Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-21 / 291. (2512.) szám

16 TRKCAiyVUGtoRHTTOUVP fM KőZ^AZDAjSAGT1 Hz egységes ipartörvény megalkotása előtt Prága, december 20. A azlovenszkói és na- azinszkói magyar iparosok köreiben különö­sen nemzetgyűlési választások idején gyakran hallható az a panasz, hogy a szövetkezett el­lenzéki pártjaink nem juttatnak mandátumhoz egy kisiparcet, vagy kereskedőt, ennek kö­vetkeztében a magyar kisiparos ársadaiona a nemzetgyűlésben képviselet nélkül marad. Ez a szemrehányás nem helytálló, mert — eltekintve attól, hogy pártjainknak eddig már két iparos-törvényhozója volt — ha vala­mely párt, úgy az országos keresztén yszocia- lista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi németek pártja a eme pártok törvényhozói azok, akik & szlovenszkói és ruszinszkói ipar ügyét a szivükön ezerszer jobban viselik, mint a cégérében is a „kisiparos" jelzővel hivalik© dó esefe iparospárt Csak röviden utalunk itt arra, hogy Nmek Andor szereplésének köszön­heti & Ipitói bőripar, hogy ma még létezik s vi­szont a cseh iparospárti törvényhozók azok, akik ©ieőnek emelik kezüket a forgalmi adó s egyéb adóemelést rendelő törvények megsza­vazásakor. Hogy ezzel mennyire szolgálják a kisiparosság és kiskereskedők érdekeit, azt fö­löslege® bővebben fejtegetni. Ha a törvényhozás munkáját a kisipar szem­szögéből nézzük, úgy azt látjuk* hogy vannak olyan törvények, amelyek kizárólag a kisiparo­sokat érdeklik (ilyen az ipartörvény s ennek módosításai), mig mis törvények a kisiparo­sokon kívül az egyéb társadalmi osztályokhoz tartozó egyéneket éppen úgy sújtják, mint a kisiparost. Ilyenek például az adótörvények. Fölösleges mondanunk is talán, hogy az adó­emelési törvényjavaslat ellen a kisgazda-, ‘ügyvéd- vagy hivatalnok ^képviselő —- ha ellen­zéki — ugy tiltakozik, hogy azt hatásosabban .az asztalos, vagy kőművesmester-képviselő sem tehetné. Ami pedig az iparosokat kiváltképpen ér­deklő íp&rtörvényt • ennek módosításait Illeti, Itt meg kell hogy jegyezzük a következőket Ipariörvényeket nem hoznak évenkint, de még ötévenkint sem. A modem felfogás sze- jj ríni egy jól készült íipartörvénynek 18—20 j évig jónak kell lennie s mert ennyi idő arai- j tán a viszonyok változnak, ezért az ipartör­vény is megváltoztatandó. Az időszaki, kisebb módosítások rendesen csak egyes ipari szak­mákra vonatkoznak s ha például a vendéglős- ipari jogosítvány terjedelmének megváltozta­tásáról van szó, miért ne tolmácsolhatná a vendéglősök kívánságait egy ügyvéd-képviselő éppen olyan jól, mint példul egy km-ácsmes­ter-képviselő. Szlovenszkő és Ruszinszkó számára 1924- ben hozták a nagy ipartörvényi Az előkészítés hiányos volt • a parlamenti klubbokhoz az utolsó órákban egymással ellenkező kívánsá­gok futottak be. Az egyik ipartársulat azt kí­vánta, hogy sertést csak képesítéssel bíró hen­tes szúrhasson, mig más város iparosai és ke­reskedői ez ellen tíltakozatk, mert „mégis csak lehetetlen, hogy a szegény csizmadia a disz­nótorhoz hentest hívjon, mikor a bölléri