Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-17 / 39. (2556.) szám
10 T>R\CAlAW^AR-HlRIiAP 1931 február 17, kedd. KöZCÍATiDa ^Á<T , A külkereskedelmi forgalom tovább csökken A Janaári forgalom kOzel egymillfárddal kevesebb, mint múlt éven Az uj esztendő nem hozott változást a csehszlovák külkereskedelem lefelé gördülő irániéban és az elmúlt év őszi hőnapjaiban fokozottan csökkenő külkereskedelem januárban újra csak csökkenést mutat. A behozatal 8S3 millió értéke 486 millióval, tehát közel 33%-aj volt kevesebb, mint múlt évben. A kivitel csökkenése még nagyobb. Múlt év janu árjának 1482 millió értékével szemben ez év januárjában csak 999 millió Ké értékű, vagyis a kivitel vesztesége meghaladja a félmilli- árdot. A mérleg 113 ezer Kő kiviteli többlettel zárult, vagyis az aktívum értéke megtartotta múlt évi mértékét. A behozatali o’dalon minden árucsoport úgy értékben, mint mennyiségben csökkent a múlt évhez képest. Az élő állatok behozatalának 15 millió értéke 47 millióval, az élelmiszerek 144 millió értékű behozatala pedig 70 millió Ke vei csökkent. A készáruk behozatalánál 120 millió Kő értékkülönbözet mutatkozik. A legnagyobb különbséget azonban megint csak a nyersanyagok behozatalánál tapasztaljuk, melyek 404 millió értékű behozatala negyed milliárddal marad a műit évi januári nyersanyag behozatal értéke alatt. Hasonló a kép a kiviteli oldalon is. Az élelmiszerek kivitele 87 millió értékkel csökkent, vagyis az élelmiszerek kivitele nagyobb mértékben 17 millióval nagyobb csökkenést szenvedett, mint azok behozatalában bekövetkezett csökkenés. A nyersanyagok kivitelében szenvedett 54 millió értékcsökkenéstől eltekintve komolyan aggasztó tünet 750 millió értékű készáru kivitelünknek 343 millió val történt csökkenése a múlt évi kivitelhez képest. Az élelmiszerek csoportjában gabona és liszt 5 ezer tonnával, zsírok 2500 tonnával jött be kevesebb ez év januárjában. Feltűnően csökkent az ásványok behozatala, amelyekből 70 ezer tonnával szükségeltünk kevesebbéit. Az ipari nyersanyagok behozatalban a textil ipar nyersanyagjainál látjuk a legnagyobb különbözetet Pamut 4 ezer, gyapjú 1 ezer, len 2 ezer tonnával jött be kevesebb ez év januárjában, mint múlt évben. A gabona és malátakivitel 14 ezer tonnával, a cukor kivitele pedig 30 ezer tonnával csökkent. A fakivitel 44 ezer tonnával, a szénkivi. tel pedig 57 ezer tonnával volt kevesebb. Az ipari termékek a papír és vasáruk kivételével, kivitelükben mind veszteséget szenvedtek. A legnagyobb veszteség megint csak a textil ipari árukra cselt, amennyiben pamutáru 1700, gyapjuáru 700, len és kenderáru 1100 tonnával kevesebb került kivitelre, csökkent azonban az üvegipar kivitele is, mely 2600 tonnával, a gépgyárak kivitele, melyek 1200 tonnával, az agyagáruipar kivitele, mely 3000 tonnával kevesebbet vitt ki. A kivitel csökkenése mennyiségileg is óriási, értékileg azonban egyenesen kétségbeejtő. Értékben a cukoripar 58 millió, a pamutipár 74 millió, a gvapjuipar 55 millió, a len- és kender- ipar 20 millió, az üvegipar 17 