Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-25 / 293. (2514.) szám

30 ^iw^MAgtoR«Hna>flg A szlovenszkói és kárpátalfi Senniszsaori 1930-ban írta: Székely Gy. Levente A temnisaapcrt sz egész világosi évről-évre ugalbb teret hódit. Az abból eredő demokratiaálódás foly­tán balad a Uödked'velteég, a népeoerüeég felé. Bár a versenyek és eredmények iránti érdeklődés még nieaeze van a labdarúgás nagy vonzóerejétől, h«- tároooítan megáliiapitfeató, hogy e t^nniasezSk gyn- rapodáfávai az érdeklődő közösség ta szaporodik. A aagyváiroeoik egyre-másra építőik az eddiginél na­gyobb közönség befogadására alkalmas verseny­pályáikat, az ugyneveaett „center court“-okat. A „fehér sport** nagymértékű terjedésével nem áll arányban a Jáléksainvona! smelkedésa E téren a feilckí-ée jetetttőeen lassúbb. A nyugati á'-kunok- baa, elsősorban Amerikában, Angliában és Fran- oiaországbaö, ahol a töffnegsaerü fejlődés is előbb következett be, ma már a játékeHinvoncl is évröl- évre hatalmasam bálád előre. A folyó évbon Euró­pát járó japánok izeiátiSt adtak a messze Kelet tem- niszlm 1 trarújá ró,I amely a legjobb utón van althoz, hogy a legelső világklasezisáio® való tarlósáét ki­vívja­Nálunk ás a veőünik BBomszédos államokban, akikkel a földrajzi természetesség folytán leggyak­rabban érirotikeoimk, a féjlődéa tempója az említet- tekmél gyöngébb. A mi szükeb bbfiaánkban — értve ezalatt Szk>- vensakót és Kárpátalját — e aoép 6port terjedésé­től messze eimaradi a Játéksaim votud emeiked’éae, aminek ez éttaléooa sanyarú gesdasá^i visaonyokon kiről egyéb okai 5* vaerak. Éveken áít teljes rantifttertefeníég tsjra'feodiotst se iteai teára;'í®óiéiban. As, hogy Itt mégti* volt és van rémi komoly, versesy&aerü temiiiszélet, csupán né­hány, telke*, többnyire magyar egyesület nagysi­kerű, aesrwetikőai versenyein tótbattuk. A* ezeken megjelenő, feltűnő és pár napi játék után eltűnő „nagyságok* látást tag* db a lattan Iíbseogid*! Járt, de tartós befolyást * jéWkcnok bafedáeáira nem je­lentett. Ezt ntt Ictebveoclők és versenyrendesők valaimeneiyien egyearlőeo tapasetaiihattuik. A Csehszlovák Temiee Szövetség cBak hosszú évék után kesdett ráeszmélni, hogy igy a dolgok nincsenek rendjén. Először ezlovenszkói megbízot­taik választásával kteérteteaett, aarnnek gyakorlati értők® 8 Budával volt egyenlő. Létezésükről as évi kőagyOUseferő! bessátnolö afságoikkekböi értesül- SOrak, ss anaükai, m hangjukat, m írásukat, mával oemmiowöű tevők egységüket as Mttuk. Maga a OaLTA te csak olyarakor cmrtoita, hogy hoez&tarto- cuo&, aeflw a küKtaféte dmeken esődet- óriási já- recdóBágck beftoetéBérő! voM ssó. A vezetők kőéül m egyetlen Myídsks dr. volt ez, grüöS a ml különleges visacmyaink {ránt érdeJdődéet és jőindutetet tooítateSL A esáhctetevák tennteseaővstaőg Í92® novemberé­iül tartott évzáró kőcgyüUtes a hslysst tartbaitait- teooágát belátva, gyökeres qjttásra határozta el ma­gát áa a teonissUteűdaénnat terűi ateawnoti ok ipákra oasUrtta be. Igy a eekrwswskői ás