mun­kát egészen jól elvégzi a télen munka nélkül álló kőműves. De ugyanez a nézeteltérés mu­tatkozott a gyepmesteri hivatásnál és sok más mesterségnél Is. Egészen természetes, hogy például egy hentes-képviselő az adott eset­ben elsősorban a hentesek érdekeinek védel­mére kelne « szükségszerűen ősszetttközénék az öeszipárosság érdekeiveL Az 1924. évi ipartörvényt a kormány és a nemzetgyűlés is ideiglenesnek, átmenetinek tervezte arra az időre, amig az egységes, az egész állam területére hatályos ipartörvény megalkotható. Es pedig most van folyamat­ban. Az állami ípartanács és a kereskedelem­ügyi minisztérium állandó ankétje hetenkint tartott ülésében tárgyalja az uj ipartörvény tervezetét. S a mi iparosainknak is most kel­lene alaposan és szorgosan hozzálátniok az uj ipartörvény parlamenti tárgyalására való felkészüléshez. A minisztérium íu<J»másunk szerint megküldte az ipartársulatoknak az uj törvény tervezetét, ezeknek tehát már most kellene megkezdeni annak tárgyalását s ami a legfontosabb, bizonyos alapvető elvi kérdé­seket kellene tisztázni. Ilyen tisztázandó kérdés az, hogy a kisipa­rostársadalom nagy tömegei az ipari szabad­ság elvét akarják-e érvényesíteni amerikai! mintára, avagy a képesítéshez, vagy pláne kormán yhatósági engedélyhez kötött ipar rendszerét rőazesitik-e előnyben. A gazda, a hivatalnok, a szabad foglalkozást űző személy csak másodrangu érdekelt ebben a kérdésben, tehát az iparosság már most döntse el, hogy melyik rendszer bevezetését kívánja, illetve mely Ipari ág legyen képesítéshez kötött mes­terség, mi legyen szabad ipar és mi legyen az engedélyhez kötött ipar. Ha az iparosság már rao^t rendezi ezeket a kérdéseket s egységes á<"áHponvját már most közli a parlamenti klubbokkal, úgy önmagá‘01 elesik az a panasz, hogy a kisipar érdekei nem részesülnek kellő támogatásban. De ha ismét csak az utolsó órá­ban, egymással ellenkező speciális kívánsá­gok futnak be, úgy a helyzetet olyan parla­ment se tisztázza, amely csupa kisiaprosból ál­lana. Sőt ellenkezőleg. Annak ellenére, hogy pártjaink nem sok bi­Világhirü ELBEO- továbbá francia, angol selyemharisnyák, valamint min­dennemű kötött áru „ETA” üzletben, kaphatók, BRAT1SLAVA, Halászkapa 1 zalommal vannak a mai kormánnyal nem­ben, mégis remélni merjük, hogy a ktotparoo- sagot érintő részletkérdéseket aa uj Ipartör­vény alkotása során a kisiparosság kívánsága szerint lehet majd rendezni a a kormány sem fog nehézségeket támasztani, feltéve, hogy egy­séges álláspontot talál. Az uj ipar törvény tervezetének parlamenti benyújtása a jövő évben várható. A legfőbb ideje tehát, hogy az iparosság már most, nyom­ban megkezdje kívánságainak egyeztetését áfa összefoglalását Karácsony másodnapján avatják fel a rimaszombati járási ipartársulat uj székházát KERESZTREJTVÉNY X. Mám. — Beküldte: KapeMj István, Gáfae&m. Rimaszombat, december 20. December huszonhatodikán ünnepélyéé külső­ségek között fogják rendeltetésének átadni a ri­maszombati járási Épartáreulat monumentális uj székházit, amit a körzet 1400 iparosa és