igyák a t, Cslzi-vizet, Csizffirdő gazdasági helyzetében a kormányt terheli, mert a pénzügyminiszter ur eljárás a'bankok­nak a saját maguk léte iránti bizalmát is meg­rendíti és fokozza a nagyközönségnek a gaz­dasági élet stabilitása iránti bizalmatlansá­gát. Ilyen körülmények között természetes, hogy a kormánynak a gazdasági válság orvoslására irányuló törekvéseit a kormány pénzügyi po litikája igen hátrányosan befolyásolja. Termé­szetéé az is, hogy a pénzügyminiszter ur áltaí gyakorolt protekcionizmus az ő szemé'yét is olyan bizalrnat’ansággal kezdi körülvenni, amelynek következményei szükségképpen mu­tatkozni fognak. Bankkörökben már most be­szélik, hogy Engüs dr. pénzügyminiszter a kormányból való kilépése esetére biztosította magának az Anglo-Oeskoslovenská bank szé­pen jövedelmező elnöki tisztségét. De azt is állítják, hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztálya ismerve a miniszter ur terveit, egyes szlovenezkói pénzintézeteknek máékor sza­bályszerűen elintézett kérvényeit következete­sen szabotálja. Az ilyen hírek elterjedése természetesen súlyosan fokozza a gazdasági válság terhei alatt roskadozó adófizető közönség elkeseredé­sét. Olyan hírek is elterjedtek a bankok köré­ben, hogy a pénzügyminiszter ur támogatásá­val a Legiobank Szlovenszkón újabb, eddig még önálló pénzitézeteket óhajt érdekkörébe vonni. Ez a történelmi országoknál amúgy is sokkal hátrányosabb helyzetben lévő Szloven­szkón nyugtalanságot idéz elő, mert a pén­zügyminiszter eljárása Szlovenszkó egész hi­teléletét úgyszólván privilégiumként ezeknek a pénzintézeteknek akarja kiszolgáltatni. Kérdezzük tehát a miniszterelnök s pénz­ügyminiszter urakat: hajlandók-e a pénzügyminiszter urnák sú­lyos aggodalmakat keltő és a kisebbségek gazdasági életének szempontjából katasztró­fáiig politikája tekintetében megnyugtató és kötelező kijelentéseket tenni? Továbbá a kormány bankpolitikája terén a törvényhozás ellenőrzési jogát az által bizositani, hogy a pénzügyminiszter ur kötelezőleg vállalja, hogy az Anglo-Cs eskoslöve nská bank esetéihez ha­sonló eljárástól tartózkodni fog? Hajlandódé kormány az 1927-ben életbelép- tetett banktörvények által létesített bankalap felosztása és kezelésének ellenőrzése érdeké­ben az eddigi rendszerrel szakítva, a különbö­ző ellenőrző szervekben a kisebbségek részé­re az ©i len őrzést biztosítani és ezen alapok felhasználásáról a parlamentnek elszámolást adni? Prága, Í931. február 12. * A fentebb sző szerint közölt Interpellációt Sziilaesy dr. szenátor február 16.-án nyújtotta be a szenátus elnökségéhez. Magyarországon négynapos munkahetekre akar­nak áttérni a malmok? Budapestről jcfenííálk: A csekély őrlési lehetőségeik és a kedvezőtlen üz­leti Máltásokra tókámtettel Mr szerint több malom vezetőségében fölmerült az üzem sálffifetelltebéséiieík gondolata. A munkanélküliség növelésének meg­előzés© érdekében azonban ezt mégás el aücarga kerülni a ira'lomérdekellíság és a költségek csök­kentésé* inkább négynapos roimfcahetekne való berendezéssel próbálja majd eltérni Énről folynak most a tanácskozások. Augusztusban gazdasági ée ipari kiállítást ren­deznek Prirlgyén. Nyitaaá tudósítóink jelenti: Au­gusztus hónapban Privigyém nagyszabású