Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-14 / 37. (2554.) szám

6 1931 íeJxrnár 14, szombat. <^gM-j^9AO^ARHlRíiaP» A MA PROBLÉMÁI Barátnők Azóta bizonyára megkapta soraimat és tudja, hogy jeligés levél helyett más utat választottam és kérdéseire ezen a helyen kívánok felelni. Miért váíasztottatin a megadott jelige helyett a „Barát­nők" címet? Mert leveléből refrainszerüen cseng ki folyton ez a szó, Ott vibrál mindenütt, mint egy ideggócpont és, ha ezzel kapcsolatos nyug­talanságát sikerült elnyugrásra bírnunk, már megi Is oldottuk szenvedése problémáját. És miért vá­laszolok itt? Mert úgy érzem: ez a kérdés is álta­lános válságokat okozó tünet és ugyanezt száz má­éit asszony is kérdezhette volna tőlem. Általánosságban ismertetem hát levele tartal­mát, — de az eseményeket a magam szemszögé­ből nézem s ezzel megmutatom azt az utat, amelyet a boldogságtól a boldogtalanságig meg kellett tennie: Szerelemből ment férjhez egy vagyontalan köz­tisztviselőhöz. Tudta, hogy sok, leánykorában él­vezett előnyről le kell mondania, de bátran vállal­ta ezt. Sokáig nem is bánta meg elhatározását. Két szép gyermekük gondozása mellett a háztar­tást is ellátta egy olcsóbb alkalmazottal. Az ura jó volt. Soha gondolt más asszonyra. Elsején átadta a fizetését és még a cigarettája minőséget és meny- nyiségét is önnel beszélte meg. Ha valami rend­kívüli kiadást akart a költségvetésbe beállítani, az ura zokszó nélkül szorította szükebbre saját apróbb kiadásait. így nagy beosztással, de nyugodtan, adósság nélkül éldegéltek. Ha éppen elkerülhetet­len volt valami ruházati cikk. ön hetekig gondol­kozott, napokig válogatott, s megvéve a legszük­ségesebbet, ngy érezte: nem hiányzik semmije. Fél évvel ezelőtt találkozott egyik leánykori barátnőjével. A véletlen úgy akarta, hogy ugyanab­ba a házba jöttek lakni. Elkerülhetetlen volt pár szavas beszélgetés, később a kölcsönös látogatás. Hiszen, mióta gyermekei iskolába járnak, inkább van ideje a társaséletre. Barátnőjénél más asszonyokkal is találkozott. Jobb anyagi körülmények között élő, gondtalan, ílirtelő asszonyokkal. Eleinte élvezte ezt az uj világot. Csak az bántotta, hogy a férje nem tudott belekapcsolódni, mert a gyermekek növekedésével növekvő kiadások miatt kénytelen volt esti köny­velést vállalni egy kisebb bankban. Ezért sokszor érzett lelkiismeretfurdalást. S egyszer est el is árulta első számú barátnőjének. Ezzel kezdődött a baj. Harmadik nap már társa­sága minden tagja igyekezett házasélete harmóniá­ját diszharmóniává változtatni. Egyszerre meg­tudta, hogy bolond, mert eddig gyermekeivel töltötte az estéket, férjével annak szabadidejét. Azt is megmagyarázták, hogy „ma“ lehetetlen egy úri asszonynak sclyemfehérnemü, legalább tizen­két nj ruha, ugyanannyi kalap és megfelelő mennyiségű cipő nélkül élni. Rácsábitották, hogy szorítsa meg a háztartási kiadást és csináltasson magának részletre vett divatos anyagból drága varrónőnél egy ruhát. Persze, a ruha cipőt, kala­pot, selycmfehérnemüt és sok más apró kiegészítőt kívánt, hogy „viselhető4* legyen. S ezzel egyszerre bekopogtatott az életébe a gond. Felborult mindaz, amit tizenkét év szelíd nyugal­ma épített. Nyugtalanok lettek