Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-18 / 14. (2531.) szám
10 T>RA:GAIMaG^ABlH!RIiAP 19ftl január 18, n A régi és az uj Nyitra — ahenszüiött Nyitra, január közepe. A dolgos napjait élő ősnyitrai egészen természetesnek tartja, hogy uton-utfélen magyar szól hall a városban- De az idegen, aki egybevetve ezt a tényt a tiz év előtti népszámlálás azon meg’ál'lapi- táeával, hogy Nyitnám csak 11.8 százalék magyarság lakik- néma fojcsóválással forgat meg az agyában egy algebrai feladatot. E pillanatban még nem tudná, hogy a mostani népszámlálás milyen eredményt hoz ka Nyitrán, félő azonban, hogy a magyarság airányszáma jeuettiíékenyen megromlik. Am a városban nem hivatalos statisztika alapján mérik a magyar szót a nem hivatalos helyeken. Hogy az idegenre milyen hatással van ez, megkapóan tükröződik vissza Dzurányi Lpszló szlovensákói cikksoro- zatának Nyitrárói irt bevezető soraiból: „Az első impresszió váratlan volt — Írja — az uoca járókelői között s az éte rem és a kávéház asztala inál csaknem végig-végig magyar beszéd. Ebben a megállapításban nincs semmi túlzás.“ Tényleg nincs. A RÉGI NYITRA A régi Nyitra minden romantikájával, ódon patinájával a múlté. Csupán egyes .Ihatárolt részei, néhány uccája emlékeztetnek egy 'letűnt világra, míg az uj Nyíltra már a fejlődés utján mérföíldes léptekkel haladó, életerős város, lüktető életet él s csak mikor az időjárás szeszélye elkergeti az uc- cákról a járókelőket és jármüveket, tűnik elő valami kisvárosiam, méltóságteljes csend és a város külső képén a tücsök, latyak és az égen úszkáló ■borús sötét felhők nyomán nyomasztóan bús egyhangúság terpeszkedik széjjel. A ridegen előkelő Felső-város, melynek koronája az ősrégi püspöki vár, — régi házaival és bántón egyszerű csendjével hepe-hupás görbe uccáivail, rendületlenül kiszögellő házaival, ezután a méltóságteljes Megyeház-uoca emlékeztetnek leginkább a régi Nyitirára. A rohanó, fejlődést követelő élet altig egy-két ucca kivételével belemélyitette emlékeket szétharapó vas- fogait a városba, ahol most régimódi vagy roskadozó házak szomszédságában a modem építészet remekei nőttek ki a földiből, éles kontrasztot képezve a tegnap és a ma között. A holnap pedig ismét újabb csodáikat igét. Idegenül érzi magát a nyírtáéi ebben a városban, áld évtizedes távoliét után vetődök vissza. Valami hideg dermedtség üli meg a lelkét annak, akit egyszer elengedett Nyitná, hogy ölelő karjának igaz melegségével többé sohase ölelje keblére. A régi Nyitra érdekes legendái közül jellemzésképpen érdemes kiragadná, feleileveniirteni néhányat, RÉGI KÖVETVÁLÁSZTÁS Eseménye volt mindig a régi Nyitnának a követ- választás, amikor eldőlt a nagy kérdés, vájjon a kormánypárt jelöltje, vagy a néppárt, vagy pedig a város polgárságának szabadelvű jelöltje kerül-e be az országházba. A kortesvirtusok és agyafúrt kortesfogások egész sora esett ilyenkor és bizony sokszor hevültek fel a kedélvek annyira, hogy a csend őrség, katonaság és a város rendőrsége erélyesen lépett közbe. A. választások nagy kortes- ivászatái közepette bizony megesett, hagy vér festetté meg a gyepet és mentőautó nem lévén, a ponyvával letakart kárén vitték a kórliázba a delik vénét, akinek koponyaceontját tulvékonyra teremtette az Isten. Úgy volt megszerkesztve a beteghordó káré, hogy csak egy ember fért bele fekvő helyzetben. Voltak heves lefolyású választások & ilyenkor egy nap alatt többször fordult a káré a kórházba és vissza. A szocialisták első nyilvános szereplése nem járt sikerrel Nyitrán, az akkor tradíciókhoz hü, konzervatív városban. Künn a kies Szigeten tartották meg az első „oocialieta" gyűlést, mely azonban hinos botrányba fulladt és véres verekedésben robbantotta ki a kedélyeket. A gyűlés Budapestről érkezett szónokára ugyan mindenki kiváncsi volt, s miikor végigment a városon, úgy fordultak utána az emberek, mintha eszkimó, szerecsen, vagy legalább kötéltáncos lett volna. A beszédére azonban, amelyet népbolonditásTiak tartottak, már kevesebben voltak kiváncsiak. S amikor felállóit az Összetákolt emelvényre, alig mondhatott néhány szót, már is lehurrogták az ellem pártiak. Az emelvény körül néhány , .cooialisia“ is volt, akik a veszekedés során csúfos verést kaptak, amiből azonban alaposan kijutott a szónoknak is. akit az ellenpártiak lerán- cri-gáltak az em elvényről és kék-zöldre ver ték, úgy hogy jobbnak látta nagy hirtelen elhagyni a várost és visszamenni Budapestre. A „POKOL" A város néhány halálra ítélt, sorvadó uccája közül elsősorban a Pokol-ucca érdemel említést, melyben egykor a Nagy Pokol vendéglő volt. Itt végződött abban az időben a város, mert a szomszédos Pár-uoca akkor még külön község vollt. melynek bírája azonban csak a hivatalos órákat töltötte ott, egyébként a városban levő Fiairisía-uccá- ban lakott. Nagyon jószivü ember volt. a Pár-ucca utolsó bírája, aki még a cselédjét sem keltette fel, ha nem ébredt idejében és ilyenkor egyedül etette meg a disznaLt és hajtotta ki a teheneket, amikor a községi tehénpásztor trombitája megszólalt a ház előtt. A Nagy Pokol vendéglőt nem hiába nevezték Így. mert olyan dáridők folytak benne, hogy a mai bárélet pezsgői röccsös táncos mulatsága csendes együtblét hozzá képest. A régi betyárviíliág rettegett nagyjait is itt szolgálták ki. Ha ma úgy késő este a pislákoló gázlómpa gyér fénye melllett arra botorkál hazafelé a nyitra! -olgár és a régi múlt betyárját jutnak az eszébe, akaratlanul is keresztet vet a kabátja alkuit és megfizfiporázza lépteit Ebben w. épületben pedig évszázadoíí'kal ezelőtt barátok ktastroma volt, mely azonban 1630-ban a mai FeteÓ- . városba került. I i A SZÉL-UCCU Ugyancsak érdekes uccája Nyitrának a reálgím- r néztem melletti Szél-ucoa. melynek különlegessége, 5 hogy éjjel-nappal, télen-nyáron szakadatlanul fuj . benne a szél, még ha egyébként teljes is a szél- t csend. Legenda fűződik ehhez az örökös szólfuvés- r hoz, mely úgy7 tudja, hogy ebben az uccában egy- ’ szer az ördög a Széllel találkozott. Megszólította az . ördög a szelet, kérdezve: „Hová koma ilyen eiefc- . ve?“ „Munkában vagyok, — válaszolta a szél — . tisztítom a levegőt a környéken! Hát te hová igyek- . szel, ördög koma?" „A templomiba, — hangzott a i fedelet, — körülnézek, hogy beírjam a kópmutató- . kát a könyvembe! “ Éppen beharangoztak, hált búcsút vettek, azzal, hogy a szél várakozzon egy helyben. Amikor az ördög kijött a templomiból, megfeledkezett a találkáról és az ellenkező irányba vette útját, egy szerelmespárt követve. A szél pedig várt-várt és ma is várakozik az uccában az Ördögre. Nagyszerű középületek egész sora disaiitette már a régi Nyitaát is. A vármegyeháza, városháza, igazságügyi palota, ügyészségi fogház, megyei szánház, (kórház, árvaház, szemináriumok, gimnázium és a többi iskolák impozáns épületei. Több nagyszabású, komoly terv várt megvalósításra, amikor végigszá- guldott az országon az 1914 véres szele, mely magával ragadta a terveket és megforgatta a kulcsokat abban a kapuban, amely az uj Nyditrába nyílott. A STATISZTIKA ÉS A MAGYARSÁG Az áilamforduliat utáni uj Nyílra elsősorban is hivatalos statisztikájában elsodorta a nyolcvan százalékos nyitnai magyarságot Az addig egysége* kulturális és társadalmi élet széttagozódott és az utóbbi még ma sem talált magára. A nemzetiségi tagozódásnak külön-küllőn utjai vannak társadalmi téren, mert hiányzik a szükséges megértés és talán a megbecsülés is. A magyarság társadalmi élete szervezetiem, 6zertehiuilló és az itt-ott ritkán felhangzó cigánymuzeifca élvezésében merül ki. A cigány magyaros muzsikájának végakkordjai azonbán már idegen nótába csapnak, mert a kenyér 6zava így ki vámja. Szerves, széles alapra fektetett egyesületi élet nincs, magyar szó pedig nem hangzik a nyitra! színház színpadáról. A szellemi felkészültség magyar szempontból: három magyar hetilap, időmkint megjelenő magyar könyvek, néhány fáradó iróember és fakadó r ügy... NYOMASZTÓ KRÍZIS / A nyomasztó gazdasági válságot egyaránt érzi a nyitrai gyáripar, kereskedő, iparos és polgár. A sörgyár, szalámigyár, keményítőgyár, a rokkantak bútorgyára, a szappangyár és egész sor kisebb üzemi és üzlet ment tönkre az utóbbi években, a kereskedelem küzködiíOi, a munkanélküliség ezer- fejű hidrája pedig egyre kimiéletlemebhül szedi áldozatait. A nyomasztó adóterheik alatt roskadozik a polgár és mégis... A VAROS ERŐFESZÍTÉSE Nyitra az utóbbi években a fejlődésnek olyan tamujelét adta, mely az adott körülményeik között példátlan a maga nemében. A város kerek megy- venhárommiillió koronát fordított különböző közmunkára, melyek látható eredményei bizonyítják, hogy Nyitra legyűrve minden elébe tornyosuló akadályt, előkelő helyet biztosított magának a fejlődő városok sorában. Hosszú volna felsorolná az utóbbi években végzett nagyszabású munkákat, nehány kiragadott tétel azonban ebből a listából elég dokumentum. A vágóhíd, mely a szaktekintélyek megállapítása szerint a legmodernebb ilynemű intézmény a köztársaságban, a városi bér- iházak, a szegényház, a vízvezeték, a részleges folyószabályozás, az utkövezás, melyekhez méltón sorakoznak az állami bérházak, katonai havidíjasok háza, a kereskedelmi iskola, vöröskereszt- palota , a pőstaépület, a missziós ház sbb., melyek nágyrészóhea a város iuigyeutelJket adományozott. Mindezt összevetve, több mint hatvanmillió korona ■befektetést jelent a nyitrai uj középületek értéke, melyekhez hosszászámitható a magánosok hasonló befektetése is, melyek között elsősorban a most épülő nyitrai három emeletes bérpalota érdemiéi rnregem Ütést. Olyan eredmény ez, mely méltán a legnagyobb elismerést érdemli. A vízvezeték létesítésével Nyitra ev,T több évtizedes álma valósult meg. A tífuszjárvány éven- toint visszatérő nyavalyája volt a városnak, ami a rossz és egészségre ártalmas ivóvíz számlájára volt írható- A modem, hat és fél milliós költség- : gél épült vízvezeték ez évben elkészült, s így remélhető, hogy a város krónikus betegsége, a ; tífusz elmarad. New kisebb jelentőségű a folyószabályozás iígye sem. Eddig csak a várost övező szakaszon nyertek befejezést a szabályozási munkálatok, de mát 1 ez a kézzelfogható eredmény is megnyugtató, ha tudjuk, hogy eddig mindéin évben a tavaszi és , őszi áradások a hivatalos megállapítás szerint több, mint ötvenmillió kárt okoztak. Ez a szám ’ egymagában kellőképpen dokumentálja, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a rakoncátlan Nyitra . folyó megreguláaása. A szabályozási teavek több, j minit harminc kilométeres szakaszra készültek. Az . elmúlt hetekben vette kezdetét a második szakasz szabályozása és néhány év leforgása alatt az egész ‘ folyó szabályozva lesz. Erre a munkára 33 miiíliiő ‘ korona van előirányozva, természetes azonban, hogy jeteiüékeúy állami hozzájárulás segítette élő i a tervek w egvalósuilésárt. 11 Modern cipők magyar kézimunka Prága II, Jindrisská ulice 16 Pftkopy Í5. Patais „Praha“ Poirei mester — c Az egyszerű és célszerű öltő jelentőségét — Emlékiratai horonázatlat Páti*, január hó. I A párisi divat koronázatlan királya Poiret mester emlékiratain dogozik. A nagy szabó, akinek „műterméből'* évról-évre a nagyvilág legelőkelőbb hölgyei látogatnak el, Worth, Paquin, Patouf, - Cáron, Chanel, Creede és társainak izgalmas versenyfutásában évtizedek után is megőrizte a nagy tervezők legdrágább kincsét — a népszerűséget. Paul Poiret párisi szalonjában, mint évek óta mindig, most is garmadaszámr tornyosulnak a legfinomabb, pehelykönnyű selymek a szivárvány minden színében. Amikor felkeressük a mestert, széles mosollyal mutat a szanaszét heverő kelmék halmazára. — íme, ez volna hát az asszonyok csatatere! Le champ de bataille des Dames, — mondja vidáman, de azonnal elkomolyodik, amikor ezt a kérdést intézzük hozzá, hogy miképen alakul ki az idei divat? A mester szinte ijedten r.éz ránk és válasz helyett még jobban beburkolódzik keleti köpenyszerü csuhájába ©mely, mint valami bő római tóga, borítja alakját. — A divatról, mindig csak a divatról beszéljek, — mondja kedvtelenül, — Miért faggatnak örökké ilyen időszerűtlen kérdésekkel. Kérem, vegyék tudomásul, hogy „divat" nincs! Elmúlt! Megszűnt! Nem létezik! A hölgyközönség öltözködésében ma már olyan tökéletes anarchia dühöng, hogy senki sem ismerheti ki magát benne, — még én sem! — Azt hiszem, ezt egyébként a hölgyek tudják a legjobban! ők parancsolnak és a szabó engedelmeskedik. A mai kor szabói elfelejtik, hogy a hölgyeket észrevétlenül befolyásolni és vezetni kell az öltözködési stílus kialakulásában. Igaz ugyan, hogy a modern nő szereti a változatosságot, de mert nincs elég fantáziája, nem is teremthet értékesebb újításokat, — mondja tovább. — Újítani, uj ötleteket belovinni a köztudatba, ez a mi feladatunk, a férfiaké, — jelenti ki szenvedélyesen a francia divat fejedelme. — Ami a mai közönségnek hiányzik, nem egyéb, mint egy divat-diktátor! Kijelentem, ha én lennék az öltözködési irány egyedüli megalkotója, hat hónap alatt olyan rendet teremtenék, hogy olyat még nem látott a világ. Le a sznobizmussal és félre az utánzatokkal! Nézzenek csak' körül, Párásban minden legkisebb masamódlány művésznő a maga mesterségében. A sok varrólány, manne- quin, tervező, rajzoló és iparművész mind megannyi művész, akiknek segítségével gye- ■ rekjáték minden évben uj kreációkat piacra dobni. — Valahogyan megváltozott a vásárlóközönség is, — mondja tovább eltűnődve a mester. Emlékszem, régebben állandó vendégem volt egy öreg orosz hercegnő, aki szí- 1 varokat szívott és két botra támaszkodva járt el hozzám a műterembe. Azt követelte tőlem, ■ hogy öt, hetvenéves asszonyt, úgy öltöztes-1 sem, mint egy 16 éves iskoláslányt. — És ‘ rettenetesen megharagudott, amikor erről a ’ tervről lebeszéltem. Szerencsére a mindenáron „hódítani vágyó nő" típusa letűnő félben van. Nem is hiszik, mennyit szenvedtünk tőlük mi, akik közvetlen áldozatai voltunk őszinteségi rohamaiknak és akik kénytelenek voltunk megismerni összes ügyesbajos családi dolgaikat... Most szerencsére csak ritkán jelentkeznek nálunk az ilyenek. Számuk egyre fogy és a helyüket lassan, de annál biztosabban foglalja el a komoly, nyugodt, sportszerető és dolgozó nő, aki megtakarított pénzén egy-egy célszerű ruhadarabot vásárol magának. Ezt a ruhadarabot azután hónapokig, sőt évekig viseli 1 — Hát látja kérem, ezért nincs divat, jelenti ki határozottan a mester. — Régen más világ járta — folytatja merengve. — Itt voltak a világkirü vendégeim, Isadora Duncan, Madame Réjane, Cleó de Mérődé, mindegyik nagyvonalú egyéniség a maga nemében. Réjane asszony vérbeli párisi nő volt, maga a megtestesült Ízlés és előkelőség. Cléő de Mérődé volt talán a legfinomabb hölgy, akit valaha ismertem. Isadora Duncan viszont különös és rejtelmes egyéniség volt, mindig fehér fátylakba burkolód- zott és a próbák alkalmával mindig saját ma-, ga igazította festői redőkbe a toilettjeit. — Mennyire festői mások voltak ők, mint a mai kor asszonyai, — teszi hozzá sóhajtva Poiret mester — és mennyire nem találnák meg a helyüket a mai életkörülmények között. Ezután emlékiratairól beszélt a mester. Elmondotta, hogy könyvének egyik részében a művészetről irt, a másikban pedig beszámol a hosszas külföldi utazásai során észlelt tapasztalatairól. Szava elhalkul, csendesen mondja, hogy nem remél közönségsikert a feljegyzéseitől számára, csak azt szeretné, hogy sikerüljön megörökítenie a jövő számára azt a kort, amelyben élt és annak minden megnyilatkozását, amelyek tele voltak elentmondásokkal és amelyben a '.égletek érintkeztek. — Könyvem természetesen illusztrált kiadásban jelent meg, — mondja végül. — A képeket művészbarátaim rajzolták, — Jean Oberlé, Delaw, Van Dongen Domergue, Fuyita — azt hiszem, már ezért is érdeklődik majd iránta a közönség... Poiret mester tehát megteremti a divat irodalmát is! Bizonyos, hogy az érdekes ember, aki hosszú éveken át a párisi közönség érdeklődésének központjában állott, most is érdekes meglepetéssel szolgál majd emlékirataival a nagyvilág hölgyközönségónek. (C. F.) Most folyik a harmadik városi 'bérház építése két és fél millió koronás költséggel és ugyancsak kezdetét vette a 10 millió koronás csatornázás előrmmkálaiLa a már jóváhagyott és megvalósulásra váró tervek alapján. A város újabb 10 millió (koronát irányzott elő a közveaétii program további megvalósítása céljaira ós a munkálatok már a közel jövőben megiiinduínaik. A teljes és részleges városszabályozási tervek mér szintéin készen vannak és ezek alapján veszi kezdetét a városszahá- iyozás nagy horderejű munkája. Több mint 23 millió koronát tesz kii az összeg, melyei a közeljövőben megvalósulásra. kerülő befektetések megkívánnak. Méltó helyet foglal el a város íejlődióee tekintetében a zeneiskola, mely óz évben uj palotáiba költözik. A ceeaidörlaklauya és a pénzügyi palota és uj iskolák tervezett építése szintén nagyban hozzájárul a város fejlesztéséhez. Mindkét palota valamiéit óz iskolák céljára ingyentelket adományozott a város és már a kora tavasszal kezdetét veszik a munka Iáitok. A város! takarékpénztár jelentős szerepet tölt be a város gazdaságú életében és ma már 13 millió koronás betétállománnyal rendelkezik, enni kétségtelen jele, hogy a közönség bjzalom'rmal van a szívesen fogadott intézmény iránt,, mely alig öt évvel ezelőtt létesült. A (fejlődő tisztviselőtelep és n postáskolomía, mind egy-egy állomásai a fejlődő városnak, mely ebben a nagy tempójú fejlődésben nem feledkezik meg szociális kötelességeiről sem. A város által fenntartott népkonyhát, ahol több minit 200 szegény és munkanélküli részére főznek, a költségvetés keretén belül tartják fenn és a fenntartás a téli hónapokban mintegy negyvenezer korom a megterhelést jelent, miig « szegényház fenntartóba ért 185.000 kóroméval terheli meg a városházlanlásl. A városi kezelésben álló járási munkaközvetítő hivatali szoros kapcsolatot jelent a munkás és a munkaadó között és tevékeny működést fejt kii. A város! könyvtár nem örvend olyan nagy keresettségnek. minit várható volt,' céljának azonban megfelel. lembe vettek, hogy rövidesen olvasótermet létesítenék. A könyvtár magyar osztálya csak hosszas vajúdás után született meg. A képviselőtestület jóakaratai határozata ellen feiiebezéssel éltek, minek következtében évék muilottak el, amíg végre győzött a jobb belátás és érvényű szerezve a törvény határozott rendelkezésének, megszervezték a magyar könyvtárat is. FELEMELIK A PÓTADÓT A nagyarányú fejlődés természetszerűleg áldozatokat is kíván. A város 7 ós fél millió koronás költségvetéssel dolgozik és a mostani költségeiő- árányzatra mindössze öt millió korona a fedezet, úgyhogy a hiány kiélt és fél millió koronát tesz ki. Tekintettel arra, hogy a községek gazdálkodásáról szóló törvényt noveiliizálták, ehhez képest a költségvetés átdolgozása vált szükségessé és a városi pótadőt az eddigi kétszáz százalék helyett 250 százalékban kellett megállapítani, mig a lakások, utáni adó 130 százalék helyett 180 százalékra szökött, melyén felül miég különféle városi illeték jelent még közterhet. Amennyiben mindezek a bevételi források elégtelennek bizonyulnak a deficit tátongó kráterének betöméséhez, úgy a város igénybe fogja venni az országos hivatal külön segélyezési alapját és abból fogja kérni a hiányzó összeg eegélyszerü kiutalását. A város vezetősége, mely fáradságot nem ismerve követ el mindent, hogy előmozdítsa a város helyzetét, Cobori Károly városbiróvoi az élén dolgozik, tervez, interveniál és alkot, hogy Nyúrtirát régi nagy nevéhez méltó helyre emelje. Amig a város sokat veszteit azáltal, hogy megszűnt megyeszékhely lenni és hivatalainak nagyréezót elragadta a centralizmus, más oldalon igyekezett kárpótolni magát, és amint az eredmények mutatják, nem kis eredménnyel. Coboni nagy munkásságára hálával gondol a város és azzal is igyekezett leróni háláját, hogy ucoát nevezett el róla a* uj városnegyedben, melynek létosülését fáradhatatlan muiuikab írásával Cobori segítette élő. Ilyen ji régi te az uj Nyutra vázlatos képe a ben uszülöt t szemszögéből. DaJlos István.