kárpáta^jsi egye *ük»:«ket bárun asupába. így a szövetség határo­zata folytán megalakultak a temslsnamipák: Nyu- gateaJoveneriiól naupa, székhelye Pozsony; Közép- fezlovonozlcóí ampa, székhelye Besztercebánya; vé­gül a Keteteriovesastkái és Kérpáteliji asupa, szék­helye Kassa. A aaupareodaaart egyévi próbaidőre fogadta el a közgyűlés. A próbaidő letelt, az uj reradsaer neon lérköoött közelebb az egyesületek szivéhez, amid- fcésrem éHót alig nyújtott, egyszóval ^megméretett áa könnyűnek taté itatott **. A magyar tennifiaseöveteég gondolatát mér 1923- ban fe'avetí Lehoczky Tibor, az Ungvári AC aaóta tragikusain elkölt kiváló versenyzője és vezetője. A keodeményezők köaött ott van Fekete Béla, a Kas­sai SC akkori elnöke és s sorok írója. A wCaeh»ilorákl*l Magyar TennBaszöretség11 megval<Vritáeárs Irányuló törekvést rendszerbe fog­lalja aa 1927-ben megalakult Csehsalováklai Ma­gyar Testnevelő Szövetség, amely öarahívja az ala­kuló közgyűlést a Tátrába, elfogadja a Székely Gy. Levente által kidolgozott ezabályterveaetet, meg­választja az első tisztikart Bárczy Oszkár elnökkel aa élén é® min<iezt előirásszerüen beterjesati jóvá- hagy'á® céljából a belügyminiszternek. Az kiőkőzben a fószővetséggel f-olytatett tárgya­lások egymásután eredménytelenek maradnak. Végre a folyó év augusztusában Fekete Béla ügy­vezető igazgatót értesíti a kassai rendőrigazgaló- ság, hogy a belügyminisBtárium jóváhagyta a ma­gyar temnisBTZöveteég alapszabályait. Révay István. MTS® elnök a KSC ősaii tátraf veT- eenyére egybehívja a temniszszakibizoMieágot, amely Székely azaikbinotteágl elnök vezetése alatt letár­gyalta az uq helyzet követelte teendőket. A főezö- vetséggel és a német ezöveteéggel való tárgyalások megejtésére Révay Istvánt., Mnravck Gyu’át, Bárrzy Oszkárt, Kopper Miksát és JelJinek Ferencet kér­ték fel. A cfióhFzlováiriíM magyar tenniszeaők örök hálája kísérje ezeket a fáradságot nem kímélő igaz, te pasztalit eportfértiakat, aliiiiknek dtiplotnatiikuB si­kerét a legjobban jellemzi az az egyhangú helyes­lés ás taps, amellyel az ez évi november 23-án tar­ifái csehszlovák tenmiscasaőveteégti záró közgyűlés a „Ceehezlovákíeii Magyar Tenniez Szövetség** Im­már végleges megalakulását szenteeitette. Eddig tizenkilenc egyesület tagija a magyar len niazazöveteégmek: Po®wiyi TE, Komáromi FC, Ko­máromi SE. Párliányi TE, I>évaá SE, Lévai TE, Ipolysági SC. Losonci AFC, Losonci TE, Rozsnyói SC, Rimaszombati POS, Komái SC, Ungvári AC, Ungvári TK, Munkácsi SE. Beregpzáezi FTC, Nagy- szőllősi TK. Az Eperjesi TVE óe a Kassai AC a ícö- v-i\ jövőben várható be'épéeéve) ez a szám huazon- egyre emolikodík. Tekintve, hogy ezeken kivűil még szájUKw egyesület be'épéee biztóeaji várhaió, '« szö­vetség ótetkőpeseége biztí'silva van. A Csehszlovákiai Magyar Teri ülsz Szövetség 1931 januárjában a Kaasoi SC álltai rendezett téli sport,- Mt alkalmával tartja edző renden Jtöagyüi'óBét, amelyen ez alaikuló gyiiieeMi megvá'lasBtott tiszti­kar Lemond ée átadja helyét