Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-23 / 18. (2535.) szám
T»lWMtMA<rf£AR-HlRI»AP 1931 január 23, péntek. Llj utakon a szlovenszkói kisebbségi képzőművészet Uj fejezetet kezd a szlovenszkói magyar képzőművészet a pozsonyi anhéttaí (yi) Pozsony, január 22. A szlovenszkói kisebbségi képzőművészet öt esztendős némasága után, jelentős dátumhoz érkezett január 18-ával. A pozsonyi „Képzőművészeti Egyesület" megtörve a szlovenszkói kisebbségi képzőművészetre rá boruló erőszakos csöndet, e napra ankéira hivta össze Pozsonyba a magyar és német képzőművészet reprezentánsait Szloveuszkón. Az ankéten személyesen megjelentek Pozsonyból Dcx Ferenc festőművész, mint vendég. Schubert Gyula, Lerchner Gusztáv, Jánoska, Tivadar, Winícrsteiner Gusztáv festőművészek és Rigele Alajos, Mack Lajos, Küh- mayer Róbert szobrászművészek, Csákós József a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület titkára és Richter Viktor dr. az egyesület ügyésze. Brogyányi Káimán és Szalatn&i Rezső irók. A komáromi Jókai Egyesület Képzőművészeti Szakosztálya nevében Ilarmos Károly festőművész és tanár jelent meg. Selmecbányáról Gwerk Ödön, Somorjáról I’ro- liészka István festőművészek voltak jelen, írásban képviseltették magukat Tichy Kálmán festőművész Rozsnyóról, Halász-Hradil Elemér a kassai „Kazinczy Társaság" képzőművészen osztályának elnöke Kassáról, Ángya] Géza és Herméöy Viktor Körmöcbányáról, Murnianii József Becsből és dr. Weydc Gizella Halle-ból. A gyűlést Rigele Alajos szobrászművész nyitotta meg. Röviden rámutatott az okokra, amelyek e gyűlés összehívását szükségessé telték, azután átadta a tanácskozás vezetését Jánoska Tivadar festőművésznek. Jánoska a szlovenszkói képzőművészet jelenlegi hely-, zetét ismertette ezután. Ismételte az összehívó levél sorait, i „Nem kutatjuk a múltat és nem akarunk igényt tartani a jövő lehetőségeinek jóslataira sem, — mondotta — hanem pozitív munkát akarunk kifejteni a képzőművészet és a művészek érdekében. Nem lehet tovább tétlenül nézni, — folytatta — bogy Szlovenszkó művészeti kultúráját alkalmi képkereskedők prostituálják vagonrako- mányu dilettantizmussal, hogy Szlovenszkói gyarmatnak tekintik a külföldi országok hiénái, amely körülmény ellen sem az illetékes hatóságok, sem a kultur és müvészegyle- tek, sőt még a sajtó sem emeli fel tiltó szavát. Ereznünk kell továbbá azt, hogy hiányzik a komoly, minden párt, nemzetiség és vallás szempontjából teljesen független kritika és a közönséggel való közvetlen kontaktus a művészeti kultúra és nevelés terén." Ezután a hét pontból álló program tárgyalása következett. Az első pontként a jelenlevők és határozatukat velük a már előbb Írásban bejelentők, elhatározták, hogv a nozsonyi „Képzőművészeit Egyesület" jogi kereteiben egyesülnek. Hogy pedig az Egyesület műépítész szekciójától is függetlenítsék magukat a szobrász és festőművészek az egész Szloven- szkóra kiterjedő egyesülését külön alcímmel, adminisztratív vezetőséggel, pénztárral látják el és hivatása lesz az egyetemes, az egész Szlovenszkóra kiterjedő érdekvédelme a szlovenszkói kisebbségi képzőművészetnek és a közönség esztétikai érdeklődésének és nevelésének szolgálata. A képzőművészeti termelés bemutatására négy kiállítást határozott el az ankét. És pedig Pozsonyban, Prágában, Becsben és Budapesten folyó évi szeptember és december közötti időbe®. A pontos időt a már folyó tárgyalások lezárása után fogják megállapítani. Ezen kiállítások megrendezésével a szlo venszkói magyar művészeknek közel tizenegy cv óta hiányzó kritikai seregszemléje nyer megvalósítást. Visszatekintve a múltba, a Kazinczy Társaság jubileumi kiállítása Kassán az egyedül mely az egész Szlovenszkói átfogó keretek közölt zajlott le. De rostát, zsűrit itt sem alkalmaztak, úgy hogy a szlovenszkói piktura osztályozását ma sem bírjuk. A gyűlés az 1931. évre a következő zsűrit választotta meg: Gwerk Ödön, Murman József festőművészek, Rigele Alajos szobrászművész, Brogyányi Kálmán esztétikus és Szalatnai Rezső iró. A tanácskozás e szakaszában é’énik és mindvégig a témáivá lókat precízen lerögzítő vita folyt le, amelyben szóba került a Resztbe rce’lányai Jednota müvészegyesület kérdése is, amelynek keretében próbálkoztak szervezkedni a kisebbségi képzőművészek is, de amely, mint kitűnt, már 1927 óla nem tartott közgyűlést és semmiféle életjelt rém adott megáról, úgy hogy e jelenségek következményei: épp az egybegyűltek megszűntnek tekintik. Ilarmos Károly festőművész ezután az uj csoportosulásnak külön nevet, a rajtéval, közönséggel és a művészekkel érintkezésben levő adminisztratív vezetőséget kér, amelyet meg is vákw,barnák Jánoska Tivadar, Bro- gyányi Kálmán és .Szalatnai Rezső személyében. A továbbiak során, a pozsonyi egyesületen kívül eső, mér juegLtvti Wfla&attvéeaeti [ szervek egyesületi függetlenségét teszi szóvá, I olyképpen, hogy közös művészeti ügyeikben a művészek egyek a pozsonyi csoportosulásban. A szlovenszkói művészeti kritika és nevelés irányítása szerepelt a következő pontként. Tizenegy éves hiányt óhajt az ankét ezzel pótolni. A szanaszét megjelenő és súlyt jelentő kritikák hangja elvesz abban a zűrzavarban, melyet a többi, kritikátlau kritikák keltenek. Következetes, komoly, értékmegái la pitó kritikát óhajtanak a mai fejetlenség megszüntetése céljából, ugyanakkor a közönség lelkiismeretes informálást és oktatást. A hivatalos kritikát az egyesület február hóban az Egyesületnek építészeti szekciójával közös havi művészeti folyóiratában fogja gyakorolni, a sajtót pedig egyetemesen fölkéri, hegy támogassa az egyesülést abban az irányban, hogy az értéket jelentő szlovenszkói kisebbségi művész és a szlovenszkói sajátosságokból kialakuló szlovenszkói piktura a közönség előtt is megkapja az őt megillető rangját. Egy szlovenszkói, évenként kiadandó nagy- dij létesítését határozták el ezután ..Masaryk aranyérem" címmel és a hatósági kulturfórumokhoz fordulnak e célból segélyért. Ugyancsak határozatot hoztak az állami, városi, egyéni ösztöndíjak, valamint a hivatalos vásárlásokban való részesedés érdekében. A nagyobbrészt külföldről beözönlő kép- iirrvnnkök. alkalmi kén-kereskedők garázdálkodása és a művészeti kultur jelentőség nélkül, csak eladásra idejövő idegen művészek ellen a csel) és szlovák müvészegy le lekhez és a hatóságokhoz fordulnak intézkedés végett. Természetes, hogy minden olyan külföldi akciót, mely komoly értéket is hoz, hivatalos formában fogják támogatni. Még az ankét összegyűléssé előtt megkezdette a pozsonyi egyesület a müpáríolók megszervezését. Az ankét magáévá tette e kezdeményezést olymódon, hogy az összes szlovenszkói független knltúrós társadalmi egyesületekhez egy tervezettel fordul, amelyben kéri őket. hogy halározatilag tegyék magukévá a sz’oven- szkói képzőművészek támogatását, a helyi és országos kiállítások közönségének szervezése, vásárlások és előadások rendezése utján. A szűk ség lót nők megfelelően esetről esetre is fogják kérelmüket tudatni velük a művészek. Az egyesületek támogatásával külön müpártoló csoportot építenek ki. Az előadásokat megszervezik és tervszerűen, a rendező egyesületek hozzájárulásával fogják intézni, egyrészt előadók föl kérésével, másrészt, kisebb helyekre, már kidolgozott előadások juttatásával, melyekben a piktura teljes megértéséhez kívánatos pedagógiai alapot és ismereteket fogják nyújtani. Gallérját, ingét Pozsony - Bralislava, Zemská Banka - Da ota A tanácskozás e részét részletes megbeszélés követte, amelyben Harmos Károly, Prohászkn István, Schubert Gyula és Sza- latnai Rezső világították meg több oldalról a kérdést. Szalatnai Rezső rámutatott felszólalásában arra, hogy Sz töven szkon ma még nincs egyesülés, amely a képzőm ti vészét szempontjából pedagógiailag hatna. Az ifjúság érdeklődését is bevonni óhajtja. A köztársaság többi, cseh és szlovák mü- vészegyleteivel barátságos viszonyt óhajtanak fenntartani a szlovenszkói magyar művészek művészeti kérdéseikben. Ebből a rétből megteszik a szükséges lépéseket. Végül az egyesület pénzügye került szóba. A rendes tagdijakon és az esetleges segélyeken kívül a most lezajló művészbál tiszta jövedelmét is a képzőművészek kapják meg. A további anyagi kiadások fedezésére a szükséges lépéseket megtették. Mivel az előkészítő bizottság egyes művészek elmét még az ankét előtt fölkutatni nem tudta, a művészek névsorának kiegészítését folytatja. A közel egy napi? tartó ankét ezután bezárult és az egvesüiet hozzálát a határozatok keresztülviteléhez. Pont egy öve, bogy a P. M. H., mint a kisebbségi magyar kultúra őre, ankétet rendezett a szlovenszkói magyar képzőművészet problémáiról. Az eredmény akkor negatív volt. Csupa hiány és panasz konstatálnia. De ankétünk mégsem volt eredmény nélküli, mert a szlovenszkói magyar képzőművészet a hosszú stagnálás után uj fejeseiét kezdi meg most. A gyár igazgatónak s aíteregójánah különös házassága drámai bonyodalmakkal és kettős öngyilkossági kisértettel Különös történet az étéiből, amelynek nincs befejezése Budapest, január 22. A regényes történet főhősei egy budapesti gyárigazgató, gyönyörű szép fiatal felesége, aki annak ellenére, hogy a gyárigazgató nevét viseli, a törvény előtt mégsem a félesége, az após, egy gazdag tolnatamási gyáros és végül a negyedik szereplő, a direktor aliteregója, egyik rokona, aki a megtévesztésig hasonlít a gyárigazgatóra. Ezek a tragikomédia szereplői. Az első fölvonás színhelye a Lidó. Az elmúlt nyáron a tolnatamási gyárigazgató ragyogó szépségű 18 éves Ilona leányával a Lidó strandjának pompás életét élvezte. Itt ismerkedtek meg a budapesti gyárigazgatóval. Az ismeretségből rövidesen forró szerelem fejlődött ki, leánykérés következett, megtörtént az eljegyzés és két hónap múlva megkötötték a házasságot. Az újdonsült férj megkapta a tekintélyéé hozományt,' kétszázezer pengőt, természetesen készpénzben kifizetve és a fiatal pár nászutra indult. Megérkeztek Budapestre. A nyugati pályaudvaron a férjnek egyszerre csak eszébe jutott, hogy valami rendkívüli fontos dolgot elmulasztott, azonnal kí kell mennie a gyárba é» elutazása előtt intézkednie kell, különben mérhetetlen anyagi károsodás éri. Felesége csak nyugodtan várjon rá a pályaudvaron. A szép fiatal asszonyka bo is ült a pályaudvar éttermébe, megebédelt, újságot olvasott, egyszóval türelmesen várakozott. Ám órák órák után múltak és az igazgató ur nem jelentkezett. A fiatal asszony lassan kéteégbeosott. Rémképek gyötörték. Szinte látta szeretett férjének testét, amint autó gázolta el. Borzalmas aggodalom gyötörte és a bizonytalanságot tovább már nem birta. Autót rendelt és kihajtatott a gyárba. Az igazgatói szoba felé sietett, hogy férjét fölkeresse. Nem kellett sokáig keresnie. Férje az igazgatói szobában ült, iratait lapozgatta. Amikor a kopogtatásra egy fiatal hölgy lépett a szobájába, udvariasan fölállt az asztal mellől és látogatója felé sietett. Az asszony örömkiáltással vetette magát férje mellére. Most kezdődik az idáig annyira banális történetben a bonyodalom. A direktor csodálkozva nézett a fiatal hölgyre. aki őt forrón átkarolta és kissé megütközve kérdezte: — Igen, igen, hát tulajdonképpen mit is akar tői cm? Az asszony kissé elcsodálkozva és meglepetten foMtb: — De. Lajos, mit jelenítsen ez a komédia? Hiszen te vagy a férjem! — Micsoda? — kérdezte a megzavarodott direktor. — Én vagyok a kegyed férje? Hát hogy jutott eszébe Ilyen ostoba ötlet? Az asszony olkoserodcttcn rohant ki a szobából. A dolog teljesen érthetetlen volt előtt?. Egész nap a városban bolyongott, végső elkeseredésében azután revolvert vásárolt, egy szállodában szobát bérelt és öngyilkossági kísérletet követett el. Az atyát a rendőrség értesítette és az aggódó édesapa már másnap Budapesten volt. Első útja leányának betegágyához vezette, az után fölkereste vélt vejét. Heves jelenetre került a sor. Az elkeseredett atya vejét csalónak, szélhámosnak és lumpnak nevoxtc, és a gyárigazgató elképedve hallgatta a rája zúdított vádak és szitkozódások özönét. A helyzet azonban lassanként megvilágosodott és most következik a második föl vénás, a bonyodalom tovább fejlődik, a pompás drámaírónak, az életnek mesteri kezéből. A gyárigazgató utánajár a kellemetlen ügynek és kideríti, hogy egyik rokona, aki megtévesztésig hasonlít rája, játszotta el gyárigazgató rokonának neve alatt a gyalázatos házassági komédiát és azután egyszerűen megszökött a hozománynyal. A földig sújtott, atya most arra kérte az igazgatót, hogy keresse föl súlyosan sebesült leányát a kórháziban és legalább a betegség ideje alatt játsza el azt a komédiát, mintha ő volna a bánatosan megtért férj. A direktor beleegyezett a kérés teljesítésébe é» megtörtént a találkozás. Boldog mosolygással fogadta a súlyosan beteg asszony újból megtalált férjét... Egy órát volt a direktor a betegágynál és aztán közölte a meglepett atyával, bogy jóvá akarja tenni, amit rokona vétett leánya ellen és feleségül veszi. Most még csak egy volt szükséges. A fiatal asszony előtt érthetővé kell tenni kettői' házasságának különös történetét. Azonban újabb on- nyodalom következik be. Páriából levél érkezik a direktor címére, a megszökött férjtől, amelyben botránycsinálás fenyegetésével nagyobb összeget akar kizsarolni rokonától]. És most történik a legkülönösebb és legérthetetlenebb drámai fordulat a tragikomédiában, a direktor a levél elolvasása után idegrohamot kap és magára lő. Súlyosan sebesülten kerül szanatóriumba. Most már az a kérdés, bogy a műfajból tragikomédiát, vagy tragédiát formál az élet. A közönség szereti a hapy-endet ée ezt teljes szívvel kívánja a meggyötört emberpárnak. — Január 27-én érnek réget Kassán a népszámlálásai kapcsolatos munkálatok. Kassai ezcrkeszi'.ö bégünk telefoné'fa: A főjegyzői hivatal információja rzerinl a korcsai nép'Kámlúláeea! kapcsolatos munkálatok január 27-én érnek véget amely után az n/klákwl föterjesztik a prágai ftWibzHkai hivatalba. A kr«sni nép'wá'inláilással kapcsolatos adalékát fifl/nölifogvn csak január 27-We után luhet teljes pontofioágigaA megAü«|wAaíú t* a közvéleménnyé] tözőloL —****M*M<1^""""1 *'* *' "**' 1I'"1 HtT 71 Január dsm Péntek tel Hsa sí Ifiül VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Ola-zor- szágbá. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap- po»o- nyl kiadóhivatala. Pozsony, LOrinckapu a. 17 II. (Central passage). Nem szüksége* a pénzt előre beküldeni, az összegei uiáovéte* lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal; Prága II., Panská iii. 12, III. ern. eszközöl. ♦ POZSONYT szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckupu ucca 17* (Central passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I em. Jobbra* NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method tér 3* UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovira ucca 2* — Megválasztották az 1931. éri Miss Ausztriát. Bécsiből jelentMt: 8S0 szép osztrák leány verté kodéit az ezóvi Miss Ausztria babérjának elnyeréséért. A selejtezőből 35 rivális kerü'4 ki, alkuik közölt Herla van 11 nénijeiig laláMwtott a legszebbnek. A valóban feltűnő szépségű fiatal leány már ötször nyert értékes szépség*Hjal Marienbadbaa és az alpesi fürdőkben. Az ezévi Miss Ausztria oea'rák nagyiparos leánya, geszlenyebariKi hajú, „voll- schlank" termetit — Eljegyzés. Wolif Ha, Béri in -Szeged és Fodor Zoltán dr., Pöstyén, jegyesek. — Lakásberendezések a legszerényebb igényűtől a legkényesebbig, szolid és garantált ,ió- minőségü kivitelben: Müller József, bútorgyár, Pozsony. Széplak-u. 38. — Szlovenszkón elkobozták a budapesti Újság mai számát. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A budapesti Újság mai számát az államügyészség egyik cikke miatt elkoboztál la. A elkobzás egész Szlovenszkó területére érvénnyel bírt. — 12.000 aláírással ellátott kegyelmi kérvényt njujiottak be a kabinetirodának a halálra ítélt Pintér százados érdekében. Budapesti szer koszt ősé- günk telefonálja: A pesterzsébeti polgárok 30 tagú küldöttsége Lázár Miklós országgyűlési képviselő vezetésével ma átnyújtotta a kormányzói kabinetiroda vezetőjének 12.000 aláírássá’ ellátott kegyelmi kérvényét Pintér András halálra Ítélt százados érdekében. — Felemelték Joffrc özvegyének nyugdiját. Páriából jelenük: A képvisc’őház évi 100.000 frankkal felmolto Joífro marsall özvegyének nyugdiját. 6