Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-10 / 33. (2550.) szám
10 t>mcgaiMa(Aarhi rlap KöZ€ÍAZD>a,^'A<6r> Újabb meglepő tranzakció a szlovenszkól pénzpiacon fi Kassai Bank magyar lettesének és önállóságának Cetsökkenésével s Sebka patronátusa alá került — Miért kellett hát a Szlovák Általános Hitelbankot eladni! Szlovenszkő, február 9. Keletszloven.$zkó közgazdasági életének uj- *bói szenzációja van. A Kassai Bank, amely kifejezetten magyar patinával büszkélkedett és utolsó mohikánja maradt a valamikor önálló kassai bankpiacnak, a lapok híradása szerint — amint már a P. M. H. is jelentette — a Franki Artúr és társa betéti társaság tulajdonúba ment át. A Kassai Bank közgyűlésén már •bejelentették a részvény többségben beállott változást és a közgyűlés a bejelentést örömmel vette tudomásul. Nagy kérdés, hogy ebben az örömben a magyar közvélemény is osztozhatik-e. Franki Artúr neve nem ismeretlen a szlo- venszkói gazdasági életben, öt évvel ezelőtt meg kellett ismerkednünk vele és az első lu-szt- rum után bizony kétségeink vannak az :ránt. vájjon nyertünk-e ezzel az ismeretséggel. A magyar kisebbség amtigy is szegényes gazdasági életéből éppen Franki Artúr vágott ki egy nagyon értékes, eleven részt. Először is az ő nevéhez fűződik a Szlovák Általános Hitelbank jól megszervezett üzleti érdekeltségeinek indokolatlan fölbomlasztása. majd azután az elképzelhető legnagyobb csapást mérte a kisebbségi gazdasági fölfogás szemszögéből nézve az itteni megmaradt pénzintézeti világra, amikor a Magyar Általános Hitelbank alapitását és jogutódját a cseh érdekszférába játszotta át. Milyen csodálatosak is a banki élet utjai!? Egészen mások, sőt meglepően mások, mintsem azt a közönséges, mindennapi emberek elképzelhetnék. Magunkfajta emberek azt hiszik, hogy ha valaki oly nagy kárt tett a gondjaira bízott gazdaságban, hogy ennek következtében a gazda mint valami csődtömegtől, ugv igyekszik szabadulni tőle, akkor a kártevővel is mindörökre leszámolt. A bankvilágban, a jelek szerint, másképp ítélnek. Most egyszerre csak ismét Franki Artúr az, aki hivatva van a Be’oka önként elhagyott pozíciójába uj életet önteni. Ugyanaz a Franki Artúr, aki végeredményében a saját személyében felelős azért a veszteségért, amely a Pozsonyi Építőipari Rt. finanszírozásával érte annakidején a Szlovák Általános Hitelbankot. Akkoriban ezt a veszteséget 9—15 millióra taksálták, sőt várinak, akik tudni vélik, hogy kamatokkal együtt a veszteség még ennél is több volt. De akármennyi is volt, egész Szlo- venszkó tudja, bogv ez a veszteség volt az in- ditóoka annak, hogy a Bebka szabadulni igyekezett a Szlovák Általános Hitelbanktól és ezt az igyekezetét olyan áron váltotta valóra, amely egész Szlovenszkón nem kis megdöbbenést keltett. Amikor a Bebkának ez a döntése nyilvánosságra jutott, minden oldalról, különösen a nagy részvényesek részéről a jogos szemrehányások egész tömege érte. Ebben a lapban is két helyes irányú cikk mutatott rá a tranzakció ismertetésével kapcsolatban arra. hogy a Bebka nagybanki relációban tulajdonképpen igen csekély összeg miatt adta föl szlo- venszkói gazdasági pozícióit. A kiméleti idő azóta már lejárt és íme, a Bebka, amely önként — és milyen áron! — vonult ki Szlovénokéról, egyszerre csak egy betéti társaságot alakított és annak élére, mindenki elképedésére, ugyanazt a Franki Artúrt állította, aki a legnagyobb fokban volt előidézője annak a helyzetnek, amelyben a Bebka úgy érezte, hogy tovább nem ragaszkodhatik a Szlovák Általános Hitelbanknál lévő részvén vérdekeltségéhez. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a bankvilágban másféle értékelés divatozik, mert különben sehogysem lehet megérteni ezt a föltűnő és egészen különös változást. Bizonyára jól érezték ezeket a szempontokat a valaha önálló és kifejezetten magyar jeőlegü Kassai Bank főrészvényesei, amikor az elé a helyzet elé kerüllek, vájjon eladják-e részvényeiket és éppen a Franki betéti társaságnak. Valószínű, hogy erősen kellett goridolniok arra, hogy szívesen csinálnak jó üzletet és jó áron készséggel eladják részvényeiket, de valami garancia után is vágyakoztak, hogy a részvénytöbbség a jövőben is kisebbségi kézben maradjon. Ezt a garanciát — nem tudjuk — hogyan találták meg éppen Franki Artúrnál, akinek újabb öt esztendő ismét csak elegendő lehel arra, hogy a részvénytöbbséget átjátssza olyan érdekeltségnek, amelynek összetétele felől a múltak tapasztalatai után alig lehet kétség. A lapok közgazdasági rovataiból ismeretes, hogy a Franki Artúr betéti társaság pozsonyi megalakulása után fiókokat jegyeztetett be Losoncon, Zsolnán, Kassán és Ungvárott. A keletszlovcnszkói gazdasági élet hídfője a dolgok ma.i állása dacára mégis csak Kassa. Ezt a hídfőt meg kellett hódítani Mert * betéti társaság nem kínált biztos bázist. Hiszen ebben a formájában mégis ki lehetett téve a pénzügyi kormányzat esetleges nyomásának. Annál is inkább, mert a betéti társaság jogi jövője nem egészen tiszta. Ha tehát Kassán a betéti társaság megvetheti a lábát, úgy innen egész Szlovenszkóra kiterjedően lebonyolíthatja üzleteit. Ezért kellett a hídfőt meghódítani, akármilyen drága áron is. A Kassai Bank részvényesei nem csináltak rossz üzletet, mert a részvények 51 százalékáért részvényenkint 500 K-t, egyes csomagokért pedig 350 K-t fizetett a betéti társaság. Azok a részvények, amelyeket nem vettek át, most inár alig érnek 200 K-t, mert itt a bankvilágnak ismét egy otfyan jelenségével állunk szemben, amely a közönséges matematikai tudással aligha fejthető meg. A részvények 51 százaléka 500 K-t ér, ellenben a 49 százaléka már csak 200 K-t, ez olyan számvetés, amelyet csak a magasabb közgazdasági tudomány emberei, vagy a részvényjog hibáinak vámszedői fejthetnek meg. Úgy beszélik és ezt a közgyűlés is megerősíteni látszik, hogy a Kassai Bank külső struktúráján nem esik változás. A betéti társaság bizalmi embere csak a harmadik helyre kerül, az eddigi vezetők megmaradna í, sőt fizetésjavitást is kapnak, a régi igazgatóság pedig öt uj taggal bővül ki, sőt a nagyobb nyomaték kedvéért a felügyelő bizottság egyik legifjabb tagja azonos annak a Zieglei igazgatónak a fiával, akinek apja nemrégen aktív szerepet játszott a Szlovák Általános Hitelbank részvényeinek átadásánál. Ami a bank további belső munkáját illeti, úgy érezzük, hogy itt lett volna helyénvaló az "a megnyugtatás, hogy változástól nem kell tartani. A Kassai Bank mindeddig önállóságát megőrizte, kifejezetten magyar jellegét mindvégig megtartotta és ami a döntő: lokális igazgatósággal és Vokális ügyfelekkel. Az ilyen helyi jellegű pénzintézetnek egészen más a mentalitása. A nagybanki adminisztráció és hitelfelfogás nem tűr el olyan üzleteket, amelyeket a helyi bank nyugodtan köt meg, mert itt az igazgatóság közvetlenül ismeri a feleket és a bitelek folyósításával nem a rideg bank- szerű fedezet, hanem valamiképpen a „Treue und Glaube“ elve is