Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-03 / 27. (2544.) szám
1931 február 3, kedd. Törköly képviselő törvényjavaslata a községi önkormányzat védelmére Megszüntetendő a feloszlatott képviselőtestület helyeit »fiköd$ kotRi^eyhiztes hatáskörének korlátlansága — A képviselet csak taxatíve felsorolt esetekben oszlatható fel - A feloszlatást kimondó határozat ellen Jogorvoslatnak kell helyt adni - A községi önkormányzat sorsa az országos választmány kezébe helyezendő 5. §. 1. Azon községekbe®, ahol a Jótekszám a háromezret el nem éri, a képviselőtestület fetesz- Vítása eseté® a községi ügyek ideiglenes vezetése, fen van « községbe® pénzügyi bizottság, úgy ennek választott tagjai közül kinevezendő három tagból álló, ha pedig nincs pénzügyi bizottság, úgy egy olyan háromtagú ideiglenes bizottságra bizandó, amelynek tagjai a községben levő s a legutolsó községi választáson legtöbb szavazatot nyert három, párt olyan tagjai közül nevezendők ki, akik a községben ingatlan vagyonnal bírnak és adót fizetnek, nagykornak, gondnokság és csőd alatt nem állanak » a legutolsó három év alatt vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélve nem voltak. Ha valamely községben csak két párt szerepelt az utolsó községi választáson, úgy a több érvényes szavazató! nyert pártból két tag nevezendő M e bizottságba. Ha pedig csak egy párt volt a községben a legutolsó községi választáson, akkor mind a bárom tag ezen egyetlen párt tagjai közül nevezendő ki. 2. Az id-efgtenes bizottságot ugyanaz a jogkör és hatáskör illeti meg, mint ez előző paragrafusban történt meghatározás szerint a kormánybiztost, Ezen paragrafus intézkedései analóg érvényesek. Az ideiglenes bizottság a maga kebeléből abszolút többséggé! és titkos szavazással elnököt választ A szavazást az állami jegyző vezeti te. aki az aktusról jegyzőkönyvet vesz fel. Egyenlő számú szavazat esetén, illetve ha az ideiglenes bizottságból két tag a szavazást^ elzárkózik, úgy Gonvhuzás dönt. A megválasztott elnök vezeti az ideiglenes közigazgatást úgy, mintha ideiglenes községi elöljáró" volna, de mellette az ideiglenes bizottság két tagja mint községi tanács működik és a községi tanács jogait illetve kötelességeit gyakorolja, illetve teljesiti. Ha a kinevezést az ideiglenes bizottságba a szóba- jöhető pártok tagjai közül egy községi lakóé se vállalja el, úgy az országos hivatal eaabad tetszés© szerint nevezhet ki bárkit ideiglenes eJől- iárónak. 3. Az ideiglenes elöljáró illetve a% ideiglenes bizottság elnöke mlndaacm esetekben, amikor a 4- § a pénzügyi bizottság hozzájárulását köti ká, csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha a községi tendeakénfe szerepelő ideiglenes bizottságnak mindkét tagja ahhoz kifejezetten hozzájá- ruí. A 4- g 8. bekezd épében em'ifett ebetekbe®, aihol van pénzügyi bizottság, ott az magái as ideiglenes bizottságba kinevezett három tag helyére behívott póttagokkal kiegészíti és a 4. § 8. bekezdésének analógiája szerint dönt. Ahol nincs pénzügyi bizottság, ott a 4. §8. bekezdésének analógiájára az ideiglenes bizottság álfái megállapítandó két harmad többség beleegyezése esetén három nap alatt az országos hivatal távirati hozzájárulása a sürgősség megállapításához kikérendő 6 ha ez megvan, úgy az ideiglenes bizottság érdemben egyhangúlag határozhat. A beleegyezés megtagadását vagy két harmad többséggel való megadását konstituáló jegyzőkönyvet az ideiglenes bizottság mindig tartozik felvenni. Egyébként a jogorvoslatra vonatkozólag a 4. %. bekezdésének rendelkezései hasonszőrűén alkalmazandók. Az ideiglenes bizottság, illetve az ideiglenes elöljáró megbízásának megszűnésére vonatkozólag a kormánybiztosi megbízás megszűnésére vonatkozó jogszabály megfeteóőe® alt almozandó. 