a megválasztandó uj vezetőségin-ek, amelyre hatalmas munka vár, ha a hosszú évek önhibánkon kivülá számtalan mulasz­tósál igyekszik pótolni. Kerületi beosztás, igazolá­sok, tagdájek és egyéb járandóságok, ifjúsági és ezenior bajnokságok, csapatbajnokságok - (Rérvay- serteg) krirása, egységes verseinynaptár, játédeos-ok oszbáiyozáea, trénerkórdég megoldása és m'ég sok, kirtelen esaünkibe neun jutó egyéb munka vár a legifjabb magyar szövetségre. A csehszlovák köztársaságban élő magyarság tennisasportjának fejlesztésére alapította Révay István MTSa elnök a róla elnevezett vándorserleget az elsnu-lit 1909. évben. A folyó évben efeőizbein küz­döttek a müveszi ezikdserleg védelméért és ezzel a magyiar csapat bajnoki dm elnyeréséért- Pozsony­tól NagyezŐKődg négy kerületbe beosztva, tizenliét egyesület versengett a díjért. Az egyes kerületek gy'őz’.esei kerültek az elődöntőbe: a Nyugaszloven- ezkói kerületből a Pocssonyi TE, a Köeópsz’öven- 8akói kerülelből a Rimaszombati POS, a Kelet- sziovenszkói kerületből a Kassai SC, a Kárpátalji kerületből a Beregszászi FTC. A PT'E gj'őzött a rlmasrombatiak ellen, « bereg­szásziak megadásra késztették a Kassai SC csapatát. Érdekes, hogy a döntőbe a legrégibb és a legfiata­labb magyar egyesület került; as ötvenéves PTE éa aji idén alakult BFTC. A* ujtátrafüredi Pataoe- szálló pólyáin lefolyt döntőmérkűaépea a pocasooyiak kitűnő együttese 6:3 arányban győzött ée evvel a Révay-serteg e’fő védője tett. A győzte* aeapaitban játszottak: Weidenhofferné Hagenauer Emmy, Kre- gir Danioa, Kakas dr., Weidenhoffer József, Adler és Gailusa. A „Révay aerleg örökös vándordíj" — mint lát­ható. már aa e'ső évben hatalmas megmozdulást Idézett elő a cseh szlovákiai megyar egyesületek között, amely évről-érvre fokozódná fog. Alapítója nemes oéliját elérte. A magyar tenntezKrtSvotség egyik első feladata lesz a vándordíj szabályainak kiegészilése és mó­dosítása, amelyre vonaükozóiiag a Rimaszombati POS a szeptemberi tátrai teannszszakbizottsági ülésen tett írásbeli javaslatot. A Kassai Sportklub ezidén etaőicben rendezte a „Csehsalováklai Magyar Testnevelő Ssövetség" megbitásából a „Cseh^sloráktei Magyarok bajnok­ságait, amelynek díjazását is a MTS* váltak a. Elő- eaör kerültek kdoeztáerna a gyönyörű traüvésari MTS® plakettek. Perhács Imire és Kosztolányi István ne­men ékkj<aaíké6s»ége tehetővé tette, hogy az egyes bajnokságok győzt^ed külön tiszt ©letdijat is kaptak. A női egyesben Weidenhofferné Hagenouer Emmy biztosan győzött a múltévi bajnoknő Orosz Marad (NagywsftlílőB) éten. A férfi bajnokságot Weidenhoffer József másodszor nyerte a riane- aaoanbwtfi Jelűnek Mifklóe eHea. A párawbajook- aágok győztese a Perháesné-Bárczy Oszkár, illető­leg a BArcjy Oszkár—Jelűnek pár lett. A verseny színvonala szép fejlődést mutat, de még mindig messze vagyunk attól, hogy legjobb jainik az országos bajnokságokba is beícezéljanak. amid a- testvér alszövetségben játszó németek MenzeL, Rohrer Soyka, Gottliieb sbb. révén