Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-19 / 41. (2558.) szám
10 ^p«gaiMagí>ab.h!rlap 1031 február 10, csütörtök. Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma 1930-ban A prágai MÁK kOzgazdaságl szemináriumában feldolgozta Léfay Zoltán ii. Rátérve az egyes ántcsoportofo. ültetve iparágiig feftlkereskevje’ani forgöilimánaik az ismertetésére. Sátrai fogjuk, hogy ezen iparágaikat két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba sorozhaljulk azon iparágakat, amelyek a termelés kivitelét nézve betegeknek mond haték, a másik csoportba pedig azon iparágakat ke'j] sorolni, amelyek csak átmehet illeg a válság ideLg'ones hatása eiiabt szenvednek. Az előbbi csoportokba tartoznak a textil!-, cukor-, maláta- és faipar, amelyek kivitele évről- évre jelentékeny csökkenést mutat. A másik cső portba pedig a szén-, vas-, üveg-, bőr- és a papíripar tartozik, amelyek kivitele eddig vagy nem csökkent, vagy pedig a csökkenés csak legújabban 1930-ban jelentkezett. A textiéipairnál a pamutáruk kivitele 1927-ben 3.1, 1928-ban 3, 1929-ben 2.9 és 1930-ban 2.4 miil- íliárd volt. A gyapjuáruk kivitile 1928-ban 2.2. 1929 ben 2.1 és 1930-ban 1.7 milliárd. A textilipar kivitelének csökkenése nem egyedül egy alacsony árnivónak az eredménye, mert ugyanakkor csökkent ezen iparág nyersanyag behozatala is. így a nyerspamut behozatal 1927-ben 160, 1928-ban 137. 1929- ben 134, 1930-ban már csak 121, a nyers- gyapjú behozatal 1928-ban 41, 1929-ben 39 és 1930- bon 36 ezer tonna volt. A pemutipar kivitelének csökkenését befolyásolta a kedvezőbb feltételek meHett termelő államoknak a külföldi piacokon, de főleg a Balkánon történő fokozatos térhódilásai. A textilipar kivitelének évről-évre történő csökkenése igen aggasztó jelenség, mivel a textilipar egész kivitelünknek igen tekintélyes részét képviselni. 1928-ban 24.5%, 1929 ben 24.3% és még 1930- ban is 23.4 %-ot tett ki Természetes, hogy a textilipar kivitel csökkenése ezen iparág kisebb foglallkozlatot'ságát, sőt némely esetben egyes textilüzemek bezárását vonta maga után. Hasonló a helyzet a cukorki vitelnél is. 1928-ban 1700 mi'Hliió volt, 1929-ben 1070 millióra esett le. vagyis az előbbi évhez képest 630 millió veszleeé- get szenvedett, 1930-baa a kivitel értéke 807 millióra csökkent, ami szintén egynegyed milliárd veszteséget jeleni Ezen óriási méretű veszteségnek az Oka oz erős konkurenciában nyilvánul meg. T. i, cukor termelésünk kivitele szembe találja magát különösen Jávának és Kubának erősen snegmövekede'.t oukorki vitelével, amit lehetővé tesz az olcsó nádcukor termelés az európai répacukor termeléssel szemben. Ami cukorkávitelünk van, aal is csak állami támogatással tudjuk elérni, habár a történelmi országok legnagyobb részének és Sz’ovenszkó magyar lakta déli részének talaja és klímája predesztinálja az országot a répacukor termelésre. Mezőgazdasági termelésünk másik legfon‘osabb terményének, a malátának kiviteli esélyei szintén erősen csökkentek, mivel Németország, ahova 1927-ben maláta termelésünk kivitelének 26%-a talált elhelyezésit ön ellátási gazdasági politikájából kifo’yólag olyan magas védővámokat léptetett életbe, hogy az ezelőtt