millió veszteséget szenvedett. Értékben veszteséget szenvedtek azonban a papir- és vasipar is. melyek kivitele mennyiségileg ez évben több volt. mint múlt év januárjában. A papíripar kivitele 5 millióval, a vasipar kivitele pc-dig 66 millió K értékkel volt kevesebb ez év januárjában, mint múlt évben. Különösen a vasipar kivitelében szenvedett értékcsökkenés szükségei figyelmet, mert az itt közölt külkereskedelem adatai rávilágítanak a vasipar nagyon kedvezőtlen kiviteli esélyeire, illetőleg ezen iparág helytelen kereskedelempolitikájára. Egy olyan iparáéról van ^zó. melv az egész termelés egyik legfontosabb és legál- ta!ánosabban használt áruját adja s éppen ezért a belföldi termelés válságos helyzetének enyhítése szempontjából igen kedvezőtlen hatással van, hogy ezen ipar külföldi aspirációit a bel- fö'di fogyasztással fizetteti meg. A januári külkereskedelmi forgalom úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés, valamint az egész kereskedelem szomorú helyzetére vet képet. A mezőgazdaság szempontjából komoly figyelmet érdemel a cukorkivitelnek, valamint a malátakivitelnek jelentékeny csökkenése. Olyan tények ezek s olyan problémákat vetnek föl, melyek megoldásának kulcsát alig lehet megtalálni. Még csak kilátás sincs arra. hogy ezen a téren valamely változás történne és a köztársaság mezőgazdasági termelésének két legfontosabb, legértékesebb terménye értékesítésre találhasson. A nyersanyagbehozatal folytatólagos csökkenéséből arra kell következtetnünk. hogy az ipar még a jövőre sines kedvező kilátással és kereskedelmi kapcsolataink jelen teljes rendezetlensége miatt nem sok reménynyel néz külföldi elhelyezési lehetőségei elé. A januári külkereskedelem képe a logplauzibiü- sabban igazolja, hogy a köztársaság eddig követett kereskedelempolitikája teljesen helytelen utakon járt és bizonyítja annak szükségességét, hogy az eddigi politikán változtatva, az ipar külföldi elhelyezési lehetőségeinek biztosítása céljából elsősorban az ipari kivitel legfontosabb szomszédos államaival rendezett kereskedelmi viszont teremtsen, (m. d. s.) A Duna Bank közgyűlése A részvényesek e legnagyobb elismeréssel adóztak az igazgatóságnak Pozsony, február 16. A Duna-Bank szombat délelőtt számos részvénye* jelentésében Kállay József dr. elnökletével tartotta meg étidéi rendes közgyűlését A gyűlést Kállay dr. nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az intézet állományai a rossz gazdasági viszonyok ellenére megtartották erősen fel felé ívelő tendenciájukat ée a vezetőcég körültekintő és szinte páratlau óvatoseágu üzletpolitikája ezt a fejlődést feltétlenül biztosítani i® fogja. Azt hiszi, hogy a kormány ég a gazdasági faktorok megfelelő intézkedésekkkel minden lehetőt el fognak követni a gazdasági válság enyhülésére, úgyhogy a folyó üzletévtől lehetőleg még nagyobb üzleti sikereket remél. Kötelességének tartja, hogy az elnöki székből elismeréssel adózzék áz intézet vezetőségének, különösen Kadosa Pál alelnök-vezérigazgatónak, de si- ismerés illeti az intézet igazgatóit