keres­kedője & járás és Rimaszombat hathatós támo­gatásával és jelentős anyagi áldozatával emelt a járásbíróság közvetlen szomszédságában, a Mikszáth-park legszebb saroktelkén. A mintegy ötszáz négyszög öl kiterjedésű telek felerészét elfoglaló hatalmas épület Szilvássy Miklós róze- nyói építész alkotása, amedy az ipartámulat iro­dáin kívül magában foglal egy 700 főnyi Közön­séget befogadó dísztermet, két kisebb tanácsko­zó termet, házfelügyelői lakást és az emeleti traktusban három szobából álló küllőn épület­részt, ahol a cserkészcsapat otthona lesz s ahol ezenkívül vendégszobákat is berendeznek. Az ópitkezés költségei túlhaladják a 400 ezer koro­nát, melynek egy részét jelzálogkölcsönből fe­dezték. A* építkezés as épitöbizottság és Dustk Ágoston építész felügyelete mellett ment végbt és Kristóff János kassai vállalkozón kívül min­den részletmunkát rimaszombati mesterek és munkások végezték el, és pedig Sábán és Réthv asztalosok, Durda János, Pillár János és Rijner Andor festők, Heimiich Zsigmond üve­ges, ifj. Vondra János kádyhás, Hlozek Gyula MEGFEJTÉSI KULCS: Vízszintes sorok: 1. Aaatole Francé regénye. 16. Német lírikus. 16. A középafrálkaá államok össze- foglaló neve. 17. Ceetekedeteiak rugója. 19. Nim­fa. Hermes anyja. 21. Római emlékoszlopáról ne­vezetes porosz falu. 22. Rejtvényekből jól iámért régi pénz. 23. Afrikai folyó- 26. Rádió-márka. 28. Spanyol drámaíró és — politikus. 90. Kereskedő és iparos. 31. Franci* nobekMiJnyeTtes költő. 38. A rossz vaj Jelzője. 34. MuilaitMg. 86. lémért rövi­dítés. 36. Francia névmás. 37. A gormandium vegy- jole (vissza). 39. istennő. Combom felesége. 40. TT. S. A. állaim. 43. Birkáiakán 43. Kettőeimással- /tangzó. 46. Cégtábláikon látható rövidítés. 47. La­tin rom. 50. Névelő. 61. Fiiezer. 52. Móricz — re­gény. 63. MáMsaildiaogzó. 66. Jepán játék. 56. Ha­tom. 67. Ádletheng (vtnema). 66. fc-vel rovar. 50. Olasz kikötő — város. 62. Gyarmat. 05. Norvég író. 66. Lajhár. 67. Fényit. 09. Igevégződés. 70. Testrész. 71. Közópáasiai hegység. 73. A viliág leg­öregebb embere. 76. 1003 — Rómában. 77. Zéró. 79. Főváros. 80. A mohammedámok eeent, könyve. 81. Turkeeztánd város. 82. Aaványforrásairól neve­zetes beregi hely. 84. Shakespeare — király. 86. Sulyimérték rövidítése 87. Afrikai madár. 89. Tyuiklakás. 91. Afctdilia és Aöbius között folyt le. Függőleges sorok: 1. Népdal kezdésem. 2. Rag. 3. Kiváltságokkal bíró ember. 4. Legendás hdrü ezemt hitlhmlető. 5. Svájci kanton. 6. Valódi. 7. Tagad'ószó. 8. Ismert rövidítés (vissza). 9. Rosta. 10. A vihar. 11. Eezme. 12. Középkori hajó. 13. Mássalhangzó (fonetikusan). 14. Két tartomány. Egynsr a németek, agysser a franciák birtokában rác... 18. Uralkodó. 20. Híres ólam oubrása. 22. KknerritA 24. Díszruha. 26. Napsuk. 27. Görög folyó. 29. Régd gyűjtőeszköz (vissza). 81. Emelem. 32. Idegen pénz. 35. Védőesszony. 38. Mohámra e- dán valIásbölcselő. 41. Tatár (kozák) ital 42. Győr római neve. 43. Szerémd község. 44. Értókkülönbö- zet 48. Az 1. vízszintes 6., 16. és 6. betűje. 49. Nagyszombati Sportklub. 