odairányuló s mintegy 500 ezer mázsát kitevő kivitelűinket majdnem teljesein lehetetlenné tette. Isnrct hatmilliárd alá süllyedt a bankjegyforgalom. A csehszlovák Nemz/ehi Bank most kiadott jelentése saeriut február 15-ére a bank- jegyfoirgiailcim ismét 5954.4 millió koronára csökkent. Ez a hatalmas csökkenés egyébként megfelel a bank hitelügyletei csökkenésének; ugyanis csak a zisLróbetétek mozognak sokkal magasabb színvonalon, mint a múlt év megfelelő időszakában s ezek 183.5 millió koronával 1497.4 millió koronára emelkedtek. A váltótáros 19.9 millió koronával csökkent 157.2 millió koronára. A deviza- készlet 31 millió koronávail csökkent. Az arany fedezel 48.5 százalékos. 1.6 milliárd dollár az európai agrárátlamok tartó zása. A népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése szerint a lengyel-, román-, jugosz’áv-, magyar-, lett- és észtországi gazdák rendkívül el vannak adósodva s a kamatok is rendkivül magasak. Az észtországi adósság hektáronként 8 dollár, a magyarországi 33 dollár és a jugoszláviai 59 dol’ár. A fent- emütett államok össztartozása 1582 milliárd dollárra rúg. A kamatláb 10 és 22 százalék között mozog, sőt néhol még magasabb i«. Romániával kapcsolatban megszűnik a szövetségi vasúti tarifa. A román államvasutak április elsejére fölmondták a csehszlovák—román szövetségi tarifaszerződést. Miután az uj szövetségi tarifa elkészítése igen nehéz és hosszú munkába kerül, nagyon valószínű, hogy április elseje után szövetségi tarifa nélkül marad a két állam, ami az eddig érvényben volt szállítási dijak nagyon jelentős emelésével járna. A gyáriparosok szövetsége máris interveniált a vasutügyi minisztériumban annak érdekében, hogy a csehszlovák államvasutak adjanak oly kedvezményt a Romániába irányuló exportra, mint amennyit az ipar az önálló román tarifán vesztonl fog. Újabb 100 millió dollár a Parm-Boardnak. Az Egyesült Államok képviselőházának mezőgazdasági bizottsága hosszas vita után elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a kormány a Farm-Boardnak rendelkezésére bocsátja a még hátralékos 100 millió dollárt is a gabonaárak tartása céljából, mely rrv'g az ezen célra megszavazott 500 millió dollárból Faipara kivitelűink 1927-beu 319, 1928-ban 272, 1929-ben 195 és 1930 bnm 151 ezer vágón vo'Jl. úgyhogy 1930. évi kivitel atz 1927. óvi kivitelűek kevesebb, mint a fölét lelte ki. Az erdőgia®dai?ág és talp ami ezen számok bán visszatükrözi etebt ka- laszíróifól'is he yzete a legüébbi időben szinte végveszélyhez juttatta a magyar kei-eskedeu!'] szerződés felbontása, melynek következtében december végén Ma^varomszág határait a mi oda- imányuló faki vitelünk előtt teljesen lezárta. Fa- kivi tetlürakneik több mint a fele Magyarországon nyert e’he’yezést s pikaoatmyilíig még őseik képet sem lehet alkotni arról, hogy mi feg történni erdő: gazdaságúinkkal és faiparunkkal, ha a magyar vámhábomu hosszabb ideig fog tartami, avagy annak következtében a faipar elhelyezési lehetőségei Magyarországon még egy újból megkötendő kereskedelmi szerződés után is tért veszítene. A másik csoportba sorakoztatott áruk közül a szén kivitele az elmúlt években emelkedő teádén oiiát mutatott, amennyiben a szén kivitele 1927 ben 5.8, 1928-ban 5.7. 