Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-01 / 1. (2518.) szám
T 7 1981 Január 1, wiWrtSk. GROSSCHMID GÉZA KISEBBSÉGI SORS Prága, december 31. GroSschmid Géza dr., az országos keresztényszocialista párt szenátora az év fordulóján gyönyörű könyvvel lepte meg tisztelőinek seregét. Kisebbségi sors címen a kassai Universum-nyomda ízléses nyomásával közkinccsé teszi nagyjelentőségű politikai beszédeinek, pullicisztikai Írásainak gyűjteményét. Az 500 oldal terjedelmű hatalmas kötet szegényes politikai irodalmunknak első jelentő® alkotása. Nagyon szerencsésnek tartjuk ajzt a gondolatot, amely ennek a gyűjteményes műnek kiadására vezetett. A mi törvényhozóink parlamenti munkája a tíz év óta változatlanul egyirányú kormányzati politika mellett abban merül ki, hogy a magyar kisebbség sérelmeinek, követeléseinek a parlament fórumán adnak hangot, kegy megmutassák a kormánynak, a többségi pártoknak és az európai közvéleménynek azokat a fájó pontokat, amelyeknek orvoslása nélkül a kisebbségi kérdést ebben a köztársaságban megoldottnak nem lehet tekinteni. Két nagy problémával született ez az állam, az egyik a szociális kérdés, a másik, a nemzetiségi probléma. Az első terrénumon kísérletezések, félmegoldások mutatkoznak, ám a nemzetiségi kérdésben még a jóravaló akarat is hiányzik. Ezért kell nekünk kitartanunk az ellenzéki politika mellett mindaddig, mig a jobb belátásra épített kormányzati politika felül nem kerekedik és igazságot nem szolgáltat. GroSschmid Géza dr. politikai tevékenységét a tiszta nemzeti és a benső vallásosságon felépült humanista eszményiség vezérli. Az ő életiive a suum cirique. Esért felülemelkedik a köznapi elfogultságon, magasabb szempontból nézi a dolgokat, a tiszta obejektivitás az irányelve és nála soha elő nem fordul, hogy személyeket' vagy nemzeti érzékenységet bántson. Még ellenfeleinek táborában is teszteletet támaszt egyéniségének ez a puritán, önzetlen és az abszolút igazságosságra törekvő jellege. Politikai beszédeiben, publicisztikai Írásában véges-végig ez az emelkedett szellem vonul. Nincs a kisebbségi életnek olyan, problémája, amely szakszerű és beható'megvilágítást né nyerne ezekben' a beszédekben és írásokban. Kötetbe (foglalva egybefüggő egészet alkotnak, amely frappáns ul mutatja be a kisebbségi magyarság tízéves politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének irányait, de megfelelő szempontok szerint helyezi el a' magyar kérdést a szlo- venszkói kérdések komplexumába is. A könyv GroSschmid Géza dr. tízéves politikai és hosszú meg eredményes múltra visszatekintő társadalmi működésének elsőrendű foglalata. Az országos politikában ötéves törvényhozói működésével jelentős szerepet biztosított magának és többek között állampolgársági törvényjavaslatát politikai szakértők az egyik legelfogadhatóbb alapnak tartják ennek a fontos kérdésnek rendezésére. Várospolitikai tevékenysége közvetlenül ugyan Kassa lakosságát érinti, de az egész országot is érdekli, mert fontos irányelveket mutat, hogy miképpen kell a városi köziiletben is eredményesen dolgozni. Társadalmi működésének leglényegesebb része a magyar diákság problémáival való foglalkozás és igy közvetve a magyar jövő előkészítése. Sokoldalú tevékenységének hti tükörképéit adja a pompás könyv, amelyet őszinte szeretettel ajánlunk minden intelligens magyar ember kezébe, annál is inkább, mert a nemiesszivü szerző a könyv tiszta jövedelmét a magyar menzák javára ajánlotta fel. A könyv a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál is megrendelhető. „A kisebbségi német és magyar ellenzéki pártok egységes föllépése nemetek lehetséges, de tzüktéget it“ Korpynka német nemzeti párti képviselő újévi nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak — A koalíciós pártok gyűlölik egymást — de el nem válnak - Horpynka véleménye a magyar-német külpolitika közeledéséről Prága, december 31. Parlamenti munkatársunknak alkaltma volt beszélgetést folytatnia Horpynka Ottó tanárral, a német nemzeti párt nemzetgyűlési képviselőjével, aki a föltett kérdésekre a kővetkezőket, válaszolta : — Hogyan Ítéli meg a jelenlegi parlamenti helyzetet? = A nagy koalíció, amely a kép viselőházban több mint 250 szavazattal rendelkezik, a jelen pillanatban az agrárius és a szocialista biok közötti! hatalmi harc következtében mintha munkaképtelenné vált volna. A cseh agráriusok intranzigens magatartásának következménye formális izoláltságuk. Ma úgy a kormánytöbbség, mint az ellenzék valamennyi pártja zárt frontban áll a cseh agráriusokkal szemben. Azok a törvények, amelyeket a cseh agráriusok a mezőgazdasági válság enyhítésére a parlamentben ki tudtak verekedni, magukon viselik a ki nem elégítő kompromisz- szum jegyeit és a válság enyhítésére vonatkozólag teljesen jelén féktelenek. Ezáltal a cseh agráriusók úgyszólván valamennyi tep-> nielŐéó kéresd osztály réteg iránt gyűlölettel viseltetnek, a kereskedelmét és ipart uzsoráskodással vádolják, ellenezték a köz- alkalmazottak karácsonyi remune rációját, sőt nem riadtak vissza attól sem, hogy saját államukat megkárosítsák a Magyarországgal fennálló kereskedelmi szerződés felmondásával és a vámháboru kihívásával A cseh agráriusok politikája a többi koalíciós pártokra nézve egyre tarthatatlanabbá válik. Mindamellett nincs meg annak az eshetősége, hogy a mostani koalíció egyhamar szétesne. A szocialista biok pártjainak eltökélt száné- kuk a kormányban való pozíciójukat fel nem adni, viszont az agráriusok azon a nézeten vannak, hogy őnélkülük sem létezhet kormánytöbbség. Ennek következtében a két ellenséges biok esetről esetre ismét csak meg fog egyezni és amíg a kormányfazék- ban még jó falat van, addig közösen is fognak étkezni. 1931-ben községi választások lesznek s a kormánypártoknak alkalmuk lesz megismerni a választók részéről kormánypolitikájuk visszhangját. Az 1931. év tehát a „fortwurstlizás" ideje lesz egészen a községi választásokig. — Mi a véleménye az európai helyzetről? = A világpolitikai helyzet a békeszerződések revíziója szempontjából kedvezően alakul. Olaszország, amely az európai béke biztonságát csakis a békeszerződések revíziójában látja, Bulgáriával, Görögországgal, Törökországgal és Magyarországgal kötött tervszerű szövetségi politikája révén teljesen izolálta Franciaország balkáni vazallusát, Jugoszláviát s ezáltal a ki sántán tót délen politikailag teljesen megfősz1 illa befolyásától. Magyarország már régebben törekedett arra, hogy a világ figyelmét fölkeltse a békeszerződések revíziójának szükségességére i s a hivatalos kormánypolitika a nemzeti el- j lenzék erős nyomása következtében kényte- j len lesz felhagyni a teljesítés politikájával l és a béke-diktátumok átfogalmazásáért fog harcolni. Franciaország nagyon jól tudja, hogy befolyása Európában óráról órára csökken s ezért elkeseredetten azon erőlködik, hogy biztonsága érdekében minden lefegyverzést lehetetlenné tegyen. Bár ezzel Európában nő az uj háborús bonyodalom valószínűsége, de ettől mégsem kell megijednie senkinek. A leszerelt államokat háborús kalandba belevonni úgysem lehet és a fölfegyrer- zett államok közötti hadjárat csak siettetné azt a processzust, amely a békeszerződések alapos megváltoztatására kell hogy vezessen. Ehhez hozzájárul még az is, hogy Európát megrendített© egy eddig még nem ismert méretű gazdasági válság. A munkanélküliek serege napról napra nő, a serdülő ifjúság nem lát lehetőséget arra, hogy uj munkahelyeket kaphasson. Minden a kirobbanás felé vezet. A szociális forradalom, amely ilyen állapotok mellett elmaradhatatlan, egy csapásra nemzeti forradalommá változhat át. — Milyen benyomást gyakorolt Képviselő Urra Bethlen gráf berlini utazása? = Nagyon üdvös, ha két állom, amelynek egyaránt fontos érdeke a békeszerződések revíziója, hivatalosan és közvetlenül egymással érintkezésbe lép* Azon államoknak, amelyek a békédiktátumo t meg akarják törni (Németország, Ausztria, Magyarország, Olaszország, Bulgária, Törökország és Görögország), egyszer össze kel fogmiok, hogy közösen és tervszerűen járhassanak el éhben az életfontosságú kérdésben. De a két ország szempontjából gazdasági tekintetben is előnyös Németor szágnak Magyarországhoz való közeledése abban a pillanatban, amikor Magyarország és Csehszlovákia között vámlháborus állapot állott be és a vámháboru Németország s Lengyelország között m úgyszólván kikerülhetetlen. Ha Németországnak és Magyarországnak sikerül Jugoszláviát, Romániát és Bulgáriát az agrár- és ipari termékek kicserélésére vonatkozólag kedvező szerződésre megnyerni, akkor a kisantant nemcsak politikai, hanem gazdasági értékét is teljesen elvesztette. — Lehetségesnek tartja Csehszlovákiában az egységes kisebbségi frontot? = Azon népek nemzeti ellenzéki pártjainak közös politikai eljárását, amelyeknek a csehszlovák nemzeti államban jelentéktelen kisebbségi sors jutott osztályrészül, nemcsak lehetségesnek^ hanem szükségesnek is tartom. Ez az egyetlen politikai eszköz, amellyel az úgynevezett kisebbségi népeket az állandó nemzeti jog- csorbitás ellen ebben az államban meg lehet védeni, miután az eddigi „aktivizmüs” eszközei teljesen csődöt mondottak és német pártok kormányhatalomban való részvéteiének órái meg vannak számlálva. Az ilyen kisebbségi front nemcsak a természetellenes prágai centralizmust fogja tudni legyűrni, hanem az egész világ közvéleményét is megnyerné. A szudéta németek és a csehszlovákiai - magyarok politikai érdekei annyira közösek, hogy e két nemzet ellenzéki pártjai kölcsönös támogatással nagyon könnyen együtt járhatják a politikai ut bizonyos részét. Minél előbb követkéz1’k ez be, annál jobb! Kopper Miksa. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (13) Willy boldogan lóbálja az állatot. Homeyerné felegyenesedik és rémülten kiáltja: — Willy! Hol szerezted? Willy büszkén jelenti, hogy a pajta mögött észlelte, foglyul ejtette és leteri tette, mindössze két percbe telt az egész. Aztán megveregeti az anyja hátát. — Ezt odakint tanultuk. Willy nem hiába volt néhanapján kisegítő konyhakukac! Az anyja rámered, mintha gyermeket ölt volna a fia. Aztán a férjét hívja. Megtörtén sóhajt: — Oszkár, nézd csak.... levágta a Bindin- gék fajkakasát! — Mi az hogy Bindingék? — kérdezi Willy. — De hiszen ez a kakas a Binding tejesé, itt a szomszédban! Úristen, hogy tehettél ilyet! Homeyerné egy székbe roskod. — Ilyen pecsenyét nem lehet elszalasztani, ■— mondja Willy csodálkozva — az embernek már a keze is rá jár. Homeyerné sehogyse tud megnyugodni. — Mi lesz itt, mi lesz itt! Ez a Binding anélkül is rettenetes kiállt)atatlnn egy ember! — De hát minek tartasz te engem tulajdoniképpen? — kérdezi Willy, aki most már Komolyan megsértődik. — Azt gondolod, hogy látta akárcsak egy egérke is? Nem vagyok én Fordította: Szabó Lőrinc kezdő! Ez a kakas pontosan a huszonötödik, emelyet leütöttem. Jubileumi kakas! Tökéletes lelki nyugalommal megehetjük, Binding- nek sejtelme sincs róla. —■ Gyöngéden megrázzák zsákmányt. — Felségesen fogsz izleni! Főzve, vagy sütve lesz jobb?-— Azt hiszed, lecsúsznék belőle egy falat is a torkomon? — kiáltja Homeyerné magánkívül. — Vidd vissza rögtön. — Nem vagyok őrült — jelenti ki Willy. — De hiszen loptad — siránkozik kétség- beesetten az anya. — Loptam? — Willy harsogva felnevet. — Az még szebb volna. Rekviráltam! Minek szaladt az utamba? A háború háború! Én se rohanok bele egy angol ütegnek a torkába! Lopni! Ha az ember pénzt vesz el, akkor még lehet lopásról beszélni, de nem, amikor ben d őt öl feléket happolunk! Akkor sokat loptunk volna mi mindnyájan, igaz, Ernst? — De mennyire, — mondom én — a kakas a te kezedbe futott, Willy. Pönt úgy, mint akkor a századparancsnökunk tojós tyúkja. Emlékszel még rá, hogyan csináltál belőle tyukfri kasszát az égésit századnak? Egyre egy, megosztva... egy lóra egy lyuk? Az emlék hízelgő, Willy mosolyog: — Hiszen főzni, azt tud Willy! És az anyjához fordul: ~r Van .tüzelőnk? Ha nincs, jó lesz ez a szék, már úgy sem ér sokat. Homeyerné szédelegve bámul a fiára. Aztán kirántja a kezéből először a széket, majd a kakast ős indul a tejes Hindingfhez. Willyből kitör a becsületes felháborodás. — Elmegy tehát s többé nem énekel — mondja bánatosan. — Érted te ezt, Ernst? — Hogy a széket nem tüzelhetjük fel, habár a fronton egyszer egy egész zongorát elégettünk, amíg egy almásszürkét megpuhitot- tunk, — ezt még megértem kényszerűségből. És hogy idehaza már nem engedhetünk szabad utat kezünk önkéntelen mozdulatainak, noha odakint minden ehető szerencse dolga volt és nem a morálé: talán még ezt is megértem. De hogy a kakast, amely már úgysem él, visszavigyék, mikor még egy újoncnak is tudnia kellene, hogy az ilyesmiből csak fölösleges bonyodalmak származnak, — ezt már a butaság kvintesszenciájának tartom. — Ha ez lesz a divat, még éhenhalunk, meglásd — mondja Willy ingerülten. — Félóra alatt tyukvagdalékot ettünk volna, ha magunk közt vagyunk. Sárga szósszal csináltam volna meg! Bosszúsan elhatározzuk, hogy megyünk a kaszárnyába. Ott jobban megértenek bennünket. Jupp és Valentin kissé árván ültek egy nagy, üres altiszti szobában. Boldogan .köszöntének, mert most már kezdhetik a szkát- partit. Jupp néhány óra alatt kisikeritette, hogy katonatanácsi tag lett. Egyszerűen kinevezte magát és most már az is marad, mert a kaszárnyában olyan zűrzavar uralkodik, hogy senki sem tud eligazodni. Ezzel aztán egyelőre rendbehozta a dolgát, mert a civilállásá- nak fuccs. Volt főnöke, az ügyvéd, irt neki Kölnből, hogy a női segédeié kitünően bedolgozta magát és olcsóbb is, Jupp viszont kissé bizonyára kizökkent a fronton az irodai munkából, őszintén sajnálja, de az idők súlyosak. A jövőre vonatkozólag igaz szerencsekivánatait küldi. — Nyakig a slamasztikábau, — mondja Jupp melankolikusan. — Az embernek éveken át egyéb vágya se volt, csak az, hogy szabaduljon a poroszoktól és most még örülnöm kell, hogy itt maradhatok. Na, akár igy fuccs, akár úgy fuccs, — mindenesetre bemondok tizennyolcat. Willyuek bombalapja van. — Húsz, — válaszolok helyette én. — Hát te, Valentin? Vállat von: — Huszonnégy. Mikor Jupp negyvennél bemondja a pászt, jön Kari Bröger. — Na, hisz nemsokára mind együtt leszünk — mondja Willy és kényelmesen elterpeszkedik. — Hát. bizony a katonának a kaszárnya az igazi hazája. Negyvenegy! — Negyvenhat — ■ nyihog Walentin kihívóan. — Negyvennyolc — mennydörög vissza Willy. A keservit, kemény játék lesz. Közelebb rukkolunk. Willy kéjekben olvadozva támaszkodik egy állvány falához és egy emeletes „grandot“ mutat. De Valentin ördögien vigyorog; neki egv még hatalmasabb ,kézbő 1-nulla“ van a mancsábanCsodálatos meghittség ömlik el a szobán. Az asztalon egy gyertyacsonk lebog. Az árnyékból tompán fénylenek ki a vaságyak. Nagy darabokban sajtot eszünk, amit Jupp vagdal szét a bajonettjével. — ötven! — tombol Valentin. E pillanatban felrántják az ajtót és berohan Tjaden. — íSee... See... — dadogja és jettene- lesen csuklani kezd izgalmában. Magasra feltartjuk a két karját és igy sétálunk vele a szobában. 2
