Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-09 / 6. (2523.) szám
^mcm-Magíabsíblap 1931 Január 9r péntek. A TENGER TITKAIIŰA;VÉCSEYZ0LTAN 4 GaU-iéle monstrum a búvárkodás legnagyobb szenzációfa Kétszázméteres mélységbe szállhat az acélpáncélba zárt búvár (7) A régi búvár öltözék hátránya főleg abban ált, hogy a búvárt a légcső teljesen a hajótól teszi függővé, tehát a szabadbuvárkodá= elve nem érvényesül. A búvárkodás tökéletesítésére uj princípiumra volt szükség, hogy a külvilágtól való eme függés megszűnjön. Erre a lehetőségre Sohwann már 1878-ban rámutatott. Kísérleteiből kiderült, hogy az elhasznált, vágyé szénsavval telitett levegőt kémiai utón meg lehet tisztítani szénsavtartalmátóh Ha az így megtisztított levegőhöz helyes mértékben oxigént adunk, újból be lehet lélekzeni, tehát a friss levegőt minden további nélkül pótolni mérnek testvérpár, a Dráger Bernét és Hein- a búvárkodásban évekig kiaknázatlanul maradt, mig 1912-ben két német mérnök meg nem konstruálta az uj buváröttezéket. A két mérnök testvérpár a Drager Bernét és Hein- rich, évekig kísérletezett ezen a téren, mig ■végül siket ült a Drager féle buvárö'tozék íregkonstrué’ása. A biztonsági vezetéktől eltekintve az a készülék a búvárt te’jesen függetlenné teszi anyaö a jó ja tói 4 Dm'ef-íípMsw búvá?® iözék Az apparátus kü'sőleg az egyszerű skapíhan- derhe-’ hascnlit és éppen úgy, mint amaz, sisakból, öhöi-ékbőj és cipők bői áll. Csupán a légcső és a háti súly hiányzik. A háti súly helye U a búvár ké’ hosszú aoé'flaskót visel, amelyek közé iégtanagyságu acéldoboz van béékelve, amelyben a buváröltözékben keringő préselt levegő automatikusan, kémiai utón megtisztul a ki'élekzési gázoktól, a szénsavtól és vizgőztő! és oxigén hozzájárulásával ajtói lélegezhető levegő lesz belőle. A folyamat könnyen érthető. A két acélcső- i ben komprimált oxigén van, amely abban a pillanatban, amikor a buváröltözékben a légnyomás csökken, automatikusan nyíló szelepen a fújta tőiként dolgozó tégla alakú dobozba j jut, amely a légkeríngést fentarfja és amelyet s ezért \:rl*u át ’>fo doboznak neveznek. Ebben a dobozban mintegy busz sorjában elhelyezett ugynev ízelt abszoiprós patrón van, amelyek kálium- 3s nátriuinhidrátot tartalmaznak, két olyan anyagot, amelyek a szénsavat és vízgőzt kálium- és nátriumhidrálot tartalmaznak, két ' cső vezet a sisakba. Az egyik csövön a cirku- 1 lációs doboz felszívja a sisakból az elhasz- I ná’t levegőt, mig a másik cső egyidejü'eg 1 ugyanannyi tistiott levegőt szállít a sisakba. ! Természetesen az abszt ropciós-patron ok kész- 1 lete, éppen úgy, mint az aeélpalackok anyaga I is, lassanként eüogy és így a búvárnak két- három órai munka után fel kell szál lan ia. Kü- 1 •lön te n a vizalat ti munka annyira ki is meri- i ti, hogv amúgy is pihenőre van szüksége. / Az öltözékben a nyomási viszonyok kiegyen- t ütésére magasan komprimált levegő szo’gál, - ame’yet a búvár a szintén palaokalaku mell- f súlyban visz magával. Ebből a búvár tetszés 1 szerinti nvomást átíithat elő. A komprimált r levegő különben a fe’szil’ásra is használható. 