Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-11 / 8. (2525.) szám
13 1081 január 11, vasárnap. Széni pokol Urr ida verseskönyve Jövőnk kiadása, Budapest Urr Ida finomtiangu ver®esköny véről szólva, mindjárt elöljáróban le> kell szögeznünk, hogy szerzője tudatos distantíban tartja magát a „korszerűség" efemer kinyilatkoztatása Mól. Nem mai költő a szó aktuális értelmében, mert messzire vetett tekintete örökkévalóságokat kémlel. S mi örökkévaló? Csak a hit és a tagadás: két végső állomása a lélek világának. E két pólus között bolyong Urr Ida, a költő. Gyakran fél a valóságtól, menekül előle: „A tenger forró s gőze illan: én lehunyom a szememet... Mindent elönt a fény, a villany: én lehunyom a szememet.. Ez az indolencia, mely a költőt a külső világ dolgaival szemben, való beállítottságában jellemzi, filozofikus eredetű s gyökerei a minden lélekben jelen való öblöm ovi regiszterekbe nyúlnak vissza. A megismerés céltalan, ha az ember amúgy is tehetetlen vele szemben, tehát inkább „behunyom a szememet .. Mindez, persze, egy különálló szellemi világ szuverén! tás a, mely mit se lendít a hisztériás görcsben vonagló emberiség örömtélen sorsán. A „Tatsadhenpoesie" sivár, de a korral ekvivalens fejezetében, Urr Ida a fikciók énekese, aki csak idegesen feLfelvillanó metaforáival kapcsolódik be az uj tárgyias- ság korszakára. „Bál" cimü verse igy szól: „Színek, zene, hangzavar, sokaság, léptek, parféim, rengeteg árúba bocsátott hús, fénylő körmök, m at t lelkek, szegre akasztott SZÍV, kavargó por, egy, két, öt nátha, stb. stb... Meglepő, ha nem is éppen lényeges, hogy a fiatal költőnő egyetlen verséiben sem találunk szerelmi vonatkozást. Ez a frigiditás azonban alighanem látszólagos csupán, mert egyéb komplexumokkal szemben* 1 annyi temperámén tűm ot árul el, amennyit még a le-g- rapszód'.busább költői léleknél is hiába keresne az ember. A „Szent pokol" megjelenése, kétségkívül, eseménye a magyar könyvpiacnak. A szlovenszkói származású költőnő újabb kötete a budapesti Jövőnk kiadásában jelent meg. (i5) Luh'is Ernő a heszélőiilmről — Legforróbb vágyam teljesült — kezdi Lubits Ernő, a neves rendező egyik külföldi lapban irt cikkét, — azzal, hogy v^ae tőigazgató ja lehelem a Paramount newyorki stu^j^ának. Különösen akkor voltam boldog, amikor első feladatomul a Cheva- lier-film rendezését bízták rám. Itt, Newyorkban közvetlen kapcsolatom van a film müvéezi fejlődésével és annak legfinomabb és legújabb árnyalataival, itt rendelkezésemre állanak a'legnagyobb művészek 8 azonkívül tisztán érezketem a közvélemény pulzusát, amelyből megtudhatom, mi tetszik neki ée mi szórakoztatja. Chevalier, igy folytatja cikkét Lubits — a legnagyobb szinésztalentumok közé tartozik. Kedvesség és humor jellemzi játékát. A róla alkotott véleményemet igazolja A k'ráiynő férje című film világsikere. Mint rendező, sőt mint igazgató sem tartozom azok közé, akik egy film készítésénél a muzsikát fölöslegesnek tartják és nem hiszem, hogy elnézést kellene az embernek kérni azért, ha a beszélő || SZANATÓRIUM jl pozÍoLy! TORNA-U. 18. j r*L 18-93. Tol. 28-9*. j **aié'(i»(.-ithí,i*rx.neuj'ígyá»t»V urolutfln én Urjru; oJoyla. t. mxUIt o»pi 80.— K<5., U. oailály oapi 60.— Ki. • Axnbied orvumvAlanxíáíil pnunilt 8 napra 1. MzUUy Ki 1600.— . . . . U. . 1000.filmbe jó zenét iktat Elnézést akkor kell kérni, ha & muzsika ro&sz, vagy olyan színészek tolmácsolják, akik nem tudnak énekelni A színházba járó Közönség megszokta ugyan, hogy a primadonna minden különösebb megololás nélkül kezd énekbe t éppen ezért én magam sem keresek mindig okot az énekre, hanem ott iktatom közbe, ahol véleményem szerint, egy kis muzsika, ének elkel ée ha emiatt a cselekménynek várnia kell, hát várjon, amig vége a dalnak. Ehhez a módszeremhez a jövőben is ragaszkodom. hók egymás között Budapest, január 10. Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső — húsz év óta a legjobb barátok — gyakran ugratják egymást. Az utóbbi hetekben egy idősebb hölgy naponta jelentkezett Kosztolányinál, akit arra kórt, hogy ismert összeköttetései révén helyezze el valamelyik filmvállalatnál kéziratait. A •hölgyről lassanként kiderült, hogy filmkézirataival hosszú idő óta úgyszólván elárasztotta a magyar Írókat. Kosztolányi, hogy megszabaduljon a dologtól és hogy kissé megugrassa Karinthyt is, a következő levelet irta neki: „E sorok átadója, X. Y. uriasszony, rendkívül tehetséges Írónő. Át fog adni Néked tizenhat filmkéziratoí és tekintettel arra, hogy óriási összeköttetéseid vannak, nagyon kérlek, hogy ezeket a kéziratokat azonnal helyezd el a legkitűnőbb magyar fílmváilalat- nál. Helyesnek tartanám, ha a kéziratokat átadó asszony számára nagyobbösszegii előleget utalványoznál." Karinthy Frigyes átvette a kéziratokat és másnap az uriasszonynak a következő levelet irta: „Asszonyom! Elolvastam valamennyi kéziratát. Egytől egyig kitűnőek. A kéziratokra kétezer pengő előleget utaltam ki és ezt az összeget ön Kosztolányi Dezsőnél azonnal felveheti. Ez a kétezer pengő, természetesen csak elenyésző része annak az összegnek, amelyet ón részletekben meg fog kapni Kosztolányi úrtól a következő néhány hét leforgása alatt. Egyébként Kosztolányi ur fogja önt elvezetni annak a vállalatnak igazgatójához, amely vállalat a tizenhat kéziratot meg fogja filmesiteni. Kiváló tisztelettel stb." (*) Szigeti Jóisel világturnéra indul. Szigeti József, a vilóghirü magyar hegedűművész, a kőoeJá napokban befejená amerikai turnéját egy Newyoric- ban adandó hangversenyével- Onnan a művész Angliáéba, FranoiaoreBógba, Háühálba és Magyarországira indul és május eiejón anegkeedü tum^át Kínában és Japánban. (*) Don Juan avantgardista feldolgozásban. A prágai Felszabadított Színház (Otrvobozenó Divadlo) január 13-án mutatja be a Don Jüant teljesen uj, avantgardista feldolgozásban Don Juan & Comp. cim alatt A zenek 1- séret nagyrészt hü maradt a mozarti motívumokhoz, anélkül, hogy parodizálni akarná a mestermüvet. Az uj feldolgozás inkább tartalmi változtatás kísérlete. {*) Sikerült m ük edv el jő előadás Beregszászon. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi Katolikus Legényegylet és a Kér. Szoc. Női éa Leányszakosztály nagysikerű jótókonyoélu műkedvelői előadást rendezett. Az előadás védnökségét özv. Benda Kálménné, Ékkel Lajos és Ortutay Jenő esperesek vállalták és azon a ruszinszkói magyar törvényhozók, valamint a magyarság nagy számban jelent meg. A már sok szép eredményt elért működ velőgárda ezúttal Földes Imre „Tériké" cimü vígjátékét mutatta be. Címszerepben Ignáczy Giziké alakítása oly tökéletes volt, hogy nemcsak vidéki műkedvelő előadáson, de bárhol is megálhatia volna helyét. Mellette Lfj. Mátyás János, Szabó Elemér, Kerekes Mancika, Balder Márton, Lőrincz Juliska, Kovács Böske, Szabó Málika, Lusánszky Magda, Ilyko József, Poszler Márton osztozkodtak a sikerben. (•) Magyar művészvilág Berlinben. Kétségtelen, hogy a magyar művészek ez idő szerint a legjobban Berlinben találtak elhelyezkedést. A német fővárosban magyar írók müveit játsszák, magyar filmekben magyar művészek szerepelnek és a színpadokon is sok magyar tehetség mutatja meg tudását a berlini közönségnek. íme egy kis statisztika arról, hogy a magyarok milyen nagy számmal vannak képviselve Berlin színházi és zenei életében: Molnár Ferenc Liliom cimó darabját játssza a Volksbühne, azonkívül három nagy moziban megy az Olympia. Lehár Ferencnek két operettje van műsoron és egy film fut Lehár zenével. Kálmán Imre operettjét állandóan játsszák. Ábrahám Pál, Földes Imre és Har- math Imre operettje a Theater des Westens- ben kerül szilire. Bíró Lajos, Székely János, Nóti Károly filmjei futnak a mozikban. AIpAr Gitta énekel a Operaházban, minden fellépése külön érdekességet jelent. Magyar film- producerek jegyzik az uj filmeket: Zsoldos Andor, Székely dr., stb. A színészek közül Dénes Oszkár csak az utóbbi időiben tette át székhelyét Becsbe. Halmay Tibor, Szőke SzaKöhögéa, ■ ^^ható oyofcyszerlárakban és drogériákban. káli, Németh Juliska, Rótt Ferenc, Gerő Erzsi, Kővári Gyula és mások neveit hirdetik a plakátok. Verebes Ernő moziattrakciónak számit. Huszár Puffy színpadon és filmen egyaránt sikerrel szerepel. Kelen, Szigeti és Sípos csinálják a színészekről a legnevezetesebb karikatúrákat. Munkácsi és Amster a színházi világ legkedveltebb fotográfusai. — Ebből a listából még természetesen sokan hiányoznak. A Berlinben sikerrel szerepelt színészek közül legutóbb Orosz Vilma és Gyergyay István émezett vissza Budapestre. (•) Modern magyar kiállítás PArisban. A Parisban élő magyar képzőművészek gyűjteményes ki- AMiftás keretében mutatják be a francia közönségnek a modern magyar művészeteit. A kááUfttás, amelynek védnöke de Mo-naie szenátor, január 10- ón nyál* meg a EdAtácms Bamaiperfce művészeti szalon helyiségeiben. (*) Magyar festőmflvéSB kiállítása Bukarestben. Bukarestiből jelenítik: Mária királyné és lleana hercegnő Bukarestiben megtekintették Nagy Zaigmond budapesti festőmüvéss kiállításét. Egy órát időztek a któ’iitéaon éa legnagyobb megelégedésüket fejezték Id a toiáüiitott képek felett éa mindketiteo több képet vásároditník. A Dámmeata hosszabb cikkben foglalkozik Nagy Zeágmand ktiállilásá/vail éa el- ragadteitáseail beszél a magyar festőművész kffiáM- tott képeiről. (•) A belgrádi magyar kiállítás sikere. Belgrád- ból jelentik: Csütörtökön délután bezárult Belgrádiban a magyar művészek kiállítása. A kiálílötás úgy erkölosi'eg, mint anyagilag mgv sikert hoaotL A néhány nappal ezelőtt Belgrádiba érkezett Iványi- Grünwaid éa Kumffy nagy ümnepeégek közporatjá- ban állottak. A két mestert Pawel herceg is meghívta ebédre. (•) Portyázás a pesti színházak statisztikájában. Budapest tizenhét szinháza a múlt ezezónban 2 mi'llteó 371.546 jegyet adott el. — 13,861.000 pengő volt a 17 színház bevétele és 14249.000 pengő a kiadása. —« 880.000 pengő lenne a ráifieüptr^s. ha egy ember igazgatná a eziniháaait. — 3,028.000 pengő a múlt 6zezén államit Mnrbvewróóje a három állami «rinlház részére. — A muM merónban 100 000 pengő volt a Városi Sziniház szubvenciója. — 861.000 pengő volt a ruhatári ée más bevétel. — 7,907.000 pengő volt az eladott jegyek bevétele, 1,465.000 Két testvér h-sonkt egymásra, az egy k szép a mál tik r út, a st?p Mary krémet í hasznait, arcáról minden ki- j, ütés, mállóit, szep ö eltűnt. f arca fiatalos üde lett ön A is használ on Mary krémet, Mary-pudert, Mary-szap- pánt , . Vegyen egy egész garnitúrát. Kész tője: Dr. Lad. PollA i. tokáraik v PieSfanoch. pengő a bérletben e&afc jegyek bevétele. — As elmúlt eeimházá azezónben 30.000-rei több ember vásárolt eaáaháajegyet, miatt 19217—28-ban. — 8 mállAó 616.000 pengő volt a 17 színház eaemélywtfl járandósága. — 758.000 pengő jutott a eaerzón tisa- telet/dijaikira (5.32 százalék). — Adók, illetékek és vigaltmiedók 509.000 pengőt emésztettek fel. — 8 miiHLiő 966.000 pengőt jelent a művészek fizetése ebben a színházi évben, 891.000 pengőt a kórus fizetése. — 166 premier volt az 1929—30-as ezezón- bam. — 204 magyar szerző ée 167 külföldi szerző darabját adták elő. (63 francia, 32 osztrák, 21 német, 15 angol, 15 olasz, 8 amerikai, 7 orosz és 6 egyéb honosságú volt) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Nyugaton a helyiét váltósat lan. (4 bét.) AVION: Valter a hálókocsiban. (8. hét.) KAPITOL: Istenek kedvence. Emil Janmingfaa!.. KOTVA: A bűnök éjszakája. Nagyszerű vígjáték. LUCERNA: Fidlovaóka. (További hét.) Cseh bf. MACESKA: Cs. és k. tábornagy. VLasta Budán. METRÓ: A* orvos titka. (További hét.) PASSAGE: Vége a dalnak. (Német hangosfilm.) ROXY: A csavargók királya. (Frinl zenéjével.) SVÉTOZOR: A bűnök éjszakája. Egétz estét kitöltő vígjáték. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Mese a benxinkutról. Hangosfilm. AZ UNGVÁRI URAxVIA HANG0SMCZI MŰSORA: Január 10—11: „No, no Nanette** (amerikai operat*- ttjdoneág). Január 17.-én Pozsonyban a Tátra-szálló (Széna-tér) nagytermében V. HUflYJ!!
