Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-25 / 293. (2514.) szám

1930 december 25, csütörtök.

^m<^-Mac&ar-hirIíAP>

7

Meghalt Vintila Bratianu, a liberális párt vezére, a többszörös miniszter és volt kormányelnök

Hirtelen szélütés végzett a hatvanhét éves po'iükussal — Belpolitikai

következmények? - Mánia a középearópai államok konfederádóját sürgeti

Bukarest, december 23. Tegnap este féltiz órakor a román liberális párt vezetője, Vintila Bratianu, Ramnicul Valceaban lévő lakásán meghalt. Az elhunyt államférfi hatvankét évet élt. Második gyermeke volt az 18)l-ben elhunyt nagy román államféríiu- nak, Ion Bratianunak.

Vintila Bratianu a párisi politechnikumon folytatta tanulmányait, ott szerezte meg mérnöki diplomáját és Romániába visszatérve, mint építészmérnök tevékenykedett. Amikor fivére, Jonel C. Bratianu édosatyjának politikai örökségét átvette, ő is belépett a pártba és miut bátyjának segítőtársa tevékenykedett a dbe- rális párt újjászervezésében. A háború elölt Bukarest polgármestere volt, mig a háború folyamán, mégpedig 1916-ban először a hadügyi, később a municiós miniszteri tárcát töltötte be. A háború után az összes liberális kormányokban mint pénzügyminiszter működött és több pénzügyi reformot hajtott végre. Megreformálta Romániának egész pénzügyi és adóügyi rendszerét, majd mikor bátyja hirtelen meghalt, az ő helyét foglalta el a kormányban és a pénzügyi tárca mellett a kormány elnöke is lett, azonkívül a liberális párt vezetését is kezébe vette. Többizben megkísérelte, hogy az összes pártok részvételével alakítson kormányt. A Bratianuk politikája azonban Romániában lejárta magát, széles néprétegek előtt tették magukat gyűlöletessé, amiben nem kis része éppen Vintila Bratianunak volt.

Ö volt az, aki az összes befolyásos és jelentős hasznot hozó pozíciókat bizalmi embereivel töltette be, mérhetetlen pénzösszegeket gyűjtött össze a liberális párt számára

Katonaságot mozgósítottak egy szökött rablógyilkos kézrekeritésére

New Yerscy, december 23. A sálemi fegy- házból a napokban megszökött egy veszedelmes gonosztevő, Sithián Jammcs, akit a bíróság rablógyilkosságban való részvétel miatt balálra ítélt. A gonosztevő a szellőztető lyukon át jutott ki a cellából, felkuszott a fegyház tetőzetére és tiz méter magasságból akrobata ügyességgel levetette magát az ueeára. A nyaktörő ugrás sikerült és a halálraítélt rablógyilkos kimenekült börtönéből. A rendőrség az üldözés munkájához a katonaság segítségét kérte és tegnap már a város egész helyőrsége részt vett az üldözésben anélkül, hogy a szökevény rejtekhelyét sikerült volna felkutatni ok.

s ő h^jíota végre a román ipari vállalatok hírhedt nacionalizálását.

A nemzeti paraszt párt előtörése véget vetett a Bratianu-rendszernek 6 1928 november 3-án Vintila Bratianunak kormányávaal együtt vissza kellett lépnie Maniu javára. Maniu kormánya azután Károly király visszatérését készítette elő, ami ellen Vintila Bratianu pártjával együtt a leghevesebb ellenzést folytatta.

A királypuces azonban megtörtént és a libe- i ralis pártnak vezérével együtt alkalmazkodnia kellett a megváltozott helyzethez.

1930 julius 9-én Bratianu audiencián jelent meg II. Károly király előtt és ez az audiencia meghódolást jelentett, amennyiben a liberális párt ezzel újból fölvette a kapcsolatokat a trónnal.

Vintila Bratianu tegnap délután Michaesti- ben fekvő kastélyának parkjában sétálgatott, amikor szélütés érte. összeroskadt és csak később találtak rá és szállították be eszméletlen állapotban a közelben fekvő Ramnicul Valcea városába. Este féltiz óra tájban második roham következett, amely azután tizenöt perc alatt végzett vele.

Kedden délelőtt a képvieelöház és a t^ená- tus gyászülést tartott, amelyen a román politikai élet vezetői méltatták Bratianu páratlan érdemeit. A királyt még az éjszaka folyamán értesítették Vintila Bratianu haláláról. Á 1F ’ális párt vezetését most Daca veszi kezébe.