1 Csupán a szellőzte tőket kell elzárnia, ekkor i az öltözék egyszerre felfúvódik levegővel és t a búvár úgy repül fel a víz színére, mint a c léggömb. r Ezen princípium alapján olyan buvárőltő- £ zékeket is készítetlek, amelyek 100 méteres l mélységbe való lemerülést is lehetővé tesz- s nek. Csak egyet kell tekintetbe venni, A Io- l végé oxigénje mérgezőieg hat, amint nagyon magas nyomás alá kerül. Ezt a veszélyt úgy d lehet kiküszöbölni, hogy nagyobb mélységek- j; ben a belélekzendő levegőhöz kisebb meny- n nyiségtí oxigént adnak, mint amennyi külön- j< ben szokásos. Ezt is nagyon egyszerű készít- r lék oldja meg, amelynek segítségével búvá- / •rok már 140 méteres mélységbe is leszállót- k t&k. Itt azonban már nem lehet dolgozni és e csak nagyon kevés ideig lehet tartózkodni, v mert rövidebb- idő el feltéve! mégis csak fel- n lépne az oxigén-mérgezés, rí A bavárpáncétoh u A technika azonban nem áshatott még en- k nél az akadálynál. A tengerkutatás szem- n pontjából nagy jelentősége van annak, hogy g az ember minél mélyebbre szánhasson a'á e és közvet’ériül figyelhesse meg a mélységben rr uralkodó viszonyokat. Elkészültek hát a bu várráncétok, amelyek a búvárt teljesen mén- *< itsítík a külső nyomás alól és egyelőre a bu- e várkodáe eszközei között a végső formának n tekintendők. A technika most már csak azon van, hogy ezzel a páncéllal a mélységet szinte hihetetlen mértékben fokozza. Buvárpánoélt különösen az Egyesült Államokban sokat készíteílek, de mindegyikben hiány mutatkozott, amely miatt bevezetésétől ei keljeit állani Amilyen egyszerűnek látszik ugyanis az elv maga, hogy viznyomásmen- tes páncél készítésével vonják el a búvárt a külső nyomás egyébként nem parírozható hatásától, annál nehezebb az eszme gyakorlati alkalmazása. A régebbi apa p rá tusok mind nehézkesek voltak és a páncél mozgatható részei, amelyekben a végtagok helyezkednek ei, nem bizonyultak teljesen vizineütéseknek. Már pedig mozgaIható részekre van szükség, hogy a péncéiba bujt búvár dolgozhasson is. 4 Ga’Méíe monstrum Tiniét csak a német technika oldotta meg ezt a feladatot. A Gall-féle buvárpáncél olyan kitünően sikerült, hogy a búvár 200 méteres mélységbe is leereszkedhetik benne. A Gatí-fé’e búvárfelszerelés, amely lehetővé teszi a 200 méteres mélységben való leszállást is, borzalmas monstrumként hat s hozzá viszonyítva a skaphander kecses táncöltönynek minősíthető. A tagok könnyen mozgathatósága azonban a búvár munkáját egészen könnyűvé teszi benne. A páncélt Siemens- Martin acélból állítják elő és a felszerelés súlya nem kevesebb, mint négy mázsa, de a búvár testsúlyával egyült ez még nem kielégítő s a búvár a vízben csupán úszni tudna, ha az apparátusban nem volna még egy ba!íasztmák, amely vízzel megtöltve 45 küogram túlsúlyt ad, amely a páncélt iesu’yeezti s a búvárnak lehetővé teszi, hogy a fenéken járhasson. Miután a hatalmas acéllemezekből ké' szült alkotmány a váz külső nyomásának teljesen ellenáll, a búvárnak sincs szüksége a mélységi viszonyokoz alkalmazott nyomású levegőre, tehát a normális atmoszférikus viszonyok közölt lélekzik 200 méteres mélységben is. Ez rendkívüli előnyt jelent a régebbi apparátusokkal szemben. A páncélt elsőmben a Wasohenseeben próbálták ki, több búvár szállott le 1G0 méteres mélységbe, ahol két órán át dolgoztak és léiekzési zavaruk egyáltalán nem léptek fel, amikor pedig