az éjszakái, mert érezte, hogy gyermekeitől vont el tápértékét. Látta az ura gondterhelt arcát álmában is. Újra könnyí­teni próbált hát magán. Elmondta régi barátnőjé­nek a kínlódását. Még aznap egy jourban hót, asszony mulatott naiv ósdiságán. Uj leckét is kapott: a férfi kötelessége mindennel ellátnia a feleségét. Ha erre nem képes, no nősüljön meg! Ha pedig megnősült, ne rontsa gondterhelt arcával az asszony apró örömeit, térjen ki az utjából, ha már ennyire tehetetlen, nyomorult... így történt, hogy hazatérő férje dacosnak és elutasítónak találta. Nagy jelenet keretében sze­mébe is vágta az urának m’ndazt, amit barátnői­től uj életigazság gyanánt elfogadott. Az ura nem veszekedett. Csak még szomorúbb lett. Másnap már délután sem pihent le. Egyelőre ugyancsak munka után indult, hogy sok reménytelen nt ntán esetleg kapjon valami csekélységet, amivel telje­sen alássa meggyengült fizikumát és idegzetét. Aznap nem is érezte valami jól magát. De jött a barátnő. Vitte magával vendégként egy mulató­ba. Nem dacból ment. Inkább Önmaga elől mene­kült. De ment. És akkor este úgy érezte: a barát­nőknek mégis csak igazuk volt... A sok töprengés árán megszerzett uj toilcttc csodát müveit. Eltűnt a tizenkét évi házasélctbe, háziasszonyi és anyai gondokba belefáradt asszony. Viruló fiatal nő élvezte a sikert. S ez nemcsak a barátnők irigykedő szeméből villant rá, hanem egy idegen, előkelő férfi csodáló pillantásaiból is. Régi barátnője hiába igyekezett társaságába be- hóditani ezt a férfit, — most őrként jött. El sem mozdult az „uj csillag" mellől, mint önt elnevezte. Kábultam fogadta ezt a nem várt hódolatot. Bódultán ment haza a férfi kíséretében. S a há- romszobá udvari lakásba érve, úgy érezte: itt a gond és időelőtti öregség várakozik önre. Elnyeli fiatalságát. Megsemmisíti életörömét. Megöli az újra kivirult szépségét is. Egyszerre vad gyűlölet támadt lelkében a környezete ellen. S ez a kör­nyezet a hálószobájuk volt... Benne csendesen alvó gyermekeivel és nyugtalanul virrasztó férjé­vel ... így látom én ezt az esetet, amit nem így irt le. Nekem, a barátnők szemüvegével elkápráztatott rövidlátásával irta meg a történetét. Emiatt látta csak egyik oldalát a dolognak: a nagy beosztás miatt megromlott életét, a nem élvezett ifjúságát é- olcsó ruhákkal eltorzított szépségét. Ha nem találtain volna meg levelében megoldás gyanánt a jeligéül választott szót, nem is törődtem volna önnel. Veszendő léleknek gondoltam volna, akire kár jó szót pazarolni. De Így csak mérhe­tetlen szánalmat érzek, — és, akár hiszi, akár mid, felelősséget Is. Mert az íztea pár érára ! Kedélyes bosszú a megzavarí nászéjszakáéri Gangster-humor Amerikában Gsi^ágó, február 12 A csikágói alvilág nemcsak a borzalmas gyilkosságok, családit' tások, késelések és egyéb szörnyű cselekedő t> k h«‘:y •, hanem :tz amerikai gtangsf-r-humor tanyája is. Az címűit hónapokban Csi’rágő egyik barátja előtt állt a gangster, akit kisebb kihágás ni iát egy bet' fogházra Ítélt a biró. \ vádlott köuyö.'gött, ! ■ gy hagyják futni, mert másnap reggel van az esküvője és borzasztó kellemetlenségei lesz­nek, ha nem tud megesküdni. Nagyon szerelmes menyasszonyába, aki viszont roppant