Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-15 / 11. (2528.) szám

. jptk%b wal ssámunk afdal ^ ^ ^ SZ*m 3 - 1^31 január 15 Előfizetőst ín évente 300, félévre 150, negyed* A --l.Zl '_ JTJ „11 _____'7 • „ * »_ 7_ Szerkesztőség: Prágán, Panská ullce 12. évr e 76. havonta 26 Ké; külföldre i évente 450, ** SZÍOVCJISZ/COI 6S rilSZUlSZrCOl BlL&TlZCKl pCLftok Q, emelet — Telefon* 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc noliíiltCll TLCLniinnifl c , ~ ^ Prága IL Panská alice II III. emelet A képes mellék teltei havonként 2.50 KC-vol több Ataertoí/* pOUUKUl napUUpja felelői izerkeatö! Telefon: 34184 Egyeseiéin éra 1.20 Ki. vesémep 2. - Ki DZURANF/ LÁSZLÓ 6EZA SŰROANVCIMi HÍRLAP PRAHA 0?^W®WÍíWit Bi ATW Zaíeski és Briand tárgyalásai — Henderson Hailir m 1 Parisban - & Journal a német álláspont elten Don Alfonzo elmegy? t Prága, január 14. Alfonz király,_ spanyol ki­rály, léptet fakó lován, s egyelőre: körötte csend, amerre ment s néma a tartomány. Ennél az aranyjánosi körülírásnál alig fejezhető ki egyszerűbben Tizenharmadik Alfonzé spanyol király néhány nappal ezelőtt megkezdett hazai I utazásának lényegeimért a csend s az utazás egyelőre tényleg hibátlan — de meddig? Hetek éta a: legcsélcsapabb hírek érkeznek Madrid­ból. Primo de Rivera bukását csupa nyugtalan píilánat követte s a pontosan egy hónappal ez­előtt elvérzett jacai forradalom óta nincs béke az országban. Amikor e sorokat irom. előttem fekszik a legújabb sansebastiani tüntetésről szóló hír s a-z a föltűnő közlés, hogy a spanyol nép (már’az a néhány ezer ember, akit az ibé­riai félszigeten politikai értelemben „népnek** 1 : szabad nevezni) csupán valami titokzatos mad­ridi comité jeladására vár, hogy elfujja ’ kirá­lyát arról a trónról, amelyen váltakozó szer-m­esével immár huszonnyolc évig ül. A délvidéki forradalmi lendületet nem -kell éppenséggel túl- tragikusan venni. Az orosz národnikik, vagy ibolsevikik elhatározása kétségtelenül maradan­dóbb változásokat termel minden délvidéki, vagy spanyolországi forradalomnál, s az utóbbi helyen az elmúlt évszázadban nem kevesebb, mint háromszáztizenhat „forradalmi megmozdu- Jást“, könyvelhetünk el, anélkül, hogy bármi megváltozott volna. Viszont egyet a délvidéki országok el szoktak érni, akár Bolivár orszá­gai, a szerencsétlen Maxim dián Mexikójáról, Don Pedro Braziliájáról, vagy Mánuel és Gaby Desiys' Portugáliájáról van szó: a királyokat végül is előzik., Azután természeteden marad minden a régi rendetlenségben, de a tucatszám- ra termelt forradalmak ezt az egyet mégis el­érik. Sajnos, mintha Spanyolországban szintem ) ebben az irányban mozogna a fejlődés. Nem el-1 vekről, demokráciákról, a junták megtörésérő'. J a katonai pronunciamentók kiküszöböléséről van szó, .sőt lehet, hogy mindennek ellenkező­jéről, hanem arról, hogy a spanyoloknak nem tetszik Alfonz. S mivel Alfonz: király, vele együtt nem tetszik a királyság. • A dolgok legújabban olyan veszedelmes fej­lődést mutatnak, hogy foglalkozni kell az ibé­riai eseményekkel, akár évtizedekig megmarad még trónján a király, akár holnapután megje­lenik Rúzsba eh fürdőn, mert az affér természe­téből kifolyólag kénytelenek vagyunk azt a paradoxnak hangzó következtetést levonni, hogy Alfonz bukása Spanyolországban nem je­lenteni semmit, de közvetett hatása annál érez­hetőbb volna Európa más országaiban. A spa­nyol béketüTŐ nép, egyszerűen tudomásul ven­né. hogy Alfonz nincs többé, de hogy használ­nák ki a nagy slágert tegyük föl a német szo­ciáldemokraták a német monarchisták ellen? Pöincaré a royalisták ellen? A fasiszták kirá­lyuk ellen?-A Labour Party György ellen? Kari Renner Rüdiger Starhemberg ellen? Osupa nyílt probléma,, s lehet, hogy a Bourbon-ház újabb válsága nagyobb emóciót keltene a szerencsét­len és ideges külállamokban, mint akár a spa­nyol népben, vagy akár Alfonz királyban sze­mélyesen. Szegény Don Alfonzó, mit tehet ő az egé­szért. Bek efejed élem volt, nem is rossz fejede­lem, s ha nem követett el pozitív hőstetteket, negatív értelemben nagy dolgot müveit, ami­kor a háborúban semleges tudott maradni or­szágával és a nagy konjunktúrában mégegy- szér felvillanhatott az ibériai félszigeten a meg­gazdagodás és (annyi dónkihóti szegénység után) a jólét fénye, ha nem is a konkvisztorok diadalmas aranyai nyomán, hanem a kiadós hadiszállítások és ügyes gseftelések következ­tében. Mi lesz, ha a király elmegy? Talán ketté­válik az ország és a szorgalmas Katalánja füg­getleníti magát déli. léhább fél testvérétől. Ta­lán évtizedes forradalmak indulnak útnak? A Szép .ország talán Nikaragua sorsára süllyed? Tatán Franciaország rangjára emelkedik? Ki tudná ma megmondani, mi le6z, s a figyelmes néző mindössze annyit szögezhet le, hogy a je­lék szerint a spanyol nép politikailag- nem érett még, s hiányzik belőle az az öntudatos fejlődési folyamat, amit Unamunó az onropeizon szóval jélőlt meg országa számára. Páris, január 14. Zaleskj lengyel kül­ügyminiszter tegnap Parisban Briand-nal hosszabb eszmecserét folytatott, majd az esti órákban Genlbe utazott Ma Kender- són utazik át Párison és ugyancsak tanács­kozna fog a francia külügyminiszterrel. Briand tegnap Dovgalevszki párisi szovjet nagykövetet is fogadta. Briand holnap uta­zik Genlbe. Briand tegnapi tanácskozásairól és a genfi ülés alapelvciröl a Journal ma hosszabb cikket közöl. Véleménye szerint a német-lengyel vitában elsősorban arra kell ügyelni, hogy a vitatkozás ne hagyja el a kisebbségi statútumok körét és ne ía­Budapest, január 14 A Cs- T. K. jelenti: A képviselőház a karácsonyi szünet után ma délelőtt tartotta meg első ülését. Pakots el­lenzéki demokrata képviselő beszédében a csehszlovák népszámlálással foglalkozott és tiltakozott az ellen az eljárás ellen, amellyel Csehszlovákiában kiváltképpen a magyar kisebbséget meg akarták fosztani jogaitól. Pakots szerint a népszámlálás eredményeit a csehszlovák kormány utasítására megha­misították. A képviselőház elnöke itt félbe­szakította Pakotsot és figyelmeztette, hogy ne használjon olyan kifejezéseket, amelyek a magyar parlament tekintélyét sértik. Pa­kots folytatta beszédét: Ugyanilyen vissza-* élések történtek a romániai népszámlálásnál is. Olt azokat az újságíróikat, afrik a visszaélé­sekről be akartak számolni, megfenyegették. Bethlen válasza Bethlen gróf miniszterelnök — folytatja a Cs. T. K. — válaszában kijelentette, hogy még a látszatát is kerülni akarja an­nak, mintha egy szomszédos állam bel­ügyibe akarna beavatkozni. A Párisban megkötött kisebbségi szerződések azon­ban mindenkinek, tehát a magyar kor­mánynak is megadják azt a jogot, hogy a szerződések jogalapján a népszövetséghez forduljon. Ha ez alkalommal a magyar kormány nem fordul a népszövetséghez, úgy ez nem azért történik, mintha nem tartaná fontosnak az esetet, hanem azért, mivel a csehszlovákjai magyar kisebbség panaszaival már amugyis a népszövetség­hez fordult. Nem káván Pakots adataival foglalkozni, mert ez a népszövetség dolga lesz. Csupán arra a kérdésre akar felelni, vájjon a felhozott tények a kisebbségi jo­gok megsértését jelentik-e vagy sem. A kisebbségi szerződések a kisebbségeknek bizonyos jogokat garantálnak, igy többek közt azt a jogot is, hogy a kisebbség min­den tagja használhatja anyanyelvét. Ez annyit jelent, hogy bárki bármely kisebb­ség tagjának vallhatja magát. A legfonto­sabb kisebbségi jogok közé tartozik továb­bá a kisebbségek kollektív számának megállapítása i* Nemi mellékes tehát, juljon olyan manőverré, amely a szerző­déseken kívül eső dolgokat hoz elő. Ebből a szempontból Briand és a német nagykö­vet tegnapi tanácskozása sokkal nagyobb jelentőségű, mint Zaleski és Briand ta­nácskozása volt, A francia külügyminisz­ter teljes nyomatokkal tudomására hozta Németország követének, hogy a birodalom túlsókat kockáztatna, ha veszedelmes ini- ciativákba bocsátkozna. Az előkészítő le­fegyverzési bizottság kérdésében a francia kormány álláspontja rendkívül világos. Az általános lefegyverzési konferenciát 1&S2 februárja vagy márciusa előtt nem szabad összehívni. A legalkalmasabb tanácskozá­hogy milyen módszerekkel állapítják meg ezt az összszámot. A szomszédos államok ezzel szemben a kisebbségek számát nem az egyes személyek adatai alapján állapí­tották meg, hanem önmaguk teremtettek bizonyos módszereket, amelyeket ők ob- jektivnek tartanak, de a szónok szerint rendkívül szubjektivek. Az önkényes mód­szerek közé tartozik például a névanali- zis, amelynek alapján olyan személyek, akik ugyan csak magyarul beszélnek, de nevük ném^sen vagy szlávosan hangzik, gyermekeiket nem küldhetik kisebbségi iskolába. Ugyanilyen módon az önmagukat magyarnak valló izraelitákat sem számí­tották magyaroknak és Erdélyben a gö­rögkatolikusokat sem, ámbár ez utóbbiak ősidőktől fogva magyaroknak vallják ma­gukat. Az ilyesfajta eljárás nagy veszedel­met rejt magában minden kisebbség szá­mára. Mert alkalmazásuk esetén az álla­mok önkényétől függ, hogy kit milyen nemzetiség sorába iktatnak. Azonkívül ezek az eljárások a kisebbségek védelmét si helynek Genf látszik. Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszternél alkalmasabb személyiséget senki sem találhat a konfe­rencia vezetésére. Az előkészítő bizottság tárgyalása alatt gyakran meglátszott, hogy a tanácskozásokat csak olyan elnök vezet­heti, aki ügyes, talpraesett és megfelelő tekintéllyel rendelkezik. Henderson Párisban Páris, január 14 Henderson angol külügy­miniszter ma délután Londonból jövet Pá- risiba érkezett. Az esti órákban a Quai d‘Or- say-on megbeszélés lesz Briand és Hender­son közölt- A két államféríiu holnap reggel együtt Geníbe utazik. mind az egyén, mind az összesség számá­ra illuzóriussá teszik. Ha a népszövetség elfogadja ezt a rendszert, akkor nem ma­radna a kisebbségvédelem garantálója, hanem önmaga mutatná meg az utat, hogy miképpen lehet kijátszani a kisebb­ségvédelmet. Nagy elvi jelentőségű kér­désről van szó és ha a magyar kormány az adott esetben nem is fordult petícióvá! a népszövetséghez, mindenesetre teljes energiával őrködni fog afölött, hogy a nép- szövetség ebben az elvi jelentőségű kér­désben azon az állásponton maradjon, amely egyedül alkalmas a kisebbségek jo­gainak biztosítására. Amennyiben a nép- szövetségben e nagy elvi kérdésben bizo­nyos visszaeső tendencia mutatkozna, ak­kor a magyar kormány teljes energiával követelni fogja, hogy a kérdést elvi alap­jaira vezessék vissza, amely megfelel a jognak és igy a magyar érdekeknek is. A miniszterelnök beszédét — fejezi be je­lentését a Cs. T. K. — az egész hasban nagy lelkesedéssel vették tudomásul. Tíz év alatt 1,115.859 lélekkel szaporodott a lakosság - A növekvés 8'20 százalék Prága, január 14. Az állami statisztikai hivatal ma tette közzé a csehszlovák köz­társaság teljes területére vonatkozólag a népszámlálás összesített eredményeit. Eszerint a házak száma az 1921. évi 1,926.746-tal szemben 2,310.686-ra emelkedett. A növekvés 283.940, vagyis 19.93 százalék. A lakbérlők száma az 1921. évi 3,111.596-taI szemben 3,675.391-re emelkedett, a nö­vekvés tehát 561.495, vagyis 18.04 százalék. A csehszlovák köztársaság lakosságának száma az 1921. évi 13,607.375-tel szemben 14,723.234-re emelkedett, a növekvés tehát 1,115.859, vagyis 8.20 százalék. Érdekes, hogy azok az előzetes számítások, amelyeket egyes demográfusok és sta­tisztikusok a népszámlálás eredményére vonatkozólag már jóelőre megállapítottak, csak­nem teljes pontossággal beváltak. A statisztikusok ugyanis egész helyesen 8.2 százalékos szaporulattal számítottak és a szaporulat a valóságban tényleg ennyi Is. A lakosság összesített eredménye után a második és még nagyobb munka, amely azonban politikai szempontból is sokkal fontosabb jelentőségű, a nemzeti megoszlás sta­tisztikája. Kérdéses, hogy ezen a téren a jóslások, amelyek a nemzetiségek szaporodási arányszámán alapulnak, beválnak-e és az egyes nemzetiségek elérik-e azt a számot, amit a természetes szaporulat arányszáma alapján várhatunk; a magyar képviselőház illésén Setbles bejelenti, hogy Magyarország nem fordul a népszövetséghez, de őrködni fog azon, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség ebbeli panaszát Genf elvi elbírálásban részesítse

Next

/
Thumbnails
Contents