A ma reggeli román lapok azt a véleményüket fejezik ki, hogy Vintilla Bratianu halála komoly politikai következményekkel fog járni,

Páris, december 23. A Petit Párisién ma hosszabb cikkben foglalkozik a román liberális párt elhunyt vezérének jelentőségével. Kiemeli, hogy Vintila Bratianu éles és kérlelhetetlen harcot folytatott Károly király ellen. Ámbár később kiegyezés jött létre a király és a politikus között.

Vintila Bratianu továbbra is ellenséges érzülettel volt Károllyal szemben és semhogy megalkudnia kelljen, otthagyta a politikai életet.

Bées, december 23. A Neue Freie Presse mai számában beszélgetést közöl a jelenleg Becsben tartózkodó volt román miniszterelnökkel, Maniuval. Maniu megállapítja ebben a beszélgetésben a román belpolitikai helyzet konszolidálását és

kiemeli a királynak azt az elhatározott szándékát, hogy parlamentáris eszközökkel akar kormányozni.

Az agrárius elemnek az álla űrügyek vitelébe való jogos befolyása és az állami kormányzás decentralizálása biztosítva van. Románia szilárd bástyát jelent a bolsevizmussal szemben.

Maniu ezután

a középeurópai konföderáció megszervezé- < sének szükségességét hangoztatta, amelynek célja lenne a szerződésileg biztosított

gazdasági szövetség megteremtése.

Ez lenne az első lépés az általános európai államrendszerhez. A középeurópai föderáció Lengyelországból, Csehszlovákiából, Ausztriából, Jugoszláviából, Magyarországból, Bulgáriából, Görögországból és Romániából állana. Kedvező agrárhitelek és gazdasági regionális szerződések segítségével a legtöbb kedvezmény elvének alapján, vagy pedig a koutin- gentálá? alapján a középeurópai gazdasági krízist hatékonyan lehet leküzdeni.

Páris, december 23. A Foreign Office amerikai osztályának vezetője, Craigies, akinek ügykörébe tartozik a tengerészeti kérdések irányítása, jelenleg Rómában tartózkodik. A Hátin jel entése szerint

Angliába való vissraztérése előtt valószínűleg hosszabb időt tölt Párisban, hogy tovább vezesse a Londonban és Genfben megkezdett tárgyalásokat, amelyeknek az a céljuk, hogy a földközi-tengeri hatalmak között flottameg- egyezést létesítsenek.

Craigies missziója azért bir különösebb jelentőséggel, mert a népszövetségi tanács januári ülésén szeretnék már megteremteni a flotta leszerelésére vonatkozó egységes formulát.

Berlin, december 23. Mig a Vossische Zeitung mai száma a genfi népszövetségi tanácskozások programját ismertető cikke felé ezt a nagy elmet helyezi; „Népszövetségi tanács Cnr- tius elnöklete alatt”,

egy más reggeli lap már arról ad számot, hogy a birodalmi külügyminiszter ez alkalommal nem fog a tanácsülésen elnökölni.

A Centi-ügynökség véleménye szerint ez az utóbbi értesülés a helyes. Ámbár a túrna- szerint az elnöklés januárban Németországot illetné, a Wilhelra-Strassén nagyon komoly

megfontolás tárgyává tették azt a kérdést, vájjon oporttmus lenne-e, hogy valóban a német külügyminiszter vezesse a tárgyalásokat, amikor Németország egyidejűleg a napirend egész csomó kérdésében, elsősorban a lengyelországi választások miatt benyújtott német petíció ügyében, igen erősen érdekelve van

és súlyos harcot keli vívnia. Az elnöklés ÖnmaMonaco népe diktatúrát kap karácsonyi ajándékba

Páris, december 23. A monacói forradalom* nak, amely az eimuit nyáron több tragikomikus eseményt idézett elő, tegnap vad tüntetés volt a következménye, amely az uralkodó ellen irányult. Louis herceg, aki az év leg’- nagyobb részét Párisban tölti, tegnap visszatért örökös monarchiájába. Alattvalói azonban, nagyon udvariatlanul fogadták a páiyudvaron. Amikor az uralkodó alakja megjelent a kft- esi ajtajában., az egybeggült tüntetők hangosan éljenezték Franciaországot és a köztársaságot.

A rendőrséggel is összeütközésre került & sor és egy rendőrt megsebesítettek. A tüntetők közül tizet letartóztattak és hazaárulás cimén. indul meg ellenük az eljárás. A hirek szerint a herceg engedetlen alattvalóinak megbüntetésére feloszlatja Monaco parlamentjét étt diktatúrái vezet be„

gában is erős m e gterhel te tést jelent és ‘befolyásolja a német érdekek képviseletét.