ó« tisztviselőit is, akik sok odaadással 6* szeretettel dolgoznak az intézet érdekében. Az igazgatóság 1930. évi jelentését Kadosa Pál alelnök terjeszti elő, aki beszámolója során azt emeli ki, hogy az intézet hálózatát hatalmasan továbbfejlesztették. Sikerült az elmúlt évben a zsolnai Vágvölgyi és agrárbankot, a Liptószentmiklósi hitelbankot, a Dunaszerdahelyi bankot, a nagyszombati Krajská Tudóvá bankát és az Érsekujvári takarékbank rcszvénymajoritását megszerezni. Az összes újonnan affiliált iutézetek piacaikon elsőrangú, számottevő intézetek, amelyek mindenütt nagy bizalomnak örvendenek. Az intézet állományának az 1929, évvel való összehasonlítása igazoló kópét adja annak, hogy a Duna-Bank az elmúlt esztendőben is nagyot fejlődött!. Kiemeli azt a tényt, hogy a takarékbetétek összege az elmúlt évben több mint 10 millióval szaporodott. Áz évi jelentés előrterjesztése után Kemény Lajos felügyelőbizottsági elnök jelentését olvassa fel. A tiszta nyereség elosztására vonatkozó javaslat egyhangú elfogadása után Kfiick Jifi dr. emelkedik szólásra és a bank mérlegéről szólva megemlítette, hogy a Duna-banknak a legnagyobb mobilitása és higatlanszámláján jelentékeny rejtett tartalékja van Utána Kertész dr. részvényes szólal fel, aki a részvényesek köszönetét tolmácsolja elsősorban Kadosa Pál alelnök-vezérigazgatónak, akinek sikerült a Duna-Bankot vezető pozícióba juttatni és az intézet alapját olyannyira megerősíteni, hogy az ma a közönség körében korlátlan bizalmat élvez. A részvényesek utolsó szónoka Faragó igazgató volt, aki a következőket mondotta: „Az intézet örvendetes fejlődéee, az állományok emelkedése, a nagy mobilitás, mely kétségtelenül legelső Szloven- szkón, amellett bizonyítanak, hogy a Duna-Bank szép sikereinek igazán nem véletlen az alapja, hanem a vezetőség valóban rátermettsége és arra hi- vatottsága. A legnagyobb elismerést úgy fejezhetjük tehát ki a vezetőségnek és a további legjobb sikereket feltétlenül azzal kívánhatjuk az intézetnek, ha mi részvényesek, az ügyfelek, de meg Szloven- szkó gazdasági körei nevében is azon óhajunkat tolmácsoljuk, hogy a Duna-Bank maradjon meg mai struktúrájában, szellemében, tehát úgy az üzletpolitikában, mint a vezetők személyében minden változás nélkül önállóságának megtartásával. M g vagyok róla győződve, hogyha ezen óhajom teljesülésbe megy — és én hiszem, hogy így is lesz — akkor a Duna-Bank tovább fog haladni óvatos és körültekintő üzletpolitikája mellett azzal a gyönyörű íveléssel, mellyel aránylag rövid idő alatt acélos alapokkal lett első a volt magyar intézetek között. És igy kívánjuk mi részvényesek, hogy tovább is a régi szellemben, régi irányban és régi vezetőséggel dolgozzon a Duna-Ba»k.