1929-ben 6 millió tonnát tett ki. A visszaesés itt csak 1930-ban mutatkozott, ami- korig a etBénkivitet 4.8 millió tonnára esett le. Az üveg- és a bőrioar kiviteléiben ugyanaz az alakulás észlelhető, mint a szén kiviteken. Itt is az előbbi években emelkedés tapasztalható csak 1930-ban volt némi visszaesés. A papíripar kiviteléiben egyelőre nem mutatkozik visszaesés, cmennyiibexi 1930-ban Ugyanúgy, mint 1929-ben a kivitel értéke 470 milliót tett ki. Egyedül a vasipar az az iparág, melynek kivitele bizonyos emelkedést mutat. 1927-ben 1.6, 1928-ban 1.8. 1929-ben ugyancsak 1-8 miüliórdo! kitevő kivitele, 1930-ban 1.9 miilOMrdira emelkedett. E fci- vi'tetemeitlkedést azonban csak a betiföodii árak rovására tudják eternit, amennyiben vaskiveteliünk je'entékemy része onsz, szá'Jtiitimányból á’t. ami nagyon alacsony áron, a termelési kö itaógeken aluli áron történik, s így az árdifferenciát a belföldi fogyasztásaink ke'l megfizetni. Su’yosbiija a helyzetet, hogy a vaeiipar nyersanyogszüksóglet'é- nek legnagyobb része külföldről származik, s igy a vanipar kivitelének hasznából a külföld részesedik. A már említett mezőgazdasági termények kivitelén kmvül esett 1930-ban 1920-hez képest még a gabonanemüek kivételé 309 millióval, a gyiimö cs és zöldségnemüek kivitele pedte- több miiut 130 millióval. Az előrehoosátaittakibnn röviden ismertetve Cseh- satevákia 1930. évi külkereskedői mii forgal mát, sem az ipari sem padiig a mezőgazdasági termelés külkereskedelmi forgteimában neon lá'unlk kedvező momentumot, sőt minden adut gazdasági ételünk pangását tükrözi vissza Nem nehéz ezek u'án következtetni arra, hogy ha a kormányzat nem igyekszik megfelelő kereskedelmi paliiíűkávail a villágvá'&ágnak ezen káros hatását enyhíteni s egyben külföldi piacokon érdékeit megvéd'enii, térhódítását előmezditiami, akkor a már most is ijesz'ő mértéket öltő műnkanéllküllség további növekedését várhatjuk, vatamint pénzügyi téren is igen kellemetlen meglepetések érhetik az itteni gazdaságii éteiet. (Vége.) eddig nem folyósittatott. A javaslat most a kon gresszus és szenátus közös agrárbizottsága elé kerül jóváhagyás végett. Nem kétséges azonban, hogy ezt az összeget is rendelkezésre bocsátják a farmereknek. A rimaszombat! községi országos vásárt feb rnár 24-én, kedden tartják meg. A vásárra mindenféle állat szabadon fölhajtható. Franciaország január havi külkereskedelmi mérlege egymiWiárd 243 millió frankkal passzív. A behozatali érték 3 milliárd 816 millió 897.000 frank, a kiviteli érték 2 milliárd 573 millió 756 ezeT frank volt. Az ipari jelzáloghitel megvalósítása előtt A tartományi pénzintézetek jogviszonyairól szóló törvény javaslata egyebek között az ipari jelzáloghitel kérdéséit is szabályozni kívánja. A hitelnek ez a formája más államokban ingó jelzáloghitel néven ismeretes. Az említett törvény javaslat megállapítja, hogy az ipari jelvzáloghideinek bizonyos nehézségei vannak, ezeket azonban le kell küzdeni az ügy érdekében. A legnagyobb nehézség az, hogy a gyáripari berendezés nem becsülhető fel olyan pontosam s olyan biztonsággal, mini a mező- vagy erdőgazdasági terület, vagy