ipari és gazdasági kiállítást rendeznek, melyre megindul­tak már az előkészítő munkálatok. A kiállításon a volt megye nagyobb vállalatai és gazdaságai vesz­nek részt, előrelátható azonban, hogy az ország többi nagy városából is nagyszámú oég fogja beje­lenteni részvételét A szénfogyasztás tíz százalékkal csökkent. Az ál­lami szénügyi tanácsnak a műit napokban tartott ülésén Fischer osztályfőnöli: érdekes előadásában pontosan kimutatta a scémfogyasBlás zökkenését. Az 1929. évi 2097 kg. fejadaggal szemben 1939-ban csali: 17.85 kg. szén jutott átlag egy emberre, vagyis a fogyasztás táz százalékkal csökkent. A saénfogyosz- fcás csökkenésének oka egyrészt az általános gazda­sági válság, másrészt az enyhe tél Az áltatni szén- ügyi tanács különben határozató javaslatával arra hívta fel a közinunikaügyi mmisztériumot., hogy ez a küszöbön álló csehszlovák-német szénkereskedel- ml tárgyalásokon hathatósan képviselje a csehszlo­vákiai Kzénipar érdekeit; emellett kell, hogy a fő­elv az maradjon, hogy Csehszlovákia csak annyi szenet vesz át Németországtól, amennyit oda kiszál­líthat a saját készletedből. Anglia áttér a vámvédelemre? Az angol kormány egyes államokhoz jegyzékeit Intézett- amelyben kérte az angol áruikra kivetett vámok 20—25 száza­lékos csökkentését. Ezt a hírt eleinte fenntart ássál fogadták, de most külföldi távirataik megerősítik a Mr helyességét. Eszerint az angol kormány Olasz­országhoz, Fnaneiaonszágihoz, Németországhoz, Dá­niához, Svédországhoz, Norvégiához és Lengyelor­szágihoz intézett fenti tartalmú jegyzéket. Angliá­ban a gazdasági viszonyok alakulása a vezető ténye­zőknek egyre nagyobb gondot okoz és már régeb­ben kezdeményeztek a vámfalak leépítését nemzet­közi megegyezés utján s ez a kezdeményezés veze­tett. minit ismeretes, a vámbéke konferenciáihoz. A vámbéke 'kooiferemcia sem hozta meg a várt ered­ményt, hanem egyenesen kudarccal végződött. Azóta a vámvédelem még fokozódót Európaeaerte 6 ugyanakkor az angol kivitől is egyre nagyobb nehézségekkel küzd. Angliában a kontinens álla­mok vámvédelme egyre erősebbé '.eszi azt a kíván­ságot, hogy a szabadkereskedelmi elvet, adják fel és AngMa is térjen át a vámvédelemre. Tulajdon­képpen az angol jegyzék nem más, mint a meg­kezdett akciónak folytatása és tekintettel az angol kérés teljesítése elé háruló nehézségekre, valószí­nű, hogy ez az akció sem fogja célját elérni. Ilyen körülmények között nem tartják lehetetlennek, hogy a jegyzék elküldése amelynek, mint mondot­tuk, előreláthatóan nem tesz konkrét eredménye, igy előfutár ja a ezabadkereskedeiLmii rendszerről a vámvédelmi rendszerre váló áttérésnek. [ Ai ut»Isó bét évben a* osztrák földbirtok eladó- [ sedása huszonöt százalékkal növekedett. A vám­védelem ellenére az oez'rák mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége nem javul, eőt romlik. Ezt bizo­nyltja, hogy a földbirtok eladósodása miiedig na­gyobb, meri a gazdák kénytelenek a veszteséges üzemvitelt uj kölcsönök felvételével kiegyenlíteni. Az osztrák földbirtok eladósodására jellemző a következő néhány szám: Az ország kulturterüle- 'témek minden hektárját 1927-ben csak 91.43 sohiil- ling terhelte. Ez az összeg a következő évben már 120.60 eehillingre