Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-06 / 279. (2500.) szám
6 TO«GAZMaC&AR.HIRIiAP 1930 december 6, szombat Brüning „szükségrendeletét” Németország a gazdasági krízis utolsó megoldási kísérletének tekinti A pénzügyi diktatúra életbe lépett — Útban a polgár teher* mentesítéséhez — A költségvetés leszállítása resikedő lakásá ba annak távol létében állatott be. A kereskedő felesége és bél gyermeke határozottan magyarnak vallotta mgaáit. A blatt* azonban ezt nem fogadta el, hanem az egész családot zsidónak irta be, annak ellenére, hogy a család ez ellen a legerélyesebben tiltakozott Eperjesről is sok sérelmet jelentenek és pártjaink vezetői ott is most állítják össze a sérelmd anyagot az egyes konkrét esetekkel kapcsolatban. Csodálatos az az öntudatos, bátor föllépés, amellyel a magyarok mindenütt, szem beszállnak egyes népszámlálási biztosok nyilvánvalóan törvénytelen eljárásával. A magyar nemzeti párt kassai irodája, amely állandóan permnnenoiábnn van. egyre másra kapja a panaszokat. Várnai Ernő főtitkár külön jegyzőkönyvet vett fel a sérelmekről. Ezeket a panaszokat beterjeszti a főjegyzői hivatalhoz, egyúttal pedig elküldi Törköly József dr. képviselőnek. Szína és Makranc község magyarságának tragikus sorsa Abaujszína, december 5. (A Prágai Magyar Hírlap tudósítójának távirati jelentése.) Abaujszinán a magyar nemzetiségű gazdák vallomását nem fogadják el és a biztosok a magyar nemzetiségű gazdákat egyszerűen szlováknak írják be. A szlnai magyar gazdák telefonon fordultak a magyar nemzeti párt kassai irodájához intervencióért. Várnay Ernő főtitkár azonnal eljárt a járási hivatalnál, ahol megígérték a sérelmek reparálását. Abanjszinán mintegy hatvan magyar gazda aláírásával a járási hivatalhoz panaszt terjesztettek be. Makrane is azon községek sorába tartozik, ahol a számlálóbiztosok a magyarság számát vissza akarják szorítani, aminek célja nyilvánvalóan az. hogy a színtiszta magyar községben fönnálló szlovák tannyelvű iskolának létjogosultságát statisztikai adatokkal igazolják. Rákos József elemi iskolai igazgató ebben a kérdésben a legsúlyosabb visszaéléseket követi el. Megjelent egy özvegyasszonynál, akinek négy gyermeke van s midőn az illető a leghatározottabban kívánta, hogy Írja be a nemzetiségi rovatba, hogy úgy ő, mint gyermekei magyarok, a biztos ezt megtagadta és azt irta be, hogy szlovák. Midőn az asszony ez ellen tiltakozott, a biztos azzal fenyegetőzött, hogy nagy összeggel büntetik meg, mert hamis vallomást akar tenni. Az asszony erre félelmében szóról-szóra ezeket mondotta: — Mintsem, hogy meg legyek büntetve, inkább tessék beírni, hogy szlovák vagyok, de a gyermekeimet magyarnak kívánom beíratni. Letartóztatták Kátra dr. Iteresziénysz&c alísta titkárt Kassa, december 5. (Kassai szerkesztőségünk távirati jelentése.) Az abaujszinai népszámlálási visszaélések ügyében Kátra Kálmán dr., az országos keresztényszocialista párt körzeti titkára, kiszállt a községbe, hogy a jogorvoslás megkeresésének útjában segítségére legyen a sérelmet szenvedett magyar anyanyelvű gazdáknak. Berlin, december 5. (A P. M. H. berlini miinlka- tánsától.) Támadások pergőtüzében, politikai konfliktusok viharában, szinte egyidősben a tél beköszönféeévei, megszületett a német Not- verordnung, mely több, mint kormányzati tény és több, mint néhány uj adójavastat, és sok esztendős huzavona után az első nagy és komoly