Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-29 / 23. (2540.) szám
—iöw^«ffl'^í3»«aatíiB«stt» ■ta&xau'^'^üaAjit.v^a«aL!Mmi-i«JBam3MiauHüiJUHiiiin NAGY FERENC, a kisgazda iró Budapest, január 28. Néhány esztendővel ezelőtt, lektori munka közben, a sok használhatatlan kézirat között gyöngyszemre találtam. Elavult népszínművek kurjongató, betyár romantikája helyett dolgozó, harcoló és szenvedő magyar parasztok eleven alakjai mutatták meg életüket és elmondták nagyon is megszívlelendő mondanivalójukat. Levél is simult a kézirat lapjai közé. Ebből tudtam meg. hogy a szerző: kisgazda. Természetesen kiadásra ajánlottam az „Arany- ka!ászokat“ s ma már bejárta és mükedve’ői színpadokról meghódította a magyar falvakat. De Nagy Ferencről a darabtól függetlenül is sokat hallottam: a hat elemit végzett kisgazda évek óta állandó cikkírója a százezer példányszámban megjelenő Pesti Hírlapnak és írásai mindig komoly élményt jelentenek a magyar értékek iránt érdeklődőknek. A véletlen néhány héttel ezelőtt összevezetett Nagy Ferenccel. Szerző és lektor találkozása fokozta a kölcsönös megbecsülést. Hiszen a. kisgazda iró és a magyar falu és magyar paraszt mindenkori méltatja régi, meghitt barátok gyanánt beszélgethet- heííek. így született meg ez a beszámoló: Nagy> Ferenc, a szinte tuifinomult, karcsú, átszellemült arcú férfi, készséggel felelt kérdéseimre; — Huszonhét éves vagyok. Gyermekkorom egy része már a háborús időkbe nyúlik vissza. Ifjúságom első, maradandó benyomásait is ezek a világot rázó események a-diák. Talán a közelmúltban elindult történelmi megrázkódtatások, meg a mai idők súlyossága tették, hogy a mostani fiatalság s benne rnasram is, sok o-yan gondot hurcolunk és sok olyan feladatnak nekivágunk, amit azelőtt ma- gamkorabeli ember meg sem próbált voina. A lelkemben feszengő sok gondolat mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy húszéves koromban Írni kezdtem. Egyébként könyvek között szü’eítem és nőttem fel, morf édesanyám is szenvedélyesen szerétéit olvasni. A parasztimra, — különösen húsz év-j vei ezelőtt, — óriási hatással volt a könyv, mert azt nem láthatott minden háznál. Úgy vettem kezembe, mint rendkivíFfséget. — Hogy kezdett irni? — Húsz éves koromban egy újságíró meghallotta az elesett hősök emiéío;zebránál elmondott beszédemet. Felkért, hogy Írjak valamit lapja számára. írtam hát egy kis novellát: A kis paku- iár volt a elme. Talán azóta sem irtom szebbet ; Alig egy évig írogattam novellákat, mikor felismertem paraszt fajtáin elhagyatottságát. Azután politikai cikkeket kezdtem irni s ezekben igyekeztem megmutatni a magyar falusi népnek minden életraralósága dacára is fokozódó süíyedését. Ekkortájt írtam meg „Aranykalászok4 cimü színdarabomat is, amelyben igazi és figyelemre érdemes magyar parasztot akartam a színpadra vinni. A falusi néphelyzetét akartam ismertetni akkor is, mikor, községem leírásával, részt vettem a Faíuszövetsőg monográfiái pályázatán. E leírással aranyérmet és oklevelet nyertem— Hol jelent meg első, igazi nagy cikke? — A Pesti Hírlapban, — két évvel ezelőtt. Erre felfigyelt az egész ország. A magyar paraszt nézeteit fejtettem ki a királykérdésről. Rámutattam arra az ősi, konok kurucságra, amely a maga igazi mivoltában már csak a falusi népben él. Eitől fogva állandó cikkírója lettem a Pesti Hírlapnak, de szorgalmasan írogatok a legszegényebb néprétegek hetilapjaiba, vallásos és szépirodalmi folyóiratokba is. — Beszéljen nekem valamit a magyar paraszt, életéről! — Szinte az mondhatnám, hogy ez nem egyéb, mint ál'andó, csendes, de szívós munka. Megérő- i sírö rudat az nekem, hogy a nép a legnehezebb időben is, szórakozás és mulatozás hiányában is keményen állja ádáz harcát. Elszánt akarással tart ki úgy a maga sorsának előbhrevivése, mint j a legnagyobb nemzeti gondolatok mellett.