érvényesül. A Kassai Bank önállóságának lecsökkenése tehát nemcsak azért fájdalmas, mert egy tisztára magyar gazdasági érdekeltség egyszerre vegyessé — és még milyen vegyessé! — változott át, hanem közgazdasági szempontból főlég azért, mert mindazok a hitelek, amelyek legnagyobbrészt a bizalmon alapultak, most már a tények kényszerítő erejénél fogva kikerülnek a banki meggondolások köréből és igy nem állhat olyan módon és olyan mértékben a felek rendelkezésére, mint eddig. Nem akarunk sötéten látni, de nem hallgathatjuk el, hogy a döntő szó a jövőben Prágáé lesz és ott bizony rideg szempontok az irányadók. Közgazdasági kérdésekben beavatottak úgy tudták, hogy mikor a Bebka eladta a Szlovák Általános Hitelbank részvényeit, azt a hallgatólagos kötelezettséget is elvállalta, hogy feladja a szlovenszkól piacot. Most a Bebka újabb érdekeltséget vállalt Ha a beavatottak tudomása alapos, úgy a kormánykörök aligha veszik jónéven a vállalt kötelezettség be nem tartását. Mindenesetre tény az, hogy újabb érdekeltséget szereztek. Üzletet vettek, még pedig drága pénzen. A magyar közönség, amely nem tudja elfelejteni és hosszú ideig nem is felejtheti el ,bogy a Bebka egy magyar alapítású pénzintézetet idegen érdekszférába tolt át, meglepetéssel nézi ezt a látványos játékot. Méirt kellett eladni a Szlovák Általános Hitelbankot, ha a ezlovenszkői piacra oly nagy szükségük van? Ha attól az embertől akartak megszabadulni, aki a veszteségeket okozta, úgy ez még érthető volna, bár az árat igy is, szomorúan furcsának találnák. De most éppen azt kell látni, hogy az uj poziciószerzésben a vezetőszerep éppen annak jutott, aki végeredményben minden bajnak az okozója volt., Ez az, amit a józan figyelő nem tud megérteni és igyekszik a fátylat fellebbenteni, hogy bepillantást nyerjen a kulisszák mögé, ahol titokzatos üstökben titokzatos bájitaít kotyvasztanak Szle- venszkó elsorvadásnak indult gazdasági élete, főképpen pedig a kisebbség egyre-másra pozíciókat vesztő gazdasági aanyarusága számira* • , Ha a titkot megfejteni nem is sikerül, egy figyelmeztető szó talán mégsem fölösleges: a magyar kisebbségi élet őrszemei vigyáznak a strázsán és még egyszer nem fogják szó nélkül hagyni a részvény többségek idegen érdekszférába való tologatásának különös módszereit. Venetianer dr.: Védiegyzési jog Prága, február 7. A csehszlovák köztársaság törvényhozása számos régi, osztrák birodalmi törvény hatályát terjesztette ki Szlovenszkóra és Ruszinszüora, emeiiett nem történt gondoskodás arról, hogy ezek a régi törvények magyar nyelven is hozzáférhetőkké tétessenek a közönségnek. így az iparosokat és kereskedőket, de a gyakorlati jogászt is érdek.ö védjegyzétsi jog terén is jelentős változás állott be Sz.oveu- szkón és Ruszinszkón. Az idevágó magyar törvényeket a csehszlovák nemzetgyűlés hatályon kívül helyezte s ezek helyébe az 1890. évi 19. számú osztrák birodalmi törvény iépett a csehszlovák törvényhozás által később eszközölt módosításokkal. Ezt a törvényt, ennek módosításait, valamint végrehajtási rendeletéit ismerteti Venetianer Oszkár dr. kassai ügyvédnek a közelmúltban megjelent kis kézikönyve, amelynek nagy érdeme, hogy nemcsak az összes jogforrásokat adja, hanem az egyes paragrafusokhoz a joggyakorlat, a döntvények valóságos tárházát ismerteti. Külön fejezetben vannak ismertetve a védjegyek bejelentésének az alakiságai is. A csinos vászonkötésben megjelent könyv kétségkívül hézagpótló s annak mindenki, aki védjegykérdésekben bárminő vonatkozásban kapcsolatban kerül, valóban jó hasznát veheti. A könyv a szerzőnél, Venetianer Oszkár dr. kassai ügyvédnél rendelhető meg. Mezőgazdasági kiállítás Budapesten Budapest, február 7. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó év március hó 20—25. napjain rendezi Budapesten, immár 40. Ízben, az óveatkint szokásos tavaszi Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt Az utóbbi években a kiállítás kereteit tervszerűen és nagy arányokban kibővítették úgy, hogy az, különböző csoportokkal kiegészítve, most már a mezőgazdaság minden ágát felöleli. A kiállítás legfontosabb csoportja ezidén is a tenyószállatikiállitás és vásár lesz, melynek keretében a bejelentések szerint mintegy 200 ló, 760 szarvasmarha, 600 juh, 1200 j sertés és több mint 1500 baromfi kerül bemutatásra a legkiválóbb magyar tenyészetekből. A kiállítás többi csoportjai, melyekből a vetőmag és termény, tejgazdasági, kisér letügyi, tudományos és szakoktatásügyi, házii ipari és élelmiszeripari, borászati és szőlészeti, halászati, nemkülönben a különböző agrárszervezetek, egyesületek, szövetkezetek kiállítási csoportjait, valamint az ezekhez csatlakozó nagyszabású mezőgazda- sági gép- és eszközkiállítást emeljük ki, ugyancsak gazdag és tanulságos anyagot fognak bemutatni. A kiállítás, méreteit és anyagának sokoldalúságát tekintve, a magyar mezőgazdaság, állattenyésztés ée gépipar nagyarányú seregszemléjének ígérkezik, amely azok helyzetéről és fejlődéséről áttekinthető hü képet nyújt és igy a magyar mezőgazdaság viszonyainak beható tanulmányozásira és megismerésére a legjobb alkalom. Minthogy pedig a kiállitás vásárral is kapcsolatos, tehát annak összes csoportjaiból, a tenyészállatokból, vetőmagvakból, terményekből és gépekből egyaránt való vásárlás is lehetséges, ilymódon a kiállítás egyúttal kitűnő lehetőség a legkiválóbb tenyészállatok, termények, magvak, gépek stb. nagy választékból való kényelmes beszerzésére s a legnevesebb magyar tenyésztőkkel, termelők-1 1931 február 10, kedd. Csonté.izületi bajoknál Kére a esiz> otthoni jód- lenre használat utasítását, Csízfürdd. kel, valamiint a mezőgazdasági gépipar reprezentánsaival való összeköttetések és ib&- leti kapcsolatok felvételére. A kiállrilás alkalmából Magyarországra utazó külföldi látogatók különböző utazási és vizumkedvezményekben részesülnek és úgy ezekre, mint a kiállitással kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozóan külön tájékoztató füzet nyújt részletes felvilágosítást, amely a rendező egyesület címén: Budapest, Köztelek u. 8. szám alatt kapható. A földművelésügyi minisztérium akciója a tavaszi bttza termelésének föllenditésére. Az értékesítői válsággal különösen sújtott kom’ótermelőviclékek lakosságának fölsegélyezé6e céljából a földművelésügyi minisztérium a tavaszi búza termelésének propagálása céljaira 2100 métermázsa elismert tavaszi búzavetőmagot fog kiosztani olcsó áron. Ez az akció egyelőre csak Morvaországra s Csehország egyes vidékeire terjed ki. Ennek kapcsán csak rövU den említjük meg itt. hogy a tavaszi búza népszerűsítésére vonatkozólag egy kiváló szlovenszkói magyar növénynemesitő, Veneny Lajos még 1923-ban egy nagyszabású programot és tervet terjesztett a földművelésügyi minisztériumhoz, ajánlatára azonban választ sem kapott, valószínűleg azért, mert az egyszerű, világos, olcsó terv a bürokraták számára érthetetlen volt. Módosítják az állami útalapról szóló törvényt A közmunkatígyi minisztérium most dolgozta ki az állami útalapról szóló törvény novelláját. A módosító javaslat azon alapul, hogy az eddig érvényes törvény végrehajtása során kiderült, hogy az útalap bevételei jelentősen meghaladják a várt előirányzatot. Így az 1927. év TV. negyedébe" 31.7 millió. 1928-ban 141.6, 1929-ben már 152.2 millió korona volt a bevétel. A jelenleg érvényes törvény azonban nem engedi meg a többletbevétel felhasználását e az útalap gondnoksága csak előlegeket hitelezett ezekből a többletbevételekből bizonyos utak megjavítására. A novella azt javasolja, hogy ezek az előlegek most végleges kiadásként számoltassanak el. A novella ezenkívül azt is javasolja, hogy az útalap a nemállami utak javítására évi 70 millió koronát engedélyezhessen. Emellett az állami költségvetés is felvenne még bizonyos összegeket a nemállami utak javítására. Az állami útalap adósságai 1930 végén 627 millió koronát tettek ki. A novella lehetővé akarja tenni azt, begy az útalap bosszú lejáratú beruházási kölcsönöket vegyen fel, tehát, hogy az útalapnak nagyobb szabadsága legyen a hitelműveleteknél. A kamatokat és a törlesztési részeket az útalap fedezné a rendes bevételeiből. As útalap köhuöneinek kflzkőlceön jellegük van s azokban árvapénzek is elhelyezhetők lesznek. A prágai élelmiszerpiac áraL A múlt bét elején az erős felhajtás következtében a marhahús ára jelentősen esett, mert a kereslet csekély volt. A húspiacon és az élőállat vásáron egyformán lanyha volt az irányzat, mert a prágai hentesek és a husfiis- tölők a Lengyelországban vágott sertés iránt n- m érdeklődnek. Az ártánypiac egészben véve váliozat- lan maradt, az árak inkább szilárdultak némi’eg. A hús detailárai hetek óta változatlanok, csak az ürühu8 — hátsó — 1 koronával drágult s 13—17 kor. volt. A baromfipiacon megdrágult a liba 2 koronával s kilóját 15—18 koronával adták. A zsirliba 1 koronával megszilárdult s kg-ja 16—19 kor. volt. A baromfipiacon megjelent a francia fiatal liba, amely a múlt évi 45 kor. helyett 24—30 koronával kelt el. — A teavaj 22—24 koronás ár mellett l koronával olcsóbb volt, a falusi vaj 17—19 koronás ár mellett ugyancsak 1 koronával olcsóbb volt. A friss tojás ára tartott: a szlovenszkói tojás jelen- téktelenűl megszilárdult — 60 drb. rakás 44—18 kor. — e a lengyel tojás szilárd maradt. — A bur- j gonya erősen megdrágult; közönséges 45—50 kor., kékszemü 100—110 kor., kifliburgonya 140—150 korona. — Zöldzég (csak nagybani árak): celler 1.70—2.60, hagyma 1.10—1.30. fokhagyma 5—6.50, paradicsom 10—12 kor.,,kelkáposzta 60 fej 80—120 kor., karfiol ketrecben 80—85 kor., kalarábé 2—3 kor., torma 5—8.50, sárgarépa 1.20—1.50. petrezselyem 2.50—3, póré 0.80—1, cékla 1—1.20, spenót 3.50—4, fejes káposzta kg 1.90—1.50, vörös káposzta 1.50—3, savanyu káposzta kg 1.60, szárított uri- gomba 70—90 kor., sampiongomba 22—30 korona. — Gyümölcs: körte 6—9, külföldi alma 5.50—7, külföldi szőlő 14—18, citrom darabja 40—50 fii!., narancs spanyol 5—5, olasz 3—3.50. mandarin 6— 6.90, banán 7—10, gesztenye 4.20—5, füge 7—7 40, kókuszdió 3—3.30 korona. — A gyümölcspiacról a belföldi gyümölcs csaknem teljesen eltűnt s a piaci árusok bezárták üzletüket az erős fagyok miatt. SZANATÓRIUM í >CARITAS<! POZSONY, TORNA-U. 18. *••- Tel. XS-M. XlttlAaaet.-aebés>e(.-n Agy Agy iua^ I éa larya ologla. U MatAlv napi 80 - K«.. II. ou(álT napi ML— JU. iMfeaS •rvoaválaaatda! MMa pauaálé • aapra t. aasUly Ke I600L- • a t • tL t 0 1000.—