64. Forrna. 58. Nagyon sók. 00. Van ilyen iskola. 81. Szám. 63. Tüzfö'di vajdásznóp. S4. Fekete — idegen nyelven. 07. Afri­kád tó. 08. Van ilyen tárgy, szék, anyag stfb. 72. Szag. 74. Palesztinád taneiía, akii Hadrianus ki- végeztetefet, meri részt veit Bar-Kochba Róma elle­ni lézadásá'ban. 75. Legendás airii prágai zsidó adlak. 76. Tisztesség, becsület (közkeletű idegen szóval). 78. Görög istennő. Dionysos szerelmese. 80. Az ásvány porának színe. 83. Vízben é’ő állat. 85. Becézett lány név. 87. Ammas 88. Azonos be­tűk. 89. Betű fonetikusan. 90. A Ka'oium vegyjele. Megfejtési határidő: december 31. A helyes megfejtők között három értékes ajándé­kot osztunk ki. A IX. keresztrejtvény megfejtése: Vízszintes sorok: 1. Romanticizmus kora. 16. Ámor, 17. Eternit, 18. Lord, 19. Rák, 21. Adoma. 23. Akt, 24. Ró, 25. Loa, 27. Adó, 28. Kel, 30. Ra, 31. Beyna, 33. Folum, 34. Zs. 36. Dokk, 87. Érik, 38. Hi, 39. Iza, 41. Leopoidvár, 44. Sen, 45. Magyar nemzeti párt, 48. Atádi, 49. Címer, 50. Dogma, 51 Át/ui, 52. Ba, 53. De, 55. Iraé, 56. Ars, 57. Régi vas­út, 59. Rano, 60. Oa, 61. Bum, 62. Emel, 64. Nz. 65. Aerár, 66. Kalap, 67. It, 69. Sas, 70. Kzb, 72 Pes. 73. Yl, 74. Une, 76. Duero, 78. Rum. 79. Áram, 81. Mantova, 83. Nole, 84. Az uj földesur, Jókai. Függőleges sorok: 1. Rákóczi mauzoliuma, 2. Omár, 3. Mór, 4. Ra, 5. Te, 6. Zita. 7. Céda, 8. Iro­dalom művészete, 9. Omnek, 10. Mia, 11. Ut, 12. Kd, 13. óra. 14. Róka, 15. Altruista érzelmei, 20 Loyolai, 22. Deli vid, 25. Dal, 26. Anker, 28. Torok. 29. Luk, 32. Akoncagua, 33. Féderesek. 35. Szatíra. 38. Hermann, 40. Agáta, 42. Pei, 48. Ezl, 44. O.-gan, 46. Ady, 47. Poi, 52. Béres, 64. Dumas, 57. Rurae. 68. Telep, 61. Sak, 63. Lap, 68. Zant, 70. Kund. 71. Sors, 73. Jula, 75. Ure, 76. Dal, 77. Ovum, 78. Kor. 80. Já, 81. Mö, 82; Ra. 83. No. A helyes megfejtők közül dijakat nyertek: l. ölj: Egy Prohásztoa-féle illatszereiül: Bartók IIus, Kassa. II. díj: Egy könyv: Körös Imre, Komároni- szentpéter. III. díj: Egy könyv: Pöcz Emmi. Po 1 zsony, Duna-ucca 47-a. — A rejtvény tervezőiének. ' Szabó Dénesnek, Szentpéter, könyvjutalmat küld | tünk. lakatos, valamint Friedmann Márton, RzöRönsy . Gyula és Széplaky Pál kárpitosok. As épülőt . belső kiképzése a legmodernebb s tá~ j gas előcsarnok, ügyetlen megoldott ’époeőház, a hatalmas méretű ée művésziesen dekorált . nagyterem, valamint a többi helyiségek fa dmá? re válnak a rimaszombati iparosoknak ée való­ban reprezentálják a rimaszombati mesterek tu­dását ée országos hirnevét. Az ipartársiáat elnökségének ezemei előtt at a cél legebett a székház létesítésével kapcso­latban, hogy & járás iparosai é» kereskedői vég* re számuknak ée társadalmi súlyúknak megfeie? lő otthonhoz jussanak, ahol az adminisztrációi célokból szükséges irodahelyiségeken kívül a tanácskozások és gyűlések céljaira szolgáló he­lyiségek is elhelyezést nyerjenek, e ahoi egyúttal központositani lehet a járás iparos ée kereskedő társadalmának kulturális életét is, Az elnökség az uj székházat különféle tanfolyam mok, tanonc- ée