Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-23 / 292. (2513.) szám

4 ■«a—g 'PPAGAI-A'U&ÍíATí.HÍ RLAP* 19B0 december 23, kedd. Oudenhove Kalergi gróf a revíziót tartja Páneurópa megvalósulása első alapfeltételének Mas* változás a Páneurópa-gonciolat eddigi irányában? - Metternich és Mazzini Pánesirópadervének különbsége - Genf és Bécs Prága, december 22. Coadenhove-Kaler- gi Richárd gról, a Páneurópa-eszme meg- ieremíöjo és a mozgalom megindítója, a közelmúltban jelentős cikket irt Páneuró- páról s bizonyos olyan uj álláspontokat képviselt, amelyek ezt a programszerű cikket fontossá és megszívlelendővé te­szik. A Páneurőpa-mozgalomnak eddig sem lehetett híve az, aki Európa mai be­rendezését hibásnak tartja és ugv véli, hogy békéről, kölcsönös megnyugvásról mindaddig néni lehet szó, amíg a világ­háború után elkövetett hibákat jóvá nem teszik. A bécsi gróf koncepciójában eddig Európa mai status quójának alapján állt és valahányszor kitervezte a jövőt, néni foglalt állást a múltban elkövetett hibák­kal szemben. Időközben azonban a reví­ziós gondolat egyre nagyobb méreteket öl­tött Európában és Briand Páncurópn- memorandumának őszi genfi csődje után Co-udenhore-Kalergi is kénytelen volt be­látni, hogy Paneurópája holtpontra jut, ha nem illeszti be a gondolatmenetbe szer­ves és lényeges alaptételként a jóvátétel, illetve a revízió gondolatát. Alábbi cikke, amelyet teljes egészében közlünk ebből a szempontból jelentős határkő a Páneuró- po-^íozgel'^m történetében. CoiHenhove- Kalergi először foglal áPást a revizió mel­lett. A cikk ..Revíziót** cint alatt .a követ­kezeképp szók Páneurópa ez év szeptemberében nagy lé­pést tett előre. Az európai unió tanulmányi bizottságának megalakításával valamennyi európai kormány Páneurópa politikai fel­építésének alapkövét rakta le. A nemzeti-kommunista választási győze­lem Németországban egyidejűleg ismét kér­désessé teheti Páneurőpának ezt az ered­ményét. Mig a népszövetség tribünjén béke­biztatásokat cserélnek ki egymással, a ku­lisszák mögött ismételten felmerült a fenye­gető háború baljós kérdése. Az európai helyzet 1023 óta nem volt eny- nyire aggasztó. A háború megint előtérbe tolult: senki sem óhajtja, de mirdenki szá­mol annak lehetőségével. Frontjai világosan láthatók. Céljai fel ismerhet ők. Jelszavai ad­va vannak. Az a nemzedék, amely a háborúban már nem Vvett részt, most felnövekedett; de ez a nemzedék az iskola padjain és a szülői ház­ban csak hősökről és csatákról, csak az el­lenséges népek alá valóságáról és saiát nem­zetének ártatlanságáról és fö’énvéről hallott, i Ez a vetés egész Európában érik. És vele j együtt a háborús veszedelem is ,.. Qml és i*rs Csak döntő elhatározásokkal lehet ezt a háborús veszedelmet elűzni. A dolgok fejlődése Némefországban arra int, hogy félrendszabályokka'l, mint amilyen a Rajnavidék időelőtti kiürítése és a Young- terv, nem lehet Európa helyzetét megjavíta­ni. Csak elhatározó és nagylelkű cselekede­tek vezethetnek a nemzetek ' megbékélésé­hez. A kormányok által kötött valamennyi szerződés csak a levegőben lóg, ha nem tá­masztja alá őket a legszélesebb néprétegek beleegyezése. Csak a Páneuróna-mozgalom megerősödé­se és radíkaüzálódása segíthet. Európa tö­megeinek meg kell ismerni ezt a célkitűzést és sorompóba kell érte lépniök. Mert a helyzet egyre jobban igy éleződik ki: Hábo­rú — vagy Európa. Ennek eldöntése nem­csak a politikusokat érdekli, hanem ez minden európainak, minden európai anyá­nak, minden európai' gyermeknek ügye. A pillanat veszedelmeihez képest a genfi konferencia eredménye sem sokat lendített Páneurór>án. De a Páneurópa-mozgalom fia­talságát tekintve és azokhoz a nehézségek­hez kénest, amik ©tebe tornyosulnak, ez az eredmény i* jelentős. Hogy ennyit elérhettünk, azt Briand bá­torságának és kitartásának köszönhetjük, akinek Páneurópa alapkőletételéért egyszer­re több fronton kellett harcolnia a