Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-30 / 295. (2516.) szám
1930 deeenniber 30, kedd. 7 A Segszélesebbkörü önkormányzatot követelte Szlovenszkó számára a magyar nemzeti munkáspárt lévai kongresszusa A határozati javaslat kívánja a hátralékos adók elengedését, a földreform revízióját és a magyar munkások egyenjogúsítását hoz tartozónak vallja magát, melynek érdekében minden áldozatra kész, Léva, december 29. A magyar nemzeti munkáspárt tegnap tartotta meg Léván első országos kongresszusát. Szlovenszkó legfiatalabb munkáspártja az alakulástól eltelt öt rövid év óta a számbeli gyarapodás és fejlődés állandó jeleit mutatja s ma már ezen a kongresszuson 157 vidéki pártszervezet kiküldötteinek egyhangú hozzájárulásával kérik és követelik a „Szlovenszkó harmadik magyar pártja" jelzőt s az ebből folyó elismertetést és meghallgatta- tást Szlovenszkó politikai és gazdasági életében. A lévai református egyház tanácstermében •tartott kongresszusról alábbi részletes tudósításban számolunk be: Mónár Jenő elnöki megnyitó beszédében utalt arra, hogy az államfordulat utáni években az itteni magyar munkásság azt gondolta- hogy biztosítani fogják itt a kisebbségek jogi és gazdasági életét. A magyar munkásság ma már látja, hogy csalatkozott. Rámutat a konkoly- hintésre, amit a magyarok között végeznek, hogy érzelmeit és érdekeit ki nem fejező pártokba csábítsák őket. A lévai kongresszus hangját messzire kell meghallani, amidőn kimondja, hogy a magyar a magyarnak nem lehet ellensége! Megállapítjuk — mondja a szóló —, hogy a magyar nemzeti munkáspárt mint a harmadik szlovenszkói magyar párt küzd itt a magyarság jogaiért s azok a munkások, akik nem feledkeznek meg arról, hogy ők elsősorban is magyarok, azoknak ebben a pártban van a helyük. Az elnöki megnyitó után a beérkezett, üdvözlő táviratok 'sokaságát olvasták föl. Varecha József főtitkár beszámolójában rámutatott a pártalakitás munkájára. Azóta a magyar munkásság elvesztette már hitét a csehszlovák szociáldemokrata pártban, elvesztette hitét a nagyhangú kommunistákban is, s így a maghíntés nem volt hiábavaló, a magyar munkásság egy részét sikerült fölrázni a letargiából. A kongresszuson már 157 pártszervezet képviselői jelentek meg. Hogy a párt rnég nem nagyobb, ennek oka abban rejlik, hogy a párt szegény, mint maguk a munkanélküli magyar munkások. A magyar munkásság nem várhatja érdekeinek érvényesítését a csehszlovák pártoktól, csupán a maga erejétől, de vannak a magyar munkáspártnak a magyar polgári pártokkal közös érdekei is, a kisebbségi jogok kiharcolásá-- ban s a magyar kultúra kérdésében. Szeretettel gondolnak a magyarság ama rétegeire, amelyek a polgári pártokban vannak elhelyezkedve, de ennek a szeretetnek a viszonzását kérik a maguk részére is. A magyar munkások erről a helyről hívják föl a szlovák munkásságot, hogy ők is állítsák föl a szlovák nemzeti munkáspártot. A magyar és a szlovák munkás a múltban mindig megértette egymást, a mai gazdasági krízis egyaránt nehezedik mindkettőre, meg kell csinálni azt, amit a magyar és szlovák polgári pártok eddig még nem tudtak megvalósítani, a testvéri összefogást Szlovenszkó pusztuló gazdasági életének megmentésére. Matyó Imre (Érsekújvár) fölszól adásában lerántja a leplet a rózsahegyi textilgyár leépítésének kulisszatitkairól, mint játszották ki az ott dolgozó szlovák és magyar munkásokat. Szakáll Balázs (Dunaszerdahely) után Gaál József (Palást) követelte a közutak javításának sürgős megindítását. Cserba József (Ipolyság) az aggkori segélyek kiutalása körüli nehézségeket panaszolja s a jogi képviselet kiépítését sürgeti. Schmid a munkanélküli segélyek körüli sérelmeket pana-1 szolja el. A kongresszus ezután elfogadta a határozati javaslatot, melyben megállapítja, hogy a kormánytöbbség politikája Szlovenszkó népére nézve káros, mert erkölcsi és anyagi romlásba viszi. A földreform törvény végrehajtása, nem juttatta földhöz az arra rászoruló mezőgazdasági népességet, különösen a magyar mezőgazdasági nincsteleneket. A nagybirtokok felapró- zása következtében azok a magyar mezőgazdasági munkástömegek is kenyér nélkül maradtak, kiknek megélhetése — bár szűkösen — eddig biztosítva volt. A szlovenszkói gyáripar leépítése következtében az ipari munkások nagy tömegei maradtak kenyér nélkül. Szlovenszkó gazdasági életének romlása megdöbbentő módon nyilvánul meg a nép erkölcsi, gazdasági és szellemi életében. A nép kivándorlása egyre növekszik ős katasztro- teJiaoá válik. Ezzel izemben a történelmi. szágrészek lakosságának kivándorlása meg sem közelíti a szlovenszkói kivándorlás megdöbbentő nagy számát. Az ipari és mezőgazdasági téren sem kínálkozik elhelyezkedési lehetőség. Az állami üzemeknél, vasútnál, postánál, csendőrségnél és rendőrségnél, úgyszintén a pénzügyőrségnél stb. a magyar munkásság számára az elhelyezkedés leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A párt- gyíilós követeli a kormánytól: a népek önrendelkezési jogának szellemében Sziiorenszkó népe számára a legszélesebb körű autonómiát törvényhozással és felelős kormányzattal. Gazdasági téren kívánja a kisbirtokos osztály adójának leszállítását, vaJJaimint a hátralékos adók elengedését Az intenzív és kertgazdálkodás fejlesztés© céljából magyarnyelvű mezőgazdasági szakiskolák sürgős felállítását. A magyar mezőgazdasági nincstelenek megélhetésének előmozdítása és biztosítása céljából követeli a pártgyülés a kormánytól: a íöldreformtörvény végrehajtásának haladéktalan revízióját, a maradékbirtokok azonnali megszüntetését és magyarlakta részen magyar nincstelenek között vaüó fel- parcellázását és a telepítések megszüntetését. Mindazoktól, kik a földreformhiivatal által földhöz jutottak azonban állami alkalmazásuk révén megélhetésük biztosítva van, valamint azoktól, kik a kapott földet nem maguk munkálják meg vagy léífentartásuk más módon van biztosítva, a kapott föld azonnali visszavételét és az arra szorulók között való felosztását az előbb említett elv szigorú szem- előtt tartása mellett. Erkölcsi és államérdekből meg nem engedhető, hogy állami tisztviselők, kiknek léífen tartása és nyugdija az állam által biztosítva van, az államtól kapott föld jövedelme révén maguknak fölös jövedelmet szerezzenek, míg a magyar munkások nagy tömegei munka és kenyér nélkül nyomorognak. Követeli továbbá a pártgyülés a kormánytól ' a szlovenszkói ipar számára mindazon előnyök biztosítását, amelyet a történelmi országok ipara élvez, valamint oly kormányintézkedések sürgős foganatosítását, amelyek a szlovenszkói ipar életképességét biztosítják. Követeli a vasúti szállítás haladéktalan leszállítását, úgyszintén a közszálitásokban Szlovenszkói megillető kvóta arányában való részesedését, valamint a szociális terhek leszállítását. Végül követeli a pártgyülés a kormánytól szlovenszkói állami állásokban kizáróBag szlovenszkói őslakosok alkalmazását, vegyes szlovák-magyarlakta részen magyar ajkú munkásoknak számuknak megfelelő, tisztán vagy tulnyomórészben magyarlakta részen, túlnyomó számban magyar nemzeti kisebbséghez tartozó munkásoknak alkalmazását. A magyar nemzeti kisebbség által lakott területen a közigazgatási hivatalokban csupán oly tisztviselők alkalmazását, akik a magyar nyelvet szóban és Írásban bírják és magukat magyar nemzetiségüeknek vallják. Az igazság és a népek jogérzetével, valamint a demokrácia szellemével össze nem egyeztethető, hogy a háromnegyed milliónyi maevar kisebbség számához mérten nincsen képviseÖve az állami intézményekben a közszolgálatban. Ezen viszás állapot megszüntetése eminens államérdek. A szlovenszkói magyar dolgozó nép, amely elválaszthatatlan, integráns részét képezi a szlovenszkói magyar nemzeti kisebbségnek, az államnak épp oly értékes részét képezi, mint bármely más nemzetiségű munkás, ennélfogva nemcsak a kötelességek ,hanem az élvezetek terén is egyenlő jog illeti meg. Amidőn a pártgyülés nyíltan hitvallást tesz magyarsága mellett és a magyarság egészéugyanakkor azonban kijelenti azt is. hogy a magyar munkásság a jövőben csak oly mértékben hajlandó a magyar polgári osztály küzdelmét támogatni, amely mértékben fogja az a magyar munkássággal szemben kötelességét teljesíteni. Mauks Sándor szerkesztő a pártsajtóról tartott ezután érdeklődéssel kisért előadást, majd megválasztották az uj országos pártvezetőséget és végrehajtóbizottságot, megalakították a párt irodalmi és kulturcsoportját, Szakáll Balázs elszavaltá egy munkásversét, Ágoston Gusztáv (Miksi) mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott s indítványára kimondta a kongresszus, hogy a párt ciméhez a földműves jelzőt is felveszi, végül belső adminisztrációs ügyeket tárgyaltak ^Tihj^cUn^ jobb szabóságból bapÁalo, ^py%ftan» a beszólt" oéa/agyrz / Fényes ünnepségekkel felavatták a rimaszombati jáipariármiai uj székházát Rimaszombat, december 29. (Saját tudósi tónktól.) Karácsony másod- napján lélekemelőén szép ünnepély keretében avatták fel a rimaszombati járási ipartársulat Rimaszombatban emelt monumentális uj székházát, mellyel a körzet iparosságának és kereskedőtársadalmának évtizedek óta kísértő álma valósult meg. A székházavatás ünnepélyére a megye minden részéből összese reg lettek a társulati ügyek eszmeharcosai és a járási tagok köréiből is igen számosán. Az avató ünnepélyt bevezető díszközgyűlést tiz óra tájban Valaszkay Rezső elnök nyitotta meg zsúfolt terem előtt, üdvözölve az egyházifelekezetek papjait, a társtestületek kiküldötteit, Rimaszombat város, valamint a rimaszombati társadalmi egyesületek képviselőit. Majd röviden vázolta a rima- szombati iparosfáreadalom öt évtizedes küzdelmeit, melyeket a társulati székház megvalósításáért folytatnia kellett. A testület vándormadárként költözött úgyszólván évről évre helyiségből helyiségbe és évi közgyűléseit mindig más egyesületek szívességéből átengedett) helyiségekben volt kénytelen megtartani, mert saját otthonhoz sehogy sem tudott hozzájutni. Az építkezés lefolyásának ismertetése után az elnök azok érdemeit méltatta, akik az építkezési terv valőraválíá- sálban és kivitelében segítségére voltak a vezetőségnek, és különösen Siposs József bádo- gosmester érdemeit emelte ki, aki a bádogosmunkák díjtalan végzésével az ipartársu- lat örök hálájára tette érdemessé magát. Az elnöki megnyitó után Gabonás János dr. városi titkár Rimaszombat város nevében mondott ürvözlő beszédet és a társulat vezeMeggyilkolta feleségét egy vasúti pályaőr, mert a korcsmában tréfásan figyelmeztették, hogy az asszony sokat van egyedül otthon Szelnek, december 29. A szolnoki rendőrségen ma megjelent Fekete Lajos vasúti pályaőr és azt kérte, hogy tartóztassák 1©, mert megölt© feleségét. A rendőrségen nem akarták hinni neki, mivel részeg volt és ezért a lakására mentek. A szoba dulakodás nyomait mutatta és a padlón hatalmas vértócsa volt, az asszonyt azonban nem találták sehol. Kutatni kezdtek utána és a 35. számú vasúti őrház mellett megtalálták Jhiaflva. Az asszonynak ugyanis a gyilkos merénylet után még volt annyi ereje, hogy elfusson, de közben összeesett. A bestiális férj a csend- őrségen minden kérdésre megtagadta a választ. Mikor kijózanodott, azt felelte: — Megöltem a feleségem, vállalom érte a felelősséget. Hogy máért tettem, ahhoz senikiA nyomozás eddigi adatai szerint Fekete szombaton délben korcsmába akart menni és nem kapott pénzt a feleségétől. Dühösen hagyta ott az asszonyt, elment a korcsmába, ahol hitelre ivott. Mikor illuminált állapotban volt, egyik társa figyelmeztette, hogy jó lenne kevesebb éjjeli szolgálat, mert sokat unatkozik az asszony. Senki sem tudja, hogy volt-e komoly alapja a tréfás figyelmeztetésnek, tény az, hogy Fekete nem sokkal a gyanúsítás után hazament és félóra múlva megtörtént a gyilkosság. A gyilkos férjet átadták a szolnoki ügyészségnek. tőségének közérdekű munkássát méltatva Va>lcbszkay Rezső elnök és Szöllőssy István titkár önfeláldozó tevékenységét állította be dicsérő szavai köz, pofjába, miután a testület e két agilis vezetőemberének nevéhez fűződik a ezékházépitkezés megvalósiulása. Nagy Sándor asztalosmester miint a losonci járási járási ipartársulat elnöke a losonciak tetsvéri üdvözletét tolmácsolta és. lelkes szavakkal az iparosság templomaként aposztrofálta a 'rimaszombati társulat uj székhazát. Schlossz Lajos ipariskolai igazgató a tanonciskola felügyelő bizottságának szerencs©- kivánatait fejezte ki. Az üdvözlőbeszédek alhangzása után került sót a felavatási aktus egyházi részére. A rimaszombati négy egyház e célra felkért lelkészei közül elsőnek Péter Mihály református püspök mondott avató beszédet. Költői szépségű szónoklatában aratóünnephez hasonlította a székházavató ünnepélyt és Isten kezéből valónak minden épületet, melyet a munka dicsérete hoz létre. Az apostoli szavakat ma- gasszárnyalásu imával fejezte be az ősz püspök, áldást kérve az iparos-ok és kereskedők uj székházra és a társulat további működé-, sőre. A római katolikus egyház nevében Sándor János dr. esperes-plébános szlovák és magyar nyelven avatta fel az épületet. Tartalmas, szeretettől sugárzó beszédében összetartásra buzdította .az egyesület tagjait, amire ebben a súlyos gazdasági válságban kettőzött mértékben van szükség. A kölcsönös szeretet és megértés jelszavainak hangoztatása mellett Isten áldását kérte a testület uj otthonára és az uj otthonra talált egyesület felvi- rágó zásáh oz. Baráth Károly ev. lelkész avatóbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a székház megvalósulásában az Ige .megtestesülését látja és további áldást kért az egyesület működésére. Az avatóbeszédek sorát Singer Rezső rimaszombati főrabbi zárta le, aki biblia idézetekkel átszőtt szép felszólalásában a munka magasztosságát emelte ki, aminek egyik hirdetője a most felavatott uj épület is s melyre hitközsége nevében is az Isten áldását kérte. Az elhangzott beszédek tartalmát Gálát András testületi alelnök tolmácsolta szlovák nyelven, majd magyarnyelvű felszólalásában méltatta a testület előző vezetőségének érdemeit és összetartásra buzdítva a társulat tagjait, arra kérte őket, hogy minden időkön át tisztán őrizzék meg a közéleti tisztaság jegyében megszületett uj középületet. A mindvégig emelkedett hangulatú díszközgyűlést a beérkezett üdvözlő táviratok és levelek fölolvasásával zárták le. Az üdvözlések közül különösen a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara, a tu- rócszentmártoni szövetség, a tornaijai járási ipartársulat és a rimaszombati járási főnökség’ meleghangú átiratait kell kiemelnünk. A dísz- közgyűlés végeztével egy órakor százötventeri- tékes közebéd volt a társulati székház nagy termében, ahol számos pohárfölköszöutő hangzott el. A járás iparos- és kereskedötársadal- tmának lélekemelőén szép ünnepét este tánc- mulatság zárta le, amelyen a rimaszombati •ár- sadalom minden rétege osztály- és nemzetiségi ■különbség nélkül impozáns számban képvisel- tette inasát. Jelek A. Sándor.
