Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-30 / 24. (2541.) szám
2 *!>RA:gAiMA&^aRmRLap 1931 Január 30, péntek. Csehek és szlovákok vitája a népesedési statisztika körül Prága, január 29. A Slovenská Politika, ez a különbéin intranzigens orgánuma a csehszlovák nemzeti unió n izmusnak, erős szlovák önérzettel utasítja vissza a cseh légionisták lapjának, a Národni Osvobozeninek egyik cikkét, melyből „egyenesen rémület és siránkozás csap ki, mert Szlovenszkó és a szlovákság népmozgalmi fejlődése sokkal kedvezőbb, mint a csek-morvaországi.“ A Národni Osvobozeni ugyanis többek között a következőket irta: A csehországi és .morvaországi népszaporodás csökkenése természetes és nemzetközi jelenség, mert valamennyi nemzetnél párhuzamosan jelentkezik a fejlett civilizációval. A nyugati nemzeteknél és szomszédaink nagyobb részénél ez a vi-sz- szaesés még nagyobb: Franciaországban száz év múlva egyáltalában nem lesz népszaporodás. A népesedés hanyatlása szoros kapcsolatiban áll a születések csökkenésével, amely annál kisebb, mennél műveltebb a nép. Ezért mutatkozik a cseh tartományokban olyan csekély szaporodás, mig ugyanakkor Szlovéniákén és Podkarpatská Rusban, ahol a nép alacsonyabb ku.lt ura ivón áll, a népsza porodás nagy. Ha igaz, hogy a népek értékelésében döntő tényező a nép száma és minősége, el kell ismernünk, hogy nem tárgytalanok azon népesedési statisztikusok aggodalmai, akik őzt állítják, hogy a népesedés mai tendenciája révén veszélybe kerül a cseh elem exiszten- ciája, mert a jövőben a szlovák elem kétségkívül számbeli túlsúlyba kerül.4* * ( A légionista lap aggodalmaira Hodzsa lapja ( a kővetkezőképp replikázik: i — Az ember azt hinné, hogy az ugyneve- 1 zett haladó légionárius cikkíró örömét fogja ( kifejezésire juttatni afölött, hogy az államalko- 1 tó népelemnek legalább az egyik, a szlovák ] ága pótolja kedvező szaporodásával a cseh ^ tartományok népesedési hanyatlását és igy f elősegíti az államalkotó elemnek a többi een- tri.'petái is elem fölötti túlsúlyát, de ő ehelyett fele van aggodalommal, siránkozással és ré- f mületíel amiatt, hogy a keleti „nemkulturált” ^ elení növekszik és hogy a szlovákok és cse- i hek számbeli viszonya a szlovákokra nézve z kedvezőbbé válik.'* Furcsa egy jelenség. Talán azt hiszi a Národni Osvobozeni, hogy a szlo- , vákok mostohaanyától valók? Vagy azt hiszi, c hogy az olyan „magyarónok44, amilyenek a szlovákok, nem számíthatók eléggé államalkotó, elemnek ? így ez\ baj? Avagy már elejtették azt á gondolatotfhogy a csehek és szlo- t vákok egy nemzet s most azért sírnak, mert e így egy — másik nemzet gyarapszik? És még 3 egyet: már Prágában is a szemétdombra dob- j hatnák a szlovák „kulturálatlanságról44 való. / oktalan beszédeket, mert nem felelnek meg! az igazságnak — fejezi be a Slovenská Poli- 0 tóka. 9 Linton-Indiánia, január 29. A lintoni Betty-bányában tegnap következményeiben rendkívül snlyoa robbanási szerencsétlenség történt. A beomlott bányából eddig tizenkét halottat hoztak felszínre, de biztosra veszik, hogy a halottak száma meg fogja haladni a húszai Á bányaigaz- gtatóság állítása szerint a katasztrófát tizenöt dinamiittal töltött ládának a felUngvár, január 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Különös határközlekedési incidensről érkezett Máramarcsból jelentés, melynek kivizsgálása még csak ezután fog megtörténni, de amelynek hátrányait január elseje óta a saját bőrén tapasztalja az utazó közönség. A romániai CFR. ugyanié január 1-től megtiltotta, hogy a Mára marosszigeten átfutó csehszlovák gyorsvonatokra bárki is fel- vagy leszálljon. Ez a rendelkezőé olyany- nyira megbénította Má ram áros sziget és környéke kereskedelmi életét, hogy küldöttség kérte Juga Gábor mára ma rosszige ti prefektust a kellemetlen és gazdaságilag káros helyzetnek a megváltoztatására. A prefektus nagy meglepetésre azt mondotta, hogy eme lépésre a CFR. igazgatóságát a csehszlovák államvasutak késztették azzal, hogy nem tartották be a vasúti egyezményt Az 192ő-ban kötött vasúti konvenció szerint Ugyanis a román és csehszlovák vasutak megengedték a maguk területén is á másik állam átvonuló gyorsvonatára való fel- vagy leszállást, anélkül, hogy azért saját területükön jegyilletéket szednének. Ezzel szemben a csehszlovák államvasutak nem engedték meg soha, hogy a román gyorsvonatra, például Királyházán, Huszton, úgy Técsőn bárki is felrobbanása okozta, ami viszont a bányalég meggyulladására vezethető vissza. Linton-Indiána, január 29. A Betty-8zén- bányában történt exploziónak az eddigi jelentések szerint 33 halálos áldozata van. A bányát körülvevő maró füst akadályául van a mentésnek s úgyszólván alig van remény arra, hogy a bányába zárt munkásokat élve kimentsék. szálljon, mire a máramarosszrgeti állomáson a románok is betiltották a cseh gyorsvonatokra való fel- vagy leszállást. Csehszlovák részről a CFR. eme állítását megcáfolják és azt valólanságnak minősítik, mert az 1926. évi konvenció ilyen kölcsönösséget nem tartalmaz, csupán arról van benne szó, hogy a csehszlovák államvasutak Máramaros romániai részének kérelmére és üzleti érd-ekében megengedik Meramarős- szigeten a csehszlovák gyorsvonatra való fel-, vagy leszállást. Ezt a konvenciót 1931 január 1-ig kötötték, azzal, hogy előzőleg 6 hónappal felmondható, egyébként továbbra is érvényben marad. Mivel a CFR. ezt a szerződést egyáltalán fel nem mondta, a csehszlovák vámtisztviselők továbbra is megjelennek a jelzett gyorsvonatoknál, mintegy dokumentálásául annak, hogy a köp vénei ót érvényesnek; ismerik e!. Igaz, hogy január elseje óta semmi dolguk nincs, de ennek egyedül a. romániai közlekedésügyi miniszter az oka, aki egyoldalúan szegte meg a konvenciót, anélkül, hogy felmondta volna. Az ügy tisztázása hónapokig fog eltartani, a máramarosí román alattvalók nem kis kárára. Igen, igen, a minőség! Itt a legfőbb ideje, hogy Gottdíenenpezsgöt igyunk! Ripka Ferencet újból megválasztottá* Budapest főpolgármesterévé Budapest, január 29. (Budapesti szerkesztő- sélünk telefonjelentése.) Tegnap délután választotta meg Budapest újonnan választott tör- vényhatótsági bizottsága Budapest főpolgármesterét. A legtöbb párt Ripka Ferencet, az eddigi főpolgármestert jelölte, aki a szavazás alkalmával a leadott 184 szavazatból 163 szavazatot kapott és igy ismét öt választották meg főpolgármesernek. Tabódy Tivadar 18, Wolff Károly pedig 3 szavazatot kapott. Sipőcz Jenő polgármester ezután ünnepélyes beszéd kisére- ben üdvözölte a megválasztott polgármestert. Ausztria lakossága Bécs, január 29. A legújabb hivatalos statisztika szerint Ausztria lakosságának száma 1930 első felében 8307 emberrel szaporodott, azaz Németausztriának ma összesen 6,712.794 lakosa van. Becsben a halálozások számának szaporodása és a születések csökkenése miatt a lakosság száma ugyanebben az időben 383ö^tal csökkent 2909 munkanélküli mn Pozsonyban Pozsony, január 29 (P^sonyi szerkesztőségünk te lelő njelen bése.) Hivatalos jelentéé szerint Pozsonyban a munkanélküliek száma 1Í12, ehhez járul a legutóbbi időben munkanélkülivé vált háromszáz munkás, úgy hogy a mankanélküiliek száma meghaladja a kétezret- A munkanélküliek közül családos 11%, nőtlen 577, pozsonyi illetőségű 880, egyéb illetőségű 872. A munkáspártok a holnapi városi tanácsülés elé oljian indítványt terjesztenek, hogy a háziurak házanként napi 50 fillérrel járuljanak hozzá a munkanélküliek segélyezéséhez. Kérdéses azonban, hogy a polgári pártok ezt a házanként havi 15 koronát ki tévő adót el fogják-e fogadná. Katasztroiális robbanás egy Indiámat szénbányában Tizenöt láda dinamit levegőbe röpítette az egyik aknát Eddig harminchárom halottja van a szerencsétlenségnek szabotálják a csehszlovák-román vasúti egyezményt A csehszlovák utasoknak Nármarosszlgeten nem szabad kiszállniuk a vonatból VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by C. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan m tilos.) (35) Tíz márka tiszta haszon minden palack csempészett konyakon, az már igen, kedves barátom! A pénz az egyetlen, amire szükség van, akkor aztán mindent megszerezhetsz. összekötözi a könyveket. Eszembe jut, hogy valaha inkább lemondott volna az ebédjéről meg a vacsorájáról, semhogy egytől is megváljék. — Mit vágtok ilyen csoda pofát, — gúnyolódik Kari, — praktikusnak kell lenni! Fenébe az ócska, ballasztot és uj életet kezdeni! — Igazad van, — helyesel Willy, — én is túladnék a. magamén, csak volna, •— Vagy talán Hollersmannok, esetleg adóhivatali segédtisztek akartok idővel lenni? — mondja Kari. — Nem hinném, hogy ilyesmi csábit. Egy centiméter üzlet többet ér egy kilométer műveltségnél. Untig elég soká ültem kint a kloakában — én ugyan nem me- gyeb többé büróba, meg hivatal szobába — én most azt élettől akarok valamit! — Ha mindig lesz elég konyakod, akkor remek lesz, — mondja Willy őszinte vágyakozással. — Fiuk, dobjátok ti is sutba az egészet, — tanácsolja Kar], — mit akartok még a gimnáziumban? — Hát istenem, — mondja Willy, — va- cakság az egész, igaz. De már csak néhány hónap a vizsgáig és mégis kár volna most otthagyni. Később még mindig meggondolhatjuk ... Kari csomagolópapírt vág le egy tekercsről. Gúnyosan néz Willyfe: — Jegyezd meg, hogy mindig ídw üfttar Fordifotfa: Szabó Lőrinc milyen néhány hónap, amiért mégis kár vod- ia és a végén azon veszed észre magadat, hogy vén ember lettél. Willy vigyorog. — Te meg, hogy csődbe jutottál, fiam. Kari bizakodóan legyint. Ludwig felnéz: — És mit szól hozzá az apád? Kari nevet. — Amit afféle tutyi-mutyi szólhat. Kár komolyan venni. A szülők mindig elfelejtik, hogy katona volt az ember. — És mi lett volna belőled, ha nem soroznak be? — kérdezem. — Vailószinülég könyvkereskedő, amilyen ökör én vagyok! — válaszolt Kari. 4. Willyne nagy hatást tett Kari elhatározása. Azt ajánlja, hogy hagyjuk mi is a diákosdit és fogjuk meg a dolgokat alaposan és ott, ahol legjobban meg lehet fogni őket. A legkönnyebb élet élvezet a zabálás. Ennélfogva elhatározzuk, hogy mindenekelőtt batyuzási kirándulásra megyünk. Élelmiszerjegyekre most Bzemélyenkint minden héten kétszázötven gram hu»t, húsz gram vajat, ötven gram margarint, száz gram gerslit és valami kenyeret adnak. Ebbőtl nem lehet jóllakni. A batyuzók már este és éjszaka gyülekeznek' a pályaudvaron, hogy kora reggel kiutazzanak a falvakba. Tehát már az első vonattal indulnunk kell, hogy meg ne előzzenek. Szürke nyomor kuporog rosszkedvűen a szakaszban, amikor elhagyjuk a várost. Egy kevésbé forgalmas helységet választunk ki és elosztunk, mindig kettesével, hogy a tere-' pet szisztematikusan lelegeljük. Értünk a ftttrutozáataft Én Alberttal vagyok együtt. Egy nagy tanyához érkezünk. Az udvaron trágyadomb gőzölög. Hosszú sorban tehenek állanak. Istálló és tej meleg szaga fogad. Tyúkok kot- kodácsolnak. Sóvárou nézzük őket, de fékezzük magunkat, mert emberek vannak a szérűben. Köszönünk. Ránk se néznek. Megállunk. Végül egy asszony ránkordit: — Takarodtok mingyárt, büdös koldusok 1 Másik tanya. A paraszt éppen kint áll. Hosszú katonaköpeny van rajta, az ostorát csattogtatja és szól: — Tudjátok, hány ember járt már itt előttetek? Kerek egy tucat. Elképedtünk, hiszen mi az első vonattal jöttünk! Azok bizonyára este kiutaztak s a fészerekben és a szabadban húzódtak meg éjszakára. — Tudjátok, hányán jönnek naponta? — kérdezi tovább a paraszt. — Valami százan. Mit lehet itt tenni? Elismerjük, hogy semmit, A paraszit szeme megakad Albert ruháján. — Flandria? — kérdezi. — Flandria — válaszol Albert. — Én is — mondja erre amaz, bemegy és mindegyikünknek hoz két-két tojást. A pénztárcánkon babrálunk; a gazda leint. — Dugjátok vissza. így i« jő lesz. — Köszönjük, bajtárs. — Nincs mit. De meg ne mondjátok senkinek. Különben holnap itt. lesz fél Németország. Alacsony ház. Egy nő a mosőteknŐnél. — Nincs semmink. Mi is a parasztoktól kapjuk, ami nekünk kell. Úgy látszik, Igaza van. Albertét azonban a tojás megtanította valamire. — Az ura nincs itthon? — kérdezi. — Elesett — felel a nő és tovább mos. A. küszöbön egy kislány ül kék perkálkö- tényben és az orrában turkál. A szomszédos ház. A kerítésen tábla: Batyuzni tilos. Harapós kutyák/— Itt praktikus, emberek laknak. Megyünk tovább, Nagy majorság. Előre- nyomulunk egész a konyháig. A közepén leg- > újabb konstrukciójú takaréktüzhely, egésa- szállodának főzni lehetne rajta. Jobbra zongora, balra zongora. A tűzhellyel szemben ■ nagyszerű könyvszekrény, csavaros oszlopok• kai és aranymetszésü kötetekkel. Előtte az ócska asztal meg a faszékek. Furcsa csoportos Más. És egyszerre két zongora! Jön a parasztasszony. — Van cérnátok? De csak valódi keik összenézünk. — Cérnánk? Az nincs. — Vagy selyem? Selyemharisnya? Nézem erős vádliját. Lassan megértjük: ez a nő cserélni akar, nem eladni. — Selymünk nincs, — mondom, — de jő pénzt fizetünk mindenért. —■ Nem kell. — Á, á, pénz, kitörölhetitek vele. Hisz üapról-napra kevesebbet ér. Elcsoszog. Pipacsvörös selyemblúzán hátul két gomb hiányzik. — Kaphatunk legalább egy pohár vizet? — kiált, utána Albert. A nő mérgesen visszafordul és elénk tesz egy kupát •— Csak gyorsan, gyorsan, nincs időm napot lopni, — hadarja. — Jobb volna, ha dolgozni mennétek és nem pocsékolnátok a más drága idejét! Albert fogja a kupái és földhöz vágja. Szólni se tud dühében. Helyette én beszélek. — A rosseb egye meg a pofádat., vén szi- pirtyó; — bömbölöm. De erre aztán megfordul a nő és lármázni kezd, .mint egy kovácsmühely teljes üzemben. Menekülünk. Ezt a legerősebb férfi sem bírja ki. Albert csöndesen tovább káromkodik. — Azért kellett a lövészárokban roslokolnunk, — szitkozódik, — hogy itt, mint egy csavargót, kidobjanak. — Látod, mivé teszi az embert a pénz, - mondom én. — így van ez mindenütt a vilii gon. ' ^Folytatjuk.'