győze­lemért. Mostantól kezdve Páneurópának két centruma van: a népszövetség európai bizott- ága Gertiben és a Páneurópai Unió Bécs­iben. £ két szervezet feladatköre és lelépi tett- •ége nagyon is különböző: Genf a kormányok szervezet© — Bécs em­berek szervezete. Becsnek meg kell teremtenie a páneurópai közvéleményt, Géninek pedig ebből majd le kell vonnia a gyakorlati következményeket. Becsnek, mint propagandaszervezetnek, a közvéleményt állandóan irányítania kell, mig Genfnek, mint kormányok szervezetének az a feladata, hogy a közvélemény kialakult akaratát végrehajtsa. Bécs nem felelős azért, amit Geníben. tesznek és beszélnek, sőt fenn­tartja magának a legszigorúbb kritika jogát. Az Európa-bizottság érdekében és Európa érdekében, Briand memoranduma ; és páneurópa A népszövetség Európa-bizottságának kiin­dulópontja Briand memoranduma. A Páueurópa-rnozg'álom kiindulópontja a Páneu répáról kiadott könyv volt: E két dokumentum egybevetéséből kivi­láglik, hogy azonos irányokról, de különböző utakról van szó. Ez az ellentét a keletkezésben leli magya­rázatát: a Páneurópa mozgalmát nem kor­mányok kezdeményezték, hanem egy függet­len magánember, aki az európai közérdeket az egész vonalon fölébe helyezte egyes álla­mok érdekeinek. Briand memorandumának szülőanyja a Páneurópai eszme, — de apja a francia kormány. Az európai gondolatot természetesen francia szellemben magyaráz­za, csak úgy, mint ahogy a német válasz né­met, az olasz válasz olasz szellemet sugároz vissza,. Éppen ezért a Páneurópai Unió nem azo­nosíthatja magát sem a francia memoran­dummal, sem bármelyik kormánynyilatko­zattal: hanem ezekkel a nemzeti interpretálásokkal szemben meg akarja kísérelni, hogyan lehet­ne Páneurópa felépítéséhez egységes, közös bázist teremteni. A teljes függetlenség és pártatlanság meg­óvásával tudja csak a mi mozgalmunk az európai népek bizalmát igazolni és célját megvalósítani. ReviziSs vita Briand memoranduma cs a német vá­lasztások eredménye az európai politika középpontjába állították a revizió kérdé­sét. Az európai revíziós mozgalom élére Mussolini állott, aki Briand európai béke- jelszavával szembeállította az európai egyenjogúság jelszavát. Páneurópa egyszerre tesz hitvallást & béke és az egyenjogúság mellett. Meg vagyunk arról győződve, hogy az európai nemzetek békés együttműködése teljes egyenjogúság nélkül lehetetlen. Ép­pen ezért mindenkinek, aki Brianddal együtt az európai békét követeli, egyúttal Mussolinival együtt követelnie kell az egyenjogúságot is Európa összes államai között, tekintet nélkül arra, hogy a hábo­rúban melyik oldalon állottak. Csak ez a kettős követelés akadályozhatja meg, hogy a XX-ik században újra fellán­goljon az a harc, amely a XIX. században a szent szövetség és az ifjú Európa közölt le­játszódott. Mert úgy Metternich, mint Mazzini a saját felfogásuk szerint Páneurópa hivei voltak; de Metternich antirevizionista volt, mig Mazzini a revizió hive. Metternich a békét a helyzet megszilárdításával akarta biztosítani, Mazzini pedig a nemzetek felszabadításával és egyen jogosításával, A kormányok Metter­nich pártján voltak, a népek Mazzini oldalán. A kormányok légüres terében összeomlott a szent szövetség — és vele együtt az európai béke. A háborúk egész sorozata vette kez­detét, hogy Mazzini politikai végrendelete valóra válhasson és Európa nemzeti alapon újjászerveződjék. Merev béke politikával nem csak a szent szövetség végzete fenyeget. Európa béké­Világhirü £ L B E O- továbbá francia, angol selyemharisnyák, valamint min­dennemű kötött áru „ETA” üzletben, kaphatok, BRA T1SLAVA, Halászkapu 1 jéj és összefogását csak olyan elasztikus békepolitika biztosíthatja, mely az evolú­ció és revizió alapelvére támaszkodik. Revfaiésok és antirevizioaisták Briand köztié menye zése óta Európa már nem tagozódik európaiakra és anticuró- pajakra — hanem revizionistákra és süli­re vízió nistákra. Mindketten