Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-07 / 280. (2501.) szám

14

1989 december T, raaáraap.

SimHÁzKönWKmmRA

/Hmmmm 'JSmívmi^BssfímimAsssseBisisxmmmgsimiBS^^

Házas Marion folyóirata — ÍSfc«Sofe “ iró Móricz Zsigmondról

Az „Eiána a teljes elösmerés és tisztelet hangján foglalkozik

a nagy magyar íróval

Prága, december 6. Móricz Zsigmoud prá gai szereplése a szlovák sajtóban is visszlian got kelteti. Többek között a Prágában megje lenő, Rázus Mártonhoz közelálló irodalmi folyóirat, az Elán és a Slovák egyik legutóbb: száma foglalkozik Mórioczal.

A. Slovák kétbasábos cikkben főleg Móric5 szereplésének utóhangjait említi föl. „Móric: Zsigmond, a magyar iró — Írja a lap — idejött előadásokat tartani. Itt volt Pozsonyban, Prágába is elment. Csinálhatott., amit akart. Előadott., arr i tetszett neki, senki akadályokat nem gördített ez elé. Ezzel szemben a Magyarság éles támadást intéz Móricz ellen.“ A láp ezután idézi a Magyarság cikkét és polemizál annak állításaival g felhozza, hogy több magyar színházi és irodalmi lap a több magyar színész és művész bejöhet és szerepelhet Csehszlovákiában « különben is a magyaroknak üt meg van & kultúrálna szabadságuk (?), áll'írni támogatást (könyvárak, iskoláik) kapnak és -- a Slovák szerint — maga a köztársaság elnöke is kétmillió koronát ad tisztán magyar kulturális célokra. Kulturális elnyomatásról tehát — a Slovák szerint eső sem lehet.

Csodálkozunk a Slovákon, hogy a csehszlovákiai magyarság kulturális helyzetét ilyen rózsásnak iátja és ahelyett, hogy természetesnek látná a szabad kulturérintkezésre vonatkozó magyar kívánságokat, a Színház Élet és néhány magyar művész itteni föl-léptét és bejövetelét mindent gyógyító flastromként akarja feltüntetni. Nevetségesen kevés ez a magyar kisebbség jogos ée törvényes követeléseivel szemben is (ám.kor még a magyar tudományos, szak-müveket « a külföldi írók magyar fordításait sem engedők be szabadon!)

Az Elán-bar Stefan Leiz tollából nagy kéi- fcasábos címmel majdnem teljes másfél oldalas cikk foglalkozik Móricczal és kéthasábosan hozza a* írónak a lap részére rajzoltatott arcképét

A cikk meleg bangón ezámcá be Móricé prágai szerepléséről ée a kulturermberek és intal- lekmellek emelkedett szellemében foglalkozik az esettel. Móricéról a legteljesebb el ismerés é* hód őlő tisztelet hangján ír.

A cákk második része interjú Móricéval:

„ Második nap — írja Letz — pontosan a megbeszélés szerint tizenegykor találkozom Mórioczal a BJauer Stem kávéházban, Szinte háziasán elkészített kényelemmel ée fe.tüuő jókedvvel ül az asztal mellett és inyendked- ve nyúl a zsemle után. Nem ropog.

Vasárnap nem sütnek világosítom fel & mindketten nevetünk a csalódáson.

Érdeklik a mi állainfordulat utáni irodalmi újdonságaink. Fölezámlálom az ismeretesebb dolgokat, melyek Sxlovenszkón és az Elánban jelenteik meg es az Elánban mutatom neki Masáé könyveinek jegyzékét -— Vámos? áll meg mind járt az elsőnél.

Honnan való?

Valahogy feltűnt neki a magyar hangzású név. Pöstyéni. Ujjúval az árra mutat.

— 65 korona? — kérdi.

— Ez bibliofil kiadás.

Azonnal érdeklődik a szlovák könyvék példán yssáma után. 2—3~-5000. Szemmel láthatólag imponálnak néki ezek a számok. Sorról-eorra lefordítom a könyvek címét b röviden Informálom a ezerzőkrőL

— Rázua? A nevét jól ösmenem.

— Kit ösmer a szlovák Írók közül személyesen?

