Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-09 / 6. (2523.) szám
1 ^IWCytf-/vUWi^R-MIRIiAE> 1931 január 9, péntek. Felhívás a hontalanokhoz A trianoni és st germaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt s problémát, miként osztassanak fel az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a bét ■utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hontalanokká. Az illetők sorsa valóban megrendítő. Nagyszámú derék embertásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált A Csehszlovák Köztársasági Magyar Nép- szövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekezletükön a megoldásra több javaslatot is dolgoztak ki, amelyek közül egyelőre a legfontosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépéseknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag álljon rendelkezésünk?©. Azzal a felhívással fordulok tehát mindazokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini békeszerződés következtében hontalanokká váltak és jelenleg akár állandóan akár ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társadalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életüket súlyos viszonyok között, hogy Írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy feözölje az alább kivánt adatokat német nyelven legkésőbb 1931 január 25-dg alulírott SziilJő Géza dr a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Li^a elnökének címére (Bratislava—Pozsony Jirásek sor 12.) A kivánt adatok adatok a következők: Elő- és utónév, a születés helye és ideje, családi állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta lakik, foglalkozás vagy állás, miért vált hontalanná, milyen lépéseket és hol tett állam- poívárság elnyeréséért, milyenek életkörülményei (nyomorral küzd-e, kap-e nyugdijat, munkátlan-e). Mindezeket az adatokat pontosan lehetőleg röviden kérem közölni január 35-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva továbbíthassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldozatainak sorsán enyhíthessünk! Bratislava—Pozsony, 1930- december 31. Szüllő Géza dr. a Csehszlovák Köztársasági , Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást át- vervék. — Szerk.) — Albert Thomas Prágában. Géniből jelentik, hogy Albert Thomas Prágába utazott, ahol tárgyalni fog a csébe aló vák hatóságokkal és Csehszlovákiának a nemzetközi munk'ihnvaWIlal való együfct- müködéee ügyében. Albert Thomiirs egyrészt a külügyminiszterrel. másrészt a mainkásszervezetek vezetőivel fog tárgyalni. Sürgői tarifakedvezményeket kér a vasúttól a szlovenszkói és ruszlnszkóí faipar Prága, január 8. A szlovénünkéi és ruszinszkél faérdekeltségek depwiácléja a kassai nagygyűlés határozata értelmében tegnap járt a vasntiigyi minisztériumnál s a Magyarországgal va’ó szerződes- nélkSIi viszony következményeképpen tarifái is kedvezményeket kért. A kii’döttség rámutatott arra, hogy a sjerződésnélkiili állapot a szlovénekéi fagazdálkodásnál máris érezteti kellemetlen hatásait, mert a bükkfa exportjának nagy része eddig Magyarországra irányult. Magyarország most bevezette a Tára is az engedélyezési eljárást és eddig egyetlen behozatali engedélyt sem adott szio- venszkói facégeknek. A tűzifára prohlbiciós vámokat vezetek be. Ennek következtében a Magyarországra való faexport teljesen megakadt. A dc- putáció most olyan tarifába intézkedéseket kér, hogy a leraktárolt fának egy részét likvidálni