a legel­sők között foglalnak helyet. A jövőben rendezze ezt a versenyt a magyar tenniszszövetség. Iamételen azt, amit máir a tátrai versenyekkel kaposotetosan írott beszámolómban kifejtettem. A Tátrában való megrendezés helyes, mert sehova se mennek olyan szívesen a játékosok és kísérők és sehol sem lehet azon az áron hason­ló ellátást biztosítani. Kezdődjék a verseny a nagy nemzetközi verseny előtt néhány nappal és fejeződjék be a nemzetközi számok megkezdése előtt. Ezáltal megszűnik a kétoldalú hajsza és megszűnik a verseny másod rend "sége. A részt­vevők ott maradhatnak, vógigjátezhaifcják vagy nézhetik a nemzetközi versenyt nyugodtan, tisz­tán tanulási célzattal. A ezlovenszkói és kárpátalji legjobb játékosok sorában uj nevekkel alig találkozunk. A magyar játékosok erősorrendjének a megállapítása az uj magyar szövetség feladata. Hozzávetőlegesen a legjobbak: Weidenhofferné Pozsonyi TE, Grosz Manci Nagyszöliősd TK, Perhácsné Ipolyság, Lux Baba Ungvári AC, Kod Annii Beregszászi FTC, Kregár Daraioa Pozsonyi TE, Baritász Vali, Bőhm Banka Ungvári AC, Wandracseknó Kassa SC, Stein Mimi, Sa'amonné Pozsonyi TE, Bellágli Dalona Losonci AFC, Szüassy Sári Lévai SE, Her- telendy Lili és Aíbina R'xnsits Ida Kassai SC, Feledd Ha Losonca AFC, Arányi Stefi Trencsén- tepMc, Kiss Manci Rimaszombat etb. Az idén ke­veset, vagy egyáltalán nem szerepelt első osztályú hölgy játékosok: Bárczynó Besztercebánya, Hecker Györgyi Nagyszombat, Páleeohmé Roleizek Dusi Eperjeei TVE. Scheli Péterné, Várnay Einőraé Kassa, Schmidtoé Kerekes Ver©, Fodor Béláné Ungvári AC «lh A nein magyar játékoenől: közül Korotvicakéné keveset tartózkexiott Szlovenszkóban, a legtöbbet versenyzett és szép eredményeket ért el. A pozso­nyi Ne beálltán ér ól alig IiaiiLottunk. Rajtuk kívül az első cieztá’lyu játékos nőit eorábain említhetők a kassai Juinkova és a munkácsi Zapletdlova. A legjobb selovenszkóiaik közül Nedbálek szere­pel szlovenszkói egyesület szinőiben. Alkii évek óta megtehet ősén ál lo ndó formát mutat és nem zetközrt viszonylatban is van mindig néhány órlé- kea eredménye. A szintén pozsonyi Klein László a prágai német klub színeiben indul már évek óta. Legszebb eredményeit M-enzei oldalán játszva o pároo voréenyeken érte el. A zsolnai Ileeht László 19-K) évben szinte ugrásszerűen tört előre, talán az összes csehszlovákiai játékosok között nála állapi tható meg a legnagyobb fejlődés. A neanzelköidleg eddig admte lem erőtlen fiatal játé­koenak nagy ktilföVli vereenyteken aifcerttlt a leg- első középeurópai klasszist képviselő versenyzők letett diadaimaekodnd. ö k prágai egyesütetben játszik. As említettek után a pcxosciayi Bulla, a kassai K&brle dr„ Gottesmann Lajos dr„ Tiánovsky, Vajda, a besztercebányai KoSut, as ungvári Peli­kán dr. az egyre kevesebbet szerepelő, pozsonyi Hiibáesek dr., az ungvári HofeyS dr. a munkácsi KáSe következnek a nem magyar játékosok sorában. A magyarok küaül elsőosrtályu játékosok: Weidenhoffer József, Kakas dr., Pozsonyi