elismerik az európai össze­fogás szükségét, de az egyik lél azért, hogy a páriskörnyéki békekötések rend­szerét megörökítse, a másik £él pedig az­ért, hogy azokat megtörje, Ántirevizionisták: Franciaország, Len­gyelország, Románia, Jugoszlávia, Cseh­szlovákia, Görögország (?), Belgium. A revizió hivei: Olaszország, Németor­szág, Oroszország, Magyarország, Ausz­tria, Bulgária, Litvánia, Albánia. A többi állam még ingadozó vagy sem­leges: leginkább a két álláspont békés összeegyeztetését óhajtják. A revíziós álláspontot a legelhatározób- ban Magyarország képviseli, az aníirevi- zionistát: Lengyelország. A többi állam­ban a vélemények megoszlanak. Ez áll legfőképp az antirevizionista államokra, amelyekben napról-napra növekszik azok­nak a személyiségeknek és szervezetek­nek száma, amelyek a revizió leié haj­lanak. Mert ezekben az államokban is erősödik az a felismerés, hogy csak a mai állapot békés és részleges revíziója tudja meg­akadályozni egy uj európai háború kitöré­sét, amelynek hadszíntereit Európa tér­képe világosan elárulja. Ezért növekszik állandóan a revíziós mozgalom híveinek száma: mert ez a mozgalom nem a béke, hanem a háború euen irányul. Páneurópa és a revízió A mi mozgalmunk a jövőt tartja szem ellőtt. A mai állapotok erőszakos megmere­vítését éppen úgy elveti magától, mint az erőiszakos [elforgatás gondolatát. Páneurópa éppen ezért a revíziót je­lenti. Azt követeli, hogy félre kell tenni minden olyan európai szerződést, amely ellentmond az egyenjogúság alapelvének és meg akarja örökíteni a világháború so­rán kialakult ellentéteket. Csak ha özek a szerződések eltűnnek és helyükbe az egyenjogú és önkéntes együttmiiKödés lép, csak akkor lesz biztosítva Európa bé­kéje. A párisi békeszerződések a háborús pszichózis hatása alatt keletkeztek. Sok rendelkezését nem az értelem, hanem a bosszú diktálta. Gyűlöletből származva gyűlöletet keltettek. Sok tekintetben ezek a szerződések ter­het jelentettek a győztesekre is. Ha más­képp alkották volna meg őket, akkor ma nem kellene Franciaországnak mitliárdo- kat fordítani a fegyverkezésre. Már régen kibékült, sőt szövetséget köthetett volna Németországgal. Biztonsága ezzel jobban meg volna védve, mint ma. Páneurópa állásfoglalása a revízió mel­lett nem jelent állásfoglalást egyetlen ál- lamcsoport mellett — hanem ez a kíván­ság az egész földkerekség jól felfogott ér­dekét szolgálja. Az ántirevizionisták tudják ma nagyon jól, hogy mit akarnak: a státuszkvő fenntartá­sát, a vcrsaillesi béke petrifikálását. A revizió hivei számtalan csoportra oszla­nak, számtalan kívánsággal. Egészen biztos, hogy egy déltiroli revíziós egészen másként képzeli el a revíziót, mint annak egy római hive. A revízió hivei között a béke igazi hí­vein kivül ott látjuk a reváns előli arcosait. A nemzetek egyenjogúságának előharcosai melleit a. nemzeti hegemóniák büszke kép­viselőit. A revizió szükségességének elismerése még nem jelent programot: elhatározó csak ezeknek a revíziós követeléseknek fokoza­tossága. és határvonalai lehetnek. Leszerelés és jóvátétel Páneurópa békés revíziót akar, fokozatos revíziót, összhangban az európai szolidaritás érzésének kialakulásával és növekedésével. Az európai revizió éppen ezért nem jelenthet Nyakkendő-újdonságok* ehérnemü mér* I ték utad Balek & Tesáínál, Pozsony-Bra- tislava, Zemská Banka-pa óta. internacionális forradalmat, hanem csakis nem­zetközi evolúciót. Előtérben az egyenjogúság kérdése áll, amely szorosan egybefügg a leszerelés kérdésével. Az­után jön a jóvátételi kérdés. A revíziós problémák közül a legnehezebb a területi kérdés. Ebben az európai nacionalizmu­sok a legmerevobben állanak szemben egymás­sal. Radikális megoldások jelenleg e részben alig lehetségesek. Először láthatatlanná kell tenni az európai belső határokat, éppen úgy, mint az a svájci kantonokban történt: Gazdaságilag, katonailag, politikai tekintetben. A