lehessen. A vasutügyi minisztérium az államvasutak komoly pénzügyi helyzetére való tekintettel valószínűleg életbe is fog léptetni ilyen engedményeket, mert ezzel a vasutak némileg kompenzációt kapnak azon bevételi veszteségekért, amelyeket a Magyarországba való faexport teljes szünetelése miatt szenvednek. A küldöttség ugyanebben az ügyben a kereskedelemügyi minisztériumnál és a külügyminisztériumnál is interveniált. Hatalmas mértékben szaporodott tiz év alatt Szlovenszkó és Ruszinszkó lakossága Sziavenszkón a szaporodás 11*11, Ruszinszkóa pedig 19 96 százalék Prága, január 8. A belügyminisztérium hivatalosan most teszi közzé az 1930 december 2-á.n megkezdődött népszámlálás alapján Szlovenszkó és Rudzinszkó lakosságának összesített számát, A közölt számadatokból megái lapulható, hogy úgy Szlovenszkón, maiit Ruszinszkén nagymértékben szaporodott a népesség és a szaporodás nyugatról kelet felé növekvő arányt mutat. A hivatalosan megállapított számeredmé- nyek a következők: Lakosság 1921-ben 1930-ban Saap. Szlovenszkó 2,997.018 3,329.717 382.669 Ruszinszkó 604593 725.294 120.701 Százalékban a szaporulat Szlovenszkón 11.11 százalék, Ruszinözkón 19.96 százalék, Szlovenszkó és Ruszinszkó összlakossága 453.370 lélekkel szaporodott. Mivel az országos szaporulati átlag 8.6 százalékot tesz ki, úgy Szlovenszkőnak, mint Ruszmszkónak szaporodási átlaga jóval mégha latija az országos átlagot Mussolini fiiminterjujában a békéről beszél A párisi bemutató hatása - A Fox-fiimvállalat újdonsága Páris, január 8. Az egyik nagy párisi moziban Musseliai-liangosfiüra fut, amely az első megfilmesített politikai interjú a történelemben. A francia fi Öncenzúra s a külügyi hivatal három napig gondolkodott azon, vájjon Mussolini tiszta politikai filmjét engedélyezze-c vagy sem. Mivel a duco kizárólag békés vonatkozású nyilatkozatokat tesz. a hatóságok végül is engedtlyez- ték a film bemutatását. Az Oeuvre szerint a premicrplanon megjelenő olasz miniszterelnök a következőket mondja élénk gesztusok kíséretében: — Olaszország soha nem kozd háborúba. Sőt hajlandó azonnal leszerelni azzal a föltétellel, ha a föld többi nemzete követi példáját. A Mussolini-film párisi hatása megoszlik. Rékcs nyilatkozata ugyan megnyugtatja a közönséget, de déles, szenvedélyes gesztusai néha azt a benyomást keltik a publikumban, hogy a duee nem beszél Elítéltéit Peru volt köztársasági elnökét Lima, január 8, Peru legfelső bírósága f^egtta volt köztársasági elnököt és három fiát arra ítélte, hogy fizessék vissza .azt a huszonötmillió sóit (körülbelül 80 millió Kö-t), amit kormányzásuk alatt az államkincstárból elloptak. A legfelső bíróság ezzel hatálytalanította az nleóbbfnk'i bíróságok ítéletét, amelyek & volt elnököt fölmentették. VISSZA A HÁBORÚBÓL EricK Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan ife tilos.) (17) — Énnekem nem kell semmi spendirozás. — Ember, — szörnyüködik Tjaden — akkor nekem adhattad volna! És ujjával menteni próbálja, ami menthető. Nem sok. A lokál lassan kiürül. — Ünnepeste — mondja Seelig és leereszti « rolókat. Jelállunk. — Na, Ferdinand? — kérdezem. A fejét rázza. Nem bír határozni. Ez már nem az igazi Seelig, ez a — pincér! A kocsmáros ajtót nyit előttünk: — Viszontlálársa, urak, kellemes éjszakai nyugodalmat. — Urak, vihog Tjaden, urak... ezelőtt azt mondta, hogy jisznók. Kosole már csaknem kint van, amikor véletlenül a padlóra néz