TE, Báirczy Oszkár és Endre Besztercebánya, Jelűnek Miklós és Ernő Rimaszombati POS, Somogyi Bála, Révay István és János Lévai SE, Székely Pál, Kál­mán Endre, Kálmán Pál Beregszászi FTC, Adler és Goiiiusz Pozsonyi TE, Lengyel, Dmrnáir, Weiden- hofifer Béla Kassa, Adámovioh ÉreekujváTÍ SE, Kertész Gábor és Bertalan d Beregszászi FTC, Toancsányi Béla, Sajó Endre, Kerekes Ferenc, Papp Ferenc, Székely Imre, Ceongár Csaba etb. Ungvári AC, Moskovite Zoltán Wenmanc. Ödön Ungvári TK, Kohn Losonci AFC, Welnberg-er Pál Munkácsi SE &tb. Nemzetközi versenynek voltak Pozsonyban, P&s- tyénben, Léván, Besztereebányán, Kassán és Ótátrafüreden. A eookáeos versenyeit közül el­maradt a rimaszombati és az ungvári verseny. A Pozsonyi TE ötvenéves Jubileumét Kehrling Bé'la ée Balázs Iván volt jugoszláv bajnok vendég­játékával üninepelte. A legszebb mezőnyt — mint az előcoő éve&beai. úgy most is — a tátrai verseny gyűjtötte egybe. Ag említett versenyeken resztvettek: Herbstoő, Arlens, Kinzel, Eifermaan Bécs, SchSJfer Jugo­szlávia, Haeneoh és Henkel Berlin, Luppti dr. Bukarest, Dr. Sohrédemá, BaumgRirteo Magda, Gönczné Boitirock Ica. Lates Caiilla, Szapáry gróf­nő, PaksjTié, Kehríing, Bánó Lehel, Gabnowit®, Vay báró, Szenthey dr., 9i Iberedorf, Bokorné. Piret báróné. Straub. Zichy gróf Budapest. Zizo- vita Lenike Nagyvárad. A belföldiek közül: Blaná- * rová, KozBehihova, Merhauteva, Korotvksfca, Web denhoffemé, Hegenauer Etmny, Graun, Menae^ Rohrer, Soyka, Zaorátek, dada, Meleaaek, NoóbA> tek, stb. A lengyelek esid én hiányoaáak veraa­nyelekről, a barkoreoteik közül egyedül Luppn drn látogatta a versenyeket, de kevés aikernei. Az em iátett pttgy vereenyeken kívül wnÉnww házi, ktebköei és váioeköei versenyt bonyoütottak le egyesületeink. Ab Ungvári AC megrendezte a mtradao évbe* eaolcáaos Kárpátalji ifjúsági bajnokságot, amely Tahy Endre dr. és űulovica Tivadar aa ÚAC voit elnökeioek vándoreertegedért folyik. A teá&yok részére kiirt versenyt Barkáé* Vatt a feA verse­nyét Ceongár Csaba mdindikeí' 'a a reodeeő egyesü­let tagjai nyerték. A pöstyéni verseny alkalmával? taíbmerüJt egy nagyszabású vándordijas férfipárcs verseny ter­vezete, amelyben egy ezer dollár értéket kép­viselő díjért minden nemzet szövetsége által ki­jelölt kéft pár vehetne részt A eaabéfymt id dolgozását a bécsi Hoheraberg Bnmem bteták, akiitől az eesme la ezárm.'sSk. MegvaióMÍiawa esetén a pöslyénd verseny európai temiszeeeanémayá lépne elő. Az 1930 év teursiszétetérW váaoU és itt bemuta­tott kép sokirányú történést tehát életet éa élet- képességet mutat. Mutatja azt ta, hogy a vezetés a legtöbb helyen ügyes ée esBorga'mas kezekben ven. Hogy ez a sok becsülete* törekvés eddig nem ve­zetett nagyobb eredanésiyekhee. annak m egysé­ges irányítás hiánya volt a legfőbb ok*. A most eltelt év beváltotta az autonóm működés eléré­sére {irányuló kivánsáirókat. A ealáv egy’esületek vidék ookinti önkormányzatét a ampák biztosát* fák. A „CsoIi&ziovákAail Magyar Te urai wi