Az elnöknek tradicionális feladata a kiegyenlítés és a kompromissziumok előkészítése, ez a tradíció tehát megbéníthatná Curthu-t & német érdekek véde!ét>eu. Streseraann is igen erősen érezte az elnöki funkciónak hátrányait annakidején, amikor a a Saar-terület vasúivá* delmének a kérdését tárgyalták meg.

Számítani lehet tehát azzal, hogy Némefor- i szág ez alkalommal is lemond a tanácsi elnökségről.

Miután a januári ülés után következő tanácsülés elnöksége Angliára kerül, valószínű, b^gy a német külügyi hivatal Londonban ajánlani fogja,, hogy Anglia cseréljen Németországgal. Ebben az esetben Curtius a tanács májusi ülésszakán elnökölne.

Tovább folyik Spanyol- országban a iorradalmárok üldözése

Páris, december 23. A Petit Párisién jelentése szerint Spanyolországban tovább folyik a forradalmárok letartóztatása. Tegnap San Se- bastianban letartóztatták a La Prensa nevű lap kiadóját.

Mdrid, december 23. Berenguer tábonok

miniszterelnök tegnap több miniszterrel konferenciát tartott. A konferencia után azonban kénytelen volt otthonába térni és ágyba f© küdni. A miniszter súlyos bronchitiszban betegedett meg.

Angolország közvetít az olasz-francia flottaviszályban

Curtius nem vállalja Genfben az elnökséget

—■ állapította meg a diagnózist egy molett nő, aki kiskutyájával nyalatta föl a maradék ba- rck-fagylaltO't. Mrs. Gordon elővette a helyű lapot, közömbösen lapozgatott benne, egyszerre csak felragyogott a szeme. Egy hirdetésen akadt meg. „Forbát testvérek** gőzmalma legújabb őrleményeit kínálta azon a hirdetésen olcsón és garantálva.

Mrs. Gordon elpirult. Még csak most mert körülnézni a kávéházban, melyről úgy látta, hogy minden sarkából ösmerős hangulatok szállnak felé. Mikor már tekintetével megsimogatta az összes régi pamlagokat és márványasztalokat, egyszerre a kasszával szemközti oldalon, rögtön a fagylaltszekrény mellett egy férfit vett észre. Mozdulatlanul ült a helyén. Előtte az uzsonnája.

Mrs. Gordon lökést érzett s majdnem bátra- tántorodott. Még jobban elpirult, előszedte a púdere? kazettáját és anélkül, hogy szüksége lett volna rá, ügyesen kikészítette az arcát. A tükre azonban kíméletlen volt. Megsúgta neki, hogy a festék alatt is ég és pirul az arca.

Forbát ült vele szemközt a régi helyén. Törzsasztalát, ugylátszik, megtartotta annyi év óta.

Nyolc lépésre volt tőle Forbát és erre a nyolc lépésre hat év óta várt, egyre mohóbb türelmetlenséggel, mert mindaz, ami esküvője óta eddig a nyolc lépésig adódott: felfokozott szépségkultusza, tengeri fürdőkön való •feltűnése, mindez csak külszín, látszat és takaró volt, takaró egy seb fölött, mely hat év óta folyton vérzett, melynek a gyökere idáig ért, ebbe a kisvárosi kávéházba, ennek is ahhoz a törzsasztalához, melynél Forbát ült.

A főpincér odament Fór bálhoz és udvarias hangon mondta:

Kérem ássan, már itt a kávé.

— Szűrve habbal"? — riadt fel egy kiváncsi hang. .

— Szűrve habbal, kérem ássan — és már

rohant a főur, mert pénz koppant meg egy asztalon, ahol fizetni akartak.

Forbát még mindig mozdulatlanul ült a helyén és egy fix pontra meredt. A fix pont véletlenül a diádéin volt. Mrs. Gordon diadémje.

Mrs. Gordon úgy ült itt vele szemközt, mint egy exotikus törzsnek bálványozott istennője.

Mrs. Gordon úgy érezte, hogy Forbát nem is őt nézi, nem is érez megbánást, se lelkifurdalást, hogy továbbra is megőrizte a gőgjét, amit a hiú és beképzelt család táplált benne oly mértékben, hogy már a pöffeszke- dés határait súrolta vele.

Mrs. Gordon úgy érezte, hogy hiába jött át Amerikából, hiába hazudott a férjének, megrettent arra a gondolatra, hogy nem sikerülhet elégtételt venni ezen az emberen, aki továbbra is kihívón nézi nem is őt, csak a diádé mot.