6. §. Úgy a kormánybiztos, mint az ideiglenes bizottság tagjai, illetve az ideiglenes elöljáró intézkedésükről Illetve határozataikért a községnek vagyonjogilag felelősek. 7. §. A kormánybiztosnak és a* ideiglenes e’ö’íárónak csak annyi honorárium — tisztclctdij jár, rntet amennyi illette & község rendes első elöljáróját. A üeztclctdijaí a község fizeti. Más d'jazást vagy tiszteletdljat bárhonnan elfogadni tilos és vétséget képez, mely három hóig terjedhető elzárással büntethető. A vétség hivatalból üldözendő és a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. 8. §. A jelen törvény kWitrdobése napján lép hatályba. A kihirdetésnek a köztársaság elnökiének hozzájáru’ásáitől számított egy hónap alatt meg kell történni 9. §. A jelen törvény végrehajtásával a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter bfeaitük meg. inőolfo'ás Az Önkormányzati jog teljesség© és « Jcorlájfclan diszkrecionális jogok által nyújtott önkényuralom tehetőségének a megszüntetés© te'Jtéttenüil megkívánja, bogv az a hiány, amely a Csehszlovák köztársaság törvény‘árában a községi képvleelő- bfdületek feloszlalátóra vonatkozó jog és annak gyakorlása tekintetébe® tátong. mielőbb megroün- jün. Az 1922/243. oz. töivény 28. paragrafusa az az egyetlen paragrafu-s amely erről intézkedik » m la osak onnytt mond, hogy „a zsupán a képvieelő- te«ittlétet minden jogorvoslat kizárásával feloez- 7 alkatija, mely esetbe® egyidejűleg gondoskodik a kőz^'gí ügyek Méigterfes Intézéséről." Ez a joga!- kotá.-í r-.-nrnrl esetre sem) ílMlk egy jogélteimba, mert m a paragrafus kútfeje tehet a tegte'jeeebb obszo’ültem ásnak. Kormán} bt/test nevezhet ká a végrehajtó hatolom, akinek Jogkörébe a gyakov latiba® egyesek olyan hatalmait interpreí álnak, amely negyven évre is kiterjedő intézkedéseikkel a község önkormányzatt. jogát 40 évre teljesen megszüntetheti eltelve iiluzoriussá teheti és teszi. A törvényhozás ezt egy jogállamban nem akarhatja é3 hogy semmiféle jogi bizonytalanság ne tegye® ezen a téren, kifejezette® ki kell zárni minden olyan intézkedés tehetőségét, amely az Önkormányzati jog oregsenmisitéeére vezethető. A mai jogállapot szerint ugyan az ,/ideigtene« intézés" meghatározás jogszerűen kizár minden hosszabb időre szőlő infiézkediést, mivel azonban a perifériákon és cgyea központokon is a gyakorlatba® ellenkező felfogások grasezá’naik és mert ettől eltekintve egyenest hiányoznak olyan intézkedések, amelyek szükségesek, a jelem fcörvény- javaetet által kontempláit rendelkezéseiket a törvényhozás kell, hogy törvényerőre emelje. A feloszlatás eseteinek taxativ tefeoi'olása ős az országos választmány hozzájárulásának, mint érvényességi kelléknek a kikötése minden önkényes eljárás lehetőségét kizárja. Az 1927/125. sz. törvény útmutatása szerint gondoskodás van a javaslatban arról, hogy a feloszlatás hatálya rövid ideiig tartson és négy hónapon, vagyis 120 napon be Mű uj választással uj képviselőiest ütette! helyireálljon a felfüggesztett helyi önkormányzati jog. Biz fe korlát az o'bswlu- fcizmus ellen. A legfelső közigazgatási bíróságnak gyors eljárása szintén az önk-ormányzati jog biztosítéka. Azok a megszorítások, ame’yek a .kormánybiztos, illetve ideiglenes bizottság, illetve községi elöljáró jogköre és hatásköre tekintetében a javaslatban fel vannak véve, mind a közszabadságok és a valódi önkoianányzat érdekében valók. A törvény javaslatnak külön pénzügyi háttere nincs és külön pénzügyi fedezetet nem igényel. Prohászka püspök példáin és tanítá ® * & RSchier János szenátor előadása a nagy