Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-23 / 18. (2535.) szám

T»lWMtMA<rf£AR-HlRI»AP 1931 január 23, péntek. Llj utakon a szlovenszkói kisebbségi képzőművészet Uj fejezetet kezd a szlovenszkói magyar képzőművészet a pozsonyi anhéttaí (yi) Pozsony, január 22. A szlovenszkói ki­sebbségi képzőművészet öt esztendős néma­sága után, jelentős dátumhoz érkezett január 18-ával. A pozsonyi „Képzőművészeti Egye­sület" megtörve a szlovenszkói kisebbségi képzőművészetre rá boruló erőszakos csöndet, e napra ankéira hivta össze Pozsonyba a ma­gyar és német képzőművészet reprezentán­sait Szloveuszkón. Az ankéten személyesen megjelentek Po­zsonyból Dcx Ferenc festőművész, mint ven­dég. Schubert Gyula, Lerchner Gusztáv, Já­noska, Tivadar, Winícrsteiner Gusztáv festő­művészek és Rigele Alajos, Mack Lajos, Küh- mayer Róbert szobrászművészek, Csákós Jó­zsef a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület titkára és Richter Viktor dr. az egyesület ügyésze. Brogyányi Káimán és Szalatn&i Re­zső irók. A komáromi Jókai Egyesület Kép­zőművészeti Szakosztálya nevében Ilarmos Károly festőművész és tanár jelent meg. Sel­mecbányáról Gwerk Ödön, Somorjáról I’ro- liészka István festőművészek voltak jelen, írásban képviseltették magukat Tichy Kál­mán festőművész Rozsnyóról, Halász-Hradil Elemér a kassai „Kazinczy Társaság" képző­művészen osztályának elnöke Kassáról, Án­gya] Géza és Herméöy Viktor Körmöcbányá­ról, Murnianii József Becsből és dr. Weydc Gizella Halle-ból. A gyűlést Rigele Alajos szobrászművész nyitotta meg. Röviden rámutatott az okokra, amelyek e gyűlés összehívását szükségessé telték, azután átadta a tanácskozás vezetését Jánoska Tivadar festőművésznek. Jánoska a szlovenszkói képzőművészet jelenlegi hely-, zetét ismertette ezután. Ismételte az összehí­vó levél sorait, i „Nem kutatjuk a múltat és nem akarunk igényt tartani a jövő lehetősé­geinek jóslataira sem, — mondotta — ha­nem pozitív munkát akarunk kifejteni a kép­zőművészet és a művészek érdekében. Nem lehet tovább tétlenül nézni, — folytatta — bogy Szlovenszkó művészeti kultúráját alkal­mi képkereskedők prostituálják vagonrako- mányu dilettantizmussal, hogy Szlovenszkói gyarmatnak tekintik a külföldi országok hi­énái, amely körülmény ellen sem az illeté­kes hatóságok, sem a kultur és müvészegyle- tek, sőt még a sajtó sem emeli fel tiltó sza­vát. Ereznünk kell továbbá azt, hogy hiány­zik a komoly, minden párt, nemzetiség és vallás szempontjából teljesen független kri­tika és a közönséggel való közvetlen kon­taktus a művészeti kultúra és nevelés terén." Ezután a hét pontból álló program tárgya­lása következett. Az első pontként a jelenle­vők és határozatukat velük a már előbb Írás­ban bejelentők, elhatározták, hogv a nozsonyi „Képzőművészeit Egyesület" jogi kereteiben egyesülnek. Hogy pedig az Egyesület műépí­tész szekciójától is függetlenítsék magukat a szobrász és festőművészek az egész Szloven- szkóra kiterjedő egyesülését külön alcímmel, adminisztratív vezetőséggel, pénztárral látják el és hivatása lesz az egyetemes, az egész Szlovenszkóra kiterjedő érdekvédelme a szlo­venszkói kisebbségi képzőművészetnek és a közönség esztétikai érdeklődésének és neve­lésének szolgálata. A képzőművészeti termelés bemutatására négy kiállítást határozott el az ankét. És