“ A részvényesek elismerését elsőnek Kállay dr. elnök köszönte meg, majd Kadosa alelnök kért szót és megliatottan mondott köszönetét a sok elismerésért. „Nagyon köszöuöm a kitüntető elismerést- — mondotta Kadosa — elsősorban a tisztviselők és igazgató társaim nevében, ök mindannyian valóban nagyszerű munkát végeztek az elmúlt évben is. Lényegében nem tekintem másnak az igen tisztelt Részvényesek elismerését, mint figyelmeztetésnek, hogy a jövőben is teljesitsok kötelességüket F,zt a figyelmeztetést nemcsak örömmel fogadom, de egyben ki is jelentem, hogy a jövőben is, ha lehet még fokozottabb mértékben kívánunk dolgozni, mint eddig. Reméljük, hogy a jövőben még nagyobb és még jobb szolgálatot tudunk tenni nemcsak Részvényeseinknek .hanem az egész köztársaság gazdasági életének is. Programunk változatlanul a három ság: munka, óvatosság és szerénység! Meg vagyunk arról győződve, hogy ezek eredményre fognak vezetni. Újból hálásan köszyönöm a sok elismerést és kérem Önökkel együtt a jó Isten áldását a Du na-Bank további működéséhez41. Végűi Taublng'? Ernő xx ügyfelek aovóbea mondott talpraesett beszédet. Meleg szavakkal méltatta Kadosa Pál vezérigazgató érdemeit, őszintén, spon tán elhatározással gratulál az eddigi eredményekhez a az intézet működéséhez a jövőben is sok sikert kíván. Benkó István dr. kormánybiztos, közig, főtanácsos zárószavai után a közgyűlés emelkedett hangulatban ért végek A tartományi pénzintézetek fúziójáról szóló törvény végleges javaslata szerint a csehországi Zernská Banka egy intézetté fuzionál, Morvaországban és Sziléziában pedig a Zern- j ská. Hypotecná, a morva földhitel s a sziléziai földhitelintézet fog egy pénzintézetté egyesülni. A javaslat szerint Szlovén szkon és Ru- szinszkón a tartományi képviseletnek a kormány által jóváhagyott határozata alapján szervezhető országos bank. A tartományi pénzintézetek emissziós tevékenységét a meglevő és még létesítendő bankok a Prágában létesítendő Csehszlovákiai Zernská Banka nevű központi intézetben fogják koncentrálni, ami lényegében azt jelenti, hogy a morvaországi. szlovenszkói és ruszinszkói tartományi pénzintézetek a prágai központnak a fiókjai lesznek. Königsrrátz mellett uj kőolajforrásra bukkantak. Königgratz város közvetlen közelében, a város tulajdonában levő erdőterületen végzett próbafúrások eredményeképpen a kutatók 360 méter mélységben gazdáig kőolaj- forrásra taláHak. A községi előliáróság megfelelő lépéseket tett a kőolajtelep terjedelmének pontos megállapítására. Pozsonyi terménytőzsde 1931 február 16-án: K-íf Rom 78—30 k* . . . • • . . « » « t .133—138 Rozs . 108 — 110 árpa export 155 — 160 „ |*riui* . . , ..........................................15'.i — 155 me rkantil 137 — 140 Őszi árpa .,.••*.«.«..•• — — — Zab ................................................................. 128 — 132 Te ngeri t»eroee........................... 7/ — 78 ex u-r.álv Pozsony...................... . 62—63 Vi któria borsó ............ 125 — 135 Feliét bal. .......................................................160—165 Tavaszt 1-ükkOny . . • . .«••■*. — — — Őszi bükköny..................................... 150 — 165 Re pce ........................................................... . 1.60-165 Mák . . .......................................... 460 — 470 Vö röshere natnr 1100 — 13. 0 „ plombáira ..................................... 