magyar püspökről a prágai Prohápzha-Körhen Prá-sa. február 2. A prágai magyar egyetemi hallgatók MÁK egyesületében a- prágai Prohászka Kör magas színvonalú föioívasás keretében áldozott szombaton este Profhászka emlékének. Richter János magyar nemzeti párti szenátor ragyogó előadókészséggel és tudományos elmélyedéssel rajzolta meg a nagyszámú és előkelő hallgatóság előtt a nagy magyar püspök egyéniségét. Az előadáson vallá&különbség nélkül képviselve volt nemcsak az egyetemi ifjúság, hanem a prágai magyar kolónia is. így ott láttuk Masirevich követtel az élén a prágai magyar királyi követség több tagját. Prohászka, püspök, — mondotta többek közt az előadó — nemcsak Magyarország egyik legkiválóbb egyénisége volt, hanem kimagasló alakja a világ katolicizmusnak is. Igazi szellemóriásra vall grandiózus valiás- kulturai nevelési munkája s példás szociális működése. Mikor mint fiatal tanár elkezdte magyarországi működését, akkoriban élte fénykorát a liberalizmus. A hit és tudomány- közti ellentét akkoriban önmagától értetődő dolognak látszott. Az, intelligenciából hiányzott a hit iránti érzék, a hívőkből pedig a tudomány iránti érdeklődés. A hit és a tudomány 'közötti nagy szakadék korszakában Prohászka legnemesebb ambíciója volt er- nyedetlon tudományos és publicisztikus működésével bizonyságot tenni amellett, hogy a két világnézet között a legteljesebb harmónia létezik. Bebizonyítani, hogy a hit s tudomány között nemcsak, hogy nincs ellentmondás, hanem csak úgy virágozhatnak és válhatnak termékennyé az emberiség számára, ha kölcsönösen segítik és kiegészítik egymást. Ilyen szellemet tükröz munkáinak egész sora: Az Isten és a világ, Diadalmas világnézet, Ég és föld, Keresztény bánat és bűn bocsánat, Elmélkedések az evangéliumról, Az inbellek- tualizmus kinövései, Modern katolicizmus, Kultúra ős terror, melyek Magyarországon a modern szellemi élet termékeny dokumentumai lettek. Vannak különböző tudományok és különböző módszerek. Ilyen az úgynevezett specializmus, mely speciális dolgokkal foglalkozik. Ezekkel szemben áll Prohászka püspök, mint a nagyvonásu univerzalista és a hatalmas szintetista típusa. Vau tudományosság, amely az elvontságot, az iskolapéldát szereti, csak kitaposott utakon jár: ezzel szemben Prohászka püspök tündöklik a maga eredetiségével, mint sokoldalú, egyénien látó szellemóriás. Nagy természetbarát volt. A természet életének minden mozzanata érdekelte, mint annakidején az assisi poverellot, Szent Ferencet. Valami vonzotta, hogy a teremtés csodáihoz a modern természetttudo- domány kutatásainak eredményein át férkőzhessen közelebb. A természettudomány, különösen a geológia termékeny impulzusokat adott teológiájához. Igazi költő Is volt, a magasröptűk ideák, a gyönyöiű nyelvezet barátja. Egészen elmélyedt Schillerbe, Goethébe, nagyon vonzotta Nietzsche nyelvezetének hatalma 8 Bergson filozófiává átvedlett költészete, vagy költészetté lendülő filozófiája. Az ókor és újkor filozófusainak minden miivé! áttanulmányozta. Prohászka minden sorát ,minden mondatát századának teljes szellemi felvértezettoógévol irta meg. Élő példája lett annak, hogy az igazi nagyság előtt az ellenfél ig elismeréssel hajlik meg, ahogy ma az evangélikusok, retformktueok és unitáriusok is hódolnak nagy szellemének s épp egy református ur ajánlotta föl az első 100 pengőt Prohászka emlékszobrára s amint a zsidó sajtó is úgy ünnepli, mint az újabbkor! Magyarország Pázmány Péterjét. Aki mindenütt uj utakon jár, a zsenialitás uj metódusaival dolgozik, nem csoda, ha itt- ott eltévedt s korlátlan szelleme a szavak által korlátolt nyelvezetben nem találta meg a kellő kifejezést. Ez történt meg vele, amikor két müvét indexre helyezték. Richter ennek kapcsán érdekesen adta elő, mint vetette magát alá Prohászka háromnapi elmélkedés után egy ragyogó szónoklat keretében Róma Ítéletének a legteljesebb alázatossággal. De Prohászka nemcsak könyveket Irt, de mint hitszónok is a legnagyobbak közül való volt, az újabb Magyarország arany szájú szónokának nevezték. A halál jégkeze is a szószékben érte. Dicső a katona halála a harc mezején — kiált föl Richter szenátor — s dicső volt Prohászka halála is működése színterén, a szószéken, ahol annyit küzdött, de sohasem személyek ellen, mert azokat krisztusi szeretettel ölelte körül, hanem mindig a bűn, az erkölcstelenség, a hitetlenség hatalma ellen. Utolsó beszédében szomorúan emlékezett meg a mindinkább züllésnek induló magyar családi életről. Eljött hozzám egy asz- zomy — mondotta, — ki kilenc viruló gyermeket nevelt föl az egyháznak és a hazának. Milyen szép ez! — kiáltotta halála előtt egynegyed órával. És eljött hozzám egy másik asszony, egy modern anya, — ha ugyan megérdemli ezt a nevet —, aki bevallotta nekem, hogy kilenc gyermekét átadta a fehér halálnak, megakadályozván születésüket. Mily fájdalmas ez, — sóhajtott fel a püspök — elgyengülő hangon. Azután az ifjúsághoz fordult, intette tiszta evangéliumi életre s elhaló hangon, balkarjával a szószék peremére támaszkodva majdnem suttogva mondta utolsó szavait: „Fiatal férfiak, hozzátok szólok, nincs számotokra más kódeksz, mint a szent evangélium." Aztán a lángósz földi eszköze, az agy végleg fölmondta a szolgálatot és megszűnt dobogni a krisztusi szeretettől túláradó szív. Richter szenátor előadásának végén Prohászka szociális működését méltatta. Prohászka típusa volt a szociális érzésű, aszke- tikus franciskánus néppüspöknek. Már diákkorában érdeklődött a szociális kérdés iránt, tanár korában a legkedvencebb foglalkozása volt hajnalban sorra látogatni az esztergomi szégyenlős szegényeket, hogy segélyezze őket. Püspöki intronizációjára nem diadalmenetben érkezett meg, hanem személyvonaton, egyszerű plébánosi öltözetben, a püspöki palota portása nem ismerte föl, sőt eltiltotta a belépéstől, mig végre a püspöki titkár rájön a tévedésre. Mindig egyszerű papi ruhában utazott, szürke köpönyegében, esernyő a hóna alatt, a kezében kis útitáska, az állomásra gyalogolva, a városokban villamoson, igy őrizte meg iukogni tóját, hogy minden egyszerű emberrel beszédbe elegyedhessék és megismerje pszichéjét. Takarékoskodott, hogy mindenét karitatív célokra kőltihesse. Püspökségének 22 esztendeje alatt megelégedett két habitussal, püspöki gyűrűjét és keresztjét, meg egyéb ajándékba kapott értékeit pénzzé teszi, hogy szegényeire, az irodalomra és népjódéti célokra 1 fordíthassa. Mély szociális érzéktől hajtva megalapította a félig szerzetes rendi, félig világi népjóléti intézményt: a szociális misz- sziót, melynek föladata a legszegényebbek istápolása, a rossz útra tért lányok megmentése, a rabok gondozása. Már 1917-ben kimondotta a földreform szükségét. A szocializmus és kapitalizmus elvi ellentétét úgy oldja föl, hogy azt tanítja: A mindent macába fölszivó, kapzsi plutokrácia által előtörő kapitalizmus helyébe egy újabb gazdasági rendet kell teremteni, mely uj viszonyt létesít a munka és a tőke között s amely a munkásnak és a tőkésnek közösségén alapul. — Programunkba kell vennünk, úgymond, a termelés reformját s ez irányban kell dolgoznunk a proletariátus érdekében a szociáldemokráciával szemben. Valljuk a magántulajdon szentségét, de nem minden magántulajdonét, nem valljuk a plutokrácia rettenetes uzsoráinak, nem a közjóval ellenkező terjeszkedésnek jogait. A