felszálltak, a kimerüdség semmi jele nem volt tapasztalható rajtuk. Az alámerüléshez és a felszálláshoz nem kell semmiféle rendkívüli eszköz. Miután a búvár a mélységben normális atmoszférikus viszonyok között dolgozik, felszállása is gyorsan megy végbe, 1G0 méteres mélységből átlag négy perc alatt emelkedik fel, mig sbaphanderben, ha ebben a felszerelésben egyáltalán elérhető volna ez a mélység, felszállása tiz óránál is hosszabb időbe kerülne, vagy pedig a búvárnak ennyi időt kellene a zsákban töltenie, hogy szervezete alkalmazkodjék légkörünk lélekzési viszonyaihoz. 4 páncé'os buvárölSöny szerkezete Ahol a karo-k és lábak darabjai összeérnek (csuklóban, könyökben, bokábau, térdben), nagy goi y esősük! ók vannak a páncélon, amelyek a könnyű mozgathatóságot biztosítják. Kéznek háromágú, viUaalaku acélfogók szolgálnak, amelyeket a búvár belülről kis kor- mánykerskkel igazgathat. A páncél gomba- alakú sisakjának tetejéhez két kábel csatlakozik. Az egyik kábel telefonvezeték, mely a telefon utján a búvárt állandó kapcsolatba hozza a külvilággal. A búvár feje mögött van * szellőztető, amely lehetővé teszi a búvárnak, hogy a rendesen 45 liternyi vízzel megtöltött ba.laszt-tamkot az acélpalackból komprimált levegővel töltse meg és igy a páncélt a viz hajtóereje a felszínre hozza, ha a búvár maga akar a felszínre kerülni. Rendesen azonban felvontattja magát a biztonsági vezetékkel s ha valami baj van, ha a vezeték meglapad, akkor belülről egyszerűen lecsavarhatja és maga emelkedik a felszínre. A telefon alatt van az automatikus mélység jelző, amely a búvárnak állandóan mutatja az elért mélységet Van a páncélban hőmérő is, amely a búvár- öltönyben uralkodó mindenkori hőfokot mutatja. A tetőzeten van az izzólámpa, amelynek áramát telep szolgáltatja. Az izzóéinpa fétise megvilágítja a páncél belsejét. A szükséges tájékozódáshoz három tükörablak szolgál, amelyek vastagsága 7.5 cm. A nagyobbik elől van, a kisebb kettő pedig oldal van alkalmazva. A búvár különben a felülről lebocsátott fényszóróval világítja meg 4.5 in. sugaru körzet ben munkaterületét. Hogy a Gall-féle páncél tényleg megfelel a modern buváröltözékkel szemben támasztott igényeknek, az már 1925 novemberében, röviddel az első pincélöltöny elkészülte után be- bizonyosodott. Az M 1 angol buvárnaszád osz- szeütközött a svéd Vidar gőzössel és elsü- lyedt. Nem-tudták pontosan, hogy a roncs hol fekszik, de vontató fonállal, amelyről egy későbbi cikkünkben lesz szó, Ilart ítoint-től délnyugatra tizenöt rnérföidnyi távolságban & csatorna legviharosabb helyén ráakadtak. Nyolcvan méteres mélységben pihent a tengeralattjáró roncsa s a csupán skaphander-rel felszerelt angol tengerészeinek nem állott módjában, hogy búvárait ilyen mé'y&égbe küldje. Ezért az angol tengerészeti minisztérium nyomban a Gald-féle páncélt előállté kiéli céghez fordult s a német búvárokat egy angol törpédónaszád a legnagyobb sebességgel vitte a szerencsétlenség helyére. A viharos időjárás miatt a tengeralattjáró azonnali kiemelése lehetetlennek bizonyult és csak a következő tavasszal emelték ki a roncsot. De a Gald-féle készülék nélkül ezt az eredményt sem érhették volna el. Karinthy Frigyes j Írásaiból A súlyemelő Erős fiú volt, már