szaporodott. Ennek megfelelően oz osztrák jelzálogintézetek zálogiIevóláMomáinya az 1927. évi 16.2 millióiról 180.6 millió ecMillingire növekedett. Az eladósodás emelkedése fiz utolsó bőt évről —, 1929 és 1930 — még kimutatva nincs, de becslések szerint a földbirtok megterhelése kb. 15—25 százalékkal emelkedett óvenikint. A kereskedelmi társaságok önsegélyen alapuló nagybani bevásárló központja március 23 ám Prá­gában fogyd megtartani alakuló ülését. A legutóbbi napokig 12 ezer kereskedő jelentkezstt-, hogy a köz­pontnál fogja beszerezni szükségletéit s a jegyzett alaptőke meghatadja a hatmillió K-t. Az atapitók a nia'gysaállitólvkail jelentősebb alaptőke jegyzésé­ről tárgyalnak, mert az üzemeit 10 millió alaptőké­vel akarják megkezdeni. A cipészek csak kollektív segélyeket kaphatnak. Az ipar- és kereölcedelmügyi minisztérium a cipész- iparosok szanálási bisottságának egy beadványára most azzal válaszolt, hogy a miinieztárdium az egyes magános cipésziperösokinak kamatmentes kölcsön iránt benyújtott kérelmeit figyelembe nem veheti ás csakis szövetkezeteknek, vagy alkalmi egyesülé­seknek adhat segélyt akár oly gépek beszerzésére, amelyekkel a termelést tökéletesebbé tehetik, akár pedig a® ilyen kollektóv érdekeltségeknek biéllitá- sokon, minta vásárokon való részvételének támoga­tására. A minisztérium a rendelkezésére álló két­millióból egyuniilió K-t fordirt az éppen ismertetett célokra, roig a másik millióval kifizeti a eipéeaipa- resoknak azt a különböze tét, amely a katonai láb­belinek gyári ás ei.pészmesteri ára közölt mutatko­zik. A vagy ondó zsnta hét és félmilliárd. A cselhszfovák Nemzeti Bank kimutatása szerint 1930 végéig va- gyond'ézsmia dm én 7 milliárd 506 millió 74.375 ko­rona folyt be és pedig 6638 millió e postai csekk- hivatalhoz, 74.5 millió koronát az adóhivatalok P'éűzlebélyegzésénél visszatartottak, értékpapirök- fcail 26 mdilMó K-t fizettek ki s az állami földhivatal által vagyondézsmábain lefogtalit földek értéke 95 nuili'fió K-t tesz ki. A vagyondézsma adintteisztrádó- ja 862 millió koronát emésztett fel, visszatéritebtek 797 millió koronát, vagyis a vagyondézsnaa támla hozama eddig 6346 mdliMő korona. A világ termésbecslése. A római NemzeSköai Fö$d- müvelés'ügyó Intézet kiegészítő jelentést adott ki az 1930., i'Bletőiog 1930—31. évi termésre ée pedig m egész földgömibre, Orosaohezág és Rima kivéte­lével, ahonnan a pontos becsléseik még Mányaajaak. A búzatermőét 1.007 müláó métermázeára becsülik m előző évi 962 miilüó métennázsával szernbeti. A becslés sseriut másból 253 (aa előző évben 255), árpából 315 (326) és zabból BBS (509) millKó móter- •mázBa termetit. Az utolsó becsléssel szemben as erős növekedés főleg aa argentínai és ausBbráíMaá ter- mésszámok áMcu állott be. Ai amerikai és orosz áruforgalom mérlege. A washingtoni kereskedelmi miiniisztérium most tette közzé m orosz-amerikai árucsere 1930. évi érték­adatait. A statisztikai kimutatás szerint az orosz- országi üzletből az Egyesült Államoknak évről-évre nagyobb hasznuk van. Amíg Amerika 1929-ben csak 81.5 millió dollár értékű árudkíket exportált Oroszországba, addig az árukivitel érteke 1930-ban 113 millió dollár volt Az Amerikába irányuló orosz import ezzel