Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-19 / 41. (2558.) szám
j?*i| ny[ V Mai szamunk S2 ortfai ^ X" évf- 41- l2558) Mám • Csütörtök « 1931 február 19 L^&YARHmMfí Előfizetési ári évente JOO, félévre 150, negyed* A *c r„c-f*«c ^lAÍ olUnrAhi „ArJ^L Stcrkcsxtöséflt PrAga IU Pánik* alléé 1* évre 76. havonta 26 Ki. külföldre évente 450, •* SZl(sU6TlSZf\.Ol 6S TUSZITISZKOI (ZlLCtlZCKl fJCLTtOtC il, emelet, — Telefoni WMl — Kiadóhivatal'’ félévre 226, negyedévre 114. havonta 18 K& FAkmímíA. DOlitlkCLl TÍCLDIÍCLDICL p*um í. „,a PráflS 0. 9»n»k* allce 12 Ul. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több »OSX CíKCSX lő. » r a€ÍCiö& SXCf&eSSlíőZ Telefoni 94184 E^yes szám árs 1.20 Ké, vasárnap 2 -KE DZURAN'ZI LÁSZLÓ FCRGACh GÉZA SÚROÖflVCIMt HÍRLAP. 9R AHA mmmm, ivánka,reiss is társai Irta: Tarján Ódán A sérelmekkel, melyek magyar kisebbségünkéi a legutóbbi csehszlovák népszámlálás alkalmából érték, törvényhozóink úgy a parlamentben, nvinl e lap hasábjain, több Ízben foglalkoztak. A népszámlálás eredményei határozzák meg a magyar nyelv haszná'ala tekintetében jogunkat és így természetes, hogy érdekeinket ezen a téren megalkuvás nélkül körömszakadtáig védenünk kell. Nem is célom, hogy a népszámlálás körül felmerült sérelmekkel foglalkozzam. Elvégzik ezt mások, akik kellő alapossággal, figyelemmel kisérték a népszámlálás előkészítését, annak lefolyását s akik a magyar kisebbség jogainak orvoslása céljából lelkiismeretesen gyűjtik a sérelmi adatokat. Én inkább azokra a médszorekre szeretnék rávilágítani, melyekkel a kormány támogatók a mi igazságunkat elhomályosítani és a nép- számlálás eredményeit nem előttünk, — mert mi az igazságot tudjuk és látjc 'i — hanem a külföld közvéleménye előtt igazolni óhajtanák. A Csehszlovák Statisztikai Hivatal igazgatója, Auorhan dr. Uoucu külügyminiszter német félhivatalosában, a Prager Pressében több cikket irt a csehszlovák népszámlálásról és vitába bocsátkozott Kovács doktorral, a magyar statisztikai hivatal elnökével. A csehszlovák sta'sztikai hivatal elnöke nem azzal a higgadd.'"gal kezelte a kérdést, amelyet az igazát védő szakembertől jogosan elvárhatunk. Auorhan dr. feladata végeredményben igen egyszerű lett volna. Csupán azt kellett volna elfogadható érvekkel bebizonyítania, hogy máért kellett a köztársaság különböző részeiben a népszámlálást egy és ugyanazon időben kétféleképpen végrehajtani. Ha erre kellő magyarázatot tudott volna adni, mi is kénytelenek lettünk volna álláspontja elölt meghajolni. Miután azonban ebben a tekintetben nem kaptunk megfelelő megnyugtató magyarázatot, senki nem veheti rossz néven, hogyha a népszámlálás megbízhatósága tekin- ietében komoly és iudokolt aggályaink vannak. Minket a népszámlálás megkülönböztetett módszerei által ismét degradállak és meg- íoszototlak azon jogunktól, hogy a köztársaság többi polgáraihoz hasonlóan, legjobb lelkiismeretünk szerint cselekedhessünk. Senki sem veheti rossz néven tőlünk, hogyha magunkban jobban bízunk, mint a kinevezett népszáinlátó biztosokban. Auerhan dr. aggályainkat eddig nem tudta eloszlatni. Sőt fokozta az itteni magyar kisebbség bizalmatlanságát azáltal, hogy a külügyminiszter lapjában irt „Bin Herreuvolk" című vezércikkében a kérdést szándékosan mellékvágányra tereli és agresszív módon az itteni magyar kisebbségnek a népszámlálás körül felmerült sérelmeit azzal véli elintézhetni, hogy a konkrét panaszoknak ellenérvekkel, vagy adatokkal való erőtlenitése helyett, nern csak a magyarországi kisebbségi politikát, hanem az egész kormányzati rendszert támadja, olyan módon, hogy az válaszra sem érdemes. Mi a csehszlovák statisztikai hivatal elnökének az eljárásában a velünk szemben alkalmazott kormányzati módszerek egyik jellegzetes szimptomáját látjuk. Az igazságot nem gyakorolni és érvényesíteni kell, hanem az igazság látszatának keltésével kell a tényeket leplezni. Az a szellem, amely közéletünket áthatja és amely Hlinka megállapítása szerint is a népszámíá'ás alkalmával bennünket ért