Szövertaég** fóvábogyásóval a megya*’ klubok «aim«*s ttaénrez törekvését koronázta sJkesr. Adja aa léten, hogy az a sok szép é* Jő, «mpft aa egyesületek a eseh- ezlovákiaá magyar sportkultura tagifjahfe alaku- lásától várnak, az emberileg tebetaóger rövid Időn beiül, telje* orejébeo ás tisztaságában vaséra ' váljék. Prága, decemiber 28. A világgazdaságra nehezedő válságról a közgazdasági tudomá­nyok elméleti művelői csaknem kivétel nél­kül egyhangúlag megállapítják, hogy az oka­iban és jelenségeiben is lényegesen külön­bözik a történelem által eddig feljegyzett válságoktól. A mai krizis legfontosabb karak- terisztikuma, hogy a földkerekség minden államába a minden néphez edhatolt, az ős­termelést és ipari termelést a a kereskedel­met is egyformán sújtja és egyetlen társa­dalmi osztályt sem kiméi meg. A régebb ko­rok gazdasági válságaitól eltérően, amelyek egyébként vagy lokális jellegűek voltak, vagy a közgazdasági éiet bizonyos tényezőit sújtot­ták, a mai válság időbeli kezdőpontja meg nem határozható: lappangva, sorozatosan tört a világ népeire a veszedelem s most, amikor benne vagyunk, szinte lehetetlen jóslásokba bocsátkozni azt a kérdést illető­leg, hogy jönnek-e és mikor jönnek a jobb napok. Ami pedig a válság okait illeti, a pontosan diagnosztizált bajok között eddig az utolsó helyen szerepelt a racionalizáció, a legújabb időben azonban éppen ez a kérdés okoz sok fejtörést a tudósoknak, annyira, hogy már olyan hangok is nyíltan hallatszanak, hogy a racionalizáció-okozla bajok súlyosabbak, mint annak előnyei. A világ termelése azon­ban már benne van a racionalizálási folya­matban, azt megállítani nem lehet s ezért le­hetetlen megjósolni a válságból kivezető ut kezdetét. Neves közgazdászok is nagyon pesszimisztikusan nyilatkoznak erről a kér­désről. A termelés racionalizálásának tagadhatat­lanul előnyös oldala a termelés műszaki, igazgatási tökéletesedése és olcsóbbá tevése s részben a magángazdaság jövedelmezősé­gének emelése. Ezekkel az előnyökkel párhuzamosan ha­ladnak azonban a racionalizáció árnyoldalai is. A háborút követő években eddig soha nem tapasztalt versengés indult ineg az egyes nemzetek termelési csoportjai között s ebben a lázas versenyben rövidesen az északame­rikai Egyesült Államok s Németország ke­rültek az élre. A technikai fejlődés odáig ment a mezőgazdasági és ipari vállalatok külső képének s belső szervezeteinek meg­változtatásán keresztül, hogy ma például Né­metország 140 százalékkal többet termel, mint 1913-ban s ez a termelés sokkal ol­csóbb, mert a drága munkáskezet fölösleges­sé teszi az olcsó gépmunka. És ezzel elérkez­tünk a racionalizáció első súlyos árnyalatá­hoz: a racionalizáció gyártja a munkanélkü­liek nagy tömegeit s így hiábavaló az olcsó többtermelés, mert nincs aki a termelvénye- ket elfogyassza. Régebbi válságok idején, ha például a me­zőgazdasággal volt baj, a nép gyárakban ka­pott. kenyeret, ha a gyári termelést sújtotta krizis, a munkás fél vagy egész hold föld bérletéhez