kamaszkorában, annyi kétségtelen s mikor az artistaügynök rábukkant (a paarasztíiiukal mulattatta hajmeresztő mutatványokkal), nem sokat teketóriázott: azonnali hatállyal leszerződ lelte. Családja próbált ellenvetéseket tenni, nagyon fiatal még, mondották, nem is fejlődött ki egészen, várni k-eUene, amíg herkulesi izmai teljes pompájukban kivirágzanak, birtokában lesz képességeinek. Az igazgató úgy vélekedett, bogy az nem baj, munka közben, magától a produkciótól is fejlődhetik még. ő maga előlegezte számára a jövő reményéi, legalább is a közönség szempontjából. A fiú máris öíszázkilós súlyt emelgetett kényelmesen — az igazgató egyszerűen ráíratta a vasdarabra, hogy ezer kilő s a csőcselék nem nagyon méregette utána: annyit láttak, hogy jókora vaskó s elszörnyüködve és elismeréssel bólogattak és tapsoltak a csodagyermeknek. ötszáz kilón felül, közönséges ember számára, igazán mindegy kezd lenni, j mire képes a lángész — neki elég az ön ma-] gával való összehasonlítás mértéke1, s ha kénytelen elismerni, hogy ő ugyan százzai se tudna megbirkózni, önérzetén keresztül készen buggyan ki az olcsó siker. Múltak az évek s a súlyemelőnek mindenütt szép sikere volt, amerre a társulat járt. Közben észrevette, hogy tűt könnyen megy már a dolog, csakugyan fejlődött ere je — szólt is egyszer, hogy a hamis jelzésű rudat bátran be lehetne cserélni valódival Az igazgató azonban vállat vont. minek uj kelléket venni, kidobott pénz. Nem mindegy az, fel tudna-e emelni csakugyan ezeret vagy elhiteti, hogy tud? Abba még belement volna, bogy kétezerre fessék át a számot, de ezt a súlyemelő visszautasította. Aztán jöttek más'éíe idők. másféle artis fák, más ízlés — s a produkcó külső képe került az érdeklődés központjába. Egy gumilabdával beszór kánvos ügyességei haji- gáíto művész két év alatt metoióditotta az egész világot, utána divatba jő ttok az efféle mutatványok. A súlyemelőnek ekkor már nem jól ment sora, nehezen jutott szerződéshez, a. testi erőnek durva és nyers demonstrálása untatni kezdte a közönségét. Egy nyáron aztán, facérán ödöngve a liget-1 f ben, titokban betanult egy tréfás „gumi" i számot. | S fed is lépett a következő szezonban. Hogy pedig biztos legyen a dolgában s el ne tévessze nehéz mozdulatokhoz szokott izmaival az ügyeskedő táncot, a két gumilabda belsejében elrejtette a két ezerkilós súlyt, ügyesen, hogy senki ne vegye észre a csalást. * Dicsérik az embert Ez is egy ilyen tanulságos dolog. Az embernek általában jólesik, ha dicsérik, mire- való volna az a kis hiúság. De most képzeljék el Smetz urat. Már a külseje is olyan, hogy az ember szívesebben látná, ha úgy egyedül, valahogy félrehivná az embert Budán, ismeretlen uccuban és ott dicsérné. A ruhája zsír pecsétes, a szakálla háromnapos, még a szemüvegén is el van törve az egyik üveg. És nem hív félre, hanem, mondjuk, álldogálsz nagyobb társaságban, úriemberek közt, csupa jóbarát közt, vagy mondjuk, az irói klub egyik exponált szegleiében üldögélsz a börkarosszékben és csupa kedves kollégáddal vagy együtt, nagy lelkesedéssel | tárgyalván valami aktuális kérdését a szel- j lemi arisztokráciának, például, hogy milyen marhaságokat ir mostanában X., amiben szépen meg lehet egyezni: a hangulat emelkedett és