Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-08 / 5. (2522.) szám

1931 január 8, csütörtök. ^I^<^uA\AGtARI'TlItLAI> frTiTw «~irnM>ai imm Hatalmas uccui tüntetések kíséretében mutatták be Eécsben a Remarque-Hímet Főiborult villamosok, rohamautók és hönylakasztó gáz- bombák az Apotló-szinház környékén — A kormány a tüntetések dacára engedélyezte a Síim előadásait Bécs, január 7. „Nyugaton a helyzet válto­zatlan^, a sokat vitatott Remarque-íílm ©.ju­tott Becsbe is, most mutatták be Bécs legelő­kelőbb és legszebb fii mjSizi óhazában, a híres varietéből mozivá átalakított Apollóban, zárt­körű előadáson, amely éjjel féitizenkefctőtől reggel félkettőig tartott. Az osztrák kormány néhány héttel ezelőtt már látta ezt a filmet s akkor úgy határozott, hogy nem tiltja be az előadást, de az egyes orsztrák tartományaik fő­nökeire bízza, hogy a hatáskörük-al eső terüle­teken megengedjék-e azt, vagy nem — és így a szombat éjjeli bemutatótól nagyon sok füg­gött: a film sorsa Ausztria legfontosabb „Land“-jában, Becsben. a pillangót és örömet szerezzen vele ’ki§. nővé­rének, akinek otthon lepkegyüjteménye van. Az ellenséges lövészárokból messzelátóval fölsze­relt puskával óvatosan, nyugodtan, megfontol­tan a pillangó után áhitoző ellenséges katonát lelövik. ... Ilyen és ehhez hasonló ötletek sűrűn van­nak ebben a filmben, amelyet szombat éjjel mély csöndben nézett végig a bécsi bemutató közönsége. Titkos előadás Mihías elnöknek Bécs, január 7. Az a nagy izgalom, amely Ausztriáiban a Remarque-film miatt keletkezett, Miklas szövetségi elnök figyelmét is fölkeltette. Tegnapelőtt azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné látni a filmet. Az előadás tegnap dél­után volt az Apolló-szinházban, de a legna­gyobb titokban és Miklas elnökön és szükebb környezetén kívül senki sem volt jelen. A Remarque fi m becsi tuzprobafa Bécs, január 7. A kormány hosszabb ta­nácskozás után elhatározta, hogy nem gördit akadályt a Remarque-filmnek a Taborstrassei mozgóban való bemutatása elé, amelyet a mozgószinház igazgatósága ma délután öt (osnacKF. Martéit órára tűzött ki. Minthogy a széLső jobboldali és a Heimwehr-sajtó tovább folytatja a film elleni kampányt és újabb tüntetéseket jelen­tett be, a rendőrség széles keretekben min­den óvintézkedést megtett, hogy a tünteté­seknek zavargásokká íajulását megakadá­lyozza. A Taborstrasse az üzleti negyedben van és a negyed zsidó kereskedői között nagy az izgalom és komoly aggódással vár­ják a puskaporos atmoszférában lezajló be­mutatót. Amennyiben a tüntetések olyan for­mát öltenek, hogy a közbiztonságot komo­lyabban veszélyeztetik, a film további játszá­sát valamelyik külvárosi mozgószinházban fogják folytatni. SZÓ'übe. I ^lUuuden^ jobb szabóságban- &apAabo. E a bőszeit" oldj egyre.! Titokzatosan eltűnt fordultak meg az óceánjáró Levine kezén Az amerikai államügyészség elfogató parancsot adott ki az óceánrepülő elten Rohamautók a mozi körül A bécsi tartómén yfőnök ugyanis egy sze­mélyben Bécs város polgármestere is: szociál­demokrata és így természetesen a film előadása melleti foffláll állást, a nacionalista és túlzó nacionalista elemek (Heimwehr, Hakenkreuzler, nacionálszocialis- ták stb.) azonban ellene voltak és szombat éj­jel tizenegy óra körül az Apoiiló-szinMz más­kor ilyenkor teljesen népteien, kihalt környé­ke lázas tüntetésektől volt hangos: a tömeg, amely a film előadása ellen foglalt állást — amint már legutóbbi számunkban röviden je­lentettük — fütyült, zúgott és „p£uj“-ozott, felborította a villamoskocsikai és beverte ablakait és harcba szállott a rend­őrökkel, akik, gyalogosan és lóháton, gumi- bőiokkal akartaik széjjelverni. Az A pali ó-színházhoz vezető uocákat rend­őrkordonok zárták el, amelyek csak azokat a kiváltságos embereket engedték át, akik be- lépőjegyyel tudták igazolni, hogy a színházba mennek, a mellékuccákban roham-autók voltak elbújtatva, rendőrökkel megrakodva és égd lelkiismeretlen telefonhívásra még a tűz­oltók is az Apolló elé vonultak. Érthető tehát, hegy a Remarque-film bemu­tatója, a szokatlan késő éjjeli órákban a meg­hívott köznöség izgatott szorongása mellett kezdődött el. A kívülről hozott elfogultságot még csak növelte az a kellemetlenség, hogy a színház utolsó esti rendes előadásán néhány tüntető büzbombákat és könnyfakasztó gázokat rej­tett el az ülések alatt, A film tartalma ... Ez a film a nagy német nép politikai kettéválásának ilyen éies, megdöbbentő 6zim- bő’urnává vált. Azt a flfogást, mintha ez a két óra hosszat tartó mozifelvétel a német népet lekicsinyelné, vagy m égs z égy e m te né, vitézsé­gét lebecsülné, vagy erkölcsi erejét rossz szín­ben tüntetné fel, nem lehet mondani. Sőt el­lenkezőleg: ebben a filmben mindenki bátor és mindenki jó, figyelmes a másikhoz és a há­ború szenvedéseiben bámulatos emberi szoli­daritást Í6 mutat. Arról, hegy ez a kép a né­metek erkölcsi értékét leszállitaná, vagy le­becsülné, szó sem lehet. Ellenben igaz az, hogy ez a film hatalmas propaganda a háború el­len, /• bemutatja a háború borzalmait és szörnyűsé­geit, azokat az apró, de számtalan emberi szenvedéseket, melyeket a háború okoz: igaz az, hogy ez a film a leghatásosabb pacifista agitáció. A film felvétele gondosan követik Remarque ismert regényének menetét; az alakok és jele­netek pontosan másai a regénybelieknek, még a párbeszédek is ugyanazok. „Története4*, cse- ]ekménye“ ennek a filmnek nincs. Úgy is hív­hatnák: “Két óra háború“. Nem mutat egyebet, mint háborút; lövész­árkokat, tetüt, tábori konyhán osztozkodást, hadi kórházat, patkányakat, támadást, srap- ne’it, bombát, repülőgépostromot, gépfegy­ver-kattogást, sebesülést, halált. Igaz, hogy mindezt kegyetlen szürkeségben, o'yan vigasz­talan, olyan reménytelen egyhangúságban, mint amilyen az égbolt egy sötét novemberi napon. Az egész film azonban telve van költői Jelenetekkel Is. Külöriöi-r-n megragadó pillanat a film befeje- zó-.r>; a fiatal hős egy csöndes, nyugodt napon, amikor szüretel a harc, a KJvéfizárokban fek­szik és meglát egy tarka kis pillangót: óvato­san kinyújtja a karját az árokból, hogy elfogja Páris, január 7. Levine, a Chamberlaín-féle óeeánrepülés dicsőségének osztályostársa, egy kellemetlen bécsi bűnügyi kaland után nemré­gen visszaérkezett Amerikába, ott azonban szintén meggyűlt a baja az igazságszolgáltatási hatóságokkal. Mint közismert, Levinének Bécsi­ben amiatt történt kalamitása a rendőrséggel, mert megtudták, hogy bizonyos érmek stancáit rendelte iaeg az egyik bécsi cégnél és azt hitték, hogy. ezeket a stancákat frank-, vagy zsetonhamisitás cél­jaira akarja fölhasználni. A gyanú alapján letartóztatták és két hétig vizsgálati fogságban ült. Ezalatt sikerült magát tisztáznia a pénzhamisítás kísérletének gyanúja alól. Visszanyerte szabadságát, amelyet arra használt föl, hogy a kevéssé dicsteljes kaland után visszatérjen Amerikába. Még ki sem pihen­hette a bécsi törvényszék fogházában elszenve­dett fogság izgalmait, amikor francia lapok je­lentése szerint ismét koliizióba került a ható­ságokkal. Ezúttal egy fölötte kényes ügy biró­Newyork, január 7. Közismert tény, hogy az amerikai nagyvárosok alvilági bandáinak ha­talma és befolyása korrumpálóan hatott a rend­őrség erkölcseire is, aminek következménye az­után az lett, hogy a newyorki és a csikágói rendőrségek kebe­lében egymást érik a korrupciós botrányok, amelyeknek szennyes hullámai fölcsapnak egé­szen a legmagasabb rendőri pozíciókig is. An­nakidején az egész világsajtó foglalkozott azzal a több, mint különösnek mondható összeköttetéssel, amely egy csikágói rendőrbiró és az ottani gonosztevő bandák vezérei között fönnállott. Bármilyen súlyosak voltak is az adatok, ame­lyek a rendőrbiró megtévelyedését beigazolták, messzebbmenő konzekvenciája még sem lett a leleplezéseknek, a biró ma is hivatalában van, mint a közrendnek és a közbékének az őre. Leg­utóbb egy ehhez hasonló korrupciós botrány pattant ki, amely méreteiben ugyan kisebbnek látszik, de az erkölcsi megítélés szempontjából annál súlyosabb. A newyorki erkölcsrendészeti rendőrség mű­ködése ellen már régebb idő óta súlyos kifogá­sok hangzottak el, a vizsgálat azonban csak ólomlábakon ment előre s az utóbbi napokban elkcrülh,tétlenné vált a botrányos tényállás szellőztetése én nem lehetett többé megakadályozni, hogy napvilágra kerüljön a rendőri botránykrónika egyik Iegvisszataszitóbb esete. Kiderült, hogy a newyorki rendőrség erkölcs- rendészeti osztálya állandóan zsarolt és minden megtakarított centjéből kiforgatott, egy szeren­csétlen pincérleányt. Első Ízben • leányt erkölcstelen ftzelmekért és ledér sági tisztázása esedékes, amely ügyben Levinét nem kisebb váddal terhelik, mint ho<nr lopott értékpapírok fordultak meg a kezén. A rendőr­ség állítása szerint a közelmúltban egy bank értékpapírjainak a szállítása alkal­mával pár köteg értékpapír nyomtalanul el­tűnt. Ezek a részvények valamilyen utón Le- vinébez kerültek, aki elzálogosította őket és nagyobb összegű készpénzt vett föl. A hatóságok elfogatási parancsot adtak ki az óceánrepülő ellen. Newyork, január 7. Újabb információk sze­rint az elfogatóparancsot a newyorki állam ügyész adta ki Levine ellen, aki kétszeri beidézés el­lenére sem jelent meg az államügyészségen, hogy tisztázza a titokzatos részvénycsomag értékesítése körüli szerepét. Mint megállapították, az értékpapírokat egy bankszolg% lopta el, és ugyanezeket a részvényeket későbben Levi­ne egy 25.000 dolláros kölcsön fedezetéül adta. életmódja miatt citálták a rendőrségre, de négyszáz dollár lefizetése ellenében beszün­tették ellene az eljárást és szabadonbocsá- tották. Amikor az erkölcsrendészeti köpök tudomást szereztek arról, hogy a leánynak még van négy­száz dollárja a bankban, újból kipécézték. Egy nap detektívek jelentek meg a lakásán, házku­tatást tartottak nála, és elvitték az egyik cipőjét, amelyben állítólag bóditómérget tartalmazó csomagot találtak. Újból Ic kellett fizetni négyszáz dollárt, hogy kiváltsa magát a rendőrség börtönéből! Csak most került, napvilágra, hogy a vád mindkét esetben légből kapott volt. A bűnösök ellen megindult a vizsgálat, amely­nek eredményeképpen ma kellett volna bíróság elé állania Goodmann rendőrbirónak. aki az er­kölcsrendészeti osztályra volt beosztva. A biró azonban nem várta be a nyilvános fe- lelősségrevonást, hanem lemondott hivatalá­ról és sürgősen eitávozottt „Ismeretlen helyre". Példáját valószínűleg követni fogja két biró- társa is, akik az afférban szintén kompromittál­va vannak. Newyork, január 7. Az elmúlt éjszaka folya­mán nem kevesebb, mint három gyilkosság tör­tént Newyorkban. A Broadway egyik cukrász­dájában ismeretlen tettes kalapáccsal agyonverte a 19 éves pénztárosnőt. A másik gyilkosság áldozata egy hatvanéves kereskedő, akit egy autóból rovolvcrlövések sortüzóvel küldtek a másvilágra. A harmadik bűneset áldozata maga is az alvilág tagja, egy fiatal olasz, akit átlőtt, véres koponyával talál­tak meg a 177-ik uccában, egy elhagyott ház lrn aii iárvilr n.l i4!han "Hírek: fUrnmmammtmnmnínummmmmmmrMitmmnmsamamísmaaBSmmmFS^^ VíZUMQT Magyarországba, Romániába Ota-zor* szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap" pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinekapu ts. 17 II. (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utá>ivéie> lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága JL Panská ul. 12, III. em. eszközöl. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinekapu-ucca 17. (Central passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. FŐ ucca 69.. 1. em. jobbra. NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method-tér % UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovlcs-ucca 2. * VASARNAP Is megkapják a „Prágai Magyar Hír­lapból előfizetőink Pozsonyban, Kassán, Nyit- rán, Losoncon, Léván. Komáromban, (ingvaron, Rimaszombatban, Érsekújváron. Iglón, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszőlősön, Poprádon, Késmárkon, Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zseiizen, Párkányban, Pöstyénhen, Vágujhelyen, Nagytapolcsányban, Nagymihá- lyon, Gálszécsen, Dunaszerdahelyen. mert a lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbe­sítjük. — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket hogy a nagy képes naptárunkért az 5 korona portó- és csomagolási költséget/ sziveskedje- nck előfizetési dijukhoz csatolva kiadóhiva­talunkhoz beküldeni. —- Blanár Béla dr. súlyos gyásza. Karcai szerkesztőségünk telefonálja: Súlyos gyász érte ma reggel Blanár Béla dr. tartománygyülési kép­viselőt, nyugalmazott polgármestert és család­ját. Mostohaanyja, özvegy Blanár Antal né rö­vid szenvedés után ma hajnalban négy órakor meghalt. Az elhunyt uriaeszony régebben élénk szerepet vitt Kassa magyar társadalmának éle­tében és mindenütt jó szivéről volt ismeretus. Halála veszteséget jelent az őslakos kassai tár­sadalomra nézve, amely részvéttel osztozik a ki­terjedt régi kassai család súlyos gyászában, özvegy Blanár Antalnó temetése holnap délután három órakor lesz a Mária-ucca 1. 6zámu gyász­házból. — Eljegyzés. Bungánics Melániát (Eperjes) el­jegyezte Lengyel Antal állatorvos (Rakamaz). — A kassai rendű rigazgatóság és a kassai főjegyzői hivatal vezetői átvették hivatalukat. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Stefanik Antal dr. közigazgatási tanácsos, Kassa vá­ros főjegyzői hivatalának volt vezetője, akit december 6-án kasai rendőrigazgalónak ne­veztek ki, ma délelőtt tíz órakor adta át a fő­jegyzői hivatalt utódának, Rada Emil dr. köz­igazgatási tanácsosnak. Az átadás alkalmával az országos hivatal részéről Meznlk dr. kor­mánytanácsos, az országos hivatal osztályfő­nöke volt jelen. Stefiink dr. rendőrigazgató ma délután vette át a kassai rendőrség veze­tését Jungwiríh dr. helyettes rend őr igazgató­tól. Az átvétel ünnepélyes formák közt ment végbe és utána a rend őr igazgatóság tisztika­ra, valamint a rendőrök küldöttsége tisztel­gett az uj rendőr igazgató előtt. Rada Emil dr., az uj kassai főjegyző Kassára való áthelyezé­se előtt Nagymihályon volt járási főnök, az­előtt pedig Kisszebenbeu és Héthárson telje­sített szolgálatot. — Ha á!ozások. Csekes Mihály. Csekes Béta ezapi református lelkész, egyházmegyei jegyző édesapja 81 éves korában Szapon meghall. Tometóse január 6-án ment végbe nagyszámú gyászolóközöriség rósz. vételével. A gyfi8zbes®(Viel Galambos Zoltán komá­romi református teliké ~z mondotta. — özv. Bodor Bélámé, szili. GoMeéhmied Rcsii'la. vöd várasd tis-atvlee’ő özvegye Komáromban, életén ok Yö-ük óvóben. hosszas szenvedés u'.áu elhunyt. Nagy rész­vét JuaUett temették ei A rendőrség zsarol - A banditák gyilkolnak Párját ritkító korrupciós botrány pattant ki a newy erkölcsrendészeti osztályán A rendőrbirák mindenéből kifosztottak egy pincérleányt Három gyilkosság egy éjszakán 7

Next

/
Thumbnails
Contents