és megiátja Seelig lábszárait és rajtuk a jólismert régi kamáslit. A nadrág is bő, kincstári szabás. Seelig felül kocsmáros, lent azonban még őrmester. Ez dönt Ferdinand, mintha dróton rántanák, megfordul. Seelig hálraugrik. Kosole utána megy. — Figyelj csak ide, — morogja — Schrö- der! Schrőder! Schröder! Emlékszel még rá, te kutya, te átkozott? Most kapsz valamit Scbrőderért! Szívélyes üdvözletei a tömegsírból. És odavág. A kocsmáros felfordul, aztán a són Lésbe ugrik és egy kalapács után kap. De elvéti Kosolét. Ferdinand megragadja, a fejét az asztalra nyomja, hogy a bádog csak 'igy zűrömből, és megnyitja az összes csapot. Fordik>ffa: Szabó Lőrinc A sör ömlik Seelig nyakába. Az őrmester kétségbeesve Ferdinand hasába mg. Kosole leszorítja a lábát, és a drága sört tovább csurgatja a nadrágba, hogy az végül már úgy felpuffad, mint egy léggömb. Seelig üvölt dühében, mert manapság nagyon nehéz ilyen jó sörhöz jutni. Valahogy sikerül megragadnia egy poharat és alulról Kosole állába vágja. — Fals, — mondja Willy, aki érdeklődve áll az ajtóban — a fejéve! kellett volna. Mi közülünk senki sem avatkozik be. Ami történik, Kosole ügye; és ha Ferdinand maradna alul, akkor sem volna szabad segítenünk neki. Csakhogy fené' marad alul! Az orra vérzik; erre megvadul és; egy-kettőre végez Seeliggel. Leüti, megragadja két fülét és a koponyáját néhányszor úgy a padlóba veri, hogy belepuhul. Aztán megyünk. Lina mint egy sajt, olyan sápadtan áll gurgulyáző főnöke előth — Legjobb, ha kórházba viszitek, — kiált vissza Willy — körülbelül két-három hétig fog tartani. Kosole megkönnyebbülten mosolyog, mert bosszút állt Schröderért. Kezet fog velünk: — Most aztán rohanok vissza a. feleségemhez. 4. A piactéren elválunk- Jupp és Valentin a kaszárnyába mennek. Csizmájuk kopog a holdfényes kövezeten. — Legszívesebben én is velük mennék — mondja Albert hirtelen. — Én is -r jelenti ki Willy. — Otthon... a kakas... n mindenségit! Komikus világ ml? Rábólintok; j — Nemsokára az iskolába is vissza kell mennünk. Megállunk és vigyorgunk. Tjaden nem tud hová lenni, olyan boldogsággal tölti el ez a gondolat. Willy a fejét vakarja. — Azt hiszitek, hogy azok ott Örülni fognak nekünk? Ma már bizony mégsem csavarhatnak olyan könnyen az ujjuk koré. — Mint hősök, lehetőleg jó messze, bizonyára kevesebbek voltunk nekik — mondja Kari. — Nagyon kiváncsi vagyok, micsoda színház lesz — szól Willy. — Amilyen legények mi lettünk, — acélfürdőben megedzve... Megemelinli a féllábát és hatalmasat durrant. — Harminc-komma-öt — konstatálja elégedetten. — Ezentúl ez is tilos lesz —- véli KariVálaszul Willy egy másodikat mennydörög és eltűnik. Egyedül megyek az uccákon és olyan különös — most, amikor már nincsenek velem a bajtársaim, minden csöndesen imbolyogni kezd és egyre valószerütlenebbé válik köröttem. Az imént még magától értetődő és szilárd volt. most azonban egyszerre széthull és megzavaróan uj és szokatlan lesz. Igazán itt vagyok? Igazán itt vagyok, kikerültem onnan és megmenekültem? Lélekzetemet visz- szafojtva szorítom össze a két kezemet és érzem, hogy a hazatérés láza dagadozik bennem és átjár és végigfuj az uccákon. Itt vannak, kőből és keményen, sima, ragyogó tetőkkel, — sehol sem tátongahak rajtuk lyukak és gránátok szörnyű nyomai, — itt merednek sértetlenül a házak a kék éjszakába, sötéten hasit beléjük az erkélyek és ormok sziluettje, semmit sem kezdtek ki a háború fogai, az ablakok mind épek és függönyeiknek világos felhői, mögött epv tompított, másik világ él, nem a halál üvöltő világa, amely eddig az otthonom volt. Elhessegetem az emléket és megállók, és leltembe markol, hogy még ilyen sok csönd van. Tarka-ernyős lámpák világítanak a szobákban, díványok és támlás és pániás székek békés életet élnek a falaik között, néha zene zendül ki, és nők járnak bennük ide-oda puha lépésekkel. A világi tórakéták vad fényében és a fronti falvak szétlőtt romjai alatt csaknem elfelejtettem, hogy mindez megvan még: ez az ucca- hosszat lakásokba falazott békéje a szőnyegeknek, a melegnek és a nőknek! Szeretnék bemenni és a székbe kuporodni, szeretném a kezemet a melegbe tartani, hogy átfütsön, szeretnék minden rideget, hirtelent és elmúltat fölolvasztani benne, elhagyni, levetni, mint piszkos ruliát... Messze elkószálok, egészen a Klastromhegy tetejéig. Ezüstösen fekszik lent a város. A hold a folyóban tükröződik. S tornyok lebegnek. Olyan megfoghatatlan a csend, hogy csaknem lebuvok, — hiszen a következő másodpercben nagymessziről ide kell döngenie a tompa ágyulüznek és a magasból sivilva mingyárt lezugnak a nehéz becsapódások szörnyű ütései. Nem puszta álom mindez? Nem kell tüstént felébredni zavaros álmomból, hogy egy alacsony fedezék vigasztalan éjszakájára riadjak? Megrázom magamat és gyorsan visszamegyek, az uccák és lakások felé. Halkan topogok felfelé a lépcsőn. A szüleim már alszanak. Hallom, ahogy lélekzenek, — az anyám halkabban, az apám erősebb hangon, — ée szégyele.m, hogy ilyen későn érkezem vissza, A szobában felgyújtom a villanyt. A sarokban ott az ágy, félér és tiszta a huzata, felhajtva a takaró. És egyszerre teljesen hatalmába ejt az érzés, végigtapogatom a takarókat és belevájom magamat a párnákba, magamhoz szorítom őket és beléjük temetkezem, a párnákba, az alvásba és megint ar életbe és csak azt az egyet érzem és semmi mást, hogv: itt vagyok... itt vagyok,., (Folytatjuk.} ■ ■■ ;í'' .sv7r--iv Igenig^ Itt a legfőbb ideje, hogy Gottdienerpezsgöt igyunk! őszintén. Egyes lapok véleménye szerint ezek a gesztusok jobban illenek Mussolini háborús beszédeihez. Párisi fasiszták több- izben megkísérelték, hogy megéljenezzék a premicrplanon megjelenő Mussolinit, de a francia közönség lepisszegte őket. A Fox filmtársaság, amely a politikai filminterjut fölvette, a közeljövőben számos más híres személyiseget ugyanilyen mádon meginterjúvol. Mussolininak valószínűleg Briand válaszol ugyancsak fűmön. A legújabb jelentések szerint a 'Mussolini-iilminterjuí Olaszországban betiltották.. ■mm mii i mi——— A magyar kormány kétkedéssé! fogadja a román népszámlálás adatait Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó nagy meglepetéssel fogadja és kétkedéssel kommentálja a román népszámlálás pontosan feltüntetett adatait. Az Uj Nemzedék e kérdésben megszólaltatja Kovács Alajos helyettes állam titkárt,, a statisztikai hivatal elnökét, aki a magyar, népszámlálást vezeti Kovács képtelenségnek tartja, hegy három nappal a nép- számlálás után már pontos adatokat közö.hessenek és valószínűnek tartja, hogy csupán a kormány által várt eredmények a közö’t számok, nempedig a népszám’álás feldolgozott adatai. Úgyszintén képtelenségnek tartja, hogy Bukarest lakossága 800-000 lehessen, amikor 1927-ben egy összeírás alkalmával csupán 450.000 volt Számítása szerint Bukarest lakossága ötszázezer körül lehet