félté­keny és ha holnap reggel nem jelenik meg pontosan az esküvőn, akkor bizonyára fel­bontja az eljegyzést. A gangster könyörgése nem használt semmit, a bíró hajihatatlan maradi le kellett ülni a büntetést. Elmúlt a hét, a gangster kiszabadult és a biró is hamarosan elfelejtette az esetet. Nemsokára azonban a biró is eljegyezte ma­gát és elutazott abba a vidéki kis városba, ahol menyasszonya már repesve várta. A vá­ros legelőkelőbb szállodájában lakást vett, aztán meglátogatta menyasszonyát, vele töl­tötte az egész napot, majd este visszatért is­mét a szállodába, ahol fáradtan ágynak dőlt. Egész éjjel az igazak álmát aludta és még az ágyudörgés sem ébresztette volna fel. Minden esetre ismerte magát és tudta, hogy sokáig fog aludni, mert még este előkészítette a másnap­ra szükséges ruhákat, hogy ne kelljen ezzel sem sok időt tölteni. Másnap reggel szörnyű volt az ébredés. Este még gyönyörű pizsamában feküdi le, reggelre meztelenül találta magát ágyában. A kikészített ruhák eltűntek, az asztalról hiányzott pénztárcája, kulcsai és csak a kari­kagyűrű feküdt magányosan az asztal lapján. A biró káromkodni kezdett, de ez vajmi keve­set használt. Csak a szobalány dugta be ijed­ten fejét az ajtón, majd az ádámkoeztümös bi ró láttára visitva rohant el. A biró visszafeküdt az ágyba, telefonált menyasszonyának, hogy küldjék azonnal a ruÜa levő kofferjét. Azt a megle­pő választ kapta, ogy hiszen a koffert már tegnap este elvitte a biró inasa. Egyébként azonban felkérték, hogy siessen, mert a menyasszony már majdnem készen van és várja a vőlegényt­Vad körtelefonálás indult meg a városka összes ruhaüzleteibe, azonban egyikben sem találtak a testes biró urnák megfelelő kész esküvői ruhát. Nem használt semmi, az ágyban kellett maradnia és meg kellett várni, amíg az apős eljön és valahogy gondoskodik ruhá­ról. A házasság majdnem füstbement, mert a menyasszony kijelentette, hogy ilyen ne­vetségessé vált férfihez nem megy feleségül. Azonban végre mégis megbékült és a városka szabója sietve nekilátott az esküvői öltöny el­készítéséhez. Egy nap múlva készen lett. Nem volt valami gyönyörű, nem csikágói, hanem csak egy kis vidéki szabó csinálta. Aznap, amikor a szabó szállította a ruhát nagy cso­mag érkezett a biró ur címére. Amikor ki­bontotta, megdöbbenve vette észre, hogy ben­ne van mindaz, amit szobájából és kofferjéből elraboltak. A csomaghoz levél volt mellékel­ve, amely igy szólt: ,,Te csirkefogó, most megtanítottalak, mit jelent az más entibereknek, akik házasodni akarnak, a házasságát megakadályozni. Ez volt a gangster bosszúja.­A tárgyalás során egyóbkéut távolról sean nyert bizonyítást, hogy Júlia meg akart halni, Szülei elmondották, hogy az utolsó pillanatig is vig volt s egyáltalában nem gondolt a ha­lálra. Gregus bizonyára csak azért lőtte te akarata ellenére, mert nem vehette felesé­gűi. Hiszen állandóan azt hangoztatta a korcs­mában, hogy agyonlövi. Az esküdtek az előre megfontolt gyilkosság bűntettében mondották ki Gregus Lajost s a bíróság a verdikt alapján tizenötévi fegyházra ítélte el. Semmiségi panasz folytán tegnap került az ügy a legfelső bíróság elé, amely a semmi- sági panaszt elutasította s az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, részben azért, mert a semmi ségi panasz a ténymegállapítást támadta meg, részben pe­dig azért, mert az előre megfontolt szándékot az esküdtbirósőgi tárgyalás során több tanú­vallomás révén kétségtelenül rnegállapították. Sinclair Lewis ’ a színháznál főbbre becsüli a könyvei Egy külföldi napilap munkatársának kérdéseire a következőket válaszolta a' Nobel-dijas regényíró: — Min dolgozom? Rövid történeteket fogok írni. Nem kötetbe, hanem Magazinok számara. Legköze­lebbi könyvem? Még nem lehet beszélni róla. As ember elkezdi... megvan a terve ée iráa közben minden megváltozik... az előzetes nyilatkozat ilyenkor csak kompromittáló lehet... Két éven be­lül azonban remélem megszületik... — Sajnálom, hogy a feleségem még fürdik, 6 mindent jobban és lelkiismeretesebben tudna önnek elmondani! — A színház nem érdekel túlságosan. Jó könyv mindig nagyobb élmény számomra egy színházi esténél... Utóbbi időben Thomas Mann Budden- brooke cimü regényét olvastam elragadtatással. Ilyen famíliák nemcsak Európában élnek, Ameriká­ban is akadnak bőven. — Úgy látom, Európában sokkal rosszabban bán­nak az Íróval, mint Amerikában. Klikktömörülések akadályozzák meg az egyes fiatal tehetségek ki­bontakozását... Azonkívül a tehetséget mindig gaz­daság- és társadalompolitikai alapon Ítélik meg. * Helybenhagyták a izgága legény 15 évi fegyházbüntetésé#, aki agyon­lőne kedvesét, mert nem vehette feleségül A gyilkosság után magára tőtf, de a „megkorrugáSa** golyó csak az ingéi pörkölte meg Brünn, február 13. A legfelső bíróság tegnap foglalkozott Gregus Lajos nádasi legény gyil­kossági bűntettével, aki múlt év júliusában agyonlőtte kedvesét s ezért a trencséni kerü­leti bíróság tizenötévi fegyházra ítélte el. Gregus alig volt tizenhétéves, amikor bele­szeretett Potturnay Júliába 6 húszéves volt, amikor az ismeretség komoly lett. Abban az időben azonban Gregus már duhaj, korcsmáző, izgága legény volt. Egy nap erkölcsi bizonyítványért jött a bíró­hoz, aki szemére vetette, hogy rossz életet folytat, — De hiszen kapok én még bizonyítványt az akaszíófára? — válaszolt Gregus s ezzel otthagyta a bírót. Szavai csaknem beteljesedtek. Amikor Potturnay Júlia szülei látták, hogy jövendőbeli vejük nem akaT fölhagyni a garáz­da életmóddal, kitiltották a házukból. Ez 1929 karácsonyán történt. Júlia elpanaszol- ta neki, hogy miatta pokollá vált az élete, az apja kijelentette, hogy inkább levágja a fejét, de Gregushoz nem adja feleségül, mert Gregus nemcsak szegény, de italos is. — Már pedig máski, mint én, nem fog té­ged oltárhoz vezetni, —• volt minden válasza a szerencsétlen, szerel­mes leány zokszavaira. És ekkor ötlött föl először benne a gondolat, miképpen ölhetné meg kedvesét, hogy más férfi el ne vehesse. Hónaipokig foglalkozott a tervvel. S aztán —- julius 6-ám — végre is haj­totta. Mikor elfogták, igy mondta el a bűntett le­folyását: julius 6-án elment Júliáért és azután együtt ültek kint az udvaron. Késő éjszakáig remény­telen szerelmükről beszélgettek. Júlia igen sze­rencsétlen volt. Gregus revolvert mutatott ne­ki, egy hatalmas, közel negyven centiméter hosszú lovassági pisztolyt. A leány kezébe vette a revolvert, a térdére fektette, valóság­gal könyörgött Gregusnak, hogy minél gyor­sabban végezzen vele. Keveset beszéltek még, keveset csókolóztak még, azután Gregus bal­karjával átölelte a leányt, aki hozzásimult s igy szólt: — ügy hát, menjünk a halálba! Gregus erre a revolver csövét Júlia szivének szegezte és kétszer elsütötte. Á leány összeroskadt karjaiban s nyomban meghalt. Gregus erre magára lőtt, de csak a rajta lévő két ing közül a felsőt pörkölte meg a lövés. Egyéb baja nem történt. Gregus erre nyugodtan felkelt, hazaménl és lefeküdt. Reggelig aludt, amikor a csend­vei. A trencséni esküdtbíróság elé gyilkosság bűntettével vádoltam került. Világos volt, hogy Gregus ©lőre megfontolt szándékkal követte el tet­tét A csendőrök, amikor megvizsgálták a gyilkos fegyvert és a kilőtt töltényeket, érdekes meg­figyelést tettek, amely erősen megnehozitette Gregus védekezését s egészen más fénybe állította a dráma lefolyását. Az első két töl­tény ugyanis, amellyel Gregus a leányt agyon­lőtte, teljesen normális volt, ezzel szemben a harmadik töltényből, amelyet Gregus saját maga ellen lőtt ki, a lőpor ©gy része hiányzott s a golyó nem illett bele pontosan a patronba. Gregus, amidőn elébe tárták ezt az észrevé­telt, végül is bevallotta, hogy a harmadik töl­tényből a lőpor egy részét kiszórta s a golyói kissé megköszörülte, úgy hogy valamivel ki­sebb lett. így történt, hogy egyáltalán nem sebesült meg. (*) Az Uj Művészek Egyesületének harmadik bu­dapesti kiáílitása. (Budapesti szerkesztőségünktől). Ez a kedvelt és uj tehetségeket pártfogoló társa­ság 140 érdekes és tanulságos műtárggyal igazolja, hogy a modern miivéezi törekvéseknek mindegyre nagyobb közönsége, széleskörű iskolája és követője van. A régi, főként irodalmat kifejező festészetet ki­szorítja a dekorat:Y hatású francia izü felfogás. Mint a modern építészei is. mely aránylag kevesebb és könnyebb anyagból dolgozik a régi „örökös14 stílus helyett, a művészet és iparművészet is megteremtet­te és elfogadtatta az uj alkotásokat és termékeket. A legtöbb művész kevesebb anyagot használ, mint az elődei és szükebb értelemben vett tárgykörben fejeződik ki. A mai kiállításon is kimzésszerü, fi­nom és sziues-virágcsendéletek, tájkeprészletek. me- sekompoziciók. plakát és könyv tábla-tanulmányok teszik ki a kiállítás anyagát. Feltűnik Pécsi-Pileh Dezső tavasziasan üde és élénk színeivel, melyeket Genova és a Gellérthegy hangulata sugal; Vaszary János, a harsány szinek merész"mestere. Finomak és kellemesek Antal József népies izü képei; gaz­dag képzelő erő jellemzi Benc Géza tanulmányait, Fáy Lóránt, Büky Béla képeit; Friml Géza a zöld színeket ragyoghatja karakterisztikus „Szőlőt evő leány“-án. Gábor Jenő a test arányos formái é6 a Háy Károly compozieiói és Krivátsy Miklós saját­ságosán beállított szobrai egészítik ki a változatos anyagot. Az U. M. E.-ben feltűnően sok a nő, de valamennyi tehetséges. A Nemzeti Szalonban elhe­lyezett kiállítás külön érdekessége, hogy a művé­szek egymásra való hatását megállapíthatjuk belő­le és a magyaros hangulatot, magyaros motivurake- resést, mely a müveket sokkal színesebbé és mese- szerübbé varázsolja, mint a tulélénk párisi vagy nehézkes német inspirációk. A kiállított műtárgyak már közvetlenebbül hatnak, minttalán néhány év­tizeddel ezelőtt és remélhetőleg nemcsak a tárla­tokon, de az otthonokban is találkozunk majd ve­lük. Berendy Katalin. A gabonavámok felemelése Jugoszláviá­ban. Belgrádi jelentés szerint a kormány ki­rályi dekrétum utján kétszeresére emelte a gabona, tengeri és liszt behozatali vámját. A vámemelés eslősorban Románia ellen irá­nyul, miután a román liszt behozatal az utóbbi időben egyre jobban éreztette hatását a ju­goszláv piacon. őrök költötték fel. Mikor a csendőrök elvezet­ték, útközben kétszer elájult: a gyilkosság izgalma csak ekkor tört ki rajta teljes erejé­tagok mozgása iránt mutat szinte plasztikus érzó- _ két. Kádár Béla kompozíciói. Klic Zoltán stilizált ! képei, Vörös Géza ügyes térbeli beosztása, Sugár Andor illusztratív csendéletei; Vörös Géza teperája; kezembe adta a sorsát. Ha sikerül meggyőznöm, visszitér a nyugalom és boldogság vizeire, — ha nem, most még Magának is elképzelhetetlen szakadék felé tántorog. Szeretném, ha megengedné, hogy mint testvér szóljak önhöz és megkérjem: nézzen bele barát­női tükre helyett most az enyémbe! Láss* meg benne tizenkét szeretetben eltöltött év emlékét. Ugye, tele volt szelíd örömökkel? Hiszen szere­tem vezette <n urához és az ifju szerelem boldog­ságát nyomon követte a még nemesebb anyai boldogság is ......... Várhatta a, gyermekeit........... Fi gyelhette fejlődésüket, örülhetett első szavuk­nak, elindulásuknak, kibontakozó értelmüknek, iskolai sikereiknek. Bizonyára minden nap hozott apró fényeket é« közben állandóan éreznie kellett, hogy ezek végeredményben mind gond vizeli tőrjé­től, az egyféle kenyérkeresettel meg nem elégedő élettársié! származtak. Tizenkét esztendő meg­elégedettsége a garancia, hogy ez a* élet szép volt, igazi élet volt. A most kezdődő?......... Nem Ismerheti úgy az él etet, mint hivatásomnál fogva Ismerőm én. így nem tudja, hogy a nagyon gondtalan és nagyon elkényeztetett asszonyok között van a legtöbb elégedetlenkedő. Legnagyobb részük testileg és lelkileg terhelt. Ezért nem ismerhették meg .soha a nyugalom boldogságát. Nem rosszak — legalább is nem mind azok. De beteg idegzetük tudatalatti gyűlölettel fordul a kiegyensúlyozottság, harmónia és szeretet ellen. Beteg örömöt jelent számukra, ha ezt megzavarhatják. A maguk örök elégedet­lenségét akarják beleoltani mindenkibe. Vesze­delmesebbek a legaljftaabb szándéka ed variénál la. Mert jobban ismerik a* asszonyt lelket és bizto­sabban cl!a!á!ják a sebezhető pontokat. S a* igy megtanított, gyanútlan, egyszerű asszonyok bol­dogságának boldogtalanságra változtatása olyan tudatalatti kielégülés nekik, amiért mindent meg­kockáztatnak. Próbálja elkerülni őket. Legalább pár hétig élje a régi életét. Lássa meg férjét újra hálás szívvel most már háromszoros robotjában. Lássa gyerme­keit újra az anyai gondjaira bízott életek iránti felelősség érzéssel. Ha pár hetet kibír igy, akkor meg van mentve. S a szépségben eltöltött tizen két esztendőt még többször tizenkét boldog esz­tendő követheti, megajándékozva a harmonikus családi életig fakadó tiszta örömökkel. SZ&NTMJUIALY^NÉ SZAX1 MARIA

Next

/
Thumbnails
Contents