Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-06 / 4. (2521.) szám

Mai siámmh IS oitfal Előfizetést ári évente 300, félévre 150, negyed* A ‘^^7,nA*4^L Szerkesztősig: Prága 11. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő: külföldre: évente 450, ** SZÍOV6TISZKOI 6S TUSZITISZKOI 6LLCTIZ6KI PQTtOK H, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. , politikai napilapja szerkesztői Préfl* “* P“",k4 “"** 1Z U‘ eme,et fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több rOSXetKesXtő. r r r reíeíOS SSterKesXlOi Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 KŐ. vasárnap 2, -Kő DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACfr 6EZA SÜRQÖHYCIM: HIRLRP, PRflHfl Az apokaliptikus év (sp) Prága, január 5. Curtiusnál határozot­tabban senki nem nyilatkozhatott azokról a sötét perspektivákről, amelyekkel terhelten 1931 szörnyűséges évét megnyitjuk, s ha fi­gyelmesen átolvassuk Strompnak, Anglia leg­kiválóbb közgazdászának pesszimista cikkét, amit az Observerbe irt, lehetetlen, hogy ne erezzünk vésztjósló szorongást lelkűnkben, bizonytalanságot, rossz elöérzeíet, rettegést. A fehér egerek vihart, jósolva eincognak a szerencsétlen hajóban. Az európai civilizáció fölött tényleg felhők tornyosulnak. Valóban nem túlzott kép, ha a német külügyminisz­ter a ránkköszönto évet az 1918—1923-as idők éveihez hasonlítja, s a hivatalban lévő állam­férfiak szokásos optimizmusa helyett nem á tál ja a legsötétebb sziliekkel ecsetelni a jö­vőt, jóformán falra festi az ördögöt és ki­mondja a nagy szót: „senki sem lát kibonta­kozási lehetőséget a jelen gazdasági krízi­séből/* Az év katasztrofális auspiciumok között in­dul. A Ruhr ' vidék szénporos földjén — Európa egyik ütőerén — vad és elkeseredett sztrájk tombol, s akárhogy latolgatjuk az ér­veket és az ellenérveket, a százezernyi éhező munkás elkeseredését lehetetlen mással ma­gyarázni, mint az elmúlt év nyomorgásának első látható reakciójával, a felgyülemlett mérges gázok első kitörésével, ami bizonyára Bem marad elszigetelt jelenség. Ugyanilyen pzénsztrájkmozgaloni fenyeget Angliában. Ugyanezt jelentik lengyel ' Felsőszil éziáből. Ugyanezt az amerikai szénhegyekből. Sztrájk kisért a német vasmunkások között, az angol textiliparban s az éhező amerikai farmerek zöld kádereket formálva, kínai rablóbanda­ként támadnak meg kis városokat, hogy élel­met csikarjanak ki a kereskedőktől éhező családjaik részére. A Michigan tó környéké­től, a háromszáz tönkrement francia bank ke­servén át, a délwalesi, a duisburgi és a katto- witzi tárnákig, vagy akár a Kárpátok és a Nagy Magyar Alföld gazdasági dekonjunktú­rájáig egyetlen üdére fekszik minden illeté­kes és minden illetéktelen tényező mellén: mi lesz most, mit hoz 1931, ez az apokalipti­kus év, amely az összes rossz csillagzat je­gyében született meg, s mintegy halálaratá­sát hozza meg annak a sok gondnak, amit a depresszió első két éve — 1929 és 1930 — elvetett. A halálmagot a háború után vetették el. Bé készé rummal oltották be a világot Ver- eaillésben, de ez a szérum, amit az pj euró­pai csecsemők a világháború betegsége után kaptak, mérgezett Calmefcte-széram volt, .mely kisvártatva úgy kezd pusztítani, mint Lübeckiben gyilkolt a kisdedek között. Bár­mennyi optimizmus van bennünk és bár­mily jóakarat vagy lojalitás az uj rend föl­építésére, annyit meg kell állapítanunk, hogy a számításiba valahol hiba csúszott, mert a háború előtt, amikor nemzeti, faji, társadalmi, sőt szociális ellentétek ugyan­csak bőségesen szaggatták a világot, a mai­hoz hasonló általános, kifürkészhetetlen és kivétel nélkül mindenkit földhöz vágó nyo­mor, amely sok helyütt már az éhínséggel azonos, nem létezett. A bajok és az ellenté­tek más síkon mozogtak. Inkább szellemiek vagy érzelmiek voltak, inig ma a nyomor teljes materiális borzalmával dühöng és fe­nyeget. Ha a háboruelőtti jelentéktelen ellentétek a világháborúba taszították a világot, vájjon hová taszítják a mai borzalmak, amelyek mind intenzitásban, mind ellen tétszitásban sokszorosan fölülmúlják a régieket? Ezt a kérdést kell szivszorougva felvetnünk az uj év kezdetéin, .'miikor száz vészes előjelből ki­A népszövetségi tanács küszöbönálló ülésszaka előtt mindenfelé megindult a politikai tevékenység A Jugoszláv király Bukarestiig üiesi — Front a revízió ellen? Curtius erélyt ígér — Spanyol kívánságok London, január 5, A Daily Telegraph par­lamenti munkatársa jelenti, hogy Sándor jugo­szláv király a közeli napokban Bukarestbe uta­zik, ahol nemcsak Károly király házassági ügyeit fogja elintézni, hanem fontos politikai és gazdasági jellegű tárgyalásokba kezd. Sándor király és miniszterei mindent elkövetnek, hogy Jugoszlávia és Románia között szoros együtt­működést létesítsenek és a gazdasági plattfor- rnon kivüi olyan politikai platformot teremt­senek, amellyel Géniben a békeszerződések, de különösen a magyar határok revíziójának eset­leg fölmerülő ügyét eleve visszautasíthatják. Gazdasági kérdésekben Sándor király Károly királlyal karöltve oda akar hatni, hogy a nyu­gati hatalmak kedvezményes vámokkal illessék a dunai államok mezőgazdasági termékeit, mert a keleti hatalmak mezőgazdasága rendkívül szenved az orosz dumping hatása alatt. Hol lesz a lefegyverzési konferencia P á r i s, janiim: 5. Álba herceg spanyol kül­ügyminiszter tegnap a Sudexpresszel Párisba érkezett. Hivatalosan ugyan azt jelentik, hogy kétnapi párisi tartózkodása alatt nem folytat politikai tárgyalásokat és mindössze azért uta- zott el már most Madridból, hogy kellő időben Genfben legyen a január 16-án összeülő Euró- pa-konferencián. Jólértesült francia körökben azonban azt állítják, hogy az albai herceg pá­risi tartózkodása ennek ellenére különleges cé­lokat szolgál. Spanyolország nagy súlyt helyez arra, hogy a népszövetség általános lefegyver­zési konferenciáját, amely — mint ismeretes — legkésőbb 1932-ben ül össze, spanyol földön tartsák meg. A spanyol külügyminiszter Briand- nál és Loudon párisi holland követnél, a nép­szövetségi lefegyverzési bizottság elnökénél lé­péseket kíván tenni és San Sebastiant ajánlja a konferencia helyéül. Ccirüus a német nemzeti öntudat felébredéséről Karlsruhe, január 5. Curtius német biro­dalmi külügyminiszter a német népoárf plorz­hekni kongréassásás nyilatkozott ís-iÓLsövid- ségi tanács küszöbönálló genfi összejöveteléről. amelyen — mint ismeretes —- elsősorban a len- gyelországi németellenes terrorcselekedeíek ügyében beadott német jegyzék kerül megvita­tásra. Curtius kijelentette, hogy teljes nyoma­tékkai harcolni fog Németország becsületéért. Reméli, hogy genfi nyilatkozatait az egész nem­zet helyeselni fogja. További fejtegetéseiben Curtius hangsúlyozta, hogy ő lesz a legboldo­gabb, ha végre megteheti azokat a döntő lépé­seket, amelyek a német nemzet valódi megbé- kiiléséhez vezethetnek. Optimizmusra egyelőre nincs ok, mert egy gazdaságilag hihetetlenül nehéz év után egy uj nehéz év kezdődik, amely semmiesetre sem mutat kedvezőbb perspektí­vákat, mint bármely év 1918 és 1923 között. Senki nem lát kiutat a jelenlegi gazdasági krí­zisből és a helyzet külpolitikailag sem irigylés- reméltó. Mindazonáltal nem szabad kétségbe­esni. A német birodalom jelenlegi szörnyű hely­zetében a nagy német gondolat sokkal erélye­sebben hat, mint a háboruelőtti boldog években. Csak a háború után született meg az egységes német nemzeti öntudat, amelynek erejével a birml'áoaí .mkidvU folitiknl Am> gnilifl'ffi, kríztsi- legyőzhet. Enyhül a Ruhr-vidéki sztrájk A kommunisták utolsó erőfeszítései — Udvózló távirat Stalinhoz Véres összeütközések, több kilőtt és sok sebesült Essen, jaiíuár 5. A Ruhr-vidéken pén­teken kiütött sztrájkmozgalom vasárnap el­érte tetőpontját. A kommunisták mindent elkövettek, hogy az idegességet a véglete­kig feszítsék 8 a vasárnapi tüntetések és népgyiilések kizárólag arra szolgáltak, hogy a sztrájkot az eddig érintetlen tárnákra is kiterjesszék. A kommunisták erőszakos agi- tációs módszere a vasárnapra virradó éjje8> újabb véres összeütközésekre vezetett. A rendőrség és a sztrájkolók harcai alatt két ember meghalt, többen súlyosan megsebe­sültek. Limfortban a rendőrség letartózta­tott két kommunista agitátort, mire egy két­ezer főnyi tömeg a letartóztatottak azonnali szabadlábrahe 1 yezését követelte. Eredmény­ieden követeléseik után a sztrájkolók meg­rohamozták a rendőrség épületét, mire a rendőrök kénytelenek voltak lőfegyverük­höz nyúlni. A csakhamar kitört általános lövöldözésben egy munkás meghalt és több súlyosan megsebesült. A rendőrség végre megtisztíthatta az uccákat és heílyreállitotta a rendet. Egy dortmundi tárnában a mun­kára hajlandó munkások és a sztrájkőrség összeütközése alkalmával ugyancsak lövöl­dözésre került a sor s egy ember itt is meg­halt, míg többen megsebesültek. A munkára hajlandó bányászokat a sztrájkolok kődo- básokkafl és botokkal fogadták és a tárna indulva egy pillanatra tudatosítjuk önma­gunkban a ko,r apokaliptikus borzalmait, a panaszokat, a bajokat, a sírást, a jajgatást, amely immár évek óta üldöz bennünket. Érezzük, hogy igy neim megy további. Még egy év megoldások nélkül, még egy év a hi­bák jóivá tétel o nélkül — r i tt van az ? világ- kataklizma, amelynek eljöveteléről többek között nem kisebb tekintély nyilatkozóit, minit Kordáé^ Prága érseke. , \ bejáratától visszaiizték. A sztrájkolok száma ma reggel a bánya­munkások 7.1 százaléka volt, mig szomba­ton a 11.96 százalékot is elérte. Jólinformált körök szerint a Ruhr-vidéki vad sztrájkok enyhülő fordulópontja bekö­vetkezett. Ma reggeli a sztrájkmozgalom mindenütt csökkenőben van. A rendőrség meggátolta azokat a terroroselekedeteket, amelyeket a kommunisták vasárnapra ter­veztek és valószínűleg jól előkészítettek. A kommunisták föcentrunm a bochumi vidék volt, ahol a rendőrök a vasárnapra virradó éjjel kiemelték a kommunista párfcirodát és százegy agitátort lletartóztattak, köztük a másnapi tüntetések főrendezőit és a ter­vezett terrorcselekedetek elkövetőit is, úgy­hogy másnap sehol a legkisebb zavar sem történt a tárnákban. Feltűnő, hogy Hom- bornban és Duisburgban ugyancsak egyhü- lés állott be és a munkások nagyrésze mun­kába állott. Ma reggel a duisburgi munká­sok ötven százafJéka megjelent a tárnákban, mig szombaton 75 százalék sztrájkolt még. Egy elkeli tárnában a terroristák szombaton három felvonó kocsit a tárnába dobtak, úgyhogy a munkát ma nem lehetett meg­kezdeni. A recklinghausem kerületben a helyzet ugyancsak megjavult. Tizenhét tár­nában mindössze 1.700 ember sztrájkol, mig szombaton háromezer állt ki. Ugyan­ilyen kedvező jelentések érkeznek más vi­dékekről is. Stegcrwaid a RuhmdéSsen Berlin, január 5. Stegerwahl dr. birodal­mi munkaügyi miniszter ma reggel Essen- be utazott, ahol szerdán megkezdődnek az újabb tárgyalások a Ruhr-konfílliktus elin­tézésére. Az eddigi eredményielen tárgya­lások ujrafelvétele előtt a birodalmi kor­mány érintkezésbe akar lépni az egyes pártokkal, hogy a bajokon közös elhatáro­zással segítsenek. StegerwaM miniszter sze­mélyesen vezeti a szerdán meginduló tár­gyalásokat. Délwalesben veszedelmessé vált a helyzet London, január 5. A déhvalesi heíllyret a bányászok és a bányatulajdonosok tárgya­lásainak csődje után tetemesen elmérgese­dett. A szakszervezetek vezetői most arra törekszenek, hogy kormányintervenciót erő­szakoljanak ki és MacDonald miniszterel­nökkel személyesen címkézésbe léptek. A sztrájkoló bányamunkások egyes szekciói elhatározták, hogy a walesi sztrájkolok egy- része a sztrájk alatt munkanélküli segélyt kap. Ezt az intézkedést azzal magyarázzák, hogy a sztrájk nem a bányatulajdonosok le­gális intézkedései etilen irányul, hanem csu­pán olyan mozgalom, ameOy az lö8ö-as bányatörvény keresztülvitelét akarja elérni. Az amerikai nyomor Newyork, január 5. Az Amerikai Egyesült Államok egyes vidékein a nyomor napról napra veszedelmesebb méreteket öli. amit a következő kis példa jobban bizonyít, mint a washingtoni kormányférfiak számtalan be­széde. Az Arkanzasz állambeli Engiand ne­vű városban a vidék ötszáz farmeré zárt so­rokban bevonult a városka üzleti negyedé­be és a kereskedőktől élelmiszert követelt éhező családjai számára. Ellenkező esetben azzal fenyegetőzött, hogy szétdulja a keres­kedőik üzleteit. A vöröskereszt kerületi ve­zetősége azonnal ülést tartott s mivel a föld­műveseket alig lehetett megnyugtatni, elha­tározta, hogy ezer dollár értékben azonnal élelmiszereket oszt .ki a kétségbeesett embe-

Next

/
Thumbnails
Contents