a ház. A törvényjavaslat az ingó jelzáloghitel megszervezése kérdésénél a koncentrációs elvből indul ki, amidőn azt javasolja, hogy ilyen ipari hitelt osak a Zemská Banka adhasson. Ez az intézet az ingó jelzáloghitel ügyletekben szenvedett esetleges veszteségei fedezésére külön alapot létesítene, amelynek bevételei a nyújtandó ingé jelzáloghitelek félszázalékos dijaiból álla némáik. Mindaddig, míg ez az alap nem érne el bizonyos összegeit, a veszteségeket az állam garantálná, legfeljebb azonban a nyújtandó ingó jelzáloghitelek végösszegének öt százalékáig. A Zemská Banka az i rigó jel záloghitel szükségleteire külön köt- leveleket bocsátana ki s a szociális biztosítási intézmények ezekben a pamirokbam helyezhetnék el készménzfölöslegüket. Erre való figyelemmel a Zemská Banka szerveiben az általános nyűgeiijintézet s a Központi Szociális Biztosi tó is kapna képviseletet. A szlovenszkói nemesfémbányák termelési eredménye az 1930. évben a következő volt: A Selmecbányái müvek 41.38 kilogram aranyat, 624.53 kg. ezüstöt, 246 métermázisa ólmot, 152 métermázísa vörösrezet és 188 métermázea ónt bányásztak. A hodrusi bánya 77.29 kg. szin- aranyat és 765.4 kg. szincziistöt termelt ki. Nagy nehézségekbe ütközik a nemzetközi agrárhitelintézet fölállítása. Genfből jelentik: A nemzetközi agrárhitelintézet megteremtése körül folyó tanácskozások végük felé járnak. A megbeszélések állásából e pillanatban arra lehet számítani, hogy az eddigi eszmecsere alapján megszövegezni k egy szabályzatot a létesítendő hitelintézet feladatairól, működéseiről és üzletköréről, a szabá'yzatot pedig májusban jóváhagyás céljából a népszövetség tanácsa elé terjesztik. Elvben egyetértésre jutottak ugyan, a gyakorlati részletek tekintetében azonban a nézetek még messze szétágazók. A lehető legkisebb alaptőkével akarják megoldani a problémát, ötvenmillió dollár alaptőkéről és ugyanannyi tartalékról beszélnek. A bank székhelye Svájc valamelyik városa lenne. A nehézségek azonban egyelőre még oly nagyok, hogy kérdés, sikerül-e egy ilyen intézetet egyáltalán létrehozni. A tenyészállatok szállítási kedvezménye. Az állam vasutak igazgatása a tenyészállatok szállításánál éspedig a bika, mén, tény észkanca, csikó, tenyészt éhén, kos, bárány, iirii, kan, koca, bak, kecske, gödölye szállításánál 30 százalékos fuvardíjkedvezményt engedélyez. A kedvezményt a következő fö.tételekkel adják: A föladó a fuvarlevélen megjegyzi, hogy a tenyészállatok szállítására adott kedvezményt igénybe venni kivánja. Az áru megjelölésének rovatában föl keli tüntetni, hogy az állatállomány nemesítését célzó állatról van szó és hogy az állat a csehszlovák köztársaság területén marad. Az állat föladásánál csatolni kell a mezőgazdasági tanács által kiállított tanúsítványt. amely igazolja, hogy valóban tenyészállatról van szó. A tanúsítványt a mezőgazda- sági.tanács két példányban állit'a ki s az barin :nc napig érvényes. A fuvarlevél és a tanúsítvány adatainak egyezni kell. különösen ami az állat, leírását illeti. Az átvevő a tanúsítványt megőrizni köteles és a vasút fölszól teására később is igazolni tartozik, hogy a kedvezményes díjtétellel szállított állatot kizárólag