Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-24 / 19. (2536.) szám
1981 január H, wnhat rPI«GAIvA\A&^ARH!RLAI> s 9 Ma egyedül nagyszerűen jövedelmező trágyához kerületi képviselőket keresünk — Olyan urakra van szükségünk, k<k állandó kapcsolatban vannak a gazdákkal, szorgalmasak és gondtalan jövőt kivánnak maguknak biztosítani. Ajánlatokat „Magas provízió'* jeligével Mundus hirdetöiroda, Praha XII., Radhostská 3. továbbit. Többmilliós tűzkár a Poldi-kohó kiadnál telepén Kiadná, január 23. Tegnaip este kevéssel öt óra után tűz támadt a kiadóéi PoMi-kohábian, a javítóműhely főépületében. Autogémhegesz- tés közben egy palack oxigén felrobbant a rögtön utána mintegy öt haronló oxigóntar- iály exp lödül t. A robbanás következtében kezén és fején megsérült Kopecky Staniskív munkás és az osztály főnöke, Petter dr. mérnök. A robbanások nyomában lángok törtek föl,-amelyek elharapóztak az egész épülethez s átterjedtek a szomszédos féJáruraktár- ra is, onnan pedig további három osztályra. Az oltási munkálatok során csak este nyolc óra tájban sikerült a nagyarányú tüzet lokalizálni. A tűz elpusztította a javítóműhelyt, a villanyosmühelyeket, részben az acél rak tárt és a félkészitmények raktárát. A villanyvezeték is részben megrongálódott, úgy hogy a gyártelep egyideig világítás nélkül állott. Az anyagi kár hozzávetőleges becslés szerint három-négymillió koronára rúg. Az üzem menetében nem áll be zavar, mert a megsemmisült osztályok csak segédosztályok és nem közvetlen termelő műhelyek voltaik, mégse sikerül? — A magyar billiárdbajnokság. Budapestről jelentik: A Magyar Billiárd Körben lefolyt 1931. évi bajnokság három hoítverseny- nyel végződött. A döntőmérkőzés Rácz, Papp és Dávid között január 24-én, szombaton este fél kilenc órakor kezdődik . Elfogták Puskás Vilmost, a Kinizsy-garázs másik álarcos rablóját is Már elhatározta, hogy jelentkezik a rendőrségen, csak még a megmaradt pénzt akarta elmulatni barátnőjével — Dáridó- zás közben csaptak le rá a pesti detektívek — Több igénylő van az 500 pengős jutalomra Budapest, január 23. Mint a P. M. H. jelentette, a Kinizsy-garázs egyik álarcos rablóját a rendőrség Pálinkás Mihály volt garázs- portás személyében letartóztatta. Pálinkás vallomása alapján kiderült, hogy tettestársa Puskás Vilmos segéd volt, akiről az a hir terjedt el, hogy Becsbe szökött. A rendőrség erre letartóztatta Puskás Bertalan szabósegédet, aki ellen bűnpártolás címén indult meg az eljárás, mert ő, mint Puskás Vilmos fivére előre tudott a rablásra való szövetkezésről, sőt a rabolt pénzből részesedést is kapott. Pálinkás egyébként vallomása során belekeverte az ügybe Puskás barátnőjét, Somlay Annát. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a nő együtt szökött Puskással s ezért ellene is körozöíevelet adtak ki. Puskás azonban, mint a rendőrség megállapította, kedden reggel még Budapesten volt. A kitűzött 500 pengős jutalomra több igénylő jelentkezett. \ Az egyik egy ügynök, aki a rendőrség figyelmét felhívta Pálinkásra, a másik Fóris Sándor joghallgató, aki a vendéglőben felismerte a rablót.’ A jutalom odaítéléséről csak Puskás elfogatása után döntenek. Kihallgatták annak a Conti-uceai mulatóhelynek néhány női alkalmazottját, ahol héttő estétől kedd reggelig szórakozott Puskás Vilmos. Itt elmondották, hogy reggel már teljesen részeg volt és ekkor ittas állapotban arról kezdett beszélni, hogy nemsokára valami főtárgyalása lesz neki. Azután hirtelen melankolikus lett és ezt mondotta: — Én úgyis öngyilkos leszek. Még rövid ideig tartózkodott a mulatóban, míg mámora elszállt, azután eltávozott. KÉZRKKERÜL A TETTESTÁRS Budapest, január 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Erzsébet-tér 14 számú házban lévő Burger4éle vendéglőben tegnap este fél 10 órakor a detektívek elfogták Puskás Vilmost, a Kinizsi uccai álarcos rablómerénylet másik tettesét. Nyomban előállították a főkapitányságra. Kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a rablás után megismerkedett egy uccai nővel, akivel két napig dorbézolt, majd ott hagyta a nőt és visszatért régi babájához. Somlay Annához, akivel együtt leutazott bátyjához Tapiógyörgyre. A napilapokból figyelemmel kisérte a nyomozást. Csütörtökön elhatározta, hogy visszajön Budapestre. Útközben elmondott mindent a nőnek. A keleti pályaudvarnál délután első dolga volt, hogy megvette a délutáni lapokat. A lapokból értesült Pálinkás letartóztatásáról. Ekkor elhatározta, hogy jelentkezik a rendőrségen, csupán még meglévő pénzét elmulatja. Este elment vacsorázni Somlyai Annával a Burgerdéle vendéglőbe. A legjobb ételeket és italokat rendelte meg és nagy étvággyal fogtak az étkezéshez^ Egyszerre kitárult az ajtó és két fekete keménykalapos ember lépett be a vendéglőbe. Az ismeretlenek körülnéztek és hirtelen Puskás asztalához léptek. A szeniélyleirásből és fényképből Puskásra ismerlek és feltűnés nélkül felkérték, hogy menjen be velük a főkapitányságra. Puskás követte a deiekíivoket, A főkapitányságon kiderült, hogy összesen 39 pengő és 34 fillérje maradt a ráeső körülbelül 600 pengős haszonrészesedésből. SzmHÁzKönWKauiüRA Négy bemutató III. A JÁTÉKOS Hegedűs Sándor háromfelvonáaas komédiája Bemutatta a Kamara Színház Megválom, amikor a darab főpróbáiéról távoztam, kissé zavarban voltam. Netm voltam tisztában vele, tataid ónképpen mit is láttam. A szerző komé diának nevezi müvét, amely két felvonáson át a dráma raesgyéjén jár és csak a harmadik — legsikerültebb — felvonásban csap át a vígjáték mezejére. De komédia! Azt gondolom, a szerző tragikomédiát akart jrná, — de a befejezés körül érte valami baj, vagy a szerzőt, vagy a darabot, —- mert nem lett tragikomédia belőle. A bemutató óta már megnyugodtam, mert meggyőződtem róla, hogy mások is úgy voltak ezzel a darabbal, mint én. Sőt, a szerző maga is megadva magát a rákénysaeritett somnak — értelmetlenül állott darabja befejezési! előtt. — Mert a herceget a leánynak ■— véletlenül, játékból —• agyon kell lőnie! — mondotta nekem [igen helyesen és hevesen Hegedűs Sándor, a szerző. — A hercegnek el kell tűnnie! Csak így jön ki a tragikomédia! Külföldön igy is fog menni! Vallóban, a hercegnek el kell tűnnie. Így a darab már érthető és elfogadható. A cselekmény középpontjában ugyanis egy francia herceg áll, aki út- vitorlázott az Újvilágba élni és játszani. Játszani női sziveikkel és kártyával. És szerencsés játékos. Csak egyszer váHik hozzá hűtlenné a szerencse — a kártyaajsztol mellett. Negyvenezer doflllárt vészit, amelyet — ő köti magát az európai szokáshoz — huszonnégy órán belül igét megfizetők És egy centje sincsen! De nem estik kétségbe; vidám és gondtalan. Partnereinek egyike — egy szókimondó, goromba yenká — egyenesen kalandornak tartja éa — mi tagadás — mi is hajlandók vagyunk a herceget annak tartant- Pedág, miint a darab végén ki-1 derül, nem az- Herceg, igazi herceg tetőtől talpig. Még a negyvenezer dollárt ie megfizeti idejében, mert — szerencsére — időjében nyerte egy klubiban, És amilyen könnyed a kártyajátékban, éppen olyan könnyed, meggondolatlan ceélcsap a szerelemben. Elcsábitani egy asszonyt és elhagyni őt egy doililármiiliomos. leányért — egy pillanat müve nála, aki különben odahaza Európában nagy vagyon és rang várományosa. Hogy ezért a ikönuyel- müeégért. ezért a gonosz játékért vagy játékos gonoszságért, ezért a lelkifemeretieuségért nem bűnhődik, — sőt a dollármállilioanos leányt kapja jutalmul; — ez az, ami nincsen rendién. Hegedűs Sándor, aki mögött gazdag * irodaiam múlt áll —• hiszen negyven kötete jelent már meg — a tárgy alapos ismeretével fogott hozzá a munkához és végezte el azt. Nagy előnyére vált ebben neki, hogy az amerikai életet igen jól ismeri és ismeri általában az embereket, akiket mozgat és hajt és cselekvésre ösztökél A darabban, különösen a második felvonásban, van két ragyogóan 'megírt jelenet és a harmadik felvonás — a színpadi konstrukciót illetően — kifogástalan és hibátlan. Az előjelekből Ítélve, darabja sokáig lesz műsoron, mert érdekes és érdemes munka. A Nemzeti Színház Kamarasainiiáza mindent megtett a siker érdekében. Kitűnő színészekkel kitűnő előadást produkált. Uray Tódor, ez a nagyszerű tehetségű színész játszotta a címszerepet. Fölényes volt és kedves, derűs és magábabízó és a herceg alakját élethűen, főúri könnyedséggel vetítette a színpadra. Várady Aranka a szerelmes és ezerelmében megcsaJódott asszonyt a mély érzésnek hangján szólaltatta meg, inig Gombaszögi Irén a fiatal amerikai leányt sók kecsességgel és bájjal ruházta fel. Mihálvfi Béta kitűnő volt az intrikái* szerepében, de, — akit legelői kellett voílma etulli- temünk, — az előadás erőssége Vízvár,v Mariska volt egy freudista amerikai marna alakjában. A közönség nagy tetszéssel fogadta a darabot. ív. A CSALÁD ESZE Lawrence Johnson amerikai vigjátéka Zágon István átültetésében Színre került a Belvárosi Színházban Nem tudjuk, hogyan irta meg Johnson a vígja be- teát, amely A család esze címen zajos sikert aratott a Belvárosi Színházban. Neon tudjuk azért, mert egészen bizonyos, hogy Zágon István, aki o darabot átültette, a magáéból sok ötlettel, szellemes fordulattal és mókával ajándékoz!® meg ezt a. könnyed é* végig mulatságos művet, amely egy rendkívül lailiálékony ea zésein leány körül forog, aki hogy a rákén yszerít-ett szerelmes e'ől az általa szeretett fórttffhez meneküljön, ezt hazudj® megáról, hogy áldott állapotban van. Ahogyan ekörül a hazugság körül bonyolódik és kavarog és rohan a történés.: ez adja a vigjátéköt. A leányt, aki a család esze, Gál Franci játszotta. Nem is játszotta, hanem végigmókázta, gügyögte, gagyogta, huncut- kodta, nevette, síirta, csücsörítette. Nagyon kedves és mulatságos volt ebben « fraiefcaezerü szerep-; ben. \z ember mosolyogva nézi és ez a mosoly csak. akkor válik kesernyéssé, ha urna kéül gondolni, hogy kit és mit szekált végig ez a kis művésznői mindaddig, amíg a darab idáig eljutott. A bájos Székely Lujza, a mulatságos Gőzön Gyűli®. Gyergyay István, Kovács Tónus és Várady Béta részese még annak a sikernek, amely az előadásnak osztályrészéül jutott, * A hét színházi krónikájához tartozik még az is, hogy a sok vihart látott Városi Színház szombaton újból