*— 1916-ban megösmerkedtem Hviezdos- Láv-Országh Pállal Baráti látogatáson voltam Tvrdosinban és onnét Alsókubinba mentünk. Az uocán figyelmeztettek, hogy velünk szembe jön Oretágfh. Megkértem, hogy mutasson be. Csak pár pillanatig beszéltem a költővel, úgy láttam, betegeskedett.

— Volt valami érintkezése a szlovák élettel?

— Ab első feleségem (Móricz mostani felesége Simonyi Mária, a kiváló magyar drámai művésznő) Görnörből származott, Nagy- rőczén született és Hollós Eugéniának hívták. Édesanyja született Sklenár, szlovákul beszélt. Én Szaímámiegyébül származom, ahol meeszetájon csak magyarok élnek. Atyám földműves volt, ötven holdja volt, de elvesztette vagyonát és ács lett. Feleségem Pozsonyban végezte a tani tónő képzőt és a tanári-előkészítőre Pestre ment s itt, a magyar fővárosban két. nagy távolság gyermeke ta*— Mindegyiket szeretem. A ezlov enszkói költők közti1 nagyon értékelem Mécs Lászlót és Gytíry Dezsőt, a prózában nagyon sokat ígér Tamás Mihály és Dgrkó István.

— .És a magyarországi fiatalok közül ?

— A legjobbak Erdélyi, Illyés és Szabó Lőrinc.

— Hogy képzelj el a osehszlovák-magyar kulturérinlirezés kibővítést?

—A kultúra egységes. Még a legkisebb nemzet is, ka feltételei megvannak a szabad

fejlődéihez, lehet olyan érték, mint valamely nagy nemzet. De minden nemzet kötelességé, hogy n mden erejét koncentrálja a nagy, öeszcvmberi kultúra egyesitésére. Például propagálom, hogy csehszlovák festők Budapesten, magyar festők pedig Prágában rendezzenek. kiállítást. Ebben, az értelemben beszéltem ’ már Sírokéval, a pesti csehszlovák követség sajtóatásséjával, aki tervemet szívesen fogadta. Megvalósítása csak idő kérdése. Ha a futballisták, akik a harcot reprezentálják. egyik a másikánál látogatást tehet., mért ne tehetnék meg ezt a művészek?

Hosszan nézegetem még a nagy magyar próza iró kifejező arcát, a magyar falu, a kisváros súlyos magú naturalistáját, ki a maga egynyelvüs-égébeo. is apostoli bátorsággal keresi ,a szellemi érintkezés lehetőségét a népek között az egységes emberi kultúra nevében.

Becsület n gondolatnak, de az embernek

Lelkes hangulatban

ragyogó sikerrel kezdte meg munkáját íglón a Magyar Kulturegylet

Igló. december 6. (Saját tudósítónkból.) November 30-án mutatkozott be a Sz lóvén- azkói Magyar Kulturegylet mápciug 25-éa megalakult iglói szervezete a nagyközönsége nek. Nemcsak Igáé városa, hanem a megye magyar közönsége is oly óriási számban vett részt ezen az estélyen, hogy a ssiMzha pót- székeket kellett beállítani, önkényt elemül ie meg kellett állapítani, hogy7' Igló a Szép ességnek az a magyar oázisa, ahol nyugodtan állhat a magyar kultúra temploma, mert magiban Igló városában sok a hivő és & megye magyarságának öntudatában már teljesen be- leékelődött az az eszme, hogy Iglót tekintse Szepesmegye magyar kulturközpontjAnak.

A nagyszerű estélynek kiemelkedő jelentőségű eseménye volt közéletünk két kiváló és nagytudásu reprezentánsának, Bichter János szenátornak, Igló nagynevű szülöttjének év Szabó István nyug. gazdasági akadémiai tanáimak részvétele.

Az estélyt Puskát István dr. ügyvezető ab elnök néhány keresetlen szóval vezette be. Rálrnutatott arra, hogy ez az eted a -U/Vái-Cí ci. rendszeres kulturestélyek megrendezés éré, amelyeknek sikere biztosítva látszik, hiszen ily szép (közönséget évek óta nem látott már az iglói színház. Szeretettel üdvözölte a közönséget, különösen az illusztris előadókat. Bejelentette, hogy december 7-én a Kulturegylet saját helyiségében magyar mesedél- utáut rendez.

Bichter János szenátor lépett ezután a közönség elé. Papi öltözetben, hogy ezáltal is dokumentálja annak az eszmének szentségét, komolyságai, amelyről beszélni kivárt,

„Amikor az iglói magyar kul túr egyesület meghívását kézhez vettem, azonnal az jutott eszembe, hogy szülővárosomnak az édesanyáról fogok beszélni . . ezekkel a szavakkal vezette be hatalmas szónoklatát, amely méltó volna arra, hogy minden egyes szava megörök Messék,

Az anyáról, az édesanyáról beszélt. Az anyának s ez ere tét érői, ax anyának küzdelmeiről, az anyának a jóságáról. A bölcsőtől kezdve egészen az élet alkonyáig csak egyetlen nagy szeretet élhet az emberek szivében: az anyaszeretet. Nincs az a gonosszá vált individuum, aki nehéz óráiban nem emlegetné az édesa iyjá.. akinek nem jutna eszébe ax az idő, amelyet gondtalanul töltött el édesanyja övó szárnyai alatt. Az édesanya az első kisded világra hozása után megszűnik saját életet élni, az édesanya részére megszűnik a külvilág. Benne él és mégis oly távol. Minden gondolata csak a gye remeké. Aele tölti nappalát és éjjelét. Az első dalt ő dúdolja neld, az első érzést ő táplálja át a kisdedbe. A történelem tanulsága szerint a legkiválóbb zsenik az édesanyjuktól örökölték az őetehetséget, amely bennük azután gondos ápolás mellett kifejlődhetett. Az édesapa kétségtelenül re élet küzdelmesebb részeit viseli a család fenntartása érdekéibe. Ha meghal egy apa, ak- íor a családot a legnagyobb katasztrófa éri,

de a gyermekeket akkor éri a legnagyobb csapás, ha az édesanya hal meg.

„Magyar anyák, úgy dúdoljátok az első dalt kisdedeitek fülébe, hogy az egy egész életen át visszhangzóin 'benne. Ha a kísértés órái elérik, ha piílánatnyi gyarló előnyökért feledni kívánná nemzetiségéi, akkor kelljen visszhangra az anyai dal és ez az anyai dal vissztartja őt á rossz tettektől'*. .Ezekkel a szavakkal fejezte be Bichter János közel egy óra hosszat tartó nagyszerű beszédét.

A hallgatóság mélyen legfhatódva, könnyes szemekkel ünnepelte percekig a szív legben- sőbb húrjait megszólaltató előadása után az aranyszáju pap törvényhozót.

Majd Szabó István professzor páratlanul érdekes és színes előadást tartott a Hortobágyiról. Élvezetes, szemléltető előadása alatt a közönség tényleg a Hortobágyon érezte magát Az előadó oly természetesen., oly ötletesen. kapott ki egy-egy érdekes részletet, hogy egy pillanatig sem volt száraz, dacára, hogy nagyon eok tudományos kérdést is megvilágított. A sok-sok érdeke® részletből egy kerek egész lett, ame.yet pompásan egészítettek ki az egyes magáujelenetek, amelyek szerves összefüggésben állottak á témával.

Először Vdgássy Sándor Bundáik István cigányprímás 'bandájának kísérete mellett a színpad mögött néhány régi betyárnótát énekelt Gyönyörű tenorja nagyszerűen érvényesült. Később Förster Irénke Petőfi Sándor „Pusztai találkozás" és Ady Endre „Értől az Óceánig" oirnü verseit szavalta igaz átér zéssel és művészi ihlettel. Majd amikor Szabó István a magyar táncról beszélt, cigányzene hangjai mellett gyönyörű, magyar lány lépett a színpadra magyar ruhában, Barcs Baibosy legénynek öltözve, Grünfeld Edith mint magyar parasztján y. A körmagyart lej tették a közönség orkán-szerű tapsai mellett. Majd Brindzák és cigányzenekara szebbnél-ézebb magyar nótákat játszott.

Szabó professzort előadása végén percekig ünnepelte a hálás közönség. Puskát István dr. befejező szavaival ért véget a feledhetetlenül szép magyar est, amely után úgyszólván az egész .közönség a magyar összetartás és testvériség jegyében együttmaradt fehér asztalnál a késő éjszakai órákig.