pedig Pozsonyban, Prágában, Becsben és Budapesten folyó évi szeptember és decem­ber közötti időbe®. A pontos időt a már folyó tárgyalások lezárása után fogják megállapí­tani. Ezen kiállítások megrendezésével a szlo venszkói magyar művészeknek közel tizen­egy cv óta hiányzó kritikai seregszemléje nyer megvalósítást. Visszatekintve a múltba, a Kazinczy Társa­ság jubileumi kiállítása Kassán az egyedül mely az egész Szlovenszkói átfogó keretek közölt zajlott le. De rostát, zsűrit itt sem al­kalmaztak, úgy hogy a szlovenszkói piktura osztályozását ma sem bírjuk. A gyűlés az 1931. évre a következő zsűrit választotta meg: Gwerk Ödön, Murman József festőművészek, Rigele Alajos szobrászművész, Brogyányi Kálmán esztétikus és Szalatnai Rezső iró. A tanácskozás e szakaszában é’énik és mindvégig a témáivá lókat precízen lerögzítő vita folyt le, amelyben szóba került a Resz­tbe rce’lányai Jednota müvészegyesület kér­dése is, amelynek keretében próbálkoztak szervezkedni a kisebbségi képzőművészek is, de amely, mint kitűnt, már 1927 óla nem tar­tott közgyűlést és semmiféle életjelt rém adott megáról, úgy hogy e jelenségek követ­kezményei: épp az egybegyűltek megszűntnek tekintik. Ilarmos Károly festőművész ezután az uj csoportosulásnak külön nevet, a rajtéval, kö­zönséggel és a művészekkel érintkezésben levő adminisztratív vezetőséget kér, amelyet meg is vákw,barnák Jánoska Tivadar, Bro- gyányi Kálmán és .Szalatnai Rezső személyé­ben. A továbbiak során, a pozsonyi egyesüle­ten kívül eső, mér juegLtvti Wfla&attvéeaeti [ szervek egyesületi függetlenségét teszi szóvá, I olyképpen, hogy közös művészeti ügyeikben a művészek egyek a pozsonyi csoportosulásban. A szlovenszkói művészeti kritika és ne­velés irányítása szerepelt a következő pontként. Tizenegy éves hiányt óhajt az ankét ezzel pótolni. A szana­szét megjelenő és súlyt jelentő kritikák hangja elvesz abban a zűrzavarban, melyet a többi, kritikátlau kritikák keltenek. Követ­kezetes, komoly, értékmegái la pitó kritikát óhajtanak a mai fejetlenség megszüntetése céljából, ugyanakkor a közönség lelkiisme­retes informálást és oktatást. A hivatalos kritikát az egyesület február hóban az Egyesületnek építészeti szekciójá­val közös havi művészeti folyóiratában fog­ja gyakorolni, a sajtót pedig egyetemesen fölkéri, hegy támogassa az egyesülést ab­ban az irányban, hogy az értéket jelentő szlovenszkói kisebbségi művész és a szlo­venszkói sajátosságokból kialakuló szlo­venszkói piktura a közönség előtt is meg­kapja az őt megillető rangját. Egy szlovenszkói, évenként kiadandó nagy- dij létesítését határozták el ezután ..Masaryk aranyérem" címmel és a hatósági kulturfóru­mokhoz fordulnak e célból segélyért. Ugyan­csak határozatot hoztak az állami, városi, egyéni ösztöndíjak, valamint a hivatalos vá­sárlásokban való részesedés érdekében. A nagyobbrészt külföldről beözönlő kép- iirrvnnkök. alkalmi kén-kereskedők garázdál­kodása és a művészeti kultur jelentőség nél­kül, csak eladásra idejövő idegen művészek ellen a csel) és szlovák müvészegy le lekhez és a hatóságokhoz fordulnak intézkedés végett. Természetes, hogy minden olyan külföldi ak­ciót, mely komoly értéket is hoz, hivatalos formában fogják támogatni. Még az ankét összegyűléssé előtt megkez­dette a pozsonyi egyesület a müpáríolók megszervezését. Az ankét magáévá tette e kezdeményezést olymódon, hogy az összes szlovenszkói független knltúr­ós társadalmi egyesületekhez egy terve­zettel fordul, amelyben kéri őket. hogy halározatilag tegyék magukévá a sz’oven- szkói képzőművészek támogatását, a helyi és országos kiállítások közönségének szer­vezése, vásárlások és előadások rendezé­se utján. A szűk ség lót nők megfelelően esetről esetre is fogják kérelmüket tudatni velük a művé­szek. Az egyesületek támogatásával külön müpártoló csoportot építenek ki. Az előadásokat megszervezik és tervsze­rűen, a rendező egyesületek hozzájárulásá­val fogják intézni, egyrészt előadók föl kéré­sével, másrészt, kisebb helyekre, már kidol­gozott előadások juttatásával, melyekben a piktura teljes megértéséhez kívánatos ped­agógiai alapot és ismereteket fogják nyúj­tani. Gallérját, ingét Pozsony - Bralislava, Zemská Banka - Da ota A tanácskozás e részét részletes megbe­szélés követte, amelyben Harmos Károly, Prohászkn István, Schubert Gyula és Sza- latnai Rezső világították meg több oldalról a kérdést. Szalatnai Rezső rámutatott felszó­lalásában arra, hogy Sz töven szkon ma még nincs egyesülés, amely a képzőm ti vészét szempontjából pedagógiailag hatna. Az ifjú­ság érdeklődését is bevonni óhajtja. A köztársaság többi, cseh és szlovák mü- vészegyleteivel barátságos viszonyt óhajta­nak fenntartani a szlovenszkói magyar mű­vészek művészeti kérdéseikben. Ebből a rétből megteszik a szükséges lépéseket. Végül az egyesület pénzügye került szó­ba. A rendes tagdijakon és az esetleges se­gélyeken kívül a most lezajló művészbál tiszta jövedelmét is a képzőművészek kap­ják meg. A további anyagi kiadások fedezé­sére a szükséges lépéseket megtették. Mivel az előkészítő bizottság egyes művé­szek elmét még az ankét előtt fölkutatni nem tudta, a művészek névsorának kiegé­szítését folytatja. A közel egy napi? tartó ankét ezután bezárult és az egvesüiet hozzá­lát a határozatok keresztülviteléhez. Pont egy öve, bogy a P. M. H., mint a kisebbségi magyar kultúra őre, ankétet rendezett a szlovenszkói magyar képzőmű­vészet problémáiról. Az eredmény akkor negatív volt. Csupa hiány és panasz konsta­tálnia. De ankétünk mégsem volt eredmény nélküli, mert a szlovenszkói magyar képző­művészet a hosszú stagnálás után uj fejese­iét kezdi meg most. A gyár igazgatónak s aíteregójánah különös házassága drámai bonyodal­makkal és kettős öngyilkossági kisértettel Különös történet az étéiből, amelynek nincs befejezése Budapest, január 22. A regényes történet fő­hősei egy budapesti gyárigazgató, gyönyörű szép fiatal felesége, aki annak ellenére, hogy a gyárigazgató nevét viseli, a törvény előtt még­sem a félesége, az após, egy gazdag tolnata­mási gyáros és végül a negyedik szereplő, a direktor aliteregója, egyik rokona, aki a megté­vesztésig hasonlít a gyárigazgatóra. Ezek a tragikomédia szereplői. Az első fölvonás szín­helye a Lidó. Az elmúlt nyáron a tolnatamási gyárigazgató ragyogó szépségű 18 éves Ilona leányával a Lidó strandjának pompás életét élvezte. Itt is­merkedtek meg a budapesti gyárigazgatóval. Az ismeretségből rövidesen forró szerelem fej­lődött ki, leánykérés következett, megtörtént az eljegyzés és két hónap múlva megkötötték a házasságot. Az újdonsült férj megkapta a tekintélyéé hozo­mányt,' kétszázezer