fajneme- sitésro használja. A kedvezménnyel való visszaélés esetén a vasút a magánjogi igényének érvényesítésén kivül hünvádilag is üldözheti a tettest. A gabona- ős liszfckcyerési törvény értelmezése. A kereskedelmi és iparkamarák központja néhány hét előtt azzal a kéréssel fordult a földmüvelésiígyi minisztiériu.mhoz. hogy az a babona- és lisz[.keverési törvény és rendelet egyes homályos intézkedéseinek autentikus értelmezését adja meg. A földművelés- ügyi minisztérium a kamarai központ beadványára most válaszolt azzal, hogy külföldi búza- és rozsliszt a csehszlovák köztársaság területén csakis belföldi 11,írét el keverve boaható forgalomba. A malmok számára ugyan nincs előírva az egyes őrléseknél használandó belföldi gabona mértéke, azontian a molnár úgy köteles őrölni, hogy a havi átlagban belföldi búzáit legalább 95 százalékban s belföldi rozsot legalább 75 százalékban dolgozzon fel, a többi lehet külföldi gabona. A keverési kötelezettség a lisztre is vonatkozik és pedig azokra a liszt-készletekre is, amelyek 1930 november 26-án a belföldön el voltak raktározva. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, február 18. Külföldi tőtsdej el éntősökre az irányzat « gyengülés jegyében áTótt. Cseh-Morva 35, Nonibiiíhu 25, Berg és Hűben 20. Aueslgi Finomító és Skoda 10. Krizeik 5 koronával gyengüli. Észak cseh Szóin 20, Rioghoffer 7, Cseh Cukor és Sehöller 2 koronávai javult. A beruházási piacon 5—20 fittért tettek ki a javulás és a lamyiliuJú6o!k. A práeai főznie de viza.jegyzései: Prága, február 18. Valuták; Holland 1352.50 jugoszláv 59.05, német 800.37%, be’gu 468.87%, inagyuir 587 50. román 19.85, svájci 651, dán 809. angol IBI, spanyol 333.50, olasz 177.40. őszalkameri- koii 33.60%, norvég 901, francia 132-32%, bolgár 23.40, svéd 900.50, Lengyel 376.25, osztrák 472.75. 4- Nem egységes a berlini értéktőzsde. A nyitás gyenge volt ós a newyorki kedvező.lein jelentések következtében a gyengülés majdnem az egész idő alatt tartóit. Általában két százalékot tettek ki a veszteségek, azonban tőzsd ezár lat elölt a hangulat javult ós a forgalomba került értekek egy százalékot behoztak a veszteségből + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A tegnapi nyereségek nwi nagyrészt veszendőbe mentek. Spekuláció tartózkodó volt és a kuüsszbaii Alpiue, Rima ós Salgő letöredeztek. A korlátban magyar mon- fá mértékek ós Berg ós Hűtlen lanyhultak el. + Nyugodt a budapesti értéktőzsde. Az üzleti tevékenység igen csekély volt és az árfolyamok alig változtak. Zártat elölt élénkült meg egy kissé az üzlet, de ez nem volt hatással a piacra. Árutőzsde + A budapesti terménytőzsdén az irányzat tartott. Het venihelos búza túsza vidéki 14.40—14 50, egyéb 14.25—14.40, rozs 10 65—10.75, tengeri tiszántúli 14—14.20. egyób 12.80—13. + A berlini terménytőzsdén a kővetkező áraikat jegyezték: Búza 271—3 rozs 154—6, árpa 204—13. zab 137—44. búzaliszt 31.50—38.25, rozsliszt 23.10— 20.10, buzakorpa 11—11.25, rozdtorpa 9.6—101. repcepogácsn 9—9.75. leupogácsa 15—15.50. száraz- szelei G.Ű—G.8. február 17 február 16 Hív. nónz áru pénz áru difik % Amsterdam 1353.95 1357.95 1353.75 1357.75 2*tJ Berlin . . 