Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-28 / 294. (2515.) szám

14 TTR.yGAlA\AC^ARHmr.AI> 1880 daeeanbor 88, vaaArnap. Családi körülményei miatt öngyilkosságot kísérelt meg egy érsekujvári leány Érsekújvár, december 27. (Saját tud óéi tónk­tól.) Kedden este 7 órakor a csöndes forgalmú- érsekujvári Bernolák-téren mell'be lőtte magát Kárász Anna 23 éves leány. Első segélyben Tóth Elemér dr. nőorvos részesítette, majd be­szállították a tartományi kórházba, ahol az életveszélyesen sérült leányon nyomban műté­tet hajtottak végre, amely oly jól sikerült, hogy remény van életbenmaradásához. Kárász Anna szomorú családi viszonyai miatt már sok­szor hangoztatta öngyilkossági szándékát, de környezete sohasem hitte, hogy képes volna rá. Az elmúlt kedden, a Karácsony előtti napon különös szomorúsággal érezte elhagyatottsá- gát s ez késztette őt végzetes tette elkövetése­re. A Vásártéren adott találkozót egy ismert érsekujvári sportembernek, akivel valaha jó­ban volt, de aki hónapok óta kerülte öt s ezt a találkozót választotta öngyilkossága romanti­kus keretéül. Amikor a fin megérkezett a ran­devúra, a kissé exaltált hajlamú leány izgatott hangon közölte vele elhatározását s amikor az igyekezett végzetes tervétől eltéríteni, hirtelen zsebébe nyúlt, kirántotta revolverét s mieiött megakadályozhatta volna, elsütötte. A golyó a szive alatt hatolt a testébe s átfúrta a beleit. A kórház igazgatósága csak pénteken engedte meg a leány kihallgatását, amely teljesen za­vartalanul folyt le .Orvosai véleménye szerint már túl van a veszélyen. Á lam: nyugdíjasok figyelmébe Az orsaágoe kereszt ón yewx'iahsha párt központja (BraMslava-Pozsony. Jirásek sor 12) figyelmezteti az állami nyugdíjasokat, akik vasúti arcképes ige zo’ványukat meghosszabibtarí óhajtiák, hogy az igazolványhoz az alábbi tartalmú saját'kezü'.eg aláirt nyilatkozatot csatolják: PREHLASENIE Pcrinísan^ .................................vo vyshi3íbe. s tymto prehlasujem. ze mimé niojej penzie ani átátneho. ani sukromného zameslnania némám Dátum................... Öis lo Legitimacii: ................... po dpts. Az országos kereszt ón yezooialista párt központja a meghosszobbitást elvállalja, 5 korona eljárási díj ellenében. A felmerülő költséget valamennyi eset­ben után vél előzi. Du Barry asszon utolsó huszonnégy órája A nép leánya, hit népitétet hurcolt vérpadra — A Sarió reieiéi gyűlése l&’sekujvárott. December 26-án tartotta a Sarló prágai, brikrai é® pozsonyi csoportja közös vezetői gyűlését Horváth Ferenc elnöklete mellett Eraekujyárott. A gyűlés Ferencz László, Jó- csik Lajos és Dobossy László jelentései után kiszabta a csoportmunkatervezet első negye­dének még hátralevő munkáját és megállapí­totta a második munkaévnegyed tartalmát. A gyűlés Balogh Edgár előterjesztését egy rezo- lucióra vonatkozólag, amely a Sarló szellemi állásfoglalását adja vissza a szociális, kultu­rális, kisebbségi, keleteurópai és orosz kér­őében, ankét tárgyává teszi, amelyen a Sarló negyven e óéira felkért tagja vesz részt. A gyűlés elhatározta, hogy könyvkiadást orga­nizál, amely már husvétkor uj problémákat felvető könyvanyaggal járul a kisebbségi ma­gyar ifjúság elé. A vezetői gyűlés egyhangú jegyzőkönyvi köszönet megszavazása mellett tudomásul vette Nagyidat Ernő tanulmányi okokból történt visszavonulását a