Természetesen a pohárköszöntők sem maradtak el. Förster Lajos dr. mód la áz első felköszöntőt a vendégekre. Bichter János szenátor szülővárosának magyarjait éltette, Szabó István ismét néhány végtelenül kedves adomát mondott el a Hortobágyról, Teschhr Antal dr. — akjt betegsége után örömmel üdvözölt mindenki — meleg szeretettel Riohter szenátornak válaszolt. Vágássy a rendezőbizottságot éltette, Parkár István dr. a megyéből megjelent vendégekre ürítette poharát, Volnhch Artúr a magyar eszme ápolására, KakhbHnner Hugó dr. a z-lpfcer összetartásra Inizdilotip ha! iga lóságot. Csa-khamaf kezde-r

tétvvette az általános lánc is és bizony reggé! félé járt az idő, amikor az utolsó vendég ijs elhagyta a termet.

Az estély megrendelői: Förster Lajos dr* TeSchler Antal dr., Puskát István dr„ ¥dr*- ter Sándor a sok lelkes férfi mellett, as ig- lói magyar 'hölgyek 'hatalma* gárdája, minden széptől és jótól áthatva nagyszerű magyar estélyt hoztak életre, amiért nekik a nagy nyilvánosság előtt legmélyebb #]lsmerésünkkel és .hálánkkal kell adózni.

Csm •

Széchenyi Zslgmond gróf afrikai vadáazaapfö}^

400 oldalas disztnü, 150 eredeti fényképfelvétellel és térképpel

(Kiadja: Vájná György dr. könyvfcereekeá& Budapesten.)

Budapest, december eleje.

Ha egy arisztokrata mint iró, vagy mint müvéé*

a világ éllé lép, mindig érdekes. Hátfaaceak Széchenyinek hivják! Neve nemcsak a kiváncsifcágm- kat ésigázzA fel, de kegyelet ée megálietődée fog el bennünket: van-e visezaütéee a legnagyobb mi gyárrá?..'.

CeuH... A vadon ujjongó felkiáltása teng végig az egész művön, melyben Afrika bemutatkozik.

Ez a rejtelmes és csodákkal tele, forró föld, melynek labirintusában a beuszülött „kirongózi" is csak ritkán találja meg Aria-dne vörös fonalát, hogy a bübiabeli ösállatok nyomára vezesse a szenvedélyes európai vadászt.

Széchenyi. Zsigmondi gróf már otthon tm a dzsungelben ée olyan közvetlen. kedveeeéggel és alapossággal vezet bennünket, hogy veszedelmes kalandjai részesének érezzük magunkat. Lélekzet- visszafojtva követjük éa csodáljuk az ifjú vadász veszedelmeket és akadályokat nem ismerő bátorai- gát. Minthácsak a mitológia lapjaiból lépett volna ki, hogy mint a vadászat ítfjo istene keltse fel a* illúziónkat.

Könyvében nyoma sincs az idegen világot jár* ember szokáeoe dicsekvéseiből, vagy nagyításaiból. Nemes egyszerűséggel, kellemes humorra! konstruálta meg a müvét; az első sortól az utolsóig

érdekes, uj benyomásoktól eredeti, gazdag ismére? tektől és tapasztalatoktól tanulságos. Csakúgy lüktet. benne a Föld, az Ember és Mát izgalma, mesékbe illő élete. Irodalmunkban nagy értéket képvisel ez a könyv, büszkén sorozhatjuk Taylor, Agostini, Leden, Sasén Hédin, müvei közé. Alakjait nemsokára népszerűsíti az érdeklődés, minit- Robinson: Péntek-étvágy Don Qudjötte: Sancho-ját A tájak pompáját, a festő benső megérzésén át adja vissza Írásának kristálytiszta magyarsága, színes és elegáns stílusa. ' A* ember érdeklődését szuggesztirv erővel irányítja, rá a. tárgyára, mely a háború óta amugyie uralja az irodalmat. E könyvben foglalt földrajzi és néprajzi ismeretek fontossága már elismert tényező az ifjúság életében. A modern technika vívmányai is azt a vágyunkat szolgálják ,hogy eljuthassunk oda, ahonnét Szé-^^.^, chenyi jött vissza, kalandokkal érdekesen, zsákmánnyal gazdagon, uj ismeretekkel megféríia. ""T* eodva.

Széchenyi gróf könyvét értékelni kell. Rendkívül finom, artisztikusan díszes kiállítása méltó a tar* tál omhoz.

Berendy Katalin.

(*) Rátkay Márton vendégszereplése Rimaszom- bátban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Kedden és szerdán Rátkay Márton, a budapesti Király Színház világhírű művésze vendégszerepelt Rimaszombatban, az első napon Molnár Ferenc jubiláló „Doktor ur“-ának Puzsér szerepében, szerdán pedig Bakonyi-Szirmai világotjárt Mágnás Miská- jának címszerepében. Mindkét este a legforróbb színpadi sikerek jegyé,ben és pedig a jelentékeny helyáremelée ellenére is szufolt nézőtér előtt per* gett le. A* Iván-társulat művészei minden tekin* tetben kifogástalan keretet adtak a nagy színész munkájához, nívóban és stílusban teljesen hozzásimulva Rátkay fölényes, szédülétes tempójú alakításához. Semmi törés, diszharmónia, vagy kirívó egyetlenség nem zavarta egyik előadást eem a különösen a „Mágnás Miska" kifogástalan, nagyvárosi színvonalú opereftolőadás volt. A Doktor úrban Rátkay a nyiltszini tapsok egész sorozatát söpörte be, minden gesztusával, grimaszával derültséget ée harsogó kacagást provokált a nézőtéren. Partnerei közül Farkas Pál ée Turóczi Gyula mindedben egy értékű munkát végeztek, rajtuk kívül azonban Bojár Lily, Szigeti Irén, Bálint György, Sarlay Imre és Mihályi Ernő szintén megérdemelten voltak részesei a nem mindennapi sikernek. A Mágnás Miska előadásán még az első este közönségénél is nágyobbszámu publikum jelent meg, úgy, hogy ez az eet inéltán mondható az öthetee rimaszombati szetón első túlzsúfolt házának. Rátkayt már színpadra lépésekor fergeteges taps köszöntötte és az ovációk az előadás végeztével sem akartak megszűnni. Kovács Kató és Molnár Aranka közreműködése csak még jobban fokozta a tempót, Jeney János, Farka* Pál, Mihályi Ernő és Némethy Zoltán ezimpatíkus játéka pedig nagy mértékben hozzájárult a túláradó jó- Jcedv kialakulásához, ami az egész előadást általában jellemezte. A. jókedv hatása alatt Rátkay is elragadtatta magát holmi enyhe túlzásokra, ez a kedves pesti duhajt?ág azonban egyenesen velejárója volt a kivételes hangulatnak és soha nem volt bántó, vagy pláne kirívó. Sziget-hy Irén. Fehér Dódy, Szőllössy Zsuzsa, Balogh Frigye* é* írzeotivány István sok kedves intermezzo előidéző: voltaik és alakításaik sok kacagásra és tapsira, adott alikálmat. lüsclier karnagy mindvégig kezében tartotta az előadás irányítását.és rajta kívül különösen Szántó Jenő rendező az, akit a forró etk«rt előadásért olieaneré* illet még.

j 1 álkozott, nemzetiségileg teljesen elütő vidé- í kék gyermekei. Feieeég-em, akivel 21 évig I éltem, figyelmeztetett az orosz Írókra, akik I a világirodalom egyhannadát képviselik, ő : sugalmazta a szere letemet a hegyek, ,a szlová- j kok iránt; ő nyitott nekem szellemi kaput ; egy uj szellemi világhoz, mely eddig ismeretlen volt előttem s csak neki köszönhetem, hogy odaértem, hogy minden emberi fajnak a munkáját értékelni tudom s a<zt egyenértékű kulturális faktornak tartom. Szlovenszkóra mindig nagyon kell emezen emlékszem és legin- kíibb Árva nőtt a szivemhez és mindig gondolkoztam egy művön, amelynek története ezen a földön játszódna ie. De Szlovenslzikó más részeit is jól ösmerem és a Sturec körüli részt a világ egyik legszebb helyének tartom.

Majd irodalmi tej-veiről és a magyar irodalomról beszélünk részletesem

— Kiket tart a szlovensxkói magyar írók közül a legtehetségesebbeknek?

....... .i—■—i/mauramaara