1300 — 15C0 Lu cerna natui ........... 1000 —1200 ., plumbázva .......................................... 1300 — 15v0 Ét kezési róz.-a tmrgonva ......... 30 — 40 .. •'áru* burgonra ......... 25 — 30 ipari buruouva ............ 17 — 19 Búzadara . ................................................... 267 — 272 (J OG búzaliszt ............ 259 — 264 Rozsliszt .............................................. 170—175 Ko rpa 72 — 73 takarmányliszt ............ 92 — £'4 Szárítóit rápa-zetet ................................ 0 . 4j — 41 Am erikai disznózsír *b Pozsony ..... — — — Magyar .. ab halár . » . , . — — — Amerikai “szalonna sl l’oz.-onv ...... — — — Magyar .. ab határ • — — — Szína félédes, laza .. ........ — — — préselt ......... — — — Zsúp szalma . .......... — — — Takarmány szalma laza ....... — — — „ préselt ....... — — — Alom szalma laza .......... — — — „ „ préselt ......... — — — Irányzat: Búzában szilárd, kü’önben nyugodt üzletek mellett. A budapesti értéktőzsde áriolyasmb Gyenge a prágai értéktőzsde Prága, február 16. Kisebb üzlet mellett- ma gyöngülő az irányzat. Berg és Hütten 60. Cseh- Mor.va 55, Königshofer 40. Skoda 21. Nordbahn- bennok és Prágai Vas 20, Aussigi Vegyi 16, Cseh Cukor 11, Cseh Kereskedelmi 10, Solo. Pozsonyi Kábel 5 koronával gyöngüli. Zsivno 2, Cseh Unió és Cseh Eszkompt 1 koronás veszteséget szenvedett. A beruházási piacon néhány érték 5—30 fillérig terjedő értékváltozást szenvedett.-f- Nyugodt a budapesti értéktőzsde. Ma teljes üzlettelenség mellett nyugodt hangulat uralkodott. Zárlat előtt gyöngülés állott be és a legala/csonyabb napi árfolyamokat jegyezték.-j- Kedvetlen a bécsi értéktőzsde. A forgalom gyöngülő irányzattal indult és igen szűk korlátok között mozgott. Rima budapesti eladásra gyöngült. A korlátban csehszlovák és magyar értékek gyöngültek. Az üzlet végig minimális maradt.-}- A berlini terménytőzsdén a kővetkező árakat jegyezték: Búza 269—271. rozs 154.50— 156. árpa 204—213, zab 137—145, búzaliszt 31 —37.75, rozsliszt 23.30—26.30, buzakorpa Ilii.25, rozskorpa 9.60—10, kis ehető borsó 22— 21, repcepogácea 9—9.75, lenpogáosa 15.50— 16 márka. 1-f- A prágai állatvásárra 857 darabot rajtoltak föl; ebből 542 belföldi, 46 román, 269 lengyel eredetű. A cseh ökör 4.80—7.25. bika 4.10 —6.30, tehén 3.30—6. borjú 5.20—7.50: a ezlo- venszkói ökör 3.70—7, bika 5.50—5.75, tehén 5.50. borjú 5—7; a román ökör 6.20—6.40. bika 5.20—5.80. borjú 5.40; a lengyel ökör 5.70— 7.50, bika 5—6.35, tehén 4.25—6.35, borjú 4.80—7.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartott. Búza. 77-es, tiszavidéki 14.50 —14.60, felsőtiszai 14.35—14.40, rozs 10.70— 10.80, tengeri 13.90—14.-f- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán. amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tartót, a forgalom csöndre. Magyar búza márciusra 14.86, 14.85, márciusra 15.