megnyitotta kapuit. Ferencay Károly, az uj igazgató Lehár Ferenc nagyszerű operettjével, a Cigányszerelem-mei indult nelM a színház, illetve a közönség meghódításának és a megnyitó előadással szép sikert is ért el. Sajnos, ezzel a színházzal szemben kissé szkeptikusaik vagyunk és nagyon kellemesen csalódnánk, ha a ezmnház életében nem. következnék be ujább zökkenő. Az operett előtt Faragó Jenőnek, a kiváló színpadi Lrónak egy Kapunyitás című költői szárnyalásai prológját adták. Csak azután megint kapuzárás ne legyen a kapunyitásból. Zólyomi Dezső. A Léner~voná$négye$ nagysikerű koncertje Kassa, jaurnár 23. (Kassai szerkesztőségünktől.) Két héttel ezelőtt napokig tartó sajtókampány volt szükaéigies ahhoz, hogy az itteni halóságok jobb belátásira térjenek a nragyarországi művészek szlovenszkói szereplésével szemben és az utolsó percben engedélyezték a világhírű Léner-vonósnégyes kassai hangversenyét. A hangversenyt így is csak öt nappal később lehetett megtartani s így az eredetileg kitűzött január 15-ike helyett január 20-án hangversenyeztek Léue- rék a Schalkház nagytermében óriási sikerrel. Nehéz erről a hangversenyről .kritikát Írni. Annyi világsiker után Kassán „fedezni tel" Léneróket: nagyképűség volna. Marad tehát a második, szimpatikusabb megoldás: hii fotográfiát adni. arról a mély' lelki élményről, melyet a Lónerskvartett tiszta muzsikája hagyott hátra a közönségben. Mert ahhoz nem fór kétség, hogy amit ez a négy ember csinál a koncerUlobogón, az százszázalékos tiszta művészet, amelyben a precízen megfogalmazott technikai megoldásokon kívül élet is van, sziliekkel telített, gazdag élet. Lénerék pompásan értenek műsoruk megválogató sóhoz és minden számuk a zenei mondanivalók tökéletes megértetése még azokkal is, akik kevésbé járatosak a muzsika birodalmában. Kacsai hangversenyük műsorán Borod in D-dur kvartettje, Beethoven E-moll vonósnégyese és Haydn F-dur kvartettje szerepelt, ráadásul pedig Csajkovszky D-dur kvartettjének lassú léteiét játszották el a művészek. Bár Borodio szimpatikus orosz muzsikájával mindig tökéletes hatást lehet elérni, mégis külön kell hangsúlyoznunk a kompozíció harmadik tételét (Nocturno), melyet a Lénerék előadása a tökéletesség abszolút vonalára emelt. Hasonlóan elsőrendű volt a Csajkov- szky-tétel is, ami Borod ínnal együtt Lénerék- uek a legjobb szláv muzsika iránit érzett tökéletes aipencepcióját bizonyítja, melyet intuitív módon tudnak átültetni a publikum leikébe is. A Léner-vonósnégyes kassai koncertje nagyszerű élménnyel gazdagította az itteni közönséget, amely nem is fukarkodott a* elismeréssel. (—béri.) A Földes-szintársulat komáromi előadásai A Földes-isaiaoiíáröulat múlt heti előadás-so rozato bebizonyította, hogy a társulat tagjai között van néhány kifogástalan erő. akik szint és lendületet tudnak vinni a darabokba e akik az idei szezont nívósakká teszik. Jő ezerepiudás, kellemes összjá- íék és szerencsés egyént megoldások jegyzik a műsoron lévő darabokat. Esetlegességek teranéewete- sen akadnak, ezek azonban netm minid olyanok, hogy7 űiéant jóakarattal ki ne lehetne javítani őket. Kár, bőgj7 a különben kitűnő prózai előadásoknak lényegesen kevesebb közönségük van, mint az operetteknek. Láttunk néhány kifogástalan prózai előadást, szórványos publikum előtt, míg a zenés- operettek több estén át zsúfolt házakat vonzanak. A közönség ízlése és érdeklődése nagyon egyoldalú, pedig a prózai előadások méltán megérdemelték volna a. látogatott Ságot; a szinészek. kedvét a gyér publikum azonban nem lobasztotta. Négyszer vonzott teli házat a Földes-Harmath-Ábrahám nagy operettje, a „Viktória" & méltán. A szezon legjobb operett-előadása eddig ez volt, mindegyik szereplő tudása legjavát adta. Az operett vonzóerejét megadta az -exotilkus miliő, melyeit a rendezés halvány vonásokban tolmácsolni is tudott, legiiokább az ügyesen mozgó görlök segiteégével- A pazar díszletek és a pompázabok a vidéki Ikite színpad hiányosságainak estek áldozatuk de hogy a játék vonzó volt mégis, a szereplők érdeme. Víz Juci végire megfelelő szerephez jutott, kellemesen játszott, szép toalettjeivel, finom mozgásával sok tapsot aratott, énekszámai sikerültek voltak, nagyon jó hanganyagát azonban továbbfejleszteni kellene imég. Danisé Győző meggyőzően, hittel, elegánsam játszott, kár, hogy a ruhatár többször kifogásolt hiányosságai miatt a zárófetvonáe mulatójelenetében nem tudta kelteni az elegáns tiszt illúzióját. A. tisztek dolmányai inkább elhordott pizsamáknak megfelelő ruhadarabok voltok. Ennek ellenére játéka szimpatikus, komoly ember művészete s a Víz—Danisé pár négy estén át kapott zajos elismerést. Az tiaig-vérig színész Rajz Jancsi bravúros, vidám játéka, a kitűnő Futó Klári rutinnal párosult tudása mellett nagy és megérd emel t sikere, szinte debtije volt Kalmár Ferencnek, aki szerencsés biztossággal mozgott a cigány-puccer szerepében s akrobata-módon táncok Simay Ede fölénye, László Endrének egy kellemes száma, R. Mihályi Vitai nagy komiba! érzékkel megjátszott vidéki figurája, Kemény Erzsi. Kovács Árpád és Lukács László jól megjátszott szerepei feltétlen említésre méltóak. A rendezés jó, eltekintve a színpadi felszerelés hiányaitól, mely különösen az előjáték őrség-jelenetében a komoly hangulat helyett önkéntelenül humorosat, primitívet adott. Ezeket a hibákat kerülni kell a színpadi egység érdekében. Molnár Ferenc „Jó tündér" oimü darabjában elsősorban Földes igazgatónak volt komoly sikere, aki Spórám szerepében ismét bebizonyította, hogy kitűnő színész. Molnár Ferenc figuráját, akti ebben a szerepben egyszerre naturális és stiilizállt figurát irt. Föl des direktor hitel, tudással, művészi ösztönnel mutatta be. Vándor szerepe nagyon nehéz voüt, mért egy szerre háromfelé is kellet figuráját megjátszani * ez kiesé döccenve sikerült csupán, aimii nem csoda, hiszen a szerep a legnagyob színésznőket is próbára tette már. Mindenesetre teljes tudással és igyekezettel próbálta megoldani Lu háromrétű szerepét. Simay, Mihály Vitai, Rajz Ferenc, Novák István, Kovács Árpád jeleskedtek a darabban. Szerdán Pa-gnol vígjátéké futott, a „Topáz“. Előző este a társulat a vígjátékot Pozsonyban mutatta b& szép sikerrel, Komáromban neirf vonzott nagy publikumot, de a kevésszámú megjelent Földeséknek eddig legjobb prózai darabját kapta. Simay Ede mély emberi figurája a művésznek eddigi legszebb, legkidolgozottabb teljesítménye volt, neki való szerep, ki is aknázta okos ökonómiával. Nem volt triviális, értékeset adott. László Ily élettel játszott, fölénnyel, meggyőzött az alakításával, mint átfutó szereplők a kiváló R. Mihályi Vitai, Pajor István. Tank® Dóra, (aki nagyobb szerepre hivatott), Novak István Hintek ki, ki kell emelnünk Kovára Árpádot és Iíajz Ferencet. A rendezés jó volt, a miliő is ügyesebb az eddigieknél.