kisebbségek jogainak valódi biztosításával tisztára közigazgatási ha­tárokká kell átváltozniuk. Csak ezután alakul­hat ki az az európai közösségérzet, amely a ha­tárok eltolódását éppoly természetesnek .eszi, mintabogy azt Németországban tapasztaljuk. A leszerelés fogja meghozni a revizió kez­detét. Ma a leszerelés zsákuccába jutott. Németország joggal követeli, hogy szomszé­dainak leszerelése révén katonai egyenjogúság­hoz jussén. Ezek a szomszédok viszont joggal hangoztatják, hogy jelentősebb leszerelésre nem. szánhatják el magukat mindaddig, mig fegy­verkező szomszédoktól kell tartaniok. Az európai leszerelést c-sak egy katonai biz­tonsági szerződéssel egyidejűleg lehet végre­hajtani. amely a megtámadott szövetséges állam katonai támogatását minden aláíró részéről biz­tosítja. Csak egy ilyen biztonsági szerződés le­het a leszerelés politikai előföltétele, mert a ka­tonai biztonság helyébe nagyobb politikai biz­tonságot ad. Az európai leszerelés végrehajtása után lehet csak hozzáfogni a háborús adósságok és jóvá­tételek uj szabályozásához. Ez a kérdés az euró­pai békének éppen olyan tehertétele, mint az európai gazdasági életnek. Megoldani csak Amerikával való uj tárgyalások alapján lehet­séges. Mindaddig azonban, mig Európa nem mu­tat- hajlandóságot a leszerelésre, Amerika sem lesz hajlandó az adósságok kérdésében az euró­pai kívánságokat figyelembe venni. A jóvátételi kérdés igy függ össze a leszere­lés kérdésével. Az Idő megérett arra, hogy a revizió kez­detét vegye. Következeteken végiggondolva igy torko- lódik bele a revizió kérdése az európai össze- fogásba.** Állami nyugdíjasok figyelmébe Az országos keresztónyBaociafistB párt központja (Bratiklava-Pozsony, Jirásek «or 12) figyelmezteti as állami nyugdijiusokat, akik vasúti arcképe® iga­zolványukat {noghoc^zabiblard óhajtják, hogy &s igazolványhoz az alábbi tartalmú sajátkezű lég aláirt nyilatkozatot usatolják: PREHLASENIE Podpfsanjf ........... vo Vikiibe, s tymto prehlasujem, ie mimo niojej penzie a&í itátneho, ani sukromnóho zamefiLaania némáim Dátum ............... Ci slo legitimacii: . . . . » . . pödpis. Az országos keresztónyszoríalista párt központja a meghosszabbítást elváMaija, 5 korona eljárási dij ellenében. A felmerülő költséget vadam ennyi eset­ben utánváteilezL, Meghívó A Kassai Sport Club 1930 december 2S-án dél­után fél húrom órakor tartja évi rendes közgyűlé­sét a kassai Keresztény Társadalmi Kör díszter­mében (Fő-ucca 12, I. emelet) a következő tárgy­sorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. főtitkár jelentése, 3. pénz­tári jelentős, 4. a számvizsgálók jelentése, 5. a fel- menlvóny megadás;! és efölötti határozathozatal, 6, a költségvelős tárgyalása, 7 a közgyűlést legalább három nappal megelőzőleg az elnökségnél bejelen­tett indítványok tárgyalása, 8. a választmányi ha­tározatok eileu öt napon belül benyújtott íelilebbe- zések tárgyalása, 9. a választmányok és szám,vizs­ga'ók megválasztása s 10. az elnök, tisztikar és vá­lasztmány megválasztása. Amennyiben a fél három órára hirdetett közgyű­lés nem lenne határozatképes, az újonnan megtar­tandó közgyűlés ugyanaznap délután három óra­kor, ugyanott veszi kezdetét. Kassa, 1930 december 20­Az elnökség. — A magyar nemzeti munkáspárt decem­ber 28-án Léván, a református egyház ta­nácstermében, délelőtt 9 órakor tartja orszá­gos pártgyülését a következő napirenddel: 1. A párt vezetőség jelentése. 2. Az ellenőrző bizottság jelentése. 3. Politikai és gazdasági helyzet. 4. Pártsajtó. 5. A pártvezetőség és ellenőrző bizottság választása. 6. Mezőgazda- sági kérdés. 7. Párlagitáció és párltaklika. 8. Indítványok. — A pártgyülésen 157 szervezet közel száz kiküldöttel lesz képviselve. °'“t ri!r«Lrrf4 Klára Penzió S,-;*bák 50 ICC napon!* Cs-ren iítk«i6s«i-l Hidi'ií-UJati', vi; Körponti fölös, vilAjiUs mcluíivi*. Po*tu Otátiafiired Sambulu József

Next

/
Thumbnails
Contents