sérelmek megvi ágitásábau is. A csehszlovák állami statisztikai hivatal el nőké leszáll a szigorú pártatlanság piedesztál- járól, a politika zavaros örvényébe keveredik és ezzel újabb tápot ad az itt élő kisebbségek bizal ma ti a.n ságá nak. Ugyanakkor felvonulnak a parlamentben a kormány közismert csatlósai, akik mindenkor készségesen szol gáltatják a mi jogos törekvéseinkkel szemben azokat a bizonyítékokat, ame’yekre a kormánynak és különösen Benes Brüsszel, februárt* 18. A népszövetségi ligáik múl ójának tanácsa február 12-től 17-ig tartotta üléseit Brüszr széliben. Ezen készítette elő az igazgatótanács azokat az ügyeket, amelyek az unió plénuma elé tartoznak. A plénuma ülése ecs évben Budapesten lesz. A budapesti gyűlés kitűzése nagy eredménye a magyar felvilágosító munkának s letompitása annak a gyűlölettel teli tett hamgulaInaik, amelyet évekig szítottak a kisanlant propagandistái. Budapest ellen sok aggályt hoztak fel, sok nehézséget támasztottak, kikötéseket tettek, a magyarok ezekbe belementek, mert a oéljuk az volt, hogy a népszövetség emberei szemtől-szem- be lássák: mi az a Magyarország? mi Budapest? A legmulatságosabb kikötése az volt a kisantantnak, hogy Budapesten nem szabad a kisebbségi kérdést és nem szabad az állampolgársági kérdést érinteni. Ez a kikötés lehetetlennek látszott, de mert a magyarok, nemcsak az anyaállambeli, de az erdélyrészi romániai magyarok és a csehszlovákiai magyarok is elfogadták ezt a kikötést, minden akadály elmúlt, A brüsszeli tanácskozás tárgya a lefegyverzés, a gazdasági téren való nehézségek megszüntetése végett az európai együttműködés megteremtése, a politikai foglyok külön elbánásban maié részes!lésének a kérdése volt. Az Ülésen résztveltek Anglia, Amerika, Németország, Franciaország, Olaszország ás a többi kis államok kiküldöttei. Az európai hírességek között ott volt Lord Róbert Cecil, Lord Dickimson, Dernburg, van Reicbstalen, Giaqini olasz miniszter, Hernessey, Boréi francia miniszterek, Viardt volt belga miniszterelnök, Lady Gladstone. A magyar delegációt Pékár Gyula, a csehszlovákiai magyar ligát Szüllő Géza dr., a romániait Balogh dr. egyetemi tanár, szenátor képviszüksége van, vg^ a jövőben szüksége lehet. Ivánka Milán dr. állításait, jóhiszeműségét és megbízhatóságát megdönthetetlen adatokkal világította meg a Prágai Magyar Hírlap folyó hó 15.-Í számában Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő. Mi az ilyen viselkedés okaival tökéletesen tisztában vagyunk. Tudjuk azonban azt is, hogy az ilyen, az igazsággal ellenkező, rossza Icaira tu állítások ellen súlyozása a mi részünkről mennyi energiát igényel és az igazság érvényesítése mennyi akadállyal jár. Az előkelő idegen megtévesztésére elegendő az ilyen nyilatkozatok ismertetése. A mi ellenérveinket, annak a bizonyítékait, hogy az igazság a mi oldalunkon van. sokkal ritkábban van alkalmunk illetékes tényezők elé juttatni, mert nem rendelkezünk sem azokkal az összeköttetésekkel, sem anyane" tárgyalásaival telt él. A vitát a francia Jules Rais ismertette. Utalt a dán miniszterelnök elnöklete alatt december 25-én Koppenhágában megtartott előzetes konferenciára, amelyben az alapirányok felől a nagyhatalmi államok képviselői megegyeztek. A vitában soikan résztveltek, a legérdekesebb volt Gianini fasiszta miniszter felszólalása, aki kifejtette, hogy Európa nem tóid önálló politikát a gazdasági téren bevezetni, mert a legtöbb európai állam erőforrása az ázsiai és afrikai gyarmataiban van. Az angol Lord Dickimson szintén kifejtette, hogy Anglia felelősséggel tartozik a világ minden részében levő gazdasági erőforrása inak. A német Junghans államtanácsos felszólalása igen nagy sikert aratott. Európa baját a gazdasági okoknál mélyebb lelki okokra vezette vissza s rámutatott arra, hogy amig csak győzők és legyőző ttok lesznek Európában, addig harmónia nem lehet. A kopenhágai határozat elfogadását fogja ajánlani a tanács. Másnap a politikai szakosztály tanácskozott a ^le sort des prisonniers politiques" francia