igyekezett jutni s már biztosítva volt a léte. Ma a munkanélküli mindenütt zárt ajtóra talál. Sőt a kivándorlók előtt I* bezárulnak lassankint as Ígéretes földek kapui. A racionalizáció — bár célja ai olcsóbb termelés és igy a takarékoskodás — a való­ságban a tőke pocsókolását jelenti. A nyolc- tiz évt, sőt mó^ hosszabb működési idór* konstruált, drága gép két-három éven belül hasznavehetetlenné válik „elavul**, nem azért, mintha a munkát nem birnA, vagy mert elromlott volna, hanem azért, mert köz­ben újabb gépet találtak fel, amely olcsób­ban és jobban végzi a munkát, mint a régi. A gyáros kénytelen megvenni az uj gépet s kénytelen félreállitani a régit, mert külön­ben" nem tud lépést tartani a konkuren­ciával s igy akár be is csukhatná üzemét. A racionalizáció tehát csak ott haladt igazán mérföldnyi lépésekkel, ahol igen nagy sza­bad tőke állott rendelkezésre (Amerika. Né­metország). Talán fölösleges is mondani, hogy az ilyen racionalizáció nem éppen ész­szerű. A régi közgazdasági tudomány megállapí­tása szerint a termék a munka, a tőke és a természet együttműködésének az eredménye. A három komponens közül csak a természet maradt változatlan, az emberi munka és a tőke termékalkotó szerepe jelentősen meg­változott, mint az a fentebb mondottakból kitűnik. Az emberi munkát a racionalizált termelés ugyan nem zárja ki, azonban jelen­tősen módosította, illetve azt gépmunkával helyettesítette. Azonban az emberi munka az árupiacon is jelentős tényező, mert a mun­kabérnek nagy befolyása van a terinelvények piacára. Ha ninc9 munkabér, ha nincs kere­set, csökken az árupiacon a kereslet a a túl­termelés jelentkezik. A túltermelés pedig értékteleníti a produkciót és a beruházott tő­két is. Ilyképpen válik a racionalizáció a gazdasági* élet struktúrájának zavaró ténye­zőjévé. A racionalizáció termeli a munkanél­külieket, anélkül, hogy ezek ellátásáról gondoskodnék. A munkanélküliekről való gondoskodást pedig valakinek vállalnia keil. Ez a gondoskodás — akár az állam, akár a társadalom, vagy a közjogi testületek részé­ről történik is, újabb tőkeelvonással jár a igy a tőke egyrészt az üzemen pocsékolódik — idő előtti gépváltás másrészt az általa teremtett munkanélküliekről való szociális gondoskodásra fogyasztódéit. S ez a racionali­záció harmadik, nagy — szociális — hát­ránya. Eme bajok felismerésénél sokkal nehezebb feladat az orvosság megválasztása és alkal­mazása. A racionalizálási folyamat nem szün­tethető meg egy államban sem, mert ha rá­diói törvényt hoznának az uj gépek alkal­mazása ellen, úgy ott néhány rövid éven be­rni nden élet megáilana. A racionalizáció által teremtett munka­nélküliekről való gondoskodást a társadalom nem láthatja el, mert annak egyes osztályai is bajban vannak. Mindenki „felülről**, az Ál­lamtól vár segítséget. Ax egyes államok A racionalizáció árnyoldalai Irta: Tömöri János dr. 1930 december 86, esflt&rtSk. nmn**aMm*M*nnn*BBM*maM*mm*H****m*i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents