Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-12 / 35. (2552.) szám

1031 február 12, csütörtök. rvssM&avw wsaaB*5iwa*íffl?(3»i 'PÍ>ÍCCAl-A\\G^;m-HlRL^ A német nemieil si®siailsiálí eüenpariamentet szerveznek Weimarlwn? A Jobboldali ellenzék hosszabb időre kivonult a birodalmi gyűlésről — Curtius nyugodtan eiistondkaiia expozéját — Uj roham Franciaországban a birodalom ellen Berlin, február 11. A nemzeti szocialis­ták, a német választék egT- ötödének kép. viselői, tegnap hosszabb időre elhagyták a birodalmi gyűlés ülését és kijelentették, hogy a visszamaradt parlament határoza­tait alkotmányellenesnek és érvénytelen­nek lógják tekinteni. A nemzeti szocialis­ták elhatározása a tegnapelőtt! ülés ered­ményeinek hatása alatt keletkezett, ami­kor a többség a nemzeti szocialista ob- strukció ellenére megszavazta a szigorított házszabályokat. A képviselők egyelőre nem mondtak le mandátumukról és kije- j len tették, hogy a parlamenttől való távol­maradásukat ideiglenesnek tekintik s ab­ban az esetben, ha „a német nép különö­sen alávaló támadásoknak lesz kitéve", visszatérnek a házba. Mivel a német birodalmi gyűlés a nem­zeti szocialisták nélkül is határozatképes, a szélsőséges jobboldali ellenzék kivonu­lása után a ház teljes rendben és nyuga­lomban folytatta ülését. Curtius dr. kül­ügyminiszter beszámolt genfi eredményei­ről, beszédét a kormánypártok egyöntetű helyesléssel fogadták. A külügyminiszter szerint Németország az európai népek bel­ső együttműködését akarja clösegiteni, de © célra az ut nem vezethet az elavult ver- saillesi szerződéseken keresztül. Ennek a belátásnak elsősorban Franciaországban, másodsorban a népszövetségben kell el­terjednie, mert különben a német nép kénytelen lesz népszövetségeliones hatá­rozatokat hozni. A birodalom belső szaná­lása után a jóvátétel! kérdés megoldása kerül sorra és annak az erkölcsi diffamá- lásnak kiküszöbölése, amellyel a győztes államok Németországot még ma is, tizen­két évvel a békeszerződés után, állandóan beosmérlik. Curtius dr., akit gyakran sa­ját pártjai is élesen megkritizáltak, teg­nap átütő sikert aratott a birodalmi gyűlé­sen és a genfi győzelem pozicióját teteme­sen megszilárdította. Beszédének Legérdekesebb része áz volt, amelyben a német-francia jó viszony jelen­tőségét fejtegette. A német követeléseik vé­leménye szerint nem összeegyeztethetetle­nek más népeik célja ívtál. A német nép meg­győződéssel hiszi, hogy Európában egy uj közösségi érzés keletkezik. Németország azonban neon akarja, hogy Európa a német nép Legszoimorubb letöré­sének alapjain épüljön föl és sohasem ad­ja föl a reményt, hogy az építő munka ut­ján előbb-utóbb találkozni fog Franciaor­szággal. A továbbiak folyamán Curtius a lefegyver­zési kérdéssel foglalkozott és követelte, hogy a küszöbönálló nagy konferenciát teljes pár­tatlansággal vezessék le. Németország szem­I szabotálja. A jövőben a birodalom csakis ; ennek a megállapodásnak alapján fog a | nemzetközi fórumokkal tárgyalni. Viszont ! Németország hitelezői nagyon jól tudják, hogy a birodalom soha sem garantálta a Young-tcr- vezet teljesülését s igy a su’yOs gazdasági helyzetben a hitelező ál’amok Ls kénytelenek lesznek beleegyezni a Young-tervezet reví­ziójába. MSISnSs kombinációk Berlin, február 11. A szélsőséges jobboldali i ellenzék kivonulása a birodalmi gyűlésről, va­lamint a nemzeti szocialisták bejelentése, hogy egyelőre bojkottéiul fogják a parlament munkáját, a közvéleményben és a sajtóban számos kombinációra adott okot. Egy nemze­ti szocialista képviselő állítólag kijelentette, hogy pártjának parlamenti tagjai Weimarba vonulnak é$ Frick, Thürlngia nemzői szocia­lista belügyminiszterének védnöksége alatt csonka parlamentet konstitnálnak. Egyelőre nehéz megállapítani, vájjon a nemzeti szocia­listák tényleg elíogadták-e ezt a tervet. Any- nyi bizonyos, hogy sem a német nemzeti párt, sem a többi jobboldali parlamenti frakció tag­ja nem azonosítja magát a nemzeti szocialis­ták manőverével. Ha a 107 nemzeti szocialista képviselő Weimarba vonul, akkor teljes izo­láltságban marad, Kormánykörökben a nemze­ti szocialisták szabotázsát és a hozzá fűzött hireket teljes nyugalommal iíéliii meg. A par­lament munkáját a nemzeti szocialisták távol­maradása egyáltalán nem befolyásolja, sőt az obstrukciós elem távolmaradása következté­ben a költségvetés szakszerű letárgyalása sok­kal gyorsabb iramban fog lefolyhatni különö­sen most, amikor a megszigorított házszabá­lyok, melyek az elnöknek és a kormánynak messzemenő jogot biztosítanak, életbelépnek. Síöhr, a nemzeti szocialisták lemondott ház­elnökhelyettese helyébe Kardoíf néppárti kép­viselőt választották. A nácik manifesztuma Berlin, február 11. Egy kommunista lap jelen­tése szerint a nemzeti szocialisták különös röp­cédulákat osztogatnak Berlin uccáin. A „hadat iizenő“ manifesztum a következőképpen hang­zik: — Általános mozgósítás. A német nép elhatá­rozta, hogy végre leszámol a pártok bűnös ér­dekcsoportjaival. A Hitler Adolf vezetése alatt álló fiatal Németország minden olyan pártnak hadat üzen, amely támogatja a mai kormány uéprontó elemeit. A hadköteles férfiak és nők; lépjenek be a német nép utolsó megmentéinek sorába. Fegyverkezzetek föl és vegyétek maga­tokhoz a legjobb muníciótokat. Egyetlen egy se akadjon köztetek, aki rossz fegyverekkel vonul a küzdelembe. Pár is SíS?a§s^k Párls, február 11. Curtius dr. német kül­ügyminiszter beszéde hatalmas benyomást kel­tett Parisban. A Petit Párisién a beszédet a német kormány külpolitikai manifesztumának nevezi. Valószínű, hogy a lapok konmentá- raihan egyelőre csak azért tartózkodóak, mert megvárják a Quai d‘Orsay útmutatásait. Hol- nap-holunpután kitör a vihar a párisi sajtó­ban. A beszédnek különösen két része az, amely visszatetszést keltett. Az első az, hogy Curtius kijelentette, hogy az uj Európa nem épülhet főj Németország legrettenetesebb nyo­morán, a másik az, hogy a birodalom soha sem garantálta a Young-szerződés keresztülvite­lét A jobboldali sajtó, élén az Echo de Pa- ris-val, diadalmasan megállapítja, hogy Német­ország vakmerőén és óriási cinizmussal prokla- málta szenvedélyes revansakaratát. Curtius nyilatkozatával kapcsolatban a tervezett né­met—francia kölcsön kérdése is újból szóba kerül és a jobboldali lapok természetesen most már hallani sem akarnak a kölcsön folyósítá­sáról. „őrült és büntetendő nagylelkűség vol­na, — írják a jobobldaii lapok, — ha Francia- ország pénzt kölcsönözne a revansra éhező bi­rodalomnak". A jobboldali lapokkal ellentétben a balol­dali lapok nyugalommal és tárgyilagosan ítélik meg a helyzetet és visszautasítják a jobboldal gyűlölködő sajtókommentárjait. A Republique szerint a jobboldal Ismét munkába állott, hogy szítsa a népek közös gyűlöletét és megszer­vezze a háborút TObbezer jegyzőkönyvvel és okmánnyal kész bizonyítani Törköly dr. képviselő a népszámlálási panaszok jogosságát Törköly képviseli parlamenti beszédében fölsorolta a legrikilóbb népszámlálási eseteket — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanusitják, hogy a rendkivü! enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkal­mazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. pontjából döntő jelentőségű az a tény, hogy tudja, hogy határozott jogigénye van az ál­talános lefegyverzés követelésére. A beszéd egyik legérdekesebb része volt, ahol Curtius a lengyel kisebbségi kérdés­sel foglalkozott. Kijelentette, hogy a ki­sebbségek védelmének történetében nagy­jelentőségű az a tény, hogy a népszövetség egy olyan államról, amely tanáostagsággal rendelkezik, megállapította, hogy megsér­tette a kisebbségi jogokat. Zaleski lengyel külügyminiszter nyilatkoza­tai egyáltalán nem vá'tozlathattak ezen a té­nyen. Németország a tanács májusi üléssza­kán beható vizsgálat tárgyává teszi a lengyel jelentést és megteszi a szükséges javaslato­kat az ankét kiegészítésére, ha a lengyei je­lentén nem k^-’ág'tö Az expozé végén Curtius a Ycrung-tervezet- trtJl nyilatkozott A tervet Németország nőm Prága, február 11. Tegnapi számunkban ismertettük azt a nevezetes parlamenti beszé­det, melyet Törlz&ly József dr. magyar nem zeti párti képviselő a kormányelnök gazdasági expozéja fölötti vitában elmondott s amelyben éles szavakkal bírálta úgy a kormány gazda­ságpolitikáját, mint a népszámlálás hibáit. Technikai okokból mai számunkra maradt a beszéd befejező részének ismertetése, mely­ben a szónok többek között a következőket mondotta: A visszaéléseket a következő 12 csoportba foglalom: 1. Az előkészítő eljárásban a magyar és német kisebbség politikai pártjait és egyéb exponen­seit erőszakkal megakadályozták azon felvilá­gosító munka végzésében, amelynek célja a ma­gyar és német kisebbség instruálása volt a nép- számlálásra vonatkozó jogokat és kötelességeket illetőleg. 2. A kormányhatalom tűrte, hogy illegális és a kisebbségek elnemzetlenitéeét célzó propagan­dát és agitációt folytassanak különféle csehszlo­vák nacionalista egyesületek, lapok és egyének. 3. A népszámláló biztosok és revizorok kine­vezésénél az 1930/86. számú kormányrendelet és a 45318/1930/8. számú belügyminiszteri rendelet rendelkezése ellenére nem voltak tekintettel a la­kosság nemzetiségi összetételére, a kisebbséghez tartozó népszámláló biztosokat borzasztó kis számban nevezték ki és magyar s német kisebb­ségi vidékeken olyanokat neveztek ki, akik a lakosság nyelvét abszolút nem értik s akiknek soviniszta elfogultsága közismert. 4. Tömegesen neveztek ki biztosoknak és re­vizoroknak csendőröket, pénzügyőröket, rend­őröket, akiknek már a személye és hivatali állá­sa is pressziót jelentett a lakosság szenében. 5. Volt több eset Szlcvenezkón, hogy a nép- számlálás foganatosítására kinevezett helybeli tanítókat és egyéneket az utolsó pil­lanatban a Cseh- és Morvaországból hozott csehszlovák nacionalista egyetemi hallgatók­kal cserélték ki. Ide tartozik az is, hogy a helyi viszonyokkal nem ismerős ezlovenszkói csehszlovák egyetemi hallgatókat nevezték ki a Csallóköz magyar falvaiba. 6. A biztosok a kormányrendelet és egyéb rendeletek számos intézkedését szándékosan megsértették és amikor a felek azokat ezóvátet- ték, legtöbbször a kapott ut"s:tásra hivatkoz­tak. Az összeirási iveket sok helyütt a nép­számláló biztosok nem töltötték ki a felek jelen­létében. csak ceruzás jegyzeteket készítettek. A nemzetiségi, illatve anyanyelvi -— 15. szá­mú — rovatot sok helyütt nem töltötték ki e igy a megszámlált ellenőrzési jogát teljesen meosemmisitették. Sok helyütt az iveket csupán ceruzával töltötték ki. Sok helyütt a nemzetisé­get, illetve az anyanyelvi adatot a fél akarata ellenére töltötték ki és magyar vagy német he­lyett csehszlovákot Írtak. Sok helyütt nem en­gedték meg a biztosok a betekintést a kitöltés alkalmával a kitöltött összeirási ívbe és ezzel megfosztották az érdekelteket az őket megillető ellenőrzési jogtól. 7. A népszámlálási biztosok eljárásuknál bő­ven éltek a négyszemközti kihallgatás jogával. Ezeknél sokszor a legnagyobb lelki pressziót fejtették ki. ígérgetés, rábeszélés és fenyegetés voltak esz­közeik. 8. Dacára annak, hogy a kormányrendelet ren­delkezése szerint a nemzetiség meghatározásánál az egyedüli kritérium az anyanyelv, a népszára- láló biztosok sok helyütt egyéb erőszakos és a statisztikai tudomány szempontjából elvetendő kritériumokat használtak. Ilyenek a vallás, a családi származás, a születési hely, a névanalizá­lás, a szlovák nyelv tudása. 9. A kormányrendelet a zsidóvallásuak részé­re megadta a lehetőséget ahhoz, hogy zsidó nemzetiségűnek vallhassák magukat. Titkos in­strukciók ezt mint kötelességget interpretálták és a biztosok ezt a zsidóktól a legtöbb helyen követelték, sőt kifejezett akaratuk ellenére az egyes zsidókat zsidó nemzetiségűnek írták be. 10. Titkos instrukciók és hivatalos minta­nyomtatványok utján a biztosok olyan utasítást kaptak, hogy a kormány elismeri a cigány nem­Bizonyítékok Mindezeknek a bizonyítására perrendszerü bi­zonyíték áll rendelkezésünkre. Ha azonban az egész anyagot végigolvasnám, akkor ebben a hónapban talán el sem mehetnék eb­ből a házból. Röviden tehát, távirati stílusban fogok csak igen kirívó eseteket felsorolni. Megjelent egy füzet, amely felvilágosító füzet akart lenni a magyar nemzeti kisebbség részére- Megkérelmeztük annak terjesztését, de a pozso­nyi országos elnöki hivatal 180.439/1030. számú végzésével megtagadta annak terjesztését. Hogy ezt megtagadhassa, szükséges volt, hogy ehhez okokat tudjon kellőképpen találni. Meg­változtatta ezért indokolásában röpiratuuk cí­mét is, ami eredetileg úgy szól: „Hogyan kell viselkedni a magyar nemzetiségűnek a nép­számlálás alkalmával?" A címet az indokolás eképp változtatta meg: Hogyan kell viselkedni a magyar népszámlálás alkalmával? Kihagyta tehát a „nemzetiségűnek" szót és ráfogta a mi törekvésünkre azt, hogy mi egy magyar magáanépszámlálást akarunk rendezni, és ezért nem engedélyezte répára tünk terjesz­tését. Ebben a. füzeiben benne van egy úgyne­vezett Magyarság tízparancsolata cimü rövid kioktatás' is, amit külön röpiratként is ki akar­tunk adni. Ez a rövid kioktatás szabadon jelea­zetiséget. A biztosok ez alapon azt a cigányt, aki magát magyarnak vagy németnek vallotta, túlnyomó esetben cigánynak irta be, de amelyik csehszlováknak vallotta magát, azt minden to­vábbi nélkül csehszlováknak írták. 11. A hivatalos titoktartást, amelyet a kor­mányrendelet előir, számtalan esetben megsér­tették, ellenben ha a fél kérte a revizort, hogy mutassa meg az ő összeirási ivét, azt kifejezetten megtagadták. A megszámlálandó fél javára ren­delt titoktartás ürügye alatt tagadta meg ezt panasz esetén az illetékes járási főnök is, sőt ugyanazon célzattal titkolták el azt is, hogy kik a revizorok, hogy ne lehessen a félnek hozzájuk fordulni a beirt adatainak megtekintése vé­gett 12. A járási főnökök a népszámláló biztosolt, illetve a revizorok felterjesztésére sok helyütt terrorisztikusan jártak el, mivel már az idézés tartalma is fenyegető, illetve megfélemlítő volt. A megszámlálandók kihallgatását sok helyütt terrorisztikusan végezték. Döntéseikkel a leg­többször nyíltan megsértették a törvényt, a kor­mányrendeletet, de főképpen a kisebbségi jogo­kat. Bírságokat megokolallanul és igen magas összegben róttak ki, sőt fogházbüntetéseket Í9 alkalmaztak s mindezeket lehetőleg villámgyor­sasággal, hogy az ilyen határozatok elrettentő példaként hassanak a még hátralévő hason- sorsu megszámlálandókra. hetett meg a csehszlovákiai magyar lapokban, röpiratként való terjesztését azonban az orszá­gos elnök nem engedélyezte és azon mondato­kat iukrimiuáila, hogy: „Magyarnak lenini nagy és dicső dolog"1 és „Magyar légy mindha­lálig és veled lesz az Isten". Nemzetiség elleni izgatást látott ebben a két mondatban az országos elnök akkor, amikor semmiféle ügyész nem emelt nemzetiség elleni izgatás címén vádat, felhívá­sunknak ezeu okokból történt közlése miatt. A Deutsches Polátisches Arbeitsamt kiadott egy felvilágosító iratot, aminek címe: „Mik a kötelességei és jogai a német nemzetiségűnek az 1030. évi népszámláláson?" A nép:zámhá­lásnál ennek terjesztése kifogástalanul ment a történelmi országokban, de Szlovenszlcób<in a szlovenszkói németek kö­zött ennek terjesztését az országos elnök bé­nította és csendőrökkel nyomoztatlak az ilyen példányok után. Ellenben megjelent egy plakát egy fiktiv szer­vezet aláírásával, illetve a jó Isten tudja, kil kellett alatta érteni, „Zsidó fizess" címmel, amelyik mindenféleképen befolyású’ni akarta azokat a magyar zsidóka 1, akik uem

Next

/
Thumbnails
Contents