801.60 804.10 801.65 804.15 5 Zürich „ . 651.07'/* '53.07'/, 350.77*/, 652.77*/, 2 Oslo . . . 901.75 904.75 901 75 904.75 4 Kopenh. . 901 87 904 87 901.87*/, 904 87'/,' 3% Danzig . . 555.50 658.50 655.50 658.50' 5 Stockholm 902.62 905.62 902.37'/, 905.37'/, 3 Mailand . 176.44 177.24 176.43 177.23 5% Paris . . . 132.23 132.63 132.19'/, 132.59',; ? London . 163.82 164.42 163.78*/, 164.38’/, 3 New York 33.73'/, 33.83'/a 33.73'/, 33.83'/, 2 Brüssel . . 469.77'/, 470.97'/, 469.90 471.10' 2# Madrid . . 335.— S87.— 336.— 338.— 6 Belgrad . 59.37'/, 69.62'/, 59.37'/, 59.62*/, 5‘JŰ Sofia . „ . 24.42 24.52 24.42 24.52’ 9 j Wien . . 473.85 475,35 473.85 475.35 5 I Warschan 377.35 379.35 377,35 379.35 7«/* Budapest . 588.37 590 37 588.50 590.50' 5*£ Buen.Aires 1032.— 1088.— 1077.— 1083.-' ce 7 Helsingi. . 84.72*/2 85.12'/, 84.72'/, 85.12'/,' 6 Riga . . . €49.50 652.Í0 S48.50 651.50' 6 , Rio deJan 309.— 311.— 309.— 311.— ' ca 7 Monlevideo 23.90 24.1C 23.90 24.10' — Alexandria 168.10 168.90 168.10 168.90' ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.15' 8 Bukarest . 19.98'/. 20.18'/. 19,98'/. 20.18'/,' 9 Stamhul . —.— —.— —.— —.— — Kowno . . 337.— 339.— 337.— 339.- ’ 6 Lissahon , 152.60 153.40 152.60 153.40’ 7% Révai . . 896 50 900.50 896.50 900.50’ 9 Montreal . 33.70 33.82 33.70 33.82' ca7'& A urasa- értéktőzsde úri elvárná:* ma tegnap pénz ár- pénz áru N verwnénykBlesfin . • « « lu3 dO 1C4 — 102 65 103 15 (i% os btruliázási kftlrsön 101 55 102 05 l01.4o 1 1 9o i>% ö'4 itnruházási kÖictaÖD 1923 101 10 lö2 — lLl 3o III Uszíkftl-nn 101 40 101 93 101 40 101 90 (itt' o* konvertálható kótcsóo 101 35 101 85 101 3o 101 85 ütt o- tv állaníkftli-són . . 101 5j 102 06 101 07 102 07 5% os álIauíkftlc'ftB 1928 . . 57.— 97 50 97 75 88 25 4tt os Ka-sa o'lerlu-rei . • öl 25 82 25 52 25 4'/U% os nótjára.lók , » « — — — .— — 4.2% os tióljára.lók .... 79 90 80,40 79.65 80 15 4%-os pótjlra'lók .... 75 15 76 65 78 50 76 — 6.51 Itt os uótjára'K'fc ... — — — — .— — —* lla.likrtl.-söiikárlalanUáe . . 58 25 £8 75 58 50 59,— 5% os oioiva or-zájío^ kölo-OD — __— —-----— — !t t Os liál'OiU előtti adósság . —_ —65.öO — — 6tt os csHti jelzálog öank . —._ —Ió2 75 1C3 75 6% os morva irlzaloe és országo- l>ank 102 7= — — 103 25 1C3 75 4% os Kassa o |i*r(>rrgi 1889 . 80 tn 81 — 81 25 _81 57 Üs«b Agrár Rauk .... 521 _ 4-23 — 519 _ 521 — LSn ler Bank.............................659 _ £6d.— 659 — 66d — Os eli Uuio . . • , 9 • 312 _ öl3 — S13 — öl4.— Cs eh Eszkomt ......................814__ 516 — 316.— £18 — Os rti IiiarKank . . . . . 47o __ 47/ — 476 — 477 — Szlo vák Bank ..•««* J84 _ — — 180 — 135.— Ziv uo-tsiiská ...... 424 _ 426 - 427 - 423 — Osílrak Hitel . . • « a • 222 __ 223 — 222-50 — — Wi ener Baukverela . • . « 78 79 — 78 _ 79 — Ju go-ii4v Bank . o . « • 44 7c 4ö 25 ,44 75 46 25 Nordbalio . ■ .... > 448 _ 4500 — 4^25 — — Xo rdtiaim Bonnok .... 1800 _ — — 1846 — 1350 — Os eb Cukoripar . • • « . c40 _ 645.— 65o._ 06O — Scbttller . ...... 845. _ 856 — 865 — §70.— Morvát Cukor . . * * » « 17v.__ 172 — 171 — Ausaiget Finooitó .... 630 _ 640 — §30— 640 — Kri zik ... a a * 623 _ 695 — C95 — |97 — Prágai Malmok ■ . . . • 645._ 655 — 650 — ~o0 — Kolini Mlltrigy* • • a » * 425._ — — 4.30 — 440 — Koliai Kávé .sasa* 6l — 64 — 62 — .64 — Kolini S*e.» . . . . . . 