tettet jelenti. Az újszülött nem nélkülözi a szépséghibákat. Németország, aimiikor a Reiohstag kiküszöbölésével a szokásos parlamenti előkészítés nélkül uj irányt szabott a gazdaságpolitikának, ne tagadjuk, messze letért a tiszta demokrácia útjáról. A demokráciát cserbenhagyták — hogy megmentsék a demokráciái, az alkotmányt megkerülték, hogy biztosítsák életbemnaaradását. A demokrácia, mely az állampolgári jogok védelmét és biztosítékát nyujta, az adott helyzetben eszközzé válhatott volna a demokrácia ellenségeinek kezében. Számtalanszor vázolt okokból] a német köztársaság állam- és magángazdaságának rendkívüli válságához ért. És ez a válság már annyira előrehaladt, hogy rombo’ó hatását milliók és miliők szenvedték meg. Ezeken a milliókon a parlament nem tudott segíteni. Az éidekcsoportok kü'lön szempontjai, a politikai pártok merev programjai elzárták a kibontakozás útját. A társad alom kü lönböző rétegei saját bajaikat, saját szenvedésüket érezték csak, és a másik rétegben a válság haszonlesőit látták. A Brümimg-k ormány, mely Hindenburg köz- társasági elnök legteljesebb bizalmának birtokában kezdte meg működését, először az alkotmányos metódusokkal kísérletezett. Ez a kísérlet is, mint oly sok előző, meddő maradt Még csak nem is kerülhetett a pártok elé a Not- verordnungok rengeteg anyaga, még csak meg sem indulhatott a tárgyilagos vita, az egyes paragrafusok körül, máris győzedelmeskedett a nagy gazdasági koncepció fölött a pártpolitikai meggondolás. Brüning nem várta be, hogy a Reichs tagban a nemzeti szociális!ók, gazdaságpártiak, hugenbergiánusok prédájává tegyen szanálási programja. A weimari ailkotmány 48. §-ához folyamodott, mely kivételes esetei ben kivételes jogokat biztosit a birodalmi kormánynak. Nem tagadható, hogy ezeket a jogokat nagyon messzemenően értelmezte Brüning és vezérkara. De épp a demokrácia pártjai látták be ennek a lépésnek szükségességét. És mialatt a folytonosan diktatúrára ábttozók, az erős kezet követelők most kígyót-bókát kiabálnak és gúnyosan kommentálják a szociáldemokrácia elfordulását a demokratikus doktrínáktól, a szociáldemokraták és a katolikus centrum megadja Briiningnek azt as erkölcsi erőt, mely nagyszabású szanálási programjának rendeleti utón való életbeléptetését alátámasztja. Az alkotmány biztosítja a parlamentnek azt a jogát, hogy a rendettetnileg életbe léptetett intézkedéseket isimét hatályon kívül helyezhesse; de aligha tesz egy számottevő frakciónak is bátorsága ahhoz, hogy egy utólagos vétóval megakadályozza a már megkezdett szanálása munka továbbfolytatását é6 végrehajtását. De még a politikai erőnél is nagyobb az az erkölcsi jogosultság, mely Brüning Notverordnung- ját áthatja. Ez a kényszerrendelet a takarékosság jegyébén született meg. A kormány az államháztartás-bon kezdi el a takarékosságot. A német birodalom 1931-es költségvetése 400 millió márkás csökkenést mutat az 1930. évi biidsével szemben. A közösség minden újabb megterhelése céltalan, eredménytelen és jogosulatlan tenne, ha Brüning nem biztosítaná az áttenni takarékosságnak folytonosságát, ha a jövő esztendei költségvetés é6 az azután következő ismét felborítaná a számításokat. A német állam gazdaságnak három fontos tényezője van: a birodalom, az egyes országok és a városok, illetve községek. A Notverordnunig mindezekre vonatkozólag szabályozza, hogy az 1931-es és az 1933-as kö’tségvetés semmiképpen