-f- Gyönge a berlini értéktőzsde. Az üzlet összezsugorodott és már nyitás után 1—2 százalékos veszteséget szenvedtek a forgalomba került értékek. Később átmenetileg 1 százalékos javulások álltak be. de tőzsdezárlat előtt újra gyönge volt az irányzat és az árfolyam- alakulás nem volt egységes. A prágai tőzsde derizajegyzésefí február 16 február 14 Hív. pénz áru pénz áru diek.% 'Amirfwdimi 1353.87 1357,87 1354.37'/, 1358.37% 2% Berlin . , €01.60 804.10 80t.67% 804.07% b Zürich . , 660 90 652 90 650 85 652.85 2 Onlo ... £01 50 904 50 £02 — 905.—' 4 Kopenb. . 901.55 904.75 1)02.12% £05.12% 3'/, Datixic . . 655 50 658 50 656.50 658 50' 5 Stockholm £02.£0 905.10 902 67% 905.87% 3 Maiimul . 176.44 177.24 176.40 177.20 5*/, Parin . , . 132 22 132.62 132.22'/, 132.62% 2 London . 163.78 164.38 163 84 . 164.44 3 New York 33.74 33.R4 33.74'/, 38.84% 2 BrUatsel . . 469 90 471.10 469 90 471.10 2'/, Madrid , . 533— 335.- 334 - £36.— 6 üetgrad . 69.37'/, 69.62% 69.36'/, 69.61%' 5% Fólia . . . 24.42 24.52 24.42 24.52' 9 Wien . 473.82 475.32 473.95 475.45 5 Wiirftchau 377.45 379.45 377.55 379.56' 7'/, Budapest . 588,60 690.50 588.80 590.80' 6% Buen.Aires 1072 — 1078 — 1072.— 1078.-' ca 7 Helsingf. . 84.73 €5.13 84.73 85.13' 6 Riga . „ . 650.25 653.25 650.25 653.25' 6 Rio de Jan. S09.— SÍI.— 309 — 311.—4 ca7 Monlevideo 23.90 24.10 23.90 24.10' — Alexandria 168.10 168.90 168.10 168.90' ca 7 Aliién . . 43 85 44.15 43.60 43.90' 8 Bukarest . 1C.98'/, 20.18'/, 19.99'/, 20.19% 9 Kowno . ! 337 — 339.'— 337.— 339-' 6 Lissahon . 152,60 153.40 152.10 152.90' 7«/, Révai . . 896 — 900.— 896.-- 900.-' Montreal „ 33.72% 33.84% 33.72% 33.84'V ca 7'/, ma tegnap An?1o masrvar bank . * a . 72.— <2.— Ilmát Bank ....... 48 10 48 40 Maffvar Ilitől ....... 64 — 63 90 Jelzálog ........ 40.— 40 — Leszámítoló ....... 88.50 1850 Maarvar olasz . . . . o . . 66 — Gö — Osztrák Hitel ...... 67.50 87 50 Iparbank ........ — — 171 — Forgalmi ...................... 73 50 73 £0 Ma ?var Nemzeti Ránk . . • 205 20 2T5£0 Keresked'ltni Bank ... 97 50 98 — Masrvar Általános lakarék- 75.— 75.— Haza- takarékpénztár . . , 155 50 1;5£0 F.Nő Masrvar Biztosító . . • —.— 700 — El<6 Budapesti Gőzmalom • « 26 95 25 — Banxit ...... o o 39 89 £0 Hon “tárta Malom ...... 18 — 18 25 Beoctdn . •••»«•»• 142.— 143 £0 Drasche . 110. — — — Maenwit . • ..... 1" 7.— 159 — Maevar lltslinof K6a*ía . » ~ ~ 471 — Saljjó .«.•»«••• 35 50 37.10 Urikánv 81-— 83.25 Franklin “ — C«ákv . . • • •<#.«? 9.— Mczősazila.ágl Gépek . . o . 4 — 4 — Macrvar Fcevver . . . • » « 297 “ 269.— Gan, Danubius .«•••> 58 — 59 — Hofherr . e » 4 — 4 30 T.áne . . *■>■•••• 49-50 50 2E Magyar Acél . .«•««• 32.— Matrvar Lámpák 85 — 85 — Vaeónévár ...«•«•• 17 50 17 50 Cohure ...**•••« 8.60 ..7.90 Rima ..«.**•*• 62 60 „4 50 Hasal Fa 6 — - ~ Ófa faipar 54 7b £625 Na-cli't»i ■•*•••«* 10L60 101 — LeranU , ,■•••••< 4 30 4 40 Nova . .•■••a«a, 28.20 27.50 Allatnvavut .••««««» —■ —. ■* Tröait . ..sv**a. 101— 1C3.— llssrar Cukor a « • « * • 92.25 94 50 Izzólámpa ..•••• o • 255.— 258 70 Réaivénvaftr 97 50 98.— Hungária asüírácra . . • a . 19 75 20 — Szikra ...... se* —.— 280.— Papiripatr ....eve. — — — Felien ......... — — — Guraml «4««.