szemben válfozaillamui 22 mailMó dollár maradt. A dr. Natter és Tsa Bankház (Prága II. Václavské nám. 60., Püönix-palota) a P. M. H. olvasóinak mindennemű tőzsdei üzletre vo­natkozó íölvilágositást díjtalanul ad meg. A bankház szlovenszkói üzletfeleivel és a P. M. H. olvasóival magyarul levelez. A nagykereskedelmi árak indexe ismét csökkent. A statisztikai Mvatal most adta ki a február 1-i állapot szerinti nagykereskedelmi árindex kimuta­tást. Eszerint az indexszám a decemberi 110-ről 108.9-re, vagyis 1 százalékkal csökkent. Emellett az élelmiszerek és élvezeti cikkeik indexe jelenték! e- lenül emelkedett 104.2-rő1 104.3-ra, a takairmány- nemüék indexe 77.4-röí 77.2-re esett s így e két csoport indexe 108.7-rő! 102.8-ra emelkedett. A nyersanyagok és termékek indexe 21 százalékkal alacsonyabb s 118-ról 115-.5-re esett vissza. A ke- nyérmagvak s az őrteményelk a kukorica kivételé­vel, amely 7.2 százalékkal csökkent, általános em-el- i ke diéta mutatnak. így a zab 17.5, az árpadara 13.1, az árpa 5.9, a rozs 5.7, a búza 3.6, a belföldi búza­liszt 2.9. a külföldi búzaliszt 1.8 s a rozsliszt 3.9 szá­zalékkal emelkedett. A marhahús ára 2.7 százalék­kal csökkent, ezzel szemben az ürübus 7.7, a füs­tölt sonka 2.6, a borjúhús 1.3, a sertéshús 0.4 szá­zalékkal csökkeni A belföldi zeiir megdrágult, a külföldi 1.1 százalékkal olcsóbbodott. A vaj ára 141, a tojás 14, a kakaó 1.1 százalékkal olcsóbb. Ugyancsak a tea és bor ára is esett. Figyelemre méltó a nyerseukor árának 5.4 százalékos emelke­dése. A nyer-kávé 1.1, a kenuié 12,5. a maláta 14 százalékka i dángutt. A széna 3.6 százai ókkal esett, a szalma 4.2 százalékkal drágult. — A fémek ex­portjában újabb általános áresés mutatkozott. Az ón 20, az ólom 10, a vörösréz 6.3 a cirm 3.6, a féláru ős áru 0.9 százalékkal olcsóbbodott. — A textil- csoportban a gyapot 4.1, a selyem 6.9 százalékkal megdrágult, a pamut 0.5, a szlovenszkói és külföldi gyapjú 10, a juta és kender 4 százalékkal csőikként. A nyersbőr ára 4.9. a cserzett bőré 2.3, a leno’aijé 4.2, a kaoliné 2.5, a tégláé 3.7 százalékkal esett, A fűrészelt keincuyfa 1.5, a puhafa 6.1 százalékkal " ősökként. Dr. Natter és Társai Bankház ( Prága il. j I Václavské náméstf 60.1 PhSnix palota. Telefon: 313-57 és 313-58 É Készséggel szolgál díjmentesen és az | érdeklődőkre nézve minden kötelezett- lg ségnélküli felvilágosítással és infonná- 1 cióval mindennemű tőzsdei ügyletre I vonatkozóan A dr. Natter és Társa Bankház kiváló | összeköttetései révén mindenkor ideje- |g korán tájékoztatja üzletfeleit a prágai, B . budapesti, bécsi és berlini tőzsde vár- I ható árfolyamalakulatairól. —■ Magyar levelezés — A TOSntügyi minisztérium takarékoskodik. A vaeutügyi mfoietaériuim a g&zdaeági miniszterek konferenciáiának hataroenta eaeriut a legalaposabb takarékossági imteakedéseket vezette be. Az év elejéid! csők az anyag bevásárlásánál 50 máittdó K-t takarított, meg a vasutigiaizigiitós. továbbá a külön­féle személyzeti pótlékokra 20 milliót eikerütt meg- öpórolni. A miuiisztertanáoB egyik legutóbbi ülésén ■megelégedéssel vette tudomásui ént a jelenlőe meg­takarítást. A szlovenszkói gyárak állítólag segélyt kapnak? A kormány németnyelvű félhivatalos kőnyomotok jeleníti: A köanranikaügyi minlszrtériuimihoz számos szlovenszkói nagyiparosnak segély iránti késrelime érkezett be, amely szubvencióval az Illető gyárosok beruházási célokat akarnak szolgálni, hogy ezáltal a szlovenezkói ipar olyan helyzetibe jusson., hogy a történelmi országok ipáira mellett a helyét meg­állja. Néhány kérelmet a minisztérium már kedve­zően elintézett s a többi kénvény is a lehetőség­hez képest eleget fog tenni. — így szól a félhiva­talos jelentés; minden esetre kár, hogy legalább egy segélybe® részesített vállalta nevét nem eml&tfi, úgy ívesebbe® arimámk bitek a szép szavaknak. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, február 20. A tőzsde ma elejétől vé­gig szilárd volt. Az ipari részvények piacán ja­vítót Nordbabn 45, Borg és H(Itten 35, Cseh—* Morva 30, Skoda 19, Prágai Vas 18, Solo 12, Cseh Cukor 10, Poldá 6, Alpi ne 4 koronával, Kolini Szesz, Budweísi Sör 45 koronával gyön­gült. A beruházási piacon a 3.5%-os negyedik 35, a 4%-oa pót járadék és a 6%-os negyedik 15, a két beruházási, liszt-kői csőn, népszövet­ségi és a 4.5%-os ötödik 5 fillérrel javult. Prága, február 20. Valuták. Holland 1350.50, ju­goszláv 58.95, német 800, belga 468.25, magyar 586.75, román 19.84, svájci 650.50, dán 899, angol 163.37%, spanyol 348.50, olasz 177.40, amerikai 33.50, norvég 900, francia 132.05, bolgár 23.40, svéd 899.50, lengyel 376.12%, osztrák472.75. Szilárd a budapesti értéktőzsde. Kedvező külföldi jelentésekre a nyitás szilárd volt, de az üzlet ezúttal is szűk határok között mozgott, Nagyobb változások nem történtek,bár a szi­lárd irányzat végig tartott.-f- üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Nyitáskor fedezetre javulások álltak be, később azonban nagy volt a stagnáció. Néhány magyar érték javult. Az alaphangulat végig barátságos volt.-f- Nem egységes a berlini értéktőzsde. Elein­te gyönge volt az irányzat és a forgalomba ke­rült értékek egy keveset letöredeztek. Egy óra után azonban szilárdulás állott be és a legtöbb forgalomba jutott érték 1—2 százalékkal ja­vult, ÁRUTŐZSDE '+ A zsolna! fatőzsdén még mindég nem élónfeQit meg az üzlet. Asztalos áruba® csekély forgalom uralkodott, ügy látezáik azombe®, hogy atz árlemor­zsolódások megszűnteit, ami earaak a jele, hogy a fogyasztók a 'közeljövőben megkezdjük tavaszi bevásárlásaikat. Ajánlottak tölgyfaasztaíosáruft 26—100 mm. szélességben különböző hosszúságban -f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságosabb volt. A következő ár­folyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 14.50 —14.65, egyéb 14.35—14.50, rozs 10.80—10.90, tengeri, tiszántúli 14—14.30, egyéb 12.95—13.05 pengő.-j- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán, amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja, ^ az irányzat barátságos, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: Magvar búza már­ciusra 14.96. májusra 15.23, 15.18 pengő.-f A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 278—280, rozs 155— 157, árpa. 190—204, zab 138—145, buzaliszl 32—38.50, rozsliszt 23.40—26.30, buzakonpa ll —11.25, rozskorpa 9.60—10.10, kis ehető borsó 22—24, repcepogácsa 9—9.75, lenpogácsa 11— 13, szára.zszelet 6.60—6.80.

Next

/
Thumbnails
Contents