magántulajdon a kapitalizmusban oly méreteket ölt, hogy aranyai elfojtják az életet s kevés kézben halmozzák föl a világ gazdaságát. Erre nincs jog, erre nincs szentség, erre nem terjeszkedik ki a tulajdonjog szentsége sem. Nem az elv áttöréséről van itt szó, hanem a mértékről. Richter szenátor előadása végén hangsúlyozta, hogy Prohászka volt a legigazibb képviselője és szószólója a keresztény szociális tradíciónak. Az előadó örvendetes és biztató jelenségnek tartja, hogy a szloven- szkói magyar ifjúság oly intenziven foglalkozik a szociális kérdéssel. Nem baj — úgymond — hogy vannak kilengései is, hogy vannak olyanok is, a'kik, a régi recipé: az anyagelvüség, a materializmus alapján gondolják a szociális kérdést megoldani. Mire a mai ifjak kész férfiak lesznek, ez a nézet, akkorára biztosan rég túlhaladott álláspont lesz. Prohászka élete és működése tanúbizonysága annak, hogyan lehet szép összhangba hozni a szociális érzést a vallásos gondolattal és a vallás által memesitett nemzeti öntudattal. „Én nem bánom, ha vallásos meggyőződéstek hószinü zászlajára rótüzitek szociális érzéstek vörös szalagját, de ez a szin ne legyen az osztályharci gyülölségnek a szimbóluma, hanem a piros pünkösdi szentlélek szeretetének jelképe. Ha aztán még hozzáfűzitek a harmadikat, a reménység színét, hogy el ne téveiyedjetek a pesszimizmus sötét mocsarában; úgy nem féltem a magyar ifjúságot s nyugodt lel'ki ismerettel adjuk át mi, öregek a vezérlő pálcát," — fejezte be előadását Richter szenátor. Az előadót megragadó közvetlenségé fölolvasásáért melegen ünnepelte a hallgatóság. Felhívás A csehszlovákiai főiskolákon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatására akkuit társadalmi nagy bizottság nevében ezennel felhívom a brtiund ée pozsonyi egyetem azt hí magyar nemzetiségű hallgatóit, akik az ezen egyetemek mellett létesített magyar menzákon való étkezés kedvezményét igénybe venni óhajtják, hogy ez Iránti kérvényüket címemre: Orosschmid Géza dr. szenátor, Kassa, Fő-ucca 4^ folyó évi február 20-ig küldjék bo. A bélyegrnentes folyamodványokhoz csatolandó a folyamodó és szülei szegénységét igazoló hatósági bizonyítvány, továbbá az 1930 -31. tanév téli szemeszterében tanúsítót! előmeneteléről szóló vizsga-, illetve kolloquiumi bizonyítványok. Csatolandó továbbá egy megcímzett válaszba rb ték, amely az ajánlott levelek után járó és a küldemény súlyának megfelelő díjtétel szerint bélyegezendő fel. Folyamodni azoknak is kell, akik az elmúlt félévben kedvezményben részesültek. A bizottság fenntartja magának, hogy a kérelmeket, meglevő anyagi erejéhez mérten, részben vagy egészbe® teljesítse, vagy elutasitsa. Elkésett fo Iramod vány ok nem lesznek figyelembe véve. Kassa, 1931 január 17. Grosschinid Géza dr., szenátor, a nagy bizottság elnöke. Farsangi napiár Február 4. Pozsonyban Jogászbál a Vigadóban. Február 7. Rimaszombati járási ipartársulat táucmulaisága. Február 7. Pozsonyban Művészbál a Vigadóban. Február 7. Dunaszerdahely, A Dunaszerdalié Iyi Atlétikai Club kabaréval egybekötött farsangi munlatsága. Február 7. Komáromban. Diálcbáj a Kultúrpalotában. Február 8. Ko-r/iárombann: A Katolikus Legényegylet Fehér-bálja. Február 12. Prága; A Magyar Akadémikusok Körének a bálja a Rádió patota nagytermében. Február 14~én Kassán: A Kassai A. C. álarcos bálja. Február 14. Magyar diák kisasszonyok bálja Pozsonyban az Atlonban. Február 15. írsekujvároU. Érsekujvári Magyarbál. — Meghalt egy kiváló olasz tengerészeti szakértő. Rómából távira fázzák: Tegnap agy- saélhüdés következtében meghalt Luigl szenátor, Genua kikötőjének főmérnöke ös a nemzetközi Ihína-bizoNság szakértője.