sem lépheti túl a 400 milliós megtakarítást eredményező 1931-e6 büdsét. Ezzel a szigorú megszorítással Brüniing koncepciója lehetővé teszi, hogy az átmeneti nehézségek kiküszöbölésével és az államháztartás szanálásával előidézett kedvezőbb pénzügyi helyzet végeredményben közvetlenül is a polgárok javát szolgálja. Eddig a német adófizetők csak adócsökkentési Ígéreteket kaptak. Most a közterhek belátható időn belül bekövetkező csökkentésének pozitív biztosítékához jutott. Németország polgársága a most reálja háruló újabb terhek fejében a bekövetkező gyógyulás eredményeit saját pénztárcáján fogja érezni. De a báztoeittékok későbbre terminált beváltásán kívül a Notverordnung már néhány azonnal életbelépő könnyítést is tartalmaz. A Grundeteuer (alapadó) 10%-kai, a Gewerbesteuer (dparadó) 20%-<kal csökkent. A középosztály számára jelentős enyhítést tartalmaz, a vagyonadó határának uj megállapítása. Ezentúl 20.000 márkáig terjedő vagyonok szabadulnak fed ez alól a teher adói. Ugyanezt a cóH szolgálja a forgadmi adó uj szabályozása is, mely az 5000 márkánál kisebb forgalmat vonja ki a® adózási kötelezettség alól. Természetesen ezek az enyhítések egyelőre lényegtelennek mutatkoznak az uj megterhelésekkel szemben. A hivatalnoki fizetések 6%-kai csökkennek január 1-től kezdve. 1931-re is érvényben marod a nyár folyamán étel belépte tett jövedelmi pótadó és a sokat kárhoztatott agglegényadó. Újabb adómegterhelés sulyosodik a szeszfogyasz- tásra és a társadalom széles rétegeinek kellemetlen meglepetés a fokozott dohányodé élet- beléptetése. Ezeken a legfőbb pontokon kívül természetesen még egész sereg más rendelkezést is tartalmaz Brüning Notverordnungjárnak hatalmas komplexuma. Némi irt nyújt a fájdalmas sebekre az igen liberális adóamneszfcra. És ami talán még ennél is fontosabb, a következő években jelentős összegekkel fogják fokozni az építkezést, úgy hogy 1936-ig végleg leépíthetik a lakásínségből keletkezett kényszergazdálkodást. Nehéz megmondani, hogy milyen mértékben éreztetik majd hatásukat Brüniing szanálási programjának alapvető intézkedései. Németország helyzete is elválaszthatatlanul összeforrt a világ- gazdasági viszonylatokkal A német nép most egy végső erőfeszítéssel akar önmagán segíteni. De külső segítség nélkül hosszabb időre ered- i ménytelen marad minden áldozott. Eli ke'íl, hogy érkezzen a reparáoiós kérdés uj rendezése, az Európában oly egyenetlen szituációt teremtő aranyforgalom minden oldal számára előnyösebb szabályozásé is. Mindezt azonban előidézheti a Brünimg-kor- mány rendkivü ’ti energiája, mely visszaadhatja Németországnak önmagába és a világnak Német- országba vetett bizalmát. Ráskay László. Amikor a községből visszatérőben volt és vonatra szállt, egy államrendőr és két detektív a vonaton igazoltatta. A szabályszerű igazolás ellenére Kátra titkárt letartóztatták és Kassára kisérték be a járási főnökségre, ahol jegyzőkönyvet vettek föl vele. A nála lévő, tizenöt családra vonatkozó öt darab panaszkönyvet elkobozták. A titkárt kihallgatása után szabadlábra helyezték. A cigány-fronton Kassa, december 5. (A Prágai Magyar Hírlap kassai szerkesztőségének jelentése). Igen súlyos visszaélések történtek a cigányok nemzetiségi rovatának kitöltésénél. A cigányok nemzetiségének megállapításánál szintén az anyanyelvet kell kritériumnak venni, mert a cigányokra nézve a népszámlálási törvényrendelet kivételes esetet nem statuál. A kassai cigányfronton detektívek és rendőrök igyekeznek a cigányokat arra bírni, hogy szlovák nemzetiségüeknek diktálják be magukat. Azokat a cigányokat, akik magyar nemzetiségüeknek vallják be magukat, nem Írják be magyarnak. Több kassai cigány feljelentéssel élt. Érsekújvár, december 5. (Saját tudósítónktól.) Érsekújvár cigánynegyodóben, a Pérón, ugyancsak nehezen megy már technikai szempontból is a népszámlálási munka. Az érsekujvári cigányok mind magyar anyanyelvűek és mind magyar nemzetiségűnek mondták be magukat. Lakásviszonyaik és higiénikus viszonyaik nem a legmodernebbek és igy már két biztos dőlt ki a cigányok összeírásában. Most a biztosok az olyan lakásokba, amelyekben a cigányok tömegesen élnek, nem mennek be, hanem a lakás ajtaja elé asztalt állítanak és egyenként citálják ki az uccára a lakásban lévőiket, hogy az összeírást megejtsék. A kálnai visszaélések Kálnán az egyik népszámláló biztos egy Lucska nevű lévai gimnáziumi tanár, aki Kálnán lakik és onnan jár be Lévára tanítani. Ez a biztos igen súlyos visszaéléseket követ el, amennyiben sok helyütt a nemzetiségi val— Csak egy levelezőlapba éi 5 koronába kerül Darvas János: Elsüllyedt világ cimü könyve, ha a P M. H. kiadóhivatalánál rendeli meg. A szerző kézjegyével 10 korona. lomást nem az összeirási ivbe irta be, hanem egy iskolai füzetbe jegyezte be. Ennek következtében fennáll az a lehetőség, hogy az ivbe való utólagos bejegyzéssel meghamisítás történjék. A négyszemközti kihallgatás A magyar nemzeti párt pozsonyi titkárságán az első visszaélést tegnap jelentette be 0. J. pozsonyi illetőségű, magyar anyanyelvű borbélymester. Azt a panaszt adta elő, hogy a népszámlálási biztos a felesége kihallgatásánál őt ki- küldve az asszonynál meghalt édesanyja nemzetisége után érdeklődött s mivel az német volt, az asszonyt németnek irta be, jóllehet magát magyarnak vallotta. Önkényesen irta be a négy kiskorú gyermek nemzetiségét is németnek. 0. J. ez ellen tiltakozott, eljárt a városházán, ahol a panaszt fölvették s úgy a biztos, mint a fél beidézését kilátásba helyezték. Népszámlálási szereplők a komáromi járásban Komáromból jelentik: A pártatlannak ígért népszámlálás körül komoly panaszok merülnek fel, különösen a zsidóvallásu magyar lakosság köréből, akiket igen sok népszámláló biztos mindenképpen zsidó nemzetiségüeknek akar számbavennl. Az érdekeltek ez ellen tiltakoznak. Előfordulnak kapacitások is, sőt megtörtént az is, hogy egy kereskedő lakásán végrehajtott népszámlálási munka után a biztos bement a kereskedő üzletébe, hogy nem tévedésből diktálták-e be odahaza, hogy magyar nemzetiségű? Természetesen az illető is megerősítette családja álláspontját. Csallóközaranyos községben pedig egyik népszámláló a számlálóiv rovatait nem töltötte ki a házaknál, hanem azt mondotta, hogy azt odahaza végzi el. Hogy ez mennyire fedi a belügyminiszter rende letét, az majd elválik akkor, ha ezek a panaszok hatósági eljárás tárgyául szolgálnak. A komáromi népszámláló biztosok közül egyet, aki magyar nemzetiségű, december elsején felmentették megbízatásától és igy Komáromban a negyven népszámláló biztos közül csak tiz százalék volt a magyar nemzetiségű, aki az államnyelv birtokában van. Az agrárpárti elnök kiséri a biztost Verebély, december 5. A verebélyi körzetből a népszámlálással kapcsolatban a következő visszaéléseket jelentik: L. V. alsópéli lakos tősgyökeres magyar családból származik. A lakásfenntartó erdőben dolgozik s meghagyta feleségének, hogy a biztos megérkezésekor az egész családot magyarnak Írassa be. A biztos azonban a család minden tagját szlováknak irta be. Amikor L. V. a munkából A posta és távíró szinte percek alatt ujalb és újabb sérelmekről és visszaélésekről ad jelentést, amelyek a népszámlálás alkalmával Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságát érik. Ezek a sérelmek és visszaélések kiáltó jogfosztások, mert lábbal tiporják a népszámlálási kormányrendelet és a belügyminiszteri rendeletek intézkedéseit. Megbízható jelentések érkeznek be arról, hogy szinte általános jelenség, hogy a népszámláló biztosok nem tartják szem előtt a népszámlálási kormány- rendelet 20. paragrafusát, amely szószerint ezeket mondja; „Különösen a nemzetiségre vonatkozó adatokat kell pontosan és kellően az igazságnak megfelelően megállapítani és nyomást senkire sem szabad gyakorolni4*. A visszaélések különböző fajtáit csoportokba oszthatjuk: 1. Igen sok helyütt megtörténik, hogy zsidó s görögkatolikus vallásu magyar anyanyel- viieket határozott magyar nemzetiségű vallomásuk ellenére más nemzetiségűnek írnak be. 2. Igen sok esetben a népszámláló biztosok nem a megszámláltak előtt töltik ki a nemzetiségi vallomást, hanem egyszerűen papírlapra jegyzik fel az adatokat és az iv kitöltése nélkül távoznak a megszámlált lakásából. 3. Igen sok esetben a megszámláltunk a biztos nem enged betekintést az összeirási ivbe. 4. Tgen sok esetben a biztos presszióval akar valakit rábír ni nemzetiségi vallomásának megváltoztatására. hazatért és tudomást szerzett a történtekről, azonnal felkereste a biztost és kérte, hogy a bejegyzést javítsa ki. Ez nem történt meg, hanem a biztos elment a csendőrökhöz és azokkal jegyzőkönyvet vétetett fel. Ez az eljárás törvénybe ütközik, mert csakis a járási hivatal hivatott az ilyen ügyben való döntésre. Alsópélen a biztossal házról-házra jár Trginya József agrárpárti elnök, aki igyekszik a lakosságot arra kapacitálni, hogy szlovák nemzetiségűnek vallják magukat. E csoportokban felsorolt visszaéléseken kívül még sokfajta egyéb visszaélésről is érkezik jelentés hozzánk. Egyetemes nemzeti érdek parancsolja, hogy egyetlen magyar lelket se engedjünk elveszni. Mindenki, akit sérelem ért, forduljon a községében vagy a közeli központban működő magyar politikai pártirodához, amely tanácsosai szolgál. Minden egyes sérelmet és visszaélést repe- rálnunk, illetve megtorolnunk kell. Épp ezért mulasztható tlan nemzeti kötelesség, hogy mindenki, kit sérelem ért, megkeresse a jogorvoslás útját. Vannak olyanok is, akik nem tartoznak pártkötelékeinkbe, vagy akiknek lakóhelyen nincsen pártszervezeti irodánk. Az ilyenek, ha már nem érnek rá arra, hogy a közelben levő pártszervezeti irodához forduljanak, sérelmüket foglalják írásba, tanukkal láttamoztassák és panasz formájában azonnal terjesszék be a járási hivatalhoz. Az ilyen panaszokat ajánlott levélben küldjék. A magyarság pártjainak törvényhozói minden egyes magyar anyanyelvű nemzettestvérünk érdekében meg fogják tenni azokat a szükséges lépéseket, amelyek a magyarság érdekeinek megvédeímezéso céljából szükségesek. Prága, december 5. TÖRKÖLY JÓZSEF dr. a magvar parlamenti pártok népszámlálási bizottságának elnöke. Felhívás mindazon magyar nemzetiságüekhez, akiket a népszámiálás alkalmával sérelem ért