-- Jói ismerem a népet, — de szeretném tudni: i m’lyennek látja a magyar paraszt lelkivilágát? — Tisztaság, mó’ység és ősi becsületesség jellemzi. Ezeket most tudom csak igazi meggyőződéssel állítani, hogy a telet évek óta a fővárosban töltöm és alkalmam nyílt belenézni a város erkölcs! életébe is. Mondhatom, hogy a modern világ bűneitől még messze van a fa’ul És szinte nemzeti kötelességnek tartom ezektől a falut örökre megóvni. A családi élet tisztasága, és az ősi hit, ...megfogyva bár, de törve nem'4 é! még a faluban. A családtagok együtt élnek és segítik egymást. Az etikett modern elesufitása még nem vert éket a család tagjai közé. — Igen, — ezt magam is igy éreztem. Mindig felüdülés volt nekem a természetes, kétséget nem ismerő tisztaság felismerése. És mi’y ennek látja a paraszt-ág viszonyát az intelligenciához? — A parasztság évszázadokon át hagyta magát vezettetni az intelligencia által, — sokszor helytelen utakra is. Nem vált hasznára. Most azután j ugy érzi a falu népe, hogy neki is vannak monda- niva’ói az intelligencia számára, amely a tiszta, nemzeti gondolattól jobban elhajolt, mint a parasztság. De üzenni akar a parasztság az egész nemzetnek és pedig nem kevesebbet, mint azt, hogy áldozathozatal, hazafiasság és puritanizmus tekintetében alkalmazkodjál; a fain népéhez, amelyben inég legjobban él a nemzet felemelkedéséhez szükséges erő. A magyar paraszt soha nem volt urgyiilölő, — de nagyobb nehézségei között fokozottabb megbecsülést kíván. — Milyen arányú a falu kulturális efőhaladott- sága? Történelmi határai fisgyén állunk. Elhanyagoltsága után a falu színié mohén veti magát a kulturális fej ődésre. Olvas, tanul s az életébe is beleviszi a/J, amit a kultúra értékeiből a maga életével egyezőnek tart. Tízszer annyi újság jár r"v f •m faluba, mint háború élőit. Szinte minden fa ni,; j akad va'aki, aki cikkeket Ír, főt nem egy nagy, magyar irodalmi tehetség is felbukkan. Itt „P@sii Múltával” állampolgárságot Iliit! is bevonult lüfárra a isiié liiiiséi ij főrabbija Tovább folyik a háború a főrabbi hívei és az ellenzék között Ungvár, január 28. (Iluszinszkói szer kosz tőségünk tői.) Az ungvári ratbbiiháibo ruságnak véget vetendő, a Kassám tartózkodó Koilin József főrabbinak: ungvári Ilivel pár map alatt megszerezték a főrabbi escbszlorvak áÜbmpojgár- ságáE Ez volt eddig a leggyorsabban megszerzett állampolgárság Ruszinszkóban. Ezzel ugyanis a főrabbi hívei ©libántoltak minden akadályt az elő!1., hogy Kohn ungvári pozícióját elfoglalhassa. Az ellenpárt se maradt azonban tétlen. Mindem követ megmozgatott, hogy az uj rabbi ©1 ne foglalhassa a rabbiszéket. A Ko-hn- párt erősebbnek bizonyulván, kedden délelőtt döntésre vitte az elfajult ügyet. Elhíresztelt© ugyanis, hogy Kohn főrabbi kedden, a déli vonattál fog Ungvárra megérkezni. Erre az alkalomra a templomot fellobogózták és minden előkészületet megtettek a főpap fogadására. A megbeszélés szerint azonban a főrabbi nem vonaton, de kevéssel 11 éra után kíséretével együtt tizenkét autón érkezett meg Ungvárra. A főpapot óriási tömeg fogadta. Nem hiányzott azonban az erős rendőri készültség se, mivel a Kohn-pártiak attól tartottak, hogy a Si>e-párti hivek botrányt rendeznek a fogadtatásnál. Erre alapos okuk is volt, mivel a keddre virradó éjjel az elhunyt rabbi özvegye lakásának ablakait eddig ismeretlen tettesek bevertek. A hatóság el van készülve rá, hogy ha az uj rabbinak nem sikerül a hitközségben a békét helyreállítani, a hitközség autonómiáját felfüggeszti és kormánybiztost nevez ki, Aranyesö Lon a maharadzsa-napok aíaít Érdekességek a tizennégy indiai fejedelemről London, január 28. A nagy angol gazdasági vál- • ságot csak egy szakma nem érzi meg: a szálloda- ’ ipar. Az idegen forgalom nem csökken, az előkelő kötelek zsúfolva vanraak. Valóságos áldást jelenléti ; az angol dúsaknak a most .lezajlott indiai ke- rekasztail-koalerenei a. A 14 leggazdagabb hindu fejedelem lakot! három hónapig Londonban, együttvéve több ezer főnyi kísérettel. Nagy hatássá: volt ez a maharadzsalálogatás nemcsak azokra a szállodákra, amelyeknek egész emeleteit foglallak le a maharadzsák, hanem az egész londoni kereskedelmi életre is. Az angol kormány felkérte a lapokat, hogy ne sokat foglalkozzanak a maharadzsák londoni életmódjával], mert a hindu fejedelmek pazar költekezéseiről szóló híreit odahaza Indiában nagy elégedetlenséget keltetnek. Egy-egy maharadzsa heti szobaszámúja több ezer fontra rugóit és ugyancsak több ezer fontot tettek ki az éttermi számlák. Minálunk és Prágában általában azt hiszik, hogy a legutóbb Budapesten járt pailiiailaii maharadzsa fejti ki a legnagyobb fényűzést. Ez tévedés. Valóban a leggazdagabb fejedelmek közé tartozik, de viszont a legszerényebben él. kísérete altig pár ember. A maharadzsák közül a leggazdagabb Sir Harry Singh. Kasmír fejedelme, aki állítólag a világ leggazdagabb embere. Noha nem hozta magával Londonba azt o díszruháját. amelyet György király indiai császárrá koronázása atka imával viselt és amelynek értékét a rajta levő g\ öngyök és gyémántok alapján 3 millió fontra becsülik, mégsem jött, útra való nélkül Londonba. Ékszereit és díszruháit londoni tartózkodása alatt 2 millió fontra biz!os'holták az egyik nagy vállalatnál, aine'y állandóan egész detekítivsereggeil őriztette a kásániri maharadzsa lakását. Aliit ■Mag ez a fejedelem az egyetlen ember a világon, akinek olyan gyöngysor van a birtokában, amelynek értéke meghaladja az egyniiililió fontot. A legnagyobb kíséretet Ránc Sahib, Dolphur maharadzsája hozta magával Londonba. Hatalmas szolga- és testőrtábora egész kis hadsereget tett ki. Lom Ion egyik kertvároséban palotát béreltek és a hindu testőrök felvonulása és gyakorlatozása állandó szenzációs élménye volt a 'londoniaknak. A legnépszerűbb volt Londonban a navanagari maharadzsa. Az angolok nagyon szerették őt. mert londoni egyetemi] hallgató korában tagja volt az angol válogatott kriiklket- csapalnak. Ez pedig még azoknak a flegmatikus angoloknak is imponált, akik & kaemiri maharadzsa gyémántjait semmibe se veszik. van például Szabó Pál, aki „Emberek4* cimii regényével szinte kiverbetctlenül belelépctt a legmagasabb irodalomba. Pedig ő is csak egy holdas paraszt Iiihariigrán. — Milyen a magyar paraszt érintkezése az ottani nemzetiségi töredékekkel? — Megkülönböztetés alig érezhető. Testvérnek tekinti, hiszen segít neki az ország terheinek viselésében. Sőt még udvarias is az idegcuajkuak- kal szemben. Nálunk nem lehet, de nincs is panasza a kisebbségnek. A magyar paraszt nemes bánásmódjából következik aztán, hogy irtózatosan megveti azokat, akik akár pángernián, akár más, idegeoitö mozgalmat kezdenek a országban. Bizonyosan nagyon sok műident elfe'c'tettem, ami egészen tökéletessé tenné a magyar falu képét. De e percben minden paraszt közül Nngy Ferenc érdeke! legjobban. Láttam falusi ruhájában, csizmában, -- most c-ikos nadrágban, fekete zakóban iil mellettem. Mindkét öltözetében egyformán természetes, szerény, de öntudaton* S mégis valaA fejedelmi társaság legérdekesebb és legromantikusabb tagja a bárodul gaekwar. Fautaszllíkue karriert fűlött meg ez a fejedelem. B-uroda esi lörvénye-i szerint. ha a gaekwar (fejedelem) fiutód nélkül hal ■meg, akkor a miniszterelnök szabadon engedi a volt uralkodó egyik juhászkutyáját, amelybe a hindu vallás szerint az elhunyt lelke átköltözött. Amelyik pásziorgyerekhez legelőször megy pda a kutya, azt viszik be a palotába és az lesz a közel S millió főnyi barodai nép uralkodója. A jelenlegi gaekwar szintén ilyen pásztorgyerek volt pályája kezdetén. Hiába, lehet még karriert csinálni a mai világban. Csak egy szimpatikus juhászkutya kell hozzá. Mindezeken a romantikus dolgokon tűi vannak a hindu fejedelmek között igen nagystílű g magas műveltségű államférfiak, akik országaikat valósággal európai mintaáiMiaiin'ok- ká varázsolták. A patiajlai maharadzsa mellett, akiit általában India legtehetségesebb diplomatájának tartanak elsősorban e bikámért maharadzsa az, kinek állaimférfiúi képességeit ős az angol koronához való hűségét Angliában Is nagyon megbecsülik és ezért az angol király megkülönböztetett barátságával tünteti ki. ő volt különben az egyetlen a maharadzsák között, aki interjút adott az újságíróknak. Kóbizben, a konferencia elején és végén fogadta az angol és külföldi sajtó képviselőit és őszintén beszélt velük. Most ö legutóbbi interjú során tiltakozott az ellen az Európában elterjedt felfogás etilen, amely szerint a hindu fejedelmek zsarnok autokraták. Szerinte ez a legnagyobb tévedés. Egy indiai fejedelem éppen olyan elfoglald, dolgozó ember, mint akárcsak Európa fejedelmei. Sőt, még eMogialtab- bak, mert az európai detmokraliil'cus rendszer mellett a miinisz'erek leveszik a legtöbb terhet az uralkodó válláról, Indiában viszont mindenért elsősorban a fejedelem felelős. — Ami pedig az indiai fejedelem önkényét és elnyomását. illeti, igaz, hogy a néphit és vallás a fejedelmet. bizonyos isteni tekintéllyel veszi körül, annak azonban, hogy ez autókra!'izmussá farjullhasiisssHTisssE i kérje az otthon1 csizi ód- kúra használati utasítását. CstzfSrdö. j ■■ 11Hl1 INII— ■illlllli MmiiyTTTTnmm mi félelem remeg meg bennemo.. Pest mégis csak Pest. S ez az ember itt él most... Nem sodorja cl az áradat? Ebből a szorongásból fakad a kérdésem: — Külön él a családjától? — Télen nehány hónapot Pesten töltök. Itt uj- ságirói keresetemből élek, ami nekem szűkösen e'óg, de sajnos, családomat nem hozhatom fel reá. Még feleségem sem jöhet fel, mert mi lenne kis gyermekeinkkel? Feri még csak hat éves és Juliska négy és fél. Amikor időm és pénzem engedi, haza haza' megyek, hogy láthassam őket és szétnézhessek kicsiny gazdaságomban, amelyet most édesapám tart rendben. Elnéz, mintha fájdalmas tényeket akarna elrejteni előlem. De, mikor felém fordul, már ragyog a szeme: — Alig várom, hogy megiőijön a tavasz.... Akkor én is hazamegyek! Édesnnáinmal együtt munkáljuk az édes, baranyai földet! Szavai eloszlatják szorongásomat. Látszik, hogy 1931 január 29. csütörtök. Nyakkendő-újdonságok, ehérnemü mérték után Bálek & Xesáraál, Pozsony-Bratislava, Zemská Banka-paóta. laMWMWWMBWWBMBIMWaPMIWWMWiirwaMWIII hwiiihwiiim II— nyíl nv. són, ugyancsak a vallás és törvény vet gátat. Trón- railépéekor minden fejedelemnek a következő esküt kell tennie: „Bármi jót tettem volna is a között a két éjszaka között, amikor a világra jöttem s emiikor eltávozom abból, életemtől, üdvösségemtől, gyermekeimtől legyeik megfosztva elekor, ha elnyomlak benneteket" — De kizárja az elnyomást az a patriarchális viszony is, amely nálunk az uralkodó és alattvalói között fennáll. Az én államomban például a bét egyik napján mindenkinek joga van bejönni hozzám önétkül, hogy bárki másnak tartozna megmondani, hogy miért akar velem beszélni? Ilyenkor gyakran a leg'eheteUeaebb kérdéseket tárják elém. Az elutazásom előtti napokban egy öreg asszony elpanaszolta, hogy elveszett a tevéje és mii ve.! hogy ő nem tudja megtalálni, keressem meg én. Ezután arról beszállt még a maharadzsa, bogv milyen szépen modernizálódik az indiai földművelés. B Lkánerben ven a viiág legmodernebb csatornázási rendszere, amellyel több mint egymillió acre terméketlen homoksivatagot tettek dús szántófölddé. Közel húsz évig dolgoztak ezen és sok1 millió fontot fordiitiottak a munkára. Végül még az angol-indiai kapcsolatokról beszélt a maharadzsa. Azt reméli, hogy India meg fogja kapni az alkotmányt és mint a brit birodalom egyenrangú értékes tagja fog továbbra is barátion egy üfctm ük odrai Angliával. De hangsúlyozta, hogy csak a brit birodalom kereten belül vannak Indiának fejlődési lehetőségei. Fedor képviselő intcrveitctói Pfififesn Prága, január 28. Fedor Miklós, az oiszágos keresztényszooialista párt képviselője e napokban állampolgársági ügyeikben újból interveniált Slávik György dr. belügyminiszternél s ez alkalommal a miniszter előtt fötárta Lovas János lőcsei lakos esetét. Lovasnak már három Ízben utasították el minden indokű-ás nélkül állampolgárság megadása iránti kérvényét. A képviselő ezt a rideg álláspontot nem tudja, megérteni s mert szerinte a nevezett lőcsei polgár ellen semmi kifogás nem emelhető, legföljebb az, hogy — magyar. Az esetet újból a belügyminiszter figyelmébe ajánlotta és egyúttal átnyújtotta Lovas kérvényét. Sláviik belügyminiszter megígérte, hogy Lovas ügyét jóndulatulag fogja elutéztetn. Fedor képviselő a pénzügyminisztériumnál is eljárt a régi nyugdíjasok érdekében. A minisztériumban Paulik Alfréd miniszteri tanácsossal, a nyugdij ügyosztály főnökével tárgyalt s arra kérte, hogy a régi nyugdíjasok uj járulékait gyorsabb tempóban fizettesse ki. Fölmerült a tárgyalás folyamán az a kérdés is, vájjon a nyugdíjazott vasúti pályaorvosok is igényt tarthatnak-e a nyugdíjemelésre. Paulik miniszteri taná-csos azt felelte, hogy a nyugdíjazott vasúti pályaorvosok is igényelhetik nyugdijaik felemelését. Ami az uj nyugdij késedelmes kiutalását illeti, ezt az osztályfőnök azzal indokolta meg, hogy sok igénylő nem tudja idejében beterjeszteni a szükséges okmányokat., pedig ezek nélkül a szolgálati időt pontosan megállapítani nem lehet. Fedor képviselő a népjóléti minisztériumban is érdeklődött egy eset kapcsán a pápá tizedért való kártalanítás kiibfizetése tárgyában. A kormány ugyanis 1927-től kezdődően ezeknek a kártalanításoknak a kifizetését beszüntette, holott ez szerzett jog és a papság kárára egyoldalulag megszüntetni nem lehet. A minisztérium azt a föl világosi tás t adta, hogy az ügyek már nem tartoznak a népjóléti minisztérium hatáskörébe s mivel ezek kizárólag a szlovenszkói papságra vonatkoztathatók, ezeket az ügyeket tehát a pozsonyi isko'aügyí referátus hatáskörébe utalták át. így a szlo- venszkói érdekelt papok, akik ezt a fizetési módot élvetek, jogos igényeikkel, vagy panaszaikkal a jövőben a pozsonyi iskolaügyi referátumhoz foirdu Ihatnak. Nagy Ferenc átérzetí minden kimondott szót, —- de ezt legjobban. Nem, — Pest sem árthat neki... És egyre tisztább, egyre nemesebb körvonalakban bontakozik ki a felismerés: az a faj, amely városi kultúrától ©’zártan, elhagyatottságban ilyen embereket termel ki, a legmagasabb, a legszédi;- leíoscbb fejlődésre hivatott. Nagy Ferencet nevetséges volna vállveregetve biztatni, — neki nem íohet utat mutatni, öntudatosan halad előre a maga felfelé iveié pályáján és emelkedésében viszi magával eljegyzett népét is. Csak a:: a fontos, hogy lássák őt és a hozzá hasonló ínagya«• parasztot azok, akik hisznek fajtánk n» gy rali Ivatott- ságiban, politikai érett égében, nemes puritanizmusában és minden más népnél erő ebb intellektuális képességeiben. És lássák • zok is, akik nem hitték, hogy a magyar megújhodás, a magyar jövő ott lüktet és kirobbanásra kész a innryar paraszt és a középosztály megértő összefogásában. teEMMlUALYINK SZAB# MAK1A. 4