javaslatról, amely bizonyos éllel az olasz fasizmus politikai foglyaira való tekintettel a szabadságvesztés mellett az egyéni önérzet s a megbecsülés elvét, a „custodia homesta" bevezetését proponálta. A vitában számosán vettek részt. Az angol nagyhatalom India miatt Lord Róbert Cecil és Lady GLadstone felszólalásaival elhalasztást javasolt; Hemnessey az indítvány elfogadását javasolta, In agaki japám delegátus albizottságot ajánlott, Gianini olasz miniszter az indítvány fél re tételét' indítványozta. Szüllő Géza a francia javaslat mellett Szüllő Géza dr. kijelentette, hogy bár rendszerint egyetért Gianini felszólalásaival, e kérdésben nyíltan az olasz álláspont ellen van. A politikai üldözöttek és elítéltek sorsa összeesik avval a szellemmel, amely az uniót eftöüi, amely a gyengébbeket kell hogy aa erős ellen vedeigf eszközökkel, melyekkel a külügyminisztérium propagandáját ellensúlyozni tudnók. Egy másik iskolapéldája annak, hogy politikai ellenfeleink milyen eszközökkel dolgoznak s hogy a kormány felé való felkinálbozás az embereket milyen utakra viszi, Reiss Gyula képviselőnek a népszámlálás ügyében tanúsított magatartása. Reiss Gyula, aki — jól jegyezzük meg —* nem a csehszlovákiai zsidóság, hanem a zsidó* párt képviselője, a képvíselőház szószékéről tiltakozott az ellen, hogy Törköly József őr.* a magyar nemzeti párt elnöke, a csehszlovákiai zsidóság nevében nyilatkozzék és a nép* számlláás felett ebből a szempontból kritikát gyakoroljon. Reiss Gyula dr. mint a csehszlovákiai zsidóság privilégizált képviselője mutatkozott be, dacára annak, hogy ő nem a zsimezie. A politikai büntettek kiindulási pontjak ideális céljai miatt másképp és másformán büntetendők, mint az anyagi aljas indítéké* bűntetteik. Utalt arra, hogy ex a szellem el kell hogy töltse az uniót, mert ha nem teszi, retrográd s az emberi szellem elnyomását célzó abszolutizmus* nak lesz a fegyverévé. A francia osztály* nak a kisebbségek nevében köszönetét fejezte ki. ■ . Ehhez az állásponthoz csatlakoztak, a hollandok van Bőssé, a belgák Van Owcrieck© hozzászólásával. Az elnök, Limbny holland állam tanácsos hosszas indokolás mellett az angol javaslatot fogadtatta el. A legérdekesebb vita a lefegyverzés kér* dése volt. Lord Cecil rámutatott arra, hogy, ha 1932-ben nem sikerül a lefegyverzés azonali lényeges megvalósítása, akkor a nép* szövetség célját tévesztette. Rcinlatcn volt német államtitkár a néppárt egyik vezetője azonnal válaszolt, rámutatott a mai helyzet lehetetlenségeire. Mit követ el a világ a „biztonság" és a „szabadság" nevében; mély hatása volt szavainak. Pékár Gyula a magyarok nevében mutatott reá a fojtogató szomszédság s a fegyveres erők teremtette lelki nehézségekre; Gianini, Hennessey, Bősei, az amerikai, a spanyol felszólalások után elfogadták Lord Cecil indítványait Elhatározták, hegy a világ minden részében propagandát indít a* Unió a lefegyverzés mellett s figyelemmel kiséri az államok ujalb mozgalmait s ezt számon kéri a népszövetségtől. A lengyel-német kérdés egyet jelentett; azt, hogy van mód mégis arra, hogy az abszolutizmus túlkapásait már lehet szellőztetni. A lengyelek vesszőfutása megvolt s hatása, ha más nem is, de morális volt. Az ülés öt napos munka után szétment. Mindenki magával vitte azt, hogy tulajdonképen nem történt semmi, de érezte mindenki, hogy a mai európai helyzet tarthatatlan, ez igy tovább nem mehet; javulás és változás kell, mert sem gazdasági, sem szellemi téren nem állhat meg igy a világ. az egyesek korrumpálásává] kívánja a ma ha talmon levők uralmát biztosítani, érvényesül selték. Az eteő nap a „cotnimissian pour TÉtude du problémáé de la oollaboratiom européert* külügyminiszternek a külföldi fórumok előtt SZÜLLŐ GÉZA a népszövetségi ligák állandó bizottságának brüsszeli összejövetelén a politikai foglyok sorsának enybitése mellett foglalt állást A lefegyverzés és az európai együttműködés kérdései a tanácsülés napirendjén Az unió legközelebbi ülése Budapesten lesz— A magyarok előzékenységei