1270 _ 1300 — 1300 — ^320 — Tejipar ....... 6on _ t65 — 660 — 670 — Aussigi Vegyi ..... 7l6 _ 720 — 743 — *45 — Budweiaei 8ór .... .2530,_ — — —_— .— Kriuigsiiofei Cement . . . 1670.— 1680 — 1695.— lvOO.-* Cseli-Morva Kolben-Oanik , 4070,— 4-80 — 4l4ö — 4160.”“ Brönni Gépek.......................... 252 — 255 — 262 — 255 “ Kmgtiotf.r .....a. 840 — 846 ~ 849 — §50 "•* Nyugaloaet) Síén . * a . 417.— 419 — 426 — 428 AÍpine ..«%«• 89 — 21— 9350 99 "*■ Berg éa Hűtlen.....................2760 - 2770.- 2845 - 2öt5 “ Pollit ..... . a .. 529 - 531 - 535 - §37 “ Prágát Vaa ...... 160a — 1615 — 163O — lc40.— áko'la • ....... 1352 — 13 6 — j364 — lS68 Pozsonyi Kibei.....................Ilii).- Ü20 - lll5 - ll25 ~ Iu« ............................................... . ... .. ... . ... 288."" ÜUescb aui Papír . . a a « 583 — 5 85 "“ 588’— 590.“' A budapesti értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap Ang1o magr»T bank * a a a 72 — 72.— Tiszai Bank ..... 48 20 48 40 M.igvar Hitel -•*«•». 64.— C3 90 Jelzálog . • ...... 40— 40 — Leszámítoló •*.«*.. 88 50 §8 50 Magvar olasf ...... . 66 — 66 — O-ztrák Hitel . . . . o ► 37.50 £7 50 Inarhank ...... o • — — 171 — Forgalmi 73 50 /3 50 Magvar Nemzeti Bank ... 203 50 215 50 Kereskedelmi Bank < . . . 96 í>0 98 — Magvar Általános Iskarék- 74.— 75.— Hazai Takarékpénztár . • . 156 — 1 5 60 F.Ufl Magyar Biztosiló . . 7c5.— 7C0 — El só Bula pesti Gőzmalom . . 26 — 25 — Bauxit . .......................... 35.- 39 50 Hung ária Malom ......------1° 25 Beo esin . ......a. 137 143 80 Draspbe............................... 110.— — — M.ignesit .. ...... J 2 50 159 — Magyar Altalánoi Kőszén . . 453 ~ 471 — Salgó ......................................... 34 60 37.10 ............................................. 77 50 83.éb Fr anklin................................19 £0 - — Csákv ............................... 9 — 9 — Mezíig azitaságl Gétrek .... 4— 4 — Magvar Fegyver ...... 2®1 80 2j9 —r Ganz Danuliiui ...... 55 — 59.— Hofberr . ........ 3 90 .'j?? Láng . • . . a o . • ^6 50 ö0 25 Magvar Acél .... 4 , 82.— 12 — Magvar lám pák ...... 85-— 35 — Vaíóngvár ........ 18 — 17 50 Coburg . 8 90 7 90 Rím..................................................... 50.50 £4 50 Hazai Fa. ....... — — — óla faipar ........ 53 25 > 6 25 Nasehital . ............................... 99 80 101 — Lev ante , ........ —440 Nova a >oo.«.o. 28.— 27 50 Allamvaent ........ 2u50 —. Tröszt .........................................93 - 1C3.— Ma gvar Cukor ...... 89 50 £450 Izzólámpa . ....... 254 90 253 70 Részvénysör ....... 97- 93 — Hungária mOtrácva ..... 18 50 20 — Szikra .-----------280.— Paiúr ipar ........------— — Fejten . ....tó., —— — Gutnmi ......... SO— 81 50 Moktár .— —.— PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kéziratokat nem őrziink meg és nem adunk vissza. — Szlovenszkói szerkesztő ToHéry Gyula. —• Ruszmezkói szerkeezlő- Rát*2 pj . — Irodalmi fő- munkatáre Sziklay Ferenc dr Kasía fciler u 9. — Budapest ezerketizlő Zólyomi Dej*ő. I Döbrentei- i^r 9. Telefon: Aut 530-02. v