vidám, jól érzed magad, élvezed a feléd és belőled áramló összetartó erőket. Most egyszerre odajön Smetz ur. Jó, hát odajön, annyi baj legyen, ha szépen leülne oldalt és nem szólna egy szót se. De megszólal, egyenesen feléd fordulva, jő hangosan: — Jaj, de örülök, hogy látom, Kovácsik méster, már telefonálni akartam, milyen remek volt az a dolog, legutóbb a Gyerünk Cs^k-ban. Először is, nem vagy olyan büszke rá, 1 hogy titokban a Gyerünk Csak c'mü magas- , sz'rtvonalu szépirodalmi lapban dolgozol. < Másodszor... r Zavartan hálálkodsz. — ó. igazán nagyon kedves.. örülök, ! hogy tetszett... 1 A társaságra fagyos csönd ereszkedik. r Szeretnél gyorsan más’ől beszélni. TJ! t Smetz rém száll le rólad, ö most dicsérni s óhajt, féged. * — Micsoda beszéd az, hogy tetszett! — ki- állja harsányan. — Kérem, az a dolog olyan szellemes volt... Hogy is voU csak, kérem? Papagáj és Mamagáj... höhöhö... nagyon * t jő — Remek ötlet — höhő — hangosan röhögtem, ilyen csak egy Kovácsiknak jut az eszébe... A társaság egyik tagja, eddig jóbarátom,, szórakozottan feláll, nyújtózik és szép csendesen átmegy a másik asztalhoz, Srnelz folytatja. — Nem is érdemes mást olvasni a Gyerünk Csak-ban, tessék elhinni, csak amit Kovácsik... További kelten vonulnak el, észrevétlenül, — És a végén, kérem, az nagyszerű ... mikor bejön a tűzoltó és vizet kér ... tetszik tudni, az remek... tetszik tudni? szóval, bejön és azl mondja: „Na, Mamagáj. gyere sétálni a háztetőre...“ — Igen, kérem — dadogsz rémülten — tudom, olvastam ... Már csak hárman maradtak az asztalnál. Megfagy a vér az ereidben: csak nem akarja az egész novellát, a saját novelládat, szőrül szóra elmondani neked? — Kénem, kivül tanultam az egészet! Mondhatom remek! Ilyet nem írnak a kolléga urak, ’ha megfeszülnek se! A társaság utolsó tagja csendesen feláll, elő Ida lóg. Egyedül maradsz Smetz úrral. Egyedül maradsz a Megértővel és Mél- tány’óval. Azlán még ő csodálkozik, körülnézve, hogy ő is egyedül maradt veled. Hát persze. Csak ő ért meg téged, az egész világon. Legközelebb rezignált vállvonogatással 5 fogja mesélni valahol, érdekes, ezt a Kovácslkot mindenki utálja, pedig hígvjétek el, tehetséges ember, volt neki egy dolga, a Papagáj és Mamagáj, az valam.i jó dolog legyen, nekem sokat beszélt róla, mert tudja, ho^v csak én tartok még róla valamit. — Karácsonyi a’’ánd4k: pokolgép. A Coeké ítíovo „Egy cseh munkás Amerikában egv szlováknak bombát küldött karácsonyi ajándékul" elmen a kővetkezőket írja: Pennsylvánia á'iom Barviok községében Maezf.ies'ka József szlovák nemzetiségit munkás borzasztó karácsonyi ajándékéi kapod. Amikor munkájából hazatért, felesége azt az örömteljes hirt közölte ve’e. hogy e?y ismeretlen karácsonyi ajándékot küldőd neki Gyorsan felbontotta a kis csomagot. Egyszerre óriási robbanás történt. A cso- moigb^n küldöd bomba a he’ysztoen széffép'e M°sz- ticskát. és testének egyes résweit a szoba különböző sarkaiba szórta Fe,eeéone életve'zé’y sebeket szenvedett. A munkáscsalád háza teljesen összerem'bo- Tódolt. A gyanú Maszh'oska szom-'zódiárn. Rock Mi- hályra irányúi aki elVneéges viezonvben él M"sv- WeskáékW. Gtitkosság gyanúin címén le’eftéztat- ‘ák és nincs kizárva, hogy a vükanioetaéken fejezi * be éleiét. 4
