Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-29 / 23. (2540.) szám

'PEXGAiA'^ACÍARHIRL.JíP 1931 január 29, csötörtöik. (ognatiifManell .lSpokt- . JffSSSBSSSSSSSSSSSSBSSSBSSSBSBSBSSSSSBSSBBBSSBw A Lévai Torna Egylet hírei Léva, január 2S. Az LTE vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a tagok nagyszámú érdeildődcee melleit. A közgyűlés a szakosztályvezetők éö tiszt­viselőle jo'enijeseét egyhangúlag tudomásul! vette és la következő tisztikart és vezetőséget választotta meg. TISZTIKAR*: Védnök: Ravasz Viktor dr. — Disz- clnökök: Misohák István, Balog Sándor dr., Frasch József. — örökös tiszteletbeli elnök: Vas Jenő. — Elnökök: Weisz Gyula Jáness Jenő. — Társelnök: Stenziiiiger János. — Ügyvezető alelnöki Suohy Matus dr. — Alelnökök: Denk János, Kersék Jáncs dr., Prachár István. Vojtás István — Ügyvezető igazgató: Boros Béla. — Igazgatók: Blrces József, Blnnienfeld Ferenc. — Főtitkárok: Straseer Ele­mér dr., Szabados Lajos. — Titkárok: Főj a- Tibor. Hámor nyák János. — Pályagondnok: Lakos Sándor. — Helyettesei: Bucsek Gyula, rtim. Juraiik, Szabó Sándor. — Háznagyok: Laoliky Etek, Weim-bergcr László. — Ellenőrök: Kopreda István. Laufer La­jos, Márkus Barna. — Intézők: Brauer Jónás, Miil- ler Lajos. Polák Emi! dr., Rajosán yi Sándor, ing. Zeman. — Szertáros: BoViis Imre. — Föpénztárnok: Budaváré Lász'ó. — Pénztárnokok: Burkó Józ-sef, Géczy Károly, Wíndtech János. — Jegyzők; Friih- auf István. Tulassay Sándor. — Ügyészek: Nagy Béta dr., Perger Aladár dr. — Orvosok: Adorján Hugó dr.. Guba János dr., Hemaam Miksa dr., Samek István dr.. Vidilicka Jaros’av dr. — Szám­vizsgálók: Rónai! Ernái, Szabó László, Wkier Jenő, VÁLASZTMÁNY: Bányai Zoltán dr., Reinrohr Dezső. Béres Jőasef, Boros Gyula, Belezek István. Céh Rudolf. Deutoch Elemér. Elircher József. Engel Pál. ifj. Frasch József, Freund Lász’ó, Gertler Fü- íöp Horaitsi'k Pál. Horn Gyula, Kaieer Sándor. Ká- fconyi Gyula. Kern Aladár. Kiss Lúszo, Kohn Jenő, Knapp Pál, Kopp Károly, Koncz Károly, Koper- niiczky Kornél, Kovács Jenő, ing. Kovács László, Nagy Sándor. Pick Endre. Reimann István, Rónád Sándor, Rótih László, Slovák Ludevit, etb. kap. Svo- boda, Sohulcz Gyula. Steiner Samu, Sírba J. László,, Weisz László. — Póttagok: Braun József. Magyar Z.'igmond, Pá'fy János, Somogyi Béla, Szelt A lfréd, Vámos László. — Fegyelmi bizottság: Antal Gyula, £der Kálmán, Guttimann János. Gvurcsek Rudolif, Halász Lipót. Knapp Géza ig., Kunos Imre, Műnk Károly dr., Perl József, ing. Simái Miklós. Sós László dr., Több Antal, Wednberger Jakab. —- Felebbczési b'zott-ág: Fried Gyu’a, Gritz Károly, Guba János. Hidrára Samu. Kovács István, K ki vá­mok József, Pokorny János, Sokam László, Sitinek István dr., Suszta Vilmos, Schubert Tódor, Slarik Géza, Vada Jómás. Az LTE futballcsapata e hó 26 án kezdték meg kond'ciótrémdmgüke't. — Az LTE nagy álarcos jel­mezbálja február hó 14-ém lesz a városi vigadó összes iermeáben. Ez iráni1'., c,dk én t a muéban is, nem csak Léván, hanem mesnze környékén is óriá­si érdeklődés nyilvánul meg. Az LTE kebelén belül megalakult, a jégHockcy-esapat is, moly hetenként háromszor trénlrozik. Egyenlőre azonban natgyobb mérkőzéseket meg nem játszik. — Február 8-án az LTE birkózó szakosztálya a pozsonyi Makkahca bir­kózó ift fogja vendégüd látni. B. B. )( A Manitoba University jéghockcy-csapata Da­vosban az EliC Davos II. csapatát, amely jelenté­keny játékerői képvisel, 4:0 arányban legyőzte. )( Az angol ligában tegnap az I. osztályban a West-Ham United 3:2 re győzte le o Newcaetle Unitedet. — A II. ligában az Everíon 3:l-re verte a Port Vale-t. )( A Davis Cnp czidci kisorso!á«a Pártéban feb­ruár 4-én folyik le Doumergue köztársasági elnök jelenlétében. Az egyes államokat párisi követeik képviselik. )( Rípcnsia, Románia egyetlen proficsapata, ver sény kívül rész'.veez az ezidei amatőr bajnokságban )( Schmeling megérkezett Amerikába az Európa gőzösön. Kijelentette, hogy teljes önbizalommá veszi fel júniusban a Stribb’ing etteni harcot Sehmelíng most 192 fontod nyom. )( Vavyarország boxcsapafbajnokságának közép döntőjében az FTC a BTC-t 10:0, a BTK a Vasutas 13:3 arányban győzte le. így a döntőbe m FTC é a BTK került. A nap legszebb mérkőzését a ké Európa-bajnok: Énekes (Vasutas) és Szabó (BTK vívták. Győzött a jobb technikájú Énekes. Az FT( Szabója kiütéssel győzött Jeles (BTC) ellen. ){ Á besztercebányai Slavia SK február 1-ón tar­ja meg műkorcsolyázó versenyét. Szfoventekó baj nokságá-ért. Tiso dr. volt népjóléti mbrszter van dorddjáért a következő program folyik le: I- Fér! szenior, II. Nőd és férti junior. III. Kezdők ver senye IV. Páros verseny. — Nevezéseket Sebő Ernő sportáruháza, Besztercebánya fogad el. Jelentősen leszállították a katonai lábbeli árú Január 29-én fogja a nemzetvédelmi minisztériui szétosztani az egyes vállalkozók között a kisiparo cipészeknek kiutalt lábbeli szállítását. A gyára ajánlatait már felbontották ugyan, de a szétoeztá még nem történt meg. A minisztérium egyébkén a következő irányárakat állapította meg: Fűzd csizma 180 kor. (múlt évbon 131 kor.), könnyű esi; ma. 89 (118) kor., bélés nélküli magasszáru cip 175 (217) kor., bélel; 195 (280) kor. páronkint. A ki iparosok/izekkel az árakkal nincsenek megelégel ve s azt, kívánják, hogy a különbözetek miként, múltban, az ipar és kereskedelemügyi minteztérim a cipészipar támogatására előirányzott 2 millió ki rónából fedezze. KÍAÓA '£.■ Ű>& ÚÁiGT' „ Komoly intelmek a vilii búzatermelésének korlátozásira Irta: SE&Báli IVÁN dr. a magyarországi Mezőgazdasági Karnisra fatitkára Budapest, január 28. Az a meggyőződés, hogy a buzaválságon csak a termelés korlátozásával lehel végérvényesen oegi- teni, növekedő erővel hatja át a világ mértékadó gazdaságpolitikai kc-reüt. Ha csokiopba gyűjtjük a közelmúlt hetekben Ilyen irányban elhangzo-lt nyi- LaiLlioaaítokat, ez minden kéltséget kizáró módon megállapítható. Az Egyesült Á’Jloimoik kormánya által a búzavál­ság ügyében a műit év novemberében tartott an­kéten Hyde föld-ml velős ügyi miniszter igen határo­zottan kijelentette, hegy a buzavá'eág valódi meg­oldása csupán úgy képzelhető el, ha a termelésit a belföldi szükséglet mérvére korlátozzák. Nem gyengítette ennek az elvnek az igazságát, hogy az egydik hozzászóas szentet alig lehet remélni azt, hogy iilyértetoiü javallatot a kongresszus törvény­erőire emeljen és hogy azt a legfelsőbb bíróság — ha el is fogadta'.nédc. valószrunükg alketniányelile- nesn-ek miiinctelteuó. A Farm Boardnxk a múlt év végén megjelent hivatalos jelentése a gabenaár tartására irányuló törekvéseiről mgcál'lopitja, hogy azok magukb'uvéve kétséges eólkerüek, mert a ren­delkezésre álló 500 millió dollár ellenére az árak védelmére irányuló társaság ily oélu vásárlásai csupán növelik a látható készleteket s ezek — bár vissza'tartatuak — állandóan o.t függenek a világ­piac felett, ment Daimckles kardja. A farmerek pe­dig tekintet nélkül arra. hogy már csordultig meg­teltek a raktárak, követelik a buza átvételét, mert szerintük ez — ha már mega lakit tat ott — köteles­sége az árvédelmi társaságnak. A jelentés tehát szintén arra o végső következtetésre jut. hogy: „csupán a termelés korlátozása vezet célhoz cs ez is csak akkor igazán hatásos, ha a belföldi szük­séglet mérvéig terjed, úgy hogy a vámok érvé­ny esüljenek.** Figyelemreméltó ez a ímégállapiiiás az Egyesült Állomok gigantikus arányú árszabályozó szerve részéről. De érthető, hiszen, amig az Unió köti magát a 75 centen felüli árhoz, addig Winnipeg, amely aze­lőtt rendszertelt 18—20 centtel magasabban állott, minit Csijkágó, az idén májusra csak 56 centet je­gyez, úgy hegy az Egyesült Államok már gabena- behozlali tiMcimra gondolnak, mert a vám nem nyújt biztosságot a kanadai buza beszivárgása ellen. A Farm Board saját bevallása szerint 20 centtel a kiviteli paritás fe’iett kénytelen tartani ez árat, ami heti 17 millió bushel belfogyasztásnáll 214 millió dol’ár intervenciós áldozatot jelent A kanadai poolok közös eladási szervezetének uj vezetője, Mc. Fartemd, decemberben oly nyMalkozat- tal lépett hivatalba, hogy « „buzakerdés végleges rendezése másként, mint a termelés szabályozásával cl sem képzelhető és e nélkül hatástalanok maradnak az árszabályo­zásra irányuló nemzetközi törekvések.** Részletes ada’-dkkal bizonyítja ezt kimutatva, hogy a világ buzatermőteriilete Oroszország nélkül 1913- ban 195.5 millió acre-re 1929-ben 234.5 millió ac.re- re rúgott: ami Oroszország szerepe nélkül is tul- Leremóéeit jelent. Már pedig most Oroszország isimé! a piacra jön. „A kormánynak tehát-, — mondotta Mc. Farland — valamint a mezőgazdasági érdekképviseletek­nek mindent cl kell követniük, hogy ugy Kana- iában, mint más búzatermelő álamokban is ke rosztül vitessék a termelés korlátozása. Bár mennyire lehetetlennek is látszik ez, meg kel valósiíani.-* Argentína a mostani kampányban kereken (XX mrlUliló pee-ot ve<?z:it a búzaár zuhanásán. Ez arr: bírta a kormányt, hogy bizotíeágot küldjön k'i, i buzaértékesités tainulimányozáeára. Ez a bizottság most közzétett jecn-ti-tee szerint, miint legfontoGabt tanácsot han-geolyozaa az egyoldalú buzauzemekről a vegyes üzemre való áttérést és a gabonatermelés korlátozását E nélkül az állaim beavatkozását és áldozatait a: áralakulás érdekében ki Iá tástalanuíik és hiábavaló naik tartja. A Népszövetség most Európa ko-raferenciúján non kisebb bónyezip. mánt Coliijn, a novemibeni gazolásáig j lonferenoia elnöke is a fonti szellemben nyilattko zoW Genjfben január 17-én. Érdekes, hogy Colija i mezőgazdasági p rőtek cionizmus kér* lésének lagki lása köztem jutott el erre az álláspontra. A cakó példáját vizsgálva megál’api'oiita, hegy a bábon utáni magas árak nagy mértékben fokozták a tér melóeii kedvet. Mikor ennek folytán a cukorárai esni kezdtek, m-eg-tedult a cukorvámok emelése. D ez ismét a termelés további fejlődédének nyújtót tápot. Ismét áresés, ismét a vámok emelése ke A magyar—jugoszláv kereskedelmi kamara meg alakulása. Bclgrádból jolentik: Tomsice Juráj, : külkereskedelmi hivatal igazgatója, a magyar—ju . ’goszláv kereskedelmi kamara megalakulása alkui i mából kijelentette, hogy Őszintén örül a két álbr i közti kereskedelmi viszony normalizálása érdekébe véghezvitt törekvések sikerének. Jugoszlávia kUlkc i reskedelmi hivatala az újonnan alakult intézmény ; ben a két szomszédos állam gazdasági téren va' j együttműködésének hathatós tényezőjét látja. Sz: lágyi Géza magyar kereskedelmi delegátus ugyar í ebben az ügyben kijelentette, hogy a két állam- nnk azok a kiváló személyiségei, akik az ujonna- megalakított kereskedelmi kamara létesítése Irán i érdeklődéit tanúsítottak, egyúttal biztosítékéi i izolgálnak azoknak az eredményeknek, a molyok- kamara működése révén a közel jövőben vá) hatók. vetkezett be. Végül is beblzonyult, hogy a folytonos: 1 vámemelés sem tudta az árak csökkenését elten- F súlyozni, ellenben veszélyezte ti a fogyasztás emel- < F kedését, sőt azrt. visezaezo-ri'tja. Tehat a prolekoio-j t n'zni-u; végleteiéig neim fokozható. A cukortermclő 1 á'il-amok ennélfogva most megkísérlik a termelés C korlátozása utján összhangba liozni a kinálatot a t kerestetitek ..Miért ne lehetne ugyanezt a búzánál i is megkieóreteii, — kérdi Col'ijn - • hiszen a terme­lte 10 százalékos korlátozása az átmeneti felesleget í J ejtü.nite'.ihekiié.“ A Népszövetség figyelmébe aján- | lőtte a kérdés beható tanulmány-ozásáL f A n-étnet birodalom képviselője, Curt'i.us külügy- , miniiszter az lin r ópa -b izot.'Ságban csal iakozotit Co- ( liiijns állásfogla-'áeáhcz és szintén azt javasolta, hogy az Európa-koniferenoia álla! a gabonakerdés megvizsgálására kikiildcudő bi­zottság, va amint a Rómában márciusban tartan­dó nemzetközi gabonakonferencia tüzetesen fog- lalkozzék a buzatermelés korlátozásának kerde- ' sével, mert ez, bár neon könnyű és egyszerűen végrehajt­ható, de mégis egyetlen^ módija a túlkínálat meg­szüli) tettesnek. Igen érdekes jelenség, hogy olyan kifejezetten beviteli állam, miint Németország is, aone y a buzavámot 25 márkáig emelte, elvesztette hitét a védővám egyedül üdvözítő erejében és az idők jele, hogy ennek a vámnak védőfalai mögül is a világ buzaternieléeének korlátozását keltett Genfiben javasolnia. Nem lehet csodálni, — hiszen a 25 márkás védővámot meg keltett toldani a 80 százalékos be lföldi őrlési kényszerrel és csupán így sikerül e rettenetes világpiaci árkatasztirófa miatt' nairynehezen fenntartani a 25 marka 50 pfen- n'g-es termelői árat, — alig magasabbat tehát, mint maga a vám — holott a német agrárpolitika azt tűzte k-i célúi, hegy mindenáron biztosítja a terme­lőnek a 27 márkás búzaárak A búzate-nine lés korlátozásának szükségességét tehát, mint uliírno rációt, elvben magáévá tette: a tengerentulii három döntő termelő tényező az Egye­sült Államok. Kanada és Argentína, továbbá Euró­pa egyik legnagyobb fogyasztó országa és a Nép- szövetség gazdasági bizottságának elnöke. Mind­egyik nyilatkozat fenntartásokkal ól a megvalósítás 'ehetősége tekintetében. De ha igaz, hogy az óhaj a gondolat apja. akkor az is igaz, hogy a gondolat a cselekvés szülőa-nyja. Nem lehet ennélfogva arra az állásfog'ailásra helyezkedni, aimely lemondó k-ez- tegyiintceeel ha’ad el a szóbanforgó törekvések melleit. Viszont ugyanilyen hiiba volna azt reme Imi, hogy a búzaválság elhárítása a termelés korlátozása utján rövid időn belül valósággá vállhadk. Kérdés, vájjon az a aosony gabonaárak minden küiönteges beavatkozás nélkül magukban véve ha­tással lesznek e a tenne’és korlátozására? A szer­vezetten mezőgazdaság helyzete ugyanis éppen az ellenkezője a kartelJben szervezett iparnak. Az utóbbi képes arra. hogy a legdrágábban termelő üzem termelési költségeihez mérje és iily magasság­ban tartsa az árakat. Az előbbinél — a szervezet­len mezőgazdaságinál — a legelőnyösebben, leg- olcscibban produká’ó tömegtermelő hotárhasizna az irányadó a termelte fejlődésére és az árakra. Az európai patriarchális és romantikus mezőgazdasá­got és kézműipari jellegű gabonatermelést e pon­ton újabb veszé'y fenyegeti. Ugy' Észak-Ameriká- ban, mint Oroszországban komoly formát öltött a kis gazdasági üzemek tömörítése, búzatermelő nagyüzemekké, a mechanikai ..buzagyártás** beve­zetésével. Amerikában a gazdasági belátás, Orosz országban erőszak utján. Sering professzor legújabb adatai szerint, ame­lyeket a múlt évvégi amerikai tanulmányutján gyűjtött, óriási a különbség a nrivelésii mód és az üzem nagysága szerinti búzatermelési költségek között. Amig a búzát csíze függő 10Ü3 aere-on me- ohamlkusain (traktor és ceépoaraiógép) termelő , kaneasi farme-h lermeltéei költsége bushe-lenkint ; csak 37 cent. addig a közép és kisebb farmoké át­lag GO cent. Ennek a nagy kü'önbségnek a kiegyen­lítésére most az u. n. „bnby“ cséplő a-rafégéppel i kísérleteznek, amelyet a közép és ki-Marmer is i használhatna. ' Ezeket az adatokat megerősíti Jardtee, az Unió i földmi velésügyi á'famt ifik ára is a „National Busi­- ness“ legutóbbi számában ős azl mondja, hogy „a • farmerek a termelési költségek közölt fennálló ily i különbségek melleit elvileg vatem-ennyien helye­- selni fogják ugyan a búzatermelés korlátozását, de ; azzail a fenntartással, liogyr a gyakorlatban kezdje »| a szomszéd.** Félni lehet attól, hogy egyelőre netm- t zebközi teikinietben is i:gy értelmezik a termelés- csökkentésére adott jó tanácsokat. Mágócsy Dietz Sándor dr. előadása a prágai 1AK közgazdasági szemináriumában. Folyó hó !7-én Mágócsy Dietz Sándor dr. előadást tartóit í, MAK-ban kereekedehni szerződésekről és Cseh- zlovákia gazdasági politikájáról. Előadásában a ráreskcdelmí szerződés fogalmából indirlt ki. smertette a szabad külkereskedelem és a véd-, rámos ktilkereskedés mibenlétét, majd az autar- dkus gazdasági politikát bírálta. Kiemelte ennek világgazdasági szempontból való helytelenségét, libáénak tartja az államsegéllyel támogatott ígynevezett prémium-rendszerű politikát, me- yet sok esetben nem gazdasági, hanem csupán politikai inditóokók irányítanak. Ezután ismer­tette Csehszlovákia gazdasági politikáját. Kimu­tatta, hogy Csehszlovákiának mint 88 százalék­ban ipari államnak elsősorban az kell. hoiry a célja legyen, hogy minél nagyobb külföldi piacot teremtsen ipari termékeinek. Az értéke^ előadás után hosszú vita volt. Kormányrendelet a sertésvámokról. A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1931 évi 1. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 1. sz. A sertés vámpótlékának uj rendezéséről szóló 1931. évi január hó 5-én kelt kormány rendelet. — A csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjte­ményének évi előfizetési ára 120 korona, az egyes füzeteké pedig levelenként 20 fillér. A régebbi 1922—1930. évfolyamok terjedelmük szerint 120— 180 korona árban kaphatók. Az összes megrendelé­sek egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda. Eo- Sice“ címére küldendők, A pénz előzetes beküldé­se mellőzendő. Jól keltek és jó! telelnek Magyarországon az őszi vetések. Budapestről jelentik: \ földművelés­ügyi minisztérium által ma közzétett veféste'euíés adatai szerint az utolsó öt héten az időjárást' túl­nyomóan enyhe hőmérséklet, továbbá gyakori és bőséges csapadék jellemezte. Ebben az időszak­ban ott, ahol az időjárás megengedte, az őszi mély­szántást folytatták, egyébként a belső gazd sági munkálatokat végzik. Az őszi vetések jól keltek, fejlődésükre az őszi időjárás kedvező volt, kellően megerősödve telelnek. A mezei egerek helyenkinfc kárt okoztak, pusztításukat azonban a hideg és az esős időjárás megakasztotta. A kifagyás ellen a vetéseknek a hótakaró kellő védelmet nyújt, bár több helyen nagyobb hótakaró volra kívánatos. A takarmányrészlet takarékos beosztással, a jószág kiteleltetósóhez elegendő lesz, helyenkint fölö. leg is mutatkozik. A jószág egészségi állapota a he­lyenkénti szórványosan fellépő enyhe lefolyása száj- és körömfájástól és sertésvésztől eltekintve, általában kielégítő. A gazdasági szeszgyárak értékesítési szövetkeze­tének válsága. A múlt hetekben röviden megemlé­keztünk már azokról az ellentétekről, amelyek a gazdasági szeszgyárak szövetkezetében a magán­szeszgyárak s a szövetkezeti szeszgyárak csoportjai között felmerültek, amelyek következtében Zadin.a képviselő teljesen visszavonult a szövetkezeti mun­kától. Ezek az ellentétek újabban annyira kiéleződ­tek, hogy a szövetkezetét immár teljes végromlás­sal fenyegetik. A burgonyatermelők szövetkezeti szervezetére támaszkodó szövetkezeti szeszgyárak rophatta] szólították fel elvbarátaikat egy külön szeszértékcsitési központ létesítésére. Noha a szesz­gyárak is érős válsággal küzdenek, a kormány egymásután engedélyezi az uj szövetkezeti szeszfő­zőket. Az éppen folyamatban levő kampány alatt harminc uj szövetkezeti szeszgyár nyílt meg s megbízható értesülések szerint Szlovenszkón és Ru- szinszkón a folyó évben az uj szövetkezeti szesz­gyárak egész sorát nyitják meg. Egyenesen érthe­tetlen a pénzügyminisztériumnak a szeszgazdálko­dás terén űzött politikája. De érthetetlen az is, hogy a nemzetgyűlés ■ a saját kezdeményezéséből miért nem rendezi törvénnyel a szeszgazdálkodást, ha a kormány nem ér rá az illetékes javaslat el­készítésére. A bor világíermése 1930-ban. A római Nemzetközi Intézet most közli az északi földgömb 1930. évi bortermésére vonatkozó adatgyűjtését. A négy leg­fontosabb bortermelő állam Franciaország, Olasz­ország. Spanyolország és Portugália idei termése az eddigi adatok alapján 95—105 millió ld. közölt mozog, ami 25 százalékkal kisebb az előző két év átlagánál. A középeurópai államok Í6 sokkal kisebb termést produkáltak, mint a múlt. évben. Ezzel szemben Ausztriában, Magyarországban, Csehszlová- • kiában, Görögországban kedvező termés volt. a ro­mán. bolgár és jugoszláv termés pedig az előző évek 1 átlagtermését produkálta. Az 1930. évi bortermést az intézet 125—140 millió h!.-re becsüli, szemben az 1929. és 1928-as évek 165—170 millió hl.-es termé­sükkel. A csehszlováteiai agráríöisltolák helyzete. Csehszlovákiában jelenleg három mezőgaz­dasági főiskola működik: 1. Az agrár- és er- dőmérnökségi főiskola .Prágában, 2. Az ag­rárfőiskola Brünnben, 3. A prágai német technika mezőgazdasági fakultása Libvrerd- ban. 183 abszoívens közül alkalmazást nyert: a mezőgazdaságban 162, ipari üzemekben 4, praxisban 14, elhalálozott 3 végzett főis­kolás. Ebből a számból iskolákban 31.5 szá­zalék, mezőgazdasági üzemekben 23.13 szá- . zalék, tudományos intézetekben 17.65 száza­lék, nyilvános mezőgazdasági intézmények­ben 5.88 százalék, politikai pártokban 3 71 százalék, szövetkezeteknél 3.21 százalék más ipari ágaknál 2.14 százalék, kereskede­lemben és biztosításnál 1.64 százalék, kato­nai szolgálatban és átmeneti foglalkozásban pedig 7.40 százalék helyezkedett el. Meg­halt 1.61 százalék. Ebből látható, hogy az is­kolák. tudományos intézmények és a szer­vezeti élet az agrármérnökök kétharmadát foglalkoztatja, mig a tulajdonképpeni terme­léssel az abszolvensoknek csak negyed része foglalkozik.' Litvániában nincs munkanélküliség. Rigából jelentik: Hivatalos jelentések ez érint Litvániá­ban mindössze 12.000 munkanélküli van. Ennek a tömegnek a zöme a városi lakosságból rokru­tái ódik, úgyhogy a vidéken, különösen az rdő- gazdaságokban. a teljeg üzem Fölvételéhez még sok ezer munkás hiányzik. A városi munkanél­küliek azonban az erdei munkákkal szemben előnyben részesítik a városi életet, ahol munka­nélküli segélyből tengődnek. Az egész helyzet azonban mégis bizonyítékát nyújtja annak, hogy Litvániában a munkanélküliség nem öltött olyan méreteket, mint. más európai államokban. Növekvőben a román petroleumexnort. Bo­ka restből jelentik: Az 1930. év első tiz hónap­jában 4.731.800 tonna petróleumot, termeltek. A finomítók ugyanazon idő alatt 1.229.593 ton­na terméket, ezáflitotlak. A belföldi szükséglet 949.728 tonna, a kivitol 3,372.729 tonna. 10

Next

/
Thumbnails
Contents