Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-06 / 4. (2521.) szám
4 1931 január 6, kedd. Egy angol képviselő cikke az uiódáilamok kisebbségeiről London, január 5. Ben Riley angol képviselő egy a Manchester Guardíanban közölt hosszú nyilt levelében a középeurópai nemzeti kisebbségek hatásosabb védelmét sürgeti. Tizenkét évvel ezelőtt — úgymond — a szövetséges nagyhatalmak több mint húszmillió főnyi kisebbséget juttatlak az utódállamoknak. E szerencsétlenek segélykiáltásai azóta süket fülekre találnak.. Pusztán Jugoszláviában több mint hétmillió főnyi kisebbséget fosztanak meg legelemibb emberi jogaiktól, mint a nemzeti nyelv használata, nemzeti oktatás, vallási vélemény- és sajtószabadság s a polgári, gazdasági és politikai egyenjogúság. A békeszerződéseknek az volt egyik alapfeltétele, hogy a kisebbségeknek uj államban a többséggel teljesen egyenlő jogokat kell élvezniük. Ezt a nagyhatalmak a lehető legünnepölyesebb módon garantálták. A kisebbségvédelmi szerződéseket az illető állam megváltoztathatatlan alaptörvényeinek nyilvánították. Mindezek dacára ezek a szerződések csak Írott szavak maradtak. A népszövetség, melynek feladata volna a kisebbségek védelme, ennek teljesítésére képtelennek bizonyult- Ezért a nyugati államok, melyeknek vezetői alkották meg a békeszerződéseket, kötelesek a kisebbségek szenvedéseit a világ elé tárni. Egy, a Balkán-hizott- ' ságához hasonló szervezetnek kellene az utódállamokban élő kisebbségek sorsát tanulmányoznia. Tapasztalt és megbízható kutatónak kellene a kérdést a helyszínén megvizsgálnia j s a tényekről világos és hiteles jelentést ; közzétennie a legnagyobb nyilvánosság mel- j lelt. Ez megerősíthetné azoknak álláspontját, 1 akik meg vannak győződve, hogy a kisebb- ! serek üldözése súlyosan fenyegeti a nemae- 1 * tek közti békét. A TENGER TITKAIIMAiVfcSEyz0LTAN A hirtelen felszálló huvárt megölik a nitrogén Hét órába kerül a normális felszállás — A praktikus kiküszöböli ezt időveszteséget Csanttaisefc ki akarta irtani a kommunistákat Kínából Sanghai, január eleje. C&angikáisék tábornagy, köztársasági elnök, nagyarányú támadásra készül a középső Kínában garázdálkodó kommunisták ellen. A legyezőalakban szétterjedő offénzivá- ban három százezerfőnyi csapat, busz ágyú- naszád és harminc repülőgép fog résztvenni. Csangkaisek teljesen ki akarja irtani a kommunista veszélyt és kiáltványban felszólítja mindazokat, akik fenyegetés vagy kényszer hatása alatt csatlakoztak a vörösökhöz, hogy fegyvereik beszolgáltatásával siessenek maguknak amnesztiát biztosítani. A kiáltványban egyszersmind jutalmat Ígér mindenkinek, aki kommunista vezéreket élve vagy halva elfog. (0) A sfeapha nd© f -ferize rel égnek megvan az a nagy ■ hátránya, hogy a búvár minden szivattyulöket-et lólekzőszervében fájdalmas taszításként érez. Ennek elkerülésére Rouquayol és Deanyrouze francia konstruktőrök 18(3ő-ben azzal az ötlet'.©] léplek fel, hogy' a közvetlen Ievegövezetést kiküszöbö jók és a sisak meg a cső közé önállóan működő nyo- más-sznbá'yozót iktassanak be. Lényegében két egymás-felé alkalmazott légtartályról van szó, amelyek közül az alsó — a légkamcra — a cső utján a légszivattyúval van összekötve, amely állandóén friss levegőt présel. A légkamrának e felső tartállyal, a Lélekaési kamarával való kapcsolatát szeKőzlelő tartja fenn & a felső kamarából cső vezet a sisakon keresztiül a búvár orrához. | A csőből való minden lélekzetvétel a Iéle'kzéei kamara levegőjét megr'tkhja. Ennek következtében a kamara külső falán alkalmazott, a víznyomóénak kitett lemez befelé hajlik és ezzel a lég- kamara szellőztelőjét megnyitja, amelyből most levegő áramlik a lélekaési kamarába. A lég- kamara levegője egy atanos-zfórányi nyomással magasabb, mint a viznyemás és a szellőztető megnyílása után éppen ezért áramlik a iégkamora levegője a lélegzési kamarába, hogy citft a nyomási, különbséget kiegyenlítse. Ha ez megtörténi, a szellőztető becsukódik és a lélekaési kamara isniftt bezárul. A meglelt Iélekzésti kamarában ura kodé nyomás tehát minőiig e viznyomásnak fe’el meg. Ezzel a berendezéssel, mivel a légkamara teljesen zárt-, a búvár sem a szivattyú te kést. nem érzi, sem pedig a buvárö iözékben nem kell nagyobb nyomásnak lennie, mint a víznyomóéinak és a nagyobb légnyomás kellemetlen érzésétől is megszabadul A légszivatlyuzás is egyszerűbbé válik, mert az önműködő reguláter következtében a be- szLvat'yuzoít levegő nyomási viszonyaira non) kell •elvan kínos gonddal Őrködni. A franota rendszert előnyei dacára csak íít-ott vezették be. Az a kétség merült fel ugyanis, hogy a háton alkalmazott regaLátor következtében a búvár könnyen függve maradhat. Egyéb kifogások is felmerültek, a főokot azonban az angol konzervativizmusba® kell keresni. Az angolok a megszokott skaphandernél maradtak, amíg azután Í912-ben a osőnéíküK buvárö'-t'özet az egész problémát uij alapokra helyezte. A szabad búvárkodás eszméje A regüöfoT-készülék ügyőbeai folytatott évtizedes vita a konstruktőrökéi végre is arra a gondolatra vezette, vájjon nem lehetne-e a búvárt végleg függetlenné lenni a külső légvezetéstől és ezzel a szabad búvárkodás eszméjét végleg diadalra vinni? Mert a lélelczőcsovel a hajóhoz láncolt búvárt a sző igazi ér telimében nem tekinthetjük szabadnak. Ha a cső bekerül a hajó roncs összevissza görbült alkatrészei közé, vagy sziklákon, növény'.elepen tapad meg, ha a légszivattyú valamilyen okból hirtelen felmondja a szolgálatét, ha a szivattyút kezelők nem ügyelnék kellőképen, vagy pedig egy éles szik-lap eremen a légcső elszakad, a búvár azon nyomban élietveezedelembe kerül, különösen akkor, ha fiz -méternél nagyobb mélységben van. Nagyobb mélységből ugyanis a búvárt csak lépésről lépésre szabad felvonni, mig az egyetlen mentség, amely a halállal szembenéző búvár számára lehetséges, éppen a gyors felszínre kerülésében Iá Iszik. Egyidőben lerúgja cipőit, leveti súlyait s a-kkor ha a légcső meg is tapadt, a levgővel telit buváröllöny a búvárt pillanatok alatt felemeli. Nem lehet Így menekülni? A gyilkos nitrogén gázhuborékok Ilyen módon tényleg igazán másodpercek alatt kerül a búvár a felszínre, de megmenekülését rendkívül veszélyes következni árnyékkel vásárolná meg. A préselt levegővel való Lélekzésnél ugyanis olyan jelenség lép fel, amelyet ml -akik egyszerű levegővel telítjük meg tündénket, nem ismerünk. A levegő nitrogén-tartalma, amely rendes légzési viszonyok közepette szervezetünkre egészen in- dlMerens, feloldódik a búvár vérében. Ennek semmi jelentősége nincs, amíg a búvár a mélyben van. Akkor sincs baj, ha a búvá lassan ezáll fel, -’vert e vérben feloldódott nitrogén ekkor lassan v/védik ki. Ha azonban a légnyomás, amely alatt a búvár dolgozik, hatvan méteres mélységben, mint tudjuk, hat atme-sziérányi légnyomás alatt. & gyors ■felszállás következtében egy pillanat alatt egy öitmcszfórányira, a mi levegőnyomásunkra csökken, akkor a nitrogénnak nincs Ideje a vérből eltávozni. A parányi gázbubor %ck, amelyekben szabaddá lesz, a vérrel habot alkotnak, amely a finomabb erecskéket eldugaszolja és ezáltal a vérkeringést megbénítja. Az eldugulások elsősorban az agyban és a gerincvelőben lépnek fel Igen súlyos bánulásdk, sőt az idegrendszer teljes szét- rom-bolődáse lehet a gyors felszállás következménye, ami könnyen halált okozhat Ez a buvár- kol’apszus azonos az ismert Caisso.n-betegséggel, mert a préselt levegővel megtöltött caissonokban dolgozó munkásokat is könnyebb mértékben megtámadja. Az egyetlen eszköz a betegség leküzdésére abban áll, hogy a tesiet azon nyomban a gyors felszállás után megfelelő nyomás alá kell ■helyezni, olyan nyomás alá, mint amolyan mélységből felkerült, ami tehát szervezetében a felszínre jutás után megvan. A gázai alku nitrogén Így újból feloldódik a vérben. Azután a nyomást egészen fokozatosan csökkenteni kell, mig a külső légkör nyomását el nem érik. Ha ez megtörtént, a búvár lul van a veszélyen. A zsákba került búvár Régebben azt csiná'ták, hogy a gyorsan felkerült búvárt azon nyomban visszaküldték ugyanabba a mélységbe ,amelyből jött. Me már a jól felszerelt buvárhajón nyomási kamara van, amelyben e búvárt megfelelő légnyomási viszonyok közé helyezhetik, vagy pedig láncokka-l övezett légmentes gum-izsákoik szolgálnak erre a célra, amelybe a búvárt bedugják, vasfedővel bezárják és a sisakjától megszabadított betegnek levegőt préselnek, amelynek nyomását fokozatosan csökkentik. A zsákon manó-méter van. amely mutatja a zsák belsejében uralkodó légnyomást, van szellőztető is, amely a levegő cirkulációjáról gondoskodik, a búvár arcával szemben pedig üveglap van. amelyen, a búvárt állandóan figyelni Lehet. Ennek a nagyon egyszerű elv alapján megalkotott zsáknak nemcsak a búvár egészségi állapotának szempontjából van nagy jelentősége, hanem lehetővé teszi, hogy a búvár tényleg gyorsabban szálljon fel, mint rendes körülmények között meglehetné. Ha felszínre kerül, azt az Időt, amelyet a lassú felszállás venne igénybe, egyszerűen a zsákban tölti, mig a buvárhajó nyugodtan továbbhajózhat más helyre. Kísérletek megmutatták, hogy nyolcvan méteres méiységbői a búvár kilenc óra 28 perc alatt szállhatna fel anélkül, hegy szervezete a rendes légköri nyomáson kárt ne szenvedjen. Hatvan méteres mélységből való normális felszállás legalább hót órát vesz igénybe. Nagy időve-sz'e- eéget jelent ez, amelyet a légnyomási zsák segítségével meg lehet takarítani j Otthoni-Jódku?ákj 1 Kérje az otthoni csizi ivó és fürdökurák használati utasítását. Csizfürdő | Bratianu Vintilla temetésének borsos számlája Bukarest, január 5. A napokban meghalt Bratianu V in tállá bean-etésén-etk keltemet 1-e® utó rezgései támadtak. A temetés előtt Bratianu Vintilla felesége ugyanis kijelentette, hogy a temetés költségét ő maga, illetve a Bratianu-csailád fogja viselni. A temetés után, amely hivatalos keretek között zajlott le, az állam szombaton kézbesítette ki Bra- ti-anu Lidia asszonynak a számlát, amelynek végösszege 2,100.000 leire rúg. A számlán szerepel többek között a bárom különvonat költsége is, amelyeken a kabinet tagjai és a bukaresti előkelőségeik utaztak a temetés színhelyére, valamint szerepel a három vonathoz kapcsolt három étkezőkoosí számlája,' is, amiből kiderül, hogy a temetésre meghívott előkelőségek igen jó étvágy fölött rendelkeztek. Fölszámították ezenkivüi a kivonult cseudőrség és rendőrség költségéül is. Ezek részben a rend fenntartására, részben pedig a végtisztesség megadására vonullak ki. Bratianu asszony, miint hírlik, a számlát nem fogja ilyen formában kiegyenlíteni. Gurgula Ábris ! írta: Bán Ferenc Mondhatni csak ritka ember tud haltaméinak j é* képes cégiéinek megfelelően elhelyezkedni ■ az' ételbe®, de valódi énjétől talán még senki nem esett messzebb Gurgula Almiénál. Már a világban trudnillflékj, mert odahaza annál inkább önmaga volt. Gurgula Ábris végképp nem szerette az embereket, 'imdorodó'.t, ha bárkivel szóba kellett állania.. sokszor még azt is inkább szerette volna ha vakon születik, mert okkor aiz uccán nem kell kalapot emelni, hangosan jó napot köszönni, pedig Gurgula Ábrienek mindun'alán kellett, mert 0, boldogba’an képügynök volt Cleak igen előkelő emberekkel dolgozott (ezzel némiképp büszkélkedett is) csak nagyraárkáj u külföldi festő képét veibe kezébe, de viszont már busz esztendő óla dolgozott a maga bransában. Ennyi idő alatt persze a város valamennyi előkelőségével érintkezőébe jutott és miután, éppen foglalkozása miatt. csak az úri uccákban forgolódott, természetes ugyebár, hogy kalapja állandóan járkált fejétől a földig és a földitől a fejéig. — PLóhikalapot veszek, mert mind egyiknek el- nyüviik a karimája! — mondotta estémként eflikese- redettön a feleségének. Gurgula Abris-t minden és mindenképpen bántotta, de legfőképp mindaz, ami a mesterségével volt kapcsolatos. Hooezu működése alatt eladott vagy húszezer képet, de Lakásában nem tűri meg semmiféle műalkotást... Felesége persze jól isimerte a gyöngéit és meri jó asszony volt, Ábriseat együtt fújta az életről való késéig,őst,1 sőt még az urán is túlélt, e a mutatott nagyobb bánaton néha mégis megvigasztalódott Gurgula Ábris. Odahaza hát enyhék voltak az órái, de sajnos odahaza nagyon kevés időt K>hihetett, nvi után késő estig járta a gazdagok lakásait. Magas, szikár ember volt, egyszer a Balaton partján, valaki vízmérő pálcáinak nézte, orra mc-scri előreugrott, még a legszélesebb karimáju kaxap alatt ia megásott, szeme «t barna lett volna ha nem önti ©1 minduntalan zöldes ezimnel az in dulat. Fenségét sze re Leimből vette eil, vagy tíz •évvel előbb és az asszony még mindig szép voll. Különösen a szeme. Lelkes, nagy szeme volt, igazi adkotóőzem, amely megfogta a belenézőt, mint egy álom 0 tündérek világáéul, de — milyen furcsa is — az asszony szeme csak a boldogság perceiben kapta meg a sajátosan zöldelő árnyalatot, amelyet azonban egy világossági fok mégis megkülönböztetett az uráétól. Karcsú volt. Kissé talán túlságosan vékony, az orvosolt mindenáron hlzókurára szerelnék fogni, de ő — rettegve — mégis kövérnek bitle magát. Ha néhanap jó az étvágya már már ijedten szalad a tükörhöz: nem lelt-e pufók az arca? Több hibája azonban nem volt, ha nem vesszük számításiba a m acskái- mádatát. Nágy-öt macskáit tartott és világért le nem engedett volna az udvarba egyet is, mert szélt épnek a 'kutyák. A cícueoik a lakásban Láncú ráztak egész nap és tömérdek,, nem egészen gusztusos munkát okoztak. Ilyen a volt Gurgulámé és meg kel mondani, hogy nagyobb áldozatot az uráért még nem hozott asszony, mint ő. Lánykorában nagy festőnek indult. ez akadémián valamennyi tanárja nagy jövőt jósolt neki; egynek a kivételével. És ónnak az egynek lett igaza. Maga nagyon tehetséges — mondta ez a mester, — de nagy festő mégse lesz magából. Kevés magában az önzés. Maga majd férjhez megy és gyerekei lesznek és így jó ez, mert nincs 0 vi'agou olyan festmény, amely egy gyerekkel főiérjen! Nem éppen a prófécia miaitt, de beteljesedett a jóslat. Gurgula Ábris kijelentette, hogy ő gyűlöli a képeket, elég baja van a készekkel, eszeágában sincs készülőket nézni és így esett, hogy egy nagy rnüvészkarrier abba maradt, mielőtt megindulhatott volna, de viszont Gurgula Ábris kedvére valóinak találhatta a lakását. Már most azt mondhatná bárki, hogy Gurgula Ábris elvetemedett zsarnok,, de tanácsos hu ezt a véleményét vele magával nem közli, föltéve, hogy nem műgyűjtő, mert Gurgula Ábris hajlandó volt gorombaságokat zsebrevágni, de, hogy haszon nélkül airól már igazán nem lehet ezó. Gurgula Ábris busz év alatt meglehetős vagyont szerzett, de vagyonának eredete nem annyira jövedelmében, minit inkább határtalan zsugoriságában keresendő. Haszontalan dologra nem adott ő egyetlen fillért és az ő szemében haszontalan dolog volt: a női kalap. 0 női cipő. a női ruha. Az asszony még mindig tiz év előtti, lánykori télikaháljában járt, kalapja Isten tudja, hányadik átalakításon ment keresztül, cipőjén folt hátán folt és heteken át folyt bele a viz. Javíttatni, pénzt adni ki rá? Gurgula Ábris úgy látta, még nem is olyan nagyon lyukas a talp, a sürgetésekre kitalálta, hogy beteg a házi suszter pediig foltozni ép'pen csak a házi suszter tud és a suszter nagyon sokáig beteg volt, éppen addig, hogy már maga Gurgula Ábris is belátta, hogy a cipő megérett a javításra. Gurgula Ábris soha nem mondta cézárján: nem lehet! Gurgula Ábris panaszkodott. Ha az asszony elmondotta, hogy kopott ruhájában szegyei emberek közé menni, Gurgula Ábris sóhajtott, •talán még könnycseppeket is tudott potyogtatnii és rákezd te az óbégatást: — Mit legyek, amikor olyan rettenetes az élet! Ha te nem volnál már régen felkötöm magam. Micsoda keserves élet! Hányszor, de hányszor megbántam már, amiért magam mellé láncoltalak. Nagyon szeretlek és nem tudnék nélküled é'ni, de mégis mennyivel jobb lett volna te rád ha mi sohase találikózunk! Mert azt hiszed, hogy nékem nem fáj, amiért kopottan kelti járnod, ó, báj- selyembe, báisonyba öltöztethetnélek! A te] csudálatos szépséged köré bunda, meg autó kellene, de mit tegyek! Nincs és nincs! Küzködök reggeltől estig, de száraz kenyérre se telik és nem tudom, miből fizetek házbért! Szegény asszony — mit tehetett — nagyot sóhajtott és földvelte a tavalyi kabátot, ami már tiz év előtt is tavalyi volt. Pedig Gurgu'a ábris sok pénzt keresett hanem fix jövedelme nem volt s igy annyit vallott be a feleségének amennyit akart, már pedig ő nagyon keveset akariNem maradt szegény asszonynak egyéb szórakozása, mint hetenként egyezer a kávéház, ahol át nézegethette p művészeti folyóiratokat, hogy pjéfiis némi kontaktusban maradjon egykori államvilágával- Moziba a legelső sorokba jártak, mert Gurgula Ábris szeme rossz, kávéháziban viszont mindig csak két tojást engedői jezett, amely helyettesiéi a vacsorát és nem izgatja az ideg- rendszert. mint a sok pénzbe kerülő feketekávé. Az asszony mindenbe belenyugodott, kárpótlásul ott volt a lakás. Négy hatalmas terem pompás kilátás a budai hegyekre. Mig ura a vevők után szaladgált ő takarítás után — cselédet, takarítónőt persze nem tartott Gurgula Ábris — kinézett az ablakon, vagy sétált termeiben. Hányszor elmondta szegény: — Csak ez. A lakás maradjon meg. Ha milliárdos lennék is itt maiadok! Gurgula Ábri6nak azonban egy napon ajánlatot tettek, hogy negyven millió le lépést kap a lakásért. Egy kezdődő gazdag volt az üzletfél, aki ráadásul fölajánlotta boltoslegény korából maradt két szobáját is. Hát ezt, hogyan adja be az asszonynak? Rettenetesen főtt bele a feje, hiszen az asszony él-hal a lakásért, de negyven millióról lemondani?! Csavaros agyában nemsokára megszületett a terv. Rettentő panaszkodással kezdte. Kimerült o sok lótás-fufásban, éjjel itt nagy a lárma, nem tud aludnie, az orvcs azt mondja, őrültek házába , kerül ha csöndesebb környékre nem kö tözik. Jarj'j csőik találna egy bolondot, aki áitvcsaó a szörnyú lakást! —. De mit tegyek — igy fejezte be — amikor tudom, hogy te mennyire szeretsz itt?J Olyan könyörgőn és alázatosan tudott nézni, hogy akkor se lehetett volna megszeppen'több ha valóban az őrültek háza várakozik rája. Az asszony — soha nem hitle volna, hogy ki tudja mondani a nagy elhatározást — végignézett a termein és szeméből Lassan kicsordult egy könnyesen. Csak egy. Gurgula Ábris föl lélegzett. A nagy csatát megnyerte, a sok pénz tehát e zsebébe vándorol És benne is marad. Hiánytalanul, meri örömére annak, hogy ilyen könnyen ©ike- 'lt. a győzelem az is elhatározta, hogy nem veszi meg 0* u'önzőit szŐrmega léroe télikabátot, amit délelőtt kárpótlásul nézegetett a felesége számára.
