Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-28 / 294. (2515.) szám

1W6 december 28, vasárnap.

T>RA:GAI-A\AC<tARHlRL,\I>

5

TISO: Hí szlowákok Silomszjtó autonómiája nélkül

másodrendű országrész leszünk

A sztoverwzkái kérésit dominálnak a karácsonyi nyilatkozatokban —

HiioMa a proiesfánssk eiiea - Hírlapi ankét Hodzsa szlovák blokkjáról

Prága, december 27. A csehszlovák sajtó karácsonya belpolitikai tekmtet'ben kevés érdekeset mutat föl. A legkiemelkedőbb gondolatok, melyek több Vezető politikust foglalkoztatnak, a szlovák kérdés, a szlovák képviselők együttműködése és az autono- mis'ta mozgalom. A cseh lapok jó része K ramárt ünnepli 70. születésnapja alkalmából, Benes külügyminiszter a békéről elmélkedik. Bennünket a téma közeleső voltánál fogva elsősorban a .szlovák politikusok, Hlinka, Tiso, Dérer, Stefánik nyilatkozatai érdekelnek. A karácsonyi nyilatkozatokról az alábbiakban Számolunk be:

Hlfnka András

a Slovákban egyházias jellegű vezércikket irt, melyben az egyének, pártok és államok materializmusát ostorozza. Sokkal érdekesebb a Národni Politikában megjelent cikke, melyben Dzurányi val, Tarjármai és Va ácsával vitázva kirohanást intéz a — protestánsok ellen. Eljött hozzám Dzurányi, kapott interjút, eljött a Prager Presse embere, azzal szemben sem voltam fukar. A magyaroknak megmondtam az igazat és hogy mi az, ami hátráltatja a szlovák fejlődést. De a cseheknek is megmondottam, ki ássa alá a csehszlovák köztársaságot. Nem szeretek diploma tikius nyelven beszélni és tévedésbe ejteni a közvéleményt, a dolgokat a maguk nevén nevezem. Igaz, itt megtörténhetik: mondjál igazat « betörik a fejed. Ki is estem úgy a cseh, mint a magyar zsurnalisztika kegyéből. Sem a cseh, sem a magyar újságírók nincsenek megelégedve meggyőződésemmel. Nekem azonban ettől nem fáj a fejem. A magyarqk „szlovák tragédiáról" irmai, a csehek a köztársaság iránti lojalitásomról. A magyar újságok szerint a Dzurá- styimak adott interjúim egy bukott és kétség- beesett politikus hattyúdala volt A magyarok azt mondják, hogy az én politikai meg- gyöoödiésem egy krónikus betegségnek a dokumentuma, melyet egyedül a kétségbeesés és deeperáció váltott ki olyan embernél, aki egész életét a nemzeti ideálokért áldozta s aki egész életién át becsülettel harcolt ideáljai megval-ósitásáért. Főleg Tarján Ödönnek {fájj az én őszinteségem. Az én összes eddigi harcaim és ideáljaim összeomlását látja benne. Nem tud mást mondani, mint azt, hogy Hlinka elvesztette önérzetet és energiáját, amikor őszintén megmondotta, hogy a mai generáció degenerált és anyagias. Tarján és a magyarok elfeledkeznek az aktivista magyarokról, a Csánkiaik, Stefánok és Stundák politikájáról. Hogy Prága ne lássa a magyarok gyengeségét és megvásárolhatő- eágát, Tarján Hlinka mögé húzódik. Hogy a maguk eszméit és aspirációit elrejtsék, jó volt nekik minden politikusunk, minden harcsunk és temperamentumunk. Tiz esztendeig csodálták harcainkat s harcainkból sikeres eredményt reméltek a saját integrálisba és Imperialista politikájuk számára. Politikánkat tiz esztendeig önzetlennek és magasren- dünek tartották. Egész a mai napig, amíg meg nem hallották, hogy Hlinka' és pártja nem álmodhatik a magyar integritásról és a magyar mentalitásról. Most Hlinka túlságosan őszinte és nyiltszáju lett előttük Mindig tisztában voltak a mi kvalitásainkkal és mégis építeni akartak rájuk. Ismerték temperámén hununkat, vallásos meggyőződésünket, jellemünket és mégis szívesen vezetésünk alá akartak állani. Ma azt mondják, hogy a mi egyoldalú vallásos meggyőződésünk akadály ahhoz, hogy az egész nemzet élére állhassunk. — — Lehetséges, hogy Hlinka András túlságosan temoeramenfu- mos és papi-nemzeti jelleme kizárja azt, hogy egyik-másik embert megnyerhessen a maga számára. De az igazat mermon-dja. S : nem fél a kimondott igazság következmé- j nyéltől, mert ez a következmény csak kor- reláció’ hozhat. Hlinka mindig sub spécié aeternitat'S dolgozott. A politika a komipre-1 rnisszirmok tudománya, a dogma pedig nem ismer kompromisszumokat. De bizonyom hogy egyedül a politikai dogmát izmus szolgálhat a fejlődés és a s'hVFzéeió alapján1 Vaneso dr. ugyan "zen a véleményen van mint Dzurányi és Tarján, mert mind a hárman protestánsok. Vagyis a Kant- és Marx- féle filozófia hívei. Azt mondják, hogy szűkkeblűé k és me gközel ithe hít lenek vagyunk.------Vancso dr. azt hiszi, ha Hodza egyszer