— Mi lesz a bosszúmmal? — ment benne

végig egy sürgető kérdés. Egy pillanatra közömbösséget színlelve, megint az újsághoz menekült és egy ügyes mozdulattal lekapcsolta az ékszert a nyakáról. De Forbát továbbra is szemrebbenés nélkül a régi pozícióba volt beállítva.

Mrs. Gordon odakapott a nyakához és védő mozdulattal ujjait zongoráztatta azon. Szive a torkában kalimpált, próbált elmosolyodni, de nevetőizmai nem fogadtak szót.

— Még .mindig tetszem neki? — suttogott maga elé és akaratlanul is a szemére gondolt, melyben a bosszú parazsa izzik infernálisfüzekben. Ettől uj erőre kapott és izgatottan járt a melle, mely lélegzetet vett. úgy érezte, hogy ütött az órája. Tulajdonképpen csaa most érte el a kikötőt, most érzi igazán a talajt a lába alatt.

— Diádéin nélkül is tetszem neki? — tört benne föl eg'y eltemetett hullám, de oly sodrással. hogy megijedt önmagától, ebben a pillanatban a hiúsága is külön ünnepet ült, de már akkor nem lehetett semmit sem visszavonni, mert szemének egy diszkrét, de mégis félre nem érthető rebbenésével magához hívta, önfeledten Forbátot.

És most azt várta fékezhetetlen izgalomban, hogy történni kell valaminek, mert a roppant feszülség oly elementáris volt, hogy már feszültség oly elementáris volt, hogy már lejét.

A pillanat elmúlt. Forbát még egyre mozdulatlanul nézle s a kávéja, — szűrve habbal . — ott unatkozott a márványasztalon.

Akkor a főpincér, aki mindezt látta, halkan a háta mögé került és meghatódott, részvétteljes hangon ennyit szóit:

— Nagyságos asszonyom, tetszik tudni, a szegény Forbát ur...

— Ki az? — kapta föl a fejét Mrs. Gordon idegesen és türelmetlenül.

— Az a szegény Forbát ur, tetszik tudini, ■ tavaly...

— De hát kinek mondja ezt? Ki kérdezte? Miféle tolakodás ez? — ezzel felállt a nő ó? magából kikelve körülnézett.

— Tavaly februárban, bocsánatot kérek, szegény Forbát ur megvakult... — fejezte be a pincér, sürü meghajlások között.

Akkor már visszaüli Mrs. Gordon és vérte- len ajkán halottsápadtan megjelent egy szó:

— Fizetek!

Mrs. Gordon ránézett a főpitioérre és Mrs. Gordon tudta, bogv erre a nézésére a főpincér talán örökké fog emlékezni.

— Hisz még nem volt rendelve semmi — szabadkozott a főpincér, szinte dadogva, any- nyira fogva tartotta a nézés.

— Ossza szét, rebegte Mrs. Gordon és egy dollárt dobott le az asztalra.

Közben rétik ül jébe gyömöszölte a dia dérnél s gyöngyszemei mintha kárörvendve hunyorogtak volna feléje. Az arca égett, büszkén felvétette a fejét s anélkül, hogy ránézett volna a vak Forbátra, szinte repülve kisuhant a hátsó kijáraton.

UJ ELŐFIZETŐINK,

..... ■Ml— ma

ak

ik január elsejétől rendelik meg a Prágai Magyar Hírlapot, kívánságukra megkapjak a kiadóhivataltól a REMARQUE-regény eddig megjelent folytatásait.

VI.

Felrohant a szobájába, leeresztette a zsaluikat, nehogy esetleg meglássa a csoszogó Fórba tót.

Felcsengette a szobaasszonyt. Az asztalon még ott feküdt a térkép, amit hirtelen dühro- barnában darabokra tépett. Egy pár papír- csonk fájdalmasan felszisszent a kezében, amikor a lompos és ragyásképü szobaasszony rányi tott.

~ PakkolunkJ — mondta sírva.

— Meghalt valakije? — kérdezte meglepve a szobaasszony, mert a papircsonkot sürgönynek nézte.

— Igen... A bosszúm!... — zokogta b«

zsebkendőjébe a fájdalmát. A szobaasszony értelmetlenül bámulta Mrs. Gordont s keresztet vetve kiszaladt a szobából.

Mrs. Gordon egvre keservesebben sírt és egy sürgönyt fogalmazott közben:

„Mr. B. M. Gordon from New-York

Berlin. Hotel Adkra I arrive tou morrow Margaret".

Még fel se száradt rajta a tinta s már rohant vele a kifutó a postára.

S egy félóra múlva, miután így, mondhatni, hirtelen meghalt a bosszúja, az állomásra rolniid és elutazott a kisvárosból, előrelátható* lag örökre.,