Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-23 / 18. (2535.) szám
jtoK<M-MAGÍAR-HrRMP 1931 január 83, péntek. HgSMKC^7«^a.'^jr^ag’,'nT,iiv i ■■ n—f Augusztus 22-én lejár | Irta: Várnay Erna pártfőtitkár a lei Dérerli Kassa, január 22. Az állampolgársági okmány szerencsés birtokosának vagy a honossági keserűségektől kissé távolabb álló személyeknek szinte hihetetlenül hangzik, hogy sok ezernyi nemzettestvérünknek az élet száz baja mellett még ezzel a problémával s a köztársaság fennállása 12-ik évében is bajlódnia kell. Bármennyire megnyugtatás is a céljuk az e tárgyban elhangzott miniszteri nyilatkozatoknak (Benes, Slávik), bármennyire a •belügyminiszteri kimutatás aránylag kevés lex- Dérer szerinti állampolgárságért folyamodót tüntet is fel, s ebből az igénylők kevés számát és a jogorvoslandók bajainak csekély mértékét igyekszik megállapítani, mindezen téves feltételek a hamis következtetés konzekvenciáira lyukadnak ki s ezektől nem gyógyul meg ez a mizéria. Nagyon sok ezerre becsülhető azoknak a száma, akik nem kapták meg az állampolgárságot az 1879. évi L. törvénycikk alapján beadott kérvényeikre, sok azoknak a száma, akiket hiányos felszerelés folytán lex-Dérer szerint is visz- szautasitottak, sokan vannak olyanok, akik belefáradtak az eljárás körülményes teendőibe, akik eddig be sem adták kérvényüket s végül sok ezer azoknak a száma, akikre a lex-Dérer sem vonatkozik. Most azonban azokhoz óhajtok segítségnyújtás céljából fordulni, akik mindeddig még nem adták be az 1926. évi julius 1-én kelt 152. sz. alkotmány tör vény (Lex-Dérer) szerinti folyamodásukat, mert talán nem is tudják, hogy ezen törvény szerint legkésőbb már csak i 1931. év augusztus 22-ig leket benyújtani kérvényeiket! Feltételezem ugyan, hogy az illetékes kormánytényezők múlt évi Ígérete és az ez évi kormány- program alapján valóra válik egy uj, liberális szellemű 6 ezt a fájó kérdést radikálisan megoldó állampolgársági törvény, „ami biztos, az biztos1* elv mégis azt diktálja, hogy mindenki nyújtsa ; be a lex-Dérer szerint kérvényét, aki meg tud } felelni ezen törvény előírásainak s aki még nem I adta be folyamodványát. Ennek az eljárásnak ugyanis nagy fontossága van a folyamodó érdekei szemponjából. Aki t. i. meg tud felelni a feltételeknek, kérvényét egy kis utánjárással lelkiismeretesen, hiánytalanul fel tudja szerelni, annak meg is kell kapnia az állampolgárságot. A lex-Dérer szerinti folyamodás az elismertetés, nem pedig az adományozás elve szerint igazodik! A belügyminisztérium egyes referensei igyekeztek a kérvényezőknél gáncsoskodni, a meglehetősen világos és egyszerű lex-Dérer-be elutasításra alkalmas gátló okokat belemagyarázni, de több érdekelt által beadott legfelső közigazgatási bírósági panasz (hogy pl. miért nem op- táltak egyesek!?) kedvező döntésre talált s igy a helyesen felszerelt, a feltételeknek megfelelő folyamodványok sikerre vezetnek. Tapasztalataink százával igazolják ezt a megállapitásunkat Bár úgy a magyar nemzeti párt, mint az országos keresztényszocialista párt, illetőleg ennek kerületi központja, irodái készséggel segítenek, sőt elvégzik az előkészületi munkát a precíz kérvényezne tekintetében, a távolabb állók igyekezetének megkönnyitése végett röviden közlöm a lex-Dérer szerint benyújtandó kérvényezés előírásait, módját és kellékeit. A 4. §. első pontját már is javítom. A zsupá- nátusok megszüntetése folytán a felszerelt kérvényeket közvetlenül a pozsonyi Krajinsky Uradhoz (országos hivatalhoz) kell benyújtani, címezni a folyamodványon a belügyminisztériumhoz kell! A kérvénynek tartalmaznia kell megjelölését: a) a kérvénvező kerszet- és vezeték nevének, fogiaiKozasanak, lakóhelyének, b) a kérvényező születése helyének és napjának, c) a kérvényező neje és kiskorú gyermekei1 nevének és személyes viszonyainak, (kiskorúság 21 éven alul számit, 21 évet betöltött • családtagoknak különállóan kell kérvényez- : niök), i d) a kérvényező 1906. január 1. utáni lakké- < lyének megnevezését, < Itt jegyzem meg, hogy a Lex-Dérer szerint csak azok folyamodhatnak, akik 1906. január 1. előtt Szluvenszkó vagy Ruszinszkó területén állandó lakhellyel bírtak. (Nincs igénye az állampolgárságra annak, aki 1910. január 1. előtt több mint - négy évig lakott ugyan a mai csehszlovák köz- i társaság területén, azonban nem Szlovenszkón * vagy Ruszinszkóban, hanem a cseh vagy morva j országrészekben). s A lex-Dérer nem emlékezik meg arról a sajná- ! latos elutasítási pontról, melyet ötéves gyakorlatunk igazol, hogy a folyamodónak 1906. január * 1-én a magyar törvények szerinti nagykorúságot, tehát a 24-ik életévet be kellett töltenie! ( e) Az 1. §. 2. bekezdése szerinti lakhelynek: '» (Magyarázat: Ez az állandó lakhelyet jelenti. Iía t tehát a családfő katonai szolgálatra volt behiva: < ha a világháború alatt vagy után hadifogságba < került; átmenetileg keresete miatt volt távol ál- < landó lakhelyétől, ez nem befolyásolja hátrányo- ( san állampolgársági jogosultságát). Az igényből ki vannak zárva, akik:' h) a csehszlovák köztársaság biztonsága ellen bűncselekményt követtek el; b) önként elhagyták a köztársaság területét; c) jogerősen ki voltak utasítva; d) 1918 október 28-ika után a csehszlovák köztársaság területén kívül funkciót teljesítettek idegen állam érdekében e e) megtagadták az 1918 december 10-iki 64. számú törvény 2. §-a szerinti engedelmes- ségi fogadalomnak letételét s ezért nem hagyattak meg szolgálati helyeiken g később sem vétettek fel. Tartalmaznia kell továbbá a kérvénynek az illető sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, hogy 1906. január I. után a csehszlovák köztársaságon kívül nem szerzett sem állampolgárságot, sem községi illetőséget. (Ezt a pontot úgy igazoljuk, hogy a kérvényező régebbi községéből, Magyarország, Románia, Jugoszlávia, Ausztria olyan területéről, amelyek a volt magyar királysághoz tartoztak, u. n. községi elbocsátó bizonylatot szerezünk. A formulát pártirodáink készséggel megcsinálják). Nyilatkozatot is kell mellékelni, hogy a folyamodó a csehszlovák állampolgárságnak megadását a jelen törvény szerint kérelmezi. Már most a megadás sikerének biztosítása céljából a fennebb megjelölt pontokat nemcsak a kérvényben kell feltüntetni, hanem beszerzendő okmányokkal kell alátámasztanunk e akkor — a törvény magyarázata szerint — a folyamodó kérelmének eleget kell tenni s az állampolgárságot meg kell adni! Ennyit a kérvényezés megfelelő elintézéséhez s ehhez csupán annyit fűzök még hozzá nyomatékosan, hogy a lex-Dérer szerinti folyamodás legvégső határideje a folyó év augusztus 22-ike, mert az erre kiszabott öt esztendő a jelzett napon lejár! A legvilágosabb magyarázat is sokszor kevés ahhoz, hogy a kérvényezők a saját lábukon állva és a legjobb igyekezet mellett is pontosan eleget tudjanak tenni a követelményeknek s ezért készséggel nyújtjuk segítségünket a kérvény felszerelése és elkészítése dolgában, nagy gyakorirt mellett hiánytalanul meg is tudtunk ennek felelni s leghelyesebb, ha akár a magyar nemzeti párt irodáihoz: (Kassán: Fő-ucca 87-89 I. éra.), vagy az országos keresztényszocialista párt irodáihoz. (Kassán: Fő-ucca 12. í. em.) fordulnak. (Mindkét pártnak titkárjai minden nagyobb gócpontban rendelkezésére állanak az őslakosságnak). Testvéri megértéssel intézem tehát- minden őslakoshoz, minden magyarhoz felhívásunkat, — hiszen fajtestvéreink vannak leginkább érintve e fontos kérdésben —, hogy a hátralevő időt használják fel a pótlásra, mert ki tudja, mikor kerül tető alá az uj törvény s milyen lesz annalí a végrehajtása!? Megjegyzem végül, hogy mindenkor fennáll a* állampolgárságért való folyamidéinak a régebb! módja, vagyis a község kötelékébe való felvé-i tel alapján az adományozás iránti kérelem, de ez a lehetőség kevés garanciát nyújt az állampolgárság megszerzésére. Az állampolgárság elnyerése az adott viszonyok között nemcsak egyéni érdek, nemcsak családfői és exisztenciális feladat, hanem jól felfogott magyar érdek és kötelesség! Ennek hiánya sok ezer testvérünket zárja kf az állampolgári, respektive a politikai jogok gyakorlása lehetőségeiből. Legalább 2—3 törvényhozónk plusza lóg a levegőben, sok ezer újabb állampolgár szavazatával lehetne parlamenti képviseletünket megszaporitani, ellenzéki erőkifejtésünk súlyát és átütő hatékonyságát fokoznunk! Magyarságunk — közvetlen tapasztalati konkrétumaink alapján — gerinces magatartást tanúsított a népszámlálás során, s most meg kell mutatnia számát, súlyát és erejét az őszi községi választások alkalmával. Az őszi választások beszédes kontrollja lesz a magyarság tényleges állományának s igy nagy magyar családunk minden itt élő tagjának állampolgársága megszerzésével, politikai jogainak biztosításával és gyakorlásával erősítenie kell a család létezését, jövőnk jobbrafordulását! Politikai hajszát lseidéit a tópataki plébános ellesi ül névtelen följelentő Azzal vádolják Tihanyi Aurél plébánost, hogy nem állt fel az áílamftannusz éneklése közben Pozsony, január 22. A Selmecbánya mellett fekvő Tópatak-Kolpachy község plébánosa, Tihanyi Aiurél ellen egy névtelen följelentő politikai színezetű hajszát indított meg. Múlt évben október 28-án az állam- ünnep alkalmával szent mise volt a kol- pacfhy-i katolikus templomban, majd pedig ünnepély az iskoláiban. Az ünnepélyen Tihanyi Aurél plébános mondott beszédet és utána a jelenlévők elénekelték az áUam- himmiszt. Minden a legteljesebb rendben folyt le és senki sem gondolta volna, hogy az esetnek még folytatása lesz. Nemsokára rebesgetni kezdték a faluban, hogy valaki följelentette a plébánost, mert állítólag nem állt fői az államihiiimnusz éneklésekor. A hir ejutott Tihanyi Aurél plébános fülébe is, aki a járási választmány tagja. Miután a plébános meggyőződött arról, hogy a haimís forrásból eredő feljelentés csakugyan megtörténi, a járási választmány legutóbbi ülésén felszólalt és kérte a járási főnököt, hogy nyomoztassa ki a hamis vádlót, mert felelősségre kívánja vonni, eljárásáért a tömény előtt. A járási főnők megígérte, hogy segítségére lesz a megrágalmazott plébánosnak a hamis vádló kinyomozásában. Január 3-án ki is szálltak a csendőrök Kolpachyra, akik előtt egy tarra kijelentette, hogy eskü alatt hajlandó vallani, hogy a plébános a himnusz éneklése közben állva maradt. A falu lakossága, de az egész közvélemény Is kíváncsian várja most az eeet folytatását, melynek hátterében kétségtelenül politikai célzat húzódik meg. Magánokiratkamisitás elmén pénzbírságra ítélt Kukán Béla dr. felfüggesztett érsekujvári ügyvédet A hatott vallomása eldönti az élő sorsát Nyitra, január 22. (Saját tudósi tónktól.) A kerületi biróság előtt szerdán érdekes okira tham isi tási bünper került tárgyalásra. A per vádlottja Kukán Béla dr. érselbújván ügyvéd volt, akit a nyitrai kerületi biróság nemrégen mástól évi börtönbüntetéssel sújtott különféle bűncselekmények miatt, melyeket mint a tönkrement Nagytúrán yi Népbank volt likvidátora követett el. A turócszentimártoni ügyvédi kamara a közelmúltban felfüggesztette Kukán Béla dr.-t, aki azóta nem fejthet ki ügyvédi tevékenységet. Ez alkalommal az ügyészség azzal vádolta, hogy ügyvédi meghatalmazást hamisított és ennek felhasználásával egy rokona nevében kérvényt adott be az árvaszékhez. A főtárgyaláeon két ellentétes tényállás került a biróság elé. Kukán dr. védekezésében elmondta, hogy irodájában megjelent két fél, akik egy adásvételi szerződés elkészítésével bízták meg. Röviddel később az eladó rokonad szemére vetették, hogy közbenjárása folytán olcsó áron adta el az ingatlanokat s igy az örökösök érdekei ellen cselekedett. Kukán hajlandónak nyilatkozott a szerződés megsemmisítése iránt kérvényt nyújtani be az árvaszékhez, kijelentve, hogy ezért az eljárásért nem kiván semmit. Az egyik érdekelt leánya felkereste Irodájában és azt mondotta, hogy apja nevében megbízza az ügy vitelével. A kérvényt be is adták és hozzácsatolták a szóbeli meghatalmazás alapján Kukán irodájának személyzete állal kiállított meghatalmazást Ezzel a védekezéssel szemben a tanúként kihallgatott Racska Imre és Rozália terhelő vallomást tettek. Racska Rozália kijelentette, hogy azért kereste fel Kukánt, mert az levelet irt apjának a kérdéses ügyben. Tagadta, hogy Kukánnak megbízást adott volna és azt hangoztatta, hogy csupán informatív jellegű beszélgetés volt közöttük. Juhász Erzsébet, Kukán volt írod akisas sao- nya, mentő vallomást tett, azt vallva, hogy ő állította ki a vád tárgyát képező ügyvédi meghatalmazást és ő irta alá Racska Imre id. nevét, annál is inkább, mert erre Racska Rozália felhatalmazta. A bíróság Juhász Erzsébetet nem bocsátotta eskü alá, a terhelő tanukat elleniben meg- eskefte. Felolvasták az időközben elhunyt id. Racska Imre vallomását, melyet az árvaszéki hivatal előtt tett, kijelentve, hogy Kukánnak nem adott megbízást. A perbeszédek során Juredky Iván dr. terjedelmes védőbeszédben hangoztatta a vádlott ártatlanságát és a vád alaptalanságát, felmentő Ítéletet kérve. A bíróság rövid tanácskozás ntán hozta meg ítéletét, melyben megállapította a vádlott bűnösségét és 2500 korona pénzbírságra ítélte feltétlenül, mely birság meg nem fizetés esetén 25 napi fogházbüntetésre változtatható át. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője pedig a bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentettek bo az ítélet ellen s igy az ügy a pozsonyi felsőbíróságot ifi foglalkoztatni fogjaFényes siker jegyében zajlott le a garamvöigyi magyar búcsú Léva. január 22. (Saját tudósítónktól.) Merész vállalkozásnak látszott a mai súlyos közgazdasági viszonyok közepette megrendezni a III. garomvöl- gyi magyar bucsnt, ám a jótékony cél, az árvák ügye ? a vidéki közönség megjelenése meghozta a sikert. A garamvöigyi magyar búcsú, amely a lévai Vigadóban zajlott le, színes és mozgalmas volt. A tarka-barka népviseletek eleven képei festettek a búcsú éjszakáján. Legeredetibb volt az avarsáucok mentéről, Kéméndről jött magyar lányok sajátságos ősi divatja, az aranysujtásos, sarkantyus piros szattyán csizmákkal, bizony mindenki csak őket nézte. Este kilenc óra után a Vigadó nagytermében felzendültek a Rákóczi-induló forró akkordjai é? ennek hangjainál bevonult a terembe huszonöt magyar népi öltözetű ifjú táncos pár. Perger Aladár dr. a rendezőbizottság nevében pár meleg szóval üdvözölte a magyar búcsú közönségért, azután ai alsószccsei földműves dalárda szereplése megnyitotta a műsort egy kedves népdalegyveleg előadásával. A dalárda kellemes meglepetést keltett s ez az érdekes szereplés annak a tanujele, hogy a dalkultura fejlődése megindult már a garami völgyi magyar falvakban is. Igaz, hogy a magyar nép nóláskedvü és dalosfajta, de a karban való éneklés nem volt az eleme. A dalos körök terjediése most kifejleszti a magyar falvakban a karéneklés készségét is. Az alsószecsed földműves dalárda élén Székely Béla igazgatótanitó áll, aki bebizonyította, hogy rátermettséggel szolgálja az iskolán kívül is a magyar kultura ügyét. A magyar dal után a régi magyar táncok szépségét elevenítette fel a műsor. Petrás Mariska és Pigmond Györgyike pompás magyar ruhában a híres palotást lejtették el nemes gráciával. Hogy milyen hatást keltett, azt a megujrázást követelő tapsok mutatták. A palotás eUsmótlése után 25 pár a magyar kettőst és a sor magyart lejtette el, a színes kép meleg hangulatot varázsolt. Ezután Sass János lévai munkás költő szavalta el két nemes veretű versét. Bús magyar valóság és Szeretem e földet cimiü kisebb költeményei érzésektől lobogó szivből szakadtaik ki. A közönség nagy szeretettel fogadta. Majd egy pozsonyi énekesnő, B. Szurmay Mariska lépett az előadói emelvényre s Kern Aurél „Szól a kakas" című XVI. 'századbeli magyar dalát, Kodály: Szegény vagyok... (örzse dala a Háry Jánosból) és Zichy Géza: Ima az Alár című operából, énekelte nem nagy terjedelmű, de bársonyosan behízelgő, csengő hangján Szurmay Margit zungorakbéreiével, meleg siker mellett. Majd a szünet után Ghimessy Böske magyar szólót táncolt frenetikus siker mellett. Háromszor kellett megismételnie a pompás táncot, utána pedig 25 pár a körmagyart járta el nagy tetszést keltve. Rendkívül mély benyomást keltett Korpás László szavalata, aki a lévai Korsók Jánosé Magyar Bánat és Magyar lányok cinül megkapó szépségű költeményeit adta elő. A műsort B. Szurmay Mariska Taruay Alajos: Van egy dalom és Amíg az erdőt kedveseddel járod és Dienzl Oszkár Liliooíszálávai, majd az alsószecsei dalárda több dal nagyszerűen sikerült előadásával fejezték be. A magyar búcsú jövedelme a lévai árvaiház céljaira és fsáegény gyermekek felruházására szolgál. 4
