Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-10 / 7. (2524.) szám
6 ■HK9RMRII 'PRAIGM-MaG^AR-HÍRLAP 1931 január 10, szombat Exotikus betegségek A párisi Gyarmatügyi Kiállítás biológiai osztálya bemufalia a keleti ragályok gyógykezelésének eredményeit •— Európában nincs talaja a tropikus országokból behurcolt betegségeknek Pária, január eleje. A párisi Gyaraiatttlyí Kiállítás az egész müveit világ figyelmét felhívja a tengerentúli birodalmakra és különösen patologikus szempontból kiséri figyelemmel mindazokat az újításokat, amelyek már napirenden vannak a technika századában és amelyek lehetővé teszik az emberiség számára az exótikus betegségek ellen fokozottabb mértékben való védekezést. Régebben valósággal lehetetlen feladatnak bizonyult a keleten egyre jobban elharapódzó ragályos betegségek szakszerű kezelése, m^rt az óriási távolság, amely a tengerentúli tartományokat az anyaországoktól elválasztotta, .az idejekorán való orvosi beavatkozást meghiúsította. Nem szólva a kolerajárványokról, vagy a pestis katasztrófáiig arányú pusztításairól, amelyek időnként még a kontinens egyes kikötővárosait is veszélyeztették, az exótikus betegségek gyógykezelésének ügye határozottan szerencséé fordulatot vett a legutóbbi időben. Ázsia, Afrika és Amerika a repülőforgalom és a gyorshajójá- rátok fokozott fellendülése óta már nincsenek elérhetetlen távolságban Európától és bizonyos, hogy ez a körülmény sok tekintetben elősegítette j azt a tényt, hogy a modern orvostudomány már nem tekinti ismeretlen, szörnyű és gyógyíthatatlan ragályoknak a keleti világrészeken dühöngő betegségeket. Manapság, amikor Párisból alig öt nap alatt továbbítja Indokinába a postát a repülőgép, nem nagy probléma a földrajzi távolságok áthidalása. Régebben a beteg, akit Siamban vagy Hátsó-In- diában ért utol a gyilkos kór, menthetetlenül pusztulásra volt Ítélve, mert a fertőzés kritikus időpontja a legtöbb keleti betegségnél az első 1 nyolc nap, — ezalatt? az idő alatt pedig a régi közlekedési eszközökkel Európát megközelíteni sem lehetett. Ezóta természetesen megváltozott a helyzet! *— Észak-Afrika jóformán az európai kontinens tőszomszédságában terül el, Közép-Afrika nap- 1 ról-napra közelebb jut huzzánk, a Messze-Kelet 1 alig egy ugrásnyira van tőlünk és a tecunika j emberét még a sivatagok sem állítják meg vi- , lághóditő útjában. Hasonló körülmények idézték í elő azt is, hogy ma már igen sok benszülött be- j teget gyógykezelnek európai kórházakban, nem is említve a számtalan keleti fejedelmet, akik Párisban, Londonban, Berlinben és a többi nagy európai metropolisban évről-évre újra megje'en- < nck jelentéktelennek Játszó betegségek gyógyke- % z el és éré. Magától értetődik, hogy az egyes betegségek r kórokozó baktériumai különbözők és ennek folytán más és más éghajlati viszonyoktól függ vi- rulenciájuk. A mocsárláz kórokozói, — az Ano- j felesz szúnyogok — például egész Európában ti- r terjedtek, de az évszázadok során az emberiség r immunissá lett bizonyos mértékben a betegség ellen, a szervezet ellenmérget termelt ki magá- ból és a mocsár láz ma már korán sem az a ve- szedelmcs ragály, amilyennek a régiek tartották. v Más a helyzet a lepra fenyegető és leküzd- k hetetien veszedelmévé1! Az orvostudomány ma e már tisztában van azzal, hogy az Európába szórványos esetekben behurcolt lepra-baktériumok távolról sem olyan veszedelmesek, mint a tró- pikus vidékeken. Mindamellett bizonyos, hogy Q ott, ahol a lepra felüti a fejét, a legszigorúbb óv- intézkedések alkalmazása indokolt, mert ez a . szörnyű kór éppen olyan ragályos, mint a pestis. Jellegzetes exótikus betegség ezenkivüi még a sárgaláz, amely alig kétszáz esztendő előtt való- * Sággal megtizedelte Törökország, Görögország, ~ Portugália, sőt Franciaország déli részeinek la- v kceságát is. A legújabban a keleti vidékeket a sárgaláz ellen eredményesen használt ellenmér- © gek ennek a veszedelme^ betegségnek is csökkentették a pusztító erejét, az európai kontinensen pedig csak a legritkább esetben, elvétve fór- a dúlnak elő sárgalázas megbetegedések. Ezt a különös körülményt a természettudósok azzal . indokolják, hogy a sárgalázat terjesztő rovarok < számára tulrideg az európai éghajlat és igy azok s‘ itt tömegesen nem szaporodnak el. 11 A múlt század utolsó évtizedei óta keletre n szorult egy másik pusztító ragály is, amely kü- b Ionosén Indiában szedi ezidőszerint az áldozatait, cl — a kolera. A gyomor és bélrendszernek ez a £ szörnyű betegsége Indiában évenként ezer ]. számra pusztit a sűrűn lakott helyeken. Innen ^ hurcolták be a kolerát Oroszországba is, ahonnan azután Románián és a török kikötővároso- ^ kon át a keleteurópai államokban elterjedt. A , világháború alatt különösen az északi harctéré- . ken küzdő csapatok katonasága körében tört “ ki e?y-két kisebb méretű kolerajárvány, amelyet d azonban a ma már mindenütt eredményesen al- b kalmazott preventív oltások segítségével ogy- b szólván a csirájában sikerült elfojtani. g Végeredményben az exótikus betegségek kö je zül egyedül az egyiptomi szembetegség egyik ^ különös válfaja, a trachoma az, amelynek vibriói ^ egyformán elterjedtek a forróégövi és északi ál- jamnkbnn is. Crecde eredményes köfőhártya ke- ‘ síelése óta szerencsére a tracboma?sem veszélyezteti olyan nagy mércékben a. fehérfaj , lát/vzer- veit, sőt a legutóbbi időben Egyiptomban és " Marokkóban bizonyos mértékig sikerült a baj el- b ♦erjedésének lokalizálta** * r Nyilvánvaló, hogy a távolságok fokozatosan eltűnnek, Európa 4 a Trane-óceáni gyarmatbirodalmak között. Ez a tény egyrészt évrői-évre közelebb hozza hozzánk a távoli földrészeket és velük együtt mindazokat a számtalan fertőzési lehetőségeket, amelyek eddig csak a távcü országokban járó európaiakat fenyegették. Ez a 1 Kassa, január 9. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tusai József, a gál- szécsi járásban fekvő Szürmeg községbeli gazdálkodó, öt esztendeig kint volt Kanadában. Mikor hazajött, megtudta, hogy felesége távolléte alatt intim viszonyt folytatott szolgájával, Géczy Andrással, amelyből egy gyermek is született. Tusai megbocsátott feleségének azzal a föltétellel, hogy a szolgát a háztól elküldi, Az asszony ezt meg is tette. Géczy András tegnap váratlanul beállított az asszonyhoz és tízezer korona erejéig meg látszólagos veszedelmes tény ennek ellenére azzal a megnyugtató tudattal jár, hogy éppen a távolságok csökkenése következtében a modern orvostudomány, gokkal hathatósabb eszközökkel rendelkezik a fenyegető keleti betegségek leküzdésére, mint régen, amikor szinte megoldhatatlan rejtély előtt állottak az orvosok a fávoli országokból behurcolt betegségekkel szemben. A francia Gyarmatügyi Kiállítás legnagyobb jelentősége annak bizonyítása, hogy a gyarmatosítás által a tengerentúli országrészeken egyre jobban térthóditó nyugati civilizáció sok más fontos intézkedéssel együtt szinte észrevét ionül megdöntötte a „keleti betegségekről41 alkotott tévhitet! H. B. dr. akarta zsarolni. Kijelentette, hogy ha ezt az összeget nem kapja meg, úgy a szerelmi viszonyt mindenkinek el íogja mesélni és az egész falu tudni fog róla. Az asszony megijedt ettől a fenyegetéstől, kérlelni kezdte a legényt és végül ott tartotta őt. Nemsokára Tusai hazatért s feleségét a legénnyel in flagranti kapta. A gazdálkodón oly dühroham vett erőt, hogy revolvert rántott elő és Gé- czyre lőtt, aki azonnal meghalt. Tusai Józsefet a csendőrség letartóztatta és bekísérte a kassai ügyészség fogházába. egyik legszomorubb életigazsága. A legtöbb váló ítélet ellen nem fellebbeznek. Tíz eset közül kilenc esetben mindkét tét válni akar. Négyen lépnek be a tárgyalóterembe: a panaszos fél, ügyvédje, az ellenfél ügyvédje és egy tanú. Miután a tanú vallomást tett arról, hogy a panaszos fél immár három hónapja Re- nobau lakik, a panaszos ügyvédje az eJenfél hez a következő sémaszerü kérdéseket intézi: —Hogyan viselkedett önnel szemben a férje? — Nagyon kegyetlen volt. —- Ez egészségének is ártalmára volt? — Igen. Viselkedése súlyos idegzavaro&at okozott. Ha az ügyvéd még tovább is kíváncsiskodik, csakhamar eléri, hogy a bíró türelmetlen lesz. A bíró ugyanis tudja, hogy öt perccel utóbb már egy másik „esetet" kell Je tárgyalni". A nevadai törvény értelmében nyoTéle okból lehet kimondani a válást, ám a „kimondott kegyetlenség44 a legjövedelmezőbb üzlet Ha ilyesmiről van szó, nincs szükség tanúra. Százszámra vannak esetek, amelyekben ez a kegyetlenség ineg’ehehősen triviális. Az ügyvédek azt mondják, hogy ilyen eseteikben a válni készülők nem akarják elmondani az igazi okokat, melyek a válókereset beadását felidézték. A bírák megelégszenek a kegyetlenség ürügyével, mert ez az ő szemükben annyit jeleni, hogy két ember nyíltan beismeri, hogy házasságuk hajótörést szenvedett. Renóban nem is titkoljak, hogy sok válőpör* re csak azért kerül sor, mert vagy az egyik, vagy a másik házasfél, vgy mind a kettő egy harmadik személlyel akar házasságra lépni. Egyik legismertebb renói ügyvéd mesélte, hogy egy milliomostól kétszázezer dollár honoráriuméi lcapott, csakhogy elválasszák a feleségétől, akinek helyébe egy másik asszonyt akar feleségül venni. s Elég sok amerikai ur és hö’gy akad, alkik „reno-láz“-ban szenvednek és már háromszor- nágyszer megárta a válások városát. Ez azonban mitsem tesz, mert a renói törvényszék épp olyan vendégszerető barátsággal fogadja a már ismert, régi vendégeket, mint az újoncokat. Felhívás a hontalanokhoz A trianoni és st. germaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak fel az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a hét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hontalanokká. Az illetők sor>a valóban megrendítő. Nagyszámú derék emberiásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A 'ligák legutóbb Danzigban megtartott érlekez- j létükön a megoldásra több javaslatot is dol- i goztak ki, amelyek közül egyelőre a legfon- líosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen I hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépőiteknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag álljon rendelkezésünk'©. Azzal a felhívással fordulok tehát mindazokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini békeszerződés következtében hontalanokká váltak és jelenleg akár állandóan akár ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társadalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életüket súlyos viszonyok között. hogy írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy közöUjc az alább kívánt adatokat német nyelven legkésőbb 1931 január 25-sig alulírott Sziillö lioza dr a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga öblökének címére (llratislava—Pozsony Jirásek sor 12.) A kívánt adatok adatok a következők: Elö- és utónév, a születés helye és ideje, családi állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta lakik. foglalkozás vagy állás, miért vált hontalanná, milyen lépéseket és hol tett állam- polgárság elnyeréséért, milyenek életkörülményei (nyomorral küzd-e, kap-o nyugdijat, munkállnn-e). Mindezeket az adatokat pontosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig. hogy azokat azonnal feldolgoztatva további thassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldozatainak sorsán enyhíthessünk 1 Bratislava—Pozsony, 1930 december 31. Sziillö Géza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást átvegyék. — Szerk.) Egy város, ahol az emberek mások szerencsétlenségéből élnek Renóban tizennyolcezer ember él — a válásból Reno (Nevada), U. S. A. Reno a maga tizennyolcezer lakosával Nevada legnagyobb városa. Főuccája fölött óriási táblát világit m>eg a villamos reflektor s a táblán a következő szöveg betűi égnek: A világ legnagyobb kisvárosa. Reno valóban virágzó község, tele családi házakkal és kedve© embereikkel. Jólétéi azonban emberi tragédiáknak köszönheti és gazdagsága szétdult családi boldogságból és megsemmisült reménységekből sarjad zik. Ebben a városban az utolsó esztendőben kerek 2071 válást mondottak ki és harmincöt házasságot érvénytelenítettek. Azok a férfiak és asszonyok, akik azért jönnek Renoba, hogy elváljanak, évente át'g 3—1 millió dollárt költenek el ebben a kis vidéki városban. Hogy a válóipar — mert joggá; lehet ezúttal ilyenről beszélni, — mekkora jövedelmet jelent a város és lakói számára, könnyen elképzelhető, ha elgondlojuk, hogy ezen a kis helyen negyvenhét szálló, harmincöt „szépítőinté- zet", huszonöt gőzmosó és festőüzem és százhúsz ügyvéd él; mig a sokkal nagyobb Jova városban ezzel szemben csak öt szálló, tizenkét szépiiőintézet és húsz ügyvéd