me

gharagudna, olyan autonomista lehetne belőle, amilyen csak kell De ne féljen Vancso, ez nem fog sohasem megtörténni. Hodza sem nem klerikalista, sem nem római. S éppen ezért nehezen szánja rá magát a mi tövises utunkra. — — Hogy mi nem lehetünk és nem is leszünk bután radikálisok, mint a kommunisták és nemzeti pártiak, ez világos, mint a nap. Mi a nemzet céljaira ós magas ideáljaira tekintünk. Ahogy nekünk nem diktál sem Turócszentmárton, sem Budapest, sem Berlin, épipen úgy .Róma sem diktál Mi a nemzeti igazságosság és megértés alapján állunk. Mi megadjuk mindenkinek azt, ami az övé, de

marxista vagy Luther-Mle programmal soha nem egyezhetünk meg.

Mi jóval nemzetiebbek vagyunk, mint Vancso nemzeti pártja. Bennünket nem söpör el a kommunizmus, sem a szocializmus, sem a centralizmus. Szeretnék látni egyetlenegy nemzeti irányú képviselőt a mi segítségünk vagy a csehek segítsége nélkül. Ivánkát a nemzeti demokrata párt hozta be, Markovi- osot és Dérért a zsidó marxizmus, Hrusov- skyt Zeminová Franciska és Kloíács elvtárs, Rázust pedig Kramár. A többiek mind elbuktak, elpusztultak a választási harcban. Elbukott Jánoska, elbukott Oobrda, el Vancso dr., mert

a protestantizmus se nem szláv sseBemfl, «e nem demokratikus, se nem toleráns, s© nem produktív. A protestantizmus nem egyéb, mint nemzeti materializmus, amely nem tud eredményeket felmutatni, (

Tiso József

volt miniszter a Slovákban a kővetkezőket Írja: Abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy az autonómia kérdésében úgy a cseheknek,

mint a magyaroknak megmondhatom a magam őszinte és mind a két fél felé objektív véleményét, hiszen magyar részről úgy tüntetnek fel, mint Prága hódolóját, aki a csehekkel egy követ fuj, a centralisták pedig magyarosinak tartanak. Nos, ha ez igy vau — hogy joggale, vagy nem, afölött a két ellenvélemény vitázzon egymással — a cseheknek és a magyaroknak egyaránt el kell fogadniok a nekik szóló véleményemet, mert hisz a esetiekhez egy osehoifil, a magyarokhoz egy ma- gyarofil beszél S ez a véleményem teljesen tiszta szlovák vélemény- mely a szlovák néppárt ideológiájában a következőképp hangzik: Béke a szlovákoknak a szlovákság jogainak biztosításával. A szlovák nemzet a csehekkel való közös államban akarja fejlődését, mert ez a fejlődés a szláv állam kötelékében természetesebb, mint más államban.

Poétikánk alapja a csehszlovák köztársaság államegysége.

A nemzet érdeke a politikai munka legfőbb törvénye. Az állam a nemzetet kell, hogy szolgálja és igy az államnak addig van lét joga és addig van joga lojalitást kívánni, amíg a nemzet érdeke nincs veszélyeztetve. A szlovák nemzet aspirációi nehezen érvényesülnek, nap- ról napra súlyos harcokat kell megvívnunk, de

a nemzet létének gyökerei nincsenek ve- 1 szélyben,

épp ezért nemzeti és erkölcsi kötelességünk, ■ hogy7 a csehszlovák köztársaság irányában lo- ; jálisak legyünk. Mihelyt azonban a szlovák • nemzetet veszélyben látnók, nem haboznánk kijelenteni azt sem, hogy a nemzet elsőbb mini az állam- Ezt a pali- ; tikai eszményt igyekszünk realizálni Szia- j venszkó autonómiájának programjában, ; melyben legtermészetesebb módon olvad ' össze saját nemzetünk szolgálata az állam- ] egység köteléke iránti lojalitásunkkal. Szto- , venszkó autonómiájával állunk és bukunk. . ,í Szlovenszkó autonómiájáért való munka- l bon szívesen látott munkatársunk minden ' 'scli, minden magyar és német már csak j azért is, mert Szlovenszkó autonómiája a ( Szlovenszkón élő összes polgárai- ön'-or- ] mányzatát jelenti oly értelembent hogy va- g

lám ennyi polgár megelégedett legyen és igy szere telet tápláljon szűke bb hazája, o Slo- venská Krajina iránt.

A szlovákság szupremáciája az autonóm SIo- venská Krajina, — mint egyrészt a szlovákoknak a többi nemzet fölötti számbeli irányából folyó természetes következménye, másrészt mint az ezer év óta lakott területen a szlovák nemzet ezredéves jogának szükségszerű következménye, — föltétlenül el kell, hogy ismertessék, sőt következetesen érvényre is kell hogy jusson.

Amikor miniden becületes ammomista munkatársat igy üdvözlünk az autonomi-sta blokk táborában, nem lehet elhullgainiunJc azt, hogy ez a blokk csak akkor alakulhat meg, hogyha előzőleg meglesz a blokkba jelentkező valamennyi fél részéről a megfelelő lelki atmoszféra, amely lelki atmoszférának a legjobban kidiomborodó jele a szlovákok szupremáciájának elismerése.

Hogy a szlovák vezérek lebecsülése s bagateli- zálása nem tanúskodik ennek az atmoszférának a meglétéről, azt hiszem, ezt mindenki belátja. A szlovák nemzetnek megvannak a maga természetadta vezérei, lehetnek ezek a vezérek olyanok, amilyenek, azonban mégis szlovákok. S éppen azért a szlovák nemzet nem fogad, el idegen vezéreket, még ha azok pallérozott abbak is, legyen ez a pali érő zottság valódi, v^agy pedig csak a hangos reklám csinálmánya. Hamis játékot üz az autonomista blokkal, aki © lelki atmoszféra ezen legelemibb föltételét nem ápolja, mert igy a szlovákok szupremáciáját nemcsak hogy nem készíti elő, sőt ellenkezőleg a szlovák nemzetet újból idegen vezetés alá szeretné fogni. A olaTa pacta honi amiéi elve az autonomista blokkra is érvénye*.

A Deutsche Pressében Tiso interjút ad s abban többek között a következőket mond,ja:

A súlyos gazdasági válság vasilogikávai figyelmeztet minden szlovákot arra, hogy

mi, szlovákok ftehvemzkó autonómiája nélkül mindig másodrangu polgárok és másod- rangú országrész leszünk,

amint azt az utolsó politikai etaptte eseményei világosan mutatják. A gazdasági válság nemcsak az autonomista mozgalomnak ad tápot, hanem követeld, hogy

az eddigi pittsburgi szerződést gazdasági cikkelyekkel is ki kell egészíteni.

A gazdasági helyzet jelentőségét a centralista pártok szlovák csoportjai is belátják s éppen azért jól fogadják a pártelnökünk által egy évvel ezelőtt fölvetett, de akkor természetesen elutasított gondolatot: a szlovák képviselőknek gazdasági kérdésekben v-aló blokkját. Nagy nehézségek állanak Szlovenszkó autonómiájának útjában, de a szlovák politikai életnek mégis ez a legaktívabb hajtóereje, olyannyira, hogy Szlovenszkói úgyszólván politikai aksziómává vált, hogy aki az autonómia ellen fordul, még ha az maga Hlinka is lenne, az rögtön elveszti minden súlyát,

Dérer Iván

iskolaOsvi ntMsiter

a Právo Lidnba na következőket Írja: „Szlo- venszkó politikai tekintetben a megnyugvás felé halad. Az egykor viharos néppárti és kommunista oppozició teljesen megszűnt. A szlovák néppártnál ez az oppozició többé-kevésbé tisztességes keretek között mozgó kritikai tevékenységgé változott át. Természetes, hogy a dolgok ilyen fejlődésével nincsenek megelégedve azok, akik inkább szolgálják a revizionista törekvések alátámasztására mesterségesen fönntartott magyar irredentát, mintsem Szlovén szk ót és a csehszlovák állam' érdekeit. A legutóbbi időben például Szüliő Géza keresztényszocialista pártjának vezérei közt nagy nyugtalanságot kélt(?) Hlinka András és a szlovák néppárt konstruktív ellenzéki tevékenysége. Sziillő politikája arra irányul, hogy az ő magyar pártja vezető autonómista párt legyen, hogy igy magával ránthassa az autonomista érzelmű szlovákságot. Ezt a célt szolgálja az az akció, amelyet a Prágai Magyar Hírlap már hónapok óta követ a különböző .szlovák elégedetlenek nyilatkozatainak ügyes közzétételével. Azonban Skultéty professzor, a meginterjúvoltak egyike, a legjobban világította meg á dolgok igazi állását. Rámutatott Szlovenszkónak óriási fejlődésére tanügyi téren. E kulturális eredményeken hajótörést szenved minden akció, amely a csehszlovák köztársaság ellen irányul. Ma már oly messzire jutottunk, hogy Izlovenszkót nem lehet ellentétbe állítani a ‘

csehszlovák állammal. Tuka politikája teljesen megbukott, habár a döntő pillanatokban olyan tekintélyek fedezték, mint amilyen Szlovenszkón Hlinka, Szüilő kísérletei a belpolitikában semmi eredményt nem fognak elérni. Legföljebb abban a teljesen hamis véleményben fogják tartani a külföldi irredentát, mintha a szlovenszkói tömegek elégedetlenek lennének a csehszlovák köztársasággal és más konstelláció után vágyódnának. Erről az oldalról a külföldi irredenta törekvései hajótörést fognak szenvedni, mert teljesen hamis elöföltételekre épüknek. Szlovenszkó politikai fejlődése megnyugtató és a csehszlovák állam gondolata szilárdabb, mint Mrmikor volt.

Kevésbé megnyugtatóak azonban a gazdasági viszonyok. A nagy világválság Szloven- szkót súlyosabban sújtja, mint a köztársaság más részeit. A Magyarországgal való gazdasági viszony rendezetlenségét elsősorban Szlovenszkó érzi.

A legutolsó időben sok szó esik a szlovenszkói parlamenti képviselőknek pártkülönbség nélkül való együttműködéséről. Ma itt egy nagyon konkrét pont van, amely tárgyául szolgálhatna egy ilyen együttműködésnek: meg kell akadályozni, hogy a szlovenszkói ipar és a szlovenszkói kivitel a csehszlovák—magyar gazdasági viszony rendezésénél áldozatul essék."

Stefinek Antal

volt iskolaügyi miniszter „Szlovák front" címen vezércikket irt a Slovenskv Delünkben, s Hodzsa tervéről többek közt ezt mondja: Az

ilyen együttműködés csakis egy teljesen lojális és józanul 7 vezetett testületben lehetséges. — *— De hiába fogunk szlovák frontokat alkotni, ha mint egyének nem bizonyulunk erkölcsi és szellemi tekintetben erőseknek és képességekkel bíróknak.-------Lehet, hogy ezt a véle

ményemet valaki tulpesszimisztikusnak, sőt öefetista véleménynek fogja tartani De hogy jól megértsenek, ismétlem, minden jóvátétel és minden haladás egyes egyének fokozott javító ténykedésével kezdődik, s a kollektív tevékenység lehetetlen elsőrangú és kiemelkedő egyéniségek nélkül, továbbá becsületes munka- szándék nélkül.-------Gyakorlatilag a követke

zőképp képzelem a dolgot: Kezdetben egyelőre csak a kormánypártok törvényhozói gyűljenek igy egybe,

fogadják meg becsületszóval, hogy a testületiben nem fogják érvényrejuttatni párt- és személyi ügyeiket,

állapodjanak meg kisebb, de aránylag elérhető programban,

melyet tüzetesen áttanulmányoznának, minden szempontból szakszerűen megbírálnának és aztán a saját pártjukban erélyesen képviselnének. Szerény véleményem szerint most a legégetőbb kérdések a tarifáiis problémák, az elemi iskolák építése, a folyók és patakok szabályozása, a villamosítás, & melioráció és legfőképpen az a kérdés, miképpen segítsük ki népünket a gazdasági válságból.

Stefániák a Slovenská Politikában „Szlo*

venszkó és a magyarok" címen a csehszlovák-magyar kereskedelmi viszony alakulásáról ir s annak a véleményének ad kifejezést, hogy a magyar ipar fejlődése következtében Csehszlovákiának egyre kevesebb kivitele lesz Magyarország felé. Csehszlovákiának készen kell lennie arra — írja —, hogy elveszti a magyar piacot, nevezetesen a tömegáru termelés összes ágaiban. Ebből a né- zőszögből ítéljük meg a jövő évben várható tárgya Lás óikat. — Bármilyen kellemetlenek is legyenek a gazdasági viszonyok, melyek a magyaroknak köztársaságunk ellen érthetően táplált féltékenységéből erednek, készen kell lennünk az összes következményekre, melyek valójában az uj államhatárok megvalósításából és az ipari cseh országrészek meg a földmives gzlovák országrészek gazdasági érintkezésének megszakításából folynak ki. Nevezetesen Szlovenszkó szenvedett és szenved emiatt, de politikai és nemzeti szabadságunkat nemcsak vérrel, hanem anyagi áldozatokkal is meg kellett váltanunk.

Iparunk és földművelésünk az utolsó tizenkét év alatt lényegesen átor ien tálód ott és eléggé bebizonyította az uj állam keretei közt való életképességét. Ezt az átorientáló- dást az utolsó konzekvenciákig végre kell hajtanunk.

Stefinek cikkével kapcsolatosan érdekes még Benda szlovák szociáldemokrata képviselő hozzászólása a Hodza által fölvetett szlovák blokk tervéhez. Benda az együttműködést olyan testületbe való tömörülésnek mondja, amely esetről esetre fog törekedni Szlovenszkó gazdasági, kulturális, szociális és közjogi szükségleteinek kielégítéséért akcióba lépni. Azt azonban előre ki kell kötni, hogy a társulás létra ne legyen, amelyet egyesek a maguk egyéni aspirációinak céljaira használhassanak ki. „Revolver" sem lehet sem Prága, sem egyes pártok, sem egyes szlovenszkói személyek ellen. Hasonlóképp a csehszlovák egység elleni agitáció eszközévé sem szabad válnia. Az együttműködés nem kap semmiféle egyesületi rormát vagy ki nőalakot, hanem csak időről időre szükség szerint egybehívott tanácskozások tartásából fog állami.