*oa. 31 17 31 50 Moktás ••aaaesta 76 50 — A prágai értéktőzsde árfolyamai: ma tegnap ii pénz ár* pénz áru NyereménykölesOa .... 102 75 103 25 102 65 103 15 6%-o* beruházási kölcsön 101.50 102.— 101-45 1C1 95 tí%-os beiuliázázi kölcsön 1923 101 45 101 95 101 35 111 85 Lisztköicön ......................... 101 50 102 - 101 40 101 90 6% or konvertálható köleaöa 101 45 101 95 101.35 101-85 0%or lv államkölcön . . 101 65 102.15 101 67 102 07 5%-os'álUmköb ^.i 1928 . . 97 63 98 10 97 75 98 25 i% o» Kas.-** o'leibergi • . 81 75 82 25 81 75 fc2 25 i\íj% O* pótjéradék ...------~ ~ o^-,c \. i% o* pótjára.iék .... 80.- 85.— 79.65 80 15 4%-Oí pótjára.iék .... 75.75 '6.25 75 50 76.— 3.W»% o* pótjáradek . . . —.— — — ~ ~ •“ Ua'likftl**'*ftfika,rtaianitA® • • 58 93 59 40 50 ■ 5%.os morva ur-zásto- kólcsön 59 — — ~~ — 3% OS háború előtti a-lósság . , — — — — ,88 50 .“1 ” 6% o» cseh jelzálog bank , 102 75 103 75 '02 75 103.75 ü% o* morva ielzáioa ét ... __ or*zá»ro» bank......................102 cg 103 5g 103 25 ^03 75 4%-o» Kassa O'ierbargi 1889 . 81 _ 81 50 81 25 .81 b7 Cseh Airrár Bank . • . « 519________ ^21 — 619.— g2l-— Under Bank.......................659 _ 6bU._ 659 - 660— Cs eh Unió . ..#•«. 313________ S14 — 813 — 2l4.— Cs eh Eszkoml ..... 3Í5.________ ó!7— 316— *>18.—■ Cs eh Itiarbank ..... 475 ________ 47/ _ 476 — f/Z'”” Szlo vák Bank........................184_ 180 - vltó.Zivnosteneká 426. _ 428. _ 427.— 428.— Osztrák Hitel ......................... 223 _ 224 - 222.50 — — Wi ener Uankverela . . , , 78 _ 78._ 78 — 79 — Jutio-xláv Bauk . . 0 • * 44 ve 45 25 44.75 45 25 .Vordbahn 451J _ 4525 _ 4£2o L “ Nor'lbahn fíonnok . . 0 . 1835______— I®46 _ Cs eh CukoniMM . • . « , 648_ CÖ2— £56_ Schöller ....... 850, _ f 6o_ 8b6._ 670.— Morvát Cukor 170._ 172 _ 1/1 _ 1»8 — Aussiiter Finomító .... 640 _ 660 — b3Ű _ Krizik .......................................... 7G1_ 696 _ 697 l' ráttai Malmok • • o . * —.— ®50.— "OÜ Kolini Mlltra^va . . . » • 430._ —430 — 440 Ko liui Kávé ..*•«• tol.— 64 _ 62 — .„^4 Kuliul Szesz .«•<•• — — ~ — 13C0 — 1320 ~ Tejipar ....... 655 _ 666 — 660 — 670 Au.siiri Vegvf ..... 731 __ 73o — 743 — 745 liudweisel Sör ...................—— — — — . K Anist-botei Cement . . .Ip90,_ 1V 00 — 1695 — 1705. Ceeh-Morva Koltoeu Dánét . 4130_ 4140 — 4140 — 4160.“” Ur üum Gépek ...... 202 — 2t4 — 252 - 2öo “ Riiurhollír . ...... 840 _ 8bu — f4J - 850.— Xvuir.iicseh Szén . . . . 4I8 _ 420.— 425 — 4í8— Alpine 14 25 Í.5 — 9'i £0 ,19 Bern «• Hátién .... .2600.- í820 — 2845 - í«i£5 — l'oldt............................ . . 533 - 535 - £3/- 637.— l’ ráíiat Váa ...... 162o — 16 <6 — 165O — lMÜ. 5ko.U 1369 - 1363 - l£64 - lc68 — l'oz-ony! Rábai . • • • .1UJ.— 1120 — 1^-15 — ll25 luwabl . . . . • . . 276 — 278 — 2 78— T£3 ~ Ollesehaut Papír .... 575 - rtT> - '88 - r90 — H K A (1 A I MAGVAK HÍRLAP — Szlovenszkói «erkeeztfl; Telléry Gyula. — Ktiezinezkói szerkesztő: RAez Pt . — Irtujalm: fő* munkutáre Szikla> Ferenc <tr Kae«. ftder u 9 —* Budapest ezr*rkeeztő Zólyomi Dhjbkó. I Döbreutei* tér í Telelőn; Aut 630-00.