tud megélni. — Vájjon nem volna sokkal okosabb, •— kérdezte Reno egyik legismertebb ügyvédjét, — ha az Unió egyetlen, egységes válótörvényt hozna? — Kétségkívül, — felelte — óm ebben az esetben Reno egykettőre tönkremenne. Renóban évrői-évre legalább ezer főből álló „válókolónia" időzik, amelyből kétszáz ember olyan, aki maga akar válni, m'g a többi háromszáz vendéget a barátok, hozzátartozók, rokonok és a cselédség teszik. A válni kívánók át’agos életkora harminc esztendő és javarészük vagyonos. A legnagyobb kontingenst Newyork szállítja A többiek New-Jerseyből, Pennsylvárnából, Massa- chusettsből, Iilionisból és Kanadából jönnek. Ugyancsak átlagosan számítva, ezek az elválasztásra éhesek tíz esztendővel ezelőtt házasodtak össze. Kétharmad részük asszony! Akik megengedhetik maguknak, egész házat bérelnek, vagy a fo’yó partján, közvetlen a törvényszék szomszédjában levő nagy és modern hotelek valamelyikében laknak. Magam ts hosszabb ideig laktam az egyik ilyen hotelben, számos bírósági tárgyalást hal'gattm végig és igy egynéhány „esetet44 alaposan mt~ ismertem. A fiatal asszonyok javarészben bakfisokra emlékeztettek és reggeli pongyo’á bán látogatták egymást napról-napra, hogy társaságban igyák meg reggeli teájukat, vagy csokoládéjukat, majd pedig, hogy bridgezze- nek, avagy kriketezzenek. A külvilág szemében úgy fest a dolog, mintha valamennyien boldogan élnének. Ám a látszat csal és ha az •mber * régi közmondás igzságáról akar megRevolvergolyóval megölte ieleségéneli kedvesét egy gálszécskörnyéki gazdálkodó I győződni, akkor ugyancsak alaposan kell tanulmányoznia az egyes eseteket. Reno városát a Sierra Nevada hegységben eredő Trucke-folyó szeli ketté. Finoman iveit hidak alatt vadul zugnak hullámai . . . Egy fiatalasszony, aki épp ebben a pillanatban lépett ki a törvényszék épületéből, lassan köze’ediik az egyik hídhoz és a hullámok közé hajítja egykor féltve őrzött jegygyűrűjét . . . E város természetellenes atmoszférájának egyik különös jelensége, hogy a városka csak úgy hemzseg az igazmondóktól, a tenyérből jóslóktól é3 a kártyavetőnőktől Asszonyok, akik most vannak azon az utón., hogy első „MzssáyU Kísérletüket" megszakítsák, máris tudni akarják, vájjon „valahol messze a nyílt tengeren feltünt-e már az uj hajós dereglyéje.44 Reno mindent megtett, hogy a válásokat annyira megkönnyítse, amennyire csak egyáltalán lehetséges, 1913 előtt a nevadai törvények értelmében legalább hat hónapot kellett ennek az államnak a területén tölteni, hogy valaki 'válópert indíthasson. Ennek a szigorú előfeltételnek érezhetően rossz hatása volt a válóiparra s ezért határozták el, hogy a szóban levő törvényes rende kezeseket enyhítsék. Négy évvel ezelőtt uj törvényt alkottak és a válásra szomjuhozók egy szép napon arra a kellemes meglepetésre ébredtek, hogy immár csak három hónapol kell Névadóban tartózkodni, hogy meg lehessen indítani a vá'ópört Reno- ban, ahol egyébként harminc fogorvos és negyvenhárom gyakorlóorvos lakik. Az elválasztásra várók, — akiknek kerek három hónapot kell Renóban élni — megragadják az alkalmat és a’aposan „rendbehozatjáik44 fogsoru kát. És ami az orvosokat illeti, nos, valóban nincs annál könnyebb, minthogy egy nő, aki nem tudja az idejét mivel eltölteni, belelovalja magát abba a kényszerképzetbe, hogy va’óban beteg. Minden bizonnyal megnyugtató érzés bajunkat, szenvedésünket egy rokonszenves orvosnak el panaszolni. De még így is nagyon hosszú a három hónap és igy nem egy asszony akad, aki valami nyelvet tanul, ke reskedelmi tanfolyamra iratkozik be. vagy más módon készül ©lő, mondjuk egy titkárnő foglalkozására. Még oly esetben is, amikor nagyon jól tudja, hogy sohasem fog ilyen állást vállalni. Egy fiatalember, teszem, beállt egy irodába Írnoknak, nem azért, mintha szüksége lett voln rá, hanem, mert unatkozott. Arenoi társadalom képének legszomorubb jelenségei a gyremekek, Néhány tucat ilyen apróságot láttam a folyó partján játszadozni, kacagni és hancurozni. Megtudtam, hogy a legtöbb gyereknek nemcsak atyja van, hanem immár több mostohaanyja . . . Csodálkozó nézésük mintha azt kérdezte volna: mi lesz most és hányszor lesz még az. ami lesz. Ezekuetk az apróságoknak a sorsa Reno