eegédtováfebképző kurzusok, munkakiállnások, kulturális ée szakelőadások* valamint műkedvelői előadások otthonává kl° vánja fejleszteni ée az elől sem zárkózik el, hogy a nagytermet, ami most már a legnagyobb méretű terem Rimaszombatban, társadalmi és kulturális célokra ugyancsak átengedje más egyesületeknek is estélyek, vagy eiőadáso-k megtartására. Az épületben ktHön helyiség vár a szervezés alatt álló iparcserkészekre, ami legékesebb bizonyítéka annak a modern elől­iemnek, ami a járási ipar társulat jelenlegi el­nökségét áthatja e amellyel utal kíván nyitni a* iparos- ée keresikedőiíjueág helyes irányú neve­lésének. A székházépítéshez akadályokkal teli ut ve­zetett el, a kilencvenes évek óta a rimaszombati iparosok állandóan felszínen tartják ezt a kér­dést, azonban az utolsó békeévek nehéz gazda­sági viszonyai, majd a háború e az azt követő általános bizonytalanság útját állották minden ilyen irányú mozgalom mik, úgy, hogy a régi kiérdemesiilt rimaszombati ipartestület vezér- emberei: id. Rábely Miklós, itL Rónay Gyula, Varga Lajos Zsuffa Kálmán és Szabó István csak a pénzgyüjtési akció megszervezéseig ju­tottak, a végrehajtás, illetve a tett valóra vál­tása azonban már az 1927-ben megszervezett járási ipartársulat uj elnökére, Valaszkay Re­zsőre maradt, aki Szőllőssy István titkárraJ ée Diczky Pál pénz tárnokkal karöltve valóban ön­feláldozó munkát végzett, hogy a rimaszombati iparos-veteránok álma teljesüljön és Rimaszom­batban végre impozáns székház hirdesse a Járás iparos és kereskedő társadalmának tekinieiyét és közéleti súlyát. Az agflis elnök a választmá­nyi tagokban értékes munkatársakat nvert a terv kivitelénél és különösen a választmány ál­tal kiküldött építészi bizottság az, amely elie- merésreméltó Ugybuzgalommal karolta ffci az elnök terveit és az épitkezós irányítása és ál­landó ellenőrzése körül különösen elévülhetet­len érdemeket szerzett. Rimaszombat uj impozáns középülettel gazda­godott a járási ipartársulat székházávaí, ame­lyet december 26-án, karácsony másodnapján nagyszabású ünnepségek keretében fognak át­adni rendeltetésének. A felavató ünnepélyt dísz­közgyűlés vezeti be, melynek során az egyes felekezetek lelkészei szentelik fei az épületet, közgyűlés után pedig közebéd, este pedig tánc­mulatság lesz. Az előjelek szerint a rimaszomba­ti járás iparos és kereskedő támad alma Impo­záns számban fog rósztvenni a felavató ünnep­ségen, ami így valóban ünnepe lesz annak a tár­sadalmi osztálynak, amelynek lobogóján min­denkor a haladás jelszavai tündököltek s amely osztály különösen Rimaszombat város fejleszté­se körül példaadó tevékenységével az fesziakoe- i-ág hálájára tette érdemessé magit. 0,C8t Sri6 Klára Penzió Sz*bil< 50 Kő naponta 4-azeri étkezéssel Hideí-tneleji vir. Központi fíités, viléjjitAs inclusive. Posta Ötátrafüred Sambula Jóxsof fgrandot Bar Prága I., Na Mustku 3* Magyarok találkozóhelye. Magyar kiszolgálás. Eredeti magyar és külföldi borok. 1980 áeeembsr 81, vasárnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents