Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-25 / 20. (2537.) szám

lm kgdg 28, vasárnap. 15 SzmHAz-KöDWKabiORA^ „••• magyarság mártírja és kato­nája, emberség míves magvetője, istenség igés igrice* Káüáy Miklós és Laczkó Géza elismerő kritikája Mécs László költészetéről Prága, január 24. Beszámolva arról, hogy Mécs László legújabb verskötete, az Üveglegenda a budapesti Athénéira kiadásában megjelent, né­hány hót előtt ismertettük Földi Mihálynak Az Estben megijetent meleg méltató Írását. A könyv és költőjének kiiváltsógoeaai nagy sikerét én mély­séges hatását azóta a többi pesti lapok elismert kritikusad is valósággal az elragadtatás hangján regisztrálták. Ezek a rajongó elismerések Mécs Lászlót az egyetemes magyar irodaiam legnagyobb élő értéked közé eonroazák s a szlovénedtől ma­gyarság méltán nézhet büszkeséggel erre a me­részen magasba emelkedő, ragyogó költői pólyára, ame.y a kicsi sárosa faluból immár a magyar Panth-eon hallhaín t.lamsága felé ived. Alább ismertetünk miég két budapesti ikrífcikát. A NEMZETI ÚJSÁGBAN Kállay Miklós a kővetkezőket Írja: Fehér köntöst visel, de ez adód a fehér köntös sJól is kiviláglik lelke havas szikrázása. Tündök­lő fehér hó ez a lélek, amelynél neon sütött mele­gebben bíboroson izzó láng, amelynek hűvös lilio­ma melegít, hevít, tűzöl, tobogást korbácsod fel, amelynek megadó alázata kemény dacot dobol föl, amelynek simogató, szedőd békéje örök harc har­sonáit rendíti- Azokból a máglyákból, amelyekéi • második magyar Mohács a költők fájó, remény­kedő, buzdító dalaiból rakott, az övé a legtisztább tüzü, a legloibogóbb lángra, s legtávolabbra tün­döklő, a legnielengetöbb parazsai. Mert az ő lelke érezte át legteljesebben mindenek kis és nagy fájdalmát, az ő szerény keresztényi türelme talál­ta- meg és járta végig az utat minden lélek kapu­jáig, as 6 csodálatos bőséggel hömpölygő szavai­nak eoeityübájra mrózmgéje tudta tedipaifctara/taná soindea ariv Akaijának aávárát, se ő rendflltibetwfc- iien, végtelenségeikig szárnyaló hitében tudott megkapaetzkodni legjobban és serkent uj életre minden osilggedés roékadt reménye. Benne egye­temessé tágult léikének három dimenziója: a pap. a magyar és az ember. Benne robbant ki először miniden fenntartás nélküli a szókimondó bátorság, amely őszinte és nem takargató beíelé sommá ér- eébenykedéssel aaemlben ém nem ráad kifelé semmi b&taknaaeág előtt, hásaen magában hordj® a leg­nagyobb hatetenaságot, as Isten végtelensége i#9bt porba hnDntt apásatok Mécs László magyarság mártírja és katonába, emberség míves magvetője, istenség igéa igrioe. Ez a három bő és bűvös forrás táplálja költészetét. Ezekből merít másoknak enyhét adó vagy erő­sítő italt, ezekben füröszti fehérre s lelkieket, ezeket csorgatja innak mások sebére. Mindig má­soknak, mindig másokért *d és cselekszik, mindig vigasztal, gyógyít és emel, mindig másoknak, min­dig inasokért, magyarokért, ügyesbajoeokért, szen­vedőikért, emberekért. De ml jut a maga seibed- re? Mért neki magának ás vannak sebed, néki magasnak is vannak küzdelmed és megtöretéséi, ő maga is elbukik, vérzik és sajog, ő maga is ember és magyar, tehát ma mártír, tehát ott, ahol, áll, bátor és villámlások közt vitéz hitvalló, akiről méltán kel legenda majd. És legújabb kötelében megpróbálja ennek a legendának aktáit, ennek a miártiiriuaninak stációit maga üvegre festeni, a középkori mívesek türel- roévxyl, szentelt odaadásával és gótikus áhítatával. Éfe a napsugár ezer szilánkra tört ezivárványos fónyzáparban zuhog be aibba a diómba', amelyben a modem lélek milüó huru gazdagságával is szi­gorú remeteségben ól a szent háromkortak költő­je. Soha ilyen parázsló színekben nem pompázott üvegifesimény, eoha ilyen gyulladt bíborok és ilyen igéaotes égi kékek nem tüzeltek szikrázó ablalcrózsákon, mert eoha mivé* neon használt hasonló festőanyagokat-, ezekbe a színekbe hulló vér oinoberét csöppentették, az okkereket könnyek vlzéval oldották és az ultratmarinokat egekre tárult szemek kékjével edzetlék. És a za festő, aM ezt a müveit alkotta, örök-vártán, örökvigyázátlásban állt nemcsak munkájával, hanem önmagával szem­ben. te. hogy soha ne elöljön, eoha ne támtorodjon, soha meg ne fogyatkozzon hitéiben, hogy a tiszta legendához tiszta modellt álbaeson váitoehaibat- ianui. Az Űveglegeixda Mécs Lászlónak már ötödik kötete. A termésnek ez az áldott bősége Adyra emlékeztet, akivel az egészen különböző tempe­ramentum ellenére is mutat bizonyos rokonságot Mécs lírája. A hedonrierta mohóság és a szerzetesi tartózkodás! Miben lehetnek rokonok? Mindenek­előtt szinte szertelen magyarságaikban, csak Ady modem toagyaawága a nvithoezi pogányságban gyö­keredzik, míg Mécsé a középkori keieezténység- liea jvel vissza. Rokonok abban is, hogy mind a toetfcen egyformán keresik a hatalmas eziimbóhi- mofeat, a arivennmrtkoló képeket, amelyek olykor na elragadtatás hevületében látomásokká torana- teriaUosáiódnsk. De Adynái csaknem öntudatlan ihletben szakadt fci a vers minden szava, míg Méasm 'ti viszont csak a (költemény fogamzásának pillanata intuitív el­ragadtatás, mert nála minden egyes vemnek ke- ménykötéeü konstrukciója vau. Vasvázas szerke­zeteken feszülnek ezek a versek, képek, eazmák egymásra tornyozott foHegíkaparói, amelyek a földtől sx égig érnek, a reális világból indáinak ©1 s a toümzoendenitá'Ms sejteimesség szédületéig iharsam. Hidak, amelyek nem viasarnnt feküsanek el, hanem a magasságok felé iveinek, hiszen ,,a lét partjait ölelik össze** és fölfelé törő, szárnyas szellemeik járnak rajtok. De akármilyen merész és nagyszerű alkotás is, mégis megmaradt falusi hídnak, abban az érte bemben, hogy egy percre sem ezalokott az egyszerű falusi miuRtaL Ennek a hídnak padlód, gerendái, tartópilléred a régi emlékek ,a® egyszerű falusi élmények, a legűdébb és legeleőbb benyomások. És a költő lel­kiében minden gerenda A még, le nem faragva, vájva, nyersen, egymáshoz kötve tót-inakkal, s kinyomozható mindem versben. Ex a fűz, ex tölgy, ez rózsa, hársfa, a mivel a munka elnagyolt, ha május jó, ki is virulnak. De a virágos hiid körűi az étet teljessége ör­vénylők, alatta forr a mélység, vizeli énekelnek, zeng a szeretet és búg a borzalom, itt vágy zug, ott jóság, de élet, élet minden oldaton. Míg egy szép vasárnap nem jón senki, nagy CBŐndeeség van, csoda történt Valaki hangfogóit szerel a vízre s megáll minden örvény a hdd zengő hárfává vált s kivirullt a tavaszi díszben s leiahatatlan fényözöoiben lassan átsétál rajta Isten. látszólag könnyed, minden teher oéRkftt, kar­omra és merészen lendülő ea a költészet, pedig mindig komoly súlya és mély tartalma van. De van két tetalmas tenditőnugőj®, emelőkairja: az egyik a fantázia, a képzelet, amely a szerzőnek csaknem minden veimébe© az ilttasralítságig Izgatott, amint már erről eddig is beszéltünk, a másik a szavak párthemogenezise^ amelyről miég el kell egyet-mást mondanunk Mécs László költészetével kapcsolatban. Mécsnél minit igen sok modem köttónA, a szavaknak szinte alapértelműktől kü­lönvált életük és Jelentőségűik van. Itt a ásó, amelynek aeoés sengsete domináns szerephez jut a verebe©, szinte önmagáit termékenyitt meg, ujahb rácsendülést, újabb ezőrítmusit sarjáért ma­gából és ebből az uj szóritmusból megint gomdo- te-tri-tmusok bimbóznák A szavak zenéjének nar­kotikuma megmámorosífcja a vers lüktető hevét és ebből a mámorból képek kelmék, amelyek hama­rosan víziók végtelenjévé sokasditják magukat. De a hatalmas lélegzetű, égzengésee, orgonaau- gásos versek mellett vonnak halkabb dalok is. tavaszi szagú, tankra nétazdnü vinágénekek. Ezek is elárulják, ami egyébként legtragikusabb hang- szerelésű költeményeiből is kázeng, hogy Mécs László optimista lélek. Hite vara és bízod alma, hűlte a jövendőben, bizodalma a* emberi telek tisztu­lásában, a legyőzhetetlen és egyre diadalmasabb jóságban, amely minden versében ujuilit erővel és uj mágia bűvöleteivel szól a sziveidhez a szív szelíd szószékéről. A PESTI NAPLÓBAN Laciké Géza a kővetkezőképp emlékszik meg a legújabb Mócstkövetről: Csoda történt? Leomlottak körülöttem a szür­ke, hideg betőn börtönifalak, amelyekét életem, mások élete, nemzetek tragédiája, polgárok és em­berek gyötrődése zavaros masszájából ve<rt hori­zontomon ez a békével háborús, régi háborútól uj-békét len világ. A gyűlölet kígyóinak fejét szét- t&posbáik, a mogorvaság gonosz ködét szótfujtiák, a kéhségbeesés viharfelhőit elzavarták, a bosszuáll'ás gonosz Napjának vigyorát hitea emberszeretette eiimiiitottók. Eltűnt a tér, a füstős (kályha, eltűntek komoly és hdzaimatisajn dolgozószobám vastag alegutfolaá. Elröppent a gond, a vergődés. Igen, csoda történt. Egy ezlovensatoói k» falu kis paródhiiájánok kertjében állok, virágzó fák, madardal, kristályos levegő édesem józan 'tavasz- ábau: Méas László verselt olvasom. Ki ez a Mécs László, az „lstemonmiok tiszta tu- ristája?** ö maga moudja: „ő, én ráérek. Nincs semmi dolgom itt a Pénzzel, nincs semmi dolgom a szerelmi mésasel, sem a kenyérrel!. (Ha ineghar- coltem a bűmnél a harcom: a tükör tiszta, tiszta gyermefcaroom. Én tükre vagyok minden moso­lyoknak, én azért éleflr, hogy vissBamosolyogjak víráogra, lepkére, bokorra, rengetegre, fairttcasma, bárányra, szivárványra, förgetegre, fényre, holdra, csillagokra, szegényekre, gazdagokra, szenvedésre, vidámságra, jó napokra, roes® napokra, rózsafára, keresztfára, visszamosolyogjaik mindemre, vissza­mosolyogjak az Istenire." A tegegysezrübb kölbő, akivel valaha találkoz­tam, s mégis a legkülönösebb. Pap, Költő, Ember. Ez a háromság teszi ki lényét. S ez a három egy. Egyik versében a Pap szavát a Költő formálja s m Ember diktálja. Másikban a Költő képeit m Ember vére festi pirosra e a Pop szenteli meg. Harmadikban az Ember kínját, vágyát e Pap for­málja illatos áldozattá a Ködő oltárán. Győzedel- mée Ember a rossz dühöngő seregién, győzedelmes Költő e fuftamló ezimes szavak fölött, győzedelmes Pap a poklok fúriáit letaiposón. Igen. üveglegeuda j e® as ember, kristályoson csengő tiszta üvegbura. amely a hdit, a művészet melegét óvóara borul erre a bűnös gonosz világra. Maga is csoda s tud­juk, hogy a csoda csodát szüL Zúzott életem roncsain ültem máié Maríusként, s kzembe simult a fehér pap fehórszavu fehér (könyve és megtörtént a csoda: zengő gyerek­dallal szent, tiszta, örök ifjúság tavasza asendülit megfeketedett, bepókhálósodott, össaezsugorult lel- kemibem. Mintha tiszta hegyi patakban fürdeme az ember, úgy ömlőnek át rajta a szemiérmesen megbújó rianekkeL, szelíd ütemmel csobogó vere- haibok. S az itrodalomitudónek mily pazar élvezet ennek a csodás üvegburának szivárványozó ceiHogtáisában a magyar művészet, a tisztelt és vérűnkké vált múlt minden eziniámyaitatát megtalálni. Balassi busongáso, Csokonai dévajsága, Petőfi hetykesége^ Arany borongása, Vajda János komorláea. Ady vívódása — mind, mind megasrifflan ebben a szi­várványban, nem mint visszaéraéa, nem miint utánzás, hanem úgy, mint a magyar gazda sűrű vére apró pulyója arcának pirospozsgásságában. A busongáet azonban ujjongó Miit, a dévaíjságot eziv- komolyság, a hetykeséget egyszerű őszinteség, 'a 'borongást kacagó remény a komorságot égi derű, a vívódást megbékélés szinezi, enyhíti, egyénáti mécstószlói egyedülvalósággá. Renan hozott haza olasz utjából egy különös képet. Vadul repedezett, sivataggá aszott, föld­rengéstől és lávától dúlt kopár, kopasz földet látott valahol, ami dantei zord Iá tömény lehetett volna, ha nem lett volna a pusztulás valósága. S ebbe© a rongyolt sivatagban, ahol mindé©, életet megdeirmeeztett, elpusztított az eHenségee sora dudása, egy szikkadt hasadéklból gyönyörű, karcsú fehér Miliőm nőtt ki. öntudatos ön tudat1 ossággal — honnan vette a tápláló nedvet ebben a száraz sivatagban? — emelte fehér kelybét — honnan vette fehér tisztaságát ebben a sárga-szürke agyagsivatagban. ? — az ég felé. Gyökerével a szikkadt megnyomonitottságban, fehér helyűével Isten szép egében, ea Renan M- Momsfc, ez Mécs László költészete. Verő Géza: Megyek az utamon (Vertek, aseraő kiadása, Nyitra 1930) Harminckét oldalas füzetben csoportosította Verő Géza verseit. Lyrna éa Erotika, Étet és Halál ezek­nek a verseknek a témája. Erőé, élni vágyó, öntuda­tos ember Verő Géza, aki teliitüdővel szívja be as élet levegőjét és akinek szemébe© tükröződik min­den, ami fény és árny, a® étet végtelen színskálá­jának hangjegye. Megy az Utján, azt hiszi, hogy ösvény ea az ut ás magányosa© halad. Nem látja senki és art hiszi, hogy ő mindenkit lát és egy oél felé tör, amely céltalan cél és amely elvezet va­lahová, egy világba, amelyről a (költő nem tudja, hogy milyen világ, csak annyit tud róla. hogy más mint a mi TUágunk és csak aot, hogy végytik Utána. A fiatal költő eze© az utó© úgy halad, hogy való­ban nem veszi észre azt a világot, amelybe© élünk, mert csak önmagán keresztiül lát és az önmaga egyénisége nem teljesedett még iki odáig, hogy azt látná meg, ami „nem fekszik neki." Egy kissé mintha túlzottan elvonult életet élne, még Páriá­iba© is, mert ott is a Momtmartiret látja csak, ililet- v» a Montmortire neki szimbólum, Nem Mija meg a dübörgőén egymásra törő elementáris erőket, a nap küzdelmét. Mégis a maga szempontjából érdekesen és jól látja azt, amit Iáit és megfigyel és van olyan gazdag egyéniség, hogy mindaz mások előtt is érdekessé válik, amit ő fontosnak és figyelemreméltónak tort. A versek a régi kötött forma és a modern versírás középarányosát jelentik, nagy készséggel vannak megirva, helyenként szép ötletekkel és jól csengő belső rímmel és ritmussal tarkítja őket. Fejlődési lehetőség nyilvánul meg ebbe© az első füzetben, amelynek tiszta jövedelmét egyébiránt Verő Géza a prágai magyar diákmenzáinak ajánlotta fel. ________ («• P) Un gvár mozipőtoés könyvtárépületet épít Ungrtár, január 24. (Rusziíttszkói szerkesiztös'ágünMül.) Az kLei tavasz Ungvár főváros fejlesztésiéinek jegyé­ben indul. Az első és legnagyobb építkezés a városi mozi-palota és könyvtárépület fd- épitése lesz. Az óriási épülettömb a Bafa— Kovács Aladárdéle palotatömbbel fog össze­függni és egy átjáróval az ungparti Uj teret a Rákóczi uccával fogja összekötni s ezzel te­hermentesíteni fogja a Hasúm ucoát az óriási gyalogforgalomtól. Az építkezés terved a napokban érkeztek le a városhoz. A tanács tegnap tárgyalta az ügyet és az elnökség bejelentette, hogy ai építkezéshez szükségéig 2 millió korona kölcsönt a város már biztosi tóttá a prágai bankoknál s a költségvetés sürgős elkészítése után feb­ruár 28-ig az építési pályázat sorsának is el kell dőlnie. A. feltételek között fog szerepel­ni, hogy a palotának 7 hónap alatt ei kell készülnie, hogy hivatásának átadható tegyen. Ugyancsak foglalkozott a tanács az uj Uog- hid építési terveivel, melyet az országos hi­vatal küldött le véleiuényezép végett. Az uj Ilid terveit a tanács visszaszármaztatta az országos hivatalnak, azzal a kifogással, hogy a híddal összefüggő partfal építési immliála- tok tervei hiányzanaik, kéri tehát ennek pót­Hotel Continental Budapest VII, 1 Dohány ucca 42 9 Legmodernebb berendezés. Olcsó árak. g lását. Ha az uj híd a mai Galagé nevű város­részben felépül, Ungvár járműforgalmának iránya teljesen megváltozik és egészen más, ma még elhagyatott uocák kerülnek a forga­lom középpontjába. Nagy elégedetlenségeit (keltett az érdakelt városrész lakóinál a tanácsnak az a határoza­ta, mely szerint a Szécbenyi—Kor] abovich te­ret a Bercsényi uccával összekötni (hivatott uj ucoanyitás tervét a város szabályozási terve­zetéből véglegesen törölni alkarja, mivel « főváros nem rendelkezik a telkek kisajátátár sához még szükséges félmillió koronával. Az uccamyitás pedig igen fontos lépés lett volna a főváros nagyobbik felének forgalma szera- pomtjából. (•) „Miss Amerika44 Prágában. (Bemutató a Malá Operetában.) Prága intim kis operett- színháza, a Malá Opereta a ,^Régi nyárt4 sike­res befejezése után egy tipikue amerikai rei vü-operettel lepte meg egyre növekvő közön­ségét. Az egész Európában nagy sikert ara­tott Misa Amerika cimü operetté rendkívül ügyes és szellemes persaiflázsa az amerikai moziőrületnek. A szöveghez Walter Kollo irt fülbemászó modern zenét, amely nagyszerű dalokra és pompás táncokra ad alkalmat. A kis operett-színház együttese elsőrangú am­bícióval használta ki a darab előnyeit. Az elő­adás középpontjában Mirko Bukovsky, a szia* ház dirigensének karakteralakitása állott. Bu* kovsky, az inas szerepében minden szerte­lenségtől ment finom komikumot nyújtott, amely végig vonult az egész estén. Moncza- kova asszony hasonlóan brillírozott a nevelő­nő felszeg szerepében. Az operett fényét azonban Boya Mayernek, a kedveB primadon­nának szereplése nyújtotta, aki elegáns meg­jelenésével, fényűző ruháival, rutinos játéká­val és kellemes hangjával megérdemelt taj>» sokat aratott. Férfi partnerei: V. Franta éa M. Hlavica énekükkel és táncukkal, valamin/S humoros játékukkal kitünően illeszkedtek & ícszereplőnőihöz. Hatinova kisasszony bájos szubrett és kitűnő táncos. Milec balettmester hat táincosnőjével igazi akrobata-táncokat produkált, amelyeket háromszor i* meg kel­lett ismételni. A zene Vypler karmester ke­zében kifogástalan vezetőt kapott. Általában' a Mise Amerika prágai előadása olyan sikert aratott, amely — bécsi és a budapesti opan rett-szinházak díszére is válna, (jf.) (•) Rádióban éneklik Mihola Gyusxi nótáit. ,VK- ihoJa Gyuiírt, a fiatal és tehetséges ertm'evezi-- ái zs» neezeiiző nóttidn-aík híre tulszáilott már a saLo-vera- szkói határokon és pesti grainofonlem es-gyáralk ér­deklődnek az eredeti ieltogiásu magjrar dailok iránit.. E hét rádióműsorába© Csöiérayii József előadása tet­te ismertté néhány dalát, aiki a buoapesita Stúdió­ban müsonezámai kősó Miltokuniótákat te felvett. A Ssinháai Élet kottamelléktete te hozaa a jeles nőte- szerző egyik dalát, melynek szövegét te a szerző maga irta: „Hazafelé ballagok* Óimon. (•) Zathureczky Ede hangversenye Kassán. Koa­sai szerkesztőségünk jelenti: Zoittiureczky Ede, a kassai származású, kiváló hegedümüvész, aiki ed­digi szereplései:vei ds a viliág első hegedűseinek so­rába küzdötte fel megát, február 3-ára hang verseny* ad Kassán, a Sohallkház nagytermében. A kivéto hegedűművész idea hollandiai traméja előtt tartja kassai hangversenyét, amely bizonyosan eseménye lesz Kassa (kulturális életének. A zoogorakáséretet iHerz Ottó dr. látja eOL (*) Sztárgázslk Pesten és Berlinben. Budapesttől jelentik: Egy idő előtt a budapesti színigazgatók ismét maximálták a sz-tárgázsikat és megszabták, hogy a női színészek legfeljebb kétszáz pengő, a férfi színészek maximálisan százötven pengő esti felléptidijat kaphatnak. A színigazgatók már akkor bejelentették, hogy érvényben van néhány olyan szerződés, amelyet a maximális öeszegnél nagyobb fcllópdidijra kötötték és ezeket természeteden máj nem változtathatják meg. Most már valamennyi ilyen drágább felléptidijért szerződtetett sztár ab­szolválta a szerződést, úgyhogy mostantól kezdve senki sem kaphat a megszokottnál magasabb gá­zéit — nyíltan. Ugyancsak most maximálták Né­metországban is a sztárok fizetését. Itt azonban Göd márkában állapították meg a színészek legmagasabb ■esti fellépti diját. (•) Pudovki© Berlinbe© dolgorik. Berliniből )e~ ■fentik: Berlinibe érkezett Pudovki©, a Drekigitezkésji cimü film híres rendezője. A hliirea orosz rende®'* evvel a Mimijével ez elwő rendezők (közé emelke­dett. Most Berlinben „Sizép az Ölet" cimü Mm né­met váWoKatát készíti el. A Nini óimét meg fogják változtatni, mert Lehár hasonló cá-mü operettjét, több mint száz KSinipad lekötötte. Pitdovikin többek között a következőiket mondotta: A 'technika nem fejlődött még odáig, hogy olyan Jó beszólőfiknet készálth-esBiünk, minit amilyen a néma fiikn volt. Nem tudom kihozni munkáimból azokat a finomságokat, amelyek legutóbbi néma Mmemet jellemzik. Uj M - niejnhen megoldOittnlí a nyatokórdóet. Háborús ülni, amely hat ors-zágboai játezódlk és igy fwereplői hat nyelven beszélnek. Ezúttal is meglepetéseket ígér ­hetek a közönségnek, Pudovkiu e. bertini rádió előtt interjút fog adni A ffilmszafcma bankéi rendez tterteletérw. rp^GM-7VW^aR-mTOar>

Next

/
Thumbnails
Contents