Sarló pozso­nyi csoportjának éléről a e tisztséggel Peéry Rezsőt bizta meg. A magyar ifjúsági sajtó s a szabad szellemi munkájukban akadályozott magyar középiskolások érdekében a gyűlés táviratilag felkérte Dérer Iván iskolaügyi mi­nisztert, hogy fogadja a Sarló küldöttségét. A vezetői megbeszélés a Ural máva l a sarlósok örömmel üdvözölték Morvay Gyulát, akinek e napon került a nyilvánosság elé a „Forróra fülledt a talaj" cimü verskötete. xx Érelmeszesedés (artériás cl erosis) előreha ladott korban mindenkinél fellép. Kiválóan be vált szer ezen bántalomnál a diurétikns hatású SALVATOR FORRÁS, melyet kellemes izf miatt egészsége? emberek is szívesen isznak. — A szovjet diplomácia ajabb átcsoportosí­tásokat csinál. Páriából jelentik: Amint az iroez emigránsok párisi lapja Írja, a szovjet kormány­zat a párisi diplomáciai személyzet körében ujíból hatalma^ változtatásokra készül, amelye­ket január elsejével fog végrehajtani. Elsősor­ban a kereskedelmi delegáció jogi tanácsadóját fogják állásától fölmenteni és visszahivjálc Moszkvába, A vád ellene az, hogy állítólag megvesztegetési pénzeket fogadott el. Rajta kí­vül a kereskedelmi osztálynak mintegy hatvan tisztviselőjét fogják Moszkvába visszarendelni. HAlTFNiEIHER Gyártelepek: Budapest Koílce PieStany FEST TISZTIT - MBS Központi üzem cime: Haltenberqer Peatöqvár, Ko^íc? 2 A francia forradalom épp oly kimerithe- tetlon anyaga az irodalomnak, mint azoknak a hölgyeknek az élettörténete, akik jelentős szerepet játszottak uralkodók életében és igy lö'bbé-kevésbó a világtörténelemben is. En­nek bizonysága az a könyv is, amely imost jelent meg az Amalthea kiadáséiban és Du Barryról szól. Arról a Du Barryról, aki már nem mint Du Barry grófnő, hanem leánykori nevén mint Jeanne Vaubernier jelenik meg 1793 decemberében a forradalmi törvény­szék előtt. Miért volt „arisztokrata“ Da Barry asszony Du Barry ekkor már ötven évet számlált, ám a nélkülözések ellenére, amelyeket elő­zőén a börtönben kellett szenvednie, még mindig nagyon szép volt, bár ha egykor ga- zellaaiakja már inkább a matrónák formá­jára terebélyesedett és arcbőre kissé pirosas lett. Ám dusszőke haj koronázta szép arcát és kék szemeinek csodás fénye még ekkor sem tőrt meg. Vádlója Foukquier-Tiinville volt. Egy alacsony homloku, kerek, kifejezés­telen szemekkel meredező, keskenyajku, kö­zönséges kinézésű ember, aki azelőtt ügynök volt, ekkor azonban már a „guiilotin hivatal­noka". Vérbeli bürokrata, akinek a kezében a paragrafus csupán hurok, amellyel embere­ket lehet fogni. Alapjában véve nem gonosz, csak rendszeres ember- ámde annyira rend­szeres, hogy valósággal sorozatos gyilkossá lett, érzéketlen eszközzé, aminőre szükség volt, hogy a telhetetlen gyilkos szerszám ál­landóan táplálékot kapjon. Ennek a vádlónak az ajkán a szabadság és testvériség gyönyörű eszméi is puszta, üresen puffogó frázisokká váltak, akárcsak Isten ne­ve az inkvizíció fanatikusainak ajkán. így lett azután Du Barry törvényszéki tárgyalása ennek a minden idegszálával az éleibe ka­paszkodó asszonynak éle t-halálharcává, való­ságos haláltánooá és pedig azzá a rettenetes haláltánccá, amelynek során a kérlelhetetlen kaszás áldozatát vad erővel ragadja el az élet ünnepi asztaláról. Az első terhelő tanú Greive, aki mindent tud Du Barryról, mindent ki szimatol és a grófnő minden egyes levelét és lépését a gyű­lölet éles elméjüségével úgy építi egybe, hogy a vádlott az esküdtek szemében föltétlenül bűnösnek láseék. Es ha a szerencsétlen asz- szony ennek ellenére le tudja rontani a váda­kat, forradalmi frázisokkal záporozza be, amelyek mintegy uj evangélium perzselő sza­vai gyűlölettel és utálattal töltik el az esküd­teket ez iránt a nő iránt, aki az udvar és a nemzet pénzén kitartott kegyence a kivégzett tirannus elődjének. Greivet Escourt követi mint tanú. Mindent elkövet, hogy Barryt tisz­tázza az alól a vád alól, hogy ő pénzelte Ro­han hercegnéit vandéei forradalmát. Azonban hiába erőlködik a jó Esoourt, Fouquier-Tio- ville elfogultságával szemben nem tud lébra- kapni és a végén csiak maga kerül gyanúba, úgy hogy a forradalmi biróság elnöke őt is elfogatja és börtönbe veti. Escourt után Sa­la ma veét hallgatják ki, aki inasa volt Du Barrynak, de mert lopott, elbocsátották ? most — fordulván a sors kerek© — örül, hogy bosszút állhat volt úrnőjén és azzal vádolja, hogy úgy ő, mint egész cselédsége „ariszto­kraták voltak" és vele, a „republikánussal" rosszul bántak. Még súlyosabb a halhatatlan Jean Jaques fiának, a természet gyermeké­nek és a szabadság apostolának, a néger Za- mornak a vallomása, aki azzl vádolja Du Barryt, hogy „amikor szemére vetette, hogy arisztokratákat fogad, Du Barry még csak vá­laszra sem méltatta". Majd felvonul a többi tanuk egész serege, cselédek, szomszédok, kémek, akik Du Barryt állandóan ellenőriz­ték Franciaországban, csakúgy, mint Angliá­ban. Egynéhányon ugyan Du Barry mellett va Uanának, azonban Escourt elfogatása tor­kukra forrasztotta a szót. Mindenki tudja, hogy a szegény asszony el­veszett, csak ő maga reménykedik még, har­col és védi magát. Az utolsó éjszaka Féltizenegykor éjjel hirdetik ki az ítéletet, amely Jeanne Vauberniert, férjezett Du Barrynét, az előzőén félvilági hölgyet halálra ítéli. Amikor az Ítéletet felolvassák, a szeren­csétlen asszony, — ki az utolsó pillanatig szinte értheletlen vaksággal hitt a felmenté­sében — elájul. Csendőrök emelik föl és vi­szik vissza a börtönbe ,ahol utolsó éjszakáját el kell töltenie. Rettenetes órák szakadnak rá. Egyetlen vágy tölti be egész valóját, vad, kétségbeesett vágy: Élni! Élni! Nem úgy van ezzel a halálos ítélettel, mint az arisztokraták, akik tisztába jöttek azzal, hogy idejük letelt, akik lélekben fáradtak és készek, akik számára az élet immár kilátás­talan és unalmas, annyira kilátástalan és unalma?, hogy még maga a halál pillanata is, amelyet tömegek üvöltése kisér, nem veszte­séget vagy csapást, hanem inkább utolsó és vad szenzációt jelent. De nem is azokból a republikánus asszonyokból való, akik — mint Madame Roland — valami különleges, hideg ideált, valami istenséget látnak a forrada­lomban, amelynek szép színpadi gesztussal áldozzák fel magukat. Talán ezúttal érzi első- izben, hogy ő is a nép leánya, tele a harma­dik rend vad ? brutális vitalitásával, amely épp ebben a pillanatban, a halál pillanatá­ban ébred az Élet öntudatára, ő is azokból való, akik csinálják a forradalmat és nem azok közül való, akik megszenvednek érte. Még ugyanaznap reggelén oly messze érez­te a halált, hogy Fouquvier-Tinville kérdésé­re kedves kaoérsággal hallgatta el, hogy már ötvenéves, e helyett csak negyvenkét esztendőt vallott be. Es íme, máT a követ­kező napon meg kellett halnia, szép fejét a hóhérbárd alá kell hajtani, folyatnia kell friss vérét, hogy azután elkényeztetett testét mész- gödörbe lökjék. Borzalmas! Vad irtózat rázta meg egész valóját. Denisot nevű bíró kihasználja az elitéit halálfélelmét, hogy megtudja tőle, hogy hová rejtette kincset! Megcsillogtatja előtte a re­ményt, hogy megmenekül, ha fülledi azt a rejtőket. E? ennek a végső hazug reménység­nek Du Barry feláldozza mindazt, amit még megmenteni remélt: gyémántjait, melyeket kertjében ásott el, a nehéz ezüstnemüt, tá­lakat, sokágú gyertyatartókat, melyeket gon­dosan befalazta tott a pincefalba és a sok aranypénzt, amelyet a szemétdomb sarkában dugott el. Három óra hosszat mondja tollba nyugodtan és csodálatos emlékezőtehetséggel, a szabadulás reményétől éltetve, hova min­denhová rejtette értékeit. Amikor aztán min­dent elmondott, gúnyosan tudtára adják a szerencsétlennek, hogy immár nincs semmi ok^ amelyért kivégzését elhalasszák. Amikor ezt hallja, éktelen sikoltozásba kezd. Akár egy gyermek, amely a veréstől fél, görcsösen kapaszkodik bele a bútorokba, erőszakkal igyekszik magát kiszabadítani ka hóhér segé­dek kezeiből, akik azonban lefogják, levágják a haját és ráhúzzák a halálraítélt durva, fe­hér ingót. Lent, a hóhér szekerén már várják, akiket vele együtt ítéltek el: a három Vandenyver és Noel, a konvenf tagja. A tömeg egymást tiporja, csakhogy a szerencsétlen asszonyt lássa és első sorában ott áll gyűlölettől eltor­zult, halálsápadt arccal Greive, aki utóbb igy számol be ismerőseinek: — Még sohasem nevettem annyira szivem­ből, mint ina, amikor a fintorokat láttam, me­lyeket a szép asszony utolsó pillanataiban vá* got! A hóhér ftordélyán a Labille-divatszalón előtt Végre lassan, nyikorogva megindul a hór szekere. Du Barry, akire ezrek pillantá­sa szegezódik, nem hall, nem lát, csak sir és jajgat. Hiába igyekszik ót bankárja, az öreg . Vandeny ver megnyugtatni, amikor a fcum- ’ lági élettel vigasztalja. Csak abban a pillanat­ban emeli fel a fejét, amikor a hóhérraekáí véletlenül épp a Labille-divatáruüzlet elölt halad d, ahol a masamódlányok a nagy hideg ellenére sünü sorokban tolakodnak ki az er­kélyre, hogy lássák a halálraítéltet, akinek származását és élebsorát valamennyien Jól i#* merik. Ahogy megpillantja a fiatal lányokat, egyezerre úgy éra, hogy az erkélyről rokon- [ érzés árad felé, jóbarátnőket sejt és életvágya. ’ uj erőre kap. Ebben a pillanatban kinzó éles­séggel érti meg, hogy akkor, amikor annak- . idején a Labille-divatszalont otthagyta, hegy • Du Barry grófot kövesse és a király barátnő* [ je legyen, már az első lépést is megtette azon az utón, amelynek a vérpadra kellett vinni. És itt mintha a fiatal lányoktól, akik ott van- ! nak, ahonnan ő elindult, segítséget remélhet­ne, egyszerre felsikolt: ’ —Barátaim 1 Mentsetek meg! Soha senkit ; sem bántottam! Az Isten szerelmére kérlek, mentsetek meg! Élni akarok! Élni akarok! | Mindenem, ami van, a nemzeté! Csak az éle- . temet hagyják meg! , — Amid van, az már a nemzeté! — kiáltja neki oda gúnyosan egy néző. De a tömegben ’ mégis megdobban a szív. Egy nagy szál műn- , ká sem bor az öklével vág a gúnyolódó arcá- , ba. A tiszt, aki a szomorú menetet a vérpad . felé vezeti, megretten a nép hangulatától ós I rászól a kocsisra, vágjon ostorával a lovak ’ közé. Négy óra harminc perckor ér a menet a Forradalom-térre, ahol a guiilotin áll. Egy pil­lanatra megnyugszik Du Barry, öntudatlanul . léptet föl a lépcsőn a vérpadra, ámde, amikor felérve meglátja maga körül a hatalmas tö­meget, a teret ölelő nobilis palotasorokat, a lombjuk vesztett fák hátterében a Louvre szür­ke homlokzatát, a kövezetei, amelyen annyit járt, a vörössel erezett égboltot, amelynek szélén épp akkor bukott le a nap, átérti uj- ! bél, mit kell elszenvednie és mégegyszer ki­tör belőle az élethez való ragaszkodás és kö­nyörögve Fzól a hóhérhoz: — Még csak egy percet, csak egyetlen per- 1 cet. — Es amikor erőszakkal ráhajtják fejét a tőkére, még akkor is messze ható hangon, vérfagy asz tóan sikoltoz: — Segítség! Segítség! — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket hogy a nagy képes naptárunkért az 5 korona portó- és csomagolási költséget szíveskedje­nek előfizetési dijukhoz csatolva kiadóhiva­talunkhoz hekiil^Fni. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A mosoly országa. (Lehár Feremc hangos filmje T&uber Richárddal a főszerepben). „neme vendéglő Kitűnő konyha, fajborok, szolid J árak, menü. (Nagyterem olcsón bérelhető.) A keletcsehországí textilipar november hav; fog­lalkoztatottsága október hónappal szemben a mun­kások számában és a munkaórák számában is je­lentős csökkenést mutat. December hónap első fele­ben a textilipar foglalkoztatottsága ismét csökken*. A csehszlovákiai fogyasztási szövetkezetek Jugoszlviában szerzik be éleimiszerszükségie- tűket. A csehszlovákiai fogyasztási szövetke­zetek szövetsége a jugoszláviai mezőgazda­sági szövetkezetek központjával és a privile­gizált kiviteli társasággal oly szállítási szer­ződést kötött, amely szerint az említett jugo­szláv kereskedelmi szervek látják el a cseh­szlovákiai fogyasztási szövetkezetek teljes szükségletét. Az évi forgalom mintegy 100 millió csehszlovák koronára van tervezve. Az osztrák nehézipar válsága. Az osztrák nehézipar valamennyi szakmájában novem­ber hó folyamán ismét csökkent a termelés. A nyersvastermelés a normális' termelésnek 21.6 százázalékára csökkent s a nyersacélter­melés 43.1 százalékra esett vissza. A henge­relt vasáru termelés az októberi 54.1 száza­lékról 39.9 százalékra hanyatlott. A foglalkoz­tatottság az 1920. évi novemberivel szemben egy negyeddel kisebb. A vasércek bányászába is erősen visszaesett. A múlt év első 11 hó­napjának 1.8 millió tonnájával szemben ez év tizenegy hónapjában csak 1.1 millió tonnát bányásztak. A novemberi éroki termelés 1927 óta a legalacsonyabb. Bronraluininiuinból késéül ti uj franci* váltó­pénz Parisból jelein tik: A hivatalos lap ma reroete- letet közöl a® uj 1, 2 és féTtfrankcsokról, emeáyelkH. bronzaluminiiiuimiből vernek. Olaszország novemberi külkereskedelmi mérlege passzív. Olaszország november havi kivitele 967 millió liira értéket képvisel ft múlt évi novemberi 1341 millió Urával szem­ben. A behozatal 1546 millió líráról 1801.mil­lió Érára esett, vagyis a novemberi külkeres­kedelmi mérleg 334 millió lírával passzív. Ta­valy novemberben 205 millió líra passzívum mutatkozott, # MÁSODIK KIADAS! NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Györy Dezső, Szenes Erzsi, Vo zári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával ARA 25 Ke MÁSODIK KIADAS!

Next

/
Thumbnails
Contents