pengőt, természetesen kész­pénzben kifizetve és a fiatal pár nászutra in­dult. Megérkeztek Budapestre. A nyugati pályaudvaron a férjnek egyszerre csak eszébe jutott, hogy valami rendkívüli fontos dolgot elmulasztott, azonnal kí kell mennie a gyárba é» elutazása előtt intézkednie kell, különben mérhetetlen anyagi károsodás éri. Felesége csak nyugodtan várjon rá a pályaudvaron. A szép fiatal asszonyka bo is ült a pályaudvar étter­mébe, megebédelt, újságot olvasott, egyszóval türelmesen várakozott. Ám órák órák után múl­tak és az igazgató ur nem jelentkezett. A fiatal asszony lassan kéteégbeosott. Rémké­pek gyötörték. Szinte látta szeretett férjének testét, amint autó gázolta el. Borzalmas aggo­dalom gyötörte és a bizonytalanságot tovább már nem birta. Autót rendelt és kihajtatott a gyárba. Az igazgatói szoba felé sietett, hogy férjét fölkeres­se. Nem kellett sokáig keresnie. Férje az igazgatói szobában ült, iratait la­pozgatta. Amikor a kopogtatásra egy fiatal hölgy lépett a szobájába, udvariasan fölállt az asztal mellől és látogatója felé sietett. Az asszony örömkiáltással vetette magát férje mellére. Most kezdődik az idáig annyira banális történetben a bonyodalom. A direktor csodálkozva nézett a fiatal hölgy­re. aki őt forrón átkarolta és kissé megütközve kérdezte: — Igen, igen, hát tulajdonképpen mit is akar tői cm? Az asszony kissé elcsodálkozva és meglepet­ten foMtb: — De. Lajos, mit jelenítsen ez a komédia? Hiszen te vagy a férjem! — Micsoda? — kérdezte a megzavarodott di­rektor. — Én vagyok a kegyed férje? Hát hogy jutott eszébe Ilyen ostoba ötlet? Az asszony olkoserodcttcn rohant ki a szobá­ból. A dolog teljesen érthetetlen volt előtt?. Egész nap a városban bolyongott, végső elke­seredésében azután revolvert vásárolt, egy szállodában szobát bérelt és öngyilkossági kísérletet követett el. Az atyát a rendőrség értesítette és az ag­gódó édesapa már másnap Budapesten volt. Első útja leányának betegágyához vezette, az után fölkereste vélt vejét. Heves jelenetre ke­rült a sor. Az elkeseredett atya vejét csalónak, szélhámosnak és lumpnak nevoxtc, és a gyár­igazgató elképedve hallgatta a rája zúdított vá­dak és szitkozódások özönét. A helyzet azon­ban lassanként megvilágosodott és most követ­kezik a második föl vénás, a bonyodalom tovább fejlődik, a pompás drámaírónak, az életnek mes­teri kezéből. A gyárigazgató utánajár a kellemetlen ügy­nek és kideríti, hogy egyik rokona, aki megtévesztésig hasonlít rája, játszotta el gyárigazgató rokonának ne­ve alatt a gyalázatos házassági komédiát és azután egyszerűen megszökött a hozomány­nyal. A földig sújtott, atya most arra kérte az igaz­gatót, hogy keresse föl súlyosan sebesült leá­nyát a kórháziban és legalább a betegség ideje alatt játsza el azt a komédiát, mintha ő volna a bánatosan megtért férj. A direktor beleegye­zett a kérés teljesítésébe é» megtörtént a talál­kozás. Boldog mosolygással fogadta a súlyosan be­teg asszony újból megtalált férjét... Egy órát volt a direktor a betegágynál és aztán közölte a meglepett atyával, bogy jóvá akarja tenni, amit rokona vétett leánya ellen és feleségül veszi. Most még csak egy volt szükséges. A fiatal asszony előtt érthetővé kell tenni kettői' házas­ságának különös történetét. Azonban újabb on- nyodalom következik be. Páriából levél érkezik a direktor címére, a megszökött férjtől, amely­ben botránycsinálás fenyegetésével nagyobb összeget akar kizsarolni rokonától]. És most tör­ténik a legkülönösebb és legérthetetlenebb drá­mai fordulat a tragikomédiában, a direktor a levél elolvasása után idegroha­mot kap és magára lő. Súlyosan sebesülten kerül szanatóriumba. Most már az a kérdés, bogy a műfajból tragi­komédiát, vagy tragédiát formál az élet. A kö­zönség szereti a hapy-endet ée ezt teljes szívvel kívánja a meggyötört emberpárnak. — Január 27-én érnek réget Kassán a népszám­lálásai kapcsolatos munkálatok. Kassai ezcrkeszi'.ö bégünk telefoné'fa: A főjegyzői hivatal információja rzerinl a korcsai nép'Kámlúláeea! kapcsolatos mun­kálatok január 27-én érnek véget amely után az n/klákwl föterjesztik a prágai ftWibzHkai hivatal­ba. A kr«sni nép'wá'inláilással kapcsolatos adalékát fifl/nölifogvn csak január 27-We után luhet teljes pontofioágigaA megAü«|wAaíú t* a közvéleménnyé] tözőloL —****M*M<1^""""1 *'* *' "**' 1I'"1 HtT 71 Január dsm Péntek tel Hsa sí Ifiül VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Ola-zor- szágbá. Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap- po»o- nyl kiadóhivatala. Pozsony, LOrinckapu a. 17 II. (Central passage). Nem szüksége* a pénzt előre beküldeni, az összegei uiáovéte* lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal; Prága II., Panská iii. 12, III. ern. eszközöl. ♦ POZSONYT szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckupu ucca 17* (Central passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő ucca 69., I em. Jobbra* NYITRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method tér 3* UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovira ucca 2* — Megválasztották az 1931. éri Miss Ausztriát. Bécsiből jelentMt: 8S0 szép osztrák leány verté ko­déit az ezóvi Miss Ausztria babérjának elnyerésé­ért. A selejtezőből 35 rivális kerü'4 ki, alkuik kö­zölt Herla van 11 nénijeiig laláMwtott a legszebbnek. A valóban feltűnő szépségű fiatal leány már öt­ször nyert értékes szépség*Hjal Marienbadbaa és az alpesi fürdőkben. Az ezévi Miss Ausztria oea'rák nagyiparos leánya, geszlenyebariKi hajú, „voll- schlank" termetit — Eljegyzés. Wolif Ha, Béri in -Szeged és Fodor Zoltán dr., Pöstyén, jegyesek. — Lakásberendezések a legszerényebb igé­nyűtől a legkényesebbig, szolid és garantált ,ió- minőségü kivitelben: Müller József, bútorgyár, Pozsony. Széplak-u. 38. — Szlovenszkón elkobozták a budapesti Újság mai számát. Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonálja: A budapesti Újság mai szá­mát az államügyészség egyik cikke miatt el­koboztál la. A elkobzás egész Szlovenszkó te­rületére érvénnyel bírt. — 12.000 aláírással ellátott kegyelmi kérvényt njujiottak be a kabinetirodának a halálra ítélt Pintér százados érdekében. Budapesti szer koszt ősé- günk telefonálja: A pesterzsébeti polgárok 30 tagú küldöttsége Lázár Miklós országgyűlési képviselő vezetésével ma átnyújtotta a kormányzói kabinet­iroda vezetőjének 12.000 aláírássá’ ellátott kegyel­mi kérvényét Pintér András halálra Ítélt százados érdekében. — Felemelték Joffrc özvegyének nyugdiját. Pá­riából jelenük: A képvisc’őház évi 100.000 frankkal felmolto Joífro marsall özvegyének nyugdiját. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents