Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-11 / 282. (2503.) szám

6 rPX^GM-7V\AOtARHÍRLAI» A szovjet közvélemény mindent helyesel Hangulatváltozás Ramsin megkegyelmezése után Az intervenció veszedelme dóknál , a rendőrök 13 egyént letartóztattak kii- ] lönbözö kihágások címén. Ezek között van Fabricius nemzeti szocialista képviselő, akit rendzavaró tevékenysége közben tetten értek ée igy immunitása nem védhette meg a letartóz­tatástól. Fahricius képviselőt ma délben a rend- őrbiró elé állítják. A tüntetésekből kifolyólag letartóztatott egyének felett a rendőrbiró ítélkezik, aki ma délelőtt az egyik letartóztatott munkást már el is ítélte 50 márka pénzbüntetésre, vagy ötnapi fogházra. A munkás azt vallotta, hogy nem tagja ugyan a nemzeti szocialista pártnak, de politikailag erős jobboldali érzelmű és ezért vett részt a tüntetésben. Berlin, december 10. Beavatott körök bizo­nyosra veszik, hogy a legfelsőbb filmcenzura-bizottság ideiglenes tilalom alá helyezi a Remarque-filmet, e tila­lom indokolása azonban nem az lesz, hogy a film németcllenes tendenciájú, hanem hogy előadása e pillanatban rendzavarások s a közbéke megháboritásának okául szolgálhat. A cenzúra-bizottság a nemzetvédelmi miniszté­rium és a külügyminisztérium megbízottait fog­ja szakértőkként kihallgatni. Mint ismeretes, a nemzetvédelmi minisztérium már első fokon is szót emelt a film ellen, amely csak a külügymi­nisztérium szakértőjének jelentése alapján jutott előadási engedélyhez. Moszkva, december 10. A szovjetköz­vélemény befolyásolhatóságára rendkívül jel­lemző, hogy az a sok millió ember, aki a Ramsin-pör ítéletének kihirdetése után lelkes örömujjongással vette tudomásul a halálos ítéletet és a por lefolyása alatt állandóan ha­tározottan és ellentmondást nem ttíró' hangon halált követelt Ramsinékra, most a végre­hajtó bizottság közlése után ugyanilyen lel­kesen és helyeslőleg veszi tudomásul azt a határozatot, amely a halálos Ítéletet enyhe fogházbüntetésre változtatja. A sajtó és a munkásgyülések, amelyek eddig egyhangúan a szabotálók kivégzése mellett foglaltak ál­lást, tegnapról mára hirtelen kitűnő érveket találtak ki arra vonatkozóan, hogy miért kell megkegyelmezni Ramsinnak. A lapok és a munkásszervezetek ismét minden tekintet­ben osztják a kormány nézetét. Viszont sok lap rámutat arra, hogy a külföldi intervenció veszedelme nem múlt el és meg kell tenni az ellenintézkedéseket a franciák benyomulásá­nak meggátlására. MŰSORON KÍVÜL Irta t MÁRAI SÁNDOR KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN Pmrng virss közgyűlése RtegvSIsszSelta ai elnöki ügyosztály aj tőnökét Pozsony, december 9. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Ma délután há­rom órakor Pozsony város képviselőtestülete rendes közgyűlést tartott. Mivel a tükör­teremben a népszámlálás munkája folyik, a közgyűlés s. városi tanácsteremben folyt le meglehetősen izgatott hangulatban, amire az adott okot, hogy a munkanélküliek előző­leg néipgyülést tartottak 'és a Priimáepalota elé vonultak, amit valósággal megszálltak a rendőrök és a detektívek és mindenkit csak igazoltatás után engedtek be a Primáspalo- fljába. Nagyobb izgalommal járt a közgyűlé­sen az elnöki ügyosztály főnöki állásának betöltése is. Erre az állásra 12 pályázat ér­kezett be. A választást szavazással ejtették meg és a névszerinti szavazás eredménye­képpen Fiala János dr. városi tisztviselő 28 szavazatot kapott, Skalszky József dr., az ál- •4ami főjegyzői hivatal jegyzője, 14 szavaza­tot, Oktavec János dr. ügyvédjelölt pedig 8 szavazatot. Fiala Jánosra, az elnöki ügyosz­tály uj főnökére főleg az ősiakospártok sza­vaztak. A közgyűlés lapunk zártakor tart. Hspyil? i ferfitttefi OÉQfSíQRfeKRCta Brüsszel, december 10. A cukorkonferencián résztvevő népek delegációi Németország és Jáva delegátusainak kivételével tegnap ülést tartottak. Beauduin, a konferencia elnöke arra kérte a tagokat, hogy tartsák titokban a meg­beszélések eredményét. Jólinformáit körök tu­domása szerint a konferencia három bizottsá­got küld ki. amelyek közül az első az élőmun­kád, tokkal, a második a cukor föl raktározásá­nak módjaival, a harmadik a statisztikák elké- szirésével fog foglalkozni. Hir szerint Német­ország és Lengyelország exportkvótájuk föl­emelését kérték. A cukorkonferemcia szerdán tartja első teljes ülését. Nyitrán jelentékenyen drágább a kenyér, mint más szíovdiszkói városokban. Nyitrai tudósitónk jelenti: Ismeretes, hogy a köaél- mid’b m úgy a külföldön, mint Szlovenszkó több városában akció indult meg a pékek ré­széről. mely a kenyér magas árának letörésé­re irányult Mig Magyarország több városá­ban az úgynevezett gazda kenyeret hozták forgalomba a pékek, melynek kilóját 20 ma- gv r fillérért árusítják, addig Szlovenszkó egye.:; \ é rozsában is sikerrel végződtek a ke­nyér olcsóbbá tételére irányuló akciók. így például Komáromban napok óta 1.6(3 és 1.50 koronáért árusítják egyes pékek az olcsó Íz­letes barnakenyeret. A közönség nagy öröm­eméi vette tudomásul a kenyér árleszállítását és az olcsó kenyér nagy keresetnek örvend. Ezzel szemben Nyitrán a barnakenyér ára még ma is változatlanul 2.20 korona, mig a zse.nlvekenyeret 4 és 4.10 koronáért árusít­ják. Nyitrán a péksütemények ára is maga­sabb, mint más városokba®, amennyiben egy koronáért öt helyett csak négy darabot ad­nak. A nyitrai munkások és munkanélkü­liek elhatározták, hogy a pékek ártartó vi­selkedése eben tüntetni fognak, annál ie in­kább, mert nincs remény arra, hogy a pékek önmaguk tó! szállítsák le az árakat és vezes­sék be Nyitrán is az olcsó kenyeret. A több városban sikerrel bevezetett olcsó kenyérak­ció igazolja, hogy a pékek a jelentékenyen alacsonyabb árak mellett i« megtalálják szá­mításukat s igy különös tekintette] a fogyasz­tók özön s/*g nehéz gazdasági helyzetére és a nagy a rá nyu rnu n kanéi k ü I iségre, k i vánatos volna az olcsó kenyérnek Nyitrán való beve- letéae. A japán császári kormány, a felkelő nap biro­dalmának intézői, az összes cseresznye virág­rendek tulajdonosai, s ahány szép címük van még, betiltotta a felkelő nap birodalmának terü­letén Remarque „Nyugaton a helyzet változat- lan“ cimü regényének Amerikában készült film- változatát, s egyidejűleg elkoboztatta a híres könyvet. Japánban nem szabad Remarque köny­vét olvasni, mely tudvalévőén defaitista mti, s aki elolvassa, csak kevés kedvet érez arra, hogy egy háborúban résztvegyen. Igaza van a j>apán császári kormánynak. A kötelességtudó, lelkes és harcias japán népet felesleges ilyen átkos eu­rópai importcikkel inficiálni, mert, ahogy a Ke­let adta a Nyugatnak a hasist és az ópiumot, úgy adja a Nyugat a Keletnek nemcsak a gép­fegyvert és a mustárgázt, hanem a szocializ­must, az antimilitarizmust, a humanizmust. A japán kormány bölcs és sárga, a gépfegyvert ée a mustárgázt elfogadja, a szocializmust és hu­manizmust visszautasítja. Ez mind oly messze van. S Japán, sokunk­nak, hiába rádió és kábel, még ma is útleírás, valamilyen cseresznyevirágos, sárgamosolyu há- romszinnyomat egy képes utleiráskönyvben. S beszéltem hadifoglyokkal, akik Japánon át ke­rültek haza s kevesebbet tudtak, valóságosan. Japánról, mint én, akinél kevesebbet tudni csa­lás. Mindez messze van s egymilliópéldányos na­pilapjai, parlamentje és modern hadserege dacá­ra mint valami romantikus lektűr-élmény él csak benünk Japán, elmosódottan, mint valami filigrán monstruozitás, törékeny világhatalmae- eág. Ez az egyetlen hir, hogy a japán könyv- és filmcenzorok betiltották Remarque-t egy villa­násra közelebb hozza a modern Japánt 6 többet és érzékelhetőbbet mond el róla, mint az egész népies tudományos irodalom, melyet ismerünk, Lafcadio Hearn-t beleértve. Ott is van tehát cenzor és ügyész, akik meg­nézik a filmet, elolvassák a könyvet, s udvarias mosollyal aláírnak egy aktát, mely igy kezdő­dik: ,.A császári kormány kereskedelmi minisz­tere a postai szállítás jogát megvonja..s úgy végződik, hogy a miniszter megbízásából. Mint ahogy a régészek egy antidiluviális iohtiozaurus GenJ, december 10. A népszövetség edő- készitő lefegyverzési bizottsága tegnap befer jezte hatodik ülésszakát és egyúttal több mint négy évig tartó előkészítő tevékenysé­gét. A bizottság feladata az volt, hogy meg­szövegezze az általános lefegyverzési konfe­rencia számára a diszkusszióra kerülő alap- elveket. Politis görög delegátus beszéde után Lord Róbert Cecil emelkedett szólásra, aki Lunacsarszkij beszédével polemizált és megállapította, hogy a bizottság nem tett ugyan meg mindent, de a szovjet kritikája mégis igazságtalan volt. Cecil után Gibson amerikai delegátus emelkedett szólásra, vé­gül Bernstorff gróf olvasta föl nyilatkozatát. Este nyolc órakor Loudon elnök elmondta a záróbeszédet és rövid visszapillantást tett az 1928 május 18-án először összeülő bizottság munkájára. Ezzel az előkészítő lefegyverzési konferencia utolsó ülésszaka befejeződött. Bernstorff gróf az előkészítő bizottság ha­tározatához a következő fenntartást fűzte: — A német delegáció kijelenti, hogy a tervezet 52. cikkelye miatt, amennyiben esek aeaa a washingtoni ét a londoni •sor­bordacsontjából rekonstruálni tudják az egész állatot, mint a csillagászok és geológusok, akik egy földír ehull ott meteordarabka anyagösszeté­teléből, s a gyantából, melyet a meteorban talál- i nak, következtetni tudnak a soha nem látott csillag életére, flórájára és faunájára, melynek ez az égi kő a névjegye, úgy lehet rekonstruál­ni ebből az egyetlen birből, melyet valamelyik angol lap tokiói tudósítója röpit világgá, az iga­zi és modern Japánra, mely nemcsak harakiri és dalok a hősök emlékéről, hanem gokkal rosz- szabb: ügyész és cenzor és filmkivágás és detek­tív, aki bemegy a tokiói könyvkereskedésbe s kétrét görnyedve felszólítja idősebb és bölesebfe testvérét, a könyvkereskedőt, hogy azonnal ve­gye be a kirakatból egy Remarque nevű fehér kutyának könyvét, különben kénytelen lesz idő­sebb és bölcsebb testvérét letartóztatni és elő­vezetni. S pápaszemes ,finomkezü kis sárga cenzorok lapozzák unalmas irodaszobákban, melyeknek faláról a mikádó evikkeree arcképe bámul le, a könyveket, s felcsóválva olvassák, hogy Európa mit tűr el, s megengedi, hogy ilyen hangos s Üy ártó szellemben könyvet írhasson valaki a hábo­rú g hadsereg ellen. A cenzor az óriási kaszár­nyákra gondol, ahol japán katonák százezrei a legszigorúbb porosz drillt megszégyenítő ka­tonai fegyelemben szolgálják le a kötelező két esztendőt, s felháborodással kitiltja Remarquet. S bizonyára van egy földalatti szocializmus is Japánban... A Birodalom nagy ée hatalmas, a mikádó bölcs és igazságos, a cseresznyefák virágoznak, s mindez a legszebb rendben maradhatna, ha az átkos Európa, mely nemcsak a puskaport és a könyvnyomtatást találta fel, hanem a szocializ­mus és a pacifizmus gondolatát is, nem iparkod­na megfertőzni a japán idillt romboló eszméivel. Sajnos, iparkodik. Oly furcsa föld ez az Európa... Még mindig itt terem meg minden, amivel ártani lehet a vi­lágnak, nemcsak a mérges gáz, hanem a méreg ellenmérge is. Nyugaton a helyzet mintha változna* De Keleten a helyzet változatlan. rődósre vonatkoznak, kénytelen a terve­zet ellen szavazni. A bizottság többsége olyan tervezetet fogadott el, amely a le­fegyverzésből és a fegyverkezések korlá­tozásából lényeges elemeket kizár. Éppen azért az elfogadott tervezet csupán arra alkalmas, hogy leplezze a világ előtt a fegyverkezések valódi állását és sok te­kintetben lehetővé tegye a versenyfogy* verkezést. Ha Németország aláírná ezt a tervezetet, ez annyit jelentene, hogy még egyszer elfogadja a Versailles! szerződés lefegyverzési rendelkezéseit. London, december 10. A Times nagy cikkiben foglalkozik a genfi lefegyverzési bizottság befejezésével és megállapítja, hogy a hadseregek tartása a jelen pillanatban az­ért jogosult, mert minden államnak elsősor­ban a saját biztonságával kell törődnie. A lap kifejezi sajnálkozását afelett, hogy Bernstorff gróf a kiképzett tartalékok és a katonai költségvetések tekintetében nem azonosította magát a bizottság álláspont­éval, I A népszövetségi előkészítő lefegyverzési bizottság befelezte gyászos munkáját Bernstorff nem fogadta el a tervezetet — Cecil Lunarcsarszkíj ellen 1930 december 11, csütörtök. Tamás Lajos: MÉLYSÉG ÉS VESZÉLY Sekély a viz. Szem homokszem mellett lapttL Az ég, mint hálás őr, vigyáz reánk. Nyugodt bizalom, a viz csak térdig ér, Nincs cápa sem, mely orvul mélybe ránt A habnak nincs dala, a szél is elpihent A tiszta vízben emelt derékkal gázolok. Nyugat felől árbóc hajol s a csöndet Durván áttöri egy legénykedő hajótorok. ó, szép itten, — mondták már mások is. De a tenger nagy, ki tudja, hová ér. Ez itt a part mellett csak szőke strand, Nagy gyermekeknek való játszótér. Nem kelt nem kell a nyugalom, tovább, Amerre a vitorlás tarka szárnya kél. Most ölelik végre éhes izmaim: A mélység és veszély. (Laurana.) Milyen érzés az alvilág királyának lenni? Elmondja: Al Capone Los Angeles, december eteje. Az egyik amerikai újság riportere meginterjú­volta Al C&ponét a floridai strandon arról, hogy mesélje el neki, milyen énéé az amerikai alvilág királyának lenni A riporter gondosan kerülte a bandita kifeje­zést ée biztosította Al Caponét arról, hogy ma ő * világ egyik leghíresebb embere. Caponé először az élettörténetét mondotta el. — Valamikor negyven esztendővel ezelőtt — kezdte — Newyerk kikötőjében kódorogtam. Égé* szén kis gyerek voltam, a gyomrom korgott ée nem volt ennivalóm. Aztán mindenfélét próbáltam, semmi sem sikerült, végre 18 éves koromban egy társaságra akadtam, amely felvett tagjai közé. Ennek a társaságnak mindenféle üzlete volt, per­sze egyik sem olyan, amelyiket a polgári társa­dalom elismerne vagy különösen szeretne. A társa­ság évi jövedelme akkoriban alig tett ki 800.000 dollárt, ezt rövid egy év alatt megkétszereztem, úgyhogy 8 millió dollárt kerestünk, majd a jövede­lem egyre nőtt, amig elérte az évi 110 millió dol­lárt. — Sohasem fél attól, hogy egy konkurens vál­lalat elteszi láb alól? — kérdezte a riporter. — Félni nem félek, — válaszolta Al Capone —- bár egyáltalában nincs kizárra, hogy nem ágyban fogok régelgyengülésben végezni életemmel. De tudja, az egész csak szervezettség és pénz kér­dése és eddig mindig sikerüli kikutatnom, kik azok, akik életemre törnek és mindig néhány dol­lárral többet ajánlottam nekik, ha hozzám csatla­koznak, igy aztán agy hiszem, továbbra is bízha­tok életben maradásomban. — Nem kellemetlen önnek a világhír ama tej- tája, amely övezi? — Nem, Nem is érteim, miért lenne kellemetlen. űriét üzlet és hiába mondja nekem Ford, hogy az 6 üzlete rendesebb, mint az enyém, tulajdon­képpen 0 Is csak úgy él meg, ahogy tud és — én Is. — Milyen a viszonya a nőkkel? — Az én mesterségemben tulajdonképpen nem szabad a nőkkel sokat törődni Csak annyira sza- bán velük foglalkozni, amennyire nem ártalmas. Az embereimmel sok hajóm van miattuk, nekem legalább tisztán kell tartanom a fejemet. Al Capone ezután kijelentette, hegy majd ba egyszer nyugalomba vonul, Európába megy, An­gliába vagy Franciaországba és ott fogja leélni életének hátralevő napjait. Chevaher jókedvét megdicsérte egy pap a londoni Ssent Pál ssékoeegyháiban. A napokban Londonba érkezett Maurioe Chevaíier, ss ismert párisi énekes és filmszínész. Mint rendes világjá­ró emberhez illőik, Londonba érkezése után beü$t egy Sightsemg Cárba és köriiükocsikézta Londont. A Szénit Páll székesegyházba ment be, ahol éppen Istentisztelet veit. Chevaüer feleségével együtt ls­ük az egyik hátsó pádba és onnan nézte a szá­mára újságként ható anglikán szertartást. Nem tartott sokáig, a hívők közül va%ká felismerte Chevaliert és lassanként száj ró!-szájra járt a sut­togó hír, hogy az ünnepelt filmszínész a templom­ban van. A hír eljutott a minisatránsgyerekekhez, a minisztránsgyerekekitől a paphoz. A pap éppen szónokolni kezdett és Chevnlier legnagyobb meg­lepetésére árnál kezdte beszédét, hogy a templom­ban van egy férfi, aki sok derűs órát szerzett as emberiségnek. Aztán megdicsérte Ohevaliert, hogy szegénységében éppúgy, nvint gazdagságában meg­tartotta jókedvét, ami a keresztényi megnyugvás legbiztosabb jele. Még néhány dicsérő szót mon­dott ChevaJiierről, aki végighallgatta az egész isten­tiszteletet, utána elmerni a paphoz, feleségével együtt, bemutatkozott és Mjelentette, hogy évek óta nem emlékszik olyan kellemes, kedves, jó délutánra, mint az aznapira. Világhírű C L B E O- továbbá francia, angol selyemharisnyák, valamint min­dennemű kötött áru „*TA“ üzletben, kaphatók, BRAT1SLAVA, Halászkapu 1

Next

/
Thumbnails
Contents